Csorna Város Képviselő-testületének 12/2019 (VII.25..) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2022. 11. 18- 2022. 11. 21

Csorna Város Képviselő-testületének 12/2019 (VII.25..) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

2022.11.18.

Csorna Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, annak 9. mellékletében meghatározott államigazgatási szervek véleményének kikérésével, következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

I. Fejezet

Általános előírások

1. A rendelet hatálya

1. §¹ (1) A rendelet hatálya Csorna város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

(3) A rendeletet mellékleteivel együtt kell alkalmazni.

(4) A rendelet mellékletei:

a)² 1. számú melléklet: Szabályozási és övezeti terv I. (Központi belterület), (továbbiakban SZ-J1/1, SZ-J1/2 terv), hatályos munkaszám: Rp.I.237-26

b) 2. számú melléklet: Szabályozási és övezeti terv II. (Csatári major és környéke) (továbbiakban SZ-J2 terv), hatályos munkaszám: Rp.I.237-17

c) 3. számú melléklet: Szabályozási és övezeti terv III. (Földsziget) (továbbiakban

SZ-J3 terv) hatályos munkaszám: Rp.I.237-17

d) 4. számú melléklet: Szabályozási és övezeti terv IV. (Külterület) (továbbiakban

SZ-J4/1, SZ-J4/2 terv) hatályos munkaszám: Rp.I.237-17

e)³ 5. számú melléklet: Közterületrendezési terv (továbbiakban KTR terv) hatályos munkaszám: Rp.I.237-25

f) 6. számú melléklet: Ütemezési terv, hatályos munkaszám: Rp.I.237-17

g) 7. számú melléklet: Tömbfeltárás területei, hatályos munkaszám: Rp.I.237-17

h)⁴ 8. számú melléklet: Telekcsoport újraosztással érintett területek, hatályos munkaszám: Rp.I.237-26

(5) A rendelet függelékei:

a) 1. számú függelék: Természeti értékek, hatályos munkaszám: Rp.I.237-17

b) 2. számú függelék: Saroktelek telekalakítási lehetőségei, hatályos munkaszám: Rp.I.237-17

c) 3. számú függelék: A tömbfeltárás területeinek magánútról feltárt telkei építési helyének meghatározása, hatályos munkaszám: Rp.I.237-17

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Alakítható legkisebb telekszélességnél a telekszélesség: a telek utcai határvonalának mérete.

2. Az övezeti jel értelmezése:

Lf	//	O	//	30/50	//	6,5/7,5	//	-/-/800
területfelhasználási elem		beépítési mód (O=oldalhatáron álló SZ=szabadonálló Z=zártsorú Ikr=ikres T=telepszerű K=kialakult)		megengedett legnagyobb beépítettség (%) / kialakítandó legkisebb zöldfelület (%)		megengedett legkisebb épületmagasság (m) / megengedett legnagyobb épületmagasság (m)		alakítható legkisebb telekszélesség (m) / telekmélység (m) /telekterület (m²)

3. Haszonállat: azok a háziállatok, amelynek húsát, tejét, tojását élelmiszerként használják fel, vagy azok az igás és hátas állatok, amelyek munkavégzésre használatosak.

4. Intenzív kert: min. 1 lombos fa/100m², min. 20 cserje/100m², min 60 % gyepfelület

5. Javasolt szabályozási elem

Az SZ-J terv jelmagyarázatában megjelölt elemek.

6. Kialakult beépítési mód: Az a telektömb, melyben a telkek több mint 50%-a fő funkciójú épülettel beépített.

7. Kialakult beépítésű telektömb: Az a telektömb, melyben a telkek több mint 50%-a fő funkciójú épülettel beépített.

8. Kialakult megengedett legnagyobb beépítettség: Beépítetlen telek esetén az építési övezetben lévő telkek legnagyobb beépítettsége, beépített telek esetén a beépítettség nem növelhető.

9. Kialakult telekosztású telektömb: Az a telektömb, melyben a telkek több mint 50%-a az övezeti előírásoknak megfelelően kialakított.

10. Korlátlan gyalogos közforgalomra szabadon tartandó telekrész: az építési telek része, beszámít a telekterületbe, területén közforgalmat szolgáló építmények, köztárgyak helyezhetők el

11. Kötelező szabályozási elem

Az SZ-J terv jelmagyarázatában megjelölt elemek.

12. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elem

Az SZ-J terv jelmagyarázatában megjelölt elemek.

13. Tájékoztató elem

Az SZ-J terv jelmagyarázatában megjelölt elemek.

14. Település védendő területe: lakóterület, üdülőterület, vegyes terület, zöldterület, kereskedelmi, szolgáltató terület, különleges terület - kivéve a hulladéklerakók és –kezelők, a mezőgazdasági major területét, valamint a nyersanyaglelőhelyeket.

15. Szilárd burkolat: szabályosan lerakott kő, műkő, aszfalt vagy beton

16. Telekcsoport újraosztással érintett terület: a 9. számú mellékleten ekként megjelölt területek.

17. Tömbfeltárás területei: a 8. számú mellékleten ekként megjelölt területek.

18. Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

3. Szabályozási elemek

3. § (1) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához, vagy ilyen új elem beillesztéséhez – kivéve az a) és a b) pontban szabályozott eseteket – a szabályozási terv és szükség esetén a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.

a) Az eltérő építési övezetbe tartozó azon telkek telekhatárai, amelyek az eltérő építési övezet felé esnek, az érintett telekkel határos telkeket érintően, az övezeti határvonal helyétől függetlenül, az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett elmozdíthatók.

b) Az SZ-J terven rögzített keretek között a gyorsforgalmi utak helye és mérete útépítési tervekkel igazoltan pontosítható. A pontosítás során az eltérés ± 5,0 m lehet.

c) A tervezett belterületi határvonallal körülhatárolt, vagy a tervezett belterületi határvonal és a meglévő belterületei határvonal közé eső területeket az SZ-J terv szerinti célra felhasználni a belterületbe vonással egyidőben, vagy azt követően lehet.

d) A belterületbe vonás szakaszosan, a mindenkori igényeknek megfelelően történhet.

e) Ahol a helyi építési szabályzat, vagy az SZ-J terv építési vonalat határoz meg, a telken az építési vonal felőli telekhatárhoz legközelebb álló épület legalább egy pontjának illeszkednie kell erre a vonalra.

(2) A javasolt szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.

(3) A tájékoztató elem helyének megváltoztatásához a szabályozási terv módosítása nem szükséges.

(4) A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek helyének megváltoztatásához, vagy ilyen új elem beillesztéséhez a szabályozási terv és szükség esetén a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.

4. A telekalakítás szabályai

4. § (1) A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.

2. A kialakult telekosztású telektömbben, a kialakítható telek legkisebb szélességére vonatkozó előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását. Amennyiben a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.

3. Telekcsoport újraosztással érintett terület telekalakítása telektömbönként történhet szakaszosan is.

4. Az SZ-J terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára való lejegyzést, a telekhatár kiigazítást.

5. Lakó- és vegyes területfelhasználású területen a kialakult telekosztású telektömb saroktelkei vagy a saroktelek a vele szomszédos telekkel együtt az övezeti jeltől eltérő mérettel és módon is alakítható. Ebben az esetben a telekalakítás eredményeként létrejövő új építési telek, valamint a visszamaradó építési telek megengedett legkisebb területe lakóterületen 450 m², településközpont területen 300 m². A telekalakítás eredményeként létrejövő új építési teleknek kiszolgáló lakóutcáról megközelíthetőnek kell lennie. Amennyiben az új telek csak mezőgazdasági útról lesz megközelíthető, a telekalakításra a saroktelek alakítás szabályai nem alkalmazhatók. A telekalakítás lehetséges módjait az 2. számú függelék tartalmazza.

a) A tömbfeltárás területeiként megjelölt telektömbökben a tömbbelsőben közforgalom elől elzárt magánútról feltárt, legfeljebb 6 db új építési telek alakítható.

b) b. 6-nál több építési telket kiszolgáló magánutat közforgalom számára meg kell nyitni.

7. Lakó és vegyes területfelhasználású területen nyeles telek nem alakítható.

8. Rendezett a telek, ha a helyi építési szabályzat és az SZ-J terv szerint alakították ki a kiszolgáló út és a telekméretek tekintetében. Nem feltétele a telek rendezettségének, beépíthetőségének a telek kiszolgálását közvetlenül nem szolgáló út kialakítása. Az út kialakításáig az érintett teleksávot a telek be nem építhető, a beépíthetőség és a zöldfelületi arány számításánál figyelembe nem vehető részének kell tekinteni.

9. A meglévő, megmaradó közterületi határvonal jellel nem jelölt közterület határok megszüntethetők.

5. A telek beépítésének általános szabályai

5. § (1) Közterület bővítéssel vagy kialakítással érintett beépítetlen telek csak az SZ-J terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

2. Közterület bővítéssel vagy kialakítással érintett, beépített teleknek azon a részén, amely a közterület bővítése vagy kialakítása után is beépített marad, a közterület bővítés vagy kialakítás végrehajtása nélkül is építhető épület. A beépíthetőség és a zöldfelületi arány mértékének megállapításánál a közterület bővítés vagy kialakítás végrehajtása utáni telekméretet kell figyelembe venni.

3. A nem telekhatáron vezető övezeti határvonal által érintett építési telek az övezeti határ vonala által jelölt tervezett telekmegosztás végrehajtása nélkül is beépíthető, amennyiben az övezetre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelel. A beépíthetőségnél a telek övezeti határvonallal leválasztott telekrésze nem vehető figyelembe. Az építési hely hátsókerti határát az övezeti határvonaltól kell számítani.

4. Telekcsoport újraosztással érintett terület csak a szabályozási és övezeti előírásoknak megfelelő telekalakítás után építhető be, kivéve a már beépített teleknek azon részét, amely a közterület bővítése vagy kialakítása után is beépített marad. Ezeken a telekrészeken a meglévő épület felújítható, bővíthető, új épület az utcai telekhatártól számított 30m-es sávba eső építési helyen építhető.

5. Az (1)-(3) bekezdés hatálya alá nem tartozó (kialakult) telek, ha az érintett telket magába foglaló övezetre, építési övezetre előírt telekméreteknek nem felel meg, a telket magába foglaló övezetre, építési övezetre előírt beépítési szabályok és az építményekre vonatkozó előírások betartásával beépíthető, kivéve, ha a részletes övezeti előírások másként rendelkeznek.

6. A be nem építhető teleksáv jellel megjelölt telekrészen épület nem építhető, a sávban magánút kialakítható.

7. A telket kiszolgáló közút 46. § (7) b) pontja szerinti, úttengellyel párhuzamos szakaszos megvalósítása esetén a telek beépítése csak a teljes útkeresztszelvény kiépítésével történhet.

8. Az SZ-J terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt épületmagasság kialakult állapotot jelent. Új épület építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasságot az övezetben lévő legmagasabb épületmagasságú épület épületmagassága jelenti, kivéve, ha részletes övezeti előírások másként rendelkeznek.

9. Telepszerű beépítési mód esetén a telek beépítési paraméterei az úszótelkeket körülvevő, övezeti határvonal jellel körülhatárolt területre, mint egy építési telekre, vonatkoznak.

6. A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

6. § (1) Kialakult beépítésű lakó és vegyes területfelhasználású telektömbökben az építési hely előkerti határvonala a telekkel szomszédos, vagy ahhoz legközelebbi beépített telkek előkertjeinek mérete. Méretbeli eltérés esetén a két méret valamelyikével megegyező, vagy a kettő közötti tartomány. Az előkerti építési hely határvonalhoz legközelebb álló főépítményt erre a határvonalra, vagy attól a telek belseje felé legfeljebb 3,0m távolságra kell építeni. Előkert nélküli beépítésnél az építési hely előkerti határvonala egyben beépítési vonal.

2. Saroktelek megosztásából létrejövő új, beépítetlen telkek építési helyének határai:

a) Ha a telek utcai szélessége kisebb, mint a telek mélysége, az építési hely oldalhatáron álló a tömbre jellemző beépítési oldalhatárra illeszkedve, előkert kialakult, vagy 5,0 m, oldalkert 4,0 m, hátsókert 6,0 m.

b) Ha a telek utcai szélessége nagyobb, vagy egyenlő, mint a telek mélysége, az építési hely szabadon álló, az előkert kialakult, vagy 5,0 m, az oldalkert. 3,0 m, a hátsókert: 4,0 m.

3. Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési oldalhatár a tömbre jellemző beépítési oldal. Oldalhatáron álló beépítésnél a 18,0 m-nél keskenyebb telken a főépítménynek az építési hely beépítési oldal szerinti határán, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell állnia.

4. Az övezeti előírásokban előírt beépítési mód új épület építésére vonatkozik. Ettől eltérő, meglévő beépítés esetén a meglévő épület felújítható, lakóépület új, önálló lakást nem eredményező módon átalakítható.

5. Kialakult beépítésnél, ha meglévő épületrész az építési helyen kívül áll, az megtartható, felújítható.

6. Zártsorú beépítés az épület utcai homlokzata oldalhatárig való kiépítésével, vagy az utcai homlokzat folytatásában legfeljebb 2,5 m magas, teljesen tömör, falazott, vakolt kerítéssel teljesülhet.

7. Kertvárosias és falusias lakóterületen melléképítmény, továbbá mosókonyha, nyárikonyha, az övezetben megengedett lakásszám kétszeresét meg nem haladó mennyiségű gépkocsi elhelyezésére alkalmas garázs és egyéb tároló épület – kivéve a haszonállattartó épületet – főépítmény nélkül is építhető.

8. Főépítmény nélkül épülő melléképítmény, mosókonyha, nyárikonyha, garázs és egyéb tároló épület az építési hely előkerti határvonalától 15m-en túl építhető.

9. Ahol az SZ-J terv új közút terület kialakítását jelöli, az útterület kialakításáig a kijelölt területre épület nem építhető, közlekedési műtárgy az út végleges elrendezésére tekintet nélkül elhelyezhető.

10. Önálló parkolóterület – a közlekedési területeket és az út megjelölésű övezeteket kivéve - csak az SZ-J terven jelölt helyen helyezhető el.

7. § (1) Ha az övezeti előírások szerinti kötelező fásítás meglévő épületet érint, az felújítható és a fásítás területén kívül bővíthető.

2. Gazdasági, különleges és mezőgazdasági területen technológiai építmény megengedett legnagyobb magasságára az építési övezet, övezet megengedett legnagyobb épületmagassága nem vonatkozik.

3. Különleges és ipari területen a telekhatárhoz épület a telekhatárra néző, attól legfeljebb 10m-en belül álló homlokzat épületmagasságának mértékénél közelebb nem építhető.

8. § Az építési övezetek telkein a háromnál több garázst vagy parkolóhelyet és az ezek megközelítésére szolgáló burkolatot szilárd burkolattal kell ellátni.

8/A. §⁵ Az építési övezetek telkein minden lakás - kivéve a meglévő épület tetőtér beépítéséből létrejövő lakást - és üdülő önálló rendeltetési egysége után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.

(7) A tömbfeltárás területeibe tartozó telkek beépítési szabályai

9. § (1) A tömbfeltárás területeinek magánútról feltárt telkei építési helyének határai a 19. § (2) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve, azokat kiegészítve:

a) a be nem építhető teleksáv határától 5,0m, egyben építési vonal

b) a telekmegosztásból visszamaradt telek határától 10,0m,

c) a be nem építhető teleksávon kívüli magánúttól 2,0m.

2. A tömbfeltárás területeinek magánútról feltárt telkei építési helyének meghatározását a 3. számú függelék tartalmazza.

3. Főépítmény homlokzati falának az építési vonallal érintkeznie kell.

8. Haszonállattartó épületek építése

10. § (1) Állattartó épület elhelyezése szempontjából tiltott övezetek:

a) településközpont terület

b) intézmény terület

c) kisvárosias lakóterület

d) kereskedelmi, szolgáltató terület

e) ipari terület

f) különleges terület, kivéve az állattartó mezőgazdasági üzemi területet

(2) Állattartó épület legfeljebb 10m² nettó alapterülettel és 30m³ térfogattal építhető:

a) kertvárosias lakóterület

b) falusias lakóterületen a tiltott övezetek 50m-es körzetébe eső telkeken, vagy telekrészeken

c) A települési védőterület határán belül a mezőgazdasági övezetben a tiltott övezetek 50m-es körzetébe eső telkeken, vagy telekrészeken.

(3) Állattartó épület legfeljebb 200m² nettó alapterülettel és 600m³ térfogattal építhető:

a) falusias lakóterületen -kivéve a (2) b) pontot- az utcai telekhatártól legalább 50m, a szomszédos telkek hátsókerti telekhatárától legalább 20m távolságban

b) A települési védőterület határán belül a mezőgazdasági övezetben, kivéve az állattartó mezőgazdasági üzemi területet és a (2) c) pontot.

(4) Állattartó épület méretkorlátozás nélkül, az egyéb jogszabályokban meghatározott korlátokkal és feltételekkel építhető:

a) A települési védőterület határán kívüli mezőgazdasági övezetben.

b) Az állattartó mezőgazdasági üzemi területen.

9. Közművek előírásai

11. § (1a) A belterületi közterületeken, közlekedési területeken – eltérő rendelkezés hiányában - a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:

térszín alatt: ivóvíz vezeték

szennyvíz vezeték

gázvezeték

távbeszélő földkábel

villamos energia vezeték

telefon vezeték

kábel TV vezeték

nyílt árok vagy zárt csapadékvíz elvezető csatorna és műtárgyaik

2. A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.

3. Az építési övezeteket – kivéve, ha a részletes övezeti előírások ettől eltérően rendelkeznek - teljes közművel kell ellátni azzal a kitétellel, hogy az építési övezetek telkeinek csapadékvize közút árkába nem vezethető.

II. Fejezet

Korlátozó elemek

10. A rendelet által elrendelten

12. § (1) A szennyvíztisztító telekhatárától számított, egyedi hatósági eljárás keretében történő megállapítás hiányában 300 m, egyedi eljárás keretében történő megállapítással 150 m széles védőterület.

a) A védőterületen belül hulladékgazdálkodási, jelentős mértékű zavaró hatású ipari építmények és az azokat kiszolgáló igazgatási, szociális építmények építhetők. A védőterületen belül a jelentős zavaró hatású ipari létesítmény úgy helyezhető el, hogy zavaró hatása saját telekhatárán nem terjed túl.

b) A védőterületen az egyéb ipari terület telkeinek zöldfelületei és burkolatai kialakíthatók.

2. A hulladékgazdálkodási terület körüli 500 m széles védőterület.

a) A védőterületen belül lakóépület, üdülőépület nem építhető.

3. Települési védőterület a település védendő területe körüli 500m széles terület.

a) A védőterületen belül állattartó épület a 10. § szerint építhető.

4. Vízgazdálkodási terület 50,0m széles védőterülete

a) A védőterületre eső mezőgazdasági övezeti telekrészen épület nem építhető.

11. Külön jogszabályban elrendelten

13. § (1) Közlekedési létesítmények védőterülete

a) gyorsforgalmi utak tengelyétől mért 100,0- 100,0 m

b) országos mellékutak külterületi szakaszának tengelyétől mért 50,0 – 50,0 m

c) országos főutak külterületi szakaszának tengelyétől mért 50,0 – 50,0 m

d) vasútvonal szélső vágányától mért 50,0 – 50,0 m

2. Vízgazdálkodási területek védőterülete

a) kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás 6,0-6,0m széles parti sávja

b) egyéb vízfolyás, vízfelület, közcélú vízilétesítmény 3,0-3,0m széles parti sávja

(3) Közművek védőterülete a. középfeszültségű elektromos szabadvezeték:

a) felfüggesztéstől függően a szélső vezetékszáltól 5,0 - 5,0 m,vagy 2,5 - 2,5 m széles védőterülete

b) nagyfeszültségű elektromos szabadvezeték: a szélső vezetékszáltól 13,0 m széles védőterülete

c) nagyközépnyomású gázvezeték: csőtengelytől mért 7,0-7,0 m széles védőterülete

d) középnyomású gázvezeték csőtengelytől mért 4,0-4,0 m széles védőterülete

e) A telkeket érintő szennyvíz gerincvezeték, ivóvíz gerincvezeték, távbeszélő földkábel, optikai vezeték mellett építmény 2,0-2,0 m távolságon belül nem helyezhető el.

(4) Régészeti lelőhely építési tevékenységgel történő érintése feltételekhez kötött.

III. Fejezet

Az épített és természeti értékek és a környezeti elemek védelme

12. Épített értékek

14. § (1) A műemlékeket és a műemléki környezet határát az SZ-J terv tartalmazza.

2. A településképi szempontból meghatározó területeket a településkép védelméről szóló 2/2018.(I.29.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. A helyi védelem elemeit a településkép védelméről szóló 2/2018.(I.29.) önkormányzati rendelet alapján az SZ-J terv tartalmazza.

4. A helyi területi védelem alatt álló építészeti örökség elemeit a településkép védelméről szóló 2/2018.(I.29.) önkormányzati rendelet alapján az SZ-J terv tartalmazza.

5. A régészeti lelőhelyeket az SZ-J terv tartalmazza.

13. Természeti értékek

15. § (1) A NATURA 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek felsorolását a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

2. A védett természeti területek felsorolását a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

3. A fokozottan védett természeti területeket, az erdőrezervátumot, az országos ökológiai hálózatba tartozó területeket, az egyedi tájértékeket a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

4. A helyi természeti értékeket a településkép védelméről szóló 2/2018.(I.29.) önkormányzati rendelet alapján az SZ-J terv tartalmazza

14. Zöldfelületek

16. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J terven és a részletes övezeti előírásokban megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.

(2) A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.

(3) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.

(4) Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.

(5) Lakóterületen az előkertnek és az oldalkert előkerttől mért 20,0 m-es sávja területének legfeljebb 60%-a burkolható le. A fennmaradó területrészt növényzettel borított felületként kell kialakítani.

15. Környezetvédelem

17. § (1) Levegőtisztaságvédelmi besorolás: 10. számú légszennyezettségi zóna.

2. Vízvédelemi besorolás:

a) felszín alatti víz állapota szempontjából: érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület,

b) felszíni víz szempontjából: 4. általánosan védett befogadó

3. A beépítésre szánt terület környezetvédelmi előírásai:

a) Hulladékelbánás: Kötelező hulladékelszállítás a városi rendszer keretében, vagy saját szervezésben lerakó, vagy ártalmatlanító helyre.

b) Szennyvízelvezetés: Kötelező szennyvízcsatorna rákötés, vagy környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi elbánás.

4. A gazdasági területeken a városi ivóvízhálózat kiépítése és igénybe vétele csak a csatornahálózat egyidejű kiépítésével és igénybevételével engedélyezhető.

5. A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

MÁSODIK RÉSZ

Területfelhasználási, övezeti előírások

IV. Fejezet

Terület-felhasználás az általános és a sajátos használat szerint

18. § (1) A település igazgatási területének tagolódása:

a) beépített és beépítésre szánt terület,

b) beépítésre nem szánt terület,

(2) Beépített és beépítésre szánt terület

a) Lakóterület

1. kisvárosias Lk

2. kertvárosias Lke

3. falusias Lf.

4. közkert Lkk

b) Vegyes terület

1. településközpont Vt.

2. intézményi Vi

c) Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz

d) Ipari terület Gip

e) Különleges terület

1. termálfürdő területe Ktf

2. hulladékgazdálkodási terület Kh

3. mezőgazdasági üzemi terület Kmü

4. állattartó mezőgazdasági üzemi terület Kmüá

5. vízmű telephely Kvm

6. temetőterület Kt

7. sportterület Ksp

8. autóbusz pályaudvar területe Kap

9. garázsok területe Kg

(3) Beépítésre nem szánt terület

a) Különleges terület

1. temetőterület Kbt

2. bányaterület Kbb

3. kegyeleti park Kbkp

4. köztér Kbkt

5. városüzemeltetési terület Kbvü

6. naperőműpark Kbnp

7. szabadidős terület Kbszp

b) Közlekedési terület

1. közútterület KÖu

2. vasútterület KÖk

c) Közműterület KÖ

d) Zöldterület

1. közpark Zkp

2. közkert Zkk

e) Erdőterület

1. védelmi erdő Ev

2. gazdasági erdő Eg

3. közjóléti erdő Ek

f) Mezőgazdasági terület

1. általános mezőgazdasági terület M

2. korlátozott felhasználású mezőgazdasági terület Mkf

g) Vízgazdálkodási terület V

h) Természetközeli terület Tk

V. Fejezet

Beépítésre szánt terület

16. Lakóterület

19. § (1) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:

a) kisvárosias lakóterület Lk

b) kertvárosias lakóterület Lke

c) falusias lakóterület Lf

d) közkert Lkk

2. A lakóterületi építési hely határai, ha az SZ-J terv nem jelöli:

	Beépített tömbben			Beépítetlen tömbben
	Szabadonálló	Oldalhatáron álló	Zártsorú, kapuzattal zártsorúsodó	Szabadonálló	Oldalhatáron álló	Zártsorú, kapuzattal zártsorúsodó
Előkert	kialakult			5,0 m, amennyiben a részletes övezeti előírások másként nem rendelkeznek. ⁶
Oldalkert	3,0 m	4,0m	-	a megengedett legnagyobb épületmagasság fele, de legalább 3,0m	4,0 m	-
Hátsókert	6,0 m (4,0 m*)			6,0 m (4,0 m*)
* amennyiben a telekmélység 25,0 m-nél kisebb ⁷

17. Kisvárosias lakóterület, Lk

20. § (1) Kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül –:

a) kereskedelmi, szolgáltató,

b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

c) kulturális, közösségi szórakoztató,

d) szállás jellegű,

e) igazgatási, iroda és

f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

2.⁸

3.⁹

4.¹⁰

5. Azokon a telkeken, ahol két lakásnál több lakás épül, telkenként 20m²/lakás egybefüggő, pihenő- és játszókertként használható zöldfelületet kell kialakítani.

6. Részletes övezeti előírások

Övezet sorszáma	Előírás
	Az építési övezetben az építési hely hátsókerti határtól számított 15m széles sávjában a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5m. Az építési övezetben telkenként egy épület, épületenként legfeljebb 15 lakás építhető.
011002 011001	Az építési övezetben telkenként egy épület, épületenként legfeljebb 15 lakás építhető.
011023	Az építési övezetben a meglévő épületekre legfeljebb 0,9m magasságú térdfallal magastető építhető, a tetőtérben új lakások kialakíthatók. Az építési övezetben telek nem alakítható, új épület a kijelölt építési helyen építhető.
011037	Az építési övezetben a meglévő épületre legfeljebb 0,9m magasságú térdfallal magastető építhető, a tetőtérben új lakások kialakíthatók.
011004	Az övezet telkei beépítésének feltétele az időszaki felszíni víz elöntésektől való mentesítés az építési telek épületek és burkolatok által elfoglalt területének az SZ-J terven jelölt terepszintre való feltöltésével.
011005	Az övezet telkei beépítésének feltétele az időszaki felszíni víz elöntésektől való mentesítés az építési telek épületek és burkolatok által elfoglalt területének az SZ-J terven jelölt terepszintre való feltöltésével.
011006	Az övezet telkei beépítésének feltétele az időszaki felszíni víz elöntésektől való mentesítés az építési telek épületek és burkolatok által elfoglalt területének az SZ-J terven jelölt terepszintre való feltöltésével.
011007	Az övezet telkei beépítésének feltétele az időszaki felszíni víz elöntésektől való mentesítés az építési telek épületek és burkolatok által elfoglalt területének az SZ-J terven jelölt terepszintre való feltöltésével.
011008	Az övezet telkei beépítésének feltétele az időszaki felszíni víz elöntésektől való mentesítés az építési telek épületek és burkolatok által elfoglalt területének az SZ-J terven jelölt terepszintre való feltöltésével.
011042 ¹¹	500 m2-t meg nem haladó nagyságú telkein legfeljebb négy lakás helyezhető el. Saroktelkein az épületek megengedett legnagyobb épületmagassága 9,5 m.
011043 ¹²	500 m2-t meg nem haladó nagyságú telkein legfeljebb négy lakás helyezhető el. Saroktelkein az épületek megengedett legnagyobb épületmagassága 9,5 m.
011044	Az övezetben az építési hely előkerti határa 3,0 m. ¹³

18. Kertvárosias lakóterület, Lke

21. § (1) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül –:

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

c) kulturális,

d) szállás jellegű és

e) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

2. A kertvárosias lakóterületen telkenként legfeljebb négy lakás lehet.

3. A kertvárosias lakóterületen telkenként két főépítmény építhető.

4. A kertvárosias lakóterületen melléképítményként állattartó épület –figyelemmel a 10. § (2) bekezdésre-, állatkifutó, trágyatároló, gépjármű és egyéb tároló építhető.

5. Részletes övezeti előírások

Övezet sorszáma	Előírás
012090	Az építési övezet telkein telkenként legfeljebb négy darab, egyenként egylakásos lakóház építhető, amelyek egymástól való távolsága legalább 15m.
012059	Az építési hely a nyugati oldalhatáron áll.

19. Falusias lakóterület, Lf

22. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül – :

a) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) szállás jellegű,

d) igazgatási, iroda,

e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

f) kulturális, közösségi szórakoztató és

g) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

2. A falusias lakóterületen telkenként legfeljebb két lakás lehet.

3. A falusias lakóterületen telkenként két főépítmény építhető.

4. A falusias lakóterület telkein lakóépület megléte vagy egyidejű építése esetén építhető:

a) főépítmények közül a mező- és erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú épület,

b) melléképítmények közül állattartó épület – figyelemmel a 10. § (2)-(3) bekezdésekre -, állatkifutó, trágyatároló, gépjármű és egyéb tároló.

(5) A falusias lakóterületen azokban az építési övezetekben, ahol a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5m, az utcai telekhatártól 20,0m-en túl épülő mező- és erdőgazdasági építmények megengedett legnagyobb épületmagassága: 5,0m.

(6) A falusias lakóterület telkein a megengedett legnagyobb beépítettség számításánál az építési övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület kétszerese vehető figyelembe, kivéve, ha a részletes övezeti előírások ettől eltérően rendelkeznek.

(7) A falusias lakóterületen a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő tevékenységek közül új tevékenység, illetve meglévő tevékenység bővítése, ezek számára épület, épületbővítmény építése az építési övezetre előírt minimálisan kialakítandó telek terület maximális beépítettségi érték szerinti százalékának mértékéig engedélyezhető, kivéve, ha a részletes övezeti előírások ettől eltérően rendelkeznek.

(8) Részletes övezeti előírások

Övezet sorszáma	Előírás
013029	Az építési övezetben a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő tevékenységek közül csak a rendelet hatályba lépésekor engedélyezett tevékenység folytatható. Az építési övezet telkein az utcai telekhatár melletti 30m-es teleksávban épülő épületek épületmagassága legfeljebb 4,5m lehet.

20. Közkert , Lkk

23. § (1) A közkertben épület nem építhető.

2. A játszó- és pihenőtéri közkertben a melléképítmények közül a kerti melléképítmények helyezhetők el.

21. Vegyes terület

24. § (1) A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:

a) településközpont terület Vt

b) intézményi terület Vi

2. A vegyes területi építési hely határai, ha az SZ-J terv nem jelöli:

	Kialakult beépítésű telektömbben			Beépítetlen tömbben
	Szabadonálló	Oldalhatáron álló	Zártsorú, kapuzattal zártsorúsodó	Szabadonálló	Oldalhatáron álló	Zártsorú, kapuzattal zártsorúsodó
Előkert	kialakult			5,0 m
Oldalkert	3,0 m	4,0m	-	a megengedett legnagyobb épületmagasság fele, de legalább 3,0m	4,0 m	-
Hátsókert	6,0 m (4,0 m*)			6,0 m (4,0 m*)

* amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb

22. Településközpont terület, Vt

25. § (1) A településközpont területen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül – :

a) igazgatási, iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

c) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,

d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

e) kulturális, közösségi szórakoztató és

f) sport

rendeltetést is tartalmazhat

2.¹⁴

3.¹⁵

4.¹⁶

5. Azokon a telkeken, ahol két lakásnál több lakás épül, telkenként 20m²/lakás egybefüggő, pihenő- és játszókertként használható zöldfelületet kell kialakítani.

6. Részletes övezeti előírások

Övezet sorszáma	Előírás
021001	Az építési övezetben kizárólag lakó rendeltetést tartalmazó épület nem építhető.
021019	Az építési övezet telkein önálló parkoló terület létesíthető.
021033	Az építési övezetben a meglévő épületekre legfeljebb 0,9m magasságú térdfallal magastető építhető, a tetőtérben új lakások kialakíthatók.
021013	Az építési övezetben csak parkolóház építhető.
021002	Az övezet telkei beépítésének feltétele az időszaki felszíni víz elöntésektől való mentesítés az építési telek épületek és burkolatok által elfoglalt területének az SZ-J terven jelölt terepszintre való feltöltésével.

23. Intézményi terület, Vi

26. § (1) Az intézmény terület igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

2. Az intézmény területen elhelyezhető épület – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – :

a) iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

c) kulturális, közösségi szórakoztató,

d) hitéleti és

e) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

3. A terület telkein a (2) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt rendeltetésű épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás alakítható ki. Önálló lakóépület nem építhető.

4. Részletes övezeti előírások

Övezet sorszáma	Előírás
022001	Az övezet telkei beépítésének feltétele az időszaki felszíni víz elöntésektől való mentesítés az építési telek épületek és burkolatok által elfoglalt területének az SZ-J terven jelölt terepszintre való feltöltésével.
022002	Az övezet telkei beépítésének feltétele az időszaki felszíni víz elöntésektől való mentesítés az építési telek épületek és burkolatok által elfoglalt területének az SZ-J terven jelölt terepszintre való feltöltésével.
022014	Az építési övezetben a korlátlan közhasználatú kertként megjelölt területet közhasználatú kertként kell kialakítani és fenntartani. A közhasználatú kert területén kerti építmények, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épületek helyezhetők el. Épület a közhasználatú kertként megjelölt terület legfeljebb 5%-át foglalhatja el. Az épületmagasság számításánál a templomtornyot figyelmen kívül kell hagyni.

24. Kereskedelmi, szolgáltató terület, Gksz

27. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen a környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató, ellátó, termelő gazdasági tevékenységi célú épületek építhetők.

2. A gazdasági tevékenységi célú épületen belül

a) igazgatási funkció,

b) egészségügyi, szociális funkció,

c) oktatási funkció,

d) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás – figyelemmel a 12. § (1), (2) bekezdéseire és a 13. § (1) bekezdés a) pontjára - kialakítható.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen a közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(5) A terület építési övezeteinek sajátos előírásait a részletes övezeti előírások tartalmazzák.

(6) A kereskedelmi, szolgáltató területi építési hely határai, ha az SZ-J terv nem jelöli, kivéve, ha a részletes övezeti előírások ettől eltérően rendelkeznek:

	Beépített tömbben	Beépítetlen tömbben
	Szabadonálló	Szabadonálló
Előkert	kialakult	országos közút felől 10,0m, egyéb út felől 5,0 m
Oldalkert	a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele	a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele
Hátsókert	6,0 m

7. Részletes övezeti előírások

Övezet sorszáma	Előírás
031018 031019 031020 031021 031022	Az építési vonalon, vagy attól legalább 10,0 m távolságban álló épület, épületrész utcai épületmagassága 6,0 és 10,0m között lehet. A beépíthető legkisebb telek mérete a Az övezet telkei beépítésének feltétele az időszaki felszíni víz elöntésektől való mentesítés az építési telek épületek és burkolatok által elfoglalt területének az SZ-J terven jelölt terepszintre való feltöltésével. A *-gal jelölt övezetek azon telkeinek, amelyeket érinti az SZ-J terv szerinti vasút számára fenntartandó területsáv sajátos előírásai: a. a telekméret számításánál a vasút számára fenntartandó területsáv nem vehető figyelembe b. a megengedett legnagyobb beépíthetőség a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telekterület 50%-a c. az alakítandó legkisebb zöldfelület a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telek 25%-a Az SZ-J terven jelölt 30,0 m széles területsávon az épületek építésével egyidőben háromszintes (fa, magas cserje, alacsonycserje), legalább 75 %-ban őshonos fa és cserje fajokból álló takarófásítást kell létrehozni. A takarófásítás melletti 20,0 m széles teleksávon belül építmény nem építhető, azt gyepesítetten kell fenntartani. Az övezet telkei I. ütemben építhetők be.
031014	Az építési övezet telkeinek lakóterülettel határos telekhatára mellett 8m széles takaró-védő fásítást kell létrehozni.

25. Ipari terület, Gip

28. § (1) Az ipari területen az energiaipar, a feldolgozóipar, a gépipar, az építőipar, az élelmiszeripar, a nagykereskedelem, a javítás, szállítás, raktározás, a mezőgazdasági és erdőgazdasági termények feldolgozása, tárolása céljára szolgáló építmények, az ezeket kiszolgáló igazgatási, szociális, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási épületek, valamint a részletes övezeti előírásokban meghatározott rendeltetésű épületek építhetők.

2. Az ipari területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás – figyelemmel a 12. § (1), (2) bekezdéseire és a 13. § (1) bekezdés a) pontjára - kialakítható.

3. Az ipari területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 100 m²-ként egy lombos fát kell elültetni. Nem kell a faültetés szempontjából beszámítandó területek között figyelembe venni a későbbi beruházási ütemekben megvalósuló, átmenetileg zöldfelületként kialakítandó területeket.

4. Ahol a részletes övezeti előírások ütemezésről rendelkeznek, ott a telekalakítás és a beépítés ennek megfelelően hajtható végre. Új ütemű beépítés az egyes építési övezetekben akkor engedélyezhető, ha a megelőző ütemként kijelölt területen az azonos építési lehetőségeket adó övezetek legalább 40%-án a jelen rendelet 4. § (8) bekezdése szerinti rendezett telkek találhatók. Amely övezetre nincs ütemezési előírás, ott a telkek beépítése ütemezési korlátozás nélkül lehetséges.

5. A terület telkei kiszolgálására magánút létesíthető.

6. Az ipari területi építési hely határai, ha az SZ-J terv nem jelöli, kivéve, ha a részletes övezeti előírások ettől eltérően rendelkeznek:

	Beépített tömbben	Beépítetlen tömbben
	Szabadonálló	Szabadonálló
Előkert	kialakult	országos közút felől 10,0m, egyéb út felől 5,0 m
Oldalkert	a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele	a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele
Hátsókert	6,0 m

(7) Részletes övezeti előírások

Övezet sorszáma	Előírás
032027	Az építési hely határai: SZ-J terv szerint, ahol az nem jelöli: előkert 10,0 m, oldalkert 8,0 m, hátsókert 8,0 m. Az övezet telkeit az időszaki felszíni víz elöntésektől mentesíteni kell az építési telek épületek és burkolatok által elfoglalt területének az SZ-J terven jelölt terepszintre való feltöltésével. Az övezetben az SZ-J terven jelölt iparvasút számára fenntartandó területsávban építmény nem építhető, a területsáv a zöldfelületi arány számításánál nem vehető figyelembe. A minimálisan kialakítandó zöldfelület legalább 50%-át háromszintű (gyep+40 db cserje/150 m² + 1 db nagy lombkoronájú fa /150 m²) növénytelepítésként kell kialakítani. Az övezet telkei I. ütemben építhetők. A telekről csapadékvíz a közműterületi vagy közúti csapadékvíz elvezető árokba vezethető.
032028	Az építési hely határai: SZ-J terv szerint, ahol az nem jelöli: előkert 10,0 m, oldalkert 4,0 m, hátsókert 4,0 m. A minimálisan kialakítandó zöldfelület legalább 50%-át háromszintű (gyep+40 db cserje/150 m² + 1 db nagy lombkoronájú fa /150 m²) növénytelepítésként kell kialakítani. Az övezet telkei I. ütemben építhetők be. A telekről csapadékvíz a közműterületi vagy közúti csapadékvíz elvezető árokba vezethető.
032011 032026	Az építési hely határai: SZ-J terv szerint, ahol az nem jelöli: előkert 10,0 m, oldalkert 6,0 m, hátsókert 6,0 m. Az övezet azon telkeinek, amelyeket érinti az SZ-J terv szerinti vasút számára fenntartandó területsáv sajátos előírásai: a. a telekméret számításánál a vasút számára fenntartandó területsáv nem vehető figyelembe b. a megengedett legnagyobb beépíthetőség a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telekterület 50%-a c. az alakítandó legkisebb zöldfelület a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telek 25%-a Az övezetben az SZ-J terven jelölt iparvasút számára fenntartandó területsávban építmény nem építhető, a területsáv a zöldfelületi arány számításánál nem vehető figyelembe. A minimálisan kialakítandó zöldfelület legalább 50%-át háromszintű (gyep+40 db cserje/150 m² + 1 db nagy lombkoronájú fa /150 m²) növénytelepítésként kell kialakítani. Az övezet telkei II. ütemben építhetők be. A telekről csapadékvíz a közműterületi vagy közúti csapadékvíz elvezető árokba vezethető.
032013	Az építési hely határai: SZ-J terv szerint, ahol az nem jelöli: előkert 10,0 m, oldalkert 5,0 m, hátsókert 5,0 m. Az övezet azon telkeinek, amelyeket érinti az SZ-J terv szerinti vasút számára fenntartandó területsáv sajátos előírásai: a. a telekméret számításánál a vasút számára fenntartandó területsáv nem vehető figyelembe b. a megengedett legnagyobb beépíthetőség a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telekterület 50%-a c. az alakítandó legkisebb zöldfelület a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telek 25%-a Az övezetben az SZ-J terven jelölt iparvasút számára fenntartandó területsávban építmény nem építhető, a területsáv a zöldfelületi arány számításánál nem vehető figyelembe. Az SZ-J terven jelölt 50,0m széles területsávon az épületek építésével egyidőben háromszintes (fa, magas cserje, alacsonycserje), legalább 75 %-ban őshonos fa és cserje fajokból álló takarófásítást kell létrehozni. A minimálisan kialakítandó zöldfelület legalább 50%-át háromszintű (gyep+40 db cserje/150 m² + 1 db nagy lombkoronájú fa /150 m²) növénytelepítésként kell kialakítani. Az övezet telkei I. ütemben építhetők be. A telekről csapadékvíz a közműterületi vagy közúti csapadékvíz elvezető árokba vezethető.
032012 032014 032015	Az építési hely határai: SZ-J terv szerint, ahol az nem jelöli: előkert 8,0 m, oldalkert 4,0 m, hátsókert 4,0 m. A *-gal jelölt övezetek azon telkeinek, amelyeket érinti az SZ-J terv szerinti vasút számára fenntartandó területsáv sajátos előírásai: a. a telekméret számításánál a vasút számára fenntartandó területsáv nem vehető figyelembe b. a megengedett legnagyobb beépíthetőség a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telekterület 50%-a c. az alakítandó legkisebb zöldfelület a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telek 25%-a Az SZ-J terven jelölt 30,0m széles területsávon az épületek építésével egyidőben háromszintes (fa, magas cserje, alacsonycserje), legalább 75 %-ban őshonos fa és cserje fajokból álló takarófásítást kell létrehozni. A takarófásítás melletti 20,0 m széles teleksávon belül építmény nem építhető, az gyepesítetten kell fenntartani. A minimálisan kialakítandó (pufferzónán kívüli) zöldfelület legalább 50%-át háromszintű (gyep+40 db cserje/150 m² + 1 db nagy lombkoronájú fa /150 m²) növénytelepítésként kell kialakítani. Az övezet telkei I. ütemben építhetők be. A telekről csapadékvíz a közműterületi vagy közúti csapadékvíz elvezető árokba vezethető.
032016 032017 032022 032023	Az építési hely határai: SZ-J terv szerint, ahol az nem jelöli: előkert 10,0 m, oldalkert 5,0 m, hátsókert 5,0 m. A *-gal jelölt övezetek azon telkeinek, amelyeket érinti az SZ-J terv szerinti vasút számára fenntartandó területsáv sajátos előírásai: a. a telekméret számításánál a vasút számára fenntartandó területsáv nem vehető figyelembe b. a megengedett legnagyobb beépíthetőség a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telekterület 50%-a c. az alakítandó legkisebb zöldfelület a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telek 25%-a Az SZ-J terven jelölt 30,0m széles területsávon az épületek építésével egyidőben háromszintes (fa, magas cserje, alacsonycserje), legalább 75 %-ban őshonos fa és cserje fajokból álló takarófásítást kell létrehozni. A takarófásítás melletti 20,0 m széles teleksávon belül építmény nem építhető, az gyepesítetten kell fenntartani. A minimálisan kialakítandó (pufferzónán kívüli) zöldfelület legalább 50%-át háromszintű (gyep+40 db cserje/150 m² + 1 db nagy lombkoronájú fa /150 m²) növénytelepítésként kell kialakítani. Az övezet telkei I. ütemben építhetők be. A telekről csapadékvíz a közműterületi vagy közúti csapadékvíz elvezető árokba vezethető.
032024	Az építési hely határai: SZ-J terv szerint, ahol az nem jelöli: előkert 10,0 m, oldalkert 4,0 m, hátsókert 4,0 m. Az övezet azon telkeinek, amelyeket érinti az SZ-J terv szerinti vasút számára fenntartandó területsáv sajátos előírásai: a. a telekméret számításánál a vasút számára fenntartandó területsáv nem vehető figyelembe b. a megengedett legnagyobb beépíthetőség a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telekterület 50%-a c. az alakítandó legkisebb zöldfelület a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telek 25%-a Az övezetben az SZ-J terven jelölt iparvasút számára fenntartandó területsávban építmény nem építhető, a területsáv a zöldfelületi arány számításánál nem vehető figyelembe. Az SZ-J terven jelölt 30,0m széles területsávon az épületek építésével egyidőben háromszintes (fa, magas cserje, alacsonycserje), legalább 75 %-ban őshonos fa és cserje fajokból álló takarófásítást kell létrehozni. A takarófásítás melletti 20,0 m széles teleksávon belül építmény nem építhető, az gyepesítetten kell fenntartani. A minimálisan kialakítandó (pufferzónán kívüli) zöldfelület legalább 50%-át háromszintű (gyep+40 db cserje/150 m² + 1 db nagy lombkoronájú fa /150 m²) növénytelepítésként kell kialakítani. Az övezet telkei II. ütemben építhetők be. A telekről csapadékvíz a közműterületi vagy közúti csapadékvíz elvezető árokba vezethető.
032010	Az építési hely határai: SZ-J terv szerint, ahol az nem jelöli: előkert 10,0 m, oldalkert 6,0 m, hátsókert 6,0 m. A minimálisan kialakítandó zöldfelület legalább 50%-át háromszintű (gyep+40 db cserje/150 m² + 1 db nagy lombkoronájú fa /150 m²) növénytelepítésként kell kialakítani. Az övezet telkei II. ütemben építhetők be. A telekről csapadékvíz a közműterületi vagy közúti csapadékvíz elvezető árokba vezethető.
032025	Az építési hely határai: SZ-J terv szerint, ahol az nem jelöli: előkert 10,0 m, oldalkert 6,0 m, hátsókert 6,0 m. Az övezet azon telkeinek, amelyeket érinti az SZ-J terv szerinti vasút számára fenntartandó területsáv sajátos előírásai: a. a telekméret számításánál a vasút számára fenntartandó területsáv nem vehető figyelembe b. a megengedett legnagyobb beépíthetőség a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telekterület 50%-a c. az alakítandó legkisebb zöldfelület a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telek 25%-a Az SZ-J terven jelölt 30,0m széles területsávon az épületek építésével egyidőben háromszintes (fa, magas cserje, alacsonycserje), legalább 75 %-ban őshonos fa és cserje fajokból álló takarófásítást kell létrehozni. A takarófásítás melletti 20,0 m széles teleksávon belül építmény nem építhető, az gyepesítetten kell fenntartani. A minimálisan kialakítandó (pufferzónán kívüli) zöldfelület legalább 50%-át háromszintű (gyep+40 db cserje/150 m² + 1 db nagy lombkoronájú fa /150 m²) növénytelepítésként kell kialakítani. Az övezet telkei I. ütemben építhetők be. A telekről csapadékvíz a közműterületi vagy közúti csapadékvíz elvezető árokba vezethető.
032020	Az építési hely határai: SZ-J terv szerint, ahol az nem jelöli: előkert 10,0 m, oldalkert 5,0 m, hátsókert 5,0 m. A minimálisan kialakítandó zöldfelület legalább 50%-át háromszintű (gyep+40 db cserje/150 m² + 1 db nagy lombkoronájú fa /150 m²) növénytelepítésként kell kialakítani. Az övezet telkei I. ütemben építhetők be. A szennyvíz gyűjtése zárt tározóban megengedhető. A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.
032030	Az építési hely határai: SZ-J terv szerint, ahol az nem jelöli: előkert 10,0 m, oldalkert 5,0 m, hátsókert 5,0 m. Megengedett legnagyobb épületmagasság: épület: 10,0m, műtárgy a beépíthető terület 5%-ának mértékéig terjedő alapterülettel: 30,0. Műtárgy a telekhatártól az építmény legmagasabb pontjának méretével megegyező méretnél közelebb nem helyezhető el. A 6,0 m-t meghaladó épületmagasságú épület a telek közterület felőli határvonalától a épületmagasságát kétszeresen meghaladó méretnél közelebb nem helyezhető el. Az övezetben a 28. § (1) bekezdésben meghatározottak mellett üzemanyagtöltő, autómosó, valamint az annak működésével összefüggő kereskedelmi, vendéglátó és szociális épület építhető. A szennyvíz gyűjtése zárt tározóban megengedhető. A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.
032008	A Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítész GYA/93-9/2010. számú az Étv. 9. § (6) bekezdése szerinti szakmai véleményében rögzített, az OTÉK 20. § (5) bekezdése szerinti előírásai alóli felmentés alapján az övezetben közösségi szórakoztató épület is építhető.

26. Különleges terület

29. § A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:

a) termálfürdő területe Ktf

b) hulladékgazdálkodási terület Kh

c) mezőgazdasági üzemi terület Kmü

d) állattartó mezőgazdasági üzemi terület Kmüá

e) vízmű terület Kvm

f) temetőterület Kt

g) sportterület Ksp

h) autóbusz pályaudvar területe Kap

i) garázsok területe Kg

27. Termálfürdő területe, Ktf

30. § (1) A fürdő- és rekreációs célú különleges övezetben elhelyezhető

a) szabadtéri fürdőmedence, játék- és sporteszközök, rekreációs célú zöldfelületek,

b) uszoda,

c) fürdőépület,

d) az a)-c) pontban foglalt létesítményeket szolgáló

e) technológiai építmény,

f) segédüzemi építmény,

g) adminisztrációs épület,

h) szociális épület

2. A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető legfeljebb a fürdő- és rekreációs létesítmények vendégforgalmi kapacitására tervezett kapacitású:

a) vendéglátó épület,

b) szolgáltató épület,

c) szállás jellegű épület,

d) kiskereskedelmi épület

e) egészségügyi épület,

f) szociális épület,

g) egyéb sportépítmény,

h) gazdasági célú épületen belül legfeljebb két szolgálati lakás

3. A termálfürdő területi építési hely határai:

	Szabadonálló
Előkert	országos közút felől 40,0m, egyéb út felől 5,0 m
Oldalkert	a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele
Hátsókert	a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele

28. Hulladékgazdálkodási terület, Kh

(1) Az övezetben a hulladékgazdálkodás valamint a megújítható energiaforrások és kiszolgáló építményei helyezhetők el.

2. Az övezetben

a) a hulladékgazdálkodási technológiához kapcsolódó üzemi épület,

b) adminisztrációs épület,

c) szociális épület

d) helyezhető el.

3. A megújítható energiaforrások telkeinek megengedett beépítettsége legfeljebb 40%.

4. A telken belül a telekhatárok mentén az SZ-J terv szerinti méretben 80%-ban őshonos fa és cserjefajokból álló, többszintes takaró-védőfásítást kell létesíteni.

5. A hulladékgazdálkodási területi építési hely határai:

	Szabadonálló
Előkert	5,0m
Oldalkert	a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele
Hátsókert	a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele

a) Részletes övezeti előírások

Övezet sorszáma	Előírás
041017	Az építési övezetben csak hulladékudvar létesíthető és üzemeltethető.

29. Mezőgazdasági üzemi terület, Kmü

31. § (1) A mezőgazdasági üzemi területen a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos termelő, tároló, valamint az ezeket kiszolgáló igazgatási, szociális épületek építhetők.

2. Állattartó épület és lakás nem építhető, ilyen célú rendeltetés nem engedélyezhető.

3. Az övezeti határok mellett legalább 8,0m széles, háromszintes, legalább 75% fedettségű, a tájra jellemző őshonos fafajokból álló fásítást kell létrehozni.

4. A mezőgazdasági üzemi területi építési hely határai:

	Szabadonálló
Előkert	országos közút felől 10,0m, egyéb út felől 5,0 m
Oldalkert	a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele
Hátsókert	a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele

30. Állattartó mezőgazdasági üzemi terület, Kmüá

32. § (1) Az állattartó mezőgazdasági üzemi területen a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos termelő, tároló, állattartó, valamint az ezeket kiszolgáló igazgatási, szociális épületek építhetők.

2. Lakás nem építhető.

3. Az övezeti határok mellett legalább 8,0m széles, háromszintes, legalább 75% fedettségű, a tájra jellemző őshonos fafajokból álló fásítást kell létrehozni.

4. Az állattartó mezőgazdasági üzemi területi építési hely határai:

	Szabadonálló
Előkert	országos közút felől 10,0m, egyéb út felől 5,0 m
Oldalkert	a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele
Hátsókert	a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele

31. Vízmű terület, Kvm

33. § (1) A területen a vízmű működéséhez szükséges technológiai, valamint az ezeket kiszolgáló igazgatási, szociális épületek építhetők.

2. A vízmű területi építési hely határai:

	Szabadonálló
Előkert	5,0 m
Oldalkert	5,0m
Hátsókert	5,0m

32. Temető terület, Kt

34. § (1) A területen a temető működéséhez szükséges igazgatási, kereskedelmi, fenntartó épületek építhetők.

2. Az építési övezet építményeinek pakolási igénye 500m-en belüli közterületi parkoló felhasználásával is biztosítható.

3. Az építési övezet telkeinek zöldfelületét legalább kétszintű növényzetként kell kialakítani (gyep és 40db cserje/150m², vagy gyep és 1db nagy lombkoronájú fa/150m².)

33. Sportterület, Ksp

35. § (1) A területen sportolási, kereskedelmi, vendéglátó, szociális épületek építhetők.

2. A sportterületi építési hely határai, ha az SZ-J terv nem jelöli:

	Szabadonálló
Előkert	5,0 m
Oldalkert	a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele
Hátsókert	a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele

34. Autóbusz pályaudvar területe

36. § A területen a közúti közösségi közlekedés üzemi és fenntartó építményei, igazgatási, kereskedelmi, vendéglátási, szállásférőhely szolgáltatási és szociális rendeltetésű épületei építhetők.

35. Garázsok területe

37. § A területen csak személygépkocsi garázsok építhetők.

VI. Fejezet

Beépítésre nem szánt terület

36. Különleges terület

38. § A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:

a) temetőterület Kbt

b) bányaterület Kbb

c) kegyeleti park Kbkp

d) köztér Kbkt

e) városüzemeltetési terület Kbvü

f) naperőműpark Kbnp

37. Temető terület, Kbt

39. § (1) A területen a sírkert és a temető működéséhez szükséges igazgatási, fenntartó épületek építhetők.

2. A sírkerten és az épületen kívül eső területen fásszárú növényzetet kell telepíteni. A növényzet számára fenntartott terület 10%-a leburkolható.

3. Temetők bővítési területein a telekhatár mentén legalább 10 m széles, kétszintű növényzetből álló (fa- és cserjeszint együttesen) védő rendeltetésű zöldfelületet kell kialakítani.

4. A temető területi építési hely határai:

	Szabadonálló
Előkert	5,0 m
Oldalkert	5,0m
Hátsókert	5,0m

38. Bányaterület, Kbb

40. § (1) A területen a bánya működéséhez szükséges technológiai, igazgatási, szociális épületek építhetők.

2. A bányaterületi építési hely határai, kivéve, ha a részletes övezeti előírások másként rendelkeznek:

	Szabadonálló
Előkert	10,0 m, portaépület esetén 2,0m.
Oldalkert	100m
Hátsókert	10,0m

3. Részletes övezeti előírások

Övezet sorszáma	Előírás
042011	Utóhasznosítás: sporthorgászati célú vízfelület A közút és a mezőgazdasági területekkel határos telekhatárok mentén őshonos növényfajok felhasználásával ligetes kialakítású, három szintes fásítást kell létrehozni. A bányászatot a gyengébb termőképességű területen kell megkezdeni. Az övezet régészeti érdekű területnek minősül és régészeti lelőhellyel érintett.
042013	Utóhasznosítás: sporthorgászati célú vízfelület, A Keszeg-ér mellet 20m szélességű fásított területet kell létrehozni és fenntartani, a fásított sáv víz felőli oldalán a vízmederben a meddő visszatöltésével 5-10m, változó szélességű, 30-50cm mély sávot kell létesíteni.
042012	A gyorsforgalmi út melletti, legalább 50m széles területsávot erdőtelepítés céljára szabadon kell hagyni.

39. Kegyeleti park, Kbkp

41. § A területen épület nem építhető.

40. Köztér, Kbkt

42. § (1) A területen vendéglátó teraszépítmények, árusító pavilonok, utcabútorok, kerti építmények, gépjármű közlekedésre szolgáló közutak, kerékpárutak, gyalogutak és közcélú személygépkocsi parkolók helyezhetők el.

2. A vendéglátó teraszépítmények fedett, nyitott, átlátszó fallal, vagy legfeljebb 1,0 m magas mellvéddel és/vagy növényráccsal határolt, a járdaszinthez képest legfeljebb 15 cm-rel megemelt padozatúak, az árusító pavilonok legfeljebb 60%-nyi homlokzati felületen átlátszatlan építmények lehetnek. Egy építmény alapterülete legfeljebb 10m² lehet.

41. Városüzemeltetési terület, Kbvü

43. § A területen épület nem építhető.

42. Naperőműpark, Kbnp

44. § (1) A naperőműpark területén a megújuló energiaforrások közül a napenergia felhasználására szolgáló építmények és a naperőműpark működéséhez szükséges kiszolgáló, szociális, igazgatási épületek építhetők.

2. Építési hely határai: minden telekhatártól 5,0 m.

3. Részletes övezeti előírások

Övezet sorszáma	Előírás
042006	Az övezetben közforgalom számára nem megnyitott magánút létesíthető. A napelemeket nem polarizáló módon kell kialakítani.

43. Szabadidős terület Kbszp

45. § (1) A szabadidős területen a sporthorgászat építményei, horgásztanyaház, szociális épületek, kerti építmények építhetők.

2. Megengedett legnagyobb beépítettség 10%, megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5m.

3. Az építési hely határai:

	Szabadonálló
Előkert	10,0 m
Oldalkert	5,0m
Hátsókert	5,0m

44. Közút terület

46. § (1) A közút területek szabályozási szélessége:

a) az SZ-J terveken jelöletlen esetben meglévő, megmaradó

b) az SZ-J terveken számadattal jelölt új, vagy megváltozott szélességű területeknél a számadatnak megfelelő.

(2) A közút területek besorolása az úthálózatban betöltött szerepük szerint:

a) Országos közút

1. gyorsforgalmi út K.II.A.110,

2. főút K.IV.A.90,

3. mellékút K.V.A.80.

b) Helyi közút

1. településközi mellékút, K.V.A.50,

2. települési gyűjtőút, B.V.b.A.50,

3. kiszolgáló út, B.VI.d.A.50,

(3) Közterületi tömbparkoló az SZ-J terven P jellel jelölt terület. A közparkoló területén épület nem építhető. A parkolót fásítani kell.

(4) Kerékpárút az SZ-J terveken megjelölt terület.

(5) Keresztmetszeti elrendezések tervezett közutak esetén:

a) Gyűjtőút:

legalább 7,0 m széles útburkolat,

kétoldali, legalább 1,5-1,5 m széles járda,

legalább egyoldali, árnyékadó növényzet (fasor),

az útkorona és a járda között legalább 3,5-3,5 m széles zöldsáv.

b) Kiszolgálóút:

legalább 6,0 m széles útburkolat,

kétoldali beépítés esetén kétoldali legalább 1,5-1,5 m széles járda,

egyoldali beépítés esetén legalább egyoldali, 1,5 m széles járda,

legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor),

kétoldali, az útkorona és járda között szabadon hagyandó legalább 2,0-2,0 m széles zöldsáv.

6. A rendelet hatálya alá tarozó területen 150 m-nél hosszabb zsákutca nem alakítható, kivéve a szakaszosan megépítendő, végső kiépítésében nem zsákutca utcaszakaszokat.

7. A közutak telkének kialakítása szakaszosan is történhet az alábbiak szerint:

a) Hossztengelyére merőleges szakaszolás az egy időben kiszolgálandó telkek, építési telkek helyzetének megfelelően azzal, hogy átmenetileg kialakuló zsákutca 250,0 m-nél hosszabb nem lehet. Ha a szakaszosan kiépítendő út egyszerre egy oldalon kettőnél több telek kiszolgálására létesül a zsákutca végén 16,0 x 16,0 m méretű ideiglenes végfordulót kell kiépíteni. Az ideiglenes járműforduló külön megállapodás alapján az útterülethez csatlakozó telken is kialakítható. A telek járműforduló céljára ideiglenesen igénybe vett területét a telek beépítésének számításánál és az építési hely meghatározásánál a telek területeként kell figyelembe venni.

b) Hossztengelyével párhuzamos irányú szakaszolás

1. kerékpárút,

2. kerékpáros és gyalogos út,

3. gyalogjárda,

4. árok

számára.

8. Az SZ-J2 terven közterületrendezési szabályozás területeként megjelölt terület előírásai

a) A területen az útépítési elemeket a közterület szakaszonkénti, vagy teljes átépítése, illetve új útépítési elem elhelyezése esetén kell kialakítani. A meglévő útépítési elemek jelenlegi helyükön az átépítésig megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők.

b) A területen az KTR terven rögzített rend szerint kell elhelyezni az alábbi útépítési elemeket:

1. aszfalt rendszerű útburkolat

2. aszfalt rendszerű, vagy színezett kiselemes beton burkolatú kerékpárút

3. aszfalt rendszerű, vagy színezett kiselemes beton burkolatú gyalogjárda

4. díszburkolatú sétány

5. parkoló területek

6. csekély alakváltozású burkolatú buszöböl

7. fasor

c) Az SZ-J2 terven rögzítettektől eltérni az útburkolatok nyomvonalának - tengelyvonaluk helyének legfeljebb 0,5 m-nyi megváltoztatása - pontosítása és szélességének legfeljebb 0,25 m-nyi mértékben való növelése vagy csökkentése érdekében, az összes útépítési elemre kiterjedő vizsgálat alapján, műszakilag indokolt esetben lehet.

d) A területen a buszöblökhöz kapcsolódóan legalább három ülőhelyes, fedett, átlátszó anyagú buszváró építményt kell építeni.

e) Az SZ-J2 terven jelölt helyen fasort kell telepíteni, fát kell ültetni. A fasor legalább egy-egy útcsatlakozás közötti szakaszon azonos fajtájú, egyidőben ültetett, közepes lombkoronájú, lombos díszfákból állhat.

f) Az SZ-J2 terven köztér zöldfelülete jellel megjelölt terület határait megváltoztatni legfeljebb 0,5m-es eltéréssel lehet. A zöldfelületen fát ültetni csak a megjelölt helyen lehet.

g) A közművekre vonatkozó előírások:

1. A területen a közművezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a védőtávolságok betartásával az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek a föld alatt:

ivóvíz vezeték

szennyvíz vezeték

középnyomású földgáz vezeték

távbeszélő földkábel

kábel TV vezeték

középfeszültségű villamos földkábel

kisfeszültségű villamos földkábel.

2. A területen légvezetékes megoldás alkalmazása nem lehetséges, a meglévő légvezetékeket legkésőbb rekonstrukciójuk során föld alá kell helyezni.

3. A csapadékvíz elvezetését zárt csapadékvíz csatornával kell megoldani.

4. Az SZ-J2 terven fasor jellel megjelölt utcaszakaszon a közművezetékek fektetésénél, a burkolati rend kialakításánál biztosítani kell egymástól legalább 8,0m tőtávolságú fasor kialakításának lehetőségét.

(9) A Dör-Csorna kerékpárút vasúti átvezetését az M85-M86. jelű gyorsforgalmi út, a 8422. számú országos közút és a Győr-Sopron 8. számú vasút csomópontjában biztosítani kell. Az átvezetés biztosítása biztosított szintbeli gyalogos-kerékpáros átkelővel, vagy gyalogos-kerékpáros aluljáró kialakításával történhet.

45. Magánút

47. § (1) A lakó és vegyes területfelhasználású területen, kivéve a tömbfeltárás területeiként megjelölt telektömböket, magánút nem alakítható ki.

a) A tömbfeltárás területeiként megjelölt telektömbök közforgalom elől elzárt magánútjának szélessége:

1. egyoldali beépítésnél, 1-3 telek kiszolgálására: 3,0m.

2. kétoldali beépítésnél, 1-6 telek kiszolgálására: 6,0m

b) A tömbfeltárás területeiként megjelölt telektömbök közforgalom számára megnyitott magánútjának keresztmetszeti elrendezése és forgalomszabályozási előírása:

legalább 3,5 m széles útburkolat,

legalább kétoldali 1,5-1,5 m széles padka,

legalább egyoldali, legalább 1,5 m széles árok,

legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor)

lakó-pihenő övezeti megjelölés.

3. A közforgalom számára megnyitott magánút keresztmetszeti elrendezése:

a) gazdasági terület

legalább 6,0 m széles útburkolat,

legalább egyoldali, 1,5 m széles járda,

legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor),

kétoldali, az útkorona és járda között szabadon hagyandó, legalább 2,0-2,0 m zöldsáv.

b) mezőgazdasági terület

legalább 3,5 m széles útburkolat,

legalább kétoldali 1,5-1,5 m széles padka,

legalább egyoldali, legalább 1,5 m széles árok,

legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor).

c) intézményi terület

legalább 5,5 m széles útburkolat,

legalább egyoldali, 1,5 m széles járda,

legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor).

46. Vasút terület, KÖk

48. § (1) A vasúti területen a vasúti közlekedés üzemi és fenntartó építményei, igazgatási, kereskedelmi, vendéglátási, szállásférőhely szolgáltatási és szociális rendeltetésű épületek építhetők.

(2) Az építési hely határai:

	Szabadonálló
Előkert	kialakult
Oldalkert	kialakult
Hátsókert	kialakult

47. Közműterület, KÖ

49. § A közműterületen a telekterületet igénylő közművi építmények és a közműellátás műtárgyai helyezhetők el.

1a. Közpark, Zkp

50. § (1) A közparkban elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény és vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület. A melléképítmények közül a kerti melléképítmények helyezhetők el.

2. A közparki építési hely határai:

	Szabadonálló
Előkert	5,0 m
Oldalkert	5,0m
Hátsókert	5,0m

3. Részletes övezeti előírások

Övezet sorszáma	Előírás
051002	Az övezet telkei beépítésének feltétele az időszaki felszíni víz elöntésektől való mentesítés az építési telek épületek és burkolatok által elfoglalt területének az SZ-J terven jelölt terepszintre való feltöltésével.

49. Közkert, Zkk

51. § (1) A közkertben épület nem építhető.

2. A játszó- és pihenőtéri közkertben a melléképítmények közül a kerti melléképítmények helyezhetők el.

3. A díszkerti közkertben szobrok, padok helyezhetők el.

50. Erdőterület

52. § (1) Erdőterületek a Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terven E jellel jelölt területek.

2. Az erdőterület övezeti felosztása az erdő elsődleges rendeltetése szerint:

a) védelmi erdő Ev

b) gazdasági erdő Eg

c) közjóléti erdő Ek

53. § (1) A védelmi erdők övezetében – az erdei kilátó és a magasles kivételével – épületet elhelyezni nem lehet. Közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.

2. A gazdasági erdők övezetében az elsődleges rendeltetést nem akadályozó, a turizmust, természetjárást szolgáló erdei melléképítmények, továbbá az erdőműveléshez szükséges építmények helyezhetők el. A huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületek megengedett legnagyobb épületmagassága 3,5 m.

3. A közjóléti erdők övezetében a turizmust, természetjárást szolgáló erdei melléképítmények, továbbá az erdőműveléshez szükséges építmények helyezhetők el. A huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületek megengedett legnagyobb épületmagassága 6,0 m.

51. Mezőgazdasági terület

54. § (1) A mezőgazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:

a) általános mezőgazdasági terület Má

b) korlátozott felhasználású mezőgazdasági terület Mkf

2. Az övezetben az emberi tartózkodásra szolgáló építmények elhelyezésének feltételei

a) a villamosenergia (közüzemi, vagy helyi) ellátás biztosított,

b) az épületek rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvíz (közműves, vagy saját kútról táplált) – szükség esetén technológiai vízellátás is biztosított,

c) a keletkező szennyvíz elvezetése egyedi szennyvíztisztító alkalmazásával, vagy közüzemi szennyvízcsatornával biztosított,

d) a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése, illetve megfelelő szikkasztása biztosított,

e) a használat során keletkező hulladékok elszállítása biztosított,

f) a terület megközelíthetősége biztosított (az egyes beépíthető földrészletek gépjárművel közútról közvetlenül, de legalább magánútról megközelíthetők).

52. Általános mezőgazdasági terület, Má

55. § Má övezet

a) Az övezetben birtokközpont alakítható.

b) Az övezetben – kivéve a birtokközpontot – a 2 ha-t elérő vagy meghaladó nagyságú földrészleteken építhető épület.

c) Az övezetben a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.

d) A birtokközponton kívül lakás nem építhető.

e) Az állattartás és állattenyésztés épületeinek elhelyezésénél a 10. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell lenni.

f) z épületek megengedett legnagyobb épületmagassága 6,0m, lakóépület megengedett legnagyobb épületmagassága 4,5m.

g) Az épületeket a földrészlet határától legalább 10 m-re kell építeni.

h) A megengedett legnagyobb beépítettség 10%.

53. Korlátozott felhasználású mezőgazdasági terület, Mkf

56. § (1) Mkf1 övezet

a) Az övezetben a turizmust szolgáló bemutató, vendéglátó, szállás helyszolgáltató és a természetvédelmet bemutató, vagy a természetvédelmi gazdálkodást szolgáló épületek építhetők.

b) Az övezetben önálló lakóépület nem építhető, lakás az a) pont szerinti épületekben kialakítható.

c) Az állattartás és állattenyésztés épületeinek elhelyezésénél a 10. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell lenni.

d) Az épületek megengedett legnagyobb épületmagassága 4,5m.

e) Az épületeket a földrészlet határától legalább 10 m-re kell építeni.

f) A megengedett legnagyobb beépítettség 10%.

2. Mkf2 övezet

a) Az övezetben birtokközpont nem alakítható, lakás nem építhető.

b) Az övezetben az 1 ha-t elérő vagy meghaladó nagyságú földrészleteken építhető épület.

c) Az övezetben a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék tárolására szolgáló építmények helyezhetők el.

d) Az állattartás és állattenyésztés épületeinek elhelyezésénél a 10. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell lenni.

e) Az épületek megengedett legnagyobb épületmagassága 4,5m.

f) Az épületeket a földrészlet határától legalább 10 m-re kell építeni.

f) A megengedett legnagyobb beépítettség 10%.

54. Vízgazdálkodási terület, V

57. § A vízgazdálkodási területen épület nem építhető.

1a. Természetközeli terület, Tk

58. § Természetközeli területen épület nem építhető.

HARMADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

59. § (1) Ez a rendelet 2019. szeptember 1. napján lép hatályba

(2) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Csorna Város Önkormányzat Képviselő-testületének

a) a település belterületének helyi építési szabályzatáról szóló 17/2000 (X. 2.) önkormányzati rendelete,

b) a Csorna keleti fejlesztési terület helyi építési szabályzatáról szóló 11/2010. (IV. 26.) önkormányzati rendelete,

c) a Csorna város külterületének övezeti rendszeréről és helyi építésügyi szabályzatáról szóló 12/2002. ( V. 31.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet¹⁷

Szabályozási tervlap Csorna

2. melléklet¹⁸

Szabályozási tervlap Csatárimajor

Közterület rendezési terv

---

3. melléklet

Szabályozási tervlap Földsziget

4. melléklet

Külterületi szabályozási terv

5. melléklet

Közterület szabályozási terv

6. melléklet

Ütemezési terv

7. melléklet

Tömbfeltárás területei

8. melléklet¹⁹

Telekcsoport újraosztással érintett területek

9. melléklet

Függelékek

1. függelék

Az 1. § a Csorna Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

Az 1. § (4) bekezdés a) pontja a Csorna Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2021. (VII. 23.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. § (4) bekezdés a) pontja a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (VII. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. § (4) bekezdés a) pontja a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (IX. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. § (4) bekezdés a) pontja a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2022. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

Az 1. § (4) bekezdés e) pontja a Csorna Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2021. (VII. 23.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴

Az 1. § (4) bekezdés h) pontja a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2022. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵

A 8/A. §-t a Csorna Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

⁶

A 19. §-ban foglalt táblázat „Előkert” sor 5.-„Előkert” sor 7. mezője a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (IX. 19.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontjával megállapított szöveg.

⁷

A 19. §-ban foglalt táblázat „* amennyiben a telekmélység 25,0 m-nél kisebb” sor 1.-„* amennyiben a telekmélység 25,0 m-nél kisebb” sor 7. mezője a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (IX. 19.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁸

A 20. § 2. pontját a Csorna Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁹

A 20. § 3. pontját a Csorna Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰

A 20. § 4. pontját a Csorna Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹¹

A 20. §-ban foglalt táblázat 011042. sorát a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2022. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

¹²

A 20. §-ban foglalt táblázat 011043. sorát a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2022. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

¹³

Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (IX. 19.) önkormányzati rendeletének 2. §-ával megállapított szöveg

¹⁴

A 25. § 2. pontját a Csorna Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁵

A 25. § 3. pontját a Csorna Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁶

A 25. § 4. pontját a Csorna Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁷

Az 1. melléklet a Csorna Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Csorna Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2021. (VII. 23.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (VII. 4.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (IX. 19.) önkormányzati rendelete 3. § - 1. mellékletével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2022. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸

A 2. melléklet a Csorna Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2021. (VII. 23.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹

Módosította a 27/2022. (XI. 17.) önkormányzati rendelet 3.§ (2) bekezdése. Hatályos 2022. november 18. napjától