1. § (1) A rendelet hatálya Tiszacsege Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástv.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadóak.

2. § A bérbeadói feladatokat az önkormányzati bérlakások tekintetében a képviselő-testület látja el. Az Önkormányzat tulajdonában álló helyiségek vonatkozásában a bérbeadói feladatok megoszlanak a képviselő-testület, a polgármester és az intézményvezető között.

3. § (1) A bérbeadó – jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

(2) E rendeletben előírt adatszolgáltatásra – elsősorban jövedelmi, vagyoni helyzetükre vonatkozóan – a kérelmezőt, a bérlőt, valamint a bérlővel együtt lakó, vagy vele együtt költöző személyeket a tulajdonos, illetve a bérbeadó felhívhatja, melynek köteles eleget tenni.

(3) A bérlakások és helyiségek tekintetében a tulajdonos önkormányzat, valamint a bérbeadó az (1) és (2) bekezdés alapján tudomására jutott adatokra vonatkozóan köteles betartani az adatvédelmi jogszabályokat.

4. § (1) Lakás bérbe adható

(2) Az önkormányzati bérlakásokat csak lakás céljára lehet hasznosítani.

(3) Önkormányzati bérlakás – ha törvény vagy e rendelet másként nem rendelkezik – határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig adható bérbe.

(4) A 4. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint bc) alpontjában meghatározott bérbeadási jogcímek esetén feltétel, hogy a pályázatot benyújtó Tiszacsege településen helyi adótartozással ne rendelkezzen.

5. § (1) Költségelven működő lakásbérleti jogviszonyon, állami támogatás mellett megvalósuló lakáscélú ingatlanban bérlőként kiutalt jogviszony értendő, mely jogviszony pályázati eljárás lefolytatása útján hozható létre.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(3) A pályázatot a Tiszacsegei Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hirdetőtábláján, valamint a város honlapján kell elhelyezni. A pályázatok benyújtására legalább 10 napos határidőt kell biztosítani.

(4) A pályázati ajánlatokat a meghirdetett lakásokra a Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a szükséges mellékletek csatolásával, a pályázati kiírásban megjelölt szervezeti egységhez. A pályázat beadását követően a pályázónak hiánypótlásra nincs lehetősége.

(5) A pályázatokhoz kötelezően benyújtandó mellékletek:

(6) Költségelven működő bérlakás bérlőjévé az jelölhető ki,

(7) A költségelven meghatározott bérlakások jogosultsági feltételeinek pontrendszerét jelen rendelet 1. számú melléklete határozza meg.

(8) A pályázat elbírálásakor a meghirdetett lakásra a pályázatot elnyerő mellett megjelölésre kerül az a sorrendben következő pályázó, akivel a pályázat nyertesének visszalépése esetén a szerződést meg lehet kötni.

(9) Amennyiben a meghirdetett lakásra egyetlen pályázótól érkezik ajánlat és a pályázó egyébként a feltételeknek megfelel, valamint a kiíró a pályázatot nem minősíti eredménytelennek, úgy a Képviselő-testület őt nyilvánítja a pályázat nyertesévé.

(10) Az önkormányzati bérlakás pályáztatás útján legfeljebb 1 évre adható bérbe. A bérlő a határozott idő lejártát megelőző 60. napig nyilatkozik arról, hogy kéri-e a bérleti szerződés meghosszabbítását. Amennyiben kéri, úgy újra vizsgálni kell a jogosultsági feltételek fennállását és amennyiben a bérlő nem felel meg ezen feltételeknek, úgy a bérleti szerződés nem hosszabbítható meg.

(11) A bérlő köteles csatolni a (10) bekezdésben foglalt bérleti szerződés meghosszabbítása iránti kérelméhez a lakbérfizetési kötelezettség teljesítéséről, és a közüzemi szolgáltatóktól beszerzett igazolásokat arra vonatkozóan, hogy díjtartozása nincs, valamint a lakás rendeltetésszerű használatára vonatkozó helyszíni ellenőrzés alapján tett megállapításokat arra vonatkozóan, hogy a bérlő kötelezettségeinek eleget tett.

(12) Ha a bérlőnek szolgáltatási díjtartozása van, részére a lakás legfeljebb 6 hónapra adható bérbe, amennyiben a szolgáltatóval részletfizetési megállapodást kötött. A 6 hónap leteltét követően amennyiben díjtartozását rendezte, úgy részére a lakás ismételten bérbeadható.

6. § (1) A piaci alapon meghirdetett lakások bérbeadása pályázati eljárás lefolytatása útján történhet e Rendelet 5. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltak szerint.

(2) A pályázatokhoz kötelezően benyújtandó mellékletek:

(3) Piaci alapú bérlakás bérlőjévé az jelölhető ki,

(4) A piaci alapon meghatározott bérlakások jogosultsági feltételeinek pontrendszerét jelen rendelet 2. számú melléklete határozza meg.

(5) A piaci alapon bérbe adott lakás esetén a bérleti szerződés 1 éves határozott időtartamra köthető.

(6) A piaci alapon bérbe adott lakás esetén a bérleti szerződés legfeljebb három alkalommal, további 1-1 évre meghosszabbítható abban az esetben, ha a bérlő a szerződés lejártát megelőző második hónap 15. napjáig egyoldalú nyilatkozatával kérelmezi azt, továbbá vállalja a jelen rendelet szerinti lakbér megfizetését.

(7) Amennyiben az (6) bekezdés alapján a bérlő szerződése már három alkalommal meghosszabbításra került, úgy pályázati eljárást kell lefolytatni az újabb bérleti jogviszony létrehozása érdekében, mely pályázati eljáráson a hatályos bérleti szerződéssel rendelkező bérlő pályázati ajánlatot tehet.

7. § (1) Szociális elhelyezést biztosító bérlakásra az a nagykorú magyar állampolgár jogosult,

(2) Szociális helyzete alapján sem jogosult önkormányzati bérlakásra, aki szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közölt, amelyek számára jogtalan előnyt jelentenek.

(3) Szociális helyzet alapján az önkormányzati bérlakások bérbeadása során figyelembe vett szempontok sorrendje:

(4) A szociális elhelyezést biztosító lakás határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig adható bérbe, mely bérleti jogviszony meghosszabbítása tárgyában a Képviselő-testület a bérlő kérelmére, az összes körülmény figyelembevételével dönt.

(5) A szociális elhelyezést biztosító lakás bérleti jogviszonya legfeljebb három évre létesíthető.

(6) Lakbértámogatásra az az igénylő jogosult, aki háztartásában legalább két kiskorú gyermeket nevel. A támogatás mértéke az e Rendelet szerint meghatározott lakbér 10 %-ának megfelelő összeg.

(7) Amennyiben a lakbértámogatásra való jogosultság feltétele megszűnik, úgy a bérlő az e Rendelet szerint meghatározott lakbért köteles a továbbiakban megfizetni.

8. § Amennyiben a kérelmező életét, testi épségét, egészségét közvetlen veszély fenyegeti, úgy a polgármester a szociális elhelyezést biztosító lakást szükséglakásként bérbe adhatja az e Rendelet 7. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt jogosultsági feltételek figyelembevétele nélkül is. Ez esetben a Képviselő-testület a kérelem benyújtását követő testületi ülésen határoz a bérleti szerződés tartalmáról, figyelembe véve a 7. § (4)-(5) bekezdésében foglaltakat.

9. § (1) Önkormányzati bérlakásra jogosult az a nagykorú személy, aki önkormányzati feladatok ellátásához kapcsolódó munkaköri, a város szempontjából fontos, illetve városi közérdekű feladatot lát el.

(2) Közérdekű feladatellátásnak tekinthető jelen rendelet alkalmazásában minden olyan, a város érdekét megvalósító közérdekű tevékenység, amely Tiszacsege Város biztonságát, közigazgatását, oktatását, nevelését, közművelődését, gazdaságát vagy egészségügyét szolgálja.

(3) A közérdekű feladatellátás megvalósítása érdekében történő bérbeadás esetén a kinevezésről, alkalmazásról szóló okirat másolatát, valamint a munkáltató javaslatát, véleményét csatolni kell.

(4) Az e §-ban foglalt bérbeadás esetén a bérleti jogviszony határozott időre, de legfeljebb a bérlő közérdekű feladatainak ellátásának időtartamáig szólhat.

(5) Amennyiben a bérlőnek a határozott időtartam lejárta előtt a város szempontjából fontos, közérdekű munkaviszonya megszűnik, a lakást a jogviszony vagy tevékenység megszűnésétől számított 30 napon belül köteles rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére visszaadni.

(6) Nem jelölhető ki az (1) bekezdésben foglaltak szerint önkormányzati bérlakás bérlőjéül az, aki Tiszacsege közigazgatási területén beköltözhető lakás 100 %-os tulajdoni hányadával rendelkezik.

10. § A Ltv.-ben előírt elhelyezési kötelezettség teljesítése esetében, ideiglenes jelleggel, bérleti jogviszony legfeljebb 1 évre létesíthető, amely legfeljebb egy alkalommal, 3 hónappal meghosszabbítható.

11. § (1) A szociális intézményből elbocsátott személy részére, amennyiben korábban pénzbeli térítés ellenében lemondott az önkormányzati bérlakása bérleti jogviszonyáról, az intézményből történő elbocsátása esetén, a pénzbeli térítés visszafizetése ellenében, a jogos lakásigényének megfelelő nagyságú, legalább komfortos bérlakás biztosítható, pályázati eljárás mellőzésével.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében bármely üresen álló önkormányzati lakás bérbe adható.

12. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadása során a bérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő írásban foglalt szerződése hozza létre.

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérleti szerződését képviselő-testületi felhatalmazás alapján a polgármester köti meg a bérlővel.

(3) A lakás bérlőjéül kijelölt személy/személyek a döntésről szóló értesítés kézbesítésétől számított 8 napon belül köteles a bérbeadót felkeresni és a lakásbérleti szerződést megkötni.

(4) A bérleti szerződésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

(5) A bérleti szerződésben a bérlőt figyelmeztetni kell:

13. § (1) A bérlő a lakás használatáért lakbért, továbbá a külön szolgáltatásért külön szolgáltatási díjat köteles fizetni.

(2) A szociális helyzet alapján meghatározott komfort nélküli önkormányzati lakás bérleti díja 410 Ft/m²/hónap, míg a szociális helyzet alapján meghatározott komfortos önkormányzati lakás bérleti díja 470 Ft/m²/hónap.

(3) A költségelven meghatározott összkomfortos lakbérű lakások bérleti díja 835 Ft/m²/hónap.

(4) A piaci alapon meghatározott lakbérű összkomfortos lakások bérleti díja 1200 Ft/m²/hónap.

(5) A közérdekű feladatellátás megvalósítása érdekében fenntartott bérlakások, piaci alapon meghatározott bérleti díját a Képviselő-testület legfeljebb 90 %-kal mérsékelheti. A lakbérkedvezmény annak a bérlőnek nyújtható, aki a város érdekét megvalósító olyan közérdekű tevékenységet végez, amely Tiszacsege Város biztonságát, közigazgatását, oktatását, nevelését, közművelődését, gazdaságát vagy egészségügyét szolgálja.

(6) A Képviselő-testület a jelen §-ban foglalt lakbérek mértékét minden év október 31-ig felülvizsgálja, és meghatározza a következő évi lakbér alakulását, esetlegesen az emelésének összegét, mely felülvizsgálat eredményéről a bérlőket soron kívül tájékoztatja.

(7) Amennyiben a Képviselő-testület a lakbérek emeléséről dönt a következő évre vonatkozóan, úgy a költségelven, illetve a piaci alapon meghatározott lakbérű lakások esetében fizetendő óvadék összegét tárgyév január 31-ig ki kell egészíteni a megemelt bérleti díj háromszorosával megegyező összegre.

14. § (1) A bérlő a részére nyújtott külön szolgáltatásért a lakbéren felül külön szolgáltatási díjat köteles fizetni. A díj mértékére és a díjért járó szolgáltatásokra a bérlő által megkötött közszolgáltatási szerződések rendelkezései az irányadóak.

(2) Külön szolgáltatások körébe tartozik:

(3) A bérlő a lakbért a bérbeadó részére a szerződésben meghatározott összegben és időpontban, a külön szolgáltatások díját a közszolgáltatási szerződésben meghatározottak szerint köteles megfizetni.

(4) A víz- és csatornadíjnak a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőre való áthárításáról szóló 18/1990. (I. 31.) MT rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, fogyasztásmérővel nem rendelkező lakások esetén a víz- és csatornadíjak bérlőre történő áthárítása éves norma alapján történik, mely a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 8. melléklete alapján a következő: félkomfortos lakások esetén 2,8 m³/fő/hó, komfortos, és összkomfortos nem távfűtéses melegvíz ellátással rendelkező lakások esetén 4,5 m³/fő/hó, összkomfortos távfűtéses melegvíz ellátással rendelkező lakások esetén 5,4 m³/fő/hó.

15. § (1) Az a személy, akinek a bérbeadóval kötött lakásbérleti jogviszonya megszűnt, vagy lakásbérleti szerződést a bérbeadóval nem is kötött – és más jogcíme sincs a lakás használatára –, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni.

(2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap elteltével az alábbi emelt összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni:

16. § (1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint és komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt, a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja birtokba. A lakás a bérlő részére történő átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségét a bérlő írásbeli felszólítása ellenére 30 napon belül nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkát helyette és költségére elvégezheti. Ebben az esetben a szerződéshez kapcsolódó átadás-átvételi jegyzőkönyvben tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, azok kezdésének és befejezésének időpontját.

(2) A lakás átadásakor a bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.

(3) A bérlő köteles a külön szolgáltatási díjakat a lakásbérleti szerződésben, valamint a szolgáltatói szerződésben foglaltak szerint megfizetni.

(4) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – évente legalább egyszer ellenőrzi. A bérlő az arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles. A bérlemény ellenőrzése során a bérbeadó vizsgálja a lakás rendeltetésszerű használatát, a lakáshasználatból adódó szükséges karbantartások elvégzését, valamint a közszolgáltatók felé történő díjfizetési kötelezettség teljesítését.

17. § (1) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, pótlásáról, illetve cseréjéről, amennyiben az ezen munkálatokkal kapcsolatos összköltség az 50.000, - Ft-ot nem haladja meg.

(2) A bérbeadó köteles gondoskodni:

(3) Szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén az (1) bekezdésben foglalt munkák elvégzése a felmerülő költségek összegétől függetlenül a bérlőt terhelik, azonban a lakbér összegét az elvégzett munka költségei figyelembe vételével szükséges meghatározni.

(4) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és a bérlő megállapodása, vita esetén a bíróság állapítja meg. A bérbeadó az átmenetileg kiköltöztetett bérlő részére Tiszacsege közigazgatási területén köteles másik lakást felajánlani. A bérlő ingóságai elhelyezésének, továbbá költözésének költségei a bérbeadót terhelik. A bérlő kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakást is köteles elfogadni, ha az egyébként – az együttlakó személyek számára is figyelemmel – megfelel a lakás követelményeinek.

18. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérbeadó és a bérlő megállapodhat abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik. A bérlőnek a bérbeadó hozzájárulását a munka megkezdése előtt legalább 30 nappal kérnie kell.

(2) A bérbeadó hozzájárulásának megadása előtt köteles bekérni a bérlőtől az általa elvégezni kívánt munka várható költségét, a munka jellegétől függően a műszaki leírást és tervrajzot.

(3) Ha a bérlő az (1) bekezdésben foglalt munkát a bérbeadói hozzájárulás és szüksége esetén hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti a bérlőt az eredeti állapot helyreállítására.

(4) Ha a bérbeadó – a hozzá benyújtott iratok alapján – a hozzájárulási kérelem benyújtását követő 30 napon belül nem nyilatkozik, a bérbeadó részéről a munka elvégzéséhez szükséges hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(5) Amennyiben az (1) bekezdésben említett munkák elvégzése következtében a lakás alapterülete, vagy komfortfokozata megváltozik, az eredeti szerződést, valamint a lakbér összegét a megváltozott állapotnak megfelelően módosítani kell, kivéve ha a bérlő fizeti az átalakítás költségeit.

(6) Amennyiben a megállapodás értelmében a bérlő az átalakítást, korszerűsítést saját költségére végezteti el, a munkák számlákkal igazolt költségeinek bérbeszámítását kérheti abban az esetben, ha az átalakítási, korszerűsítési munkálatokhoz a bérbeadó előzetesen hozzájárult.

(7) Ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására, vagy a helyreállítás költségének megtérítésére.

19. § A bérlő a Ltv. 21. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével, a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be:

20. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól. A hozzájárulást a bérbeadó akkor adhatja meg, ha a lakás egy használójára legalább 6 m²-es lakószobarész jut.

(2) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki

21. § A megüresedett társbérleti lakrész a lakásban visszamaradó társbérlő részére, kérelmére csak akkor adható bérbe, ha a visszamaradt társbérlő vállalja a megnövekedett alapterület után számított lakbér megfizetését.

22. § Az önkormányzati tulajdonú lakások nem adhatók albérletbe.

23. § A lakásbérleti jogviszony megszűnhet, illetve megszüntethető:

24. § (1) A bérbeadó és a bérlő a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti.

(2) A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyidejűleg, másik lakás bérbeadására is sor kerülhet abban az esetben, ha a bérlő megfelel – a bérleti jogviszony jellegétől függően – az e Rendeletben foglalt feltételeknek.

(3) A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén pénzbeli térítés nem fizethető.

25. § A bérlő a bérleti szerződést felmondással, 60 napos felmondási idővel írásban bármikor megszüntetheti.

26. § A bérbeadó a bérleti szerződést az alábbi esetekben jogosult írásban felmondani:

27. § Ha a bérlakás elemi csapás vagy más ok miatt megsemmisül, vagy a hatóság életveszélyessé nyilvánítja és kiürítését rendeli el, a lakásbérleti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik. Az önkormányzat, mint bérbeadó csak akkor köteles a bérlő elhelyezéséről gondoskodni, ha a bérlő más módon nem tudja megoldani lakhatását.

28. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő külön felszólítás nélkül és mindennemű elhelyezési és térítési igény nélkül köteles a lakást rendeltetésszerű állapotban visszaadni a bérbeadónak.

(2) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakberendezések tényleges állapotát, illetőleg az esetleges hibákat, hiányosságokat és a megállapításokat jegyzőkönyvbe kell foglalni, leltárt kell felvenni.

(3) Nyilatkoztatnia kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetőleg az ellenérték megtérítésének a módjáról és határidejéről.

(4) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a bérlőt terhelő helyreállítási munkákat a bérlő költségére a bérbeadó végzi el.

29. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait az alábbiakban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az Önkormányzat üres helyiséget csak versenytárgyalás lefolytatása után adhat bérbe. A versenytárgyalásra irányuló felhívást hirdetmény útján kell közzétenni a település honlapján és a Hivatal hirdetőtábláján. A hirdetmény tartalmáról a Képviselő-testület dönt.

(3) A hirdetménynek tartalmaznia kell:

(4) A bérbeadásra kiírt helyiségek bérleti jogát nyilvános versenytárgyaláson lehet elnyerni. A versenytárgyalásról jegyzőkönyv készül, melyben rögzíteni kell a jelenlévők nevét, címét, a versenytárgyalás során elhangzó ajánlatokat. A bérleti jogot a helyiségért legmagasabb összegű bérleti díjat ajánló pályázó nyeri el. A nyertes pályázóval történő szerződéskötésről a Képviselő-testület dönt.

(5) Önkormányzati helyiség legfeljebb öt évre adható bérbe, melynek lejárta előtt legalább 90 nappal - a helyiség folyamatos bérbeadása érdekében - újabb versenytárgyalást kell lefolytatni, melyen a hatályos bérleti szerződéssel rendelkező bérlő ajánlatot tehet.

(6) A bérleti szerződés lejárta előtt legalább 30 nappal, bérlő kérelmére a bérleti jogviszony meghosszabbítható, ha a bérlő a bérlet teljes időtartama alatt – amennyiben a bérleti jogviszony időtartama már korábban meghosszabbításra került, úgy az utolsó hosszabbítás óta – a jogszabályokban és a bérleti szerződésben előírt valamennyi kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, de a bérleti jogviszony tartama ebben az esetben sem haladhatja meg az öt évet. A bérleti jog meghosszabbításáról a polgármester átruházott hatáskörben dönt.

(7) Az önkormányzati feladatot ellátó intézmény használatában (kezelésében) lévő helyiségekre vonatkozóan az e bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hirdetmény tartalmának megállapítása és a versenytárgyalás lefolytatása az intézményvezető feladata. Az intézményvezető a versenytárgyalásra köteles meghívni a polgármestert, melynek egyetértése szükséges a bérleti szerződés megkötéséhez.

(8) Az önkormányzati feladatot ellátó intézmény használatában (kezelésében) lévő helyiségekre vonatkozó bérleti jog meghosszabbításáról – az (5)-(6) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével - az intézményvezető dönt a polgármester egyetértésével.

30. § (1) Az egy hónapnál rövidebb időtartamra szóló bérleti jogviszony létesítése esetén versenytárgyalás lefolytatása nélkül adható bérbe a helyiség

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetekben

(3) A versenytárgyalás nélkül bérbe adható helyiségek vonatkozásában a mindenkor alkalmazandó bérleti díjakról a képviselő-testület dönt, amelyet az intézményvezető, illetve a polgármester köteles alkalmazni.

31. § (1) A 30. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt szervezetek vagy gazdasági társaságok részére az önkormányzati feladatot ellátó intézmény használatában (kezelésében) lévő helyiség vonatkozásában az intézményvezető a polgármester egyetértésével, egyéb esetben a polgármester átruházott hatáskörben a helyiséget közfeladat ellátása céljából térítésmentesen is használatba adhatja, melyről írásba foglalt megállapodást kell kötni.

(2) Önkormányzati tulajdonú helyiséget kizárólag annak lehet bérbe adni, akinek a bérleti szerződés megkötésekor nem áll fenn az önkormányzattal szemben tartozása.

32. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiségekre azonos, vagy hasonló tevékenységet folytató igénylők közül írásbeli közös kérelmük alapján bérlőtársi szerződés is köthető.

(2) Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtársa az egész helyiség bérlőjévé válik.

33. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti jogát akkor lehet átruházni vagy elcserélni, ha akire átruházásra vagy akivel elcserélésre kerül, az rendelkezik az átruházással vagy elcseréléssel érintett helyiségben folytatott tevékenység folytatásához szükséges feltételekkel.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek nem adhatók albérletbe.

34. § Az önkormányzat tulajdonában levő, jogszabály alapján elővásárlási joggal nem érintett lakások és helyiségek elidegenítésére a Képviselő-testület egyedi döntése alapján kerülhet sor.

35. § (1) A helyiségek elidegenítése az önkormányzat vagyonáról szóló helyi rendeletében foglaltak szerint történhet az e §-ban foglalt eltérésekkel.

(2) Az elővásárlási joggal érintett helyiség vételárának mértéke a helyi forgalmi értéket nem haladhatja meg. A helyiség forgalmi értékét ingatlanforgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni.

(3) A vételárat az adásvételi szerződésben meghatározott határidőig és számlaszámra köteles befizetni a vevő.

(4) Az elővásárlási joggal érintett helyiség vevőjét sem a vételárból, sem a vételárhátralékból nem illeti meg engedmény.

(5) Az elővásárlási joggal érintett helyiség vevője részére egyedi elbírálás alapján - kérelemre - a Képviselő-testület legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezményt adhat.

(6) Valamennyi önkormányzati helyiség elidegenítéséről a Képviselő-testület dönt.

36. § (1) A lakások elidegenítése az önkormányzat vagyonáról szóló helyi rendeletében foglaltak szerint történhet az e §-ban foglalt eltérésekkel.

(2) Az Lakástv. 49. §-ban biztosított elővásárlási jog jogosultjainak (a továbbiakban: elővásárlásra jogosult) történő lakás értékesítés esetén a lakás vételárát a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján kell megállapítani.

(3) Az elővásárlásra jogosultnak a szerződéses ajánlatot meg kell küldeni, melynek tartalmaznia kell

(4) Elővásárlási jog gyakorlása vonatkozásában az önkormányzat ajánlati kötöttségének ideje az ajánlatnak az elővásárlási jog jogosultja általi kézhezvételtől számított harminc nap.

(5) Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlatot az (4) bekezdésben foglalt határidő alatt elfogadja, úgy az erről szóló nyilatkozat átvételét követő harminc napon belül az adásvételi szerződést vele kell megkötni.

(6) Az elővásárlásra jogosultat az első vételár-részlet befizetése után fennmaradó vételár összegére 15 évi időtartamra meghatározott, havonta egyenlő mértékben fizetendő részletfizetési kedvezmény illeti meg.

(7) A (6) bekezdés szerinti részletfizetés esetén a szerződés megkötésekor a lakás vételárának húsz százalékát kell megfizetni.

(8) Az elővásárlási jogosult a szerződés megkötését követő hónap első napjától a fennmaradó vételárhányadra a Ptk. 6:48. § szerinti kamatot köteles megfizetni.

(9) Részletfizetés esetén az önkormányzat a lakásra vonatkozó tulajdonjogát az utolsó részlet befizetéséig fenntarthatja.

(10) Ha az elővásárlásra jogosult a szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben fizeti meg, abban az esetben a teljes vételárból öt százalék árengedmény illeti meg.

(11) Ha az elővásárlásra jogosult az adásvételi szerződésben rögzített törlesztési időtől rövidebb törlesztési időt vállal, akkor egyedi kérelem alapján őt a Képviselő-testület a vételár hátraléka tekintetében engedményben részesíti a kérelem összes körülményeinek figyelembevételével, de legfeljebb a teljes vételár 1 %-ának megfelelő összeg erejéig, mely lehetőséggel egy esetben lehet élni.

37. § Az elővásárlásra jogosult a törlesztő részleteket minden hónap 15. napjáig az adásvételi szerződésben meghatározott számlaszámra köteles befizetni.

38. § Az önkormányzati lakások elidegenítéséből származó bevételeket különösen a meglévő bérlakások teljes vagy részletes felújítására, korszerűsítésére, illetve az EU-források felhasználásához szükséges önrész biztosítására kell felhasználni.

39. § Ez a rendelet 2023. október 27-én 12 órakor lép hatályba.

40. § (1) E rendelet hatályba lépésének napján fennálló bérleti jogviszony időtartamának végéig változatlan feltételekkel fennmarad. Amennyiben bérlő a bérlemény további bérbevételére vonatkozóan egyoldalú jognyilatkozat tesz, korábbi bérleti szerződése nem hosszabbítható meg, hanem e rendelet szabályai szerint új szerződést kell kötnie. Ebben az esetben a korábbi bérleti jogviszony(ok) időtartama nem vehető figyelembe az új bérleti szerződés időtartamának meghatározása során.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tiszacsege Város Önkormányzatának az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 31/2017. (XII. 6.) önkormányzati rendelete.