1. § (1) A rendelet hatálya Fertőd város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

(3)¹ A központi belterület szabályozási és övezeti tervét a 22087 munkaszámú (a továbbiakban: SZ-J1 terv,) a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) Tőzeggyármajor szabályozási és övezeti tervét a 21126/A munkaszámú (a továbbiakban: SZ-J2 terv,) a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.²

(5)³ A külterület szabályozási és övezeti tervét a 22139 munkaszámú (a továbbiakban: SZ-J3 terv) a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a (2)-(5) bekezdésben szabályozott eseteket –a szabályozási terv és szükség esetén a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.

(2) Az SZ-J terven árok megnevezésű jellel jelölt árkok nyomvonala csak a teljes vízgyűjtőterületük felülvizsgálatával szüntethető meg, változtatható meg.

(3) A tervezett belterületi határvonallal körülhatárolt, vagy a tervezett belterületi határvonal és a meglévő belterületei határvonal közé eső területeket az SZ-J terv szerinti célra felhasználni a belterületbe vonással egyidőben, vagy azt követően lehet.

(4) A belterületbe vonás szakaszosan, a mindenkori igényeknek megfelelően történhet.

(5) A javasolt és a tájékoztató szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható, figyelemmel a 4. § (1) bekezdésében foglaltakra.

(6) A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek helyének megváltoztatásához, vagy ilyen új elem beillesztéséhez a szabályozási terv és szükség esetén a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.

4. § (1) A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.

(2) A kialakult telekosztású övezetben, a kialakítható telek legkisebb szélességére vonatkozó előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.

(3) Az eltérő építési övezetbe tartozó azon telkek telekhatárai, amelyek az eltérő építési övezet felé esnek, az érintett telekkel határos telkeket érintően, az övezeti határvonal helyétől függetlenül, az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett elmozdíthatók.

(4) Ahol az SZ-J terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell egyezni az irányadó telekhatár vonal irányával.

(5) Lakó területfelhasználású övezetben amennyiben a kialakult telekosztású övezet telkeinek területe nem felel meg az övezeti előírásokban rögzítettnek, telekalakítás abban az esetben végezhető, amennyiben az alakuló telkek mérete vagy eléri a 500 m²-t, vagy az övezeti előírásokhoz közeledik.

(6) A település közigazgatási területén nyeles telek nem alakítható.

(7) Közlekedési területen építmény számára telket alakítani abban az esetben lehetséges, amennyiben biztosítható a közlekedési területen a közlekedés résztvevőinek biztonságos, gyors és zavartalan közlekedése.

(8) Rendezett a telek, amennyiben a helyi építési szabályzat és az SZ-J terv szerint alakították ki a kiszolgáló út és a telekméretek tekintetében. Nem feltétele a telek rendezettségének a telek kiszolgálását közvetlenül nem szolgáló út kialakítása.

(9) A kisvárosi, kertvárosias, falusias lakóterületen és településközponti vegyes területen lévő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkei az övezeti jelben meghatározott paraméterektől eltérő teleknagysággal is kialakíthatók a következők szerint; a telekalakítás eredményeként létrejövő és visszamaradó telek területe érje el a 600 m2 területnagyságot.⁸

5. § Belterületen és külterületi lakóterületen közmű- és hírközlő vezeték átépítése, új vezeték fektetése során a

6. § (1) Közterület bővítéssel vagy kialakítással érintett beépítetlen telek csak az SZ-J terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

(2) Közterület bővítéssel vagy kialakítással érintett, beépített teleknek azon a részén, amely a közterület bővítése vagy kialakítása után is beépített marad, a közterület bővítés vagy kialakítás végrehajtása nélkül is építhető épület. A beépíthetőség és a zöldfelületi arány mértékének megállapításánál a közterület bővítés vagy kialakítás végrehajtása utáni telekméretet kell figyelembe venni.

(3) A nem telekhatáron vezető övezeti határvonal által érintett építési telek az övezeti határ vonala által jelölt tervezett telekmegosztás végrehajtása nélkül is beépíthető, amennyiben az övezetre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelel. A beépíthetőségnél a telek övezeti határvonallal leválasztott telekrésze nem vehető figyelembe. Az építési hely hátsókerti határát az övezeti határvonaltól kell számítani.

7. § Kialakult beépítésű lakó területfelhasználású övezetben az építési hely előkerti határvonala a telekkel oldalról szomszédos, vagy ahhoz legközelebbi beépített telkek előkertjeinek mérete. Méretbeli eltérés esetén a két méret valamelyikével megegyező, vagy a kettő közötti tartomány. Az előkerti építési hely határvonalhoz legközelebb álló főépítményt erre a határvonalra, vagy attól a telek belseje felé legfeljebb 3,0 m távolságra kell építeni, kivéve saroktelek esetén, valamint amennyiben a részletes övezeti előírások másként rendelkeznek. Kialakult, előkert nélküli beépítésnél az építési hely előkerti határvonala egyben beépítési vonal.

8. § (1) Saroktelken épület a beépítési oldallal párhuzamos utcai telekhatártól 3,0 m távolságon belül, a beépítési oldalra merőleges utcai telekhatártól a már beépült tömb esetén a jellemző kialakult távolságra, beépítetlen tömb esetén 5,0 m-re építhető.

(2) Amennyiben a saroktelket gyalogút határolja, úgy azt az előkert számításánál nem kell figyelembe venni.

(3) Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.

9. § Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen többen – ÉNy-DK-i telekfekvésnél az északkeleti, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az északnyugati oldalhatáron áll. Kialakult beépítésű tömbben az építési oldalhatár a tömbre jellemző beépítési oldal. Oldalhatáron álló beépítésnél a 18,0 m-nél keskenyebb telken a főépítménynek az építési hely beépítési oldal szerinti határán, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell állnia.

10. § (1) Az övezeti előírásokban előírt beépítési mód új épület építésére vonatkozik. Ettől eltérő, meglévő beépítés esetén a meglévő épület felújítható, lakóépület új, önálló lakást nem eredményező módon átalakítható.

(2) Beépítésre szánt területen, a hátsókertben és a telek be nem építhető részén építmény – kerti építmény, növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor és komposztáló kivételével – nem helyezhető el.

(3) A város teljes közigazgatási területén minden egyes lakó és üdülő rendeltetési egység után 1 személygépjármű elhelyezését biztosítani kell saját telken belül.⁹

11. § Gazdasági és különleges területfelhasználású területen a megengedett legnagyobb épületmagasság -az igazolt technológiai szükségletnek megfelelően-, az épület összes alapterülete 10%-ának mértékéig nagyobb is lehet.

12. § Az SZ-J terv hatálya alá tartozó területen napelempark, valamint a háztartási méretű kiserőművek közül széltorony, szélerőmű– az akként szabályozott területen kívül - nem építhető, nem helyezhető el.

13. § (1) Ahol az SZ-J terv meglévő, megmaradó közterületi határvonalat jelöl az utcai kerítés erre a vonalra építendő. Azokban az esetekben, amikor a telket feltáró közterület szélessége nem éri el a 12,0 m-t, a kapubehajtó szélességében a telek belseje felé legfeljebb 3,0 m mélységig a kerítés (kapu) beljebb építhető.

(2) Külterületen, általános mezőgazdasági övezetben vadkár elleni védelmi kerítés és legelővédelmi kerítés kivételével kerítés csak gazdasági épület építésével egyidőben, vagy annak megléte esetén, az épület körül és az udvarként kivett terület határán építhető.

(3) Külterületen, erdőgazdasági területen vadvédelmi kerítés kivételével kerítés csak épület építésével egyidőben, vagy annak megléte esetén, az épület körül és az udvarként kivett terület határán építhető.

(4) Vízgazdálkodási területen kerítés nem építhető.

14. § (1) Haszonállat tartó épület elhelyezése szempontjából tiltott övezetek:

(2) Haszonállat tartó épület falusias lakóterületen az utcai telekhatártól legalább 50 m, a szomszédos telkek hátsókerti telekhatárától legalább 20 m távolságban, legfeljebb 100 m² nettó alapterülettel és 300 m³ térfogattal építhető:

(3) Haszonállat tartó épület mezőgazdasági területen méretkorlátozás nélkül, az egyéb jogszabályokban meghatározott korlátokkal és feltételekkel csak a lovas turizmust szolgáló istállóként építhető:

15. § (1) A belterületi közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a védőtávolságok betartásával legalább

(2) A lakóterületek kiszolgáló útjain a csapadékvizet zárt árokban kell elvezetni

(3) A vízvezeték-hálózatot körvezetékes módon kell kiépíteni.

(4) Az építési övezeteket – kivéve, ha a részletes övezeti előírások ettől eltérően rendelkeznek - teljes közművel kell ellátni azzal a kitétellel, hogy az építési övezetek telkeinek csapadékvize közút árkába nem vezethető.

16. § A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül a temető működését zavaró, a falusias lakóterület átlagos forgalmát meghaladó forgalmat vonzó építmény nem építhető.

17. § (1) Közlekedési létesítmények védőterülete

(2) Vízgazdálkodási területek védőterülete

(3) Közművek védőterülete

(4) A telkeket érintő szennyvíz gerincvezeték, ivóvíz gerincvezeték, távbeszélő földkábel, optikai vezeték mellett építmény 2,0-2,0 m távolságon belül nem helyezhető el.

(5) Régészeti lelőhely építési tevékenységgel történő érintése feltételekhez kötött.

(6) A vízbázis védőövezettel érintett ingatlanok hasznosítása kizárólag a kijelölő határozatokban, valamint a mindenkor hatályos vízvédelmi jogszabályok betartásával lehetséges.¹⁰

18. § (1) A a műemléki terület határát az SZ-J terv, valamint a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

(2) A régészeti lelőhelyeket az SZ-J terv, felsorolásukat a rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

19. § (1) A természeti területbe, a védett természeti területekbe, az országos ökológiai hálózatba, valamint a tájképvédelmi övezetbe tartozó területeket az SZ-J terv tartalmazza.

(2) A külterületi építmények, védőfásítások növényzetét legalább 80%-ban a tájra jellemző őshonos fafajokból kell kialakítani.

20. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J terven és a részletes övezeti előírásokban megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldterületek öntözhetőségét biztosítani kell.

(2) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.

(3) A gazdasági terület telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(4) Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell. Ültethető fafajok listáját a TKR szabályozza.

(5) Lakóterületen az előkert és az oldalkertnek az előkerttől mért 20,0 m-es sávja területének legfeljebb 35%-a burkolható le, kivéve a parkoló kialakításához szükséges területet. A fennmaradó területrészt növényzettel borított felületként kell kialakítani.

21. § A település levegőtisztaságvédelmi besorolása: 2. számú légszennyezettségi zóna.

22. § (1) A település a felszín alatti víz állapota szempontjából: érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület.

(2) A település a felszíni víz szempontjából: 4. általánosan védett terület.

(3) A település területe nem tartozik a nitrát szennyezés szempontjából érzékeny területek közé.

23. § (1) A beépítésre szánt területen kötelező a hulladékelszállítás a városi rendszer keretében, vagy saját szervezésben lerakó, vagy ártalmatlanító helyre.

(2) A beépítésre szánt területen kötelező a szennyvízcsatorna rákötés, amennyiben a részletes övezeti előírások másként nem rendelkeznek.

24. § A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

26. § (1) A település igazgatási területének tagolódása:

(2) Beépített és beépítésre szánt terület

27. § (1) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:

(2) Az építési hely határait azokban az esetekben, ahol az SZ-J terv nem jelöli, a rendelet 4. számú melléklete határozza meg.

(3) Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadonállóan beépíthető. A 14,0 m széles, vagy annál keskenyebb telken az építési hely ez esetben a tömbre jellemző beépítési oldaltól 1,0 m, a másik oldalhatártól 3,0 m.

28. § (1) Kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül –:

(2) Azokon a telkeken, ahol két lakásnál több lakás épül, telkenként 20m2/lakás egybefüggő, pihenő- és játszókertként használható zöldfelületet kell kialakítani

(3) A kisvárosi lakóterület övezeti előírásait a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza

29. § (1) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül –:

(2) A kertvárosias lakóterületen melléképítményként gépjármű és egyéb tároló építhető.

(3) A kertvárosi lakóterület övezeti előírásait a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza

30. § (1) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető

(2) A telken a ba)-bc) alpontokban felsorolt épületek csak a fő funkciójú épület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhetők.

(3) Az építési helyen belül az építési hely előkerti határvonalára vagy ahhoz legközelebb az aa)-ac) alpontokban felsorolt épületek építhetők. Egyéb épület, építmény – kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait – az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mérten 10,0 m-en túl építhető, az OTÉK 31. §. /4/ bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve.

(4) A falusias lakóterület övezeti előírásait a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

31. § (1) A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:

(2) Az építési hely határait azokban az esetekben, ahol az SZ-J terv nem jelöli, a rendelet 8. számú melléklete határozza meg.

32. § (1) Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az intézmény területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül

(3) A terület telkein a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, telkenként legfeljebb 2 lakás alakítható ki. Önálló lakóépület nem építhető.

(4) Az intézményi terület övezeti előírásait a rendelet 9. számú melléklete tartalmazza.

33. § (1) A településközpont területen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül – :

(2) Azokon a telkeken, ahol két lakásnál több lakás épül, telkenként 20m2/lakás egybefüggő, pihenő- és játszókertként használható zöldfelületet kell kialakítani.

(3) A településközpont vegyes terület övezeti előírásait a rendelet 10. számú melléklete tartalmazza.

34. § A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:

35. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató, ellátó, termelő, raktározó gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára telkenként legfeljebb egy lakás kialakítható.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató terület SZ-J terven jelölt helyén és szélességben takaró-védőfásítást kell létrehozni. A védőfásítás tömör zárású. Háromszintű növényzetből – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen – kell létrehozni. A védőfásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajoknak kell alkotni.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató terület övezeti előírásait a rendelet 11 számú melléklete tartalmazza.

36. § (1) Az egyéb ipari területen az energiaipar, a feldolgozóipar, a gépipar, az építőipar, az élelmiszeripar, a nagykereskedelem, a javítás, a szállítás, a raktározás építményei; a mezőgazdasági és erdőgazdasági termények feldolgozása, tárolása céljára szolgáló építmények, valamint iroda és kereskedelmi épületek építhetők.

(2) Az egyéb ipari terület SZ-J terven jelölt helyén és szélességben takaró-védőfásítást kell létrehozni. A védőfásítás tömör zárású. Háromszintű növényzetből – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen – kell létrehozni. A védőfásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajoknak kell alkotni.

(3) Az egyéb ipari területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 100 m²-ként egy lombos fát kell elültetni. Nem kell a faültetés szempontjából beszámítandó területek között figyelembe venni a későbbi beruházási ütemekben megvalósuló, átmenetileg zöldfelületként kialakítandó területeket.

(4) Az ipari gazdasági terület övezeti előírásait a rendelet 12. számú melléklete tartalmazza.

37. § Az üdülő terület besorolása a sajátos használat szerint: hétvégi házas terület Üh

38. § (1) A hétvégi házas üdülőterületen egy üdülőegységes üdülőépületek és egy darab, a területet igénybevevők kiszolgálását biztosító kereskedelmi, vendéglátó épület, valamint a vízparton nyitott horgászállások építhetők.

(2) Az üdülőterület övezeti előírásait a rendelet 13. számú melléklete tartalmazza.

39. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:

40. § (1) A területen a meglévő-megtartandó és történeti kutatások alapján újjáépítendő épületek idegenforgalmi – turisztikai célú szolgáltatási, vendéglátási, szálláshely szolgáltatási, kulturális, oktatási, kereskedelmi, igazgatási és az ezek működését szolgáló fenntartási tevékenységek folytathatók.

(2) A területen a történeti kutatásokkal igazolhatóan létező építmények újjáépítésén, rekonstruálásán kívül – kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat – építmények nem építhetők.

(3) A területen új építmény építhető

(4) A területen korszerű, megújuló energiaforrások felhasználásán alapuló energiaellátásra építmény építhető (kivéve szélerőmű).

(5) A terület telkei összevonhatók, szükség esetén magánutakkal oszthatók.

(6) Az SZ-J1 terven jelölt övezetek az újrahasznosítás elsődleges funkcióját jelölik. Az elsődleges funkción túl a területre megengedett más funkciók is helyet kaphatnak.

(7) Az angolpark, park, kastélykert övezetben épület nem építhető, gyalogos burkolatok létesíthetők. Fás növényzet kivágása, ültetése kertrekonstrukciós terv alapján történhet.

(8) A műemléki parkerdő övezetben rekonstruálni kell az erdő eredeti nyiladékrendszerét. Az övezetben épület, építmény nem építhető, kivéve a történeti kutatásokkal igazolt építmények. Ezek rekonstruáltan visszaépíthetők. A parkerdő turisztikai, idegenforgalmi célra használható.

(9) A műemléki parkerdő övezetben és azon kívül is, a település teljes közigazgatási területére vonatkozóan rekonstruálni kell az eredeti nyiladékrendszert.

(10) Az út, kisvasút övezetben a kisvasút helyreállításának lehetőségét meg kell tartani.

(11) A fő kilátópontokból a védendő látványelemek védelmét biztosítani kell.

(12) A fő kilátópontokból a védendő látványelemek irányába eső építmények építésénél a látványvédelem követelményeinek való megfelelőség igazolása érdekében az építési engedélyezési folyamatban szükség esetén fotódokumentációt és látványvédelmi vizsgálatot kell készíteni.

(13) A Eszterházy kastélyegyüttes terület övezeti előírásait a 14. számú melléklet tartalmazza

41. § (1) A garázsok elhelyezésére szolgáló területen kizárólag garázsok építhetők.

(2) A garázsok elhelyezésére szolgáló terület övezeti előírásait a rendelet 15. számú melléklete tartalmazza.

42. § (1) Az idegenforgalmi területen turisztikai ágazattal kapcsolatos szálláshely szolgáltató épületek helyezhetők el.

(2) Az idegenforgalmi területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül

(3) A terület telkein a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, telkenként legfeljebb12 lakás alakítható ki. Önálló lakóépület nem építhető

(4) Az idegenforgalmi területen övezeti előírásait a rendelet 16. számú melléklete tartalmazza.

43. § (1) A mezőgazdasági üzemi területen a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos termelő és tároló építmények, állattartó épületek építhetők.¹²

(2) Az övezeti előírásokat a 17. melléklet tartalmazza.

44. § (1) Hulladékudvar az SZ-J1 terven Khu jellel jelölt terület.

(2) A területen a szelektív hulladékgyűjtés építményei és szociális-iroda épületek építhetők:

(3) Övezeti előírások

45. § A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:

46. § (1) A temető területén a temető működéséhez és fenntartásához szükséges építmények építhetők.

(2) A temető területére vonatkozó övezeti előírások:

47. § (1) A sportterületen a pihenést és sportolást, szabadidős tevékenységet szolgáló, ahhoz kapcsolódó építmények; továbbá kereskedelmi, szolgáltató és szállás rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(2) A sportterületre vonatkozó övezeti előírások:

48. §¹³ (1) Az északi naperőműpark (Kbnp) területén a megújuló energiaforrások közül a napenergia felhasználására szolgáló építmények és a naperőműpark működéséhez szükséges kiszolgáló, szociális igazgatási épületek építhetők, ahol a

(2) A napelemeket nem polarizáló módon kell kialakítani.

(3) A napelemek és tartószerkezetei nem számítanak bele a beépítési százalékba.

(4) Az övezet telkei erősen belvíz-veszélyeztetett kategóriába tartoznak. Az építmények belvízi elöntésre érzékeny részét a mértékadó belvízszint felett kell kialakítani.

(5) A déli naperőműpark (Kbnp₂) területén a megújuló energiaforrások közül a napenergia felhasználására szolgáló építmények és a naperőműpark működéséhez szükséges kiszolgáló, szociális igazgatási épületek építhetők, ahol a

(6) A napelemeket nem polarizáló módon kell kialakítani.

(7) A napelemek és tartószerkezetei nem számítanak bele a beépítési százalékba.

49. § A közlekedési terület besorolása a sajátos használat szerint:

50. § (1) A szabályozási tervlapokon Köu jellel ellátott közlekedési területek a közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerint a következő osztályokba sorolandók.

(2) A közutak területén a rendelet 1. számú függelékben ábrázolt mintakeresztszelvényeknek megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.

51. § (1) A közút területek szabályozási szélessége:

(2) A közlekedési terület zöldfelületi része a közutak azon, nem gépjárműves közlekedésre szánt területe, melyen a közlekedést nem akadályozó növényzet telepíthető.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen végforduló nélkül 150 m-nél hosszabb zsákutca nem alakítható, kivéve a szakaszosan megépítendő, végső kiépítésében nem zsákutca utcaszakaszokat.

52. § A közutak telkének kialakítása szakaszosan is történhet.

53. § (1) Az út hossztengelyére merőleges szakaszolás során az egy időben kiszolgálandó telkek, építési telkek helyzetének megfelelően történik az út kialakítása azzal, hogy átmenetileg kialakuló zsákutca 250,0 m-nél hosszabb nem lehet.

(2) Abban az esetben, ha a szakaszosan kiépítendő út egyszerre egy oldalon kettőnél több telek kiszolgálására létesül, a zsákutca végén 20,0 x 16,0 m méretű ideiglenes végfordulót kell kiépíteni. Az ideiglenes járműforduló külön megállapodás alapján az útterülethez csatlakozó telken is kialakítható.

(3) A telek járműforduló céljára ideiglenesen igénybe vett területét a telek beépítésének számításánál és az építési hely meghatározásánál a telek területeként kell figyelembe venni.

54. § Közterületi tömbparkoló az SZ-J terven KöuP jellel jelölt terület. A közparkolók területén épület nem építhető. A parkolót fásítani kell.

55. § Az út hossztengelyével párhuzamos irányú szakaszolás során

56. § A vasúti területen csak a vasúti közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el.

57. § A lakó és vegyes területfelhasználású területen magánút nem alakítható ki

58. § (1) A közforgalom számára megnyitott magánút keresztmetszeti elrendezése gazdasági területen

(2) A közforgalom számára megnyitott magánút keresztmetszeti elrendezése mezőgazdasági területen

59. § (1) Közműterület az SZ-J1 terven Köm jellel jelölt terület.

(2) A közműterületen a telekterületet igénylő közművi építmények helyezhetők el.

60. § A zöldterület besorolása a sajátos használat szerint:

61. § (1) A közparkban vendéglátó és fenntartó épületek, sport-, játék-, játszó- és pihenőszerek építhetők, kerti építmények, szobrok helyezhetők el.

(2) A közkertben épület nem építhető, kerti építmények, kültéri műalkotások helyezhetők el.

(3) A közpark övezetének építési előírásait a 18 számú melléklet tartalmazza.

62. § (1) Erdőterület az SZ-J terven E jellel jelölt terület.

(2) Az erdőterület besorolása az erdő elsődleges rendeltetése szerint:

63. § A védelmi erdő területén – az erdei kilátó és a magasles kivételével – épületet elhelyezni nem lehet. Közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.

64. § A gazdasági erdő területén az elsődleges rendeltetést nem akadályozó, a turizmust, természetjárást szolgáló erdei melléképítmények, továbbá az erdőműveléshez szükséges építmények helyezhetők el. A huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületek megengedett legnagyobb épületmagassága 4,5 m.

65. § A mezőgazdasági terület besorolása sajátos használat szerint:

66. § (1) Az M_á1 jelű övezetben a 20ha-t elérő vagy meghaladó nagyságú, szántó művelési ágú telken, annak legfeljebb 3%-os beépítésével a mezőgazdasági termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek (géptárolószín, terménytároló épület, állattartó épület) építhetők. Lakóház nem építhető.

(2) Az M_á2 jelű övezetben épület nem építhető, csak az OTÉK 32. §.-ban felsorolt létesítmények helyezhetők el.

(3) Az M_kf jelű övezetbe a mezőgazdasági területen belül elhelyezkedő természeti területek tartoznak. Az M_{kf jelű}övezetben épület nem építhető.

(4) Az általános mezőgazdasági övezet övezeti előírásokat a 19. melléklet tartalmazza.

67. § A vízgazdálkodási terület övezete: kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás.

68. § (1) A lakó, a vegyes, a különleges, az üdülő és a gazdasági területek telkeit el kell látni:

(2)¹⁴ Az (1) bekezdés c) pontjától el lehet térni a Fertőd-Feketebokor majorban található Lf7 övezet esetében olyan módon, hogy a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy az időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban is megoldható.

69. § (1) Közművek védőterülete

(2) A gázvezetékek védőterületére vonatkozóan a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről szóló jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.

(3) Az elektromos vezetékek védőterületére vonatkozóan a villamosmű biztonsági övezetéről szóló jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.

(4) A közműves ivóvíz hálózatot az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló jogszabályban előírtak figyelembevételével kell kialakítani.

(5) Új gyűjtő- és kiszolgáló utakon föld feletti közművezeték nem létesíthető.

(6) A lakótelkekről közterületekre csapadékvíz nem vezethető.

70. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Fertőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Fertőd Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 13/2010.(XII.01.) számú önkormányzati rendelete.