1. § (1) Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel alkalmazandó:

2. § (1) A rendelet hatálya Rajka község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

3. § (1) Kötelező szabályozási elemek:

(2) Irányadó szabályozási elemek:

(3) Az övezeti határvonal az SZ-J1 és az SZ-J2 terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 5,0-5,0 m mértékig elmozdíthatók.

(4) Az SZ-J1 és az SZ-J2 terven rögzített keretek között az országos gyorsforgalmi út közlekedési területének helye és mérete pontosítható. Az útépítési tervekkel pontosítottan az eltérés ± 5,0 m lehet.

(5) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a (3), (4) bekezdésben szabályozott eseteket – a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges figyelembe véve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló jogszabályi előírásokat.

(6) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.

(7) A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és

SZ-J2 tervek tartalmazzák.

4. § (1) Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások iránya meg kell, hogy egyezzen az irányadó telekhatár vonal irányával.

(2) Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be.

(3) A falusias lakóterületeken telket összevonni 50 méteres telekszélességig lehet.

(4) A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében

(5) Telekcsoport újraosztása estén a telekalakítás telektömbönként ütemezhető. A telek-átalakítással érintett telkek telektömbön kívüli visszamaradó részei nem kell, hogy az építési telekre vonatkozó előírásoknak megfeleljenek.

(6) Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára történő lejegyzést, és a telekhatár kiigazítást.

5. § (1) A már beépített építési telkeken közterület bővítés helybiztosítása céljából szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a szabályozási vonaltól kell számítani. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.

(2) Közterület bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

(3) Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.

(4) Az oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben amennyiben a telek szélessége meghaladja a 18,0 métert, az építési helyen belül az épület tetszőlegesen is elhelyezhető.

(5) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző építési oldalon áll.

(6) Saroktelek beépítése esetén az előkertet a gyalogúttal határos oldalon nem kell elhagyni, minden más közút felől az előkert méretét tartani kell.

6. § (1) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 és az SZ-J2 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.

(2) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 és az SZ-J2 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.

(3) A lakóépületek tetőhajlásszöge 30-45 fok között lehet.

(4) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a nagyobbik építménymagasságának mértékénél.

(5) Az építmények közötti legkisebb távolságok 14 m-nél nagyobb telekszélesség esetében az OTÉK 36 §-ban foglaltak kötelezően betartandóak. A 14 m-nél kisebb telekszélességek esetében az építmények közötti megengedett legkisebb távolság 4 m.

(6) Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképítményt a fő funkciót hordozó épülettel egybeépítve vagy a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron lehet elhelyezni.

(7) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

(8) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.

(9) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, maximum az eredeti épülettel megegyező nagyságú épület építhető. Az építési hely kötelező határa az eredeti épület helyének határa.

7. § (1) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály előírásait be kell tartani.

(2) A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez között légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló jogszabály előírásait be kell tartani.

(3) A település területén zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat csak az ilyen célra kijelölt övezetekben folytatható.

(4) A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, illetve a kiporzás megakadályozás érdekében megfelelő felületkezelés mellett folytatható.

(5) Vízvédelmi besorolás közigazgatási területre kiterjedően:

8. § (1) Az SZ-J1 és az SZ-J/2 terven jelölt védett természeti terület a közösségi jelentőségű terület (Natura 2000), a természeti terület, valamint a nemzeti ökológiai hálózat részeként magterület, ökológiai folyosó, pufferterület. A védett természeti területek övezeti besorolását az SZ-J1 és az SZ-J2 terv, listáját a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A mellékutak (országos, települési), mezőgazdasági utak, valamint vízfolyások (patak, csatorna, árok) – parti sávra vonatkozó előírások betartása mellett – külterületi szakaszai mentén egységes út-, illetve vízfolyáskísérő fásítást kell létrehozni.

9. § (1) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,30-1,00 méter között legyen.

(2) Az előkertek mélysége és a beépítési vonal a meglévő épületek többségéhez igazodjon. Új beépítés estén az előkert mélysége 5 méter legyen.

(3) Lakó funkciójú épületek esetben csak magas tetős épület engedélyezhető 30-45 fokos tetőhajlásszöggel.

(4) Melléképítmény kivételével tető héjalásra szürke pala és hullámpala nem alkalmazható.

(5) A település területén sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény csak eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.

(6) A település közterületein a meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a hatályos jogszabályoknak megfelelően lehet.

10. § (1) A tervezési területek az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:

11. § (1) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag illetve veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetkárosító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(2) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.

(3) A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

(4) A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen.

(5) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.

(6) A községben fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló jogszabály előírásainak, megfelelő folyamatos gyom-mentesítésre.

(7) Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes tárolásáról és elszállításáról.

12. § (1) A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani.

(2) A Rajka-Dunakiliti Keleti távlati ivóvízbázis hidrogeológiai védőterületén, melyet az SZ-J2 terv tartalmaz, a 123/1997 (VII.18) Kormányrendelet előírásait kell betartani.

(3) A fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területekre vonatkozó korlátozásokat a 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet szerint kell betartani. A fakadó és szivárgó vizek határvonalát az SZ-J2 terv tartalmazza.

(4) A közigazgatási terület a vonatkozó jogszabály alapján a felszíni alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolása szerint a fokozottan érzékeny kategóriába tartozik.

(5) A község területe a vonatkozó jogszabály alapján a vizek mezőgazdasági nitrátszennyezése szempontjából nitrátérzékeny kategóriába tartozik.

(6) Nem burkolt felületen hulladék, illetve a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

(7) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.

(8) A lakóterületek és egyéb beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.

(9) Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szemben védelméről” szóló jogszabály előírásainak.

13. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.

14. § (1) A műemlék listáját az 4. melléklet tartalmazza.

(2) A helyi védett épített értékek jegyzékét a 5. melléklet tartalmazza.

(3) Régészeti értékek

15. § (1) A település lakóterületei és különleges területei körüli 1000,0 m-es területsávon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló új építményt építeni, vagy ilyen meglévő építményen kapacitásnövelő építési beavatkozást végezni csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott védőtávolság betartásával lehet.

(2) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten:

(3) Gázvezeték védőtávolsága a cső palástjától mérten:

(4) Vízvezeték védőtávolsága a cső palástjától mérten:

16. § (1) A település közigazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

17. § (1) Az övezeti jel értelmezése:

18. § (1) A lakóterület építési övezetei:

19. § (1)

(2)

(3) A kisvárosi lakóterület telkein belül lakásonként elhelyezendő parkolók számát a helyi parkolási rendelet szabályozza.

(4) A kisvárosias lakóterületen belül az előkert mélysége:

(5) A kisvárosias lakóterület telkeit az épületek használatba vételéig el kell látni

(6) A kisvárosias lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi előírások

(7) A kisvárosias lakóterület részletes övezeti előírásait a következő táblázatok tartalmazzák:

20. § (1) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

(2) A kertvárosi lakóterületen az 500 m² –nél kisebb telkek esetén 1 lakás építhető, 500 m² –nél nagyobb telkek estén legfeljebb 2 lakás helyezhető el. (egy épületben 2 lakás vagy két külön épületben 1-1 lakás.)

21. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

(2) A falusias lakóterületen az 500 m² –nél kisebb telkek esetén 1 lakás építhető, 500 m² –nél nagyobb telkek estén legfeljebb 2 lakás, (egy épületben 2 lakás vagy két külön épületben 1-1 lakás.)

(3) A falusias lakóterületen nem helyezhető el:

(4) A telkeken a ba), bb), bc), bd) pontokban felsorolt építmények csak az aa), ab), ac) pontban felsorolt építmények egyidejű építése vagy megléte esetén építhetők.

(5) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az aa), ab), ac) pontban felsorolt épületek építhetők.

(6) Önálló épületként az ab), ac) pontban felsorolt épületeket az előkerti építési hely határa vonalra illeszkedően kell építeni. Amennyiben az ab), ac) pontban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, az utcához közelebb az ab), ac) pontokban felsorolt funkciók kerülhetnek.

(7) A templom elhelyezésére szolgáló övezet Lf ^TEMPLOM

(8) Utcai kerítést a telek meglévő, megmaradó vagy szabályozási vonallal megjelölt közterületi határára kell építeni.

(9) A falusias lakóterület telkeit az épületek használatba vételéig el kell látni

(10) A falusias lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi előírások

(11) A falusias lakóterület részletes övezeti előírásait a következő táblázatok tartalmazzák:

22. § (1)

(2) A településközponti vegyes területen a telek minden meglévő 250 m² –e után egy lakás építhető.

(3)

(4) A településközponti vegyes terület telkeit az épületek használatba vételéig el kell látni

(5) A településközpont vegyes terület részletes övezeti előírásait a következő táblázatok tartalmazzák:

23. § (1) A gazdasági terület építési övezetei:

24. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen

25. § (1) Az ipari területen

(2) A Gip jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

26. § (1) A zavaró hatású ipari területen

27. § (1) A különleges terület építési övezetei:

28. § (1) A sportolási célú területen (K^Sp1)

29. § (1) A hulladékudvar területén (K^Hu)

30. § (1) A különleges terület övezetei:

31. § (1) A temető területen sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.

(2) A temető telkét el kell látni:

32. § (1) Az idegenforgalmi területen elhelyezhető:

(2) Részletes beépítési előírások:

(3) Az idegenforgalmi terület telkét el kell látni:

33. § (1) A sportterületen sportpályák és az azokhoz kapcsolódó kiszolgáló építmények, parkolók építhetők.

(2) A sportterület telkét el kell látni:

34. § (1) Közlekedési és közműterületek besorolása sajátos használat szerint:

(2) A közlekedési területek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.

(3) A közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:

(4) A közlekedési területen a 7. mellékletben ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.

(5) A közutak, utak telkének kialakítása szakaszosan is történhet az alábbiak szerint:

(6) Rajka közigazgatási területén a helyi közúthálózatba tartozó utak az alábbi tervezési osztályba tartoznak.

(7) A vasúti területen (KÖk) a vasúti közlekedés üzemi és fenntartó építmények, utas kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató építmények, raktárépítmények építhetők. Az épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 6,0 m, építési hely határa kialakult.

(10) Közműterületek a Köm jellel jelzett területek.

(11) A község közigazgatási területén a magánutak kialakítható legkisebb szélessége 4 méter lehet.

35. § (1) A mezőgazdasági terület övezetei:

36. § (1) Általános mezőgazdasági terület - Mg^á, jelű övezet

37. § (1) Korlátozott felhasználású mezőgazdasági terület - Mg^k jelű övezet

38. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az erdő területfelhasználási célja szerint:

(3) A védelmi erdőben épületet elhelyezni nem lehet.

(4) a) A gazdasági rendeltetésű erdőterületen 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel,

39. § (1) A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület (közpark, közkert), amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.

(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül - kerekesszékkel és gyermekkocsival is - megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3) A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért azokat a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni.

(4) Az egyes zöldterületek legkisebb zöldfelületi aránya, valamint megengedett legnagyobb beépítettségének mértéke a sajátos használatok szerint a következő:

(5) A közkert területén pihenőszerek építhetők, szobrok, helyezhetők el.

(6) A közpark területén sport-, játék-, játszó- és pihenőszerek építhetők, testedzést szolgáló- és kerti építmények, szobrok, köztéri alkotások helyezhetők el.

40. § (1) Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2 terven V jellel jelölt terület az alábbiak szerint:

(2) A folyóvizek, állóvizek, holtágak medrében és a meghatározott parti sávjában, továbbá hullámtereken kizárólag a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabálynak megfelelő létesítmények helyezhetők el.

(3) Az SZ-J2 terven jelölt V ^Tö jelű övezet, a töltés területét jelöli.

41. § (1) A belterületi közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:

(2) A település közigazgatási területén megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló jogszabályi előírások figyelembe vételével kell kialakítani.

(3) A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.

(4) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a csapadékvizek elvezetéséről, a közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(5) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(6) A közművekkel kapcsolatos mindennemű egyéb építési tevékenység során az ágazati előírásokat és a vonatkozó szabványokat kell figyelembe venni.

(7) A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásit be kell tartani.

(8) A település központjában illetve az új lakóterületek, új utcák kialakításánál a közműveket és egyéb vezetékeket terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre és céllal létesíthető.

(9) A település központjában zárt rendszerű csapadékvíz elvezetési rendszer építendő ki az új utak mentén, illetve a meglévő utak rekonstrukciójával párhuzamosan a közhasználatú területek részeként.

(11) Az ivóvízhálózaton keresztül minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.

(12) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(13) Táv és hírközlési antenna csak elvi építési engedéllyel, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől minimum 200 m távolságra létesíthető. Az optikai kábelek mentén a tengelytől mért 100 méteres védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. A mikrohullámú hálózat mentén a tengelytől mért 20 méteres védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el.

(14) A teljes közművel nem rendelkező gazdasági területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóval, vagy más korszerű közműpótló eszközzel is meg lehet oldani.

(15) Az új kialakítású lakóterületeken a terület beépítéséhez szükséges közműveket ki kell építeni, illetve a járdát, az útfelületet portalanított kivitelben kell megépíteni a lakóterületi beépítések használatba vételi engedélyének kiadásáig.

42. § (1) Az SZ-J2 terven szélerőművek telepítésére nem vizsgálható területen kívül eső földrészleteken, amennyiben egyéb jogszabályoknak megfelelnek, szélerőművek állíthatók fel az alábbiak szerint:

43. § (1) Mezőgazdasági épület: a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló épület.

(2) Nem zavaró hatású kisipari, kisüzemi építmény: azok a létesítmények, melyeknek rendeltetéséből, üzemeléséből eredő – közvetlen és közvetett – hatások (emissziós értékek) nem haladják meg a környező területfelhasználási egységekre (általában lakóterületre) megengedett határértéket.

(3) Szolgálati lakás: a fő funkciót hordozó épületben a létesítmény tulajdonosa/üzemeltetője, vagy személyzete számára szolgáló lakás.

(4) Telekszélesség: A telek oldalvonalára (oldalhatár) merőleges vetületi mérete az építési hely elő és hátsókerti határvonala között. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekszélességre vonatkozó paraméterét.)

(5) Telekmélység a telek közterület vagy magánút felőli határvonalára merőleges vetületi mérete (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekmélységre vonatkozó paraméterét.)

44. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdés kivételével a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2)

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Helyi Építési Szabályzatról szóló 13/2001. (XI.8.), 7/2004.(IV.27.), 9/2007.(VII.9.), 1/2009.(II.13.), 5/2009.(VII.17.), 6/2010.(V.12.), 1/2011.(I.26.), 2/2011.(I.26.), 15/2011.(VI.30.), 18/2011.(IX.15.), 2/2012.(I.9.) önkormányzati rendeletek, továbbá a változási tilalom elrendeléséről szóló 13/2012.(IX.13.) önkormányzati rendelet hatályukat vesztik.