Fertőszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2011. (III. 6.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2011. 11. 01- 2012. 10. 16
Fertőszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2011. (III. 6.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2011.11.01.
Fertőszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő- testület) „a helyi önkormányzatokról” szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget téve az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról ( továbbiakban: SZMSZ) a következő rendeletet alkotja meg:
Az önkormányzat és jelképei
1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése: Fertőszentmiklós Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)
Az Önkormányzat székhelye: 9444 Fertőszentmiklós, Szent István u. 19
Az Önkormányzat működési területe: Fertőszentmiklós város közigazgatási területe
Az önkormányzat levelezési címe: 9444. Fertőszentmiklós, Szent István u.19. Pf. 9.
Az önkormányzat e-mail címe: fertoszentmiklos@fertoszentmiklos.hu
(2) A település nevének, címerének használatához a település önkormányzatának hozzájárulása szükséges.
(3) Az önkormányzat működési területére, intézményhálózatára vonatkozó adatokat az SZMSZ 1.sz. függeléke tartalmazza.
2. § (l)Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) A címer leírása és heraldikai értelmezése: A pecsét mezejében szemben álló torony, nyitott kapuval felette két egymás mellett levő ablakkal. A torony tetején jobbra néző kakas. A torony mellett jobbról hatágú csillag, balról növekvő félhold.
(3) Fertőszentmiklós zászlajának leírása: piros - zöld mezőben középen az önkormányzat címere.
(4) Az önkormányzat pecsétje: Fertőszentmiklós város Képviselő-testülete felirattal kör alakú, középen a Magyar Köztársaság címerével.
(5) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
Ø a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
Ø a testület által adományozott okleveleken,
Ø az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
(6) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
a) Fertőszentmiklós Város polgármestere
b) Fertőszentmiklós Város jegyzője
(7) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
A település ünnepeit a 3. sz. függelék tartalmazza.
Ø Szentmiklós és Szerdahely települések egyesülésének napja: május 10.
(8) A település nemzetközi kapcsolatai:
a.) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn:
Külföldön: - Pleidelsheim (Németország: Baden-Würtemberg tartomány) településsel
- Leopoldov (Szlovákia) településsel
b.) Külföldi önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése a Képviselő Testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. A megállapodás kötés minősített többségű döntést igényel.
(9) Az önkormányzat képviseletében külföldre utazó delegációban résztvevők személyéről a polgármester dönt.
(10) Az önkormányzat Képviselő-testülete díszpolgári címeket, s egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. A díszpolgári cím adományozására vonatkozó szabályokat, a díszpolgárok névsorát, valamint az egyéb elismerésekre, díjakra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
A nemzeti zászló (lobogó) és az európai zászló ( lobogó) használata.
3. § (1) az önkormányzat választott testületének, közigazgatási feladatokat ellátó szerveinek, valamint az önkormányzat által fenntartott, közfeladatokat ellátó intézményeinek épületein
(középület), ill. azok előtt a nemzeti zászlót, vagy a lobogót állandó jelleggel ki kell tűzni, ill. fel kell vonni. Ha az önkormányzati szerv vagy intézmény több épületben fejti ki tevékenységét, a nemzeti zászló (lobogó) elhelyezésének kötelezettsége a központi épületre irányadó.
(2) A nemzeti zászló (lobogó) elhelyezésére és használatára a középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről szóló
132/2000.(VII.14.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni.
(3) Amennyiben ehhez a feltételek adottak, az európai zászlót ki kell tűzni, vagy az európai lobogót fel kell vonni az
(1) bekezdés szerinti középületeken, ill. középületek előtt, amelyek esetében a nemzeti zászlót ki kell tűzni, vagy a nemzeti lobogót fel kell vonni. Az európai zászló elhelyezésére és használatára a
308/2004.(XI.13.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni.
(4) A nemzeti zászló és az európai zászló kitűzésére irányadó jogszabályi rendelkezések betartásának ellenőrzéséről a Polgármesteri Hivatal útján a jegyző gondoskodik.
II. Fejezet
A helyi önkormányzás általános szabályai
4. § (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.
(2) A helyi önkormányzat - a tv. keretei között - önállóan szabályozhatja, ill. egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság ill. bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.
(3) A helyi önkormányzat- a választott helyi képviselő testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével- önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat és hatáskörök ellátását.
(4) A helyi önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:
a) külön egyedi döntéseket követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban.
b) a helyi önkormányzati politikával, ill. annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek és ingatlanértékesítéssel stb.) vállalkozásélénkítő, piacgazdaság barát környezet megteremtésére törekszik.
(5) Amennyiben az önkormányzat a működési területén lévő vállalkozásban vesz részt, azt megelőzően szakértői véleményt kér, ill. közgazdasági (költség - haszon) elemzést végeztet, melynek hiányában a napirend nem tárgyalható.
(6) A vállalkozásban való részvétel eldöntéséhez névszerinti szavazás és minősített többség szükséges.
(7) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági szolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, ill. tesz kezdeményezést.
(8) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:
Ø képviselő-testülete, annak felhatalmazására
Ø bizottsága,
Ø a polgármester
Ø a helyi népszavazás
hozhat.
5. § (l) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom - és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás - a jegyző közreműködésével - a polgármester feladata.
(2) A területi koordinációval kapcsolatos polgármesteri feladatait a 4. sz. melléklet tartalmazza:
III. Fejezet
Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
6. § (l) A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testület a hatásköreit meghatározott esetekben a polgármesterre, ill. bizottságára ruházhatja.
(2) A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen:
Ø településrendezés és településfejlesztés,
Ø az épített és természeti környezet védelme,
Ø lakásgazdálkodás,
Ø vízrendezés, csapadékvíz elvezetés és csatornázás,
Ø köztemető fenntartás,
Ø helyi közutak és közterületek fenntartása,
Ø a helyi tömegközlekedés és köztisztaság biztosítása,
Ø gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól,
Ø közreműködés az energiaszolgáltatásban,
Ø közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,
Ø gondoskodás az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az
Ø egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról,
Ø közösségi tér biztosítása,
Ø a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása,
Ø a nemzetiségi és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása,
Ø az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése.
(3) A
(2) bekezdésben foglaltak közül az önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően – mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.
7. § (1) Az önkormányzat köteles gondoskodni:
Ø az egészséges ivóvízellátásról,
Ø az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,
Ø az egészségügyi és szociális alapellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról,
Ø a közvilágításról,
Ø a hulladékgazdálkodásról,
Ø a sport feladatok ellátásáról,
Ø a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról,
Ø a helyi közösségi szintér biztosításáról,
Ø a könyvtári szolgáltatás ellátásáról,
Ø a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről,
Ø a polgármesteri hivatal működtetéséről,
(2) A Képviselő-testület a kötelezően ellátandó feladatairól – lehetőség szerint – önálló önkormányzati rendeletet alkot.
(3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha
Ø ellátása nem sérti más települések érdekeit,
Ø nem tartozik más szerv kizárólagos feladat és hatáskörébe,
Ø megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskör ellátását,
Ø ellátásához a szükséges feltételek fennállnak,
(4) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a Pénzügyi és Területfejlesztési bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.
(5) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.
(6) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.
(7) Az önként vállalt feladatok az alábbiak:
Ø Idősek elhelyezésének biztosítása – Gondozási Központ működtetésével
Ø Sérült gyerekek utaztatása- utazási költségekhez való hozzájárulással
Ø orvosi rendelőben a vér levételi lehetőség biztosítása- laboratóriumi célra- e költségek viselésével.
8. § (l)Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A támogatás módját és az együttműködés kereteit az SZMSZ-ben, a költségvetési rendeletben és együttműködési megállapodásokban, támogatási szerződésekben rögzíti. A képviselő-testület a felhasználható támogatás előirányzatát az önkormányzat költségvetésében határozza meg.
9. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő- testületet illetik meg. A képviselő – testületet a polgármester képviseli.
(2) A Képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően és ezen túlmenően a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
Ø az önkormányzati rendeletalkotás,
Ø az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
Ø a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,
Ø a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézmény, más szervezet (továbbiakban intézmény) alapítása, vezetőik kinevezése,
Ø megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi szervezethez való csatlakozás,
Ø véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben a törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,
Ø a helyi népszavazás kiírása,
Ø az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása,
Ø a gazdasági program megállapítása és végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása,
Ø a település szerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat jóváhagyása,
Ø a képviselő testület által meghatározott értékhatár feletti hitel felvétele,
Ø kötvénykibocsátás, továbbá közalapítvány, közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása,
Ø önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
Ø közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szoborállítás, eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
Ø felterjesztési jog gyakorlása, véleménynyilvánítás azokban az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő,
Ø népi ülnökök megválasztása,
Ø állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási,
Ø szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti,
Ø a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, az Ötv. 33/A. § (2) bek. b.) pontjában – a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokkal összefüggő – hozzájárulással kapcsolatos döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés.
Ø amit a törvény a képviselő testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
(3) A képviselő testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik az Ötv.10. §
(1) bekezdésében foglaltakon túlmenően:
Ø a polgármester , alpolgármester illetményének, illetményemelésének, költségátalányának, jutalmának, a jegyző és az aljegyző kinevezéskori illetményének megállapítása,
Ø a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás,kinevezés és vezetői megbízás alkalmával az alapbér összegszerű és a vezetői pótlék megállapítása,
Ø az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai közé nem tartozó közfeladat megoldásának önkéntes vállalása, ill. az arról történő lemondás,
Ø a képviselő testület munkatervének elfogadása,
Ø kül –és belföldi önkormányzati szervekkel együttműködési megállapodás létesítése és felmondása,
Ø gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés,
Ø az 5 M Ft-ot meghaladó hitelfelvétel
Ø az önkormányzati tulajdont és vagyoni értékű jogot érintő , 5 M Ft-ot meghaladó vagyoni ügylet,
Ø alapítványlétrehozása
Ø felterjesztési jog gyakorlása
Ø döntés egyéb képviselő testületi hatáskörök átruházásáról
(4) A Képviselő-testület hatáskör gyakorlását a 4. sz. mellékletbe foglaltak szerinti felsorolással a polgármesterre, 1-2-3 sz. mellékletekben rögzített tartalommal bizottságaira ruházza át.
(5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
10. § (1) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek - a képviselő testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.
(2) A Képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket.
(3) Az intézményvezetők megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó törvényi rendelkezések, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben meghatározott eljárási szabályok, betartásával jár el.
IV. Fejezet
A Képviselő-testület működése
A Képviselő-testület összehívása
11. § (l) A Képviselő testület tagjainak száma: 7 fő . A képviselő-testület tagjainak nevét és lakcímét az SZMSZ 2.sz. függeléke tartalmazza
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(3) A képviselő-testület alakuló ülését, a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg, amelyet a polgármester eskütételéig a korelnök vezet. A korelnök akadályoztatása esetén helyébe a korban következő legidősebb képviselő lép.
(4) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottságelnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról, átadja a megbízóleveleket.
(5) Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni a polgármester illetményéről. A képviselő-testület már az alakuló ülésen dönthet az alpolgármesterek választásáról, illetményéről, tiszteletdíjáról.
(6) A testület üléseit a munkatervében meghatározottak illetve szükség szerint de évente legalább 6 ülést tart. Rendkívüli ülés szükség szerint bármikor összehívható. A képviselő testület ülésrendjét az SZMSZ 4.sz függeléke tartalmazza.
(7) A Képviselő-testület üléseit a polgármesteri hivatal tanácstermében tartja munkaterve szerint általában minden hónap harmadik hétfőjén du. l7 - órától kezdődően.
(8) A képviselő-testület a nyári szabadságok miatti ülés szüneteket munkatervében állapítja meg.
(9) A Képviselő-testület összehívását a megyei kormányhivatal vezetője az Ötv. 98. § (2) bek. f.) pontja fennállása esetén kezdeményezheti, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.
A polgármester és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, ill. tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi és Területfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(10) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 8 nappal megkapják. A képviselők a testületi ülés anyagát - lehetőség szerint e-mailben kapják meg.
(11) A helyben szokásos módon ( hirdetőtáblákon, kábel tv., önkormányzat honlapja) közzé kell tenni: a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát – az adatvédelmi szabályok betartásával – meg lehet tekinteni a polgármesteri hivatalban. A meghívót a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is ki kell függeszteni.
(12) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a települési képviselők 1/4-e, vagy a Képviselő-testület bizottságának napirendet is tartalmazó indítványára, a kezdeményezést követő 5 napon belül. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód (telefon, fax, email) is igénybe vehető. El lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképp közölni kell.
(13) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 14 nappal az ülés előtt - helyben szokásos módon (körzeti újság, hirdetőtáblák, kábel tv., önkormányzat honlapja) nyilvánosságra kell hozni.
12. § (1) A Képviselő testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni :
Ø a napirendi ponttal érintett intézmény, egyesület vezetőjét,
Ø a polgármesteri hivatal illetékes szakdolgozóját,
Ø a bizottságok által javasolt személyeket,
Ø a napirend előterjesztője által javasolt személyt,
Ø az önkormányzat belső ellenőrét, könyvvizsgálóját, jogtanácsosát, országgyűlési képviselőjét, amennyiben a napirend tárgyalása azt indokolttá teszi,
13. § (l) A polgármester a választási ciklusra vonatkozóan munkaprogramot terjeszt a képviselő-testület elé, amely - a testület megbízatásának időtartamára - a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a képviselő testülettől.
(2) A képviselő-testület működésének alapja – a program végrehajtását is célzó munkaterv.
(3) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. Ezt megelőzően gondoskodik arról, hogy a képviselő-testület és a bizottságok munkaterv-tervezetei között összhang legyen.
(4) A munkaterv főbb tartalmi elemei:
Ø a tárgyidőszak főbb feladatainak felvázolása, azoknak az ügyeknek a pontos megjelölése, amelyek eldöntéséhez a képviselő testület igényli a lakossági fórumok segítségét és közreműködését,
Ø a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,
Ø azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,
Ø az előkészítésben résztvevők felsorolása,
Ø a napirend előterjesztőjének a megjelölése,
Ø azoknak a témaköröknek a megjelölése, amelyeket valamely bizottság nyújt be, ill. amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,
Ø az előterjesztés elkészítésének határidői,
Ø a meghívandók felsorolása,
Ø egyéb szervezési teendők,
A Képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai
14. § (l) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A sajtó, média képviselői részére elkülönített helyet szükséges biztosítani, ott csak a sajtó-igazolvánnyal rendelkezők tartózkodhatnak. A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás ill. visszavonás, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati, hatósági összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés, és az általa kiirt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (Ötv. l2. § (4) bek. a.)-b.) pont) Ilyen esetben a zárt ülés elrendeléséről a testület határozattal dönt, amelynek elfogadásához minősített többség szükséges.
(3) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívás esetén az érintett szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.(Ötv. l2. § (5) bek.) A könyvvizsgálót a véleményezési jogkörébe tartozó ügyekben meg kell hívni a zárt ülésre.
(4) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén e feladatot az alpolgármester látja el. A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége ill. tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi- Területfejlesztési bizottság elnöke látja el a Képviselő-testület ülésének összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat.
(5) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
Ø megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, megállapítja az ülés határozatképességét,
Ø előterjeszti az ülés napirendjét,
Ø tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok, önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról,
Ø tájékoztatót ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott a bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
Ø ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
(6) A Képviselő-testület a napirendről külön vita nélkül határoz.
15. § (l) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, Képviselő-testület vagy a testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Írásbeli előterjesztést kell benyújtani:
Ø rendeletalkotásról,
Ø költségvetés készítéséről,
Ø költségvetés végrehajtásáról,
Ø a polgármesteri hivatal működéséről szóló előterjesztést
Ø az át nem ruházható hatáskörbe tartozó ügyekben,
Ø az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyekben,
Ø a PTK-ból eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyekben,
(4) Az előterjesztés formai és tartalmi követelményei, a határozati javaslat:
Ø a helyzetfeltárás,
Ø a tárgy pontos meghatározása,
Ø az előkészítésben résztvevők (bizottságok stb.) megnevezése,
Ø a tárgykörben korábban hozott testületi döntések, határozatok, annak végrehajtása,
Ø eltérő vélemények megjelölése, annak indokai,
Ø mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést,
Ø a tárgykörre vonatkozó jogszabályok,
Ø az előterjesztés megállapításain alapuló feladat-meghatározást tartalmazó határozati javaslat, melynek:
Ø kapcsolódnia kell szervesen az előterjesztés megállapításaihoz,
Ø törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie, konkrétan meg kell határozni a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,
Ø ha a döntésnek és a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat,
Ø rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát, (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezése, esetleg kiegészítés, módosítása vonatkozásában)
Ø meg kell jelölni végrehajtásért felelőst.
Ø meg kell jelölni a végrehajtási határidőt. A határidőt általában évre, hóra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni. Eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidőt feltüntetni.
(5) A munkatervben előterjesztésre kötelezett az ülés előtt legalább 11 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést valamilyen okból nem tudja elkészíteni. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt.
(6) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslatok összeállítására. Az előterjesztést – törvényességi szempontból – ilyenkor is a jegyző észrevételezi.
16. § (l) Sürgősségi indítványnak minősül, minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő-testület - a polgármester javaslatára- egyszerű szótöbbséggel - soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:
a) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést megelőző nap l2 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnökök, képviselők, a jegyző.
b) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését - a napirend lezárása után - vitára kell bocsátani.
c) A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.
d) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni, arról hányadik napirendként kerül megtárgyalásra.
A tanácskozás rendje, szavazás
17. § (l) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztést felett külön - külön nyit vitát, melynek során:
Ø elsőként a napirend előadója a napirendhez vita előtt szóban kiegészítést tehet. Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor fűzhető, ha az új információkat tartalmaz. Ha a napirendnek csak a kivonata került írásban kiküldésre az előadó kiegészítést tehet.
Ø másodikként a bizottság elnöke fejti ki véleményét a napirenddel kapcsolatosan,
Ø továbbiakban az előadóhoz a képviselő-testület tagjai a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) Az ülésen a képviselő-testületi tagoknak és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joguk.
(3) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, feltéve, ha ezt a szándékukat az ülés megnyitásáig a polgármesternek írásban bejelentették.
(4) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(5) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
(6) Az előterjesztő a javaslatot ill. a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is, vonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök az újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerinti érintett bizottságnak átadja.
(7) A vita bezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(8) A vita bezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(9) Bármelyik képviselő, ill. a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
18. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatot egyenként bocsátja szavazásra. Először módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.
(2) A testület - szavazati arányok rögzítésével - alakszerű határozat nélkül dönt:
Ø feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról
Ø informális jelentés tudomásul vételéről,
Ø interpellációkra adott válasz elfogadásáról.
(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. (Ötv. l4. § (l)-(2) bek.)
(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén, szavazategyenlőség áll fenn, a javaslatot elutasító határozat születik.
(5) Titkos szavazásnál előforduló szavazategyenlőség esetén elutasító határozat születik. A képviselő-testület a (3) - (4) bek-ben foglalt esetekben az elutasító döntést bármikor újból megtárgyalhatja.
(6) Minősített többség szükséges:
Ø önkormányzati rendeletalkotáshoz, (Ötv. l0. § (l) bek. a.) pont)
Ø az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához,
Ø a tv. által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz, (Ötv. l0. § (l) bek. b.)
pont)
Ø önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, (Ötv. l0. § (l) bek. e.) pont)
Ø külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, (Ötv. l0. § (l) bek. f.) pont)
Ø intézmény alapításához, megszüntetéséhez, (Ötv. l0. § (l) bek. g.)pont)
Ø a képviselő kizárásához, (Ötv. l4. § (2) bek.)
Ø zárt ülés elrendeléséhez, (Ötv. l2 § (4) bek. b.) pont)
Ø a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához, (Ötv. l8. § (3) bek.)
Ø a polgármester elleni kereset benyújtásához, (Ötv. 33/C. § (l) bek.)
Ø az országgyűlésnél a település területével határos másik megyéhez való átcsatolás kezdeményezéséhez.
Ø SZMSZ-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez
Ø a képviselő-testület munkaprogramjának, gazdasági programjának az elfogadása,
Ø a község településszerkezeti terv, szabályozási terv elfogadása,
Ø az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez,
Ø 5.000.000,-Ft értékhatár/eset felett,
Ø 500.000,-Ft-on felüli alapítvány/eset rendeléséhez,
Ø 1.000.000,-Ft-on felüli/eset hitelfelvételhez,
Ø sürgősségi indítvány elfogadásához,
Ø testületi hatáskörök átruházáshoz,
Ø kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,
Ø helyi népszavazás kiírásához,
(7) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, ill. zárt ülést tarthat. Az alpolgármesterek választásánál a titkos szavazás, kötelező. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
(8) A titkos szavazást a jegyzőkönyvben jelölni kell, és arról külön jegyzőkönyv készül.
A külön jegyzőkönyv tartalmazza:
Ø a szavazás helyét, napját, kezdetét év végét.
Ø a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét
Ø szavazás során felmerült körülményeket.
A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.
(9) A zárt ülésen hozott határozatot a nyilvános ülésen ismertetni kell, ha a hozott határozat személyiségi jogokat nem sért és közérdekű adatot tartalmaz.
(10) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
Ø azt a tv. írja elő,
Ø azt a képviselő-testület 1/3-a indítványozza,
Ø azt a polgármester és a bizottsági elnökök többsége kéri,
Ø az önkormányzati vagyon vagy tulajdon megterhelésénél, elidegenítésénél,
Ø 10.000.000,-Ft-nál nagyobb összegű hitel felvételénél,
Ø a település jogi státuszát érintő ügyeknél.
(11) A név szerinti szavazást mindig kötelező a jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(12) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.
19. § (l) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozás.
(2) Interpelláció: Az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázat- adási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.
(3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett.
(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén a - napirendek lezárása után - a:
Ø polgármestertől,
Ø alpolgármesterektől,
Ø az önkormányzati bizottságok elnökeitől,
Ø a jegyzőtől,
önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ ad.
(5) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.
(6) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestereket, valamely önkormányzati bizottság elnökét, illetőleg a tanácsnokot.
(7) A képviselő-testület az ülésen az interpellációra adott választ elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt elfogadásáról. Ha a testület nem fogadja el az interpellációt, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.
(8) Az interpellációkról a jegyző rendszeresen és folyamatosan nyilvántartást vezet.
A tanácskozás rendjének fenntartása
20. § (l) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
Ø figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.
Ø ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót.
Ø rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít
Ø tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester - ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel – felfüggesztheti az ülést.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. Amennyiben a rendzavaró a kötelezés ellenére a termet nem hagyja el, a polgármester az ülés felfüggeszti.
(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
21. § (l) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.
Ebből:
Ø az eredeti példányt a jegyző kezeli
Ø a másolati példányt meg kell küldeni l5 napon belül a Kormányhivatal Főigazgatójának
(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv mindkét példányához csatolni kell a meghívót, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(4) A jegyzőkönyv tartalmazza:
Ø az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás)
Ø az ülés nyilvános avagy zárt ülési módját,
Ø az ülés helyét, időpontját,
Ø a megjelent képviselők nevét (a távolmaradt képviselők névsorát)
Ø az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
Ø az elfogadott napirendet,
Ø a napirendként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét,
Ø a határozathozatal módját,
Ø a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntés, határozat szövegét,
Ø a polgármester esetleges intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket)
Ø az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat.
(5) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
(6) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
V. Fejezet
Az önkormányzati rendeletalkotás
22. § (l) A képviselő-testület az Ötv. 16. § (l.) bek-ben kapott felhatalmazás alapján - a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a tv. felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő ügyekben:
a) a Szervezeti és Működési Szabályzatról
b) a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak, a tanácsnoknak - a törvény keretei között történő - tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról.
c) bizottság részére történő önkormányzati hatósági jogkör megállapításáról.
d) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról.
e) a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, ill. más célú hasznosításáról.
f) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes feltételeinek meghatározásáról.
g) a képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulásra ruházhatja.
23. § (l) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
Ø a települési képviselők,
Ø az önkormányzati bizottságok elnökei,
Ø a polgármester, alpolgármesterek, a jegyző,
Ø a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetinek vezetői,
Ø mindazok a központi szervek, amelyeknek az Ötv. értelmében helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatai és hatáskörei vannak,
Ø a választópolgárok. Amennyiben a kezdeményezés a lakosság valamely rétegétől közvetlenül érkezik, akkor a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület dönt a felvetés elfogadásáról. Ha elfogadja, úgy rendelkezik az előkészítés módjáról és a határidejéről is.
(2) A rendelet-tervezet előkészítése:
a) A képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg.
b) A tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársai (csoportja, irodája) készíti el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, sőt a külső szakértő is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.
c) A polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, ill. szakértő készíti el.
(3) A tervezet véleményezése:
a) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széles körű elemzésből kell kiindulni.
Ennek elsődleges forrásai:
- A szabályozandó tárgy szerint érintett szervek szakemberek véleménye, lakossági közvélemény-kutatás.
- A tervezetet - a jegyző véleményével együtt - megvitatás céljából a tárgy szerint illetékes bizottság elé kell terjeszteni. Erre az ülésre szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.
- A polgármester - jegyző véleményének meghallgatása után- egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra lehet bocsátani.
- A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 15 napig közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.
(4) Az önkormányzati rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:
a) a jegyző (ill. más előterjesztő) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
b) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
c) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját és napját kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését, az önkormányzati rendelet elnevezését, az önkormányzati rendelet címét.
Az önkormányzati rendelet kihirdetése
24. § (l) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A helyben szokásos mód: a hirdetőtáblára történő kifüggesztés, honlapon történő közzététel
(2) A rendeletek szórólapos formában is közölhetők az érintettekkel.
(3) A polgármesteri hivatalban, az önkormányzat fontosabb közintézményeiben a rendeletek egy-egy példányát jól látható helyen el kell helyezni. A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez egy példányt ugyancsak meg kell küldeni.
(4) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.
Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása
25. § (l) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.
(2) A képviselő-testület előtti beszámoltatásnak része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is. Egyes rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a képviselő-testület szakirányú bizottsága, vagy tanácsnok hatáskörébe utalhatja.
(3) A jegyző szükség szerint, de legalább 2 évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít és azt a képviselő-testület elé terjeszti.
(4) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét - a szabályzat függelékeként - naprakész állapotban vezetni.
Önkormányzati határozatok
26. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
............../20..../.....hó/.....nap/ KT. határozat.
(2) A határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a végrehajtás idejét. A szavazás számszerinti eredményét a jegyzőkönyvnek minden esetben tartalmaznia kell.
(3) A képviselő – testület önkormányzati hatósági ügyben hozott döntésének tartalmi és alaki követelményeire a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.törvényben ( a továbbiakban: Ket.) foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(4) A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.
(5) A határozatokat, a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A képviselők a határozatokat a legközelebbi testületi ülés anyagával együtt kapják meg.
(6) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző a végrehajtásért felelősök közreműködésével készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
27. § .(1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel- a szavazati arányok feltüntetésével számozott határozat nélkül – hozott döntései:
a) a napirend elfogadása, a tárgysorozat tárgyalási sorrendjének megváltoztatása,
b) ügyrendi kérdések eldöntése
- a szavazás módjára vonatkozó javaslat elfogadása
- zárt ülés tartására vonatkozó javaslat elfogadása,
c) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadása
d) rendelet megalkotása(elfogadása)
e) interpellációra, kérdésre adott válasz elfogadása
f) módosító, kiegészítő javaslatok elfogadása
VI. Fejezet
28. § (l) A képviselőt az - Ötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.
(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 32. § szerinti esküt tesz.
(3) A képviselő főbb jogai:
a) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
b) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságának, a polgármesternek a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.
c) A képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetve ügyviteli közreműködést.
d) Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, a hivatal érintett köztisztviselője erre 15 napon belül köteles érdemi választ adni.
e) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.
f) A képviselő-testület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra jogosult.
g) Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.
h) A képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármesterektől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
i) Kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, ill. kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
(4) A képviselő főbb kötelezettségei :
a) Az alakuló ülésen, ill. a megválasztását követő ülésen esküt tesz.
b) Köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában. A közéleti szerepvállalással járó felelősségre a polgármester rendszeresen felhívja a figyelmet.
c) Olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
d) Felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
e) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
f) Kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, ill. a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.
g) A személyes érintettség bejelentése.
h) Megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni.
VII. Fejezet
A Képviselő-testület bizottságai
A bizottsági feladatok és szervezet
29. § (l) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes - bizottságokat választ.
(2) A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:
Ø Ügyrendi Bizottság
Ø Pénzügyi és Területfejlesztési Bizottság
Ø Oktatási – Kulturális és Szociális Bizottság
(3) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 1-2-3.sz melléklete rögzíti.
(4) Általános bizottsági teendők pl. a következők:
Ø Döntés a hatáskörébe utalt ügyekben, a testület azonban bármely bizottsági ügyet magához vonhat és a bizottsági döntést módosíthatja is
Ø A képviselő-testületi döntések előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben.
Ø Előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket,
Ø Közreműködik a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezeteinek a kidolgozásában.
Ø Ellenőrzi feladatkörében a polgármesteri hivatal munkáját a képviselő-testületi döntések előkészítésében, ill. annak végrehajtásában.
Ø Javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.
(5) A bizottság belső működési szabályait - az Ötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.
(6) A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes jelleggel - szakmai tanácsadó szerveként - albizottságot alakíthat. Az albizottság működésének szabályait a testület állapítja meg. Az albizottság átruházott hatáskörben döntési jogkört nem kaphat, vezetője csak képviselő lehet.
(7) A képviselő-testület általa szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, ill. az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
A bizottsági működés főbb szabályai
30. § (l) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármesterek a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
(2) A bizottság határozatképességére és határozat-hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, ill. azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.
(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság minősített többséggel dönt.
(7) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt, az Ötv. kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
(8) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
(9) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést - valamint külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatást ad.
(l0) A bizottság a tevékenységéről 2 évenként beszámol a képviselő-testületnek.
VIII. Fejezet
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző
31. § (l) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
A képviselő-testület által polgármesterre átruházott hatáskörök részletes felsorolását a 4 sz. melléklet tartalmazza.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztást követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. Megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni. (Ötv.
32. §, 33/B§. (1) bek.)
(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai körében:
a) segíti a települési képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a testület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
f) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel.
g) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését önkormányzati érdeket sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést, az ülést követő három napon belül nyújthatja be – képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.
(4) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
a) Indítványozhatja a bizottság összehívását.
b) Felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz. (Ötv.
25. § (2) bek.)
c) Bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök összeférhetetlenségi ok jelzése alapján a kizárás kérdéséről, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
(5) A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:
a) A képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt.
b) A jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és a végrehajtásában.
c) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja.
d) A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására.
e) Szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
f) Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármesterek, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(6) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv. valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló módosított 1994. évi LXIV. tv. határozza meg.
32. § (l) A képviselő-testület - saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítségére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatát.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával ellátja mindazokat a feladatokat, amivel a polgármester megbízza.
33. § (l) A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra.
(2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
Ebben a körben:
a) előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a testületek, bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein,
d) törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában,
e) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.
f) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá. A jegyzőkönyvet 15 napon belül megküldi a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjének.
g) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
(3) A jegyző egyéb főbb feladatai:
a) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
b) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket,
c) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges.
f) szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját,
g) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.
34. § (1) A Képviselő Testület a jegyző javaslatára- a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint- aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.
(2) A kinevezés határozatlan időre szól.
(3) Az aljegyző teljes jogkörrel helyettesíti a jegyzőt, akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén.
IX. Fejezet
35. § (l) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A polgármesteri hivatal jogi személy.
(3) A polgármesteri hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet. A költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.
(4) A polgármesteri hivatal belső tagozódása:
Ø településfejlesztés - településüzemeltetési csoport
Ø az önkormányzati gazdálkodás csoportja,
Ø igazgatási- hatósági és humán szolgáltatások csoportja,
(5) Időszaki vagy célfeladatra külön szervezeti egység hozható létre.
(6) A polgármesteri hivatal munkarendje:
A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadás rendjét, idejét, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző fogadóóráit az SZMSZ (6.sz.melléklete) rögzíti.
(7) A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni, és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságnak.
(8) A hivatali szervezet köztisztviselőjét a tudomására jutott állami szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség - az adatvédelemről szóló tv. rendelkezéseinek alapul vételével - kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselői jogviszony megszűnése után is fennáll.
A hivatali köztisztviselő minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettségének teljesítését befolyásolja.
A Képviselő-testület társulásokra és együttműködésre vonatkozó
36. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.
(2) A képviselő-testület társulási megállapodások megkötése során az Ötv. 41. § - 44. § és az önkormányzatok társulásáról szóló 1997. évi CXXXV. tv. rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.
(3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(4) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,
c) a közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos
tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása,
d) a kulturális javak megóvása és fejlesztése.
X. Fejezet
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés:
37. § (l) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.
(2) A képviselő-testület az Ötv. 46. § (l) bek-ben foglaltak esetében köteles helyi népszavazást kiírni, az Ötv. 46. § (3) bek. esetében népszavazást rendelhet el.
(3) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető, minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
a) Minden választópolgárnak joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt kezdeményezze valamely – képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügy – testületi ülésen történő megtárgyalását. Több – tartalmában megegyező - beadvány együttesen is előterjeszthető és feldolgozható.
b) Népi kezdeményezés, tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha:
Ø olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálása a helyi képviselő-testületnek nincs hatásköre, vagy illetékessége,
Ø a megtárgyalás olvashatatlanság, név vagy adat azonosíthatatlanság okából vagy önellentmondás miatt nem lehetséges.
c) A visszautasítás indokát írásban közölni kell.
d) A képviselő-testület népi kezdeményezés tárgyában hozott döntését a polgármester közli.
e) A képviselő-testület köteles megtárgyalni azon népi kezdeményezést, melyet a választópolgárok 10%-a kezdeményezett.
(4) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási szabályai tekintetében a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. XV.- XVI. fejezetében foglaltak az irányadók.
38. § (l) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, ill. közérdekű javaslatokat tehetnek.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a sajtó és a helyi televízió, önkormányzat honlapja útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére, a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó jogszabályok érvényesülnek.
39. § (l) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, ill. a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - lakossági gyűlést hívhat össze.
a) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a sajtó és a helyi televízió, önkormányzat honlapja útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
b) A gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit.
c) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
XI. Fejezet
Az önkormányzatok gazdasági alapjai
40. § (l) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a testület megállapítja :
a) a forgalomképtelen vagyonának körét,
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,
c) azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről vállalkozásba való beviteléről, ill. más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet eldönteni.
(2) Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladatok ellátását és a közhatalom gyakorlását szolgálja, beletartoznak a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak. A forgalomképes, forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tételes körét a helyi vagyonrendelet melléklete tartalmazza.
(3) Az önkormányzat - vagyonának növelése érdekében - részt vehet gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájáról és módjairól külön önkormányzati rendelet tartalmaz előírásokat.
(4) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát érintő ügyekben 1.000.000,-Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényesekké.
(5) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.
(6) Az önkormányzat a vállalkozási körébe tartozó társulások esetén vagy beruházást élénkítő intézkedések fedezésére hitelt vehet fel.
(7) A hitelfelvétel előtt azonban meg kell vizsgálni az önkormányzat kintlévőségeit és haladéktalanul intézkedni kell a behajtásukról.
(8) Az önkormányzat - likviditási gondjainak elhárítását szolgáló – gazdálkodási hitelt 1.000.000,-Ft-ig a polgármester vehet fel a jegyző ellenjegyzésével.
(9) A fejlesztési feladatok megvalósítását szolgáló hitelt a polgármester csak a képviselő-testület külön felhatalmazásával, jóváhagyásával, valamint a jegyző ellenjegyzésével vehet fel.
(10) A megjelölt értékhatár feletti gazdálkodási hitel felvétele a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A hitelfelvételnél a képviselő-testület köteles figyelembe venni az Ötv. 88. §-ban rögzített hitelfelvételi korlátokat.
(11) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat – közmeghallgatással egybekötött testületi ülés napirendjeként.
Az önkormányzat gazdasági programja
41. § (1) A képviselő – testület az alakuló ülést követő hat hónapon belül, megbízatásának időtartamára vagy az azt meghaladó időtartamra gazdasági programot fogad el.
(2) A gazdasági program helyi szinten meghatározza az önkormányzat célkitűzéseit, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembe vételével- a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve –az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.
(3) A gazdasági program tartalmazza a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitikai célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat,továbbá a befektetési- támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit.
Az önkormányzat költségvetése
42. § (l) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló tv. a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési tv. határozza meg.
(2) A költségvetési rendeletet a képviselő-testület két tárgyalási fordulóban fogadja el. Az első tárgyalási forduló főbb elemei:
a) A Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,
b) Az önkormányzat részére kötelezően előirt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés.
Ezen belül:
Ø a bevételi források,
Ø azok bővítésének lehetőségei,
Ø a kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretek között mozgó) célszerű megoldásainak a meghatározása.
Ø az igények és célkitűzések egyeztetése,
Ø a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása,
Ø a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.
(3) A második tárgyalási forduló kötelező tartalmú követelményei:
a) A képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet.
b) A költségvetési javaslat tartalmazza:
Ø a bevételi forrásokat, legalább az Ötv. 81. § - 84. §-ban meghatározott részletezettséggel,
Ø a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként), intézményen belül kiemelt előirányzatonként részletezve:
ezen belül:
a személyi jellegű kiadásokat,
a munkaadót terhelő járulékokat,
a dologi jellegű kiadásokat,
az ellátottak pénzbeli juttatásait,
a speciális célú támogatásokat,
a felújítási előirányzatokat célonként,
a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben,
a polgármesteri hivatal költségvetését feladatonként, valamint külön tételben,
az általános és a céltartalékot,
éves létszámkeretet önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként,
a többéves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban,
a működési és felhalmozási célú bevételei és kiadási előirányzatok bemutatását tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítette, de - a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve – együttesen egyensúlyban,
az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről előirányzat felhasználási ütemtervet,
elkülönítetten az Európai Uniós támogatásával megvalósuló projektek bevételeit, kiadásait, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulásokat.
(4) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi és Területfejlesztési Bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja és véleményezi.
(5) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a 3.) pontban irt szabályok az irányadók.
Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
43. § (l) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a polgármesteri hivatal látja el. E körben különösen:
a) A PM által előirt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a MÁK részére.
b) Beszedi az önkormányzat saját bevételeit.
c) Igényli a MÁK -tól a címzett és céltámogatásokat.
d) Gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról.
e) Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül - pénzügyminiszter által meghatározottak szerint – kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét.
f) Biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.
g) Elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.
h) Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, ill. teljesítéséről.
(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények önállóan működnek a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket kizárólag csak a polgármesteri hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, ill. vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételével szabadon rendelkezik, azt – alapfeladatainak sérelme nélkül – felhasználhatja dologi kiadásokra a polgármester jóváhagyása mellett.
(3) A polgármesteri hivatal és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból – a házipénztárban meghatározott szabályok szerint – teljesítik.
(4) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
44. § (l) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a helyi önkormányzat látja el.
(3) A helyi önkormányzat társulás útján gondoskodik gazdálkodásának belső ellenőrzéséről.
(4) A Pénzügyi és Területfejlesztési Bizottság feladatkörébe tartozik, hogy az önkormányzatnál és intézményeinél:
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,
b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, - csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.
(5) A Pénzügyi és Területfejlesztési Bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselő-testülettel. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
45. § (l) A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, ill. az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.
(2) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, ill. a helyi önkormányzati feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésekben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat:
a) tájékoztatást, adatot szakmai és jogértelmezési kérdésekben állásfoglalást kérhet,
b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti
c) az általa irányított szerv működésével ill. az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.
(3) A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően kéri a témakör szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.
XII. Fejezet
46. § (l) Az SZMSZ. Kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetetésének napját és módját az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni.
(2) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző - az SZMSZ Képviselő testület általi módosításával gondoskodik. Az SZMSZ függelékeit a jegyző vezeti.
(3) Az SZMSZ-t a polgármesteri hivatalban, mindenki számára hozzáférhető helyen és módon kell elhelyezni.
(4) Az SZMSZ egy példányát el kell helyezni a könyvtárban.
(5) Jelen SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 7/2010.(X.11.)KT. rendelettel 11/2009.(VIII.26.) KT rendelettel, az 12/2008. (VII.1.) KT. rendelettel valamint a 12/2007. (IX.1.) KT. rendelettel módosított 7/2007. (IV.27.) KT. rendelet.