Győrladamér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (V. 29.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2024. 06. 15Győrladamér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (V. 29.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Győrladamér Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, annak 11. mellékletében meghatározott, véleményezésre jogosult szervek véleményének kikérésével, és a partnerségi egyeztetés lefolytatását követően a következőket rendeli el:
Általános előírások
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) Jelen rendelet hatálya Győrladamér település közigazgatási területére terjed ki.
(2) Területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni e rendelet, valamint a külön jogszabályok rendelkezéseinek együttes alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Szabályozási tervlapok
aa) Szabályozási tervlap (belterület) m = 1 : 2500,
ab) Szabályozási tervlap (külterület) m = 1 : 10000
(az a) és b) pontban meghatározott szabályozási tervlapok a továbbiakban együtt: szabályozási terv)
b) 2. melléklet: Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési paraméterei.
c) 3. melléklet: Az egyes építési övezetekben, övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetések.
d) 4. melléklet: A biológiai aktivitásérték (BIA érték) fenntartásához igénybe vett területek
e) 5. melléklet: Az alkalmazott sajátos jogintézmények
2. A szabályozás elemei
2. § (1) A szabályozási terv kötelező, javasolt, más jogszabály által elrendelt és tájékoztató szabályozási elemeket tartalmaz.
(2) A szabályozási terv kötelező szabályozási elemei:
a) Szabályozási alapelemek:
aa) szabályozási vonal,
ab) szabályozási szélesség, méretvonal,
ac) építési övezet és övezet határa,
ad) építési övezet, övezet,
ae) kötelező megszüntető jel.
b) Szabályozási elemek:
ba) építési hely,
bb) építési vonal,
bc) jelentős önálló felszíni parkoló és férőhelyszáma,
bd) közlekedési terület céljára fenntartott terület,
be) telken belüli kötelező fásítás,
bf) kötelező közterületi fásítás,
bg) közterület zöldfelületként fenntartandó része.
c) Egyes sajátos jogintézmények:
ca) elővásárlási joggal érintett terület,
cb) telekalakítással, telekcsoport újraosztással érintett terület,
cc) településrendezési szerződés megkötésére kötelezett terület.
(3) A szabályozási terv javasolt szabályozási elemei:
a) javasolt megszüntetőjel,
b) javasolt telekhatár,
c) szabályozási tartalékterület,
d) tervezett gyalogút,
e) tervezett kerékpárút.
(4) A szabályozási terv más jogszabály által elrendelt szabályozási elemei:
a) Országos művi értékvédelem: régészeti lelőhely.
b) Helyi művi értékvédelem:
ba) helyi védett egyedi érték,
bb) helyi védelemre javasolt egyedi érték.
c) Táj és természetvédelem:
ca) Natura 2000 terület,
cb) ökológiai hálózat magterülete,
cc) ökológiai hálózat ökológiai folyosója,
cd) ökológiai hálózat pufferterülete.
ce) országos jelentőségű védett természeti terület – Szigetközi tájvédelmi körzet,
cf) országos jelentőségű védett természeti terület – Natúrpark.
(5) A szabályozási terv tájékoztató szabályozási elemei:
a) Alaptérképi jelek,
b) Tájékoztató elemek,
c) Zöldinfrastruktúra hálózat elemei.
3. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból
a) beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt),
b) beépítésre nem szánt területként
került besorolásra.
(2) Az adott terület területhasználat szerinti besorolását az övezeti jel első betűsora tartalmazza az alábbiak szerint:
a) beépítésre szánt terület:
aa) kertvárosias lakóterület (Lke),
ab) falusias lakóterület (Lf),
ac) településközponti vegyes terület (Vt),
ad) intézményi vegyes terület (Vi)
ae) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
af) általános gazdasági terület (Gá),
ag) üdülőházas üdülőterület (Üü),
ah) hétvégi házas üdülőterület (Üh),
ai) mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü),
aj) erdei iskola területe (K-Ei).
b) beépítésre nem szánt terület:
ba) közúti közlekedési terület (KÖu),
bb) közpark zöldterület (Zkp),
bc) védelmi célú erdőterület (Ev),
bd) egyéb erdőterület (Ee),
be) általános mezőgazdasági terület (Má),
bf) tájgazdálkodási mezőgazdasági terület (Mt),
bg) vízgazdálkodási terület (V),
bh) természetközeli terület (Tk),
bi) nagy kiterjedésű sportolási célú terület (Kb-Sp),
bj) temető területe (Kb-T),
bk) árvízvédelmi töltés területe (Kb-Tá).
(3) Az övezeti jel az általános használatot és a sajátos használatot meghatározó jeleket tartalmazza az alábbi példa szerint:
a) övezeti jel: (Lke-1)
b) általános használat jele: (Lke)
c) sajátos használat jele: (1).
(4) Kétszintű területhasználat esetén az elsődleges és másodlagos általános területhasználat jele kerül feltüntetésre kötőjellel elválasztva (pl.: V-Ee). Jelentése: elsődleges vízgazdálkodási területhasználat mellett egyéb erdőterület szerinti területhasználat.
3. Az épített környezet alakítására vonatkozó általános előírások
4. § (1) Építési telek, telek eredeti terepszintje:
a) az építési helyen kívül legfeljebb 1,0 m-rel változtatható meg,
b) oldalkertben az oldalhatártól mért 1,5 m-en belül legfeljebb 40 cm-rel térhet el a közvetlenül szomszédos telek geodéziai felméréssel rögzített, eredeti terepszintjétől.
(2) A felszíni vizek a közvetlenül szomszédos telekre nem vezethetők át.
(3) Egy telek több övezetbe is eshet, nem szükséges az övezeti határ mellett telket alakítani, az övezeti paramétereket mindig az adott övezetbe eső telekrészre kell betartani.
(4) Amennyiben meglévő épületen szabályozási vonal halad át, akkor az épület felújítható, és építési helyen belül, az építési paraméterek figyelembevételével bővíthető.
(5) A szabályozási terven jelölt telken belüli védőfásítás telepítését az épület használatba vételéig el kell végezni. Az építési övezeteken, övezeteken belül szabályozott telken belüli védőfásítás területén épület nem építhető. Az építési telkeken a kötelező telken belüli védőfásítás a telkek gyalogosan és gépjárművel történő megközelítése céljából megszakítható. A telken belüli védőfásítás minimum az alábbiak szerint alakítható ki: háromszintű gyep +40 db cserje/150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 növényzet formájában kell, hogy megvalósításra kerüljön.
4. Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai
5. § (1) Az építési hely meghatározása szempontjából kialakult állapotúnak tekinthető az a lakóövezeti ingatlan, amelynek két oldalszomszédja beépített és a kialakult előkerti méretek közötti eltérés 5 m-nél nem nagyobb.
(2) Kialakult állapot esetén az építési helyet, amennyiben a szabályozási terv nem jelöli, az alábbiak figyelembevételével kell meghatározni: Az előkerti építési határvonalat a beépített szomszédos ingatlanok legkisebb előkerti mérete határozza meg. Az épület előkerti homlokzati vonalát a beépített szomszédos ingatlanokhoz illeszkedően kell meghatározni.
(3) Az előkert legkisebb mélysége, a (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve,
a) lakó-, vegyes- és üdülőterületek építési övezeteiben, helyi közutak mentén 5 m, az országos közút (Országút utca) mentén 8 m,
b) egyéb építési övezetekben, és övezetekben 10 m.
(4) Lakó-, vegyes- és üdülőterületek építési övezeteiben az épület előkerti homlokzatát az építési határvonalon, vagy attól legfeljebb 5 m-re beljebb, az építési helyen belül kell elhelyezni, kivéve ahol a szabályozási terv kötelező építési vonalat jelöl.
(5) Kötelező építési vonalra az épület homlokvonalának legalább 50%-a helyezendő el. Az építési vonal oldalhatárral párhuzamos vonalától az épület homlokzata legfeljebb 1,5 méter távolságon belül helyezendő el az oldalhatáros beépítési mód figyelembevételével.
(6) Lakó- és vegyes építési övezetekben az előkertre nézően – utcafronti garázs kivételével – csak épület fő rendeltetési egységét tartalmazó épületrész helyezhető. Utcafronti garázs csak a főépülettel egy tömegben építhető.
(7) Az oldalkert legkisebb szélessége, amennyiben építési helyet a szabályozási terv nem jelöl,
a) Lakó-, vegyes- és üdülőterületek építési övezeteiben, szabadonálló beépítési mód esetén, 3 m, oldalhatáron álló beépítés esetén 4 m,
b) egyéb építési övezetekben, és övezetekben 10 m.
(8) Oldalhatáros beépítési mód esetén az építési hely oldalhatárhoz csatlakozó oldalán a fő rendeltetésű épületek oldalsó homlokvonala a telekhatártól legfeljebb 1,5 m távolságra helyezhető el.
(9) A hátsókert legkisebb mélysége, amennyiben építési helyet a szabályozási terv nem jelöl,
a) lakó-, vegyes- és üdülőterületek építési övezeteiben 6 m a c) pontban előírt kiegészítő szabály figyelembevételével,
b) egyéb építési övezetekben, és övezetekben 10 m.
c) Lakóterületen a hátsókerti építési határvonal a telek homlokvonalával párhuzamosan 55 m-rel meghúzott vonal.
(10) A „telekalakítással, telekcsoport újra osztással érintett terület” sajátos jogintézménnyel jelölt területen építési hely, csak az érintett telekcsoport újra osztása után határozható meg.
5. A telekalakítás előírásai
6. § (1) Az egyes építési övezetek és övezetek területén telket alakítani a 2. melléklet szerinti paraméterek figyelembevételével szabad.
(2) Gazdasági terület építési övezetekben közforgalom számára megnyitott magánút min. 12,0 m szélességgel alakítható ki. Egyéb beépítésre szánt terület építési övezetben közforgalom számára megnyitott magánút nem alakítható ki.
(3) Beépítésre szánt területen építési telek megközelítésére közforgalom elől elzárt magánút min. 10,0 m szélességgel alakítható ki.
(4) Beépítésre szánt területen új nyúlványos telek nem alakítható ki.
(5) A különböző építési övezetekbe, övezetekbe sorolt telkek nem egyesíthetők.
(6) A „telekalakítással, telekcsoport újra osztással érintett terület” sajátos jogintézménnyel jelölt ingatlanjain a beépíthetőség feltétele a telkek építési telekké, vagy telekké történő alakítása, az érintett telekcsoport – legalább telektömbönként történő – újra osztásával.
6. Járművek elhelyezésére vonatkozó előírások
7. § (1) A település közigazgatási területén minden önálló lakó vagy üdülő rendeltetési egység után kötelezően egy személygépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani. A személygépkocsi elhelyezése céljából, telken belül legalább 5 m x 5 m területet kell biztosítani.
(2) Az építési övezetek területén – a lakó és üdülő rendeltetések kivételével – az elhelyezendő személygépkocsik számának legalább 50%-át telken belül, a fennmaradó számú parkolóhelyet a tervezett rendeltetéstől legfeljebb 250 m, – 300 m2 bruttó alapterületű, napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzlet esetében legfeljebb 50 m – távolságon belül közterületen, vagy közforgalom céljára megnyitott magánút területén kell biztosítani.
Részletes övezeti előírások
7. Az egyes építési övezetek részletes előírásai
8. § (1) Az egyes építési övezetek területén telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a 2. mellékletben megállapított telekalakítási és beépítési jellemzőkkel szabad.
(2) Az építési övezetek telkein elhelyezhető, feltétellel elhelyezhető, valamint tiltott rendeltetéseket és a rendeltetési egységek számát, a rendeltetéseket tartalmazó fő és melléképületek számát és elhelyezését e rendelet szerinti részletes övezeti előírásai, illetve a 3. melléklet figyelembevételével kell meghatározni.
(3) A falusias lakóövezetek területén
a) Vendéglátói, szállás jellegű, diákszállás, valamint sport, nem zavaró hatású gazdasági, raktár, tárolás, mezőgazdasági termékfeldolgozó, állattartási és állattenyésztési, 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek számára garázs, mezőgazdasági termékfeldolgozás önálló rendeltetés csak a 3. mellékletben feltétel nélkül elhelyezhető rendeltetés mellett második rendeltetésként helyezhető el.
b) Az építési övezetek területén egy ingatlanon legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el. Az 1200 m2-nél kisebb területű építési telken, a megengedett két rendeltetésből legfeljebb egy önálló lakó rendeltetési egység helyezhető el.
c) Két fő rendeltetési egység egy, vagy két különálló épületben is elhelyezhető.
d) Az állattartó, állattenyésztő épület beépíthető alapterülete a telek területének legfeljebb 10%-a lehet.
(4) A kertvárosias lakóövezetek területén
a) Sport, raktár célját szolgáló rendeltetés csak a 3. mellékletben feltétel nélkül elhelyezhető rendeltetés mellett második rendeltetésként helyezhető el.
b) Az építési övezetek területén egy ingatlanon legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el. Az 1200 m2-nél kisebb területű építési telken, a megengedett két rendeltetésből legfeljebb egy önálló lakó rendeltetési egység helyezhető el.
c) Két fő rendeltetési egység egy, vagy két különálló épületben is elhelyezhető.
(5) A településközponti vegyes építési övezetek területén
a) Raktár, tárolás célját szolgáló rendeltetés csak a 3. mellékletben feltétel nélkül elhelyezhető rendeltetés mellett második rendeltetésként helyezhető el.
b) Vt-1 jelű építési övezetben a meglévő lakó rendeltetés önálló rendeltetésként a kialakult állapot szerint megtartható, de újként nem létesíthető.
(6) Az intézményi vegyes építési övezetek területén
a) A helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, szállás jellegű, lakás, szolgálati lakás, vendéglátó, valamint raktár és tárolás célját szolgáló rendeltetés csak a 3. mellékletben feltétel nélkül elhelyezhető rendeltetés mellett második rendeltetésként helyezhető el.
b) Az építési övezetben elhelyezhető rendeltetések egy vagy több épületben is elhelyezhetők.
(7) Az kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetek területén
a) a 3. mellékletben feltétel nélkül elhelyezhető rendeltetésű épületen belül egy telken legfeljebb egy szolgálati, vagy tulajdonosi lakás helyezhető el úgy, hogy a szolgálati lakás hasznos alapterülete az épület hasznos alapterületének max. 40%-a lehet.
b) a 3. mellékletben feltétel nélkül elhelyezhető rendeltetés mellett további rendeltetésként vendéglátó, egészségügyi, szociális, illetve kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetés elhelyezhető.
(8) Az általános gazdasági terület építési övezetek területén
a) a 3. mellékletben feltétel nélkül elhelyezhető rendeltetésű épületen belül egy telken legfeljebb egy szolgálati, vagy tulajdonosi lakás helyezhető el úgy, hogy a szolgálati lakás hasznos alapterülete az épület hasznos alapterületének max. 40%-a lehet.
b) a 3. mellékletben feltétel nélkül elhelyezhető rendeltetés mellett további rendeltetésként, egészségügyi, szociális, illetve kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetés elhelyezhető.
(9) Az üdülőházas üdülőterület építési övezetek területén:
a) egy telken legfeljebb egy szolgálati lakás helyezhető el kiegészítő rendeltetésként a 3. mellékletben feltétel nélkül elhelyezhető rendeltetés mellett.
b) hitéleti, kulturális, közösségi szórakoztató, kereskedelmi, szolgáltatói, vendéglátói, sport rendeltetés a 3. mellékletben feltétel nélkül elhelyezhető rendeltetés mellett helyezhető el
c) Az Üü-1 építési övezet területén az ökológiai hálózat magterületén, ökológiai folyosóján és pufferterületén új épület nem helyezhető el.
(10) Az hétvégiházas üdülőterület építési övezetek területén: Az Üh-1 építési övezet területén az ökológiai hálózat magterületén, ökológiai folyosóján és pufferterületén új épület nem helyezhető el.
(11) A mezőgazdasági üzemi építési övezetek területén:
a) a 3. mellékletben feltétel nélkül elhelyezhető rendeltetés mellett iroda rendeltetés elhelyezhető.
b) K-Mü-2 és K-Mü-4 építési övezetek kivételével telkenként egy db legfeljebb két szolgálati- vagy tulajdonosi lakást tartalmazó lakóépület elhelyezése megengedett.
c) Az K-Mü-4 építési övezet területén az ökológiai hálózat magterületén, ökológiai folyosóján és pufferterületén új épület nem helyezhető el.
(12) Az erdei iskola építési övezetének területén
a) a 3. mellékletben feltétel nélkül elhelyezhető rendeltetés mellett az erdei iskola kiszolgálását biztosító iroda, valamint legfeljebb kettő szolgálati- vagy tulajdonosi lakás rendeltetés helyezhető el.
b) Az egyes rendeltetések egy, vagy több önálló épületben is elhelyezhetők.
8. Az egyes övezetek előírásai
9. § (1) Az egyes övezetek területén telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes övezetekre a 2. mellékletben megállapított telekalakítási és beépítési jellemzőkkel szabad.
(2) Az övezetek telkein elhelyezhető, feltétellel elhelyezhető, valamint tiltott rendeltetéseket és a rendeltetési egységek számát, a rendeltetéseket tartalmazó fő és melléképületek számát és elhelyezését e rendelet szerinti részletes övezeti előírásai, illetve a 3. melléklet figyelembevételével kell meghatározni.
(3) A közúti közlekedési területek övezetei a sajátos rendeltetés szerint
a) országos közút (KÖu-1),
b) helyi közút (KÖu-2) és
c) mezőgazdasági, jellemzően külterületi (KÖu-3)
lehetnek.
(4) Országos és helyi közút övezetének területén épületet, a közmű és forgalomszabályozási közlekedési műtárgyakon kívül építményt – különösen buszvárakozó helyet – elhelyezni, 4 férőhelynél nagyobb parkolóhelyet kialakítani csak jóváhagyott közterület-alakítási terv alapján szabad.
(5) Közpark területén vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató épület építmény csak ideiglenes jelleggel, egyhuzamban legfeljebb 180 nap időtartamra helyezhető el. Bontás során az ideiglenesen kiépített közművezetékek és csatlakozások elbontása az építtető kötelessége.
(6) Az erdőterületek övezetei a sajátos rendeltetés szerint
a) védelmi célú (Ev),
b) rekreációs (Er),
c) egyéb (Ee)
erdőterületek lehetnek.
(7) Védelmi célú erdőterület övezetben épület nem létesíthető. Műtárgy csak akkor építhető, ha az az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarja és annak fenntartása, karbantartása miatt indokolt. Védett erdőterületen bárminemű tevékenység csak az illetékes erdészeti hatóság és az illetékes nemzeti park igazgatóság engedélyével végezhető.
(8) Rekreációs erdőterület övezetben én rekreációt, vendéglátást, pihenést, testedzést szolgáló, valamint bemutató célú építmény helyezhető el.
(9) Egyéb erdő terület övezetben rekreációt, vendéglátást, pihenést, testedzést szolgáló, valamint bemutató célú építmény helyezhető el.
(10) Mezőgazdasági terület övezet a sajátos rendeltetés szerint
a) általános (Má) és
b) tájgazdálkodási (Mt)
mezőgazdasági területek lehetnek.
(11) Általános mezőgazdasági területen – birtokközpont telkén kívül – épület nem építhető.
(12) Birtokközpont telkén mező- és erdőgazdasági üzemi, állattartási és állattenyésztési, lakó, lovassport, szállásjellegű rendeltetés mellett vendéglátó rendeltetés helyezhető el. Több önálló rendeltetési egység egy vagy több épületben helyezhető el. 50 m2-nél nagyobb állattartó építmény lakóterület övezeti határától legalább 500 m távolságban alakítható ki.
(13) Tájgazdálkodási övezetben épület nem helyezhető el.
(14) Vízgazdálkodási területek övezetei a sajátos rendeltetés szerint
a) folyóvizek medre (V-1),
b) állóvizek medre (V-2) és
c) közcélú nyílt csatornák (V-3)
vízgazdálkodási területek lehetnek.
(15) Nagyvízi meder területen, elsősorban az erre kijelölt szabadstrand, csónakkikötő, kemping területeken, a vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, strandolás, horgászat közösségi építményei alakíthatók ki a vízügyi jogszabályok figyelembevételével.
(16) Nagy kiterjedésű sportolási célú terület övezetén (Ksp) sportolási célú, vagy azt kiszolgáló építmény helyezhető el. Kiegészítő rendeltetésként rekreációt, pihenést szolgáló, valamint vendéglátó, sportoláshoz kötődő iroda helyezhető el. Az elhelyezett építmények legmagasabb pontja nem lehet magasabb az előírt épületmagasság háromszorosánál.
(17) A különleges beépítésre nem szánt temető terület övezetben sírhely, síremlék, urnafal építmény, valamint ravatalozó, illemhely épület helyezhető el.
Szakági előírások
9. Közműellátásra vonatkozó előírások
10. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közműüzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(3) A település egyes építési övezeteiben és övezeteiben az előírt közművesítettség mértékét a 2. mellékletben foglaltak szerint kell meghatározni.
(4) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
(5) A település területén gazdasági területet kialakítani csak a zárt szennyvízelvezető hálózatra való csatlakozás kiépítésével szabad.
(6) A település építési övezeteiben új, nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia-ellátási hálózatot építeni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.
(7) Településrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. Ahol a föld feletti vezetés egyelőre fennmarad, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
(8) Ahol a 2. melléklet részleges közművesítettséget ír elő, ott a villamos energia és az ivóvíz közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történhet.
(9) Ahol a 2. melléklet hiányos közművesítettséget ír elő, ott az adott építmény rendeltetésszerű használatához szükséges közműellátás közüzemi ellátással, vagy egyedi közműpótlók, vagy megújuló energiaforrások alkalmazásával is történhet.
(10) A szennyvíz szikkasztása hiányosan közművesített, vagy közművesítetlen területeken sem megengedett.
10. Környezetvédelem
11. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított szennyezettségi határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A határértékeket zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében a hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.
(2) Közműpótló berendezés csatornázott területen nem helyezhető el.
(3) A közigazgatási területen csak olyan tevékenységek folytathatók, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba.
(4) A szennyvízcsatorna hálózat kiépülte után a háztartási és ipari szennyvizeket a csatornahálózatba kell kötni.
(5) Az élővizek fenntartási munkáinak elvégzéséhez a szükséges szélességű parti sávot szabadon kell hagyni.
(6) Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.
(7) Lakó- és üdülőterület, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.
(8) Dögtemető, dögkút, szennyvíziszap tároló nem létesíthető.
11. Táj- és természetvédelem
12. § (1) Az ökológiai hálózat magterülete, ökológiai folyosója és pufferterülete övezeteit a szabályozási tervlap jelöli.
(2) Az ökológiai hálózat területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(3) Védett területen a természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelmét biztosítani kell:
a) a táj karakterét megváltoztató tereprendezés, földmunka nem engedélyezhető,
b) vízfolyások rendezése, karbantartása, vízmosások megkötése csak a természeti és táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon – természetszerűen történhet.
c) nád, avar, gyep, gaz, erdészeti és mezőgazdasági hulladék égetése tilos.
(4) A nádasok fenntartását, kezelését, hasznosítását úgy kell folytatni, hogy az egyidejűleg biztosítsa a természet-környezet-és vízminőség védelmi követelményeket. A művelési ág megváltoztatása csak akkor lehetséges hatósági engedély alapján, ha a nádas helyreállítása már nem lehetséges. A nádgazdálkodásról az ingatlan tulajdonosa/vagyonkezelő köteles gondoskodni.
Tilalmak és korlátozások
12. Védőterületek, védőtávolságok, védősávok
13. § (1) Építési korlátozás alá esnek az országos közutak külterületi szakaszain a tengelyvonaltól számított 50-50 m távolságon belül első területek, ahol építményt elhelyezni, csak a mindenkor hatályos jogszabályok szerint lehet.
(2) Építési korlátozás alá esnek a közművezetékek és közműlétesítmények védőtávolságán belül a mindenkor hatályos jogszabályok szerint.
(3) Építési korlátozás alá esik a temető 50 m-es környezete, ahol kegyeletsértő, zajos tevékenység nem folytatható.
(4) Az új beépítésre szánt vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő területeken belül a „településrendezési szerződés megkötésére kötelezett terület” -eken építési telken építési tevékenységet végezni csak a fejlesztési célt szolgáló közlekedési- és közmű infrastruktúra kiépítése után szabad. Az infrastruktúra fejlesztés kiépítése céljából az önkormányzattal a vonatkozó jogszabályok betartásával településrendezési szerződést kell kötni. A településrendezési szerződést a jelölt, összefüggő terület egészére kidolgozott és elfogadott telepítési tanulmányterv alapozza meg.
(5) A parti sáv határát a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet előírásai alapján kell meghatározni. A parti sávba eső telekrész nem lekeríthető.
(6) A fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztett területeken anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, medencét kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni, építési tevékenységet végezni csak a vízügyi igazgatóság hozzájárulásával, szükség esetén részletes talajfeltárás, állékonysági és szivárgási vizsgálat alapján lehet. Pince nem létesíthető.
13. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
14. § (1) A helyi közút céljára történő lejegyzés előtt az útszélesítésre szabályozási vonallal jelölt területsávokat közútként kell lejegyezni.
(2) Településrendezési szerződést kell kötni a szabályozási terven „településrendezési szerződés megkötésére kötelezett terület” jellel jelölt területeken a telekalakítás előtt, ha nincs telekalakítás, akkor a beépítés előtt a vonatkozó helyi önkormányzati rendeletben rögzített szabályok szerint.
(3) Az elővásárlási joggal érintett területeket a szabályozási terv jelöli ki az alábbi településrendezési célok szerint:
a) a Petőfi tér keleti oldalán lévő 27, 28/14 és 31 hrsz.-ú ingatlanok a szigetközi elkerülő út bevezető szakaszának helybiztosítása és a Petőfi tér településközponti vegyes területének közcélú funkció bővítése céljából,
b) a meglévő sportterület melletti 0109/3 és 0109/4 hrsz.-ú ingatlanok a közcélú sportterület területi- és funkció bővítése céljából,
c) a 109/55, 0119/1 és 0119/2 hrsz.-ú ingatlanok a tervezett új temetőterület és távlati bővítésének kialakítása céljából,
d) az önkormányzati lakásfejlesztéshez kapcsolódó terület mellett a 05/1, 05,2, 05/33 és 05/34 hrsz.-ú ingatlanok az összefüggő, rendezett lakókörnyezet kialakítása céljából és
e) 193 és 196 hrsz.-ú ingatlanok a meglévő temető területi és meglévő közpark területi bővítése céljából.
14. Vegyes- és záró rendelkezések
15. § Ez a rendelet 2024. június 15-én lép hatályba.
16. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Győrladamér Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 5/2005 (V.3.) önkormányzati rendelete.