Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2026. (II. 27.) önkormányzati rendelete
a Fazekas Gábor Idősek Otthonában és a Szociális Szolgáltatási Központban nyújtott szociális szolgáltatásokról és térítési díjakról
Hatályos: 2026. 04. 01Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2026. (II. 27.) önkormányzati rendelete
a Fazekas Gábor Idősek Otthonában és a Szociális Szolgáltatási Központban nyújtott szociális szolgáltatásokról és térítési díjakról
[1] A rendelet célja, hogy meghatározza Hajdúböszörmény Város Önkormányzata fenntartásában álló Fazekas Gábor Idősek Otthonában és a Szociális Szolgáltatási Központban igénybe vehető szociális szolgáltatások körét, az igénybevétel módját, és szolgáltatásokért fizetendő térítési díjakat.
[2] Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 92. § (1) bekezdés a) pontjában, a 92. § (2) bekezdésében és a 115. § (3) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában biztosított feladatkörében eljárva, Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2024. (XI.28.) önkormányzati rendelet 47. § (4) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének Jogi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Fenntarthatósági Bizottsága, Egészségügyi, Szociális, Ifjúsági és Családügyi Bizottsága, valamint Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Mezőgazdasági Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § [A rendelet hatálya]
A rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre.
A Fazekas Gábor Idősek Otthonára vonatkozó rendelkezések
2. § [Ellátási terület és az ellátásra való jogosultság]
(1) A Fazekas Gábor Idősek Otthona (a továbbiakban Idősek Otthona) ellátási területe Magyarország közigazgatási területe.
(2) Az Idősek Otthonában az értékelő adatlap alapján III. fokozatú vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükségletet igazoló szakvéleménnyel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg – gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el, valamint az a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, az értékelő adatlap alapján III. fokozatú vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet igazolással rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást – gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.
(3) Az Idősek Otthona az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:
a) Szt. 67. § (1) bekezdésében meghatározott teljes körű ellátás,
b) napi ötszöri étkeztetés megszervezése,
c) ruházat, textília biztosítása,
d) egészségügyi ellátás,
e) mentálhigiénés ellátás biztosítása,
f) szocioterápiás foglalkozások szervezése,
g) az intézményben elhunytak eltemettetésének megszervezése,
h) egyéb szolgáltatások megszervezése (fodrászat, manikűr-pedikűr, borotválás).
3. § [Az ellátás igénybevételének módja]
(1) Az Idősek Otthonában történő elhelyezés önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik. A kérelmet, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője a jogszabály által előírt nyomtatvány kitöltésével írásban nyújthatja be az intézmény vezetőjénél.
(2) Az intézményvezető a kérelmet nyilvántartásba veszi, majd intézkedik az előgondozás elvégzése iránt. Az előgondozás keretében az intézményvezető tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről továbbá felkészíti az ellátási igénybe vevőt az ellátás igénybevételére. Az előgondozásra a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 4-9. §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Az előgondozás során elvégzi a gondozási szükséglet vizsgálatát.
(3) A megállapított személyi térítési díjról az intézményvezető az ellátást igénylőt az ellátást igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja.
(4) Az intézmény vezetője szóban vagy írásban értesíti az igénylőt, illetve törvényes képviselőjét az intézményi elhelyezés lehetőségéről, illetve megküldi a megállapodás tervezetét és az intézmény házirendjét. Az értesítés tartalmazza az alábbiakat:
a) az előgondozás időpontját,
b) a férőhely elfoglalásának kezdő időpontját,
c) az intézményi elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendőket.
(5) Ha az igény az előgondozás elvégzése után férőhely hiányában nem teljesíthető, az intézményvezető szóban vagy írásban értesíti az igénylőt kérelmének nyilvántartásba vételéről és a kérelmek beérkezésének sorrendjében gondoskodik a jogosultak elhelyezéséről.
(6) Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénylővel illetve törvényes képviselőjével az intézmény vezetője megállapodást köt.
(7) A megállapodás tartalmazza az Szt. 94/C. § (3) bekezdésében felsorolt elemeket.
(8) A soron kívüli elhelyezés lehetőségéről az intézmény vezetője az Szt. 94/B. § (2) bekezdésében foglaltak alapján dönt.
4. § [Az intézményi jogviszony megszűnése, megszüntetése]
(1) Az intézményi jogviszony a Szt. 100. §-ban foglalt esetekben szűnik meg.
(2) Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt az (1) bekezdésben foglaltakon túl megszünteti, ha
a) az ellátást igénybe vevő vagy törvényes képviselője azt írásban kéri,
b) az ellátott intézményi elhelyezése nem indokolt,
c) az ellátott másik intézménybe való áthelyezése indokolt,
d) az ellátott a házirendben foglalt szabályokat súlyosan megsérti,
e) az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személyi térítési díj-fizetési kötelezettségének az alábbiak szerint nem tesz eleget:
ea) hat hónapon át folyamatos térítési díj tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja és
eb) vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.
f) az ellátott jogosultsága megszűnik.
(3) Ha az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, az a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában, a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. A felmondási idő 90 nap.
(4) Az intézményvezető az ellátás megszüntetéséről, és a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel az ellátott, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz.
5. § [Térítési díj fizetésére kötelezettek]
(1) Az Idősek Otthonában nyújtott ellátásért térítési díjat kell fizetni.
(2) A térítési díjat az Szt. 114. § (2) bekezdésében meghatározott személy köteles megfizetni.
6. § [Intézményi és személyi térítési díj]
(1) Az intézményi térítési díjat a fenntartó évente kétszer állapíthatja meg.
(2) Az intézményi térítési díj összegét e rendelet 1. mellékletének 1. pontja tartalmazza.
(3) A személyi térítési díjat az intézményi térítési díj alapján az intézmény vezetője az ellátást igénylő, vagy a térítési díjat megfizető más személy nyilatkozata alapján állapítja meg, melyről az ellátás igénybevétele előtt írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet.
(4) A személyi térítési díj megállapításának módja: A személyi térítési díjat az intézményvezető – a vonatkozó jogszabályok alapján – konkrét összegben állapítja meg és arról az ellátást igénybe vevőt tájékoztatja.
(5) A személyi térítési díj összegét az intézményvezető az intézményi térítési díj megállapítása után köteles felülvizsgálni. A megállapított új személyi térítési díjat a kötelezett az erről szóló határozatban foglalt időponttól köteles megfizetni.
(6) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegét vitatja vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat, aki a térítési díj összegéről határozattal dönt.
(7) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj mértéke nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80 %-át.
7. § [Belépési hozzájárulás]
(1) Az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat magában foglaló ellátásért a rendelet hatályba lépését követően egyszeri belépési hozzájárulást kell fizetni, melynek összege egy ágyas elhelyezés esetén 2.090.000. -Ft/fő, két ágyas szobában pedig 1.500.000. -Ft/fő
(2) Az átlagot meghaladó felszereltségű, kétágyas szobákban 500.000. -Ft/fő egyszeri belépési hozzájárulást kell fizetni.
(3) Az intézményben a demens osztályán 300.000. -Ft/fő egyszeri belépési hozzájárulást kell fizetni, amennyiben középsúlyos, vagy súlyos demencia került megállapításra az ellátást igénylő esetében.
(4) A belépési hozzájárulást az intézménybe történő beköltözés utáni napon kell megfizetni, számla ellenében az intézmény bankszámlájára.
(5) Átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülménynek minősül az olyan önálló, egy- vagy kétszemélyes lakrész, amely lakószobát, konyhát, fürdőszobát, esetleg egyéb helyiséget foglal magában, és egy ellátottra legalább 10 m 2 nagyságú lakóterület jut.
(6) Átlagot meghaladó felszereltségnek minősül olyan kétszemélyes lakószoba, amely saját mosdóval rendelkezik és korszerűen kialakított és berendezése teljes mértékben felszerelt.
(7) A belépési hozzájárulást az ellátást igénylő, vagy a belépési hozzájárulás megfizetését vállaló fizeti meg. Ha a gondozás az intézménybe történő beköltözést követő három éven belül megszűnik, a belépési hozzájárulás arányos részét vissza kell fizetni az ellátottnak vagy örökösének, illetve - ha a belépési hozzájárulás megfizetését más személy vállalta - e személynek vagy örökösének.
(8) A belépési hozzájárulást a fenntartó a szociális intézményei működtetésére, fejlesztésére fordítja. A belépési hozzájárulás összege évente egyszer változtatható meg.
(9) Az Intézmény III/23-as lakrésze igénybevételéhez a belépési hozzájárulás összege 2.090.000. -Ft/fő.
8. § [A személyi térítési díj megfizetése]
(1) A havi személyi térítési díjat a napi személyi térítési díj és gondozási napok száma alapján kell meghatározni.
(2) A személyi térítési díjat havonta utólag kell megfizetni, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig.
(3) Az intézményvezető ellenőrzi, hogy megtörtént-e a befizetés. Ha a kötelezett elmulasztotta a befizetést, 15 napos határidővel írásban felszólítja a teljesítésre. A határidő eredménytelen eltelte esetén az intézményvezető a kötelezett nevét, címét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi.
(4) A (3) bekezdés szerint nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében. Az intézményvezető a fenntartót – a jelzálogjog bejegyzés kezdeményezéséről való döntés érdekében – évente értesíti a folyó évi hátralékról.
9. § [Térítési díjjal kapcsolatos egyéb szabályok]
(1) A jövedelemmel nem rendelkező ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költőpénzt biztosít. az Szt. 117/A. §-a szerint.
(2) Az ellátottat a személyi és intézményi térítési díj összegén túl a teljesítés feltételeiről és a mulasztás következményeiről is tájékoztatni kell.
A Szociális Szolgáltatási Központra vonatkozó rendelkezések
10. § [A Szociális Szolgáltatási Központ feladatai és ellátási területe]
(1) A Szociális Szolgáltatási Központon belül a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat ellátási területe Hajdúböszörmény város közigazgatási területére terjed ki, míg a Család- és Gyermekjóléti Központ ellátási területe a Hajdúböszörményi Járás területe.
(2) A Szociális Szolgáltatási Központ a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások körében
a) étkeztetést,
b) házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,
c) családsegítést,
d) tanyagondnoki szolgáltatást,
e) nappali ellátást,
f) szenvedélybetegek közösségi ellátást
végez.
(3) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben
a) az idősek és demens személyek nappali ellátása keretében idős és demens személyek nappali ellátását,
b) a fogyatékos személyek nappali ellátása keretében fogyatékos és autista személyek nappali ellátását,
c) a pszichiátriai betegek nappali ellátása keretében pszichiátriai betegek nappali ellátását végzi.
(4) A Szociális Szolgáltatási Központ gyermekjóléti szolgáltatást is nyújt, melynek részletes szabályai „a gyermekvédelem helyi szabályairól” szóló helyi rendeletben találhatóak.
11. § [Étkeztetés]
(1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaiknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a) 65 év feletti életkoruk,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk miatt.
(2) Az étkeztetés biztosítása az ellátottak szükségleteinek megfelelően megszervezhető az étel:
a) kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztással,
b) elvitelének lehetővé tételével,
c) koruk vagy egészségi állapota miatt rászoruló személyek részére lakásra szállításával történik. Az étel kiszállításáért jelen rendeletben meghatározott mértékű térítési díjat kell fizetni.
(3) Az önkormányzat a Cívis Szociális Étkezési Központtal kötött ellátási szerződés útján népkonyha étkeztetés szolgáltatást biztosít térítésmentesen, azoknak a 18. életévét betöltött személyeknek, akik más támogatott étkeztetési formát nem vesznek igénybe. Ez a szolgáltatás napi egyszeri, egy tál meleg étel biztosítását jelenti, munkanapokon, helyben fogyasztással vagy egyszer használatos ételtároló dobozban kiosztva.
12. § [Házi segítségnyújtás]
(1) Házi segítségnyújtásra az Szt. 63. § (1) bekezdésében meghatározott célból kerülhet sor.
(2) A házi segítségnyújtást az alábbi személyek vehetik igénybe:
a) azok az időskorú személyek, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,
b) azok a pszichiátriai betegek, fogyatékos személyek, szenvedélybetegek, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladatok ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,
c) egészségi állapotuk miatt rászoruló személyek, akik ezt igénylik,
d) azok, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.
(3) A házi segítségnyújtás keretében az Szt. 63. § (3) bekezdése szerinti szociális segítést vagy az Szt. 63. § (4) bekezdése szerinti személyi gondozást kell nyújtani
(4) A (3) bekezdésben felsorolt szolgáltatásokon túlmenően kiegészítő szolgáltatásként ebédkihordás is igényelhető.
(5) Az intézményvezető a gondozási szükségletet megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét. A gondozási szükséglet vizsgálata keretében meg kell állapítani azt, hogy az ellátást igénylő esetében szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt.
(6) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet az értékelő adatlap szerint III. fokozatú, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig házi segítségnyújtásra jogosult.
13. § [Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás]
(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás, mely folyamatos készenléti rendszerben működik.
(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell az Szt. 65. § (2) bekezdésében maghatározott intézkedéseket.
14. § [Családsegítés]
A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Hajdúböszörmény város közigazgatási területén a teljes lakosságra vonatkozóan mentális és szociális gondozást lát el, észlelő-és jelzőrendszert működtet.
15. § [Idősek és demens személyek nappali ellátása]
(1) Az idősek nappali ellátása a saját otthonukban élő, idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására képes személyeknek biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, szociális étkeztetés keretében napi egyszeri meleg étkezés igénybevételére, társas kapcsolatokra, alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére.
(2) Demens személyek nappali ellátása az idősek nappali ellátásán belül nyújtott szolgáltatás, mely a demencia kórképet megállapító szakvéleménnyel rendelkező személyeket látja el. A demens személyek részére az egyéni és csoportos foglalkozásokat napi rendszerességgel kell szervezni és a gondozói felügyeletet a nyitvatartási idő alatt folyamatosan biztosítani kell.
(3) Az idősek és demens személyek nappali ellátása keretében az (1) bekezdésben foglaltakon túl a következő szolgáltatások is igénybe vehetők: jogi és pszichológiai tanácsadás, egészségügyi felvilágosító előadások, szabadidős programok.
(4) Az idősek és demens személyek nappali ellátása hétfőtől péntekig - szombat, vasárnap és ünnepnapok kivételével - heti 5 napos nyitva tartással működik.
16. § [Fogyatékos személyek Nappali Ellátása]
(1) A fogyatékos személyek nappali ellátása a családban élő, elsősorban enyhe és középsúlyos, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségüknek eleget tett, önkiszolgálásra részben képes értelmi fogyatékos, valamint autista személyek napközbeni gondozására, foglakoztatására és nevelésére szolgáló, a közoktatás körébe nem tartozó ellátási forma. Továbbá tanítási szünet idején igény szerint a tanköteles és a tanítási év során nevelési, oktatási intézményi ellátásban részesülő fogyatékos és autista gyermekek időszakos ellátását is biztosítja.
(2) A nappali ellátás feladata az (1) bekezdésben megjelölt személyek részére:
a) mindennapi életvitelhez szükséges ismeretek elsajátítása, szokások erősítése
b) közösségi tevékenységük szervezése
c) egészségi állapotuknak megfelelő terápiás jellegű foglalkoztatás (gyógytorna, zeneterápia, terápiás jellegű kézműves foglalkozás) szervezése,
d) napi egyszeri meleg étkeztetés biztosítása.
(3) Nem gondozható az a személy fogyatékosok nappali intézményében, aki
a) veszélyeztető magatartást tanúsít
b) önálló helyzetváltoztatásra még segédeszközzel sem képes
c) önellátásra nem képes
d) orvosi ellátást és állandó ápolást igényel
e) 3 éven aluli gyermek.
(4) A szolgáltatás hétfőtől péntekig - szombat, vasárnap és ünnepnapok kivételével - heti 5 napos nyitva tartással működik.
17. § [Pszichiátriai betegek nappali ellátása]
(1) A pszichiátriai betegek nappali ellátása elsősorban az otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek részére biztosít lehetőséget napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkezését.
(2) A pszichiátriai betegek nappali intézménye az öntevékenységre, az önsegítésre épülve biztosítja az ellátást igénybe vevők igényei alapján a kulturális, szabadidős, tájékoztató, képzési, átképzési állásközvetítő, védett lakhatást elősegítő, lakossági és családi programok, találkozók szervezését, lebonyolítását. Az intézmény szolgáltatásai körében egyéni, csoportos, pár- és családterápiákat is szervezhet.
(3) A pszichiátriai betegek nappali ellátása hétfőtől péntekig - munkaszüneti és ünnepnapok kivételével - heti 5 napos nyitva tartással működik.
18. § [Tanyagondnoki szolgáltatás]
(1) A tanyagondnoki szolgáltatás célja, hogy Hajdúböszörmény közigazgatási területéhez tartozó Pród településrész lakosai, valamint tanyasi lakott helyeinek számára az intézményhiányból eredő hátrányok enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, a közszolgáltatásokhoz, valamint a szociális alapellátásokhoz való hozzájutást biztosítsa.
(2) A tanyagondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások alapfeladatai:
a) Közreműködés:
aa) az étkeztetésben,
ab) a házi segítségnyújtásban,
ac) a családsegítésben;
b) Az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása körében:
ba) háziorvosi rendelésre szállítás,
bb) egyéb egészségügyi intézménybe szállítás,
bc) gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása;
c) Személyszállítás:
ca) óvodába, iskolába szállítás,
cb) egyéb személyszállítás.
(3) A tanyagondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatásai, kiegészítő feladatai, lakossági szolgáltatásai:
a) Közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése,
b) Egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása,
c) Egyéb lakossági szolgáltatások, illetve az (2) bekezdés a) pontjában meghatározottakon kívüli egyéb szociális alapszolgáltatások biztosításában való közreműködés.
(4) A tanyagondnoki szolgáltatás számára meghatározott, az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatása az önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére.
(5) A tanyagondnoki szolgálat az étkeztetésben való közreműködése során munkanapokon napi egyszeri meleg étkeztetést biztosít – szállítással - azok számára, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel erről gondoskodni nem tudnak.
(6) A tanyagondnoki szolgálat a házi segítségnyújtás során az igénylők által jelzett rendszerességgel biztosítja – a nem szakmai jellegű- segítséget az otthonukban önmaguk ellátására képtelen személyek számára a bevásárlásban, a gyógyszer kiváltásában, a tüzelő beszerzésében, a favágásban.
(7) A tanyagondnoki szolgálat biztosítja, hogy a Szociális Szolgáltatási Központ által nyújtott alapellátások az érintettek részére igénybe vehetőek legyenek; a segítségre szoruló személyeknek a szolgálat székhelyére, telephelyeire való egyéni vagy csoportos szállításával, a családsegítő, illetve gyermekjóléti szolgálat munkatársának a segítségre szoruló személy lakóhelyére történő szállításával, valamint az intézmény és a lakosság között információs szolgáltatás és kapcsolattartás biztosításával.
(8) A tanyagondnoki szolgálat az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása során gondoskodik arról, hogy az egészségügyi alap- és szakellátás igénybevétele minden rászoruló személy számára elérhetővé váljon. A tanyagondnoki szolgálat e feladatának ellátása során biztosítja a betegek rendszeres kezelésre, háziorvoshoz, szakorvoshoz történő szállítását, és lehetőség szerint gondoskodik az igénylők más egészségügyi intézménybe történő eljuttatásáról csoportos, illetve egyéni személyszállítással.
(9) A tanyagondnoki szolgálat személyszállítási feladatainak ellátása során gondoskodhat az alábbiakról:
a) óvodások és általános iskolások szállítása Hajdúböszörménybe,
b) tömegközlekedéshez való csatlakozás biztosítása,
c) munkanélküliek szállítása a Hajdúböszörményi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályára,
d) rokonok, hozzátartozók szállítása kórházi látogatásra,
e) családi eseményekre történő szállítás (esküvő, temetés, stb.),
f) nagybevásárlás céljára történő személyszállítás,
g) önkormányzati, illetve egyéb települési rendezvényre szállítás.
(10) A tanyagondnoki szolgáltatás az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatása során részt vesz az önkormányzati rendezvények szervezésében, lebonyolításában, valamint kapcsolatot tart az önkormányzat intézményei és a lakosság között.
19. § [Szenvedélybetegek közösségi ellátása]
(1) A szenvedélybetegek közösségi ellátása olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú, az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történő gondozás, amelynek célja az életmódváltozás elindítása, segítése és folyamatos nyomon követése.
(2) A szenvedélybetegek közösségi ellátása a következő szolgáltatási elemeket biztosítja:
a) tanácsadás,
b) esetkezelés,
c) készségfejlesztés,
d) gondozás és
e) megkeresés
(3) A szenvedélybetegek közösségi ellátására a közösségi pszichiátriai ellátásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a gondozó addiktológiai konzultáns bevonása mellett végezheti a feladatát. A (2) bekezdés c) pontja szerinti készségfejlesztés elsősorban az életvitellel kapcsolatos tréningek szervezésére vagy közvetítésére, az önellátásra való képesség javítására és fenntartására, a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról szóló tájékoztatásra, az ahhoz való alkalmazkodás és kezelés teendőire irányul.
(4) A (2) bekezdés d) pontja szerinti gondozás mentális gondozást foglal magában.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatási elemek nyújtása előtt állapotfelmérést vagy szükségletfelmérést szükséges végezni a személyes célokra és a változtatásra motiváló tényezőkre figyelemmel.
(6) A közösségi ellátás feladata a munkához való hozzájutás, a szabadidő szervezett eltöltésének segítése, szabadidős, önsegítő csoportok, támogató hálózatok szerveződésének segítése, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételéről.
20. § [A szolgáltatások igénybevételének közös szabályai]
(1) A kérelmet a jogosult, illetve a jogosult törvényes képviselője terjeszthetik elő.
(2) Az alapszolgáltatást – kivéve a családsegítést és tanyagondnoki szolgáltatást - igénylő személy az ellátás kérelmezésekor nyilatkozik arról, hogy más szolgáltatónál, intézménynél igénybe vesz –e valamilyen alapszolgáltatást.
(3) Nem kell elvégezni a jövedelemvizsgálatot, amennyiben az igénylő, illetve a hozzátartozó vállalja az intézményivel azonos összegű személyi térítési díj megfizetését.
(4) A szolgáltatás nyújtást megelőzően kerül sor a megállapodások megkötésére.
(5) Ha jogszabály másként nem rendelkezik a szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes.
(6) Az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a szenvedélybetegek közösségi ellátását, a tanyagondnoki szolgáltatást, az idősek és demens személyek, pszichiátriai betegek, valamint fogyatékos személyek nappali ellátását a szociális ellátások igénylése során az igénybe vevőt az intézmény vezetője a jogszabály által előírt nyomtatvány kiállítását követően értesíti az ellátás biztosításáról.
(7) A személyes gondoskodást nyújtó intézmény étkeztetésben igénybevételi naplót, házi segítségnyújtásnál nyilvántartást, időskorúak és fogyatékos személyek nappali ellátása esetén látogatási és esemény naplót vezet.
(8) A családsegítés szolgáltatás igénybevétele esetén az egynél több találkozást igénylő segítségnyújtást a külön jogszabályban meghatározott esetnaplóban kell dokumentálni. Ebben az esetben a segítségnyújtás szakmai tartalmát az ellátás igénybevételekor – az ellátást igénybe vevő aláírásával ellátva – írásban kell rögzíteni.
21. § [Az intézményi jogviszony megszűnése, megszüntetése]
(1) Az intézményi jogviszony a Szt. 100. §-ban foglalt esetekben szűnik meg.
(2) Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt az (1) bekezdésben foglaltakon túl megszünteti, ha
a) az ellátást igénybe vevő vagy törvényes képviselője azt írásban kéri,
b) az ellátás nem indokolt,
c) az ellátott másik intézménybe való áthelyezése indokolt,
d) az ellátott a házirendben foglalt szabályokat súlyosan megsérti,
e) az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személyi térítési díj-fizetési kötelezettségének az alábbiak szerint nem tesz eleget:
ea) hat hónapon át folyamatos térítési díj-tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja és
eb) vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.
f) az ellátott jogosultsága megszűnik.
(3) Ha az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, az a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában, a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. A felmondási idő 15 nap.
(4) Az intézményvezető az ellátás megszüntetéséről, és a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel az ellátott, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz.
22. § [Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások, fizetésre kötelezettek]
(1) Térítési díjat kell fizetni a következő szolgáltatásokért:
a) étkeztetésért,
b) házi segítségnyújtásért,
c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtásért,
d) fogyatékos személyek, demens személyek és pszichiátriai betegek nappali ellátása által nyújtott személyes gondoskodás keretében igénybevett napközbeni tartózkodásért, valamint napközbeni tartózkodásért és étkezésért,
e) idősek nappali ellátásánál térítési díj a személyes gondoskodás keretében igénybe vett napközbeni tartózkodásért állapítható meg.
(2) A térítési díj fizetésére kötelezettek köre megegyezik jelen rendelet 6. § (2) bekezdésében megnevezett személyekkel, mely kiegészül a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselővel.
(3) Étkeztetés, nappali ellátás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén az intézményi térítési díj maximum az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség egy napra jutó összege.
(4) Házi segítségnyújtás esetén az intézményi térítési díj maximum az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség egy ellátási órára jutó összege.
(5) A személyi térítési díjat az intézményi térítési díj alapján az intézmény vezetője állapítja meg, melyről az ellátás igénybevétele előtt írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet.
(6) Ingyenes ellátásban részesül az az ellátott, aki jövedelemmel nem rendelkezik. Ha az ellátott részére visszamenőlegesen rendszeres pénzellátás került megállapításra, a személyi térítési díj megfizetésének kezdő időpontja a rendszeres pénzellátásra való jogosultság kezdő napja.
23. § [Intézményi és személyi térítési díj]
(1) Az intézményi térítési díj a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként megállapított összeg, mely nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget.
(2) Az intézményi térítési díj összegét szolgáltatásonként és szakmai egységenként e rendelet 1. mellékletének 2. pontja tartalmazza.
(3) Étkeztetés esetén a térítési díj alapja az élelmezési nyersanyagköltségnek, illetve az étkeztetéssel kapcsolatosan felmerült költségeknek egy ellátottra jutó napi összege.
(4) Házi segítségnyújtás esetén a térítési díj alapja az ellátásra tervezett költségek alapján megállapított gondozási óradíj.
(5) A személyi térítési díjat az intézményi térítési díj alapján az intézmény vezetője állapítja meg, melyről az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja a térítési díj fizetésére kötelezettet.
(6) Étkeztetés igénybevétele esetén az étel helyben fogyasztásáért vagy elviteléért fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az adott hónapban igénybe vett étkezési napok szorzata. Fogyatékos személyek nappali ellátása esetén az étel helyben fogyasztásáért étkeztetésért havonta fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az adott hónapban igénybe vett étkezési napok szorzata.
(7) A házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő személyi térítési díjat az óradíj és az adott hónapban a házi segítségnyújtás keretében elvégzett tevékenységekre fordított idő szorzata alapján kell kiszámítani.
(8) Nappali ellátás esetében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni
a) Fogyatékos személyek, demens személyek és pszichiátriai betegek nappali ellátása esetén csak napközbeni tartózkodást igénybe vevőkre, illetve napközbeni tartózkodást és ott étkeztetést igénybevevőkre.
b) Idősek nappali ellátása esetében csak napközbeni tartózkodást igénybe vevőkre kell intézményi térítési díjat meghatározni.
(9) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál
a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,
b) kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni.
(10) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét, illetve
a) étkeztetés esetén az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének a 30 %-át;
b) házi segítségnyújtás esetén az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének a 25%-át, illetve ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, a 30%-át;
c) az idősek és demens személyek nappali ellátását és a fogyatékos személyek nappali ellátását, valamint pszichiátriai betegek nappali ellátását igénybe vevő ellátott rendszeres havi jövedelmének 15 %-át, amennyiben a napközbeni tartózkodást, illetve 30%-át, amennyiben a napközbeni tartózkodást és étkeztetést is igénybe vesz,
d) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében az ellátást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmének a 2 %-át.
(11) Ha az ellátott a személyi térítési díj összegét vitatja vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat, aki a térítési díj összegéről határozattal dönt.
(12) A személyi térítési díjat havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni.
(13) Az intézményvezető ellenőrzi, hogy megtörtént-e a befizetés. Ha a kötelezett elmulasztotta a befizetést, 15 napos határidővel írásban felszólítja a teljesítésre. A határidő eredménytelen eltelte esetén az intézményvezető a kötelezett nevét, címét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi.
(14) A (12) bekezdés szerint nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében.
Az intézmények működésének közös szabályai
24. § [Érdekképviseleti Fórum]
(1) A Fazekas Gábor Idősek Otthonában az ellátottak jogainak, érdekeinek érvényesülése elősegítése céljából Érdekképviseleti Fórum működik.
(2) Az Érdekképviseleti Fórum tagjai választásának, működésének részletes szabályait az intézmények házirendje tartalmazza.
25. § [Szakmai munka értékelése és belső szabályzatok jóváhagyása]
(1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben az Egészségügyi, Szociális, Ifjúsági és Családügyi Bizottság az intézményvezetők beszámolója alapján évente egy alkalommal értékeli a szociális intézmények szakmai munkájának eredményességét.
(2) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben az Egészségügyi, Szociális, Ifjúsági és Családügyi Bizottság jóváhagyja az intézmények szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmény házirendjét.
Hajléktalan személyek ellátása
26. § [Hajléktalan személyek ellátása]
A hajléktalan személyek nappali ellátását a települési önkormányzat a Debrecen- Nagytemplomi Református Egyházközség Nyitott Ajtó Szociális Központjával kötött ellátási szerződés útján biztosítja.
27. § [Hatályon kívül helyező rendelkezések]
(1) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Fazekas Gábor Idősek Otthonában és a Szociális Szolgáltató Központban nyújtott szociális szolgáltatásokról és térítési díjakról szóló 26/2016. (VII. 04.) önkormányzati rendelete.
28. § [ Záró rendelkezések]
Ez a rendelet 2026. április 1-jén lép hatályba.