Fertőrákos Község Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, annak 9. mellékletében meghatározott államigazgatási szervek véleményének kikérésével, a következő rendeletet alkotja:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

I.  Fejezet

Általános előírások

1. A rendelet hatálya

1.§ ¹

(1)  A rendelet hatálya Fertőrákos község közigazgatási területére terjed ki a   a Fertőrákos 03/18, 03/19  helyrajzi számok kivételével.

.

(2)  A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

(3)  A rendeletet mellékleteivel együtt kell alkalmazni.

(4) A rendelet mellékletei:

   a)  1. számú melléklet: Szabályozási és övezeti terv I/1 (továbbiakban SZ-J terv)

   b)  2. számú melléklet: Szabályozási és övezeti terv I/2 (továbbiakban SZ-J terv)

   c)  3. számú melléklet: Szabályozási és övezeti terv II. (továbbiakban SZ-J terv)

   d)  4. számú melléklet: Út mintakeresztszelvények

   e)  5. számú melléklet: Ültethető és nem ültethető fafajok jegyzéke

   f)   6. számú melléklet: A lakóterületi építési hely határai

   g)  7. számú melléklet: A vegyes területi építési hely határai

   h)  8. számú melléklet: A gazdasági területi építési hely határai

   i)   9. számú melléklet: Az üdülőterületi építési hely határai

          2. Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Kötelező szabályozási elemek

   a)  a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határa

   b)  szabályozási vonal

   c)  a meglévő és a megmaradó közterületi határvonal

   d)  az építési övezet, övezet határa,

   e)  az építési hely határa,

   f)   az építési vonal.

2. Irányadó szabályozási elem: az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt telekhatár.

3. Alakítható legkisebb telekszélességnél a telekszélesség értelmezése: a telek utcai határvonalának mérete.

4. Épület utcai homlokzatszélességénél a homlokzatszélesség értelmezése: az utcai telekhatárhoz legközelebb álló homlokzat(ok) és az attól legfeljebb 3,0 m távolságban álló, azzal legfeljebb 45°-ot bezáró homlokzat(ok) szélességének összege.

5. Kialakult beépítésű övezet: Az az övezet, melyben a telkek több mint 50%-a fő funkciójú épülettel beépített.

6. Kialakult telekosztású övezet: Az az övezet, melyben a telkek több mint 50%-a az övezeti előírásoknak megfelelően kialakított.

7. Telekegység: Olyan telkek területének az összessége, amelyben egy közúttal határos, útként nem lejegyzett telek több önálló helyrajzi számon lejegyzett lakóépület megközelítését biztosítja.

8. Település védendő területe: lakóterület, vegyes terület, üdülőterület, zöldterület, különleges terület, kivéve a szennyvízátemelő, a vízmű, valamint a nyersanyaglelőhelyek különleges területét.

9.Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

10. Települési védőterület: a település lakó-, vegyes-, üdülő-, zöldterületei és különleges területei közül a temető, a rendezvénytér, az idegenforgalmi terület, mint védett területek határától mért 500 m-es területsáv.

11. Zártsorúsodó beépítési övezet: olyan övezet, melyben az oldalkert mérete 6,0 m-nél kisebb, jellemzően 1,0-4,0 m közötti, az épületek zártsorúan csatlakoznak egymáshoz, vagy a közöttük lévő kapuzat és kerítés legalább 75%-ban tömör kialakítású.

3. Szabályozási elemek

3. §

(1) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a (2)-(5) bekezdésben szabályozott eseteket –a szabályozási terv és szükség esetén a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.

(2) Az azonos területfelhasználású építési övezetek közötti övezeti határvonal a vele határos telkeket érintően az SZ-J terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett, az övezetek megszűnését nem eredményező módon elmozdítható.

(3) Az eltérő területfelhasználású építési övezetek, övezetek közötti övezeti határvonal a vele határos telkeket érintően az SZ-J terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett, az övezetek megszűnését – kivéve a 4) bekezdésben meghatározottakat - nem eredményező módon 5,0-5,0m mértékig elmozdítható.

(4) Az SZ-J terven vízilétesítmény, árok megnevezésű jellel jelölt árkok nyomvonala csak a teljes vízgyűjtőterületük felülvizsgálatával szüntethető meg, változtatható meg.

(5) A szabályozási terven jelölt szabályozási vonalak útépítési tervekkel pontosítottan legfeljebb ±5,0m mértékkel elmozdíthatók.

4. A  telekalakítás szabályai

4.§

(1) A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.

(2) A kialakult telekosztású övezetben, kivéve a telekcsoport újraosztással érintett területet, a kialakítható telek legkisebb szélességére vonatkozó előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását. Amennyiben a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.

(3) Lakó- és vegyes területfelhasználású övezetben, amennyiben a kialakult telekosztású övezet telkeinek területe nem felel meg az övezeti előírásokban rögzítettnek, telekalakítás abban az esetben végezhető, amennyiben az alakuló telkek mérete vagy eléri a 300 m²-t, vagy az övezeti előírásokhoz közeledik.

(4) Lakó és településközpont vegyes területfelhasználású övezetben nyeles telek, valamint magánút nem alakítható, kivéve, ha a részletes övezeti előírások másként rendelkeznek.

(5) Közlekedési területen építményt elhelyezni, számára telket alakítani abban az esetben lehetséges, amennyiben biztosítható, a közlekedési területen a közlekedés résztvevőinek biztonságos, gyors és zavartalan közlekedése.

5.  A telek beépítésének általános szabályai

5.§

(1) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J terv a telkek megosztásának lehetőségét új közút terület kialakításával tartalmazza, ott a közútterület kialakítása számára a helyet biztosítani kell. A közút számára kijelölt telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.

(2) A már beépített építési telkeken közterület bővítés helybiztosítása céljából szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a szabályozási vonaltól kell számítani. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.

(3) Közterület bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

(4) Azokban a telektömbökben, ahol az SZ-J terv a telkek megosztásának lehetőségét új közút terület kialakításával, vagy a meglévő közútterület bővítésével tartalmazza, ott a közútterület kialakítása vagy bővítése számára a helyet biztosítani kell. A közút számára kijelölt telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.

(5) A nem telekhatáron vezető övezeti határvonal által érintett építési telek az övezeti határ vonala által jelölt tervezett telekmegosztás végrehajtása nélkül is beépíthető, amennyiben az övezetre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelel. A beépíthetőségnél a telek övezeti határvonallal leválasztott telekrésze nem vehető figyelembe. Az építési hely hátsókerti határát az övezeti határvonaltól kell számítani.

(6) Telekcsoport újraosztással érintett övezetben építmény csak a szabályozási és övezeti előírásoknak megfelelő telekalakítás után helyezhető el. A telekcsoport újraosztása történhet szakaszosan is. Az egyes szakaszoknak egymással érintkezőnek kell lenniük.

(7) A már beépített lakó területfelhasználású övezet telkén - figyelembe véve az (1)-(5) bekezdések előírását - amennyiben annak

        a) mérete

        b) beépítettsége

a telket magába foglaló övezetre vonatkozó előírásoknak nem felel meg, építési engedélyköteles tevékenység akkor végezhető, amennyiben az a telek beépítettségét nem növeli.

(8) A telekegység beépítettsége az egységbe tartozó telkek összterülete alapján számítandó.

(9) A telket kiszolgáló közút 45.§ (9) b) pontja szerinti, úttengellyel párhuzamos szakaszos megvalósítása esetén a telek beépítése csak a teljes útkeresztszelvény kiépítésével történhet.

(10) A be nem építhető teleksáv jellel megjelölt telekrészen építmény nem építhető.

6.  A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

6. §

(1) Kialakult beépítésű lakó területfelhasználású övezetben az építési hely előkerti határvonala az épületek kialakult utcai beépítési vonala. Az előkerti építési hely határvonalhoz legközelebb álló főépítményt erre a határvonalra, vagy attól a telek belseje felé legfeljebb 3,0 m távolságra kell építeni, kivéve saroktelek esetén, valamint amennyiben a részletes övezeti előírások másként rendelkeznek. Előkert nélküli beépítésnél az építési hely előkerti határvonala egyben beépítési vonal.

(2) Saroktelken épület – amennyiben a részletes övezeti előírások másként nem rendelkeznek - a beépítési oldallal párhuzamos telekhatártól 3,0 m távolságon belül, figyelemmel a (3) bekezdésre, a beépítési oldalra merőleges utcai telekhatártól a már beépült tömb esetén a jellemző kialakult távolságra, beépítetlen tömb esetén 5,0 m-re építhető, figyelemmel a 6.§ (3) bekezdésében foglaltakra.

Amennyiben a saroktelket nem a beépítési oldalon határolja gyalogút, a gyalogút felőli előkert mérete kialakult, vagy 3,0 m.

(3) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen többen – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a nyugati oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési oldalhatár a tömbre jellemző beépítési oldal. Oldalhatáron álló beépítésnél a 18,0 m-nél keskenyebb telken a főépítménynek az építési hely beépítési oldal szerinti határán, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell állnia.

(4) Az övezeti előírásokban előírt beépítési mód új épület építésére vonatkozik. Ettől eltérő, meglévő beépítés esetén a meglévő épület felújítható, lakóépület új, önálló lakást nem eredményező módon átalakítható, továbbá legfeljebb egy alkalommal, 25 m²-rel bővíthető.

(5) Zártsorú beépítésnél a szomszédos telken álló épületek földszinti padlóvonala között legfeljebb 45 cm eltérés lehet.

(6) A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára önálló parkolóterület és garázs csak a részletes övezeti előírásokban megjelölt övezetben helyezhető el.

7.§

(1)Az SZ-J terv hatálya alá tartozó területen napelempark, valamint a háztartási méretű kiserőművek közül széltorony, szélerőmű– az akként szabályozott területen kívül - nem építhető, nem helyezhető el.

7.  Állattartó épületek építése

8.§

(1) Állattartó épület elhelyezése szempontjából tiltott övezetek:

a)  településközpont terület

b)  intézmény terület

c)  hétvégi házas üdülőterület

d)  kereskedelmi, szolgáltató terület

e)  különleges terület

f)  kertes mezőgazdasági terület

g)  korlátozott felhasználású mezőgazdasági terület

(2) Állattartó épület legfeljebb 10 m² nettó alapterülettel és 25 m³ térfogattal építhető:

kertvárosias lakóterület

falusias lakóterületen a tiltott övezetek 20 m-es körzetébe eső telkeken, vagy telekrészeken

a települési védőterület határán belül az általános mezőgazdasági övezetben a tiltott övezetek 20 m-es körzetébe eső telkeken, vagy telekrészeken.

(3) Állattartó épület legfeljebb 200 m² nettó alapterülettel és 600 m³ térfogattal építhető:

a)  falusias lakóterületen -kivéve a (2) b) pontot- az utcai telekhatártól legalább 50 m, a szomszédos telek, telkek hátsókerti telekhatárától legalább 20 m távolságban

b)  A települési védőterület határán belül az általános mezőgazdasági övezetben, kivéve a (2) c) pontot.

(4) Állattartó épület külön méretkorlátozás nélkül, de a részletes övezeti előírásokat és az egyéb jogszabályokban meghatározott korlátokat és feltételeket figyelembe véve építhető:

a)  a települési védőterület határán kívüli általános mezőgazdasági övezetben.

b)  üdülőházas üdülőterületen, csak a lovas turizmust szolgáló lóistállóként.

8.  Közművek előírásai

9.§

(1)  A belterületi közterületeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek térszín alatt:

a)  ivóvíz vezeték

b)  szennyvíz vezeték

c)  gázvezeték

d)  távbeszélő földkábel

e)  mvillamos energia vezeték

f)  telefon vezeték

g)  kábel TV vezeték

h)  nyílt árok vagy zárt csapadékvíz elvezető csatorna és műtárgyaik

(2) A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.

(3) Az SZ-J terven vízilétesítmény–árok megnevezésű jellel jelölt árkok nyomvonala csak a teljes vízgyűjtőterületük felülvizsgálatával szüntethető meg, változtatható meg.

(4) Az építési övezeteket, figyelemmel az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben foglaltakra, valamint a részletes övezeti előírásokra - teljes közművel kell ellátni azzal a kitétellel, hogy az építési övezetek telkeinek csapadékvize közút árkába nem vezethető.

II.   Fejezet

Korlátozó elemek

9.   A rendelet által elrendelten

10. §

(1) Települési védőterület

a)  a település védendő területének határától mért 500 m széles területsáv.

b)  védőterületen belül állattartó épület a 9.§ szerint építhető.

(2) A temető védőterülete

a) a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül a temető működését zavaró, a falusias lakóterület átlagos forgalmát meghaladó forgalmat vonzó építmény nem építhető.

(3) Repülőtér miatti magassági korlátozás

a) a fertőrákosi Piuszpusztai repülőtér miatti magassági korlátozással érintett terület jellel megjelölt területen a kifutópálya küszöbpontjától mért 150 m távolságú ponttól indulóan, vízszintes értelemben a pályatengelytől 15-15°-os szögű egyenessel határolt, a ponttól 2%-os emelkedésű sík fölé 15 km távolságig építmény nem nyúlhat.

10.  Külön jogszabályban elrendelten

11. §

(1) Közlekedési létesítmények védőterülete

a) országos mellékutak külterületi szakaszának tengelyétől mért 50,0 – 50,0 m

(2) Vízgazdálkodási területek védőterülete

a) kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás és összefüggő árokrendszer 6,0-6,0 m széles parti sávja

b) vízbázis „A” hidrogeológiai védőidoma

c) vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma

(3) Közművek védőterülete

kisfeszültségű elektromos szabadvezeték tengelytől mért 7,0-7,0 m széles védőterülete

(4)  Régészeti lelőhely építési tevékenységgel történő érintése feltételekhez kötött.

III.  Fejezet

Az épített és természeti értékek és a környezeti elemek védelme

11.  Az épített környezet alakítására vonatkozó szabályok

12. §

   (1)

a) Az új területfelhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi övezetben az egymással szomszédos telkek utcai telekszélességének aránya nem lehet több 1,5-nél.

b) A már kialakult telekosztású lakóterületi terület-felhasználású övezetben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatárrendezés) a kialakult telek szélességének megváltoztatását eredményezi, a telekátalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet. Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telekátalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telekátalakítás engedélyezhető.

12.  Világörökségi területe

13. §

(1) A világörökségi terület határvonalát az SZ-J terv tartalmazza.

(2) A terület kezelésére vonatkozó szabályok a kezelési tervben, valamint a külön jogszabályban rögzítettek.

13.  Műemlékvédelem

14. §

(1) A műemlékeket az SZ-J terv és a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(2) A műemléki környezetet az SZ-J terv és a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

14.  Régészeti értékek védelme

15. §

(1) A régészeti lelőhelyeket az SZ-J terv tartalmazza.

15.  Természetvédelem

16. §

(1) A NATURA 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek felsorolását a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

(2) A nemzeti ökológiai hálózatba tartozó területeket az SZ-J terv tartalmazza. A területeken a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, erdő) nem változtathatók meg, művelési ág változtatás csak intenzívebb művelési ágakból természetszerű ágak irányába engedélyezhető. Új erdő csak őshonos fafajok alkalmazásával telepíthető.

(3) A külterületi fásítások növényzetét legalább 80%-ban a tájra jellemző őshonos fafajokból kell kialakítani. A javasolt, tájra jellemző fafajokat az 5. számú melléklet tartalmazza.

16.  Táj- és látványvédelem

17. §

(1)  A tájképvédelmi terület övezetét az SZ-J terv tartalmazza.

18. §

(1) Az SZ-J terven jelölt fő kilátópontokból a védendő látványelemek védelmét biztosítani kell.

a) Védendő látványelemek:

1. Sopron város történeti sziluettje, városképe

2.  a Fertőmelléki dombsor természeti területének látványa

3.  a Fertő-tó panorámája.

17.  Zöldfelületek

19. §

(1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J terven és a részletes övezeti előírásokban megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.

(2) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.

(3) A gazdasági terület telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(4) Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.

(5) Lakóterületen az előkert és az oldalkertnek az előkerttől mért 20,0 m-es sávja területének legfeljebb 35%-a burkolható le, kivéve a parkoló kialakításához szükséges területet. A fennmaradó területrészt növényzettel borított felületként kell kialakítani.

(6) Közterületi fa kivágása esetén a kivágott fák darabszámával megegyező számú, legalább 12/14 méretű 2xi, fasorban sorfát, egyéb helyen parkfát kell elültetni.

18.  Környezetvédelem

20. §

(1) Levegőtisztaságvédelmi besorolás: 10. számú légszennyezettségi zóna.

(2) Vízvédelemi besorolás:

a)  felszín alatti víz állapota szempontjából: fokozottan érzékeny, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület,

b)  felszíni víz szempontjából: 2. egyéb védett területen lévő befogadó, 4. általánosan védett

(3) Talajvédelem

a) Művelési ág váltás csak a jobb talajvédő hatású művelési ág irányába történhet.

(4) A beépítésre szánt terület környezetvédelmi előírásai:

a) Hulladékelbánás: Kötelező hulladékelszállítás a községi rendszer keretében, vagy saját szervezésben lerakó, vagy ártalmatlanító helyre.

b) Szennyvízelvezetés: Kötelező szennyvízcsatorna rákötés, amennyiben a részletes övezeti előírások másként nem rendelkeznek.

(5) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

MÁSODIK RÉSZ

Területfelhasználási, övezeti előírások

IV. Fejezet

Terület-felhasználás az általános és a sajátos használat szerint

21. §

(1) A település igazgatási területének tagolódása:

beépített és beépítésre szánt terület,

beépítésre nem szánt terület,

(2) Beépített és beépítésre szánt terület

a) Lakóterület

1. kertvárosias                                                            Lke

2. falusias                                                                  Lf.

b) Vegyes terület

1. településközpont                                                     Vt

2 intézményi                                                               Vi

c) Gazdasági terület

1.  kereskedelmi, szolgáltató                                        Gksz

d) Üdülőterület

1.   üdülőházas                                                            Üü

2.   hétvégi házas                                                         Üh

e) Különleges terület                              

1.  szennyvízátemelő területe                                       Kszt

2.  vízmű területe                                                         Kvm

(3) Beépítésre nem szánt terület

a) Különleges terület       

1. temető terület                                                         Kbt

2. bányaterület                                                           Kbb

3.rendezvénytér                                                          Kbrt

4. kikötő területe                                                         Kbk

5. kutatás, fejlesztési terület                                        Kbkf

6. idegenforgalmi terület                                              Kbi

7. napelempark                                                          Kbn

b) Közlekedési terület

1.  közút terület                                                           KÖu

2.  közút terület fásított területe                                    KÖuft

3.  légi közlekedési terület                                           KÖl

c)  Közműterület                                                              KÖ

d)  Zöldterület

1. közkert                                                                  Zkk

e)  Erdőterület                                         

1.  védelmi erdő                                                          Ev

2.  gazdasági erdő                                                      Eg

3.  közjóléti erdő                                                         Ek

f) Mezőgazdasági terület                        

1.  általános mezőgazdasági terület                              Má

2.  kertes mezőgazdasági terület                                  Mk

3.  korlátozott felhasználású mezőgazdasági terület       Mkf

g) Vízgazdálkodási terület           

1.  vízműkút                                                                Vk

V.  Fejezet

Beépítésre szánt terület

19.  Lakóterület

22.§

(1) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:

a) kertvárosias lakóterület  Lke

b) falusias lakóterület   Lf

(2) A lakóterület telkei építési helyének meghatározását a 6.§ (1), (2) bekezdésében, valamint a 57. § szerinti részletes övezeti előírásokban foglalt eltérésekkel, a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

20.  Kertvárosias lakóterület

23. §

(1)A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül –:

a)  a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

b)  hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

c)  kulturális,

d)  szállás jellegű és

e)  sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(2) A kertvárosias lakóterületen telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető.

(3) A kertvárosias lakóterületen telkenként egy főépítmény építhető.

(4) A kertvárosias lakóterületen melléképítményként gépjármű és egyéb tároló építhető.

(5) A kertvárosias lakóterületen a megengedett legnagyobb beépítési sűrűség értéke 0,6.

21  Falusias lakóterület

24. §

(1) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül

a) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) szállás jellegű,

d) igazgatási, iroda,

e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

f) kulturális, közösségi szórakoztató és

g) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(2) A falusias lakóterületen telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető, amennyiben a részletes övezeti előírások másként nem rendelkeznek.

(3) A falusias lakóterület telkein lakóépület megléte vagy egyidejű építése esetén építhető:

c) főépítmények közül a mező- és erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú épület,

a)  melléképítmények közül állat ól, állatkifutó, trágyatároló.

(4) A falusias lakóterületen azokban az építési övezetekben, ahol a megengedett legnagyobb párkánymagasság 4,5 m, az utcai telekhatártól 20,0 m-en túl épülő mező- és erdőgazdasági építmények megengedett legnagyobb párkánymagassága: 5,0 m.

(5) A falusias lakóterületen a megengedett legnagyobb beépítési sűrűség értéke 0,5.

(6) Az övezet vízmű külső védőterület határába eső telkein a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály előírásait figyelembe kell venni.

22.  Vegyes terület

25. §

(1) A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:

a) településközpont terület            Vt

b)  intézményi terület                    Vi

(2) A vegyes terület telkei építési helyének meghatározását a 6.§ (1), (2) bekezdésében foglalt eltérésekkel, a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

23.  Településközpont terület

26. §

(1) A településközpont területen elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül

a) igazgatási, iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

c) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,

d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

e) kulturális, közösségi szórakoztató és

f) sport

rendeltetést is tartalmazhat

(2) A településközpont terület telkein a megengedett legnagyobb beépítettség számításánál az építési övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület kétszerese vehető figyelembe.

(3) A településközpont területen a megengedett legnagyobb beépítési sűrűség értéke 2,4.

24.  Intézményi terület

27. §

(1) Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az intézmény területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül

a) iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

c) kulturális, közösségi szórakoztató,

d) hitéleti és

e) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A terület övezetein a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás a részletes övezeti előírásokban foglaltak szerint alakítható ki.

(4) Az intézményi területen a megengedett legnagyobb beépítési sűrűség értéke 3,5.

25.  Gazdasági terület

28.§

(1) A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:

a) kereskedelmi, szolgáltató Gksz

(2) A gazdasági terület telkei építési helyének meghatározását a rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.

26.  Kereskedelmi, szolgáltató terület

29.§

(1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, telkenként legfeljebb két lakás kialakítható.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen a megengedett legnagyobb beépítési sűrűség értéke 2,0.

27. Üdülőterület

30. §

(1) Az üdülőt terület besorolása a sajátos használat szerint:

a) üdülőházas terület        Üü

b) hétvégi házas terület     Üh

(2) Az üdülőterület telkei építési helyének meghatározását a rendelet 9. számú melléklete tartalmazza.

28.  Üdülőházas terület

31. §

(1) Az üdülőházas területen kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping, a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület, valamint a lovas turizmust szolgáló lóistálló helyezhető el.

(2) Az övezet telkein a keletkező szennyvíz elvezetése egyedi szennyvíztisztító alkalmazásával is biztosítható, az övezet telkeivel határos közterületen a közüzemi szennyvízhálózat kiépítéséig. A hálózat kiépítése után kötelező az arra való csatlakozás.

(3) Az üdülőházas területen a megengedett legnagyobb beépítési sűrűség értéke 1,0.

29.  Hétvégi házas terület

32. §

(1) A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépület helyezhető el. Telkenként egy fő funkciójú épület építhető.

(2) A meglévő lakóépületek bővítést nem eredményező felújítása lehetséges.

(3) Az övezet telkein a keletkező szennyvíz elvezetése egyedi szennyvíztisztító alkalmazásával is biztosítható az övezet telkeivel határos közterületen a közüzemi szennyvízhálózat kiépítéséig. A hálózat kiépítése után kötelező az arra való csatlakozás.

(4)  az épületek rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvíz (közműves, vagy saját kútról táplált) szükség esetén technológiai vízellátással is biztosítható.

(5) A hétvégi házas területen a megengedett legnagyobb beépítési sűrűség értéke 0,2.

30.  Különleges terület

33. §

(1)  A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:

a)  szennyvízátemelő területe         Kszt

b)  vízmű területe                          Kvm

(2) A különleges területen a megengedett legnagyobb beépítési sűrűség értéke 2,0

31.  Szennyvízátemelő telep terület

34. §

(1) A területen a szennyvízátemelő működéséhez szükséges épületek és technológia építmények helyezhetők el.

(2) Az építési hely határai:

a) előkert.                                                5,0 m

b) oldalkert                                              5,0 m

c) hátsókert                                             5,0 m

32.  Vízmű terület

35.§

(1) A területen a vízmű működéséhez szükséges épületek és technológiai építmények helyezhetők el.

(2) Az építési hely határai:

a) előkert.                                                5,0 m

b) oldalkert                                               5,0 m

c) hátsókert                                             10,0 m

VI.  Fejezet

Beépítésre nem szánt terület

33.  Különleges terület

36. §

(1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:

a) temető terület                                      Kbt

b) bányaterület                                        Kbb

c) rendezvénytér                                      Kbrt

d) kikötő terület                                      Kbk

e) kutatás, fejlesztési terület                     Kbkf

f) idegenforgalmi terület                          Kbi

g) napelempark                                       Kbn

34.  Temető terület

37. §

(1) A területen a temető működéséhez és fenntartásához szükséges építmények építhetők.

(2) A sírhelyeken és építményeken kívül eső területen fásszárú növényzetet kell telepíteni. A növényzet számára fenntartott  terület 10%-a leburkolható.

(3) Az övezetben a keletkező szennyvíz elvezetése egyedi szennyvíztisztító alkalmazásával is biztosítható, az övezet telkeivel határos közterületen a közüzemi szennyvízhálózat kiépítéséig. A hálózat kiépítése után kötelező az arra való csatlakozás.

35. Bányaterület

38. §

(1) A területen a bánya működéséhez szükséges építmények építhetők.

(2) Építési hely határa:            a telekhatároktól mérten 10,0 m, portaépület esetén 5,0m.

36.  Rendezvénytér

39. §

(1) A területen rendezvényeket kiszolgáló színpad, lelátó, kiállítási építmény, továbbá sportolással kapcsolatos építmények, játék- és pihenést szolgáló kerti építmények; valamint igazgatási építmény és mindezeket kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szociális és fenntartó épületek építhetők a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály figyelembe vételével.

(2) Az építési hely határai:

a) előkert.                                                5,0 m

b) oldalkert                                             5,0 m

c) hátsókert                                             5,0 m.

37.  Kikötő terület

40. §

(1) A területen a kikötő működéséhez kapcsolódó közlekedési, kiszolgáló, valamint kereskedelmi, szolgáltatási építmények helyezhetők el.

(2) Az építési hely határai:

a) előkert.                                                5,0 m

b) oldalkert                                              5,0 m

c) hátsókert                                             5,0 m.

38.  Kutatás-fejlesztési terület

41. §

(1) A területen a meteorológiai állomás működéséhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési építmények helyezhetők el.

(2) Az építési hely határai:

a) előkert.                                                10,0 m

b) oldalkert                                             10,0 m

c) hátsókert                                             10,0 m.

39.  Idegenforgalmi terület

42. § Kbi jelű övezet

(1) A területen a barlangszínház működéséhez kapcsolódó szcenikai, bemutató, kereskedelmi, szolgáltató, szociális, gazdasági rendeltetésű építmény, valamint kilátó helyezhető el.

(2) Az építési hely határai:

a) előkert.                                                10,0 m, porta építése esetén 5,0 m

Az előkert meghatározásánál a Fő utcát kell figyelembe venni.

b) oldalkert                                             10,0 m

c) hátsókert                                             SZ-J terven jelölt

43. § Kbi1 jelű övezet

(1) Az övezetben idegenforgalmi célú bemutató, az ehhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági, valamint szállás rendeltetésű építmény helyezhető el.

(2) Az építési hely határai:

a) előkert.                                     10,0 m, porta építése esetén 5,0 m

b) oldalkert                                              5,0 m

c) hátsókert                                              5,0 m

40.  Emlékpark

44.§

(1) A területen az emlékpark növényállományát nem veszélyeztető módon, az emlékparkhoz kapcsolódó emlékmű, továbbá pavilon helyezhető el.

41.  Napelempark

45. §

(1) Az övezetben napelempark és az annak működésével összefüggő építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben épület legfeljebb 4,5 m építménymagassággal helyezhető el.

42.  Közlekedési terület

46. §

(1) A közlekedési terület besorolása a sajátos használat szerint:

a) közút terület                                        KÖu

b) légi közlekedési terület                        Köl

(2) A közút területek szabályozási szélessége a 3.§ (5) bekezdésének figyelembe vételével:

a) az SZ-J terven „M” jellel jelölt esetben meglévő, megmaradó

b) az SZ-J terven számadattal jelölt új, vagy megváltozott szélességű területeknél a számadatnak megfelelő.

(3) A közút területek besorolása az úthálózatban betöltött szerepük szerint:

a) Országos közút

1. országos mellékút

b) Helyi közút

1. településközi mellékút,        K.V. A. 50,

2. kiszolgáló út,                      B.VI.d.A.50,

3. kerékpárút

4. gyalogút                              B. X.

(4)Közterületi tömbparkoló az SZ-J terven P jellel jelölt terület. A közparkoló területén épület nem építhető. A parkoló területének minden 5 férőhelye után 1 db lombos fa ültetendő.

(5) Kerékpárút az SZ-J terven akként jelölt terület.

(6) Keresztmetszeti elrendezések

a) Kiszolgálóút:

legalább 6,0 m széles útburkolat,

kétoldali beépítés esetén kétoldali legalább 1,5-1,5 m széles,

egyoldali beépítés esetén legalább egyoldali, 1,5 m széles járda,

legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor),

kétoldali, az útkorona és járda között szabadon hagyandó legalább 2,0-2,0 m zöldsáv.

a KÖu* jelű kiszolgálóút alatt kétéltű áteresz

(7) Az új közutak területén a rendelet 4. számú mellékletben ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.

(8) A rendelet hatálya alá tarozó területen végforduló nélkül 150 m-nél hosszabb zsákutca nem alakítható, kivéve a szakaszosan megépítendő, végső kiépítésében nem zsákutca utcaszakaszokat.

(9) A közutak telkének kialakítása szakaszosan is történhet az alábbiak szerint:

a) Hossztengelyére merőleges szakaszolás az egy időben kiszolgálandó telkek, építési telkek helyzetének megfelelően azzal, hogy átmenetileg kialakuló zsákutca 250,0 m-nél hosszabb nem lehet. Abban az esetben, ha a szakaszosan kiépítendő út egyszerre egy oldalon kettőnél több telek kiszolgálására létesül, a zsákutca végén 16,0 x 16,0 m méretű ideiglenes végfordulót kell kiépíteni. Az ideiglenes járműforduló külön megállapodás alapján az útterülethez csatlakozó telken is kialakítható. A telek járműforduló céljára ideiglenesen igénybe vett területét a telek beépítésének számításánál és az építési hely meghatározásánál a telek területeként kell figyelembe venni.

b) Hossztengelyével párhuzamos irányú szakaszolás a rendelet 4. számú melléklete szerinti út mintakeresztszelvényekben meghatározott helyen és szélességi mérettel

1. kerékpárút,

2. kerékpáros és gyalogos út,

3. gyalogjárda,

4. árok

         számára.

43.  Magánút

47. §

(1) A lakó és településközpont vegyes területfelhasználású területen, amennyiben a részletes övezeti előírások másként nem rendelkeznek, magánút nem alakítható ki.

(2) A közforgalom számára megnyitott magánút keresztmetszeti elrendezése:

a) gazdasági terület

legalább 6,0 m széles útburkolat,

legalább egyoldali, 1,5 m széles járda,

legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor),

kétoldali, az útkorona és járda között szabadon hagyandó legalább 2,0-2,0 m zöldsáv.

b) mezőgazdasági terület

legalább 3,5 m széles útburkolat,

legalább kétoldali 1,5-1,5 m széles padka,

legalább egyoldali, legalább 1,5 m széles árok,

legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor).

c) intézményi terület

legalább 5,5 m széles útburkolat,

legalább egyoldali, 1,5 m széles járda,

legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor).

44.  Légi közlekedési terület

48. §

(1) A területen a repülőtér működéséhez kapcsolódó közlekedési, tároló, kereskedelmi, szolgáltató építmények helyezhetők el a 10. § (3) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve.

(2) Az építési hely határát az SZ-J terv tartalmazza.

45.  Közműterület

49.§

(1) Közműterület az SZ-J terven KÖ jellel jelölt terület.

(2) A közműterületen a telekterületet igénylő közművi építmények helyezhetők el.

46.  Zöldterület

50. §

(1) A zöldterület besorolása a sajátos használat szerint:

közkert                                    Zkk

(2) A közkertben épület nem építhető, a melléképítmények közül a kerti melléképítmények helyezhetők el.

47.  Erdőterület

51. §

(1) Erdőterületek az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terven E jellel jelölt területek.

(2) Az erdőterület övezeti felosztása az erdő elsődleges rendeltetése szerint:

a) védelmi erdő  Ev

b) gazdasági erdő  Eg

c) közjóléti erdő Ek

52.§

(1) A védelmi erdők övezetében – az erdei kilátó és a magasles kivételével – épületet elhelyezni nem lehet. Közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.

(2)  A gazdasági erdők övezetében az elsődleges rendeltetést nem akadályozó, a turizmust, természetjárást szolgáló erdei melléképítmények, továbbá az erdőműveléshez szükséges építmények helyezhetők el. A huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületek megengedett legnagyobb párkánymagassága 3,5 m.

(3) A közjóléti erdők övezetében a turizmust, természetjárást szolgáló erdei melléképítmények, továbbá az erdőműveléshez szükséges építmények helyezhetők el. A huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületek megengedett legnagyobb párkánymagassága 6,0 m.

48.  Mezőgazdasági terület

53. §

(1) A mezőgazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:

a) általános mezőgazdasági terület Má

b) kertes mezőgazdasági terület Mk

c) korlátozott felhasználású mezőgazdasági terület Mkf

(2) Az övezetben az emberi tartózkodásra szolgáló építmények elhelyezésének feltételei

a) a villamosenergia (közüzemi, vagy helyi) ellátás biztosított,

b) az épületek rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvíz (közműves, vagy saját kútról táplált) – szükség esetén technológiai vízellátás is biztosított,

c) a keletkező szennyvíz elvezetése egyedi szennyvíztisztító alkalmazásával, vagy közüzemi szennyvízcsatornával biztosított,

d) a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése, illetve megfelelő szikkasztása biztosított,

e) a használat során keletkező hulladékok elszállítása biztosított,

f) a terület megközelíthetősége biztosított (az egyes beépíthető földrészletek gépjárművel közútról közvetlenül, de legalább magánútról megközelíthetők).

49.  Általános mezőgazdasági terület

54. §

(1) Má övezet

a) Az övezetben birtoktest létesíthető.

b) A birtoktesthez tartozó birtokközpont területén

1. a megengedett legnagyobb beépítettség 10%.

2. az épület megengedett legnagyobb párkánymagassága 6,0 m, lakóépület megengedett legnagyobb   

   párkánymagassága 4,5m

3. beépítési mód szabadon álló

4. építési hely határa

   4.1 előkert    20,0 m

   4.2 oldalkert 10,0 m

   4.3 hátsókert 10,0 m.

c) Az övezetben - kivéve a birtokközpontot – az 5 ha-t elérő vagy azt meghaladó nagyságú földrészletén a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására szolgáló építmény helyezhető el, legfeljebb 3%-os beépítettséggel.

d) Az állattartás és állattenyésztés épületeinek elhelyezésénél a 8.§ (2)-(4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell lenni.

e) Az épületek megengedett legnagyobb párkánymagassága 6,0 m.

f) Az épületeket szabadon állóan, a földrészlet határától legalább 10 m-re kell elhelyezni.

50.  Kertes mezőgazdasági terület

55. §

(1) Az övezet a szőlő, gyümölcs és kertművelési ágú területek kialakítására, az ezzel kapcsolatos terményfeldolgozás, tárolás és vendéglátás építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben birtokközpont nem alakítható ki.

(3) Az övezetben új lakóépület, vagy lakást is magába foglaló épület nem helyezhető el. A meglévő lakóépületek bővítést nem eredményező felújítása lehetséges.

(4) 

a) Az övezetben az 1 ha-t elérő, vagy azt meghaladó nagyságú földrészleten telkenként egy, tároló, pihenő, terményfeldolgozó, vendéglátó rendeltetést is tartalmazó épület és egy pince és présház építhető.

b) A telek megengedett legnagyobb beépítettsége 10%. Telkenként az épületek összes alapterülete:

1. Vendéglátó rendeltetést is tartalmazó épület esetén legfeljebb 150m² lehet.

2. Vendéglátó rendeltetést nem tartalmazó épület esetén legfeljebb 60m² lehet.

3. A pince és a hozzá kapcsolódó présház esetén legfeljebb 50m² lehet. 

c) az MK₁ jelű övezetben az alakítható legkisebb telek területe 3000 m².

(5) Az épületeket oldalhatáron állóan, 4,0 m-es oldalkerttel, a feltáró út melletti 10-40 m-es sávban lehet elhelyezni.

(6) Az épületek utcai homlokzatszélessége legfeljebb 7,0m, legnagyobb párkánymagassága 6,0 m lehet.

51.  Korlátozott felhasználású mezőgazdasági terület

56. §

(1) Az övezet telkei a NATURA 2000 kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület részei.

(2)  Az övezetben új építmény létesítése, a meglévő épületek és építmények átalakítása – kivéve a (4) bekezdésben foglaltakat - az 1 ha-t meghaladó nagyságú földrészleten, a természeti értékek károsítása nélkül, a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően, a természetvédelmi jogszabályokban meghatározott védelmi célokkal összhangban, vagy azok megvalósítását szolgálva történhet.

(3) Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%, megengedett legnagyobb párkánymagasság: 4,5 m.

(4) Kilátótorony építése csak turisztikai, vagy tudományos kutatási célból, az eredeti terepszinttől számított legfeljebb 10,0 méteres magassággal létesíthető.

52.  Vízgazdálkodási terület

57. §

(1) A vízgazdálkodási terület övezetei:

a) kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás

b) vízműkút

VII.  Fejezet

Részletes övezeti előírások

58. §

Záró rendelkezések

59. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Fertőrákos község Önkormányzata

     Képviselő-testületének a Fertőrákos község helyi építési szabályzatról szóló 4/2007. (III. 21.)

     önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 10/2007.(VII.1.), 8/2008.(X.21.), 2/2009. (II. 25.),

      3/2011. (III. 1.) és 10/2012. (V.15.) önkormányzati rendeletei.

Palkovits János                                                  dr. Nagy Attila

polgármester                                                         jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetésre került: Fertőrákos, 2017. év augusztus hó 29.  napján.

                                                                                               dr. Nagy Attila

      jegyző

¹ Módositotta a 4/2019.(V.28.) Ör.Hatályos 2019.05.29.napjától