1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Dunasziget Község Önkormányzata, székhelye: 9226 Dunasziget, Sérfenyő utca 57.

(2) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet szabályozza.

2. § (1) Dunasziget Község hivatalos kapcsolatot tart fenn a szlovákiai Keszölcés, Doborgaz, Vajka és a németországi Forstining településekkel.

(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve az aljegyző feladata, akik rendszeresen tájékoztatják a képviselő-testületet.

3. § Az önkormányzat feladatait, ellátási kötelezettségeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (továbbiakban: Mötv.) határozza meg.

4. § (1) A képviselő-testület bizottságra átruházott hatásköreit e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A képviselő-testület a polgármesterre átruházza a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3. § (2) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés a) pontjában, 15. § (1) bekezdésében, 29. § (4) és (9) bekezdésében, 33. § (2) bekezdésében, 34. §-ban, 36. § (3) és (4) bekezdésében, 37. § (2) és (3) bekezdésében, 41. §-ban, 42. § (3) bekezdésében, 42/A. § (1) és (2) bekezdésében és 43. § (1) bekezdésében meghatározott közútkezelői hatásköreit, továbbá az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 13/2017. (XI.13.) önkormányzati rendelete 7. § (9) bekezdésében, a 8. és a 9. §-okban meghatározott ellátásokra vonatkozó hatáskörét.

5. § (1) Az átruházott hatáskör gyakorlója – az e kereten belül tett – intézkedéseiről, azok eredményeiről polgármester a soron következő rendes ülésen, egyéb hatáskörgyakorló esetén évente legalább egyszer beszámol.

(2) A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármester, bizottság – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.

6. § (1) Az önkormányzat feladatainak gazdaságos, célszerű és hatékony ellátása érdekében együttműködik az egyesültekkel, civil és érdekvédelmi szervezetekkel, egyházakkal, karitatív szervezetekkel, valamint egyéb országos és megyei hatáskörű szervekkel.

(2) Az önkormányzat a képviselő-testület és bizottságai nyilvános üléseire tanácskozási joggal meghívja a dunaszigeti székhelyű egyesületeket és alapítványokat.

(3) Az önkormányzat, a fontosabb döntései előkészítésébe (új helyi építési szabályzat, választási ciklusra szóló gazdasági program stb.) közmeghallgatásán, bevonja a lakosságot, a dunaszigeti székhelyű egyesületeket és az alapítványokat.

(4) Az önkormányzat honlapja, a www.dunasziget.hu, melyen keresztül friss információkkal látja el a község lakosságát.

7. § (1) Az önkormányzatiság kifejezésre juttatása érdekében a képviselő-testület együttműködésre törekszik a mosonmagyaróvári járás önkormányzataival. Ezen túlmenően társulási megállapodás keretében biztosítja a Mosonmagyaróvári Térségi Társulás Társulási Megállapodásában meghatározott egyes szociális, egészségügyi és más önkormányzati feladatok ellátását.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzatiság kifejezésre juttatása érdekében együttműködésre törekszik a szigetközi falvak önkormányzataival, munkaszervezete a Felső- és Közép Szigetközi LEADER Akciócsoportnak.

(3) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások a Hivatal nyilvántartásában szerepelnek.

8. § (1) A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a megválasztott polgármester.

(2) A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

(3) A Képviselők névsorát jelen rendelet 1. számú függeléke tartalmazza. A változásokat a Kirendeltség 2 munkanapon belül átvezeti.

9. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6, a munkatervben meghatározott ülést tart. A testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a községházán tartja. Az ülések nyilvánosak, azokon bárki részt vehet és a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával felszólalhat.

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 4 nappal megkapják. Az anyagok megküldése a képviselők és a bizottsági tagok részére elektronikus úton történik, kivéve, ha nevezettek azt előzetesen ettől eltérő (papíralapú) formában kérik.

(3) A testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét a községi honlapon közzé kell tenni, valamint azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni a Kirendeltségen.

(4) A polgármester rendkívüli testületi ülést hív össze a képviselők egynegyedének vagy a bizottság napirendet is tartalmazó indítványára. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt közvetlenül is kiküldhető a meghívó. A meghívásra bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban közölni kell.

(5) A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meghívandók körét az 2. melléklet tartalmazza.

10. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára a Mötv. alapján elfogadja tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó koncepciót, a gazdasági programot.

(2) A gazdasági program tervezetét a polgármesteri program fegyelembe vételével az aljegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

11. § (1) A képviselő-testület működésének alapja – a gazdasági program végrehajtását is célzó – munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - az aljegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(3) A munkatervhez javaslatot kell kérni:

(4) A munkaterv tartalmazza:

(5) A munkaterv-tervezetbe fel kell venni a Mötv-ben és egyéb jogszabályokban kötelezően előírtakat, a képviselő-testület saját határozatával előírtakat, valamint a képviselő-testület bizottságai által javasoltakat.

12. § (1) Az önkormányzati rendeletek, tervek, fejlesztési programok, a költségvetés, a különböző ágazati koncepciók előkészítésére indokolt esetben kétfordulós tárgyalási módot lehet alkalmazni. A kétfordulós tárgyalást igénylő témákban a képviselő-testület lakossági-társadalmi vitát szervezhet. A társadalmi vitákon túl a tájékoztatás egyéb formáit is igénybe kell venni (sajtó, honlap stb.).

(2) A jóváhagyott munkatervet meg kell küldeni a 2. mellékletben foglaltaknak.

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti az ülést.

(2) A képviselő-testület ülésének vezetése során az (1) bekezdésben meghatározott ülésvezető által ellátandó feladatok:

(3) A képviselő-testület határozatképességének szabályait a Mötv. tartalmazza.

14. § (1) A Képviselő-testületi ülésen jelenlévő személyek kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani, – olyan jellegű tetszést, vagy nem tetszést, amely zavarhatja mások hozzászólását, nem nyilváníthatnak ki – kötelesek a részükre kijelölt székeken helyet foglalni.

(2) Az ülésvezető köteles gondoskodni a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról. A rend fenntartása érdekében az ülésvezető:

(3) Az ülésvezető a tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(4) Az ülésvezető az (2)-(3) bekezdésekben foglalt, a rend fenntartása érdekében tett, indokolt intézkedéseiről a Képviselő-testület nem nyit vitát, azokkal kapcsolatban felszólalásnak helye nincs.

15. § (1) A napirendi pont tárgyalását annak szóbeli kiegészítése előzheti meg, melynek időtartama legfeljebb négy perc. Ennek megtételére az előterjesztő, az előadó és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. Ezen időtartam indokolt esetben, az ülésvezető mérlegelése és döntése alapján legfeljebb 10 perc időtartamra meghosszabbítható.²

(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek legfeljebb négy percben. A napirendi ponttal kapcsolatban a képviselők, az ülésvezető mérlegelése és döntése alapján, több alkalommal hozzászólhatnak a napirendi pontokhoz, míg a tanácskozási joggal meghívottak egy alkalommal legfeljebb kettő percben szólhatnak hozzá a napirendi pontokhoz.³

(3) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(4) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(5) A jegyző (aljegyző) a jogszabálysértő működést az ülés alatt bármikor, a jogszabálysértő döntést a szavazás előtt jelzi a képviselő-testület felé.

(6) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(7) Minősített többség szükséges a Mötv-ben meghatározott esetekben.

(8) Ügyrendi kérdésekben a testület vita nélkül határoz.

16. § (1) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendel el.

(3) Név szerinti szavazás alkalmával az aljegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(4) Titkos szavazás lebonyolításáról a képviselő-testület Ügyrendi és Pénzügyi Bizottsága gondoskodik.

17. § (1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől (aljegyzőtől) – az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában – szóban legfeljebb négy percben vagy írásban felvilágosítást kérhetnek.⁴

(2) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés-, ill. problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, ill. valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt 3 munkanappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik és ha azt nem fogadja el, arról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

18. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó:

(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(3) Szóbeli előterjesztésre csak akkor van lehetőség, ha az előterjesztés írásban benyújtásra került és annak kiegészítése indokolt.⁵

(4) Írásos előterjesztés nélkül halasztást nem tűrő esetben tárgyalható a napirend.⁶

(5) Rendelet írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható.⁷

19. § Az előterjesztések tartalmi elemei:

20. § (1) Az írásos előterjesztéseket az aljegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) Az aljegyző a Kirendeltség útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, illetve a 9. § (2) bekezdésben meghatározott esetben elektronikus úton történő megküldéséről.

21. § (1) Határozati javaslat az írásos előterjesztésben, ill. a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

22. § (1) A képviselő-testület döntései:

(2) Határozat a napirendre felvett tárgykörben hozható.

23. § (1) A képviselő-testület határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(2) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor erre irányuló indítvány esetén, a képviselő-testület a döntését a személy érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásszerzést követő ülésen felülvizsgálja.

24. § (1) A képviselő-testület Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetekben önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását a képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a tárgy szerint illetékes bizottság, a jegyző és az aljegyző kezdeményezheti a polgármesternél.

(3) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.

(4) Önkormányzati rendelet alkotása esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Az önkormányzati rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről az aljegyző gondoskodik. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő is.

(6) Az önkormányzati rendeletek előkészítése, véleményezése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai lehetnek:

(7) A képviselő-testület egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra, a lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit közszemlére bocsáthatja, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

25. § (1) Az aljegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendelet-nyilvántartás formái:

(3) A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

(4) Az aljegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.

(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja:

27. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni a Mötv. 52. § (1) bekezdés szerinti tartalommal.

(2) Zárt ülés esetén rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

(4) A jegyzőkönyvbe való betekinthetőségről az aljegyző gondoskodik.

28. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 74. § (1) bekezdésében foglaltak szerint egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

29. § (1) Az önkormányzati képviselő jogait, kötelezettségeit az Ötv. szabályozza.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő köteles:

30. § A képviselők és a polgármester, alpolgármester, valamint a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettárs, valamint gyermek vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenőrzését, vizsgálatát az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság végzi.

31. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

(3) A képviselő-testület indokolt esetben – meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, ill. az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

32. § (1) A képviselő-testület a bizottság létrehozásakor

(2) Egy képviselő legfeljebb két bizottságba, egy képviselő csak egy bizottság elnökévé választható. Az egyes bizottságok elnökeit és tagjait a 2. számú függelék tartalmazza.

(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

33. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül a Mötv-ben szabályozott tartalommal. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, valamint a bizottság által kijelölt tagja írja alá.

(2) A jegyzőkönyv két példányát a bizottság 10 napon belül megküldi a jegyzőnek (aljegyzőnek).

(3) A bizottság tevékenységéről – a képviselő-testület munkaterve szerint – beszámol a képviselő-testületnek.

34. § (1) A Mötv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati, polgármesteri és jegyzői feladat- és hatáskörbe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Dunasziget Község Önkormányzat Képviselő-testülete Rajka Község Önkormányzat Képviselő-testületével kötött megállapodás alapján közös önkormányzati hivatalt hozott létre.

(2) A hivatal neve és székhelye: Rajkai Közös Önkormányzati Hivatal, 9224 Rajka, Szabadság tér 1.(továbbiakban: Hivatal), vezetője a jegyző.

(3) Kirendeltség neve és telephelye: Rajkai Közös Önkormányzati Hivatal Dunaszigeti Kirendeltsége 9226 Dunasziget, Sérfenyő u. 57. (továbbiakban: Kirendeltség), vezetője az aljegyző.

(4) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza a Hivatal és a Kirendeltség működésére, valamint a jegyzői hatáskör- és feladatkör ellátására vonatkozó rendelkezéseket.

(5) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb 6 hónap időtartamra- a jegyzői feladatokat az igazgatási ügyintéző látja el.

(6) A képviselő-testület a jegyzőre ruházza át a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 36. § (1) bekezdésében meghatározott közútkezelői jogkörét.

35. § (1) Ez az önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) a kihirdetése napját követő napon lép hatályba, ám rendelkezései a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Ezen önkormányzati rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Dunasziget Község Képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2018. (II.13.) önkormányzati rendelete, valamint az SZMSZ-t módosító 9/2018.(VI.29.) önkormányzati rendelet és 10/2018.(VIII.23.) önkormányzati rendelet.