Vámosszabadi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § (2) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva, a 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a szervezeti és működési szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Vámosszabadi Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 9061 Vámosszabadi, Szabadi utca 57.

(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Vámosszabadi Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). Székhelye: Vámosszabadi, Szabadi utca 57.

(3)[1] A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Győrzámolyi Közös Önkormányzati Hivatal Vámosszabadi Kirendeltsége (a továbbiakban: Hivatal). Székhelye: Vámosszabadi, Szabadi utca 57.

 (4) Az önkormányzat illetékességi területe: Vámosszabadi község közigazgatási területe.

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a település címere, zászlaja és pecsétje.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat címeréről, zászlajáról és azok használati rendjéről külön rendeletben rendelkezik.

(3)[1] Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza Magyarország címerét, felette félkörívben VÁMOSSZABADI, alatta: sorszám, és KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA.

(4)[2] A Hivatal körbélyegzője tartalmazza a kör közepén Magyarország címerét, felette félkörívben „Győrzámolyi Közös Önkormányzati Hivatal”, alatta: „2.”.

3. § (1)[1] Az Önkormányzat állandó rendezvényei Magyarország nemzeti ünnepei: március 15., és október 23. Az ünnepség helyéről és időpontjáról az ünnepet megelőzően a képviselő-testület dönt.  A díszpolgári cím átadására – amennyiben adott évben azt odaítéli a képviselő-testület – az október 23-ról megemlékező ünnepségen kerül sor.

4. § (1) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.vamosszabadi.hu

(2) Az Önkormányzat negyedévente megjelenő lapjának címe: Vámosszabadi Mi Újság?!

(3) [1] A honlap tartalmazza az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. mellékletében meghatározott adatokat.

5. § (1) Az Önkormányzat által alapított elismerések:

a) Vámosszabadi Díszpolgára.

b)[1]

(2) Az Önkormányzat által alapított díjak és elismerések adományozásával kapcsolatos szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

6. § Az Önkormányzat testvértelepülése: Nemesgomba – Hubice, Szlovákia

A képviselő-testület szervezet és működése

7. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A névjegyzéket az 1. függelék tartalmazza.

(2) [1] A Képviselő-testület bizottságának elnevezése:

Vámosszabadi Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi- és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság)

Székhelye: Vámosszabadi, Szabadi utca 57.

(3) [2] Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei:

a) a polgármester,

b) az Ügyrendi Bizottság,

c) a jegyző, és

d) a Hivatal

útján biztosítja.

8. §[1]

9. § (1) A képviselő-testület hatáskörének átruházására, illetve visszavonására az Ügyrendi

Bizottság elnöke tesz javaslatot.

(2) Az átruházott hatáskört vissza kell vonni, ha az a tisztség, amelyre a hatáskört átruházták, betöltetlen.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a döntés meghozatalát követő soron következő rendes testületi ülésen.

A Képviselő-testület ülései

10. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és rendkívüli ülést tarthat.

(2) A képviselő testület az üléstervében meghatározott ütemezés szerint évente legalább 8 testületi ülést tart.

(3) A Képviselő-testület üléstervét a megelőző év december 31. napjáig fogadja el.

(4) Az üléstervre javaslatot tehetnek:

a) polgármester,

b) képviselő,

c) jegyző.

(5) Az ülésterv tartalmazza:

a) a rendes ülések tervezett időpontját,

b) a rendes ülések határidős feladatait,

c) a közmeghallgatás időpontját.

(6)^[1] A közmeghallgatást a költségvetési koncepció elfogadása előtt kell tartani, időpontját legalább a közmeghallgatás előtt 7 nappal korábban nyilvánosságra kell hozni. A Képviselő-testület a költségvetési koncepció tárgyalásakor az alábbi közösségek képviselőinek - tevékenységi körükben – tanácskozási jogot biztosít:

a) óvodavezető

b) tagiskola-vezető

c) Faluépítő Közösség elnöke

d) sportegyesület vezetője

e) polgárőr egyesület vezetője

f) Segítőkéz Alapítvány Kuratóriumának elnöke

g) nyugdíjasklub vezetője

h) horgászegyesület elnöke

(7) Az üléstervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül.

(8) A Képviselő-testület ülésének helye a székhelye, a Képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy ülését a székhelyétől eltérő helyen tartja meg.

(9)^[2] A lakosságot a Képviselő-testület üléséről a polgármester az ülés időpontját megelőzően legalább 2 nappal, rendkívüli ülés, valamint a határozatképtelenség miatt elmaradt ülés újbóli összehívása esetén legalább 4 órával korábban tájékoztatja.

(10) A tájékoztatás módja:

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára, vagy

b) a meghívó megjelentetése az önkormányzat honlapján.

10/A. §[1] (1) A képviselő-testület a település egészét érintő településpolitikai kérdésekkel kapcsolatban falugyűlés összehívásáról dönthet.

(2) A falugyűlés összehívását kezdeményezheti:

a) a települési képviselők több mint a fele,

b) a polgármester,

c) a helyi népszavazási kezdeményezésénél meghatározott számú választópolgár.

(3) A falugyűlés nem minősül Képviselő-testületi ülésnek, az ott elhangzottakról a polgármester a soron következő testületi ülésen beszámol.

Alakuló ülés

11. § (1)[1] Az alakuló ülés összehívásának rendjére az Mötv. 43. §-ban foglaltak az irányadóak.

(2) Az alakuló ülés megnyitása után a választási bizottság elnöke beszámol a választások eredményéről, átadja a megbízóleveleket.

(3) A képviselők a megbízólevelek átvétele után a választási bizottság elnökének előolvasására esküt tesznek és aláírják az esküokmányt.

(4) A képviselő-testület alakuló ülésén a jogszabályban meghatározott kérdésekben dönt.

(5) [2] A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján – legkésőbb a soron következő ülésén – megválasztja az alpolgármestert, a bizottságok elnökeit, tagjait.

(6) A bizottságok nem képviselő tagjai a választási bizottság elnökének előolvasására esküt tesznek. Bizottsági feladataikat az eskütétel után gyakorolhatják.

A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésének összehívása, vezetése

12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korban legidősebb képviselő hívja össze és vezeti.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a 2 hónap időtartamot meghaladó távollét.

(3)[1] Rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell írásban benyújtani. Az indítványhoz csatolni kell az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot.

(4)[2] Az ülést az indítvány beérkezését követő 15 napon belüli időpontra a polgármester köteles összehívni.

(5) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze a (3) bekezdésében foglalt eseten kívül:

a) pályázattal kapcsolatos képviselő-testületi döntéshez,

b) határidős feladat végrehajtására,

c) rendkívüli élethelyzetben, a testület hatáskörébe tartozó olyan ügyben, melyben a késedelem jelentős kárral járna,

d) nyári ülésszünet alatt.

(6) Rendkívüli ülésre csak a képviselők és a jegyző meghívása kötelező.

13. § (1)^[3] A testületi ülést elektronikus úton, meghívóval kell összehívni, amit legkésőbb az ülést megelőző 5. napon kell kiküldeni a Képviselő-testület tagjai részére. A határidőt napokban kell érteni, a határidő számításnál kezdő napnak a küldés napját kell tekinteni és az ülés időpontja tekintendő az 5. napnak.

(2)^[4] Rendkívüli testületi ülés elektronikus úton vagy telefonon is összehívható úgy, hogy időpontja és napirendje az ülést megelőző 8 órával korábban megismerhető legyen a képviselők által. A rendkívüli testületi ülés napirendjére a meghívóban szereplő napirendeken túl további napirend nem vehető.

(3) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőt. A meghívót a polgármester írja alá.

(4) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

a) a települési képviselőit,

b) a település jegyzőjét,

c)^[5] a hivatal napirendi pontnál illetékes köztisztviselőjét,

d) akiket a polgármester vagy a képviselők javasolnak, vagy akik jelenléte a napirend alapos, szakszerű megtárgyalásához indokolt.

14. § (1) Az ülést az ülésvezető nyitja meg.

(2)Az ülésvezető ellátja a következő feladatokat:

a) megnyitja az ülést,

b) a képviselő-testület határozatképességét megállapítja, számba veszi az igazoltan távollevő képviselőket, a határozatképességet az ülés időtartama alatt vizsgálja.

b) javaslatot tesz az ülés napirendjére, és annak elfogadására,

c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,

d) vezeti a vitát: a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre megadja a szót, összefoglalja a vitát, az indítványokat szavazásra bocsátja, a határozati javaslatokat szavazásra bocsátja, megállapítja a szavazás számszerű eredményét, ismerteti a napirend tárgyában meghozott döntést,

e) szünetet rendelhet el,

f) a Képviselő-testületi ülés rendjét fenntartja, rendzavarás esetén megteszi a szükséges intézkedést,

g) bezárja az ülést.

15. § (1)^[6] A határozatképtelen ülést a polgármesternek 5 napon belül, változatlan napirenddel kell összehívnia. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára. A meghívó kiküldésére a 13. § (1) bekezdés szabályai érvényesek. Amennyiben a határozatképtelenség miatt elmaradt ülésen határidőhöz kötött ügyről, vagy olyan kérdésről kellett volna dönteni, hogy a döntés elmaradása helyrehozhatatlan kárral vagy veszéllyel járna, az ülés újbóli összehívására a 13. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak azzal, hogy az előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

(2) Igazoltnak kell tekinteni a képviselő távollétét, ha betegség, vagy előre nem látható rendkívüli ok miatt távol marad, és távollétét a polgármesternek bejelentette.

(3) A távolmaradó képviselők nevét a jegyzőkönyv tartalmazza.

16. § (1) A Képviselő-testületi ülés napirendjének tárgyalási sorrendje:

a) polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről,

b) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

c) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok,

d) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok,

e) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok (egyebek),

f) zárt ülés napirendi pontjai.

(2)[1] A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől képviselői javaslatra eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést határozatba kell foglalni.

(3) Az egyes napirendi pontok tárgyalási sorrendje:

a) az előterjesztő által előterjesztett határozati javaslat ismertetése,

b) az előterjesztő által tett kiegészítés,

c) jogszabály által meghatározott esetben a könyvvizsgáló ismertetheti véleményét,

d) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét,

e) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,

f) vita az előterjesztéssel kapcsolatban,

g) módosító javaslatok megtétele,

h) döntés a módosító javaslatokról,

i) döntés az előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.

17. § Az ülésvezető, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással a napirendi pont előterjesztője egyetért, a képviselő-testület vita nélkül határoz, és megjelöli a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.

18. § (1) A hozzászólás a hozzászólásra jelentkezés sorrendjében történik.

(2) Egy napirendi ponthoz a képviselő összesen maximum 5 perc időtartamban szólhat hozzá.

(3) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:

a) a (2) bekezdésben foglalt időkorlát túllépése esetén,

b) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.

(4)[1] Ha a Képviselő-testület a hozzászóláshoz a hozzájárulását megadta, a hallgatóság számára a hozzászólási jogot a polgármester biztosítja, egyszeri 2 perc időkeretben. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést határozatba kell foglalni. A hozzászólótól a polgármester megvonja a szót a (3) bekezdésben foglaltak alapján.

Zárt ülés

19. § (1) [1] A képviselő-testület az Mötv.-ben szabályozott módon és esetekben tart zárt ülést, illetve rendelhet el zárt ülést.

(2) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:

- a képviselő-testület tagjainak,

- a jegyzőnek,

- a polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívott személynek,

- a kormányhivatal vezetőjének, törvényességi ellenőrének.

(3)[2] A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érintett, vagy annak hivatalos megbízottja, a kormányhivatal vezetője és törvényességi ellenőre, a jegyző, az ülésen történt részvétele esetén a Hivatal ügyintézője, továbbá részvétele esetén a szakértő tekinthet be.

(4) A betekintés helye: a jegyző irodája, ideje: munkaidő alatt.

(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni, őrizni.

Az előterjesztések

20. § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) rendelet tervezet,

b) határozati javaslat,

c) beszámoló,

d) tájékoztató.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) képviselők,

d) jegyző.

(3) Kizárólag írásban nyújthatóak be az alábbi előterjesztések:

a) a költségvetés rendelet módosítása,

b) költségvetési koncepció,

c) beszámoló az önkormányzat gazdálkodásáról,

d) gazdasági program,

e) társulás létrehozása, társuláshoz csatlakozás vagy abból kilépés kérdése.

(4) A költségvetési rendelet módosítására vonatkozó előterjesztésnek tartalmaznia kell továbbá:

a) az eredeti előirányzat megjelölését,

b) a várható költségvetésre gyakorolt hatás bemutatásának bemutatását,

c) a költségvetési forrás megjelölését.

21. § (1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület a módosító indítványokról a felvetésük sorrendjében dönt. A módosító indítványok elfogadásához egyszerű többségi szavazati arány szükséges.

(2) A módosító indítványt a szavazás megkezdése előtt előterjesztője visszavonhatja.

(3) Minősített többség szükséges az alábbi döntések meghozatalához:

a) hatáskör átruházásával kapcsolatos döntés,

b) hitelfelvétellel kapcsolatos döntés értékhatártól függetlenül,

c) önkormányzati vagyonnal való rendelkezéssel kapcsolatos döntés.

(4) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

(5)[1] Ha a Képviselő-testület az (4) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nem hoz döntést, akkor a polgármester dönt - kivéve az Mötv. 42. §-ában meghatározott eseteket - amennyiben a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség. A polgármester a döntéséről a soron következő testületi ülésen tájékoztatást ad.

22. § A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:

a) megadja a szót az előterjesztőnek, a hozzászólóknak,

b) figyelmezteti azt, aki a tárgyalt témától eltér, vagy kifejezései a tanácskozást sértik,

c) rendreutasíthatja a rendzavarót,

b) ismételt rendzavarás esetén 5 percre felfüggeszti a tanácskozást.

23. § (1) A Képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza

a) a Képviselő-testület megnevezését,

b) a határozat számát,

c) a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,

d) a „ határozata” kifejezést,

e) a határozat címét.

(3)[1] A határozat megjelölésének formája:

„Vámosszabadi Község Önkormányzat Képviselő-testületének

2/2011. (I. 20.) határozata

a Képviselő-testület 2011. évi üléstervéről”

(4) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

a) a Képviselő-testület döntését,

b) a végrehajtásra szolgáló határidőt,

c) a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(5) A határozatok végrehajtásáért felelős személy a határozat végrehajtásáról a határidő lejárta után beszámol a soron következő ülésen a testületnek.

(6) Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat esetében A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

24. § (1) [1] A rendelet-tervezetet a Hivatal készíti el.

(2) Az önkormányzati rendeletet a Hivatali hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

25. § (1) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

a) a sorszámot,

b) a rendelet számát,

c) megnevezését,

d) hatálybalépés napját,

e) módosító rendeletek számát,

f) hatályon kívül helyezés napját,

g) hatályon kívül helyező rendelet számát.

(2) A jegyző az önkormányzati határozatokról nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

a) a határozat számát,

b) a határozat megnevezését,

c) végrehajtásért felelős személyt,

d) a végrehajtás határidejét,

e) a végrehajtásról való beszámoló időpontját.

A jegyzőkönyv

​

26. § (1)^[7] A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv 1 példányban készül, melyet elektronikus úton kell a Kormányhivatalnak megküldeni, ezt követően pedig az irattárban kell elhelyezni.

(2)^[8] A jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a Hivatalban ügyfélfogadási időben tekinthető meg.

(3) A jegyzőkönyvnek a képviselő-testület döntéseit tartalmazni kell. A rendelet a jegyzőkönyv melléklete.

(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) meghívó,

b) jelenléti ív,

c) írásos előterjesztés az érintett napirendnél,

d) rendelet.

(5) A jegyzőkönyveket évenként csoportosítva a jegyző kezeli.

(6) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá, és egy jelenlévő képviselő hitelesíti.

A képviselő-testület bizottságai

27. §[1] (1) Az Ügyrendi- és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság 2 fő képviselő tagból áll.

(2) Az Ügyrendi Bizottság ellátja:

a) a vagyonnyilatkozatok kezelését, nyilvántartását, dokumentálását,

b) képviselői, polgármesteri összeférhetetlenségi kérdések vizsgálatát,

c) javaslatot tehet a polgármesteri illetmény emelésére.

(3) A Képviselő-testület egyes feladatainak ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat.

(4) A bizottság határozatképességére, határozat hozatalának módjára a testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

Döntéshozatal

28. § (1) Szavazni csak személyesen lehet, igen, nem vagy tartózkodik szavazattal.

(2) A titkos szavazás kivételével a szavazás nyílt szavazással történik:

a) kézfelemeléssel vagy

b) név szerinti szavazással.

(3)[1] Név szerinti szavazást kell tartani az Mötv-ben meghatározott esetben, a képviselők egynegyedének indítványára, továbbá név szerinti szavazás tartható két képviselő kezdeményezésére.

(4) [2] Név szerinti szavazás az alábbi esetekben kezdeményezhető:

a) az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy megterheléséről,

b) a hitelfelvételről,

c) az önkormányzati kötvénykibocsátásról.

(5) Névszerinti szavazásnál a polgármester abc sorrendben felolvassa a jelenlévő képviselők nevét, és a szavazás ezt követően történhet meg. A szavazatok összeszámolása után a polgármester megállapítja a szavazás eredményét.

(6) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely képviselő vagy a jegyző kezdeményezheti a szavazás megismétlését.

(7)[3] A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi. A titkos szavazást követően a Bizottság összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, megállapítja a szavazatok száma alapján a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(8) A bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás helyét és idejét (kezdetét és végét),

b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,

e) a szavazás eredményét,

f) a bizottság megállapításait és a képviselő-testület által hozott határozatot.

(9) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.

(10) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a jegyzőkönyv ismertetésével tesz jelentést.

29.§ Amennyiben nincs meg a döntéshez szükséges egyszerű vagy minősített többségű szavazat, a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

(2)[1]

(3)[2] A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a Képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.

A polgármester

30. § (1) A polgármester főállásban látja el megbízatását.

(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköreit az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza. Részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(3)[1] A polgármester minden második hét keddjén a Hivatalban 14 órától 15 óráig fogadónapot tart.

(4) Polgármester illetményemelésére és jutalmazására az Ügyrendi Bizottság tehet javaslatot, erről a bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz. A javaslatot a képviselőtestület elé a Bizottság elnöke terjeszti.

(5)[2] A polgármester lemondását az alpolgármester, ezen tisztség betöltetlensége esetén a korban legidősebb, az ülés vezetésére kijelölt képviselőnek adja át.

(6)[3] A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezen tisztségek betöltetlensége esetén a korban legidősebb, az ülés vezetésére kijelölt képviselőnek adja át.

(7)[4] A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben. Ez a rendelkezés csak kivételesen és csak akkor alkalmazható, amennyiben a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség és a rendkívüli ülés összehívása nem lehetséges, vagy az időveszteség helyrehozhatatlan kárral járna. A polgármester a meghozott döntésről, a döntés meghozatalát követően haladéktalanul, elektronikus levélben (e-mail üzenet) tájékoztatja a Képviselő-testületet, illetve a döntésről a soron következő testületi ülésen beszámol.

(8)[5] A polgármester a jogszabályokban meghatározott saját hatáskörben gyakorolható jogosultságokon kívül a testület felhatalmazása nélkül nem vállalhat kötelezettséget, nem köthet megállapodást.

(9)[6] A megállapodásokon, kötelezettségvállalásokon minden esetben fel kell tüntetni a testületi határozat számot. A testület határozat számának feltüntetése nélkül jog, kötelezettség nem keletkezhet az önkormányzatra nézve. Szerződésnek tekintendő okiratot minden esetben ellen kell jegyeztetni a jegyzővel.

(10)[7]

Az alpolgármester

31. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülésen 1 fő képviselői mandátummal rendelkező alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

(2) A képviselő-testület az alpolgármesterre nem ruházhat át hatáskört.

(3) Ha az alakuló ülésen nem lett alpolgármester választva, akkor a polgármesternek minden soron következő rendes- és rendkívüli ülésen az alpolgármester személyére javaslatot kell tennie.

A jegyző

32. § (1) A jegyző részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(2) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásának keretében:

a) a polgármester irányításával és a Hivatal közreműködésével előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja az önkormányzati képviselő-testület szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) rendszeres tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

d)[1] tájékoztatja a képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről.

(3) A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:

a) kezdeményezheti rendelet alkotását,

b) végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével, kihirdetésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.

(4) A jegyző egyéb feladatai:

a) megszervezi a Hivatal munkáját,

b) gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről,

c)[2]

d) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat.

(5)[3] A jegyző a Hivatalban minden csütörtökön 10.00-12.00 és 14.00-16.00 óráig ügyfélfogadást tart.

(6) A képviselő-testület aljegyzőt nem nevez ki. Amennyiben a jegyző akadályoztatva van

feladatai ellátásában, a képviselő-testület – a jegyző javaslatát is figyelembe véve elsősorban a

Hivatal köztisztviselői közül gondoskodik a megfelelő szakmai ismerettel és végzettséggel rendelkező helyettes megbízásáról.

(7)[4] A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szerveinek és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

Az Önkormányzati Hivatal

33. §[1] (1) A Hivatal egységes közigazgatási szervezetet képez, nem tagozódik.

(2) A Hivatal szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat, az ellátandó feladat- és hatásköreit, valamint ügyrendjét önálló dokumentumként, a Képviselő-testületek által jóváhagyott hivatali Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

34. § A Képviselő-testület a helyi népszavazás, népi kezdeményezés rendjét önálló rendeletben szabályozza.

Az önkormányzat gazdálkodása

35. § A Képviselő-testület a költségvetési koncepció tárgyalását követően a költségvetési rendeletét két tárgyalási fordulóban fogadja el.

36. § A Képviselő-testület a zárszámadási rendeletét egy olvasatban fogadja el.

Záró rendelkezések

37. § (1) Ez a rendelet 2011. április 20-án lép hatályba.

(2) Hatályát veszti: a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2007. (IV.11) rendelet, valamint a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2007. (IV.11) rendelet módosításáról szóló 11/2008. (IX. 11.) rendelet.

(3) A Szervezeti és Működési Szabályzathoz az alább felsorolt mellékletek és függelékek tartoznak:

a) A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:

1. számú melléklet A képviselő testület által átruházott hatáskörök jegyzéke.

A Szervezeti és Működési Szabályzathoz az alább felsorolt mellékletek és függelékek tartoznak:

b) [1] A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei:

1. számú függelék: A képviselő-testület tagjainak névsora.

2. számú függelék: A bizottsági tagok névsora.

3. számú függelék: Vámosszabadi Község Önkormányzata által ellátandó feladatok

A függelékek folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.