Csorna Város Képviselő-testületének 2/2018 (I.29..) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2025. 06. 05Csorna Város Képviselő-testületének 2/2018 (I.29..) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Csorna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörébe eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) E rendelet célja Csorna város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
- a helyi építészeti örökség meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetése szabályozásával, településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
- településképi követelmények meghatározásával;
- településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;
- településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A helyi védelem célja Csorna város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti és természeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek. Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja Csorna város jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti és természeti arculatának és szerkezetének megőrzése.
2. § A rendelet hatálya Csorna város közigazgatási területére terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 2. § 1b. alpontjában meghatározott fogalom;
b) cég- és címtábla: vállalkozás és intézmény tulajdonában vagy használatában álló épület, létesítmény azonosítására (különösen nevének, címének, elérhetőségének, tevékenységi körének, nyitva tartásának közlésére) szolgáló tábla;
c) cégfelirat: a vállalkozás közterület felőli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését feltüntető önálló betűkből kialakított felirat;
d) építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rr.) 1. § 1. pontja szerinti berendezés;
e) kioszk:
f) közművelődési célú hirdetőoszlop: a Rr. 1. § 6. pontjában meghatározott fogalom;
g) reklám:
h) reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 4. pontja szerint meghatározott eszköz, berendezés, létesítmény;
i) reklámhordozót tartó berendezés: a Rr. 1. § 15. pontja szerinti eszköz, berendezés;
j) utasváró:
k) fogalom.
A HELYI VÉDELEM
3. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
4. § (1) A helyi védelem feladata megőrizni, a lakossággal megismertetni mindazon értékeket, amelyek külön jogszabályok alapján nem állnak védelem alatt, és amelyeket Csorna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete különösen településtörténeti, helyi építészeti, természeti, táji, néprajzi, ipartörténeti vagy régészeti értéke miatt védendőnek minősít.
(1a) A helyi védelem fajtái:
a) helyi területi védelem: - védett utcakép azaz településképi védelem (továbbiakban: Htv.)
b) helyi egyedi védelem - egyes építmények, épületek egyedi védelme (továbbiakban: Hé.) - helyi tájérték védelem (továbbiakban: Hté.)
(2) Helyi védelem alá helyezésre, illetve annak megszüntetésére bárki (természetes és jogi személy) javaslatot tehet a polgármesternél.
(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) az épített értékek pontos megnevezését, körülhatárolását, fényképfelvétellel történő alátámasztását,
b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám),
c) a kezdeményezés indoklását, műszaki leírásokkal kiegészítve.
(4) A védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését a főépítész készíti elő a képviselő-testületi döntésre a javaslat, illetve kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül. A védetté nyilvánítás előkészítése során a főépítész értékvizsgálatot készít.
(5) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról, annak következményeiről a főépítész köteles értesíteni:
a) a javaslattevőt,
b) az épített, vagy természeti érték tulajdonosát,
c) önkormányzati ingatlanok esetén a vagyon kezelőjét.
(6) Helyi védettség csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása esetén, életveszélyes állapot fennállása, vagy a védett érték megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdekre.
5. § (1) A helyi védett építmények megóvásának, fenntartásának, helyre- vagy visszaállításának, jó karbantartásának biztosítása, továbbá értékóvó átalakítás a mindenkori tulajdonos feladata, amelyet az Önkormányzat az alábbiakban segít elő:
a) pályázat útján elnyerhető önkormányzati támogatás (2.számú melléklet),
b) szalmai tanácsadás.
(2) A helyi értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat. A használat a helyi védett értékek történeti, művészeti értékeit nem veszélyeztetheti.
4. Az egyedi védelem meghatározása
6. § (1)1 Védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt, a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság előzetes véleménye alapján. A védelem alatt álló értékek felsorolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A helyi védelem alá helyezett épületeket “helyi építészeti emlék” feliratú táblával kell ellátni, melynek a végrehajtásáról a költségvetés keretén belül a jegyző gondoskodik.
(3) A helyi védelem alá helyezett építészeti és természeti értékekről a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a
a) védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
b) a védelem típusát,
c) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását,
d) a védelem indoklását,
e) a védett helyi érték fényképét.
(4) Védett épület csak a helyi védettség megszüntetése esetén bontható le. A bontási dokumentációt M=1:100-as léptékű alaprajzzal, metszetekkel és homlokzatokkal, továbbá fotódokumentációval kell kiegészíteni. A fotódokumentációnak ki kell terjednie az épület részleteire és különleges megoldásaira is. Védett épületek bontásakor is fotódokumentációt kell készíteni, ami az ingatlan tulajdonosának kötelessége.
5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
7. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti és természeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni, a használatát nem veszélyeztetheti az építészeti és természeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(3) A helyi védelem alatt álló épület korszerűsítése, átalakítása, bővítése részleges bontása esetén a
a) a védett érték nem sérülhet, megjelenése, eredeti karaktere nem változtatható meg;
b) a védett érték ismert vagy kikövetkeztethető eredeti formája helyreállítandó;
c) az ingatlan védett értéknek nem minősülő részeinek, valamint a bővítménynek illeszkednie kell a védett érték megjelenéséhez.
(4) Védett értéket képező épületrész bontása esetén a lebontott épületrészt eredeti formában vissza kell építeni.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
8. § (1) Településképi szempontból meghatározó terület
a) a. Belváros;
b) Felsőszeri kertváros;
c) Alsószeri kertváros;
d) Kiscsornai kertváros;
e) Vilmos Park;
f) Északi városrész;
g) Keleti iparterület;
h) Déli iparterület;
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását, térképi ábrázolását e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
9. § (1) Anyaghasználatra vonatkozó követelmény:
a) A tetőtéri ablakok kivételével csak az eredetivel azonos anyagú, méretű, formájú és tagolású, ablak helyezhető el. Szerkezeti átalakítás, vagy csere esetén a külső méreteket, az eredeti szerkezeti méreteket és kiképzést, az üvegosztásokat, a homlokzati takaró- és díszítőléceket, spalettákat az eredetivel megegyező módon kell kialakítani.
b) A tetők fedési anyaga az utcaképbe illeszkedő színű égetett agyag, mázatlan hódfarkú vagy ívelt vágású cserépfedés, természetes pala, fém és üveg lehet. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle fedési anyag helyezhető el.
2. Tömegformálásra vonatkozó követelmény:
a) A meglévő épület tetőtér-beépítése, emeletráépítése esetén a tervezett tetőhajlásszög értéke a szomszédos épületek csatlakozó tetőfelületeinek síkjával megegyező lehet vagy legfeljebb 20o-kal térhet el.
b) b. 40o-nál kisebb tetőhajlásszög esetén csak tetősík ablak létesíthető, de legfeljebb a homlokzathossz 2/3-án a homlokzati axisok figyelembevételével.
c) Az eredeti manzárdtető meredekebb (legalább 50o) tetőszakaszán tetősík ablak létesíthető, vagy üvegtető-szerkezet kialakítható.
d) a meglévő tető átépítése során - amennyiben a tető utcai oldala 45o-nál kisebb hajlásszögű, akkor a tető új hajlásszöge nem lehet nagyobb 45o-nál és kisebb 25o-nál
e) A meglévő tetők új nyílászáróit úgy kell kialakítani, a meglévőket átalakítani, hogy azok – kortárs építészeti kialakítás esetén is - illeszkedjenek a környezet hagyományos arculatához.
f) Tetőcsere, tetőátépítés során létrejövő új építményszint akkor nem számít a jelen rendelet szerinti emeletráépítésnek, ha a homlokzaton az eredeti tetőtéri térdfal mérete nem növekszik, vagy annak magasítása sehol nem nagyobb 0,5 m-nél.
g) Meglévő, közterülettel párhuzamosan kialakított árkád nem építhető be és a gyalogosforgalom elől csak korlátozott időszakra zárható le. Meglévő, épületen átvezető passzázs nem szüntethető meg, de – az önkormányzattal kötött külön megállapodás alapján – megfelelő műszaki lehatárolással korlátozott időszakra lezárható.
(3) Homlokzatkialakításra vonatkozó követelmény:
a) A szükséges javítások esetében az épület teljes földszinti sávját kell átszínezni és az átszínezés akkor lehetséges, ha az a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik, vagy a színezéssel nem érintett homlokzatfelületek az épület eredeti vagy jelenlegi színével azonos vagy annak színvilágával harmonizál.
b) Csorna területén épületet, épületrészleteket - tört fehér színek kivételével - fehérre, feketére vagy rikító színűre színezni vagy ilyen színű burkolattal ellátni nem lehet.
c) Épület homlokzati felújítása, átszínezése csak a közterületről látható homlokzat egészére vonatkozó színezési terv alapján valósítható meg. Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégérek méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.
d) Az épület homlokzatát érintő átalakításnál vagy a meglévő épület teljes körű vagy részleges felújításánál a meglévő az eredetinek megfelelő homlokzatkialakítást meg kell tartani. Az épület eredeti tervei szerinti díszeket, épületrészleteket meg kell tartani és helyre kell állítani.
e) Egy-egy nyílászáró cseréje során csak az eredetivel megegyező kivitel és anyaghasználat megengedett. Teljes homlokzatfelületen történő nyílászáró csere csak egységesen kialakítva megengedett. A nyílászárók kialakítása és osztása egységes, vagy az eredeti tervekkel megegyező, vagy ahhoz illeszkedő megjelenésű legyen. Zajvédelem vagy hőszigetelés céljából kettő- vagy több rétegű üvegezés a külső vagy a belső szárnyba egyaránt beépíthető.
f) A homlokzaton lévő használaton kívüli korábbi tartókat, kábeleket, antennákat, reklámtartó szerkezeteket el kell távolítani.
g) Vezeték kizárólag a homlokzat síkján belül vezethető (kábel, cső), a homlokzatra kívülről szerelve nem helyezhető el, a homlokzat falán kívülre szerelt kábelcsatornában, vagy a vezetéket takaró más szerkezetben sem.
8. A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó építészeti követelmények
10. § (1) Védett épületekre vonatkozó előírások:
a) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben meg kell őrizni.
b) A védett épületek tetőformája megtartandó. A tető héjalása az eredetihez hasonló színű, mintázatú és anyagú új építőanyaggal felváltható.
c) Törekedni kell a homlokzati nyílásrend és a nyílások, nyílászárók osztásának megtartására. Ezek változtatása csak igen indokolt esetben, a főépítésszel való egyeztetés mellett, megfelelő tervezői alátámasztással lehetséges.
d) A meglévő homlokzati tagozatok megtartandók vagy esetlegesen fellelhető korábbi hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukba visszaállítandók.
e) A homlokzat burkolatai az eredeti állapotra, vagy annak hatását keltve korszerű anyagok használatával cserélhetők.
f) A homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően kell meghatározni.
g) A védett épületeket - indokolt esetben - úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.
h) A védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetők az eredeti szerkezet és a belső értékek megtartásával.
(1a) Védett utcaképre vonatkozó előírások: Védett utcakép esetén a meglévő épületek átépítése, felújítása, bővítése, valamint bontást követően új épület építése esetén:
a) a meglévő-, valamint bontás esetén az elbontásra kerülő épület paramétereinek, eredeti építészeti stílus elemeinek figyelembe vételével történhet,
b) a környezetbe illeszthetőséget az építési engedélyezési dokumentációban fotókkal és fotóba rajzolt perspektív ábrázolással kell igazolni.
(2) Helyi tájértékre (növényzetre, parkokra, fasorokra, zöldfelületekre) vonatkozó szabályozás:
a) A védett növényzetek vágása engedélyköteles és pótlásuk azonos zöldfelületi értékű, fajtaazonos növényekkel kötelező.
b) A védett parkok, kertek esetében a védetté nyilvánítás célja az ezekben megtalálható botanikai értékek megőrzése, továbbfejlesztése, szakszerű fenntartása.
c) A védett természeti érték megőrzéséhez, továbbfejlesztéséhez szükséges bármilyen beavatkozás csak a főépítész hozzájárulásával lehetséges.
d) A védett természeti értékek megóvása, esetenként őrzése és fenntartása a terület kezelőjének a feladata.
e) A védett természeti értékek táblával történő megjelölése szükséges. Ezek - bekerített terület esetében - a bejárat mellett, jól látszó helyen, bekerítetlen park esetében annak bejárati sétánya mentén, fasorok esetében pedig annak valamelyik végén szükséges.
f) A rendelet mellékletében feltüntetett védett természeti értékeket “helyi természeti emlék” feliratú táblával kell ellátni, melynek a végrehajtásáról a költségvetés keretén belül a jegyző gondoskodik
9. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
11. § (1)2 Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a beépített és beépítésre szánt területen új villamosenergia ellátási, továbbá hírközlési hálózatot építeni, meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel – a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság támogató véleménye alapján légkábellel – lehet.
(2) Meglevő légkábeles vezetés esetén az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
(3) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint a beépítésre nem szánt területeken a villamos energia ellátás hálózatainak földfelszíni vezetése megmaradhat. Területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási lehetőségeinek biztosítására villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
(4) Közterület zöldfelületén terepszint felett elhelyezett közmű-, energia-ellátási és hírközlési műtárgy, különösen vízmű-kút, tűzivíz tároló, szennyvízátemelő, gáznyomáscsökkentő, transzformátorház – amennyiben egyéb műszaki akadály nem gátolja, örökzöld élősövénnyel körbekeritendő. Az élősövény telepítése a közműszolgáltató feladata, a közterület kezelővel egyeztetett módon.
(5) Új távhő vezetéket csak föld alatt szabad vezetni.
(6) A város ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek a mezőgazdasági besorolású területek.
(7) A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak a természet- és tájvédelmi területeken nem helyezhetők el.
10. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
12. § Csorna város illetékességi területén 100 db reklámhordozó létesíthető.
13. § (1) A közterületen és köztulajdonban álló ingatlanokon reklám közzétételére, reklámhordozó berendezés, és reklámhordozót tartó berendezés elhelyezésére a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti rendelkezések az irányadóak.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen a következő utcabútoron az alábbi feltételek szerint tehető közzé reklám és helyezhető el reklámhordozó berendezés, valamint reklámhordozót tartó berendezés:
a) kioszk oldalán a reklám céljára hasznosítható terület legfeljebb felén, az erre a célra elhelyezett állandósított hirdető berendezésen,
b) közterületi közművelődési hirdetőoszlop teljes felületén, legfeljebb 11 négyzetméter összes reklám felülettel, ahol a reklámhordozó ragasztás útján is rögzíthető,
c) közterületi információs berendezésen reklám nem helyezhető el.
(3) Magánterületen reklám közzététele, reklámhordozó berendezés, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésére a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti rendelkezések az irányadóak.
(4) Közművelődési intézmény épületén kizárólag az arra állandósított hirdető berendezésen az intézményre vagy rendezvényére vonatkozóan reklám és műsort hirdető plakát elhelyezhető.
(5) A közművelődési célú hirdetőoszlopok elhelyezésére szolgáló helyszíneket a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
14. § (1) Átmeneti időszakra megengedett reklámok és reklámhordozók a következők:
a) Csorna Város Önkormányzata által szervezett vagy támogatott rendezvényről vagy a város szempontjából jelentős eseményről tájékoztató, hirdetmény, átfeszített molinó, épületre kihelyezett transzparens, a településképi bejelentési eljárás alapján ideiglenesen és évente összesen legfeljebb 12 naptári hét időtartamra helyezhető el,
b) építési reklámháló az építési tevékenység időszakára, de legfeljebb 6 hónapra, mely indokolt esetben egy alkalommal 3 hónappal meghosszabbítható, településképi bejelentési eljárás lefolytatása alapján helyezhető el.
(2) Reklám, reklámhordozó berendezés, valamint reklámhordozót tartó berendezés nem létesíthető káprázást okozó megoldással.
15. § (1) Közterületen csak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 8. pontja szerint építménynek nem minősülő, helyhez nem kötött, könnyen elmozdítható új kioszk helyezhető el.
(2) Utcabútor elhelyezésével a közúti, kerékpáros és gyalogos közlekedés számára szükséges közterületi felületek nem szűkíthetők le.
16. § Belterületen a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területének úttesten kívüli burkolatlan részén, járdán, gyalogúton és kerékpárúton található elhelyezhető kétoldalas információs vagy más célú berendezés 0,8x1,2x0,1 m befoglaló méretű lehet. Oszloponként legfeljebb 2 db hirdető berendezés helyezhető.
11. Cégérek, cég- és címtábla, cégfelirat elhelyezésére és alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) Az épület homlokzatán vállalkozásonként 1 db, legfeljebb 2 m2 reklámfelületű cégér helyezhető el.
(2) cég- és címtábla, cégfelirat üzletenként, műhelyenként, intézményenként a homlokzaton 1-1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzlet, műhely, intézmény homlokzati felületének 25 %-át.
12. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) A település területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:
a) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:
aa) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő;
ab) arányos;
ac) a funkciót tükröző;
ad) a településképet kedvezőtlenül nem érintő;
ae) a közterületről nem látható elrendezést alkalmazó, például látványát növényzettel eltakaró kialakítás alkalmazható.
b) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:
ba) nem rozsdásodó;
bb) minőséget képviselő;
bc) könnyen karbantartható;
bd) élénk színeket nem használó;
be) az épület/építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló
kialakítás alkalmazható.
(2) Egy épületen több azonos típusú fogyasztói célú elektronikus hírközlési eszköz elhelyezési szándéka esetén előzetesen vizsgálandó az egyesített kialakítás (közös antennával több felhasználó kiszolgálása) lehetősége. Ilyen esetben több antenna csak akkor helyezhető el, ha az egyesített kialakítás költségvetéssel igazoltan aránytalan többletköltséget jelentene.
(3) Épületre szerelt elektronikus hírközlési építmény és antenna az épület utcai, illetve közterületről látható homlokzatai esetében csak a párkány- illetve attikafal felső határvonala fölötti részen helyezhető el. Elektronikus hírközlési építmény és antenna az épület homlokzatának díszített részét nem takarhatja.
(4) Hírközlési vezeték (kábel) épület utcai, illetve közterület felől látszó homlokzatain csak takart, rejtett módon helyezhető el.
(5) Elektronikus hírközlési eszköz – a fogyasztói célú, és az önkormányzat által működtetett Wi-Fi sugárzó elektronikus hírközlési eszközök kivételével - nem helyezhető el műemléken, helyi védelem alatt álló épületen, helyi védelem alatt álló területen, illetve fenti ingatlanok 300 m sugarú védőövezetén belül.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
13. Rendelkezés a szakmai konzultációról
19. § (1) Az építtető vagy az általa megbízott tervező köteles szakmai konzultációt kérni, ha a
a) a Soproni útnak a 85. és 86. számú főközlekedési utak közös szakasza, a két körforgalom közti terület;
b) az Erzsébet királyné útjának a 85. és 86. számú főközlekedési utak közös szakaszától az Ifjúsági lakótelepig terjedő szakasza;
c) Mártírok tere;
területeken tervezett építési tevékenység, a lakóépítmény egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelethatálya alá tartozik.
(2) A szakmai konzultáció és az arról készítendő emlékeztető felelőse a városi főépítész, helyszíne a Polgármesteri Hivatal hivatali helyisége.
20. § (1) A szakmai konzultáció lefolytatására vonatkozó kérelmet a városi főépítésznek címezve kell benyújtani írásban papír alapon vagy elektronikus úton.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) kérelmező nevét, címét, egyéb elérhetőségét;
b) a szakmai konzultációra kért településképi követelmény meghatározását, annak helyét, az érintett terület helyrajzi számát;
c) tervezett tevékenység rövid leírását;
d) műszaki leírást - amennyiben rendelkezésre áll -;
e) reklám és reklámhordozó esetén annak ábrázolását.
(3) A hiánytalanul benyújtott kérelem beérkezését követően a városi főépítész 8 napon belül szakmai konzultációt tart a kérelmezővel, amelyről emlékeztetőt készít. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell:
a) a szakmai konzultáció helyét, idejét, és a résztvevők megnevezését;
b) a szakmai konzultáción tárgyalt településképi követelményt;
c) a felvetett javaslatokat;
d) a városi főépítész nyilatkozatait;
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
21. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni, amennyiben az építési tevékenységgel érintett épület, építmény:
a) helyi védelem alatt áll;
b) a 19. § (1) a)-c) pontjaiban meghatározott területen áll;
c) az építési tevékenységgel érintett épület vagy építmény közterületen helyezkedik el.
15. A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai
22. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul. A kérelmet a polgármesterhez a Tr.-ben meghatározott tartalommal kell benyújtani.
2. A kérelemnek és mellékleteinek meg kell felelniük a Tr.-ben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.
3. A Polgármester a településképi véleményét a városi főépítész szakmai véleményére alapozza.
4. A településképi vélemény kialakításánál a Tr.-ben meghatározott szempontokat és jelen rendelet előírásait kell figyelembe venni.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
16. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
23. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni – a 19. § (1) bekezdése a)-c) pontjában felsorolt kiemelt területeken - az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek kivételével az építési engedély nélkül végezhető következő tevékenységek esetén:
a) meglévő épületek homlokzatának felújítása, megváltoztatása, akkor is ha az a nyílászárók méretét nem érinti, de a nyílászárók osztását, a homlokzati felület anyagát, felületképzését vagy színét érinti,
b) a meglévő épület közterületről látható homlokzatához illesztett elő tető építése, bővítése, átalakítása,
c) a meglévő épületek tető felújítása akkor is, ha az a tartószerkezetet nem, de a tetőfedés anyagát színét vagy a tetősík ablakok beépítést, elrendezését érinti,
d) meglévő épületek, építmények önálló rendeltetési egységei számának, vagy az építmények rendeltetésének – épület egy részére vagy az épület egészére vonatkozóan – megváltoztatása, különösen, ha az telephely engedélyezési eljárást teszi szükségessé, ha a korábbi rendeltetéshez képest környezetvédelmi (zaj- és légszennyezés) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet, jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépjármű forgalmat, az előírásoknál többlet parkolóhelyek kialakítását, a közterületi csatlakozás megváltoztatását (ha a közúti, gyalogos vagy kerékpáros forgalmat veszélyeztetheti) teszi szükségessé,
e) építmény, jelzőtábla (a szabványos közlekedési jelzőtábla kivételével), szobor, emlékmű, kereszt, emléktábla elhelyezése közterületen, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 métert,
f) a telek természetes terepszintjének megváltoztatása 1,0 méter vagy annál kisebb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása a telekhatár mentén 3,0 méteres sávban.
g) a telek közterület felőli határán kerítés építése, szerkezeti változást eredményező felújítása, kerítéskapuk áthelyezése és létesítése,
h) elektronikus hírközlő építmény (közműpótló műtárgy, műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet) létesítése, akkor is, ha annak bármely irányú mérete meghaladja a 3,0 métert, de nem éri el a 6,0 métert,
h) meglévő szerkezetre antenna felszerelése, akkor is, ha az antenna bármely irányú mérete meghaladja a 2,0 métert, de nem éri el a 4,0 métert.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, valamint cégér – a város egész területén történő - elhelyezése tekintetében:
a) építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött reklámok, reklámhordozó berendezések, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésénél,
b) építési reklámháló elhelyezésénél,
c) információs célú berendezés elhelyezésénél,
d) a város szempontjából jelentős rendezvényről való meghatározott időszakra elhelyezendő hirdetmény kihelyezése esetén,
e) építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött cégér elhelyezésénél.
(3) Az (2) bekezdésben meghatározott reklám közterületen történő elhelyezésekor a közterület-használati szerződés megkötésére a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően a bejelentés tudomásulvétele esetén, a kikötések figyelembevételével, kerülhet sor.
17. A bejelentési eljárás részletes szabályai
24. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.
2. A kérelmet a polgármesterhez a Tr.-ben meghatározott formában és tartalommal, e rendelet 23. § (1)-(2) bekezdése szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani e rendelet 5. számú melléklete szerinti bejelentőlap használatával.
3. A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tr.-ben meghatározottak szerint folytatja le.
4. A Polgármester településképi bejelentési eljárás keretében hozott döntését és a döntés ellenőrzését a városi főépítész készíti elő.
5. A bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat a kiadásától számított 1 évig érvényes.
6. A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Csorna Város Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.
7. A településképi bejelentésre kiadott döntés meghozatalánál a Tr.-ben meghatározottakon kívül az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) a vonatkozó építési szabályoknak való megfelelőség,
b) a kialakult település- illetve telek-szerkezethez való illeszkedés megfelelősége,
c) a környezet kialakult, illetve védendő építészeti valamint zöldfelületi adottságaihoz történő illeszkedés,
d) a kialakult épületmagassági adottságokhoz történő illeszkedés,
e) a tervezett jövőbeli beépítéshez, állapotokhoz történő illeszkedés,
f) a tervezett terület felhasználás megfelelősége a környezet szempontjából.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
18. A településképi kötelezési eljárás
25. § (1) A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:
a) településképi kötelezés, valamint
b) településképi bírság.
(2) A polgármester e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében hivatalból vagy kérelemre az Ákr. alapján kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki.
(3) A kötelezést tartalmazó hatósági határozat a településképi követelmények teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény/építményrész, a reklám, a reklámhordozó
a) felújítására,
b) átalakítására, vagy
c) elbontására kötelezheti.
19. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
26. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester a jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 50 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő településképi bírság kiszabását rendelheti el.
(2) A bírság mértékének meghatározásánál mérlegelni kell:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(3) A településképi bírság kiszabásának esetei:
a) a rendeletben előírt településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztásával megindított építési tevékenység;
b) a településképi bejelentésben foglaltaktól eltérő építési tevékenység végzése;
c) a településképi követelmények be nem tartása;
d) településképi bejelentésre hozott polgármesteri döntésben foglaltak be nem tartása.
20. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
27. § (1) A településképi bírságot Csorna Város Önkormányzata 11737069-15728018 számú számlájára kell befizetni, a kiszabásától számított 30 napon belül.
(2) A polgármester döntésével szemben, a bírság kiszabásáról szóló határozat kézhezvételétől számított számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületéhez.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
21. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
28. § (1) Csorna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a védett épületek és természeti értékek megfelelő színvonalú fenntartásához és megjelenéséhez a tulajdonosokat - pályázat útján - anyagi támogatásban részesítheti. Ennek mértékét minden évben az önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.
(2)3 A védett épületeket és természeti értékeket a tulajdonos köteles jó állapotban tartani. A fenntartáshoz, karbantartáshoz, felújításhoz a tulajdonos az önkormányzattól támogatást igényelhet. A támogatás odaítéléséről a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság dönt, szükség esetén az általa felkért független szakértő(k) javaslatának figyelembevételével, a rendelet 2. számú mellékletében (Pályázati szabályzat a helyi értékek támogatására) foglaltak alapján.
(3) Az 1. számú mellékletben felsorolt védelem alá vont objektumok állapotát és esztétikai megjelenését a városi főépítész ellenőrizheti, szükség esetén intézkedéseket kezdeményezhet a hiányosságok megszüntetésére.
29. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálylépésével egyidejűleg hatályát veszti az épített és a természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló 16/2006. (V. 15.) önkormányzati rendelet, a településképi bejelentési eljárásról szóló 2/2014. (I. 21.) önkormányzati rendelet, valamint a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról, és az elhelyezésükhöz szükséges településképi bejelentési eljárás szabályairól szóló 19/2017 (X. 20.) önkormányzati rendelet.
(3) A rendeletben foglaltakat a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
1/A. melléklet
|
|
Htv |
hrsz.: |
Andrássy utca |
19-20.század fordulóján épült 2db egymás melletti zártsorú polgárház, szép építészeti díszekkel, igényes homlokzattal. Jó állapotban. |
2. melléklet
1. A pályázat általános feltételei:
a) A támogatás pályázat útján igényelhető, amelyet olyan természetes és/vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező építtető nyújthat be, akinek a védett épület, vagy természeti érték a tulajdonában, használatában, kezelésében, bérletében van.
b) A pályázatokat a Gazdasági Bizottságnak címezve, az önkormányzat főépítészénél kell benyújtani. (9300 Csorna, Szent István tér 22. )
c) A pályázatok benyújtása folyamatos. A formailag és tartalmilag nem megfelelő pályázatok bírálatára nem kerül sor, azokat a polgármesteri hivatal a pályázó(k)nak visszaadja. Pályázni csak azokkal a védett épületekkel, természeti értékekkel lehet, amelyet e rendelet 1. sz. melléklete tartalmaz.
d) Az önkormányzati támogatás vissza nem térítendő támogatás.
e) A támogatás összegének folyósítása a pályázat megvalósítását követően utólagosan történik.
2. A pályázat tartalmi követelményei: A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:
a) A pályázó adatait (név, lakcím, telefonszám)
b) Általános feltételként:
- építési engedélyhez kötött munka esetén: az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési határozatot,
- fénykép dokumentációt az épület állapotáról,
- az ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát
- a megvalósítást szolgáló részletes költségbecslés (ha kiviteli terv is készült ezen időpontra, úgy az ahhoz tartozó költségvetés)
- a megpályázott munka elkészülésének határideje
- a pályázó előzetes kötelezettségvállalási nyilatkozatát arról, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel
c) Társasházak és közös tulajdonú ingatlanok esetében az általános feltételeken túl az alábbi mellékletek is szükségesek:
- a lakóközösség közgyűlési határozatát arról, hogy a pályázati forrást igénybe kívánják venni,
- a szerződéskötésre vonatkozó - a tulajdonostársak képviseletére jogosító – meghatalmazás
3. A pályázatok elbírálása és a támogatás mértéke:
a) A fentiekben részletezett tartalommal beérkező pályázatokat az önkormányzati főépítész nyilvántartásba veszi és erről a pályázót értesíti.
b) A pályázatot az önkormányzati főépítész véleményezi a műszaki indokoltság, az épület és a felújítás jellege, valamint a felújításra fordítandó költségek alapján. A támogatás célja hangsúlyozottan az eredeti részek felújítása, restaurálása, visszaállítása. A támogatás elnyerésében elsőbbséget élvez az az építtető, akit ilyen munka elvégzésére jogerős hatósági döntés kötelez.
c) A bírálatról a döntést követő 30 napon belül írásban kell értesíteni a pályázó(ka)t.
d) A támogatást elnyert pályázókkal a Polgármester köt megállapodást. A megállapodásnak tartalmaznia kell a megítélt pénzösszeg mértékét, felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
|
Bejelentő személy/szervezet neve: |
|
|
Lakcíme, szervezet székhelye: |
|
|
Értesítési címe: |
|
|
Telefon/Fax szám: |
|
|
e-mail címe: |
|
Tervezett tevékenység helyszíne, érintett telek helyrajzi száma: |
|
|---|---|
|
Megjelölése, részletes leírása |
|
|
Tervezett időtartama: |
|
|
Csatolt mellékletek (helyszínrajz, homlokzati rajz, látványterv, stb.): |
A 6. § (1) bekezdése a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XI. 22.) önkormányzati rendelete 6. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdése a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XI. 22.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (2) bekezdése a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XI. 22.) önkormányzati rendelete 6. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (VI. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.