1. § A rendelet hatálya kiterjed a Hajdúsámson város önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

2. § (1) Szociális alapú önkormányzati bérlakás bérlőjéül – amennyiben az önkormányzat rendelkezik üres lakás bérleménnyel – határozatlan, vagy legfeljebb 5 évre szóló határozott időre azok a Hajdúsámson város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárok, vagy a jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgárok, vagy az európai gazdasági térségbeli állampolgárok jelölhetőek ki, akiknek

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő igénylők között a rendelet 2. melléklete szerinti pontrendszer alkalmazásával sorrendet lehet felállítani. Pontegyenlőség esetén a sorrendet sorsolással kell megállapítani. Fennálló bérleti jogviszony meghosszabbítására irányuló kérelem esetén a pontrendszer alkalmazása teljeskörűen mellőzhető.

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete szociális feladatkörben eljáró bizottsága (a továbbiakban: bizottság) a szociális helyzet alapján történő bérbeadás érdekében évente lakásigénylési névjegyzéket készíthet. A bizottság a lakásigénylés jogosultságát alátámasztó szociális helyzetre vonatkozó személyes adatokat az érintett írásbeli hozzájárulása alapján - az igénylés elbírálásáig, visszavonásáig, továbbá a lakásbérleti szerződés megszűnéséig – az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezeli.

(4) A szociális helyzetre vonatkozó személyes adatok mindazok az adatok, melyek az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek fennállásának megállapításához, valamint az 2. melléklet szerinti pontrendszer alkalmazásához szükségesek.

(5) Az igényeket írásban az önkormányzat képviselő-testületének, vagy bizottságának címzett, de a polgármesteri hivatalba eljuttatott kérelem formájában lehet benyújtani az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szempontok szerinti elbírálásához szükséges adattartalommal.

(6) A lakásigénylőt akkor lehet névjegyzékbe venni, ha a kérelmező, vagy valamennyi vele együtt költöző családtagja megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(7) A szociális intézményből elbocsátott személy részére történő másik lakás bérbeadása esetén a jelen § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8) A bérlő kijelöléséről a képviselő-testület dönt és gyakorolja a bérbeadói jogokat.

3. § (1) Költségelven bérbe adott lakás bérlőjévé – amennyiben az önkormányzat rendelkezik üres lakás bérleménnyel – a kérelmező határozatlan, vagy legfeljebb 5 évre szóló határozott időre akkor jelölhető ki,

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő személyek közül a rendelet 1. melléklete szerinti szempontrendszer alkalmazásával a legtöbb pontot szerzett kérelmezőt, pontegyenlőség esetén a legtöbb pontot szerzett jelentkezők közül sorsolással kiválasztott személyt szükséges kijelölni. Fennálló bérleti jogviszony meghosszabbítására irányuló kérelem esetén a pontrendszer alkalmazása teljeskörűen mellőzhető.

(3) A költségelven bérbe adott lakás lakásbérleti díj követelésének biztosítására: pénzen, értékpapíron vagy egyéb, törvényben meghatározott pénzügyi eszközön a bérleti szerződésben erre irányuló megállapodással és az óvadék tárgyának átadásával az önkormányzat óvadékot alapíthat, az óvadékra vonatkozó, a Polgári Törvénykönyvben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően.

(4) A bérleti szerződésben a bérlő és az önkormányzat megállapodnak abban, hogy az óvadék tárgya, vagy a biztosított követelés értékének változásakor a bérlő kiegészítő biztosíték nyújtására, továbbá az önkormányzat a túlzott biztosíték bérlő részére való kiadására köteles. A kiegészítő biztosíték az óvadék eredeti tárgyának sorsát osztja.

3/A. § (1) A képviselő-testület döntése értelmében – a 3. §-ban foglaltakról eltérően – önkormányzati bérlakás költségelven bérbe adható nem magánszemélyek számára is, amennyiben a szervezet szociális, gyermekjóléti alapellátási célra kívánja azt igénybe venni.

(2) A bérleti szerződés határozatlan, vagy legfeljebb 5 évre szóló határozott időre köthető.

(3) E jogcímen történő bérbeadás esetén a 3. §-ban, az 5. § (1) bekezdésében, valamint a 6. §-ban foglaltak nem alkalmazandóak.

(4) A bérleti díj összege a magánszemélyek részére költségelv alapján bérbe adott lakás, bérleti díjával azonos módon kerül megállapításra.

4. § (1)² A bérlő a bérleményért a hasznos alapterület, a komfortfokozat és a bérlemény településen belüli fekvése (belterület, külterület) alapján bérleti díjat köteles fizetni. A bérleti díj összegét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2)³

(3) A fizetendő lakbér összegét a lakás alapterület számításba vehető m2-ének és a lakbér mértékének szorzata alapján kell kiszámítani, és a kerekítés szabályai szerint forintra kerekítve megállapítani.

(4) A bérlő köteles megtéríteni a bérbeadó által nyújtott és a bérleti szerződésben meghatározott külön szolgáltatások díját. Ebbe értendő bele az is, ha a bérlő közmű szolgáltatókkal külön szerződéssel nem rendelkezik.

4/A. §⁴ A víz- és csatornadíjnak a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőre való áthárításáról szóló 18/1990. (I. 31.) MT rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, fogyasztásmérővel nem rendelkező lakások esetén a víz- és csatornadíjak bérlőre történő áthárítása éves norma alapján történik, mely a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 8. melléklete alapján került meghatározásra és mely mértékét a jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza.

5. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a bérelt lakásban lakni.

(2) Az önkormányzat a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglaltak teljesítését egy naptári évben legalább két alkalommal ellenőrzi.

6. § (1) A bérlőtársi szerződés a bérlő és a leendő bérlőtárs közös kérelmére köthető. A szerződést (írásbeli megállapodást) a kérelmező felek és az önkormányzat köti.

(2) A bérlőtársi szerződés megkötésének feltétele, hogy a leendő bérlőtárs – a bérleti jogviszony jellegétől függően – feleljen meg a 2. § (1) bekezdésében, vagy a 3. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.

(3) A házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.

(4)⁵ Az önkormányzattal létrejött bérlőtársi szerződéses bérleti jogviszony (írásbeli megállapodás) megszűnése esetén a 12. §-ban foglalt rendelkezések irányadók.

(5)⁶ Az önkormányzati lakásban lévő megüresedett társbérleti lakrésznek a lakásban maradó társbérlő részére történő bérbeadás feltétele, hogy a lakásban visszamaradó személy írásban vállalja a lakásra vonatkozó teljes bérleti díj megfizetését.

7. § (1) Az önkormányzat szavatol azért, hogy a lakás az átadásakor rendeltetésszerű használatra alkalmas.

(2) Az önkormányzat és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A felmerülő költségeket az önkormányzat ebben az esetben számla ellenében megtéríti a bérlőnek.

(3) Az önkormányzat gondoskodik

(4) Az épülettel, valamint a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő, a (3) bekezdésben nem említett, egyéb kötelezettségek a bérlőt, valamint a bérlőket a lakás hasznos alapterületének arányában - terhelik, melyet saját maguk kötelesek elvégezni, vagy elvégeztetni.

(5) A szociális alapon bérbe adott lakások esetén a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, továbbá azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek a bérlőt terhelik.

(6) A költségalapú lakásbérleti jogviszony keretében a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, míg a pótlással és cserével kapcsolatos költségek az önkormányzatot terhelik.

(7) Az önkormányzat és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A munkák elvégzésének költségei a (8) bekezdésben foglalt kivételével a bérlőt terhelik.

(8) Amennyiben az (7) bekezdésben említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is nő, a felmerülő költségeket az önkormányzat viseli.

(9) Amennyiben az önkormányzat és a bérlő megállapodnak, hogy a visszaadáskor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles az önkormányzatnak megtéríteni.

(10) Ha a bérlemény karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetőek el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és a bérlő megállapodása, vita esetén a bíróság állapítja meg.

8. § (1) Az önkormányzati lakást jogcím nélkül használó, az önkormányzat részére lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg.

(2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díj a lakásra megállapított lakbér 200 %-a, négy hónap elteltével a használati díj a lakásra megállapított lakbér 300 %-a. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt.

9. § (1) A bérlő a lakásba más személyt – házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője kivételével – az önkormányzat írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A bérlőtárs a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – az önkormányzat és a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(3) Az önkormányzat a hozzájárulását akkor tagadja meg, ha a befogadni kívánt személlyel az önkormányzat a lakásbérleti szerződést felmondta, mert

(4) Az önkormányzat a hozzájárulását akkor is megtagadja, ha a bérlőnek a bérbeadó felé lakbér, vagy közüzemi szolgáltatók felé közüzemi díjhátraléka van.

(5) Az önkormányzat írásbeli hozzájárulásával befogadott személyek a bérleti jogviszony megszűnése esetén a 12. §-ban foglalt feltételek teljesülése esetén tarthatnak igényt elhelyezésre.

10. § (1) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel bármikor megszűntethető.

(2) A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyidejűleg, másik lakás bérbeadására is sor kerülhet abban az esetben, ha a bérlő megfelel – a bérleti jogviszony jellegétől függően – a 2. § (1) bekezdésében, vagy a 3. § (1) bekezdésében foglalt, feltételeknek.

(3) A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén pénzbeli térítés nem fizethető.

11. § (1) Az önkormányzat a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés felmondása esetén cserelakást ajánl fel.

(2) Az önkormányzat a bérlővel megállapodhat, hogy lakás felajánlása helyett pénzbeli térítést fizet, ha

(3) A pénzbeli térítés mértéke az adott bérleményre független idegenforgalmi szakértő által meghatározott, a bérleményre vonatkozó ingatlanpiaci forgalmi értékének 25 %-a.

12. § A lakásbérleti szerződés megszűnését követően a lakásban visszamaradó személy másik lakásra akkor tarthat igényt, ha az önkormányzat a beköltözéskor írásban megkötött megállapodásban erre kötelezettséget vállalt, és fenn állnak személyére a szociális alapon történő lakás bérbeadás 2. § (1) bekezdése szerinti feltételei.

13. § (1) Bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás egy részét bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával, határozott időre, legfeljebb egy évre, lakás céljára albérletbe adhatja. Az albérleti szerződést írásba kell foglalni.

(2) Albérleti jogviszony csak úgy létesíthető, hogy a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább hat négyzetméter terület jusson.

(3)⁷

14. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete szociális feladatkörben eljáró bizottsága a rászorult, szociális alapon bérbe adott bérlakást bérlők részére lakbértámogatást nyújt.

(2) A lakbértámogatásra való jogosultság feltétele, hogy

(3) A támogatás összege 2 500 Ft/hó.

(4) A kérelem évente két alkalommal nyújtható be április és október hónapokban

(5) A lakbértámogatás megállapításánál figyelembe vett költség: a lakbér vagy albérleti díj, a közös költség, a szemétszállítás költségei, valamint a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségei.

(6) Lakbértámogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(7) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

15. § (1)⁹ A kérelmet Hajdúsámson Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalában kell benyújtani. A benyújtott kérelmeket a jegyző az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény keretében döntésre előkészíti.

(2) A jogosultsági feltételek közül a kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól, a lakbértámogatás megállapításánál figyelembe vehető költségekről köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.

(3) A jövedelem igazolásához csatolni kell:

(4) A költségekről szóló nyilatkozathoz csatolni kell a bérleti jogviszony létrejöttétől, de legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapra vonatkozó a szemétszállítás költségeit, valamint a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit igazoló számlákat.

(5) A támogatást határozatlan időre kell megállapítani, a hatáskör gyakorlója a jogosultság fennállását az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal felülvizsgálja, és a feltételek megszűnése esetén a lakbértámogatás nyújtását megszünteti.

(6) A lakbértámogatással kapcsolatos döntési hatáskört a szociális bizottság gyakorolja.

(7) Meg kell szüntetni a lakbértámogatást annak, akinek a támogatás folyósítása időtartama alatt egy hónapot meghaladó lakbértartozása keletkezik.

(8)¹² Ha a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén a bérlő lakbértámogatásra való jogosultsága megszűnik, a fizetendő havi lakbér összege a 3. melléklet szociális alapon bérbeadott lakás bérleti díja szerint kerül meghatározásra.

16. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait az alábbiakban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)¹³ A bérbeadó üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget – a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – csak pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe.

(3) A pályázati felhívást hirdetmény útján kell közzétenni.

(4) A hirdetménynek tartalmaznia kell:

(5) A bérbeadásra kiírt helyiségek bérleti jogát a pályázatok és jelentkezések alapján, nyilvános versenytárgyaláson lehet elnyerni. A bérleti jogot a helyiségért legnagyobb bérleti díjat fizető pályázó nyeri el.

(6) Önkormányzati helyiség legfeljebb öt évre adható bérbe. A bérleti jog kölcsönös megegyezéssel, pályázati kiírás nélkül, ismételten megújítható.

(7) A bérbeadói jogokat, átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(8) A bérleti szerződést írásba kell foglalni.

(9)¹⁵ A (2)-(5) bekezdések szerinti pályázati eljárás lefolytatása mellőzhető, ha a bérbeadó az üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget részben vagy egészben, jogszabályban meghatározott önkormányzati közfeladat ellátása céljából adja bérbe.

17. § A bérleti jogviszonyt az elhalt bérlő házastársa és egyenes ági leszármazottja jogosult folytatni, amennyiben a helyiségben ugyanazon vállalkozási tevékenységet kívánják folytatni.

18. §¹⁶ (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát bérbeadó előzetes hozzájárulásával másra átruházhatja, a helyiség bérleti jogát elcserélheti. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. A hozzájárulás megadásának feltétele:

(2) A határozott idejű bérleti jog a jogviszonyból még fennálló időre ruházható át, vagy cserélhető el.

(3) A helyiség albérletbe adása esetén a (1)-(2) bekezdései az irányadóak.

19. § A szolgálati lakásokra a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) foglalt rendelkezések az irányadóak, azzal, hogy a bérleti díjak a költség alapon bérbe adott lakások díjával azonosak.

20. § (1) A lakások elidegenítéséről a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület határoz, ha azok fenntartása, a bérbeadót terhelő munkálatok költségigénye miatt nem gazdaságos, nem indokolt. A lakások elidegenítését a bérlők is kezdeményezhetik.

(2) Elővásárlási jog illeti meg:

(3) A képviselő-testületnek az elidegenítésre kijelölt lakásokra vonatkozó határozatát a helyben szokásos módon, a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztés útján közzé kell tenni, kivéve, ha az elidegenítést a lakásban lakó bérlő kezdeményezte.

(4) A határozat tartalmazza a lakás adatait, a vételárat, a vásárlási szándéknyilatkozat benyújtásának határidejét, az ajánlattétel fenntartásának idejét.

(5) A lakásokat meghirdetésük előtt ingatlanforgalmi szakértővel fel kell értékeltetni.

(6)¹⁷ Az elővásárlási joggal érintett lakásban lakó bérlőket írásban tájékoztatni kell a vételár ajánlatról és a fizetési feltételekről. A bérlő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nyilatkozhat arról, hogy él-e elővásárlási jogával. A határidő elmulasztása az ajánlat elutasítását jelenti, melyre a jogosult figyelmét az ajánlatban fel kell hívni. A vételár-ajánlat tartalmazza a lakás adatait, a vételárat, a vásárlási szándéknyilatkozatot. Az ajánlati kötöttség a vételár-ajánlat kézhezvételétől számított 90 napig áll fenn.

(7)¹⁸

21. § (1)¹⁹ Az elővásárlási joggal érintett lakások eladása esetén a vételár megállapításának alapja az ingatlan forgalmi értéke.

(2) A vételárat a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, különösen az épület településen belüli fekvése, az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága, az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő, a lakás alapterülete és komfortfokozata, valamint a lakottság ténye figyelembevételével kell megállapítani.

(3) Bérleti szerződés alapján felmerült, folyamatban lévő költségdifferenciák a vételárban realizálhatók.

(4) A vételár mértéke a rendelet 21. §-ában foglaltak alapján kialakított ár 100 %-a.

22. § (1)²⁰ Az elővásárlási joggal érintett lakások eladása esetén az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár 10 %-át köteles a vevő egy összegben megfizetni.

(2)²¹ A vételárhátralék minimum 15 évi részletfizetés mellett teljesíthető. Amennyiben a bérlő megfelel a rendelet 2. § (a) pontja szerinti jövedelmi feltételnek, a felek megállapodása alapján a részletfizetés időtartama a 15 évet is meghaladhatja.

(3) A vételárhátralék után fizetendő kamat mértéke legfeljebb évi 20 %.

(4) A vételár szerződés kötéskori egyösszegű megfizetése esetén a vevőt kedvezmény nem illeti meg.

(5) Ha a vevő a szerződéskötéskor egy összegben megfizeti a vételár 50 %-át, a fennmaradó vételárhátralékra 10 % kedvezmény illeti meg. Az így fennmaradó összeget havi egyenlő részletekben kamatmentesen fizetheti meg a szerződéskötéstől számított két éven belül.

(6) Ha a vevő vállalja, hogy a szerződéskötéskor 10 % vételárelőleg befizetése után fennmaradó vételárhátralékot 5 éven belül megfizeti, a kamat mértéke évi 10 %.

(7) A képviselő-testület kamatmentességet biztosít a vevőnek abban az esetben, ha:

23. § (1)²² Üresen álló önkormányzati bérlakást árverés útján, vagy a (9)-(10) bekezdésekben foglaltak alapján, az ott megjelölt eltérésekkel lehet elidegeníteni.

(2) Az árverési alapár a forgalmi értékkel azonos.

(3) Az árverésen értékesített lakás vételárát egy összegben kell megfizetni.

(4) Az árverésre történő jelentkezés módját és feltételeit a képviselő-testület árverési hirdetményen történő kifüggesztéssel kell közzé tenni.

(5) A hirdetményben közölni kell a lakás ingatlan nyilvántartási adatait, címét, jellegét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, a foglaló összegét, a jelentkezési határidőt, az árverés időpontját és helyét. Lehetőséget kell biztosítani az érdeklődőknek arra, hogy az árverésre kijelölt lakást megtekinthessék.

(6) Az árverésen csak olyan személy vehet részt, aki a foglaló összegét letétbe helyezte a polgármesteri hivatal pénztárába.

(7) Ha az árverés nyertese az árveréstől számított 8 napon belül nem köt szerződést a foglalót elveszíti.

(8) Ha a nyertes visszalép, akkor a második legtöbbet ígérő árverési vevővel kell szerződést kötni az általa felajánlott vételárért.

(9)²³ Az értékesítés meghiúsulása esetén vagy új árverési hirdetményt kell kibocsátani, vagy a képviselő-testület egyedi döntése alapján a képviselő-testület az üresen álló önkormányzati bérlakást árverés lefolytatása nélkül – ingatlanközvetítő gazdasági szereplő esetleges bevonásával – értékesítési hirdetmény kifüggesztésével, piaci alapon elidegenítheti.

(10)²⁴ A (9) bekezdés szerinti, árverés nélkül lefolytatandó értékesítés során az alapár a forgalmi értékkel azonos és jelen eljárásban a lakás vételárát egy összegben kell megfizetni. A hirdetmény tartalmi elemeire az (5) bekezdés előírásai irányadóak. A (6)-(8) bekezdés előírásait az árverés nélkül lefolytatott eljárások során értelemszerűen alkalmazni kell. A megismételt árverésen, vagy árverés nélkül lefolytatandó értékesítés során a szerződéskötést megtagadó árverési vevő nem vehet részt.

23/A. §²⁵ Az elővásárlási joggal nem érintett lakások eladása esetén a vételár megállapításának alapja az ingatlan forgalmi értéke. Az elővásárlási joggal nem érintett lakások eladása esetén a 23. § rendelkezései az irányadóak

24. § (1) Csak az a helyiség idegeníthető el, melyet a képviselő-testület elidegenítésre kijelölt.

(2) A vételár összege az ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott helyi forgalmi érték.

(3) A bérlő részére történő értékesítés esetén a helyiség vételárából le kell vonni az általa befizetett igénybevételi vagy használatbavételi díjat.

(4) Az üresen álló helyiség árverés útján idegeníthető el. Az árverés szabályai megegyeznek az üresen álló lakások árverésének szabályaival.

25. § (1)²⁶

(2)²⁷

(3) Ha a vevő 3 hónapon keresztül a törlesztő részletet nem fizeti, részére 30 napos határidő kitűzésével a teljes hátralék kifizetésére szóló felhívást kell kézbesíteni.

26. § (1) A lakások elidegenítésekor az eladót terhelik a társasházzá alakítással és az egyszeri értékbecsléssel, valamint az adásvételi szerződés elkészítésével kapcsolatos költségek.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek eladásával járó költségek a vevőt terhelik.

27. § A képviselő-testület az árverés lebonyolítását a polgármesteri hivatalra, az adásvételi szerződések megkötését a polgármesterre bízza.

28. § Az önkormányzati lakások elidegenítéséből származó bevételek az Ltv. 62. § (3) bekezdésében előírt felhasználási célokra fordíthatóak.

29. § A képviselő-testület a törvényben előírt felhasználási célok közül más célra nem teszi lehetővé a 28. § szerinti bevételek felhasználását.

30. § Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő lakóépületek felújítása, korszerűsítése, új lakás építése esetén e munkák fedezeteként felhasználhatóak a jelen rendeletben megjelölt bevételek.

31. § (1) A lakás felújításra, új lakás építésére fordítható keretösszegről, a beruházások és felújítások rendjéről a képviselő-testület dönt.

32. § (1) Az önkormányzat a jelen rendelet szerinti bevételéből szociális bérlakás céljára használt lakást vásárolhat.

(2) A vásárlásról a képviselő-testület dönt.

33. § (1) Lakásépítés céljára alkalmas telkek kialakítása érdekében a jelen rendeletben megjelölt bevételek felhasználhatók:

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerint közműhálózat kiépítésekor a meglévő és az építési telkek kialakítását gátló közművek kiváltására, az elektromos áram, a vezetékes ivóvíz, a szennyvízcsatorna-hálózat, a gázvezeték-hálózat, valamint a csapadékvíz-elvezetés és a közvilágítás kiépítése költségei fedezetként kerülhet sor a bevételek felhasználására.

34. § A 33. §-ban meghatározott felhasználási célokról és keretösszegekről a képviselő-testület dönt.

35. § (1) A bérbeadó – jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében szükségesek, illetőleg azon adatokat, melyek ezzel kapcsolatosan a tudomására jutottak

(2) E rendeletben előírt adatszolgáltatásra – elsősorban jövedelmi, vagyoni helyzetükre vonatkozóan – kérelmezőt, a bérlőt, valamint a bérlővel együtt lakó, vagy vele együtt költöző személyeket a tulajdonos, illetve a bérbeadó felhívhatja, melynek köteles eleget tenni.

(3) A bérlakások és helyiségek tekintetében a tulajdonos önkormányzat (polgármesteri hivatal), valamint a bérbeadó az (1) és (2) bekezdés alapján tudomására jutott adatokra vonatkozóan köteles betartani az adatvédelmi jogszabályokat, az ebből adódó bárminemű jogsérelemért felelősséggel tartozik.

36. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Jelen önkormányzati rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: