Rajka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (X. 29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 19/2017. (XII.20.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2025. 10. 30- 2025. 10. 31Rajka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (X. 29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 19/2017. (XII.20.) önkormányzati rendelet módosításáról
[1] A jogszabályi környezet változása miatt az önkormányzat településképi és településrendezési szabályozásainak felülvizsgálata és jogharmonizációja vált szükségessé.
[2] Rajka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 66. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, annak 11. mellékletében meghatározott, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § Rajka Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 19/2017. (XII.20.) önkormányzati rendeletének (továbbiakban: Rendelet) 1. § b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: b) a helyi emlék védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére.
2. § A Rendelet 1. § c) pontja hatályon kívül helyezésre kerül.
3. § (1) A Rendelet 3. §-ának helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: E rendeletben Rajka területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra
a) 1. számú melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek – Beépítésre szánt területek (Rp.I 162-16)
b) 2. számú melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek – Beépítésre nem szánt területek (Rp.I. 162-16)
c) 3. számú melléklet: Helyi építészeti örökség által érintett terület (Rp.I. 162-16)
(2) Az 1-4. sz. melléklet szerinti részekre vonatkozóan, melyeket a településszerkezet, táji környezet, településkarakter vagy egyéb helyi adottság miatt a településképi szempontból meghatározó területekre, valamint az Méptv. szerinti helyi építészeti örökség egyedi és területi védelmére vonatkoznak.
(3) A cégérek, homlokzati feliratok és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére és alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozó településképi követelményeket és feltételeket határoz meg.
(4) Az e rendeletben foglalt településképi követelmények, valamint Rajka településkép védelme érdekében az önkormányzat településkép-érvényesítési eszközöket alkalmaz, a főépítész szakmai konzultáción belül tájékoztatást ad.
(5) Az önkormányzat polgármestere az e rendeletben foglalt rendelkezéseket megszegőinek településképi kötelezést bocsájt ki és településképi bírságot szab ki.
(6) Településrendezési szerződés (TRSZ) köthető az önkormányzat és az érintett között
a) a településrendezési eszközökben rögzített újonnan beépítésre szánt és jelentős mértékben átépítésre kerülő területen megvalósuló közterület-kialakításra, útépítésre vagy közműfejlesztésre,
b) a helyi építési szabályzat egyes övezetek részletes szabályozási előírásaiban meghatározott esetben,
c) olyan fejlesztő által kezdeményezett fejlesztési célok megvalósítására, mely közterület építését, átalakítását, felújítását, közműkapacitás-növelését igényli,
d) a külterületi ingatlan belterületbe vonására, és
e) egyes településrendezési eszközök jelentős módosítására irányuló kérelemre, amennyiben azt a képviselő-testület határozatával elfogadja és támogatja.
4. § A Rendelet 4. § helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: ,,E rendelet alkalmazásában általános fogalmak:
a) A településkép védelme: a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő - megőrzését vagy kialakítását jelenti,
b) Előnevelt díszfa: minimum 5 centiméter törzsátmérőjű kétszer iskolázott, sorfa minőségű (220 cm feletti törzsmagasságú) faiskolai anyag, Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész, Fás szárú növény: az olyan növény, amely évelő, talaj feletti, és kemény kéreggel borított szára van,
c) Főépítész: e rendelet alkalmazása szempontjából az önkormányzat által foglalkoztatott önkormányzati főépítész.
d) Gyümölcsfa: emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő gyümölcséért termesztett és gondozott fa,
e) Haszonnövény: kertészeti, szántóföldi növénytermesztés során termesztett emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő kultúrnövény a pázsit kivételével,
f) Helyi emlék - Utcaképi védelem: a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti,
g) Helyi településképvédelmi terület: a település olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, illetve olyan, ahol jelentős számban találhatók a település arculatát meghatározó épületek, ezért a védelmi szabályok egységesen kerültek kidolgozásra, így magában foglalja a - településszerkezet védelmét, - az építészeti karakter védelmét, - valamint az utcakép védelmét is,
h) Helyi emlék - Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal,
i) Helyi emlék - Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
j) Helyi emlék - Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint – amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll,
k) Helyi emlék - Védett műtárgy: az önkormányzat által védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés,
l) Törzsátmérő: a fa talajfelszíntől számított 1,3 méteres magasságban (mellmagasságban) mért átmérője, centiméterben számolva,
m) Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes,
n) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez,
o) Zöldterület: a település közigazgatási területén lévő, a lakosság egészsége megőrzésére, közérzetének javítására, felüdülésére, a település szerkezetének tagolására szolgáló, az intézményi területek funkcionális használatát, esztétikai megjelenését biztosító, jellemzően növényzettel borított terület,
p) Zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.
5. § A Rendelet 5. § (1) bekezdésében szereplő 1. sz. melléklet szövegrész helyébe a 6. sz. melléklet szövegrész lép.
6. § (1) A Rendelet 6. § rendelkezéseinek helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről e rendelet módosításával a Képviselő-testület dönt.
(2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
(3) A helyi védettség alá helyezést, annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),
c) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (leírás, fotók),
d) a kezdeményezés indoklását.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról 8 napon belül értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
c) a kezdeményezőt.
A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.
(5) A helyi védettség elrendeléséről, annak megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
b) az illetékes építésügyi hatóságot,
c) az érdekelt közműveket,
d) a kezdeményezőt,
e) a használót, akinek értesítése a tulajdonos útján történik.
(6) A helyi értékvédelemmel kapcsolatos eljárásban született döntésnek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről vagy törléséről a jegyző 15 napon belül gondoskodik. A késedelmes bejegyzés, vagy annak esetleges elmaradása azonban a védettség hatályát nem érinti.
(7) Ha egy helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség alá helyeznek, a műemléki védetté nyilvánítással egyidejűleg a helyi védelem megszűnik.
7. § (1) A Rendelet 7. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: Rajka település településképi szempontból meghatározó területei
a) 1. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek – Beépítésre szánt területek szerint
aa) településközponti karakter,
ab) falusias karakter,
ac) kertvárosias karakter,
ad) kisvárosias karakter,
ae) gazdasági karakter,
af) sportolás és idegenforgalom épületei, létesítményei karakter,
ag) tervezett fejlesztési terület
b) 2. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek – Beépítésre nem szánt és a település lakott területétől kívül eső beépítésre szánt területek szerint - a mezőgazdasági karakter
c) 3. melléklet: Helyi építészeti örökség által érintett területek
d) 4. melléklet: Helyi védett értékek Rajkán
e) 5. melléklet: Telepítésre javasolt és tiltott növények listája
f) 6. Melléklet: településkép-védelmi tájékoztatás/ szakmai konzultáció/ településkép véleményezési eljárás/ településképi bejelentési eljárás kérelem
(2) Rajka település Országos védelem által érintett területei:
a) 1. függelék: Országos műemléki védelem alatt álló területek
b) 2. függelék: Országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek, NATURA 2000 területek, Országos ökológiai hálózat övezetei, Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezetek területei.
8. § (1) A Rendelet 8. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: Az épületek színezése során lehetőleg pasztellszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.
(2) Lapos tetős épületet Rajka község gazdasági területin és a sportolás és idegenforgalom épületei, létesítményei karaktererű területeken helyezhető el. A lakóterületeken lapostetős épület építése nem megengedett.
(3) 10 m-nél kisebb mélységű előkert esetében lehajtó nem építhető, ha a járdaszint és az épületben elhelyezett gépjárműtároló, illetve egyéb célú helyiség padlószintje közötti különbség a 70 cm-t meghaladja.
(4) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad. A földszinten portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges. Égéstermék homlokzaton történő kivezetése nem engedhető meg.
(5) A szomszéd telek kerítése vagy a telekhatáron lévő épület fala csak a szomszédos ingatlan tulajdonosainak – az esetleges feltételeket is tartalmazó – írásbeli hozzájárulásával futtatható be kúszónövénnyel.
(6) Cégér, cégtábla, homlokzati felirat, házszám, postaláda csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el.
(7) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.
(8) Tilos az épület homlokzatát árubemutatás céljából 4 m2-nél nagyobb felületét eltakarni.
9. § (1) A Rendelet 9. § (2) bekezdésében szereplő 2. sz. melléklet szövegrész helyébe az 5. sz. melléklet szövegrész lép.
(2) A Rendelet 9. § (5) bekezdése hatályom kívül helyezésre kerül.
10. § (1) A Rendelet 10. § (2) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2) A helyi településképvédelmi területen az épületek csak zártsorúan és az illeszkedés szabályai szerint helyezkedhetnek el, a meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapul véve kell meghatározni. Törekedni kell a hagyományos építőanyagok használatára, a magastetős kialakítás kötelező, a nyílászárók és egyéb homlokzati elemek a meglévő épületek építészeti formavilágát, arányait kövessék.
(2) A Rendelet 10. § (3) bekezdés e) pontjának szövegezéséből a ,,a szerkezet lelógó, függőleges részén legfeljebb 30 cm magasságú cégfelirat helyezhető el” szövegrész hatályon kívül helyezésre kerül.
(3) A Rendelet 10. § (3) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezésre kerül.
11. § (1) A Rendelet 11. § rendelkezéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek: A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők. Nem adható engedély, illetve bejelentés tudomásul vétele nem lehetséges olyan építési munka kapcsán, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti vagy azt értékvédelmi szempontból károsan befolyásolja.
(2) A helyi emlék bontására engedély csak a védelem feloldását követően adható ki.
(3) Az engedélyezési, bejelentési dokumentációnak tartalmaznia kell a védett érték beavatkozással érintett részének felmérési dokumentációját, a munkák által érintett építményrészek és környezet állapotának fénykép dokumentációját.
(4) A helyi emlék hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.
(5) A helyi emléken semmilyen műszaki berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el.
(6) A helyi emléket érintő építési munkálatok kapcsán csatolni kell a hatályos jogszabályokban előírt tervdokumentációt, valamint a következő mellékleteket:
a) az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést az eredeti anyagok figyelembevételével;
b) utcaképbe illesztett (rajzi vagy fénykép) homlokzati színtervet, amiben törekedni kell az eredeti színezésre, vagy ha ez nem ismert, a védett építmény jellegének és környezetének megfelelő színezést az épület eredeti tartozékaival és felszereléseivel, vagy ahhoz hasonló kialakítású részleteivel.
12. § (1) A Rendelet 12. § rendelkezéseinek helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: A helyi emlék jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem. A helyi emlék megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
(2) Az építészeti értékek szemléletformáló szerepének érvényesülése, a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a helyi emlékeknek, és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi oktatásban és közművelődésben helyet kell kapniuk.
(3) Költségvetésében az önkormányzat a helyi védelem alatt álló értékek megőrzésére, felújítására a magántulajdonosoknak évente meghatározott mértékű támogatást biztosíthat.
13. § A Rendelet 13. § hatályon kívül helyezésre kerül.
14. § (1) A Rendelet 14. § (1) bekezdésében szereplő ,,településképi szempontból meghatározott védett természeti területeken” szövegrész helyébe a ,,védelem alatt álló területeken” szövegrész lép.
(2) A Rendelet 14. §-a kiegészül az alábbi (3) bekezdéssel: ,,(3) Helyi településképvédelmi területen a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.”
15. § (1) A Rendelet 15. § (6) bekezdés rendelkezéseinek helyébe az alábbi rendelkezés lép: ,,(6) Napelemek és gépészeti és közmű-csatlakozási, továbbá műszaki berendezések az épületek utcai homlokzatára, nem helyezhetők el”
(2) A Rendelet 15. §-a kiegészül az alábbi (7)-(8) bekezdéssel: ,,(7) Településképileg nem meghatározó területeken egyéb műszaki berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető. (8) Napelemeket épületen csak a tető síkjával megegyező síkban lehet elhelyezni, kivéve a gazdasági területeken és sportolás és idegenforgalom épületei, létesítményei karakterű területeken.”
16. § (1) A Rendelet 16. § (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép: ,,(1) Településképi szakmai konzultáció a település beépítésre szánt területén kötelező minden építési tevékenységgel érintett munkálatra kivéve a településképi véleményezési és településképi bejelentési kötelezés alá vont eseteket.”
(2) A Rendelet 16. § (2) bekezdéséből az ,,akadályoztatása esetén a polgármester, vagy az általa kijelölt személy végzi el a feladatot” szövegrész hatályon kívül helyezésre kerül.
(3) A Rendelet 16. § (1) bekezdésében szereplő ,,6. sz. melléklet” szövegrész helyébe a ,,4. sz. mellékletet” szövegrész kerül.
(4) A Rendelet 16. (4) bekezdésében szereplő ,,ajánlott” szövegrész hatályon kívül helyezésre kerül.
17. § (1) A Rendelet 17. § (2) bekezdésének rendelkezései helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(2) A polgármester az építmény építésére, bővítésére irányuló építési vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz, helyi emlék bontási engedélyezési eljárásához, egyszerű bejelentéssel épülő új épület hatósági eljárásához, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszához ad településképi véleményt.”
(2) A Rendelet 17. (3) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: ,,(3) A településképi véleményezés során vizsgálni kell:
a) a településképi követelményeknek való megfelelést,
b) településkép-védelmi szempontból a közterületről látható épület, épületrész kialakításnak módját,
c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések kialakítását.”
(3) A Rendelet 17. (4) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: (4) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező a véleményezendő építészeti műszaki dokumentációt és a kérelmet az ÉTDR-en keresztül nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez csatolni kell az építészeti műszaki dokumentációt az legalább az alábbi tartalommal:
a) az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, mely tartalmazza az utcaképbe való illeszkedés bemutatását is,
b) a rendeltetés meghatározását, valamint
c) az építészeti követelményeknek való megfelelésről szóló rövid leírást.”
(4) A Rendelet 17. § (5)-(8) bekezdései hatályon kívül helyezésre kerülnek.
18. § (1) A Rendelet 18. § rendelkezéseinek helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az építmények rendeltetésének megváltoztatása – így az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása – esetén, az országos és a helyi építési követelmények érvényesítése érdekében.
(2) Az építésügyi hatósági engedélyhez, egyszerű bejelentéshez, örökségvédelmi engedélyhez vagy örökségvédelmi bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, valamint zöldfelület elhelyezés, területhasználat megkezdését megelőzően, és a cégérek, cég- és üzletjelzések, homlokzati feliratok, valamint műszaki berendezések épületeken való elhelyezhetőségét megelőzően, ha a tevékenységek, épületeken való elhelyezések köre beletartozik a következőkbe:
a) épület építése, meglévő épület bővítése, ha az építési tevékenység elvégzése után annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet és a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot nem haladja meg,
b) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha a csatlakozó épület alapozását vagy tartószerkezetét is érintik,
c) növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény-, illetve gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, valamint a felvonulási épület építése, bővítése kivéve, ha közterületről nem látható helyen kerül elhelyezésre,
d) temető területén: sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése,
e) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése,
f) XX. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti, legfeljebb 180 napig fennálló és megfelelőségigazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező és maximum 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény építése, bővítése,
g) Magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó, kertiépítmény építése kivéve, ha közterületről nem látható helyen kerül elhelyezésre,
h) Kerítés, járda létesítése, építése, bővítése,
i) Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék, illemhely (kivéve csoportos illemhely) elhelyezése, építése, bővítése,
j) Cégérek, cég- és üzletjelzések, homlokzati feliratok épületen való elhelyezése,
k) Napelem, napkollektor, napelem inverter, hőszivattyú, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, egyéb műszaki berendezés, áru- és pénzautomata, csomagátadó automata épületen vagy épületben való elhelyezése,
l) Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és tároló elhelyezése,
m) Telken belüli közműpótló műtárgy építése, kivéve, ha közterületről nem látható helyen kerül elhelyezésre,
n) Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése kivéve, ha közterületről nem látható helyen kerül elhelyezésre,
o) Úszóműves vízi létesítmény, lakóhajó, úszóház létesítése, bővítése.
(3) A bejelentési eljárás során
a) a 6. számú melléklet szerinti kérelem és annak melléklete,
b) a hiánypótlás és
c) az ügyfél által tett nyilatkozat elektronikus úton vagy – természetes személy esetén – papír alapon, írásban terjeszthető elő.
(4) A bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) a folytatni kívánt építési tevékenység, cégér, cég- és üzletjelzés, homlokzati felirat, műszaki berendezések elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését,
d) a tervezett építési tevékenység, cégér, cég- és üzletjelzés, homlokzati felirat, műszaki berendezések vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát és
e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a cégér, cég- és üzletjelzés, homlokzati felirat, műszaki berendezések elhelyezésének tervezett időtartamát.
(5) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti műszaki (amely tartalmazza az utcaképbe való beilleszkedés igazolását is), illetve egyéb tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a rendezési terv rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.”
19. § (1) A Rendelet 19. § (1) bekezdés a) pontja rendelkezései helyébe az alábbi rendelkezés lép: ,,a) a kötelező településképi szakmai konzultáció, településkép véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás elmulasztása esetén,”
(2) A Rendelet 19. § (1) bekezdés c) pontja rendelkezései kiegészülnek a ,,cégtáblák és homlokzati feliratok” szövegrésszel.
(3) A Rendelet 19. § (1) bekezdés d) pontja kiegészül a következő dh) alponttal: ,,dh) napelemek, műszaki berendezések, cégérek, cégfeliratok, homlokzati feliratok szabálytalan vagy engedély nélküli elhelyezése esetén.”
(4) A Rendelet 19. § (2) bekezdésében szereplő ,,90 napon” szövegrész helyébe ,,60 napon” szövegrész kerül.
(5) A Rendelet 19. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő ,,100.000,- Ft” szövegrész helyébe ,,200.000,-Ft” szövegrész kerül.
(6) A Rendelet 19. § (3) bekezdés c) pontjában szereplő ,,1.000.000,- Ft” szövegrész helyébe ,,2.000.000,- Ft” szövegrész kerül.
20. § Ez a rendelet 2025. október 30-án lép hatályba, és 2025. október 31-én hatályát veszti.