Fertőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 14.) önkormányzati rendelete
a településképi védelemről
Hatályos: 2023. 04. 15- 2024. 10. 31Fertőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IV. 14.) önkormányzati rendelete
a településképi védelemről
Fertőd város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontja, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet célja Fertőd város épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmével (a továbbiakban: helyi védelem), a településképi követelményekkel, a településkép-érvényesítési eszközökkel, a településképi önkormányzati támogatási és az ösztönző rendszerrel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. § E rendelet hatálya Fertőd város közigazgatási területére (a továbbiakban: település) terjed ki.
3. § E rendeletben meghatározott településképi követelményeket az 1/2020 (I.30.) önkormányzati rendelet (Fertőd város helyi építési szabályozásáról és szabályozási tervéről; a továbbiakban: HÉSZ) előírásaival együtt, valamint a Fertőd Város Települési Arculati Kézikönyvében megfogalmazott alapértékek és esztétikai elvárások figyelembevételével kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában: (fogalmak)
1. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat.
2. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla
3. Egyedi tájékoztató tábla: olyan rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú hirdetőberendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, illetve megközelítéséről ad információt.
4. Értékvédelmi dokumentáció: értékvizsgálat alapján készített dokumentáció, amely tartalmazza az építészeti értékekről készített, történeti kutatással alátámasztott szöveges leírást és fotókat.
5. Értékvizsgálat: jelen rendelet 1. vagy 2. mellékletének módosításáról szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
6. Helyi egyedi védettségű építmények: az önkormányzat által megállapított egyedi védelem, mely egy adott építmény, épület, épületrész tekintetében a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás.
7. Helyi egyedi védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
8. Helyi területi védett településkarakter: e rendelet által védetté nyilvánított településszerkezet, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
9. Helyi területi védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet.
10. Helyi területi védett utcakép: a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatát, tömegének, jellemzően paramétereinek megőrzését jelenti.
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja, feladata
5. § A település településképe és története szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
6. § A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipartörténeti, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a nyilvánossággal történő megismerése.
7. § E fejezet rendelkezéseit a közhiteles országos nyilvántartásban szereplő műemléki értékre, környezetre és műemléki jelentőségű területre, valamint a nyilvántartott táj- és természetvédelmi területekre annyiban kell alkalmazni, amennyiben azok az vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelményekkel nem ellentétesek.
4. A helyi védelem fajtái
8. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi lehet.
(2) A helyi területi védelem:
a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet),
b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),
c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),
d) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen)
védelmére terjedhet ki.
(3) Az önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi az 1.mellékletben meghatározott területeket.
(4) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi táj értékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotása, utcabútorra,
d) az a)–c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére
terjedhet ki.
(5) Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi a 2. mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.
5. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
9. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - a polgármesterhez írásban benyújtott - kezdeményezése alapján kerülhet sor.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,
b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész),
c) a védelem indoklását,
d) fotódokumentációt a védendő értékekről és környezetéről,
e) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, területi védelem esetén egyértelmű körül határolását,
b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész),
c) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat indoklását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem teljesíti, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(5) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését szakértők bevonásával a polgármester végzi. A helyi védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat és az annak alapján, a 5. melléklet szerinti tartalommal készülő értékvédelmi dokumentáció (a továbbiakban: dokumentáció) szükséges.
10. § A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a helyi védettség kezdeményezőjét,
b) a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát,
c) a helyi védelem alá helyezett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,
d) az illetékes építésügyi hatóságot
e) területi védelemnél az érdekelt közműveket.
11. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell a 10. §-ban meghatározott érdekelteket.
(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
12. § (1) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 10. §-ban meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(2) A helyi egyedi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
13. § Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.
14. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
c) a védett érték azonosító adatait (amennyiben ismert, az alkotó megnevezésével),
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz),
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
g) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése),
h) fényképet a védetté nyilvánítás idejéből.
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.
6. A védettséggel összefüggő korlátozások, és az ahhoz kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
15. § (1) A 2. melléklet szereplő helyi védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és a belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(3) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei (tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe stb.) nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.
(4) Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(5) A védett építészeti értéket eredeti állapotban kell megőrizni; ettől eltérő megoldást a jegyző (másodfokon a képviselő-testület) településképi bejelentés tudomásulvételével engedélyezhet.
(6) A helyi védettségű épület jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.
(7) Helyi egyedi védettségű építmény egésze nem bontható el.
(8) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha
a) a bontani kívánt építményrész (az építmény bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz,
b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.
(9) Helyi egyedi védettségű építmény csak a védelem megszüntetése után bontható, úgy, hogy a bontandó épületről értékvizsgálatot kell készíteni.
(10) A helyi védettségű építészeti örökség károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a helyi építészeti értékvédelmet megalapozó építészeti részekre vonatkozóan.
16. § (1) A 1. mellékletben megjelölt helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó építészeti követelmények:
a) A történetileg kialakult jellegzetes szerkezet, telekosztás, utca-vonalvezetés megőrzendő.
b) Felújítások, bővítések, újjáépítések esetén a védett területeken (településszerkezeti és utcaképvédelmi) a kialakult hangulat és térarányok, a hagyományos szabályozási vonalak, építési vonalak, hagyományos oldalhatáron álló, előkért nélküli beépítés megőrzendők.
c) Ha a településképet meghatározó beépítés földszintes, tetőtérbeépítés úgy megengedett, ha az épület tömegaránya, tetőformája, homlokzati megjelenése nem változik.
(2) A 2. mellékletben megjelölt helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó építészeti követelmények:
a) A helyi építészeti értékek állaga megóvandó, homlokzati megjelenése, arányrendszere, anyaghasználata, környezete védendő.
b) A helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatkialakítása az épület jellegének megfelelően megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodni.
c) Az épületek hagyományos kialakítása a vakolt-meszelt külső homlokzattal és lábazattal, a homlokzati részletek, vakolatdíszek megőrzésével, a nyílászárók eredeti arányának megőrzésével, és hagyományos színek (pl.: fehér, sárga) alkalmazásával biztosítható.
d) Anyaghasználatban, külső homlokzatképzés tekintetében a hagyományos anyagok és technológiák alkalmazandók: tégla, cserép, vakolt festett homlokzat, mázolt vagy pácolt fa nyílászárók.
e) Épületet felújítani, átalakítani csak az épület eredeti formavilágának megtartásával lehet.
f) Melléképület csak a főépület oldalhatáron álló homlokzatának meghosszabbított vonalára helyezhető el, javasolt az összeépítésük a főépülettel. Anyaghasználatában és tömegformálásában igazodni kell a főépülethez.
g) Az épületek magastetősek lehetnek, a hagyományos formák és arányok megtartandók.
h) Épületben tetőablak csak síkban fekvő helyezhető el az oldalkert, hátsókért felé; az utcai homlokzat felöli tetőn tetőtéri ablak nem helyezhető el.
i) Az utcai homlokzaton nem helyezhető el zavaró létesítmény (pl: parabola-antenna, klímaberendezés).
j) A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat megtartandó.
k) A védett ingatlanon hirdetés, reklám nem helyezhető el.
Településképi követelmények
7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása és az azokra vonatkozó területi követelmények
17. § Településképi szempontból meghatározó terület a település közigazgatási területének a 7. melléklete szerinti területére terjed ki. A mellékletben meghatározottak szerint kell eljárni a területen tervezett épületek, építmények viszonylatában.
18. § Több rendeltetési egységet tartalmazó épület - részben vagy egészben történő - felújítsa, átalakítása, bővítése, utólagos hőszigetelése esetén nem megengedett az épület teljes homlokzatának harmonikus megjelenését nem eredményező, és a településképbe nem illeszkedő anyaghasználat alkalmazása.
19. § (1) Az előkertre vonatkozó elvárások: az előkertek rendezettségére ügyelnie kell az ingatlan tulajdonosának. Az előkertben lévő növények nem terjeszkedhetnek az ingatlan utcai vonalán túl. Az előkertben lévő fa lombkoronája 2,50 m magasság felett terjeszkedhet az utca fölé. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége annak karbantartása, illetve a lombkoronából származó levél és termés rendszeres takarítása.
(2) Az utcai kerítés építése során a Fertőd Város Települési Arculati Kézikönyvében megfogalmazott alapértékeket, esztétikai elvárásokat kell figyelembe venni, azaz az alábbiak szerint építhető:
a) Kerítés felújítását, kerítés építését a jegyző (másodfokon a képviselő-testület) településképi bejelentés tudomásulvételével engedélyezheti. A Polgármesteri Hivatal 30 napon belül ellenőrzi, hogy az elvégzett munkálatok megfelelnek-e a településképi rendeletben foglaltaknak.
b) Meglévő kerítések felújítása során a kerítés színe legyen összhangban a környezetével, ne legyen kirívó.
c) Új kerítés építése esetén:
ca) A kerítés lábazata 80 cm magasságig tömör lehet, felette elsősorban áttört kerítés tervezendő,
cb) A kerítések oszlopai, kapuzatai a hagyományokra épülve lehetségesek,
cc) Gömbfa kerítésoszlop a külterületi ingatlanok közúttal határolt telekhatárára épülhetnek, a belterületi ingatlanoknál ez a lehetőség nem áll fenn,
cd) A kerítés után közvetlen lehet „tömör” zöld sövénykerítés is. Az így kialakuló „zöldtömör” kerítés magassága nem lehet 2,20 m-nél magasabb. A sövénykerítés utcai vonalán, az utcára semmilyen formában nem nyúlhat ki. A „zöld kerítés” karbantartásáért, annak térbeli elhelyezkedéséért az ingatlan mindenkori tulajdonosa tartozik felelősséggel.
20. § (1) Az utcaképet meghatározó, az utcaképben megjelenő lakóépületek és építmények építése során a Fertőd Város Települési Arculati Kézikönyvében megfogalmazott alapértékeket, esztétikai elvárásokat kell figyelembe venni, azaz az alábbiak szerint építhetők.
(2) A településen építendő, felújítandó épületek külső megjelenésével kapcsolatban e rendelet alapján jár el a jegyző. A jegyző – a települési főépítész szakmai segítségével – ellenőrizheti, hogy a megépült projekt az előzetesen egyeztetettek alapján készült-e el.
a) Az épületek tetőfedésének elvárásai:
aa) Rikító színű, és rikítóan többszínű (cirmos) tetőszín nem alkalmazható.
ab) Az utcaképben jelentősen megjelenő látványban – az utcáról esztétikailag jól látszó épületeken, épületrészeken – bitumenes zsindely fedés semmilyen formában nem alkalmazható.
ac) Trapézlemez fedés lakóház utcafronti részén nem használható. Trapézlemez nem védett, illetve nem puffer területen, főleg ipari övezetben alkalmazható.
ad) Korcolt fémlemezfedés meglévő, és új házakon is alkalmazható; csak az építészeti minőséget növelő egységet megjelenítő meleg, vagy antracit színben.
ae) Az épület tetőzetén napelem létesítése a Fertő Kultúrtáj világörökségi területet jelentő magterületen az utcafronttól számított 3,00 mért távolságon túl lehetséges.
af) A település javasolt és elvárt színvilága: visszafogott színvilág használandó, a rikító színek elkerülésével. A szín megállapítása az építészeti esztétika illeszkedés alapján, a jegyző bevonásával történhet. A jegyző a városi főépítész javaslata alapján dönthet.
b) Rönkház építése a Fertő Kultúrtáj világörökségi övezetbe sorolt területen nem fogadható el, az ilyen látványú épületek építésére csak a nem védett területeken van lehetőség.
c) Az épület utcai frontján a garázskapu építése megalapozott indokrendszer alapján elfogadható. (Meglévő utcakép, településkép igazolásával, speciális telekadottságok, stb. )
d) A reklámtáblák kihelyezését, színezését a jegyző (másodfokon a képviselő-testület) településképi bejelentés tudomásulvételével engedélyezheti.
e) Parabola-antenna, tányérantenna a Fertő Kultúrtáj világörökségi területet jelentő területen, valamint a település esztétikai szempontból meghatározó területein csak a látómezőben nem meghatározóan (a szembetűnő láthatóság elkerülésével) kerülhet elhelyezésre. A település nem védett területen is csak úgy lehet elhelyezni, hogy esztétikájában – alapvetően színében – harmonizáljon azzal a környezettel, tetővel, ahol elhelyezkedik.
f) A településképet jelentősen meghatározó (jellemzően utcafronti) épületeknek, illetve a közterületről szembetűnő látványt adó épületeknek, épületrészeknek a karbantartásáért, esztétikai minőségéért a tulajdonos felel. Amennyiben a helyi esztétikai látványban megjelenő épület utcai homlokzatának állapota elhanyagolt, nem megfelelő, azt a tulajdonos köteles – e rendelet alapján – karbantartani.
21. § (1) Épületet úgy kell elhelyezni, hogy
a) az adott utcavonal vezetéséhez alkalmazkodva, az építési helyen belüli beépítés és telepítés módjában, és az épületek közötti kellemes térarányok megtartásával,
b) a rendeltetésében és használat módjában
a környezet természeti adottságait is figyelembevéve a kialakult településképbe illeszkedjen.
(2) Magastetős épület esetében a szélességi és hosszanti épület méreteket és ezek arányát úgy kell meghatározni az utcakép vonatkozásában, hogy az épületet tekintve önmagában az esztétikai és építészeti arányrendszer megtarásra kerüljön, a tetőidomok viszonylatában aránytalanság ne alakulhasson ki.
(3) Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz, valamint a közterület használati módjához illeszkedően kell kialakítani.
(4) Közterület kialakítása, átalakítása e rendelet alapján történhet.
8. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi követelmények
22. § (1) Épületet úgy lehet elhelyezni, hogy
a) az alaprajzi elrendezésből adódó tömegformálásában,
b) a tetőidom formájában,
c) a tetőgerincnek az utcavonalhoz képest meghatározó irányában,
d) a tetőhajlásszög mértékében,
e) az esetleges tetőfelépítmények kialakításában
összhangban legyen a környező épületekkel.
(2) Magastetős épület esetében a szélességi és hosszanti épület méreteket és ezek arányát úgy kell meghatározni az utcakép vonatkozásában, hogy az épületet tekintve önmagában az esztétikai és építészeti arányrendszer megtarásra kerüljön, a tetőidomok viszonylatában aránytalanság ne alakulhasson ki.
(3) Épületet úgy lehet kialakítani, hogy a
a) homlokzat tagolásával, a homlokzati nyílások kiosztásával,
b) az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival összefüggő, a homlokzatra vonatkozó építészeti megoldásokkal,
c) a homlokzat színezésével
d) az alkalmazott homlokzati anyaghasználatával illeszkedjen az településképbe.
(4) A bejárati előlépcsőt, az akadálymentesítést szolgáló építményt, rámpát, a közterület fölé benyúló építményrészt úgy lehet elhelyezni, hogy az a kapcsolódó közterület használati módjához illeszkedjen.
(5) Az épületgépészeti és egyéb berendezéseket, tartozékaikat, klímaberendezést az utca felé néző épülethomlokzatokra telepíteni nem lehet, kivéve takartan településképbe illeszkedő építészeti eszközök alkalmazásával.
(6) Parabola-antenna, tányérantenna a látómezőben nem meghatározóan (a szembetűnő láthatóság elkerülésével) kerülhet elhelyezésre. A területen csak úgy lehet elhelyezni, hogy esztétikájában – alapvetően színben – harmonizáljon azzal a környezettel, tetővel, ahol elhelyezkedik.
(7) Síktáblás napelem, napkollektor az utcafronton, és a településképben megjelenő épületrészen nem építhető.
(8) A zöldfelületek kialakításánál a fás szárú növényzet esetén előnyben kell részesíteni a tájitermőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat, törekedni kell az őshonos növényfajok telepítésére. 4. melléklet
(9) A telekhatár és az úttest közötti közterületen, a közútkezelői hozzájárulás alapjául szolgáló tervben rögzített útcsatlakozás szélességében – ennek hiányában az ingatlan kapuszélességében – létesíthető burkolt felület.
(10) A közterület anyaghasználatánál a telek előtti közterületi járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető-árok, zöldsáv kialakítása utcaszinten is egységes megjelenésű legyen, amely a polgármester jóváhagyásával készülhet.
Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre, a felszíni közmű létesítményekre vonatkozó településképi követelmények.
9. Reklámokra és reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények
23. § E fejezetben a reklámokra, reklámhordozókra és egyéb reklámcélú berendezések elhelyezésére vonatkozó alapkövetelményeket a településkép védelméről szóló 2016. LXXIV. törvény (továbbiakban Tktv.) határozza meg, melyeket a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rr.) előírásaival és a Fertőd Város településszerkezeti tervében meghatározott területfelhasználási rendszerhez kötött reklám-elhelyezési szabályokkal együtt kell figyelembe venni.
24. § (1) A reklám-, illetve hirdetési felület elhelyezése során a jegyző e rendelet alapján településképi bejelentési eljárást folytat le. Az eljárás során vizsgálja, hogy a Fertőd Város Települési Arculati Kézikönyvében megfogalmazott – alábbiakban részletezett – alapértékek, esztétikai elvárások hogyan érvényesülnek:
a) A reklámtábla információ-felületei egyenként nem haladhatják meg az 1,20 x 1,60 m nagyságot.
b) Az adott hely tulajdonosának hozzájárulása szükséges, ahova a reklámtábla kihelyezésre kerül.
c) A reklámtábla karbantásáért a kérelmező a felelős. Amennyiben a kérelmező már nem fellelhető, úgy ezt a kötelezettséget az ingatlan tulajdonosának kell vállalnia.
d) A reklámtáblák minőségi kialakítása szükséges.
e) Alapvetően a cégér reklámtábla támogatandó.
f) A reklámtáblák színvilága az adott környezethez alakítandó; kerülni kell az ízléstelen, településképet rontó reklámokat.
g) Az épületen megjelenő reklámok hirdető-felülete egyenként nem haladhatja meg az 1,20 x 1,60 m nagyságot. Egy épületre maximum 2 reklámfelület kerülhet. Amennyiben az épületben 2-nél több reklámozandó tevékenység van, úgy azok tevékenységenként közös felülettel reklámozhatóak.
(2) Építési tevékenység idejére építési reklámháló az (1) bekezdés a)–f) pontjai alapján helyezhető el.
10. A felszíni közmű létesítményekre vonatkozó településképi követelmények
25. § (1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszín feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére jellemzően nem alkalmas területek:
a) műemléki védelem alatt álló ingatlan és annak 350 m-es védőtávolsága, a közlekedést biztosító területek kivételével,
b) településképi szempontból meghatározó terület és annak 350 m-es védőtávolsága, a közlekedést biztosító területek kivételével,
c) természetvédelmi terület és annak 350 m-es védőtávolsága a közlekedést biztosító területek kivételével,
d) közterek, közparkok, közjóléti rendeltetésű erdőterületek, a közlekedést biztosító területek kivételével,
e) védelmi erdőterületek a közlekedést biztosító területek kivételével,
f) vízgazdálkodási területek, a közlekedést biztosító területek kivételével.
(2) A fenti jellemzőkkel ellátott területeken eltérés a Fertő Kultúrtáj világörökségi területet jelentő területen a Tájegységi Építészeti-műszaki Tervtanács javaslata alapján, egyéb területen a főépítész vagy a helyi jogszabály alapján működő Építészeti-műszaki Tervtanács véleménye alapján lehetséges.
(3) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszín feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek:
a) közműterületek
b) közlekedési területek
c) gazdasági területek
Településkép-érvényesítési eszközök
11. Településkép-védelmi tájékoztatás és kötelező szakmai konzultáció
26. § (1) Fertőd város teljes közigazgatási területén minden építési tevékenység előtt kötelező lefolytatni a települési főépítészi szakmai konzultációt (a továbbiakban: főépítészi konzultáció).
(2) A konzultáció feladatát az önkormányzati főépítész látja el.
(3) A konzultációhoz szükséges kérelmet, és a kérelemhez szükséges dokumentumokat személyesen papír alapon, vagy e-mail útján benyújthatja az építtető, vagy egyéb módon érintett kérelmező, illetve az általa megbízott tervező.
(4) A kérelmet a rendelkezésre álló adatokkal és információkkal a jegyző részére kell benyújtani. A jegyző – a kérelem csatolásával – haladéktalanul értesíti a főépítészt, egyezteti a kérelmezővel a konzultáció 8 napon belüli idejét és helyét.
(5) A konzultációra alkalmas minimum dokumentáció tartalma:
a) épület esetén helyszínrajz, a rendeltetés megjelölése, a méreteket bemutató alaprajzi vázlat, tömegvázlat, fotómontázs, látványterv, amely az építendő épületet bemutatja a környezetében;
b) építmény esetén helyszínrajz, rendeltetés, megjelenési vázlat, fotómontázs, látványterv, amely az építendő építményt bemutatja a környezetében.
(6) A konzultáció és a tájékoztatás eredménye olyan – a jelen rendeleten és településrendezési eszközökön alapuló – tájékoztató tartalmú (szöveges és ha szükséges térképi, vagy egyéb adatokat tartalmazó) dokumentum, melyben meg kell jelölni
a) a kötelező (a településképi rendelet és a településrendezési eszköz előzetes megváltoztatása nélkül nem módosítható),
b) az irányadó (orientáló jellegű), valamint
c) a tájékoztató (pl. a műemléki, helyi építészeti értékvédelemmel kapcsolatos, illetve környezeti megkötéseket tartalmazó) és eljárási (pl. a településképi véleményezési, településképi bejelentési vagy a Tájegységi Építészeti-műszaki Tervtanács eljárására vonatkozó) elemeket.
(7) A dokumentációról a főépítész nyilatkozatot ad. A konzultáció és tájékoztató írott formában történő kiadásáról és nyilvántartásáról – a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül – a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
(8) A tájékoztatásban a főépítész felhívja a figyelmet, hogy a település 6. melléklete szerint meghatározott területe a Fertő/Neusiedlersee Kultúrtáj Világörökség területén fekszik, ezért a vonatkozó jogszabály alapján a területen történő építések meghatározott köre az Állami főépítész által vezetett T Tájegységi Építészeti-műszaki Tervtanács véleményezése alá esik. A védettség miatt, meghatározott esetekben az illetékes örökségvédelmi hatósággal is kell egyeztetni. Konzultáció előzetes tájékoztató jelleggel is kérhető.
(9) A tájékoztatásban a főépítész felhívja a figyelmet, hogy a településen a 3. melléklet alapján tájképvédelmi övezetek, ex lege védett kunhalmok, ökológiai folyosó, puffer területek találhatók, ezért a Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóságával egyeztetni kell. Konzultáció előzetes tájékoztató jelleggel is kérhető.
12. A településkép-védelmi tájékoztatás és kötelező szakmai konzultáció véleményezési szempontjai
27. § Az eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció:
a) megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) megfelel-e a Fertő/Neusiedlersee Kultúrtáj Világörökség kezelési tervében, és a Fertőd Város Települési Arculati Kézikönyvében megfogalmazott alapértékeknek, esztétikai elvárásoknak,
c) ha volt ilyen, akkor figyelembe veszi-e az előzetes szakmai konzultáció során készült emlékeztető javaslatokat,
d) az a) és b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelentést eredményez-e.
28. § A beépítés telepítési módjával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) a beépítés telepítési módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit.
29. § Az épület tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve átalakuló épített környezethez,
b) külső megjelenése (homlokzatok tagolása, nyílászárok kiosztása, alkalmazott homlokzat-burkoló szerkezetek anyaga és színe) összhangban van-e a környező beépítéssel,
c) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezési, tartozékai homlokzati elhelyezésére,
d) a tetőzet kialakítása (tetőidom, hajlásszög és tetőfelépítmények) megfelelően illeszkednek-e a kialakult környezet adottságaihoz,
e) a határoló közterülettel való harmonikus kapcsolatot kialakítása érdekében az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra tesz-e a terv megfelelő javaslatokat,
f) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a diszvilágító és hirdető berendezések kialakítását
13. A jegyző településképi véleményezési eljárása
30. § (1) A jegyző Fertőd város közigazgatás területén településképi véleményezési eljárást folytat le a Fertő kultúrtáj világörökségi védett területet jelentő területen kívül eső területeken, a 312/2012 (XI.8) Kormányrendelet 14 §. (1) bekezdés b) pontja alapján.
(2) A jegyző a településképi véleményét, az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalására alapozza.
(3) A települési főépítész a világörökség által nem védett, de gyakorlatilag ahhoz szervesen kapcsolódó területeken végzett építési munkálatokhoz kikérheti a világörökségi területen eljáró szakhatóságok, és világörökségi tervtanács véleményét.
14. A településképi véleményezési eljárás vizsgálatának részletes szempontjai, és eljárási rendje
31. § A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) megfelel-e a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj Világörökség kezelési tervében, és a Fertőd Város Települési Arculati Kézikönyvében megfogalmazott alapértékeknek, esztétikai elvárásoknak.
32. § A beépítés telepítési módjával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés telepítési módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a meglévő-kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit, a közterületi állapotokat.
33. § Az épület tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve átalakuló épített környezethez,
b) külső megjelenés (homlokzatok tagolása, nyílászárok kiosztása, alkalmazott homlokzatburkoló szerkezetek anyaga és színe) összhangban van-e a környező beépítéssel,
c) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezési, tartozékai homlokzati elhelyezésére,
d) a tetőzet kialakítása – tetőidom, hajlásszög és tetőfelépítmények – megfelelően illeszkednek-e a kialakult környezet adottságaihoz,
e) a határoló közterülettel való harmonikus kapcsolat kialakítása érdekében az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra tesz-e a terv megfelelő javaslatokat,
f) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a diszvilágító és hirdető berendezések kialakítását.
34. § (1) A településképi véleményezéshez a kérelmező (építtető, építtető meghatalmazottja vagy az építtető által megbízott tervező) kérelmét a Fertőd Város Polgármesteri Hivatalába papír alapon vagy elektronikus módon (e-mail) formájában nyújthatja be.
(2) A kérelem nyomtatványát a 7. melléklet tartalmazza.
(3) Az építészeti-műszaki tervdokumentációnak minimum az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) az épület tervdokumentációját, amely bemutatja, hogy a tervezett épület/építmény megfelel a településképi véleményezési vizsgálatban előírt követelményrendszernek,
b) a dokumentációnak tartalmaznia kell az épület/építmény rendeltetését,
c) az a) pont szerinti rövid műszaki leírását.
(4) A jegyző a kérelem beérkezése után legkésőbb 5 napon belül megkéri az önkormányzati főépítész szakmai véleményét.
(5) Az önkormányzati főépítész legkésőbb a kézhezvételtől számított 5 napon belül megadja e rendelet alapján a szakmai véleményét.
(6) A jegyző az önkormányzati főépítész véleménye alapján alakítja ki álláspontját. A szakmai állásfoglalások a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj Világörökség kezelési tervében, a Fertőd Város Települési Arculati Kézikönyvében megfogalmazott alapértékek, esztétikai elvárások, illetve e rendeletben megfogalmazottak figyelembevételével kell elkészülniük.
(7) A jegyző véleményében
a) engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy
b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha a kérelem vagy mellékletei nem felelnek meg az e rendeletben meghatározottaknak, vagy a főépítészi, illetve a helyi tervtanácsi szakmai álláspont a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.
(8) A jegyző a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek papír vagy elektronikus (e-mail) formában. A véleményhez mellékel egy hitelesített tervdokumentációt.
(9) A jegyző a településképi véleményben felhívja a kérelmező figyelmét, hogy a település a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj Világörökség területén fekszik, ezért az illetékes örökségvédelmi hatósággal egyeztetni kell.
(10) A jegyző a településképi véleményben felhívja a kérelmező figyelmét, hogy a településen a 3. melléklet alapján tájképvédelmi övezetek, ex lege védett kunhalmok, ökológiai folyosó, puffer területek találhatók, ezért a Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóságával egyeztetni kell.
35. § (1) A Tájegységi Építészeti-műszaki tervtanács (világörökségi tervtanács) által az ÉTDR-en keresztül kezdeményezett megkeresés során a polgármester az alábbiak i véleményezés kezdeményezi, egyidejűleg biztosítva a terv- és irat dokumentációhoz való hozzáférést.
(2) A polgármester a kérelem beérkezése utáni legkésőbb 3 napon belül megkéri a jegyző, és az önkormányzati főépítész szakmai véleményét.
(3) Az önkormányzati főépítész legkésőbb a kézhezvételtől számított 3 napon belül megadja e rendelet alapján a szakmai véleményét.
(4) A jegyző az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalására alapozva készíti elő a polgármesternek a véleményezést. A véleményének kialakítása során megvizsgálásra kerül, hogy a terv megfelel-e a Fertőd Város Települési Arculati Kézikönyvében megfogalmazott alapértékeknek, esztétikai elvárásoknak, illetve az e rendeletben megfogalmazottak figyelembevételével készült-e el.
(5) A polgármester véleményében
a) hozzájárul – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – a tervdokumentációhoz, vagy
b) nem járul hozzá, melyet a (4) pont alapján meghatározott indokokkal kell alátámasztania.
(6) A polgármester a megkeresés beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi véleményét az ÉTDR felületen keresztül a Tájegységi Építészeti-műszaki tervtanács részére.
15. Településképi bejelentési eljárás
36. § A jegyző – amennyiben jogszabály azt nem zárja ki – településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytat le
a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési tevékenységekre, továbbá a rendeltetésmód-változtatásokra és a rendeltetési egység szám változtatásokra (a továbbiakban együtt: rendeltetésmód-változtatásokra) vonatkozóan,
b) a jelen rendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésére,
c) az építmény homlokzatára (és kirakatportálon), tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára rögzített cégér, cégfelirat, címtábla elhelyezésére,
d) közterületek kialakítására, átalakítására.
37. § (1) A településképi bejelentési eljárás kérelemre indul. A bejelentést a 8. melléklet szerinti kérelemmel és dokumentációval a jegyző részére kell digitálisan, és két példányban papír alapú dokumentációban benyújtani.
(2) A dokumentáció tartalmazza (a kérelem és a településképi megfelelést alátámasztó indokoknak megfelelően, amennyiben értelmezhető)
a) az érintett homlokzatot,
b) az érintett alaprajzot,
c) a helyszínrajzot, tereprajzot,
d) a műszaki leírást, benne a rendeltetésre, műszaki megvalósításra és időtartamra vonatkozó leírással,
e) a kiegészítő látványtervet, fotót, fotomontázst.
(3) A jegyző a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésmód-változtatást – kikötéssel, vagy anélkül – tudomásul veszi, és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, ha a bejelentés
a) megfelel a jogszabályokban meghatározottaknak, továbbá – a csatolandó dokumentációt illetően – az előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, reklám-reklámhordozó illetve cégér illeszkedik a településképbe,
c) a tervezett rendeltetésmód-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.
(4) A jegyző a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésmód-változtatást elutasítja és a bejelentőt erről értesíti, ha a bejelentés
a) nem felel meg a jogszabályokban meghatározottaknak vagy – a becsatolt dokumentációt illetően – az előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, reklám-reklámhordozó illetve cégér nem illeszkedik a településképbe,
c) a tervezett rendeltetésmód-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azoknak, valamint a határoló közterületeknek a rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben zavarja, illetve korlátozza.
(5) Az eljárásért az építtetőnek, illetve a tervezőnek igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetnie.
(6) A jegyző a településképi bejelentési eljárásban hozott döntését a kérelmező részére 15 napon belül adja meg.
(7) A jegyző véleményét a főépítész – és azon felül szükség szerint egyéb szakértő bevonásával – készíti elő.
(8) A jegyző határozata ellen a Képviselő-testülethez 15 napon belül fellebbezés nyújtható be. A fellebbezést a Képviselő-testület a soron következő ülésén bírálja el.
38. § (1) A döntésben jegyző felhívja a kérelmező figyelmét, hogy a település a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj Világörökség területén fekszik, ezért az illetékes örökségvédelmi hatósággal egyeztetni kell.
(2) A döntésben jegyző felhívja a kérelmező figyelmét, hogy a településen a 3. számú melléklet alapján tájképvédelmi övezetek, ex lege védett kunhalmok, ökológiai folyosó, puffer területek találhatók, ezért a Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóságával egyeztetni kell.
16. Településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság
39. § (1) A településképi követelmények teljesítését a jegyző ellenőrzi. A tudomására jutott – észrevételezett, vagy bejelentésen alapuló – településképi mulasztásokat (egyeztetve a település főépítészével) kivizsgálja, és ezen ügyekben településképi kötelezési eljárást folytathat le.
(2) Az eljárásra a közigazgatási hatsági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései az irányadók.
(3) A jegyző a kötelezettet, ha nem tesz eleget a településképi kötelezésben foglalt kötelezettségeknek, a 2016.évi LXXIV törvény 11. §-a alapján minimum 100.000,- Ft-ig terjedő településkép-védelmi bírsággal sújthatja. A bírságot az önkormányzatnak a Magyar Államkincstárnál vezetett – a határozatban megjelölt – előirányzatú számlájára kell megfizetni.
(4) Az önkormányzat a településkép-védelmi bírságot a településkép karbantartására, fejlesztésére fordíthatja.
(5) A településkép-védelmi bírság teljes összege pályázat útján is felhasználásra kerülhet a (4) bekezdés szerint. A pályázat során kiemelt pontszámot jelent a településkép-védelmi kötelezettség kötelezettjének, amennyiben a kötelezést végrehajtotta.
Hatályba léptető rendelkezések
40. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatályba lépése után indult, valamint a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(3) Hatályát veszti Fertőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022.(XII.5.) önkormányzati rendelete a településképi védelemről.
41. § Ez a rendelet 2023. április 15-én lép hatályba.