Fertőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, annak 9. mellékletében meghatározott államigazgatási szervek véleményének kikérésével, a következő rendeletet alkotja:

1. FEJEZET

Általános előírások

1. Rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya Fertőd város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

(3) A beépítésre szánt terület szabályozási és övezeti tervét (a továbbiakban: SZ-J terv) a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) A Tőzeggyármajor szabályozási és övezeti tervét (a továbbiakban: SZ-J terv) a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(5) A beépítésre nem szánt terület szabályozási és övezeti tervét (a továbbiakban: SZ-J terv) a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(6) A Hodály major területének, a Feketebokor major területének, a Sarród-Nyárliget felé vezető út nyugati oldala menti mezőgazdasági üzemi terület, illetve a 0238 hrsz-ú úttól délre eső üdülőterület szabályozását a rendelet 3. számú mellékelte tartalmazza.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Alakítható legkisebb telekszélességnél a telekszélesség: a telek utcai határvonalának mérete.

2. Az övezeti jel értelmezését a rendelet 25.§ tartalmazza.

3. Kötelező szabályozási elem

1. a meglévő, megmaradó közterületi határvonal
2. a tervezett belterületi harávonal
3. a szabályozási vonal
4. az építési hely határvonala
5. az építési övezet, övezet határvonala
6. a kötelező telken belüli fásítás
7. a telekosztás iránya.

4. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elem

1. a műemléki terület határa
2. a régészeti lelőhely határa
3. a természeti terület
4. elektromos légvezeték biztonsági övezete
5. helyi területi védett településkép, településszerkezet
6. helyi védett épületek
7. helyi jelentőségű védett természeti területek

5. Tájékoztató elem: a meglévő belterületi határvonal.

6. Illeszkedés:

a)    csak a kialakult, beépített tömbökre vonatkozik

b)    a telekalakítás viszonylatában: a telekalakításba vont telek utcai szélessége csak 25%-kal térhet el a kialakult állapottól

b)    épületmagasság viszonylatában: a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25 %-kal térhet el.

c)    beépítési mód viszonylatában: a kialakult, közvetlen szomszédos telek beépítési módja.

d)    előkerti építési hely viszonylatában: a szomszédos telkeken álló épületek által meghatározott előkerti építési vonal.

e)    az illeszkedés csak a telektömbön belüli épület esetében lehetséges, épületmagasság, homlokzatmagasság vagy párkáánymagasság viszonylatában a szomszédos telkeken álló, hasonló helyzetű épülethaz képest maximálisan 25%-kal térhet el.

f)    az illeszkedés szabályait e rendelet hatályba lépésétől egy éven belül lehet alkalmazni

3. Szabályozási elemek

3. §

(1) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a (2)-(5) bekezdésben szabályozott eseteket –a szabályozási terv és szükség esetén a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.

(2) Az SZ-J terven árok megnevezésű jellel jelölt árkok nyomvonala csak a teljes vízgyűjtőterületük felülvizsgálatával szüntethető meg, változtatható meg.

(3) A tervezett belterületi határvonallal körülhatárolt, vagy a tervezett belterületi határvonal és a meglévő belterületei határvonal közé eső területeket az SZ-J terv szerinti célra felhasználni a belterületbe vonással egyidőben, vagy azt követően lehet.

(4) A belterületbe vonás szakaszosan, a mindenkori igényeknek megfelelően történhet.

(5) A javasolt és a tájékoztató szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható, figyelemmel a 4. § (1) bekezdésében foglaltakra.

(6) A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek helyének megváltoztatásához, vagy ilyen új elem beillesztéséhez a szabályozási terv és szükség esetén a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.

4. A telekalakítás szabályai

4. §

(1) A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.

(2) A kialakult telekosztású övezetben, a kialakítható telek legkisebb szélességére vonatkozó előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.

(3) Az eltérő építési övezetbe tartozó azon telkek telekhatárai, amelyek az eltérő építési övezet felé esnek, az érintett telekkel határos telkeket érintően, az övezeti határvonal helyétől függetlenül, az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett elmozdíthatók.

(4) Ahol az SZ-J terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell egyezni az irányadó telekhatár vonal irányával.

(5) Lakó területfelhasználású övezetben amennyiben a kialakult telekosztású övezet telkeinek területe nem felel meg az övezeti előírásokban rögzítettnek, telekalakítás abban az esetben végezhető, amennyiben az alakuló telkek mérete vagy eléri a 500 m²-t, vagy az övezeti előírásokhoz közeledik.

(6) A település közigazgatási területén nyeles telek nem alakítható.

(7) Közlekedési területen építmény számára telket alakítani abban az esetben lehetséges, amennyiben biztosítható a közlekedési területen a közlekedés résztvevőinek biztonságos, gyors és zavartalan közlekedése.

(8) Rendezett a telek, amennyiben a helyi építési szabályzat és az SZ-J terv szerint alakították ki a kiszolgáló út és a telekméretek tekintetében. Nem feltétele a telek rendezettségének a telek kiszolgálását közvetlenül nem szolgáló út kialakítása.

5. A közterület alakítás szabályai

5. §

Belterületen és külterületi lakóterületen közmű- és hírközlő vezeték átépítése, új vezeték fektetése során a

a)    12,0 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcában legalább egy oldalon 1,5 m,

b)    14,0 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcában legalább egy oldalon 3,0 m, vagy mindkét oldalon legalább 1,5-1,5 m,

c)    18,0 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcában mindkét oldalon legalább 3,0-3,0 m

szélességben szükséges a közmű- és elektronikus hírközlő vezetéktől, valamint azok védőövezetétől mentes, faültetésre alkalmas területet (zöldsávot) biztosítani.

6. A telek beépítésének általános szabályai

6. §

(1) Közterület bővítéssel vagy kialakítással érintett beépítetlen telek csak az SZ-J terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

(2) Közterület bővítéssel vagy kialakítással érintett, beépített teleknek azon a részén, amely a közterület bővítése vagy kialakítása után is beépített marad, a közterület bővítés vagy kialakítás végrehajtása nélkül is építhető épület. A beépíthetőség és a zöldfelületi arány mértékének megállapításánál a közterület bővítés vagy kialakítás végrehajtása utáni telekméretet kell figyelembe venni.

(3) A nem telekhatáron vezető övezeti határvonal által érintett építési telek az övezeti határ vonala által jelölt tervezett telekmegosztás végrehajtása nélkül is beépíthető, amennyiben az övezetre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelel. A beépíthetőségnél a telek övezeti határvonallal leválasztott telekrésze nem vehető figyelembe. Az építési hely hátsókerti határát az övezeti határvonaltól kell számítani.

7. A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

7. §

Kialakult beépítésű lakó területfelhasználású övezetben az építési hely előkerti határvonala a telekkel oldalról szomszédos, vagy ahhoz legközelebbi beépített telkek előkertjeinek mérete. Méretbeli eltérés esetén a két méret valamelyikével megegyező, vagy a kettő közötti tartomány. Az előkerti építési hely határvonalhoz legközelebb álló főépítményt erre a határvonalra, vagy attól a telek belseje felé legfeljebb 3,0 m távolságra kell építeni, kivéve saroktelek esetén, valamint amennyiben a részletes övezeti előírások másként rendelkeznek. Kialakult, előkert nélküli beépítésnél az építési hely előkerti határvonala egyben beépítési vonal.

8.  §

(1)   Saroktelken épület a beépítési oldallal párhuzamos utcai telekhatártól 3,0 m távolságon belül, a beépítési oldalra merőleges utcai telekhatártól a már beépült tömb esetén a jellemző kialakult távolságra, beépítetlen tömb esetén 5,0 m-re építhető.

(2)   Amennyiben a saroktelket gyalogút határolja, úgy azt az előkert számításánál nem kell figyelembe venni.

(3)   Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.

9. §

Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen többen – ÉNy-DK-i telekfekvésnél az északkeleti, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az északnyugati oldalhatáron áll. Kialakult beépítésű tömbben az építési oldalhatár a tömbre jellemző beépítési oldal. Oldalhatáron álló beépítésnél a 18,0 m-nél keskenyebb telken a főépítménynek az építési hely beépítési oldal szerinti határán, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell állnia.

10. §

(1)   Az övezeti előírásokban előírt beépítési mód új épület építésére vonatkozik. Ettől eltérő, meglévő beépítés esetén a meglévő épület felújítható, lakóépület új, önálló lakást nem eredményező módon átalakítható.

(2)   Beépítésre szánt területen, a hátsókertben és a telek be nem építhető részén építmény – kerti építmény, növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor és komposztáló kivételével – nem helyezhető el.

11. §

Gazdasági és különleges területfelhasználású területen a megengedett legnagyobb épületmagasság -az igazolt technológiai szükségletnek megfelelően-, az épület összes alapterülete 10%-ának mértékéig nagyobb is lehet.

12. §

Az SZ-J terv hatálya alá tartozó területen napelempark, valamint a háztartási méretű kiserőművek közül széltorony, szélerőmű– az akként szabályozott területen kívül - nem építhető, nem helyezhető el.

8. Kerítésépítés

13. §

(1)   Ahol az SZ-J terv meglévő, megmaradó közterületi határvonalat jelöl az utcai kerítés erre a vonalra építendő. Azokban az esetekben, amikor a telket feltáró közterület szélessége nem éri el a 12,0 m-t, a kapubehajtó szélességében a telek belseje felé legfeljebb 3,0 m mélységig a kerítés (kapu) beljebb építhető.

(2)   Külterületen, általános mezőgazdasági övezetben vadkár elleni védelmi kerítés és legelővédelmi kerítés kivételével kerítés csak gazdasági épület építésével egyidőben, vagy annak megléte esetén, az épület körül és az udvarként kivett terület határán építhető.

(3)   Külterületen, erdőgazdasági területen vadvédelmi kerítés kivételével kerítés csak épület építésével egyidőben, vagy annak megléte esetén, az épület körül és az udvarként kivett terület határán építhető.

(4)   Vízgazdálkodási területen kerítés nem építhető.

9. Haszonállattartó épületek építése

14. §

1. Haszonállat tartó épület elhelyezése szempontjából tiltott övezetek:

1. intézmény terület,
2. kertvárosi lakóterület,
3. kereskedelmi, szolgáltató terület,
4. ipari terület,
5. különleges terület.
   2. Haszonállat tartó épület falusias lakóterületen az utcai telekhatártól legalább 50 m, a szomszédos telkek hátsókerti telekhatárától legalább 20 m távolságban, legfeljebb 100 m² nettó alapterülettel és 300 m³ térfogattal építhető.
   3. Haszonállat tartó épület mezőgazdasági területen méretkorlátozás nélkül, az egyéb jogszabályokban meghatározott korlátokkal és feltételekkel csak a lovas turizmust szolgáló istállóként építhető.
      

​10. Közművek előírásai

15. §

(1)   A belterületi közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a védőtávolságok betartásával legalább

1. az ivóvíz vezeték,
2. a szennyvíz vezeték,
3. a gázvezeték,
4. a távbeszélő földkábel,
5. a villamos energia vezeték,
6. a telefon vezeték,
7. a kábel TV vezeték,
8. a nyílt árok vagy zárt csapadékvíz elvezető csatorna és műtárgyaik

térszín alatt elhelyezhetők legyenek.

(2)   A lakóterületek kiszolgáló útjain a csapadékvizet zárt árokban kell elvezetni

(3)   A vízvezeték-hálózatot körvezetékes módon kell kiépíteni.

(4)   Az építési övezeteket – kivéve, ha a részletes övezeti előírások ettől eltérően rendelkeznek - teljes közművel kell ellátni azzal a kitétellel, hogy az építési övezetek telkeinek csapadékvize közút árkába nem vezethető.

2. Fejezet

11. Korlátozó elemek rendelet által elrendelten

16. §

A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül a temető működését zavaró, a falusias lakóterület átlagos forgalmát meghaladó forgalmat vonzó építmény nem építhető.

12. Korlátozó elmek külön jogszabályban elrendelten

17. §

(1)   Közlekedési létesítmények védőterülete

1. országos mellékutak külterületi szakaszának tengelyétől mért 50,0 – 50,0 m,
2. országos főutak külterületi szakaszának tengelyétől mért 50,0 – 50,0 m,
3. vasútvonal szélső vágányától mért 50,0 – 50,0 m.

(2)   Vízgazdálkodási területek védőterülete

1. a kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás és összefüggő árokrendszer 6,0-6,0 m,
2. egyéb vízfolyás, vízfelület, közcélú vízilétesítmény 3,0-3,0 m

széles parti sávja.

(3)   Közművek védőterülete

1. a föld feletti szabadvezeték esetében 20 kV-os elektromos vezeték szélső szálától mért 5,0 - 5,0 m, vagy 2,5 – 2,5 m (felfüggesztéstől függően),

(4)   A telkeket érintő szennyvíz gerincvezeték, ivóvíz gerincvezeték, távbeszélő földkábel, optikai vezeték mellett építmény 2,0-2,0 m távolságon belül nem helyezhető el.

(5)   Régészeti lelőhely építési tevékenységgel történő érintése feltételekhez kötött.

3. Fejezet

Az épített és természeti értékek és a környezeti elemek védelme

13. Épített értékek

18. §

(1)   A a műemléki terület határát az SZ-J terv, valamint a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

(2)   A régészeti lelőhelyeket az SZ-J terv, felsorolásukat a rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

(3)   Ahelyi területi védett településképet, településszerkezetet, a helyi védelem alatt álló épületeket és a helyi jelentőségő természeti értékeket Fertőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 15/2018. (XI. 15) önkormányzati rendelete tartalmazza. (a továbbiakban: Tkvr.)

(4)   A Helyi területi védett településképet, településszerkezetet a Tkvr. alapján az SZ-J1 terv, felsorolásukat a rendelet 4. számú függeléke tartalmazza.

(5)   A helyi védett épületeket a Tkvr. alapján az SZ-J1 terv, felsorolásukat a rendelet 5. számú függeléke tartalmazza.

(6)   A helyi jelentőségű védett természeti területeket a Tkvr. alapján az SZ-J1 terv, leírását a rendelet 6. számú függeléke tartalmazza.

14. Természeti értékek

19. §

(1)   A természeti területbe, a védett természeti területekbe, az országos ökológiai hálózatba, valamint a tájképvédelmi övezetbe tartozó területeket az SZ-J terv tartalmazza.

(2)   A külterületi építmények, védőfásítások növényzetét legalább 80%-ban a tájra jellemző őshonos fafajokból kell kialakítani.

15. Zöldfelületek

20. §

(1)   A közterületi zöldfelületeket az SZ-J terven és a részletes övezeti előírásokban megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldterületek öntözhetőségét biztosítani kell.

(2)   A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.

(3)   A gazdasági terület telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(4)   Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell. Ültethető fafajok listáját a TKR szabályozza.

(5)   Lakóterületen az előkert és az oldalkertnek az előkerttől mért 20,0 m-es sávja területének legfeljebb 35%-a burkolható le, kivéve a parkoló kialakításához szükséges területet. A fennmaradó területrészt növényzettel borított felületként kell kialakítani.

16. Környezetvédelem

21. §

A település levegőtisztaságvédelmi besorolása: 2. számú légszennyezettségi zóna.

22. §

(1)   A település a felszín alatti víz állapota szempontjából: érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület.

(2)   A település a felszíni víz szempontjából: 4. általánosan védett terület.

(3)   A település területe nem tartozik a nitrát szennyezés szempontjából érzékeny területek közé.

23. §

(1)   A beépítésre szánt területen kötelező a hulladékelszállítás a városi rendszer keretében, vagy saját szervezésben lerakó, vagy ártalmatlanító helyre.

(2)   A beépítésre szánt területen kötelező a szennyvízcsatorna rákötés, amennyiben a részletes övezeti előírások másként nem rendelkeznek.

24.  §

A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

17. Az övezeti jel értelmezése

25.  §

4. Fejezet

Területfelhasználási, övezeti előírások

18. Terület-felhasználás az általános és a sajátos használat szerint

26. §

1. A település igazgatási területének tagolódása:

1. beépített és beépítésre szánt terület,
2. beépítésre nem szánt terület,

2. Beépített és beépítésre szánt terület

1. Lakóterület

1. kisvárosi                                                                    Lk
2. kertvárosias                                                                Lke
3. falusias                                                                                   Lf

2. Vegyes terület

1. intézményi                                                                 Vi

2.    településközponti terület                                           Vt

3. Gazdasági terület

1. kereskedelmi, szolgáltató                                           Gksz

2.    egyéb ipari                                                                 Gip

4. Üdülőterület

1. hétvégi házas                                                              Üh

5. Különleges terület           

1. Eszterházy kastélyegyüttes területe                            Kk
2. garázsok elhelyezésére szolgáló terület                                  Kg
3. idegenforgalmi terület                                                Kif
4. mezőgazdasági üzemi terület                                     Khu
5. hulladékudvar területe                                                           Khu

3. Beépítésre nem szánt terület

1. Különleges terület           

1. temető terület                                                             Kbt
2. sportpálya                                                                  Kbsp
3. naperőműpark                                                            Kbnp

2. Közlekedési terület

1. közút terület                                                               Köu
2. vasút                                                                           Kök

3. Közműterület                                                                  Köm
4. Zöldterület

1. közpark                                                                     Zkp
2. közkert                                                                                   Zkk

5. Erdőterület                                             

1. védelmi erdő                                                              Ev
2. gazdasági erdő                                                            Eg

6. Mezőgazdasági terület                            

1.    általános mezőgazdasági terület                                             Má

2.    korlátozott felhasználású mezőgazdasági terület                    Mkf

3.    természeti terület                                                       Tt

7. Vízgazdálkodási terület            

1. árok, vízfolyás                                                                       V

5. Fejezet

Beépítésre szánt terület

19. Lakóterület

27. §

(1)   A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:

1. kisvárosi lakóterület                           Lk
2. kertvárosias lakóterület                                   Lke
3. falusias lakóterület                              Lf

(2)   Az építési hely határait azokban az esetekben, ahol az SZ-J terv nem jelöli, a rendelet 4. számú melléklete határozza meg.

(3)   Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadonállóan beépíthető. A 14,0 m széles, vagy annál keskenyebb telken az építési hely ez esetben a tömbre jellemző beépítési oldaltól 1,0 m, a másik oldalhatártól 3,0 m.

20. Kisvárosi lakóterület

28. §

(1)   Kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül –:

1. kereskedelmi, szolgáltató,
2. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
3. kulturális, közösségi szórakoztató,
4. szállás jellegű,
5. igazgatási, iroda és
6. sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(2)   Azokon a telkeken, ahol két lakásnál több lakás épül, telkenként 20m2/lakás egybefüggő, pihenő- és játszókertként használható zöldfelületet kell kialakítani

(3)   A kisvárosi lakóterület övezeti előírásait a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza

21. Kertvárosias lakóterület

29. §

(1) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül –:

1. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
2. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
3. kulturális,
4. szállás jellegű és
5. sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(2)   A kertvárosias lakóterületen melléképítményként gépjármű és egyéb tároló építhető.

(3)   A kertvárosi lakóterület övezeti előírásait a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza

22. Falusias lakóterület

30. §

(1)   A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető

a)  fő funkciót hordozó épületként

aa) egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület

ab) önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmény

ac) a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település többi lakótömbjében szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági, ipari) épület

b) a fő funkciót kiegészítő épületként

ba) gépjármű és egyéb tároló

bb) állattartó épület

bc) kisipari műhely

(2) A telken a ba)-bc) alpontokban felsorolt épületek csak a fő funkciójú épület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhetők.

(3)   Az építési helyen belül az építési hely előkerti határvonalára vagy ahhoz legközelebb az aa)-ac) alpontokban felsorolt épületek építhetők. Egyéb épület, építmény – kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait – az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mérten 10,0 m-en túl építhető, az OTÉK 31. §. /4/ bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve.

(4)   A falusias lakóterület övezeti előírásait a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

23. Vegyes terület

31. §

(1)   A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:

a)    intézmény terület                             Vi

b)    településközpont vegyes terület       Vt

(2)   Az építési hely határait azokban az esetekben, ahol az SZ-J terv nem jelöli, a rendelet 8. számú melléklete határozza meg.

24. Intézmény terület

32. §

(1)   Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2)   Az intézmény területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül

1. iroda,
2. kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
3. kulturális, közösségi szórakoztató,
4. hitéleti és
5. sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)   A terület telkein a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, telkenként legfeljebb 2 lakás alakítható ki. Önálló lakóépület nem építhető.

(4)   Az intézményi terület övezeti előírásait a rendelet 9. számú melléklete tartalmazza.

25. Településközpont vegyes terület

33. §

(1)   A településközpont területen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül – :

a)        igazgatási, iroda,

b)        kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

c)         a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,

d)        hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

e)         kulturális, közösségi szórakoztató és

f)         sport

rendeltetést is tartalmazhat

 (2)  Azokon a telkeken, ahol két lakásnál több lakás épül, telkenként 20m2/lakás egybefüggő, pihenő- és játszókertként használható zöldfelületet kell kialakítani.

(3)   A településközpont vegyes terület övezeti előírásait a rendelet 10. számú melléklete tartalmazza.

26. Gazdasági terület

34. §

A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:

1. kereskedelmi, szolgáltató                 Gksz
2. egyéb ipari                                        Gip.

27. Kereskedelmi, szolgáltató terület

35. §

(1)   A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató, ellátó, termelő, raktározó gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2)   A kereskedelmi, szolgáltató területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára telkenként legfeljebb egy lakás kialakítható.

(3)   A kereskedelmi, szolgáltató terület SZ-J terven jelölt helyén és szélességben takaró-védőfásítást kell létrehozni. A védőfásítás tömör zárású. Háromszintű növényzetből – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen – kell létrehozni. A védőfásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajoknak kell alkotni.

(4)   A kereskedelmi, szolgáltató területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(5)   A kereskedelmi, szolgáltató terület övezeti előírásait a rendelet 11 számú melléklete tartalmazza.

28. Egyéb ipari terület

36. §

(1)   Az egyéb ipari területen az energiaipar, a feldolgozóipar, a gépipar, az építőipar, az élelmiszeripar, a nagykereskedelem, a javítás, a szállítás, a raktározás építményei; a mezőgazdasági és erdőgazdasági termények feldolgozása, tárolása céljára szolgáló építmények, valamint iroda és kereskedelmi épületek építhetők.

(2)   Az egyéb ipari terület SZ-J terven jelölt helyén és szélességben takaró-védőfásítást kell létrehozni. A védőfásítás tömör zárású. Háromszintű növényzetből – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen – kell létrehozni. A védőfásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajoknak kell alkotni.

(3)   Az egyéb ipari területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 100 m²-ként egy lombos fát kell elültetni. Nem kell a faültetés szempontjából beszámítandó területek között figyelembe venni a későbbi beruházási ütemekben megvalósuló, átmenetileg zöldfelületként kialakítandó területeket.

(4)   Az ipari gazdasági terület övezeti előírásait a rendelet 12. számú melléklete tartalmazza.

29. Üdülőterület

37. §

Az üdülő terület besorolása a sajátos használat szerint: hétvégi házas terület                        Üh

30. Hétvégi házas terület

38. §

(1)   A hétvégi házas üdülőterületen egy üdülőegységes üdülőépületek és egy darab, a területet igénybevevők kiszolgálását biztosító kereskedelmi, vendéglátó épület, valamint a vízparton nyitott horgászállások építhetők.

 (2)  Az üdülőterület övezeti előírásait a rendelet 13. számú melléklete tartalmazza.

31. Különleges terület

39.  §

(1)   A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:

1. Eszterházy kastélyegyüttes területe                          Kk
2. garázsok elhelyezésére szolgáló terület                    Kg
3. idegenforgalmi terület                                                         Kif
4. mezőgazdasági üzemi terület                                               Kmg

32. Az Eszterházy kastélyegyüttes területe

40. §

(1)   A területen a meglévő-megtartandó és történeti kutatások alapján újjáépítendő épületek idegenforgalmi – turisztikai célú szolgáltatási, vendéglátási, szálláshely szolgáltatási, kulturális, oktatási, kereskedelmi, igazgatási és az ezek működését szolgáló fenntartási tevékenységek folytathatók.

(2)   A területen a történeti kutatásokkal igazolhatóan létező építmények újjáépítésén, rekonstruálásán kívül – kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat – építmények nem építhetők.

(3)   A területen új építmény építhető

a)    a kertészet övezetben a történetileg igazolható építmények területének kétszeres mértékéig.

b)    a kulturális, igazgatási övezetben kulturális, igazgatási rendeltetéssel, valamint személygépjárművek várakozóhelyeként.

c) a védelem alatt nem álló épületek bontása után a lebontott bruttó alapterület mértékéig új épület építhető. A lebontott épületek alapterülete az új épület létesítésénél összevonható.

(4)   A területen korszerű, megújuló energiaforrások felhasználásán alapuló energiaellátásra építmény építhető (kivéve szélerőmű).

(5)   A terület telkei összevonhatók, szükség esetén magánutakkal oszthatók.

(6)   Az SZ-J1 terven jelölt övezetek az újrahasznosítás elsődleges funkcióját jelölik. Az elsődleges funkción túl a területre megengedett más funkciók is helyet kaphatnak.

(7)   Az angolpark, park, kastélykert övezetben épület nem építhető, gyalogos burkolatok létesíthetők. Fás növényzet kivágása, ültetése kertrekonstrukciós terv alapján történhet.

(8)   A műemléki parkerdő övezetben rekonstruálni kell az erdő eredeti nyiladékrendszerét. Az övezetben épület, építmény nem építhető, kivéve a történeti kutatásokkal igazolt építmények. Ezek rekonstruáltan visszaépíthetők. A parkerdő turisztikai, idegenforgalmi célra használható.

(9)   A műemléki parkerdő övezetben és azon kívül is, a település teljes közigazgatási területére vonatkozóan rekonstruálni kell az eredeti nyiladékrendszert.

(10) Az út, kisvasút övezetben a kisvasút helyreállításának lehetőségét meg kell tartani.

(11) A fő kilátópontokból a védendő látványelemek védelmét biztosítani kell.

a) Fő kilátópontok:

aa)  a pomogyi út tengelyének és a kastély tengelyének metszéspontja a kastély irányába

ab)  kastély kerti főhomlokzatának tengelypontja a kert irányába

ac)  a Gábor Áron utca keleti végpontja nyugati irányba

ad)  a Madách sétány nyugati végpontja keleti és nyugati irányba

ae)  a Széchenyi utca tengelyének törési pontja keleti és nyugati irányba

af)   a pomogyi út északi bevezető egyenes szakasza és a tervezett gyűjtőút metszéspontja déli irányba

b)  Védendő látványelemek:

ba)  az Eszterházy kastély főbejáratának szabad feltárulása

bb)  az Eszterházy kastélykert tengelyeinek szabad feltárulása

bc)  a Madách sétány és a Gábor Áron utca, mint fő kerti kereszttengely szabad feltárulása

bd)  a fertőszéplaki templom látványának szabad feltárulása

be)  a süttöri templom látványának szabad feltárulása

bf)   a Széchenyi utcai szobor látványának szabad feltárulása

(12) A fő kilátópontokból a védendő látványelemek irányába eső építmények építésénél a látványvédelem követelményeinek való megfelelőség igazolása érdekében az építési engedélyezési folyamatban szükség esetén fotódokumentációt és látványvédelmi vizsgálatot kell készíteni.

(13) A Eszterházy kastélyegyüttes terület övezeti előírásait a 14. számú melléklet tartalmazza

33. A garázsok elhelyezésére szolgáló terület

41. §

(1)   A garázsok elhelyezésére szolgáló területen kizárólag garázsok építhetők.

(2)   A garázsok elhelyezésére szolgáló terület övezeti előírásait a rendelet 15. számú melléklete tartalmazza.

34. Az idegenforgalmi terület

42. §

(1)   Az idegenforgalmi területen turisztikai ágazattal kapcsolatos szálláshely szolgáltató épületek helyezhetők el.

(2)   Az idegenforgalmi területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül

a)    iroda,

b)    szálláshely szolgáltatáshoz kapcsolódó kereskedelmi épület,

c)    kulturális épület,

d)  sport rendeltetésű

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)   A terület telkein a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, telkenként legfeljebb12 lakás alakítható ki. Önálló lakóépület nem építhető

(4)   Az idegenforgalmi területen övezeti előírásait a rendelet 16. számú melléklete tartalmazza.

35. Mezőgazdasági üzemi terület

43. §

(1)   A mezőgazdasági üzemi területen a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos termelő és tároló építmények, védelmi övezetet nem igénylő kapacitású állattartó épületek építhetők.

(2) Az övezeti előírásokat a 17. melléklet tartalmazza.

36. Hulladékudvar területe

44.  §

(1)   Hulladékudvar az SZ-J1 terven Khu jellel jelölt terület.

(2)   A területen a szelektív hulladékgyűjtés építményei és szociális-iroda épületek építhetők:

(3)   Övezeti előírások

a)    beépítési mód:                                                         szabadonálló

b)    Megengedett legnagyobb beépítettség:                     10%

c)    Kialakítandó legkisebb zöldfelület:                          40%

d)    Megengedett legnagyobb épületmagasság:               4,5 m

e)    Alakítható legkisebb telekterület:                             SZ-J1 terv szerint

6. Fejezet

Beépítésre nem szánt terület

37. Különleges terület

45. §
46. 
    

 A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:

temető                                                     Kbt

sportpálya                                                Kbsp

naperőműpark                                         Kbnp

38. Temető

46. §

(1)   A temető területén a temető működéséhez és fenntartásához szükséges építmények építhetők.

(2)   A temető területére vonatkozó övezeti előírások:

a)    beépítési mód:                                             szabadon álló

b)    megengedett legnagyobb beépítettség:                     2%,

c)    megengedett legnagyobb épületmagasság:   6,0 m,

d)    építési hely határa: SZ-J terv szerint, vagy ahol a terv nem jelöli, 5,0 m a telekhatároktól mérten.

39. Sportterület

47.  §

(1)   A sportterületen a pihenést és sportolást, szabadidős tevékenységet szolgáló, ahhoz kapcsolódó építmények; továbbá kereskedelmi, szolgáltató és szállás rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(2)   A sportterületre vonatkozó övezeti előírások:

1. beépítési mód                                                          szabadon álló,
2. megengedett legnagyobb beépítettség:                     10%,
3. kialakítandó legkisebb zöldfelület:              70%,
4. megengedett legnagyobb épületmagasság:   7,5 m,
5. építési hely határa: a telekhatároktól mért 5,0 m.

40. Naperőműpark területe

48.  §

(1)   A naperőműpark területén a megújuló energiaforrások közül a napenergia felhasználására szolgáló építmények és a naperőműpark működéséhez szükséges kiszolgáló, szociális igazgatási épületek építhetők, ahol a

a) beépítési mód                                                 szabadonálló,

b) megengedett legnagyobb beépítettség:            1%

c) megengedett legnagyobb épületmagasság:       3,5 m,

d) építési hely határai: minden telekhatártól        5,0 m.

(2)   Az övezetben közforgalom számára nem megnyitott magánút létesíthető.

41. Közlekedési terület

49. §

A közlekedési terület besorolása a sajátos használat szerint:

1. közút                                                           Köu
2. vasút                                                Kök

50. §

(1)   A szabályozási tervlapokon Köu jellel ellátott közlekedési területek a közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerint a következő osztályokba sorolandók.

1. országos mellékút                             Köu  M
2. településközi út                                Köu  Te
3. gyűjtőút                                            Köu Gy
4. kiszolgálóút                                      Köu
5. gyalogút                                           Köu Gya
6. kerékpár út                                       Köu Kp

sorolandók.

(2)   A közutak területén a rendelet 1. számú függelékben ábrázolt mintakeresztszelvényeknek megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.

51. §

(1)   A közút területek szabályozási szélessége:

1. az SZ-J terven jelöletlen esetben kialakult, vagy
2. az SZ-J terven számadattal jelölt új, vagy megváltozott szélességű területeknél a számadatnak megfelelő, kivéve a változó szélességű területeket, melyek az SZ-J terven meghatározottak.

(2)   A közlekedési terület zöldfelületi része a közutak azon, nem gépjárműves közlekedésre szánt területe, melyen a közlekedést nem akadályozó növényzet telepíthető.

(3)   A rendelet hatálya alá tartozó területen végforduló nélkül 150 m-nél hosszabb zsákutca nem alakítható, kivéve a szakaszosan megépítendő, végső kiépítésében nem zsákutca utcaszakaszokat.

52. §

A közutak telkének kialakítása szakaszosan is történhet.

53. §

(1)   Az út hossztengelyére merőleges szakaszolás során az egy időben kiszolgálandó telkek, építési telkek helyzetének megfelelően történik az út kialakítása azzal, hogy átmenetileg kialakuló zsákutca 250,0 m-nél hosszabb nem lehet.

(2)   Abban az esetben, ha a szakaszosan kiépítendő út egyszerre egy oldalon kettőnél több telek kiszolgálására létesül, a zsákutca végén 20,0 x 16,0 m méretű ideiglenes végfordulót kell kiépíteni. Az ideiglenes járműforduló külön megállapodás alapján az útterülethez csatlakozó telken is kialakítható.

(3)   A telek járműforduló céljára ideiglenesen igénybe vett területét a telek beépítésének számításánál és az építési hely meghatározásánál a telek területeként kell figyelembe venni.

54. §
55. 
    

Közterületi tömbparkoló az SZ-J terven KöuP jellel jelölt terület. A közparkolók területén épület nem építhető. A parkolót fásítani kell.

55. §

Az út hossztengelyével párhuzamos irányú szakaszolás során

1. kerékpárút,
2. kerékpáros és gyalogos út,
3. gyalogjárda,
4. árok

kialakítása történik.

56. §

A vasúti területen csak a vasúti közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el.

42. Magánút

57.  §

A lakó és vegyes területfelhasználású területen magánút nem alakítható ki

58. §

(1)   A közforgalom számára megnyitott magánút keresztmetszeti elrendezése gazdasági területen

1. legalább 7,0 m széles útburkolat,
2. legalább egyoldali, 1,5 m széles járda,
3. legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor),
4. kétoldali, az útkorona és járda, vagy az útkorona és a telekhatár között szabadon hagyandó legalább 2,0-2,0 m zöldsáv,
5. zárt csapadékcsatornás vízelvezetés.

(2)   A közforgalom számára megnyitott magánút keresztmetszeti elrendezése mezőgazdasági területen

1. legalább 3,5 m széles útburkolat,
2. legalább kétoldali 1,5-1,5 m széles padka,
3. legalább egyoldali, legalább 1,5 m széles árok,
4. legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor).

43. Közműterület

59. §

(1) Közműterület az SZ-J1 terven Köm jellel jelölt terület.

(2) A közműterületen a telekterületet igénylő közművi építmények helyezhetők el.

44. Zöldterület

60.  §

A zöldterület besorolása a sajátos használat szerint:

1. közkert                     Zkk
2. közpark                    Zkp

61. §

(1)  A közparkban vendéglátó és fenntartó épületek, sport-, játék-, játszó- és pihenőszerek építhetők, kerti építmények, szobrok helyezhetők el.

(2)   A közkertben épület nem építhető, kerti építmények, kültéri műalkotások helyezhetők el.

(3)   A közpark övezetének építési előírásait a 18 számú melléklet tartalmazza.

45. Erdőterület

62. §

(1)   Erdőterület az SZ-J terven E jellel jelölt terület.

(2)   Az erdőterület besorolása az erdő elsődleges rendeltetése szerint:

1. védelmi erdő                        Ev
2. gazdasági erdő          Eg

63. §

A védelmi erdő területén – az erdei kilátó és a magasles kivételével – épületet elhelyezni nem lehet. Közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.

64.  §

A gazdasági erdő területén az elsődleges rendeltetést nem akadályozó, a turizmust, természetjárást szolgáló erdei melléképítmények, továbbá az erdőműveléshez szükséges építmények helyezhetők el. A huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületek megengedett legnagyobb épületmagassága 4,5 m.

46. Mezőgazdasági terület

65. §

A mezőgazdasági terület besorolása sajátos használat szerint:

a) általános mezőgazdasági övezet                      Má

b) korlátozott mezőgazdasági övezet       Mkf

66. §

(1)   Az M_á1 jelű övezetben a 20ha-t elérő vagy meghaladó nagyságú, szántó művelési ágú telken, annak legfeljebb 3%-os beépítésével a mezőgazdasági termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek (géptárolószín, terménytároló épület, állattartó épület) építhetők. Lakóház nem építhető.

(2) Az M_á2 jelű övezetben épület nem építhető, csak az OTÉK 32.§.-ban felsorolt létesítmények helyezhetők el.

(2) Az M_kf jelű övezetbe a mezőgazdasági területen belül elhelyezkedő természeti területek tartoznak. Az M_{kf jelű}  övezetben épület nem építhető.

(3) Az általános mezőgazdasági övezet övezeti előírásokat a 19. melléklet tartalmazza.

47. Vízgazdálkodási terület

67. §

A vízgazdálkodási terület övezete: kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás.

48. Közműellátás

68. §

(1) A lakó, a vegyes, a különleges, az üdülő és a gazdasági területek telkeit el kell látni:

1. villamos energiával
2. ivóvízzel
3. közműves szennyvízelvezetéssel
4. csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal vagy zárt csapadékcsatornával.

69. §

(1)  Közművek védőterülete

a)   középnyomású gázvezeték  

ba)  90 mm átmérő felett csőtengelytől mért                            5,0-5,0 m

bb)  90 mm átmérő alatt csőtengelytől mért                             4,0-4,0 m

2. 20  kV-os elektromos vezeték szélső szálától mért                  5,0-  5,0 m

széles területsáv.

(2)  A gázvezetékek védőterületére vonatkozóan a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről szóló jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.

(3)  Az elektromos vezetékek védőterületére vonatkozóan a villamosmű biztonsági övezetéről szóló jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.

(4)   A közműves ivóvíz hálózatot az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló jogszabályban előírtak figyelembevételével kell kialakítani.

(5) Új gyűjtő- és kiszolgáló utakon föld feletti közművezeték nem létesíthető.

(6) A lakótelkekről közterületekre csapadékvíz nem vezethető.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

70. §

(1)   Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2)   Hatályát veszti Fertőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Fertőd Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 13/2010.(XII.01.) számú önkormányzati rendelete.

(3)   Az illeszkedés fogalomkör e rendelet hatályba lépésétől számított egy évig használható, addigra az összes illeszkeddési szabályt felül kell vizsgálani és a rendelet módosításába beépíteni.

                     Bognár Zoltán                                                            dr. Füzi Norbert

                      polgármester                                                                     jegyző