Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 43/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
a távhőszolgáltatásról
Hatályos: 2025. 11. 29Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 43/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
a távhőszolgáltatásról
[1] A rendelet célja Hajdúböszörmény Város közigazgatási területén távhőszolgáltató útján biztosítani a távhőszolgáltatással ellátott épületek, építmények, épületrészek távhőellátását, valamint szabályozza a távhőszolgáltatással kapcsolatos feladatokat ellátó távhőszolgáltató, továbbá a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználók jogait, kötelezettségeit.
[2] Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (5) bekezdésében, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2024. (XI.28.) önkormányzati rendelete 58. § (4) bekezdés e) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Mezőgazdasági Bizottság, valamint a Jogi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Fenntarthatósági Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya kiterjed Hajdúböszörmény város közigazgatási területén lévő felhasználási helyeket távhővel ellátó távhőtermelői, illetve távhőszolgáltatói engedélyesekre (a továbbiakban: távhőszolgáltató), valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználókra és díjfizetőkre.
2. Értelmező rendelkezés
2. § .
1. csatlakozási díj: olyan költség-hozzájárulás, amelyet a távhőszolgáltató a felhasználók új hőigénye, illetve hőigénynövekménye kielégítése érdekében a rendszeren – a hőtermelő létesítményben és a hőelosztó hálózaton – eszközölt fejlesztések elősegítésére kérhet.
2. felhasználói közösség: az egy hőátadó egységről (átvevő állomásról) ellátott épület(ek)ben lévő épületrészek (lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek) felhasználóinak összessége,
3. felhasználói közösség megbízottja: a felhasználói közösség törvényes képviselője vagy az épület, illetőleg épületrész felhasználói közössége által szabályosan megválasztott képviselő, aki ellátja az e rendeletben foglalt feladatokat.
4. fűtésért fizetendő díj alkalmazása szempontjából a lakóépületben
a) közös használatra szolgáló terület: a kapualj, a lépcsőház, a zárt folyosó,
b) nem lakás céljára szolgáló helyiség általában: az üzlet, műhely, rendelő, iroda, továbbá barkácsműhely, klubszoba, a gondnoki iroda, a hozzátartozó helyiségekkel, a gépkocsi tároló, valamint a lakások rendeltetésszerű használatához nem szükséges és egyéb célra hasznosított helyiség.
5. hőátadó egység: a hőközpont és a hőfogadó állomás azon része, mely magában foglalja a fűtési, pótvíz és használati melegvíz szakaszoló szerelvényeket, mérőeszközöket és mennyiségszabályozókat (átvevő állomás).
6. hőmennyiség-mérés: a távhőszolgáltató által átadott és a felhasználó, illetve felhasználói közösség által átvett hőmennyiség mérése a külön jogszabályban meghatározott szervezet által igazolt hitelességű hőmennyiségmérő berendezéssel;
a) hőmennyiségmérő: az ellátott épület hőközpontjának vagy hőfogadó állomásának hőátadó egységében elhelyezett, az épület teljes hőfelhasználását mérő hőmennyiség-mérő;
b) hőfogyasztásmérő: az ellátott épület felhasználói hőközpontján vagy hőfogadó állomásán kívül elhelyezett, valamely épületrész hőfelhasználását mérő hőmennyiség-mérő;
7. költségmegosztás: a fűtés és a használati melegvíz előállítás hődíjának szétosztása a felhasználói közösség tagjai között a felhasználói közösség által elfogadott eszköz (mérőkészülék vagy költségmegosztó készülék), illetve módszer szerint;
8. melegvíz hődíja vízköbméterenkénti egységára: 693,82 Ft/m3
melegvíz készítéshez felhasznált hidegvízdíj egységára: 450 Ft/m3.
3. Ellátási kötelezettség
3. § (1) Az Önkormányzat az 1. mellékletben meghatározott területeket területfejlesztési és környezetvédelmi szempontok alapján távhőszolgáltatás fejlesztésre jelöli ki, ahol a meglévő hőellátó rendszerek rekonstrukciója és növekvő hőigényének biztosítása során, valamint új hőellátó rendszer létesítésekor a jelentkező hőigényt a városi távhőellátó rendszerről célszerű kielégíteni.
(2) A használati melegvíz hőmérséklete a hőátadó egységben +40 °C-nál kevesebb nem lehet.
4. Felhasználói közösség
4. § (1) A felhasználói közösségnek megbízottat kell felhatalmaznia a távhőszolgáltató felé történő képviseletre
a) a szerződéskötés;
b) a szerződésmódosítás;
c) a szolgáltatási paraméterek igénylése;
d) a távhőszolgáltatás megkezdése vagy befejezése;
e) a vételezett távhő díja szétosztási módjának meghatározása, illetve megváltoztatása céljából.
(2) A felhasználói közösség megbízottját – a felhasználói közösség Szervezeti és Működési Szabályzatában vagy Alapító okiratában meghatározott eltérő rendelkezés hiányában – a felhasználói közösség egyszerű többséggel választja.
(3) A felhasználói közösségnek a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezései alapján, a megbízott által a (2) bekezdésben foglalt kérdésekben hozott döntések, intézkedések és azok következményei érvényesek a felhasználói közösség minden tagjára.
5. Alkalmazható díjszabások
5. § (1) A felhasználói közösség tagjai a hiteles hőmennyiségmérés alapján a hőközpontban mért távhőért alapdíjat, valamint hődíjat fizetnek.
(2) A távhőszolgáltatásért a külön kezelt intézmény a vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott díjat köteles megfizetni.
6. Az alapdíj
6. § (1) Az alapdíj költségösszetevői:
a) a távhőszolgáltató által működtetett hőtermelő létesítmény tüzelőanyag nélküli üzemeltetési és fenntartási költsége;
b) a távhőszolgáltató által működtetett távhővezetékek és azok tartozékainak, továbbá hőközpontok, létesítmények, üzemeltetési és fenntartási költsége.
(2) Az alapdíj éves díj, amelyet a felhasználó, illetve díjfizető a fűtés és használati melegvíz tekintetében a használatában álló helyiségek légtérfogata (Ft/lm3/év) után fizet meg.
(3) A fűtött légtérfogatot a fűtött helyiség alapterületének és átlagos magasságának szorzatával kell meghatározni. A fűtött légtérfogat meghatározásánál:
a) Az éléskamra (kamraszekrény), valamint a lakás (helyiség) légterének a közművezetékek védőburkolat mögötti része a fűtött térfogat megállapításánál nem vehető számításba.
b) Amennyiben a távhőellátásban részesülő lakás fürdőszobájában az előírt hőmérséklet a műszaki tervek alapján kiegészítő fűtéssel (pl. villamos hősugárzó) biztosítják, a lakás fűtött légtérfogatának megállapításánál a kiegészítő fűtéssel ellátott fürdőszoba légtérfogatának 60%-át kell számításba venni.
c) A fűtött helyiség alapterületének megállapításánál a helyiségek padlószint feletti
1 m magasságban a belső falsíkok között mért területét, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területrészt kell számításba venni. Nem lehet azonban számításba venni a falsíkon kívüli, vagy belül eső olyan területrészt, amely pillér vagy nyílászáró elhelyezésére szolgál, továbbá ezen felül a 0,5 m2-nél kisebb alapterületű falfülkéket (pl. beugró).
d) Nem lehet számításba venni a funkciójánál fogva a külső tartózkodó tér jellegű erkély és loggia alapterületét sem.
(4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az alapdíjat a felhasználó által nem használt vagy hasznosított ingatlan után is meg kell fizetni.
7. A hődíj
7. § (1) A hődíj költségösszetevői:
a) a távhőszolgáltató által a fűtési célra és a használati melegvíz-készítés előállításához felhasznált tüzelőanyag költsége;
b) a távhőszolgáltató által működtetett hőfogadó állomásokban, hőközpontokban felhasznált – beleértve a távhőszolgáltató rendszer hőhordozó közegének keringtetési munkáját biztosító – villamos energia költsége;
c) a számítással meghatározott hálózati veszteség költsége.
(2) A fogyasztó által fizetendő hődíjat az elszámolási időszakban mért átvett hőmennyiség [GJ] és az egységár [Ft/GJ] szorzataként kell meghatározni.
(3) A szolgáltatott hőmennyiség megállapítását (mérését) vízhordozó közeg esetén hitelesített hőmennyiség-mérővel kell megvalósítani.
(4) A távhőszolgáltató a fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőt a jelen rendelet hatálybalépését követően külön köteles meghatározni és számlázni.
8. Nem mérés alapján történő díjfizetés
8. § (1) Radiátorszeleppel és költségmegosztóval vagy hőfogyasztásmérővel el nem látott épületrészek esetében az elszámolási időszakot érintően az egy hőátadó egységről (átvevő állomásról) ellátott épület(ek)ben lévő épületrészek össz-légtérfogata és a hőmennyiségmérőn mért hőmennyiség alapján meghatározott, 1 lm3-re jutó átlagfogyasztás 50%-ával növelt fűtési hődíjat kell számlázni.
(2) A melegvíz hődíj alapját képező vízmennyiséget a használati melegvíz egyedi vízmérési feltételeinek hiányában a 2. melléklet alapján kell kiszámítani.
9. Hiteles hőmennyiségmérés alapján történő díjfizetés
9. § (1) A lakóépületben és a vegyes célra használt épületben lévő felhasználói közösség tagjai az alapdíj 1/12-ed részét és átalánydíjként a tárgyévet megelőző évi hőfelhasználás alapján a távhőszolgáltató által meghatározott hődíj arányos részét havonta, a fogyasztási időszakra vonatkozóan kiállított számlán feltüntetett fizetési határidőben fizetik. A távhőszolgáltató évente egyszer, a fűtési időszak utolsó napi hőfogyasztásmérő állásának megfelelően a mért éves távhőfogyasztás alapján számított hődíjjal a részfizetést teljesítők között a felhasználói közösség megbízottja által jóváhagyott költségosztás eredményének ismeretében elszámol, a különbözetet visszafizeti vagy beszedi.
(2) Amennyiben a fűtési időszak hőfogyasztásának költségfelosztása legkésőbb szeptember 15-ig a távhőszolgáltató felé nem kerül átadásra, a távhőszolgáltató jogosult az elszámolást a felhasználási helyek fűtött légtérfogata arányában elkészíteni.
10. Használati melegvíz elszámolása
10. § (1) A használati melegvíz készítésre fordított hőmennyiség meghatározása történhet:
a) a használati melegvizet előállító hőközpontba beépített hőmennyiség-mérő adatai alapján, vagy
b) a hőfogadókban, illetve épületrészenként a távhőszolgáltatóval egyeztetett módon kialakított egyedi vízmérésen alapuló vízmennyiség meghatározásával és a hőközponti mérés alapján a rendszerre a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 157/2005. (VIII.15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 3. melléklete 18.4. pontjában foglaltak szerint megállapított átlagos fajlagos hőfelhasználási mutató szorzatával.
(2) A 6. § és a 7. § szerinti díjak (alapdíj és hődíj) a használati melegvíz előállításához felhasznált hálózati hidegvíz díját nem tartalmazzák.
(3) A használati melegvíz előállításához felhasznált hálózati hidegvíz mennyiségét a melegvíz hődíj alapjául szolgáló vízmennyiség meghatározásával egyezően a (4) bekezdésben részletezett vízmérőn mért mennyiség vagy annak hiányában a 2. számú mellékletben foglalt normatív vízmennyiségeknek megfelelően kell megállapítani.
(4) A használati melegvíz egyedi vízmérése esetén a használati melegvízfogyasztást a felhasználási helyen lévő, hitelesített, az épületrész valamennyi melegvíz kifolyó csapját megelőző vezetékszakaszon szakszerűen felszerelt vízmérőkön ténylegesen mért melegvíz mennyiség (m³) alapján, hat hónaponként kell elszámolni.
(5) Két elszámolási időszak között a felhasználó havonként, az előző elszámolási időszak átlagfogyasztása alapján megállapított átalánydíj fizetést teljesít.
(6) Olyan felhasználási helyen, ahol már egyszer a használati melegvíz egyedi vízmérésének feltételeit megteremtették és e szerinti elszámolásra kötöttek szerződést a távhőszolgáltatóval, később a (3) bekezdésben foglalt elszámolási módot már nem választhatja.
11. Díjvisszafizetés és pótdíj
11. § (1) A távhőszolgáltatót és a felhasználót a (2)-(6) bekezdésben foglalt esetben díjvisszafizetési, illetve pótdíjfizetési kötelezettség terheli.
(2) Ha a távhőszolgáltató a felhasználóval szemben fennálló távhőszolgáltatási kötelezettségének neki felróható okból vagy a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (továbbiakban: Tszt.) 40. §-ban és 41. §-ban foglaltak megsértésével nem tesz eleget, az erre irányuló panasz bejelentésétől kezdve köteles a közüzemi szerződésben meghatározott éves alapdíjnak a szüneteltetés időtartamával arányos részét díjvisszatérítésként visszafizetni.
(3) Ha a felhasználó, illetve díjfizető a Tszt. 49. § (2) bekezdésének c), d), és f) pontjaiban szabályozott szerződésszegést, vagy egyéb módon szabálytalan vételezést valósít meg, a szolgáltatás díján felül pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke a felhasználóra (díjfizetőre) vonatkozó éves alapdíj háromszorosa.
(4) Szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén a jogalap nélküli vételező (díjfizető) pótdíjként köteles megfizetni a vonatkozó elszámolási időszakra megállapított vélelmezett felhasználás kétszeresének megfelelő hődíjat (fűtés esetén a fűtési hődíjat, használati melegvíz szolgáltatás esetén a melegvíz hődíjat),
(5) Amennyiben nem teljesülnek a Tszt. 49. § (2) bekezdés g) pontjában előírtak, akkor az érintett épületrészre az alapdíj és az elszámolási időszak átlagos külső hőmérsékletéből számított hődíj 60%-ának megfelelő pótdíjat kell elszámolni.
(6) A vélelmezett felhasználást a távhőszolgáltató számítással köteles meghatározni, fűtés esetén a tényleges átlagos külső hőmérséklet alapján, használati melegvíz szolgáltatás esetén pedig jelen rendelet 2. mellékletében meghatározott vízmennyiségek alapján.
12. A díjalkalmazás egyéb feltételei
12. § (1) Mérés szerinti elszámolás esetén a távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő mennyiségét a felhasználói hőközpontban, illetőleg a szolgáltatói hőközpontban vagy a hőfogadó állomáson köteles mérni és elszámolni.
(2) Mérés szerinti elszámolás esetén a szolgáltatott távhő mennyisége épületrészenként is mérhető és elszámolható, ha a felhasználó az épület valamennyi épületrészében a mérőműszernek és felszerelésének, valamint a felhasználói berendezés szükséges átalakításának költségét viseli.
(3) Jelen rendelet hatályba lépésekor a hőfogadókban, illetve épületrészekben beépített hőfogyasztásmérők elszámolására érvényben lévő szerződések hatályban maradnak, de alkalmazni kell rájuk a jelen rendeletben az alapdíj és a hődíj elszámolására irányadó szabályokat.
(4) Amennyiben a (2) bekezdésben foglaltakról eltérően a felhasználó nem valamennyi épületrészben valósítja meg a hőmennyiségmérést, akkor új hőfogyasztásmérő szerinti elszámolásra csak a felhasználói közösség hozzájárulásával lehet szerződést kötni.
(5) Mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a szolgáltatás helyét, mértékét és annak tartalmát, a mért távhő és díja épületrészenkénti megosztásának és kiegyenlítésének módját az érdekeltek megállapodása rögzíti.
(6) Amennyiben a távhővel ellátott épületrésznek (pl. lakásnak) több tulajdonosa van, a távhőszolgáltatás díjának kiegyenlítése épületrészenként külön is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti elszámolása és az elszámolás szerinti számlázás – a tulajdonosok által meghatározott aránya – a távhőszolgáltató feladata.
(7) A távhőszolgáltató tulajdonát nem képező mérőeszközök karbantartása, időszakos újrahitelesítése, cseréje a tulajdonos kötelessége.
(8) A Tszt. 46. § (2) bekezdése szerinti felülvizsgálat eredményeként – amennyiben az indokolt – a számla korrekcióját a mérésügyi hatóság jegyzőkönyve alapján a távhőszolgáltató köteles elvégezni, legfeljebb a felülvizsgálat időpontját megelőző utolsó számlával lezárt elszámolási időszakra.
(9) A rendelet alkalmazása szempontjából:
a) Fűtöttnek minősül az a helyiség, illetőleg közös használatra szolgáló terület, amelynek akár a légterében, akár a térelhatároló szerkezetében olyan bekapcsolt (üzemelő) hőleadó berendezés (radiátor, légfúvó, rejtett fűtőtest) van elhelyezve vagy a légtérbe olyan szigeteletlen vezeték halad keresztül, amely méretezésénél fogva az előírt mértékű hőmérséklet biztosítására alkalmas.
b) Fűtöttnek minősül a hőleadó berendezéssel el nem látott helyiség is, ha
ba) hőleadó berendezéssel ellátott olyan fűtött helyiséggel közös légterű, amelynek hőleadó berendezése e körülményre figyelemmel van méretezve, vagy
bb) funkcionálisan fűtést igényel és az előírt belső hőmérséklet biztosítását a műszaki tervezés során a szomszédos fűtött helyiségek térelhatároló szerkezeteinek hőátbocsátó képessége alapján vették figyelembe.
c) Fűtöttnek minősül az a közös használatra szolgáló terület is, amelynek előírt belső hőmérséklete, fűtése egészben vagy részben a szomszédos fűtött helyiségek hőleadó berendezései megfelelő méretezéssel a térelhatároló szerkezetek hőátbocsátó képességére figyelemmel van megoldva.
d) Nem minősül fűtöttnek viszont az a helyiség, illetőleg közös használatra szolgáló terület, amelynek belső hőmérsékletét – a fenti (12) bekezdés b) pontban foglaltaktól eltekintve – csak a szomszédos fűtött helyiségeknek a térelhatároló szerkezetek hőátbocsátó képességéből adódó transzmissziós hővesztesége vagy a felhasználói vezetékhálózat szerkezeti megoldásából adódóan a helyiség, illetve közös használatra szolgáló terület légterében keresztülhaladó szigetelt felhasználói vezeték temperálja.
13. Csatlakozási díj
13. § (1) A bejelentett távhőigény kielégítéshez szükséges távhővagyon-fejlesztés csatlakozási díjának mértéke 2.964.000 Ft + ÁFA / MW.
(2) A csatlakozási díj magában foglalja a hőközpontban elhelyezendő, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hőmennyiségmérő felszerelésének a költségét is. Nem tartalmazza a csatlakozási díj az egyedi mérésre szolgáló hőmennyiségmérők beszerelésének és felszerelésének költségeit.
(3) A bejelentett új vagy növekvő távhőigény kielégítésére és a fizetendő csatlakozási díj összegére az igénybejelentőnek és a távhőszolgáltatónak egymással külön szerződést kell kötnie. A szerződésben meg kell határozni a csatlakozási díj fizetésének és távhőszolgáltató rendszer létesítése, bővítése, átalakítása befejezésének határidejét.
(4) Üzletpolitikai megfontolásokból a csatlakozási díj megfizetésétől a távhőszolgáltató eltekinthet.
14. Felhasználói korlátozás
14. § A felhasználói korlátozás nem terjedhet ki az egészségügyi intézményekre (fekvőbeteg-intézmények, szakrendelők, szociális fekvőbeteg-intézmények), gyermekintézményekre (bölcsődék, óvodák, alsó- és középfokú oktatási intézmények).
15. Felhasználói korlátozás sorrendje
15. § (1) Megelőzés: Amikor a korlátozás okának megszüntetését a 14. § (1) bekezdésében foglalt felhasználók kivételével minden más felhasználónál a távhőszolgáltató a fűtési hőmérséklet 10%-os vagy legfeljebb 2 °C-os csökkentésével kell elősegíteni.
(2) 1. fokozat: Amennyiben az (1) bekezdés szerinti megelőző jellegű korlátozáson túl, a korlátozás oka továbbra is fennáll a használati melegvizet is előállító kőközpontokban a használati melegvíz termelését le kell állítani.
(3) 2. fokozat: Amennyiben az 1. fokozat szerinti korlátozáson túl, a korlátozás oka továbbra is fennáll a fűtési hőmérséklet további csökkentését kell alkalmazni úgy, hogy az emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiségekben a fűtési hőmérséklet +12 °C alá nem süllyedhet.
(4) A felhasználói hőközpontok esetén a felhasználó köteles az elrendelt korlátozást maximum 4 óra alatt végrehajtani és a távhőszolgáltató ez irányú ellenőrzését eltűrni.
(5) A szolgáltatói hőközpontok esetén a korlátozást a távhőszolgáltató hajtja végre.
(6) A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást fel kell oldani.
(7) A jelen rendelet szerinti felhasználói korlátozásból származó károkért a távhőszolgáltatót kártérítési kötelezettség nem terheli.
(8) A felhasználói korlátozás sorrendjének felülvizsgálata háromévente történik.
16. Méréssel kapcsolatos feladatok
16. § Új távhőszolgáltató-rendszer létesítésekor, továbbá meglévő rendszer átalakításakor a beruházó költségére meg kell valósítani
a) a hőmennyiség szabályozását, továbbá
b) a mérés szerinti elszámolás feltételeit felhasználói hőközpont létesítésével vagy hőfogadó állomási méréssel, ha ez a mérés az épületenkénti elszámolás célját szolgálja.
17. A felhasználó és a szolgáltató közötti jogviszony
17. § (1) A távhőszolgáltatót a lakossági felhasználóval általános, az egyéb felhasználóval egyedi közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli.
(2) A felhasználó a távhőszolgáltatás ellenértékének rendszeres megfizetésére köteles.
(3) Szerződésszegés esetén a Tszt. 51. § (3)-(9) bekezdéseiben foglalt következmények alkalmazhatók.
(4) A felhasználó vagy a díjfizetésre kötelezett személyében bekövetkezett változást a változásban érintett felek legkésőbb a változás időpontját követő 15 napon belül írásban együttesen kötelesek bejelenteni a szolgáltatónak úgy, hogy a bejelentés tartalmazza a változás nyilvántartásba vételéhez és a változás időpontjáig igénybevett szolgáltatás elszámolásához szükséges adatokat.
(5) Késedelmes bejelentésből, illetve a bejelentési kötelezettség elmulasztásából származó minden következmény a mulasztó felet terheli.
(6) Amennyiben a változásbejelentésből nem állapítható meg egyértelműen az új díjfizetésre kötelezett személye, illetve a változás időpontjáig szolgáltatás elszámolásához szükséges adat, valamint a hiánypótlásra felszólított fél az abban foglalt határidőig nem tesz eleget, akkor a távhőszolgáltató jogosult a nyilvántartásban szereplő díjfizető, vagy az érintett felhasználási hely utolsó ismert felhasználójával szemben érvényesíteni a távhőszolgáltatás díját.
(7) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti bejelentési határidőhöz képest a díjfizető személyében beállt változást késedelmesen közlik a távhőszolgáltatóval, akkor csak a bejelentés napját követő hónap elsejétől köteles az új díjfizető adatait nyilvántartásba venni, s ennek megfelelően elszámolni.
18. Záró rendelkezések
18. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a távhőszolgáltatásról szóló 47/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet.