Koroncó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1.§

Jelen rendelet szabályozza Koroncó Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) körét, a vagyon feletti rendelkezési jog korlátait és feltételeit.

2.§

Jelen rendelet hatálya nem terjed ki:

a) az önkormányzat tulajdonában álló lakás és a forgalomképes nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére,

b) a közterületek hasznosítására, továbbá

c) a nemzetiségi önkormányzatok vagyonára.

2. A tulajdonosi joggyakorlás általános szabályai

3.§

(1) Az önkormányzati vagyon tulajdonosi joggyakorlója - ha jelen rendelet eltérően nem rendelkezik - Koroncó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(2) Jelen rendelet hatálya alá tartozó ügyekben az önkormányzat képviseletét Koroncó Község Polgármestere látja el.

(3) Helyi önkormányzati képviselő a képviselő-testület eseti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.

(4) Az önkormányzati vagyont érintő, de a vagyon megterhelésével nem járó tulajdonosi nyilatkozatok megtételére - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a polgármester jogosult.

(5) A vagyon működtetésének feladatát, azaz a vagyonkezelői feladatokat - ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik - a Polgármesteri Hivatal, illetőleg a feladatellátás körében az önkormányzat intézményei  látják el.

3. Törzsvagyonra vonatkozó rendelkezések

4.§

A törzsvagyonba tartozó vagyonelemek forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek.

5. §

(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartoznak

a) a nemzeti vagyonról szóló törvény által meghatározott kizárólagos tulajdonát képező, valamint

b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű

vagyonelemek.

(2) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősíti

a) Köztemető  - Koroncó, Temető utca 2.,  Koroncó belterület 366 hrsz.

b) Polgármesteri Hivatal – Koroncó, Rákóczi utca 48., Koroncó belterület, 349/4 hrsz.

vagyonelemeket.

(3) A forgalomképtelen vagyonelemek tételes felsorolását az éves zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

(4) A forgalomképtelen törzsvagyon hasznosításáról a polgármester dönt.

(5) A forgalomképtelen törzsvagyon megszerzéséről a képviselő-testület dönt.

6.§

(1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartoznak

a) a törvény által megállapított vagyonelemek, valamint

b) jelen rendelet alapján a nemzeti vagyonról szóló törvény 5. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott épülethez tartozó földrészlet.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek tételes felsorolását az éves zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott korlátozottan forgalomképes törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, alapítványba és vállalkozásba nem vihető, és végrehajtás sem vezethető rá, a vagyonelemek vagyonkezelésbe adása, haszonélvezeti jog alapítása, hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti.

(4) A korlátozottan forgalomképes vagyonelem elidegenítésére - átminősítését követően - akkor van lehetőség, ha a vagyonelem az önkormányzati feladat és hatáskör közvetlen ellátásához feleslegessé válik.

(5) Korlátozottan forgalomképes ingatlan megszerzése és vagyonkezelésbe adása esetén az ingatlan értékének meghatározása forgalmi értékbecslés alapján történik.

(6) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon vagyonelemeinek hasznosításáról 500.000,- Ft értékhatárig a polgármester dönt, amennyiben a hasznosításra irányuló szerződés az 1 évet nem haladja meg, fentieket meghaladó összegű illetőleg időtartamú esetben a képviselő-testület dönt.

(7) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon vagyonelemeinek - ide nem értve az ingatlanokat - megszerzéséről, az átminősítést követően történő átruházásáról, megterheléséről és gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátásáról a képviselő-testület dönt.

7.§

(1) Az önkormányzat törzsvagyonába nem tartozó vagyonelemek az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képezik.

(2) A forgalomképes vagyonelemek tételes felsorolását az éves zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

8.§

(1) Ha jelen rendelet másként nem rendelkezik a forgalomképes önkormányzati ingatlan és ingó vagyon megszerzéséről, átruházásáról, hasznosításáról, megterheléséről és gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátásáról a képviselő-testület dönt.

(2) Értékhatártól függetlenül a képviselő-testület dönt - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az önkormányzat feladatának változásával összefüggésben a feladat ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges vagyonelem más önkormányzat vagy az állam részére történő tulajdonba vagy használatba adásáról szóló megállapodás jóváhagyásáról, valamint az önkormányzati ingatlan és ingó vagyon zálogjoggal való megterheléséről.

(3) Forgalomképes ingatlanok megszerzése, elidegenítése, megterhelése, vagyonkezelésbe adása esetén az ingatlanok értékének meghatározása forgalmi értékbecslés alapján történik.

(4) A forgalomképes ingó és ingatlan vagyonelemek átruházása esetén a vételár az önkormányzatot illeti meg.

5.  A vagyongazdálkodás szabályai

9.§

(1) A képviselő-testület az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet elfogadását követő hónapban határozatot hoz a vagyongazdálkodás irányelveiről.

(2) A vagyongazdálkodási irányelveknek tartalmazniuk kell az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket, és tételesen az előzetesen értékesítésre szánt vagyonelemeket.

10.§

(1) A tulajdonosi joggyakorló a vagyonelemek átruházása, hasznosítása vagy megterhelése esetén azok értékét

a) ingatlan és ingó vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

b) tagsági jogot, a hitelviszonyt megtestesítő és egyéb értékpapír esetén

ba) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tőzsdei árfolyamon,

bb) másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyamon,

bc) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján, vagy

bd) egyéb esetben nyilvántartási értéken

határozza meg.

(2) A vagyoni értékű jog értékét – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – az illetékekről szóló törvény szabályai figyelembevételével kell megállapítani.

(3) Az önkormányzati vagyonnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, közhasznú társaság részére történő rendelkezésre bocsátásakor a nem pénzbeli hozzájárulás értéke könyvvizsgáló által 6 hónapnál nem régebben megállapított érték.

(4) A vagyonelemek határozott idejű hasznosítása esetén a vagyonelem értéke a 12 havi, ennél rövidebb idejű hasznosítása esetén a 12 hónapra számított időarányos bérleti, használati díj.

(5) Amennyiben a szerződés tárgya több vagyonelem, vagy több vagyonelem egyszerre történő átruházása, hasznosítása, e rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyonelemek együttes értéke az irányadó.

11.§

(1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról értékhatárra való tekintet nélkül a képviselő-testület határoz.

(2) Ha a vagyon ingyenes vagy kedvezményes felajánlása vagyonkezelő részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelő nyilatkozata a vagyonnal járó kötelezettségek teljesíthetőségéről.

(3) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, - ide nem értve a város számára kiemelkedően fontos művészeti, építészeti alkotásokat - amelynek ismert terhei elérik vagy meghaladják annak értékét.

12.§

(1) Önkormányzati követelésről lemondani - amennyiben törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - akkor lehet, ha

a) a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre, és ez nem is várható, vagy

b) az érvényesítés aránytalan ráfordítást eredményezne, vagy

c) a lemondás az önkormányzat részére a követeléssel arányban álló más előnnyel jár.

(2) Az e § szerinti döntés meghozatalára

a) a költségvetési törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelés esetén - az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározottak szerint - a polgármester,

b) az a) pont szerinti összeget meghaladó összegű követelés esetén a képviselő-testület jogosult.

13.§

Az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja.

14.§

(1) Naptári éven belül az önkormányzati forrásokból származó átmenetileg szabad pénzeszközök betétben való elhelyezésének, befektetésének és egyéb hasznosításának
(a továbbiakban együtt: befektetés) megszervezésére a polgármester jogosult.

(2) A átmenetileg szabad pénzeszközök befektetése az önkormányzat feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

15.§

6. Az önkormányzati vagyon kezelése, hasznosítása, átruházása

16.§

(1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékonyságát, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

 (2) Vagyonkezelői jog a (3) bekezdésben foglalt kivétellel ellenérték fejében alapítható. A vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározásánál a vagyonelemek rendeltetését, a közfeladat ellátásával való szükségességét és az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, a működtetés költségeit, a vagyonelemek értékét és műszaki állapotát, valamint az önkormányzat költségvetését terhelő kötelezettségeket kell figyelembe venni.

(3) Vagyonkezelői jog ingyenesen - közfeladat ellátása céljából - az önkormányzat költségvetési szervének, intézményének, 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetének, továbbá önkormányzati társulás 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetének engedhető át.

17.§

(1) A vagyonkezelő köteles a rábízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani.

(2) A vagyonkezelő a vagyon alaprendeltetését nem veszélyeztető módon jogosult a rábízott vagyonelemek birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre, a bérbeadására, más módon történő hasznosítására.

(3) A vagyonkezelő köteles a kezelésében lévő vagyonelemek

a) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok saját költségen történő ellátására,

b) a vagyonban bekövetkezett károk és

c) a közterhek viselésére.

(4) A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyonelemek körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított 8 napon  belül köteles kezdeményezni a vagyonkezelői szerződés módosítását.

(5) Vagyonkezelő a saját forrásaiból végzett beruházáshoz, felújításhoz köteles előzetesen beszerezni a képviselő-testület hozzájárulását.

18.§

A vagyonkezelési szerződés az általános szerződési elemeken túl tartalmazza:

a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot,

b) a vagyonkezelői jog ellenértékét vagy ingyenességét,

c) a vagyonkezelő által a közfeladatok ellátásához alvállalkozók, közreműködők igénybevételének szabályait,

d) a vagyonkezelésbe adott vagyonelemek birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,

e) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező, az értéket is tartalmazó tételes jegyzékét,

f) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,

g) az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

h) a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó hozamnak az önkormányzat költségvetését megillető részét,

i) a szerződés teljesítésének biztosítékait,

j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolás rendjét,

k) a szerződés időtartamát, valamint

l) a szerződés megszűnésének eseteit.

19.§

(1) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

(2) A vagyonkezelő az alapító felhatalmazásával történő tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő - az önkormányzati vagyonra és a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.

20.§

(1) A vagyonkezelő kezelésébe adott korlátozottan forgalomképes vagyonelem

a) egy évet meghaladó hasznosításához a vagyongazdálkodási feladatokat ellátó bizottság,

b) öt évet meghaladó vagy határozatlan tartalmú hasznosításához a képviselő-testület

jóváhagyása szükséges.

(2) A vagyonkezelő nem köteles nyilvános pályázatot kiírni a kezelésébe adott korlátozottan forgalomképes vagyonelem egy évet meg nem haladó bérbeadása esetén.

(3) A vagyonkezelő köteles a vagyonelem hasznosítására kötött szerződés egy példányát nyilvántartás céljából a polgármesternek megküldeni.

(4) Amennyiben átszervezés vagy feladatváltozás miatt a vagyonkezelőnél az ingó vagyontárgynak a rendeltetése megszűnik, annak hasznosításáról a polgármesteri hivatal gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.

(5) Az önkormányzati költségvetési szervek és intézmények (a továbbiakban együtt: intézmény) a költségvetési mérlegben tárgyi eszközként, vagy készletként nyilvántartott ingó vagyonelemeinek selejtezéséhez

a) 500 000 forint értékhatárig a polgármester,

b) e felett a képviselő-testület

előzetes jóváhagyása szükséges.

(6) A (5) bekezdés szerinti selejtezésből származó bevételt

a) 500 000 forint értékhatárig a polgármester,

b) e felett a képviselő-testület

előzetes jóváhagyásával az intézmény eszközpótlásra használhatja fel.

21.§

(1) Az önkormányzati vagyont hasznosítani, átruházni a nemzeti vagyonról szóló törvényben és jelen rendeletben meghatározottak szerint, a jelen rendelet 2. sz. mellékletében rögzített versenyeztetésre vonatkozó részletes szabályok alapján lehet.

(2) Az önkormányzati vagyont ingyenesen hasznosítani, átruházni a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak szerint lehet. Az ingyenes hasznosításról, átruházásról értékhatártól függetlenül a minősített többséggel a képviselő-testület dönt.

22.§

A zárszámadásról szóló rendelet részét képező vagyonkimutatás szerkezeti felépítését a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

7. Záró rendelkezések

23.§

Jelen rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.

24.§

Jelen rendeletet a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

25.§

Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 18/2004. (X. 29.) önkormányzati rendelete,

b) az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 18/2004. (X. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 3/2012. (II. 28.) önkormányzati rendelet.