Sarród Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontja, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:

1. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. § E rendelet célja Sarród Község épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelemmel (a továbbiakban: helyi védelem), településképi követelményekkel, településkép-érvényesítési eszközökkel, településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszerrel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § E rendelet hatálya Sarród Község (továbbiakban: község) közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendeletben meghatározott településképi követelményeket Sarród Község Önkormányzata Képviselő-testületének a község közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról 20/2004. (XII. 31.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: HÉSZ) előírásaival, valamint Sarród Község Településképi Arculati Kézikönyvvel (a továbbiakban: TAK) együtt kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában:

1. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat.

2. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla

3. Egyedi tájékoztató tábla: olyan- rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú- hirdetőberendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, illetve megközelítéséről ad információt.

4. Értékvédelmi dokumentáció: értékvizsgálat alapján készített dokumentáció, amely tartalmazza az építészeti értékekről készített, történeti kutatással alátámasztott szöveges leírást és fotókat.

5. Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.

6. Helyi egyedi védettségű építmények: az önkormányzat által megállapított egyedi védelem, mely egy adott építmény, épület, épületrész tekintetében a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás.

7. Helyi egyedi védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

8. Helyi területi védett településkarakter: e rendelet által védetté nyilvánított településszerkezet, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.

9. Helyi területi védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet.

10. Helyi területi védett utcakép: a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatát, tömegének, jellemzően paramétereinek megőrzését jelenti.

2. Fejezet

A helyi védelem

3. A helyi védelem célja, feladata

5. § A település településképe és története szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

6. § A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipartörténeti, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a nyilvánossággal történő megismerése.

7. § E fejezet rendelkezéseit a közhiteles országos nyilvántartásban szereplő műemléki értékre, környezetre és műemléki jelentőségű területre, valamint a nyilvántartott táj- és természetvédelmi területekre annyiban kell alkalmazni, amennyiben azok a vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelményekkel nem ellentétesek.

4. A helyi védelem fajtái

8. § A helyi védelem területi vagy egyedi lehet.

9. § (1) A helyi területi védelem

a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet)

b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),

c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),

d) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen)

védelmére terjedhet ki.

(2) Önkormányzati helyi területi védelem alatt állnak az 1. számú mellékletben meghatározott területeket.

10. § (1) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

1. építményre, építményrészletre vagy alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
2. táj-és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
3. szoborra, képzőművészeti alkotása, utcabútorra,
4. az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére

terjedhet ki.

(2) Önkormányzati helyi egyedi védelem alatt állnak a 2. számú mellékletben meghatározott ingatlanok, értékek.

5. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

11. §  (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körül határolását,
2. azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész)
3. a védelem indoklását,
4. fotódokumentációt a védendő értékekről és környezetéről,
5. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védett érték megnevezését, területi védelem esetén egyértelmű körül határolását,
2. azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész)
3. a védelem törlésével kapcsolatos javaslat indoklását,
4. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét

(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(5) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését szakértők bevonásával a polgármester végzi. A helyi védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat és az annak alapján, a 3. számú melléklet szerinti tartalommal készülő értékvédelmi dokumentáció szükséges.

12. § A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni

1. a helyi védettség kezdeményezőjét,
2. a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát,
3. a helyi védelem alá helyezett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,
4. az illetékes építésügyi hatóságot,
5. területi védelemnél érdekelt közműveket.

13. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell a 12.§-ban meghatározott érdekelteket.

(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

14. § (1) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 12. §-ban meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(2) A helyi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

(3) Ha egy helyi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

15. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

1. a védett érték megnevezését, a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
2. a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
3. a védelem típusát,
4. a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz),
5. a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
6. a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése),
7. fényképet a védetté nyilvánítás idejéből.

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

6. A védettséggel összefüggő korlátozások,

és az ahhoz kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

16. § (1) A helyi védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A helyi védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni.

(3) A helyi védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek figyelembevételével kell megtervezni.

17. § (1) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a helyi védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény helyi védelmére okot adó jellegzetességei (tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi stb.) szerepe nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.

(2) Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a helyi védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(3) A helyi védettségű épület jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a helyi védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával vagy restaurálásával, továbbá a helyi védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.

18. § (1) Helyi védettségű építmény csak a helyi védelem megszüntetése után bontható, úgy, hogy a bontandó épületről értékvizsgálatot kell készíteni.

(2) Helyi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

1. a bontani kívánt építményrész (mely csak az épület egy adott részére vonatkozik) építészeti értéket nem hordoz, és
2. a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a helyi védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.

(3) A helyi védettségű építészeti örökség károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a helyi építészeti értékvédelmet megalapozó építészeti részekre vonatkozóan.

7. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

19. § Az 1. számú mellékletben megjelölt helyi védelemben részesülő területeken

1. a történetileg kialakult jellegzetes szerkezet, telekosztás, utca vonalvezetés megőrzendő, a területen csak olyan telekalakítás engedélyezhető, amely az eredeti telekstruktúrát lényegében nem változtatja meg, így két egymás melletti telek nem vonható össze,
2. felújítások, bővítések, újjáépítések esetén a védett területeken (településszerkezeti és utcaképvédelmi) a kialakult hangulat és térarányok, a hagyományos szabályozási vonalak, építési vonalak, hagyományos oldalhatáron álló, előkert nélküli beépítés megőrzendők,
3. a településképet meghatározó beépítés földszintes, tetőtérbeépítés úgy megengedett, ha az épület tömegaránya, tetőformája, homlokzati megjelenése nem változik,
4. az utcai kerítés e rendelet és a TAK irányelvei mentén megfogalmazottak alapján építhető.

20. § (1) A 2. számú mellékletben megjelölt helyi védelemben részesülő értékek esetén

1. a helyi építészeti értékek állaga megóvandó, homlokzati megjelenése, arányrendszere, anyaghasználata, környezete védendő,
2. a helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatkialakítása az épület jellegének megfelelően megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodni,
3. az épületek hagyományos kialakítása a vakolt-meszelt külső homlokzattal és lábazattal, a homlokzati részletek, vakolatdíszek megőrzésével, a nyílászárók eredeti arányának megőrzésével, és hagyományos színek (pl: fehér, sárga) alkalmazásával biztosítható,
4. anyaghasználatban, külső homlokzatképzés tekintetében a hagyományos anyagok és technológiák alkalmazandók: tégla, cserép, vakolt festett homlokzat, mázolt vagy pácolt fa nyílászárók,
5. épületet felújítani, átalakítani csak az épület eredeti formavilágának megtartásával lehet,
6. az épületek magastetősek lehetnek, a hagyományos formák és arányok megtartásával,
7. az épületen tetőablak csak síkban fekvő helyezhető el az oldalkert, hátsókert felé, az utcai homlokzat felöli tetőn tetőtéri ablak nem helyezhető el,
8. az utcai homlokzaton nem helyezhető el gépészeti, távközlési, mindezek tartozékai és egyéb nem hagyományos épületelemek (pl: parabola, klíma, stb.),
9. a homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat megtartandó.

(2) Melléképület csak főépület oldalhatáron álló homlokzatának meghosszabbított vonalára helyezhető el, javasolt az összeépítésük a főépülettel. Anyaghasználatában és tömegformálásában igazodni kell a főépülethez.

3. Fejezet

Településképi követelmények

8. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

21. § Településképi szempontból meghatározó terület a település teljes közigazgatási területe.

9. Épületekre, építményekre, utcaképet befolyásoló elemekre vonatkozó építészeti, és esztétikai követelmények

22. § Az utcaképet meghatározó, az utcaképben megjelenő épületek, épületrészek és építmények építése során a TAK-ban megfogalmazott alapértékeket, esztétikai elvárásokat kell figyelembe venni.

23. § (1) Épületet úgy lehet elhelyezni, hogy

1. a tömegformálásában,
2. a tetőidom formájában,
3. a tetőgerincnek az utcavonalhoz képest meghatározó irányában,
4. a tetőhajlásszög mértékében,
5. az esetleges tetőfelépítmények kialakításában,
6. a rendeltetésében és használat módjában,
7. az elhelyezkedésében (többek között az adott utcavonal-vezetéshez alkalmazkodva, az építési helyen belüli beépítés telepítés módjában, és az épületek közötti – az építési hely alapján kialakult-kialakított - kellemes térarányok megtartásával)

a környezet adottságait is figyelembe véve, a kialakult településképbe illeszkedve legyen összhangban a környezetével, a környező épületekkel.

(2) Épületet úgy kell kialakítani, hogy

1. a homlokzat tagolásával, a homlokzati nyílások kiosztásával,
2. az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival összefüggő, a homlokzatra vonatkozó építészeti megoldásokkal,
3. a homlokzat színezésével
4. az alkalmazott homlokzati anyaghasználatával

a településképbe illeszkedve legyen összhangban a környezetével, a környező épületekkel.

24. § A település épületeinek elvárt színvilága visszafogott, az élénk, feltűnő, rikító színvilág nem megengedett.

25. § Magastetős épület esetében úgy kell meghatározni az épület szélességi és hosszanti méretét és ezeknek arányát, hogy az épületet tekintve önmagában és az utcakép vonatkozásában a szomszédos ingatlanokhoz képest a magassági eltérés maximum 1,00 m legyen, elkerülve az aránytalanul magas, nagy tetőidomok kialakulását.

26. § Az épületek tetőfedése során

1. élénk, feltűnő, rikító színű, és rikítóan többszínű (cirmos) tetőszín nem alkalmazható,
2. az utcaképben megjelenő, utcaképet formáló épületeken, épületrészeken bitumenes fedés semmilyen formában nem alkalmazható,
3. trapézlemez fedés lakóház utcafronti részén nem használható,
4. cseréplemez fedés csak piros, vagy barna színben, meglévő pala héjazat cseréjekor használható, abban az esetben, amennyiben tetőtér beépítés nem történik,
5. korcolt fémlemezfedés meglévő, és új házakon is alkalmazható; csak piros, vagy antracit színben.
6. utcaképben megjelenő, utcaképet formáló épület tetőzetén napelem nem létesíthető.

27. § Az épület utcai frontján a garázs nem engedélyezett.

28. § Több ütemben történő építkezés esetén, a telket a településképhez illeszkedően, a helyes beépítési sorrend és a későbbi fejlesztési lehetőségek megtartása követelményének betartásával kell beépíteni.

29. § Több rendeltetési egységet tartalmazó épület - részben vagy egészben történő - felújítsa, átalakítása, bővítése, utólagos hőszigetelése esetén az épület teljes homlokzatának kialakítása egy egységben kezelendő, annak harmonikus megjelenését biztosítani kell.

30. § Az épület közterületről jól látható homlokzatának karbantartásáért, esztétikai minőségéért a tulajdonos felel. Amennyiben az épület utcai homlokzatának állapota nem megfelelő, azt köteles a tulajdonos – e rendelet alapján – karbantartani.

31. § Rönkház építése a településen nem engedélyezett.

32. § Mobilház építése a településen nem engedélyezett.

33. § A településen építendő, felújítandó épületek külső megjelenésével kapcsolatban e rendelet alapján jár el a polgármester. A polgármester ellenőrizheti, hogy a megépült projekt az előzetesen egyeztetettek alapján készült-e el.

10. Az utcaképet befolyásoló elemekre vonatkozó építészeti, és esztétikai követelmények

34. § Az épületgépészeti, távközlési és egyéb berendezéseket, ezek tartozékai (pl.: klíma, parabola antenna, antenna, stb.)

1. a helyi védelem alatt álló területen nem helyezhetők el,
2. helyi védelem alatt nem álló területen utca felé néző épülethomlokzatokra telepíteni nem lehet, kivéve takartan településképbe illeszkedő építészeti eszközök alkalmazásával, vagy olyan esztétikai minőségben – jellemzően színvilágban -, hogy az harmonizáljon a homlokzattal, tetőzettel, ahol elhelyezkedik.

35. § Síktáblás napelem, napkollektor az utcafronton, és az utcáról látható épületrészen nem építhető.

36. § A zöldfelületek kialakításánál a fás szárú növényzet esetén csak a táji- termőhelyi adottságoknak megfelelő 4. számú mellékletben szereplő őshonos növényfajokat lehet ültetni.

37. § A bejárati előlépcsőt, az akadálymentesítést szolgáló építményt, rámpát, a közterület fölé benyúló építményrészt úgy kell elhelyezni, hogy az a kapcsolódó közterület használati módjához illeszkedjen.

38. § A telekhatár és az úttest közötti közterületen, a közútkezelői hozzájárulás alapjául szolgáló tervben rögzített útcsatlakozás szélességében - ennek hiányában az ingatlan kapuszélességében - létesíthető burkolt felület.

39. § A közterület anyaghasználatánál a telek előtti közterületi járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető-árok, zöldsáv kialakítása utcaszinten is egységes megjelenésűnek kell lennie. Közterület alakítási tervet (járda építés, közterületi növényzet telepítés, vízelvezető árok lefedés, a közterülettel kapcsolatos egyéb munkálatok) az 5. számú mellékletben foglaltak szerint kell összeállítani. A közterület kialakítása csak a polgármester jóváhagyásával készülhet.

40. § Az előkertek rendezettségére ügyelnie kell az ingatlan tulajdonosának. Az előkertben lévő növények nem terjeszkedhetnek ki az ingatlan utcai vonalán túl. Az előkertben lévő fa lombkoronája 2,50 m magasságtól kiterjeszkedhet az utca fölé. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége annak karbantartása, illetve a lombkoronából származó levél, és termés rendszeres takarítása.

41. § (1) Az utcai kerítés építése során a TAK-ban megfogalmazott alapértékeket, esztétikai elvárásokat kell figyelembe venni, azaz az alábbiak szerint építhető:

(2) Az utcai kerítést az épület, és a szomszédos épületek építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz, valamint a közterület használati módjához illeszkedően kell kialakítani.

(3) Új kerítés építése esetén

a) a kerítés lábazata 80 cm magasságig tömör lehet, felette áttört kerítés legyen,

b) a kerítések oszlopai, kapuzatai a hagyományokra épülve lehetségesek,

c) gömbfa kerítésoszlop a külterületi ingatlanok közúttal határolt telekhatárára épülhetnek, a belterületi ingatlanoknál ez a lehetőség nem áll fenn.

(4) A kerítés után közvetlen lehet „tömör” zöld sövény kerítés. Az így kialakuló „zöldtömör” kerítés magassága nem lehet 2,20 m-nél magasabb. A sövénykerítés utcai vonalán, az utcára semmilyen formában nem nyúlhat ki. A „zöld kerítés” karbantartásáért, annak térbeli elhelyezkedéséért az ingatlan mindenkori tulajdonosa tartozik felelősséggel.

42. § (1) A kerítés felújítására, a kerítés építésére vonatkozólag e rendeletet alapján a Polgármester előzetes jóváhagyása szükséges. Az építést csak a jóváhagyás után lehet megkezdeni. Az elvégzett munkálatokat a Polgármesterrel kell jóvá hagyatni.

(2) Meglévő kerítések felújítása során a kerítés színének összhangban kell lennie a környezetével, nem lehet feltűnő, rikító, a településképet zavaró hatású.

43. § A településen építendő, felújítandó közterületek, kerítések, egyéb településképet befolyásoló tényezők külső megjelenésével kapcsolatban e rendelet alapján jár el a polgármester. A polgármester ellenőrizheti, hogy a létesített elem az előzetesen egyeztetettek alapján készült-e el.

IV. Fejezet

11. Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre, a felszíni közmű létesítményekre vonatkozó településképi követelmények.

44. §. E fejezetben a reklámokra, reklámhordozókra és egyéb reklámcélú berendezések elhelyezésére vonatkozó alapkövetelményeket a településképi védelemről szóló 2016. LXXIV törvény (továbbiakban Tktv.), határozza meg, amelyet a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rr.), a Sarród településszerkezeti tervében meghatározott területfelhasználási rendszerhez kötött reklám elhelyezési szabályaival együtt kell figyelembe venni.

12. Reklámokra és reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

45. § A reklám -, illetve hirdetés elhelyezése során a polgármester e rendelet alapján településkép véleményezési eljárást folytat le. Az eljárás során vizsgálja, hogy a TAK-ban megfogalmazott alapértékek, esztétikai elvárások hogyan érvényesültek.

46. § Helyi védett területen hirdetés, reklám a nem helyezhető el. Villanyoszlopokon a világörökségi tervtanács véleménye alapján helyezhető el reklám.

47. § (1) Helyi védelem alatt nem álló területen az épületen megjelenő reklámok hirdető-információs összes felülete nem haladhatja meg a 1,20 x 1,60 m nagyságot.

(2) Az ingatlanon legfeljebb egy épületre legfeljebb 2 reklámfelület kerülhet. Amennyiben az épületben több reklámozandó tevékenység van, úgy azok tevékenységenként csak e rendelet szerinti reklám felülettel reklámozhatnak.

(3) Építési tevékenység idejére építési reklámháló e rendelet vonatkozó rendelkezése szerint kihelyezhető.

48. § (1) A reklámtáblák színvilága az adott környezethez alakítandó, kerülni kell a településképet rontó, esztétikájában igénytelen reklámokat. A reklámtáblák minőségi kialakítása szükséges.

(2) Alapvetően a cégér reklámtábla támogatandó.

49. § (1) A reklámtábla kihelyezésekor az adott hely tulajdonosának hozzájárulása szükséges.

(2) A reklámtábla karbantásáért a kérelmező a felelős. Amennyiben a kérelmező már nem fellelhető, úgy ezt a kötelezettséget az ingatlan tulajdonosát terheli.

13. A felszíni, felszín alatti közmű létesítményekre vonatkozó településképi követelmények

50. § (1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszín feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése csak e rendelet alapján kiadott településképi vélemény alapján lehetséges.

(2) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszín feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek:

1. közműterületek,
2. közlekedési területek,
3. gazdasági területek.

51. § A település területén a létesítendő elektromos, gyengeáramú, és egyéb vezetékeket lehetőség szerint a felszín alatt lehet elhelyezni.

V. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

14. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

52. § (1) A község teljes közigazgatási területén minden építési tevékenység esetén - kivéve a 59-70. § szerinti eljárásokat - kötelező lefolytatni a településképvédelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt (a továbbiakban: konzultáció).

(2) Ezen alcím alkalmazásban építési tevékenység az egyszerű bejelentéssel, építési engedélyezéssel és bejelentési kötelezettséggel járó építés.

(3) Konzultáció előzetes tájékoztató jelleggel is kérhető.

53. § (1) A konzultáció feladatát az önkormányzati főépítész látja el.

(2) A konzultációhoz szükséges 6. számú melléklet szerinti kérelmet, és az abban foglat dokumentumokat benyújthatja az építtető, vagy egyéb módon érintett kérelmező, illetve az általa megbízott tervező.

(3) A kérelmet a rendelkezésre álló adatokkal és információkkal a Fertőszéplaki Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani. A polgármester - a kérelem csatolásával - haladéktalanul értesíti a főépítészt, egyezteti a kérelmezővel a konzultáció 8 napon belüli idejét és helyét.

(4) A konzultációra alkalmas minimum dokumentáció tartalma

1. épület esetén helyszínrajz, a rendeltetés megjelölése, a méreteket bemutató alaprajzi vázlat, tömegvázlat, fotómontázs, látványterv, amely az építendő épületet bemutatja a környezetében.
2. építmény esetén helyszínrajz, rendeltetés, megjelenési vázlat, fotómontázs, látványterv, amely az építendő építményt bemutatja a környezetében.

54. § (1) A konzultáció és a tájékoztatás eredménye olyan - a hatályos településképi rendeletén és településrendezési eszközökön alapuló - tájékoztató tartalmú (szöveges és/vagy térképi adatokat tartalmazó) dokumentum, melyben meg kell jelölni

1. a kötelező (a településképi rendelet és a településrendezési eszköz előzetes megváltoztatása nélkül nem módosítható),
2. az irányadó (orientáló jellegű), valamint
3. a tájékoztató (pl. a műemléki, helyi építészeti értékvédelemmel kapcsolatos, illetve környezeti megkötéseket), tartalmi és eljárási (pl. a településképi véleményezési, településképi bejelentési eljárásra vonatkozó)

elemeket.

(2) A dokumentációról a főépítész jegyzőkönyvet készít, amely egy példányát a konzultációban résztvevőknek átad. Amennyiben a kérelem elektronikus úton érkezett, úgy a jegyzőkönyvet a mellékletekkel együtt elektronikus úton küldi meg.

(3) A tájékoztatásban a főépítész felhívja a figyelmet, hogy a

1. település a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj Világörökség területén fekszik, ezért javasolja a Kormányhivatal örökségvédelmi osztályával való egyeztetést és
2. a településen a 7. számú melléklet alapján tájképvédelmi övezetek, ex lege védett kunhalmok, ökológiai folyosó, puffer területek találhatók, ezért a javasolja Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóságával való egyeztetést.

55. § A kötelező szakmai véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

1. megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
2. megfelel-e a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj Világörökség kezelési tervében, és a TAK-ban megfogalmazott alapértékeknek, esztétikai elvárásoknak,
3. ha volt ilyen, akkor figyelembe veszi-e az előzetes szakmai konzultáció során készült emlékeztető javaslatokat,
4. az a) és b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelentést eredményez-e.

56. § A beépítés telepítési módjával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. a beépítés telepítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
2. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit.

57. § Az épület tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve átalakuló épített környezethez,
2. külső megjelenés (homlokzatok tagolása, nyílászárok kiosztása, alkalmazott homlokzatburkoló szerkezetek anyaga és színe) összhangban van-e a környező beépítéssel,
3. a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezési, tartozékai homlokzati elhelyezésére,
4. a tetőzet kialakítása -- tetőidom, hajlásszög és tetőfelépítmények—megfelelően illeszkednek-e a kialakult környezet adottságaihoz.
5. a határoló közterülettel való harmonikus kapcsolatot kialakítása érdekében az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra tesz-e a terv megfelelő javaslatokat;
6. közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a diszvilágító és hirdető berendezések kialakítását.

15. Településkép véleményezési eljárás

58. § (1) A polgármester a község közigazgatási területén építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszára településkép véleményezési eljárást (továbbiakban: véleményezési eljárást) folytat le.

(2) A polgármester településképi véleményét az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalására alapozza.

59. § A véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

1. megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
2. megfelel-e a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj Világörökség kezelési tervében, és a TAK-ban megfogalmazott alapértékeknek, esztétikai elvárásoknak.

60. § A beépítés telepítési módjával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. a beépítés telepítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
2. megfelelően veszi-e figyelembe a meglévő-kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit, közterületi állapotokat.

61. § Az épület tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve átalakuló épített környezethez,
2. külső megjelenés (homlokzatok tagolása, nyílászárok kiosztása, alkalmazott homlokzatburkoló szerkezetek anyaga és színe) összhangban van-e a környező beépítéssel,
3. a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezési, tartozékai homlokzati elhelyezésére,
4. a tetőzet kialakítása - tetőidom, hajlásszög és tetőfelépítmények - megfelelően illeszkednek-e a kialakult környezet adottságaihoz.
5. a határoló közterülettel való harmonikus kapcsolatot kialakítása érdekében az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra tesz-e a terv megfelelő javaslatokat;
6. közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a diszvilágító és hirdető berendezések kialakítását.

62. § (1) A véleményezéshez kérelmező (építtető, építtető meghatalmazottja, építtető által megbízott tervező) kérelmét a Fertőszéplaki Közös Önkormányzati Hivatalhoz papír alapon vagy elektronikus úton nyújthatja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(2) A papír alapú kérelem nyomtatványt a 8. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az elektronikus tárhelyre történő építészeti műszaki tervdokumentációnak minimum az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

1. az épület tervdokumentációját, amely bemutatja, hogy a tervezett épület/építmény megfelel a településképi véleményezési vizsgálatban előírt követelményrendszernek,
2. a dokumentációnak tartalmaznia kell az épület/építmény rendeltetését,
3. utcaképet, vagy a főépítész szerint meghatározandó településképi megjelenést ábrázoló látványt,
4. az a) pont szerinti rövid műszaki leírását

63. § (1) A polgármester a kérelem beérkezése utáni legkésőbb 5. munkanapon belül megkéri az önkormányzati főépítész szakmai véleményét.

(2) Az önkormányzati főépítész legkésőbb a kézhezvételtől számított 5 napon belül megadja e rendelet alapján a szakmai véleményét.

(3) Az önkormányzati főépítész a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj Világörökség kezelési tervében és a TAK-ban megfogalmazott alapértékekei, esztétikai elvárásai, illetve e rendelet alapján alakítja ki álláspontját.

64. § (1) A polgármester véleményében

1. engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy
2. engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha

ba) a kérelem vagy melléklete nem felelnek meg az e rendeletben meghatározottaknak, vagy

bb) a főépítészi szakmai álláspont a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.

(2) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá a véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.

(3) A polgármester a településképi véleményben felhívja a kérelmező figyelmét, hogy

1. a település a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj Világörökség területén fekszik, ezért a javasolja az örökségvédelmi hatósággal való egyeztetést,
2. a településen a 7. számú melléklet alapján tájképvédelmi övezetek, ex lege védett kunhalmok, ökológiai folyosó, puffer területek találhatók, ezért a javasolja a Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóságával való egyeztetést.

(4) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

16. Polgármesteri véleményezési eljárás

65. § (1) A polgármester a Világörökségi területen, a Fertő-táj Területi Építészeti Műszaki tervtanács eljárásrendjébe tartozó ügyekben polgármesteri településképi véleményt alkot.

(2) A polgármester a véleményét - építészeti vonatkozásban - az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalására alapozza.

66. § A polgármester véleményét a 59-61. §-ban megfogalmazott szempontokat figyelembe véve alakítja ki.

67. § (1) A polgármester a megkeresést a Győr-Moson Sopron Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Irodájától, mint a tervtanácsot működtető szervezettől kapja, az eljárásrend szerinti elektronikus felületen.

(2) A polgármester a megkereséstől számított 8 napon belül véleményt nyilváníthat. Amennyiben a megadott határidőn belül nem nyilvánít véleményt, azt az Állami főépítész megadottnak tekinti.

17. Településképi bejelentési eljárás

68. § A polgármester – a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével – településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytat le

1. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §, és az 1. számú mellékletében felsoroltakra,
2. a jelen rendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésére,
3. az építmény homlokzatára (és kirakatportálon), tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára rögzített cégér, cégfelirat, címtábla elhelyezésére,
4. közterületek kialakítására, átalakítására.

68. § (1) A bejelentési eljárás kérelemre indul. A 9. számú melléklet szerinti kérelmet és dokumentációt a Fertőszéplaki Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell digitálisan, és két példányban papír alapú dokumentációban benyújtani.

(2) A dokumentáció tartalmazza (a kérelem és a településképi megfelelést alátámasztó indokoknak megfelelően, amennyiben értelmezhető)

1. az érintett homlokzatot,
2. az érintett alaprajzot,
3. a helyszínrajzot, tereprajzot,
4. a műszaki leírást, benne a rendeltetésre, műszaki megvalósításra és időtartamra vonatkozó leírással,
5. utcaképet, vagy a főépítész szerint meghatározandó településképi megjelenést ábrázoló látványt.

69. § (1) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást - kikötéssel, vagy anélkül - tudomásul veszi, és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, ha a bejelentés

1. megfelel a Korm. rendeletben meghatározott, továbbá - a csatolandó dokumentációt illetően az előírt követelményeknek,
2. a tervezett építési tevékenység, illetve cégér illeszkedik a településképbe,
3. a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

(2) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást - kikötéssel, vagy anélkül - elutasítja és a bejelentőt erről a tényről a vélemény megküldésével értesíti, ha a bejelentés

1. nem felel meg a Korm. rendeletben meghatározott, továbbá - a csatolandó dokumentációt illetően az előírt követelményeknek,
2. a tervezett építési tevékenység, illetve cégér nem illeszkedik a településképbe,
3. a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben zavarja, illetve korlátozza.

(3) Az eljárásért az építtetőnek, illetve a tervezőnek igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetnie.

(4) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban hozott döntését a kérelmező részére 15 napon belül adja meg.

(5) A polgármester véleményét a főépítész – és azon felül szükség szerint egyéb szakértő bevonásával - készíti elő.

(6) A polgármester határozata ellen a Képviselő-testülethez 15 napon belül fellebbezés nyújtható be. A fellebbezést a Képviselő-testület a soron következő ülésén bírálja el.

70. § A döntésben polgármester felhívja a kérelmező figyelmét, hogy

1. a település a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj Világörökség területén fekszik, ezért a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatalával – ezen belül a Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályával,
2. a településen a 7. számú melléklet alapján tájképvédelmi övezetek, ex lege védett kunhalmok, ökológiai folyosó, puffer területek találhatók, ezért a Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóságával

egyeztetni kell.

18. Településképi kötelezés

71. § (1) A településképi követelmények teljesítését a polgármester ellenőrzi. A tudomására jutott – észrevételezett, vagy bejelentés alapú - településképi mulasztásokat – egyeztetve a település főépítészével – kivizsgálja, és ezen ügyekben településképi kötelezési eljárást folytat le.

(2) Az eljárásra a z általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései az irányadók.

(3) A polgármester a kötelezettet, ha nem tesz eleget a településképi kötelezésben foglalt kötelezettségeknek, a 2016. évi LXXIV törvény 11. §.-a alapján 1.000.000 Ft-ig terjedő településkép-védelmi bírsággal sújthatja. A bírságot a Magyar Államkincstárnál vezetett – a határozatban megjelölt – előirányzatú számlára kell megfizetni.

(4) Az önkormányzat a településkép-védelmi bírságot a településkép karbantartására, fejlesztésére fordíthatja.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

72. § (1) E rendelet 2020. szeptember 1-én napján lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit e rendelet hatályba lépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.

                                 Papp Gyula                                                                                          Vezér Beáta

                               polgármester                                                                                              jegyző

Kihirdetési záradék:

Ezt a rendeletet Sarród Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2020. augusztus 18. napján megtartott ülésén fogadta el.

A kihirdetés napja: 2020. augusztus 19.

                                                                                                                                                   Vezér Beáta

                                                                                                                                                        jegyző