1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszacsege Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). Az önkormányzat székhelye: 4066 Tiszacsege, Kossuth utca 5.

(2) A települési önkormányzat jogi személy. Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Tiszacsege Város Önkormányzata Képviselő-testülete.

(3) A közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Tiszacsegei Közös Önkormányzati Hivatal. A hivatal székhelye: 4066 Tiszacsege, Kossuth utca 5.

(4) A képviselő-testület szervei:

(5) Az önkormányzat intézményei:

(6) Az önkormányzat jelképei a település címere, zászlója és pecsétje. Az önkormányzat képviselő-testülete a jelképeit külön rendeletben határozza meg.

(7) Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását és adományozását külön rendeletben szabályozza.

(8) Az önkormányzat testvértelepülései:

(9) Az önkormányzati helyi újság: CSEGEI Körkép

(10) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.tiszacsege.hu

2. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a Bizottságra, a jegyzőre és a társulásra átruházhatja.

(2) Önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el. Ezt a hatáskörét rendeletben a polgármesterre, a Bizottságra és a jegyzőre átruházhatja.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett átruházott hatásköröket e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(5) Az önkormányzat közfeladata és szakmai alaptevékenysége kormányzati funkció szerinti besorolását e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

3. § A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A helyi képviselők névjegyzékét e rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

4. § (1) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységére, a választók bizalmára.

(2) A képviselő, önkormányzati képviselői munkája végzése során - előzetes bejelentés alapján - jogosult a Hivatal egyes helyiségeinek igénybevételére. Erre irányuló igényét, valamint a munkája egyéb feltételeit a jegyző a Hivatal útján biztosítja.

(3) A képviselő az önkormányzati képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelhet a Hivataltól.

(4) Felkérés alapján részt vesz a testületi ülés előkészítésében, az előkészítés során tervezett vizsgálatokban.

5. § (1) A képviselőt megválasztása időpontjától megbízatása megszűnéséig - e minőségben végzett munkájáért - tiszteletdíj illeti meg.

(2) A képviselői tiszteletdíj mértéke 45.000, - Ft/hó (továbbiakban: alapdíj).

(3) A Bizottság elnökét az alapdíjon felül 35.000, - Ft/hó tiszteletdíj illeti meg.

(4) A Bizottság képviselő tagját az alapdíjon felül 15 000,- Ft/hó, a Bizottság nem képviselő tagját szintén 15.000, - Ft/hó tiszteletdíj illeti meg.

6. § (1) Ha a képviselő vagy bizottsági tag a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelezettségeit megszegi, úgy a képviselő-testület - a polgármester írásbeli előterjesztése alapján - határozattal rendelkezik a képviselő vagy bizottsági tag tiszteletdíjának csökkentéséről vagy megvonásáról. A tiszteletdíj- csökkentés vagy megvonás időtartama a képviselő vagy bizottsági tag kötelezettségének teljesítéséig, de legfeljebb 12 hónapig terjedhet.

(2) Ha a képviselő a mandátumáról hóközben mond le, számára a megállapított tiszteletdíj időarányos része jár.

(3) Ha a bizottsági tag tagságáról hóközben mond le, számára a megállapított tiszteletdíj időarányos része jár.

(4) A képviselők tiszteletdíjának számfejtése és kifizetése a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig történik.

7. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, a Bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.

(2) A felvilágosítás kérésre az ülésen, szóban, vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni. A felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő nyilatkozik. Ha a felvilágosítást kérő a választ nem fogadja el, a felvilágosítás kéréssel érintett kérdésben a soron következő munkaterv szerinti testületi ülésre részletes tájékoztatást kell benyújtani.

(3) A képviselő a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését. Az intézkedés kezdeményezésére 30 napon belül érdemi választ kell adni.

8. § (1) A képviselő-testület alakuló, munkaterv szerinti és rendkívüli ülést tart. Rendkívüli ülés alatt a munkatervben nem szereplő ülést kell érteni.

(2) A képviselő-testület ülése nyilvános. A képviselő-testület - az Mötv. 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben - az ülés megkezdésééig, de legfeljebb az adott napirendi pont tárgyalásának kezdetéig beszerzi az érintettől szükséges nyilatkozatot a zárt ülés tartása vonatkozásában.

(3) A képviselő-testület az önkormányzat székhelyén ülésezik. A képviselő-testület a székhelyen kívül is ülésezhet, azonban az ülés helyszínét úgy kell meghatározni, hogy a választópolgár számára az jelentősebb megterhelés nélkül is elérhető legyen.

(4) Amennyiben a képviselő-testület bizottsága, a képviselők egynegyede vagy a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal vezetője írásban kezdeményezi a képviselő-testület összehívását, a polgármester az ülést a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával egyidejűleg, a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül kitűzi.

(5) A képviselő-testület évente 11 alkalommal tart munkaterv szerinti ülést, melyet a munkatervben kell ütemezni.

(6) A képviselő-testület a munkaterv szerint július hónapban ülést nem tart.

(7) A munkaterv tartalmazza:

(8) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni a helyi önkormányzati képviselőktől, a Bizottság tagjaitól, az önkormányzati intézmények vezetőitől és a helyi roma nemzetiségi önkormányzattól.

(9) A munkaterv tervezetét a Hivatal állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás céljából a képviselő-testület elé minden év június 30-áig és december 31-éig.

(10) A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület félévente, a naptári félév szerinti utolsó munkaterv szerinti ülésén dönt.

(11) A munkaterv tervezetének benyújtásakor tájékoztatást kell adni a tervezetbe fel nem vett javaslatokról is.

9. § (1) A meghívó és az ülés tárgyalási anyagának összeállítása, kiküldése a jegyző feladata. A jegyző ezen kötelezettségének munkaterv szerinti ülés esetén az ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülés előtt legalább 24 órával köteles eleget tenni.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülése halasztást nem tűrő, rendkívüli esetben formális meghívó nélkül is összehívható telefonon. Halasztást nem tűrő, rendkívüli esetnek minősül a természeti csapás, tragikus esemény, a város életében kiemelt jelentőségű ügy vagy történés. A rendkívüli ülés formális meghívó nélküli összehívásakor a sürgősség okát mindenképp közölni kell, mely esetben az előterjesztést legkésőbb az ülés napján ki kell küldeni, vagy az ülés kezdetekor ki kell osztani.

(3) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat, az előterjesztő nevét, valamint szükség esetén az előadó nevét. A meghívót a polgármester írja alá.

(4) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a jegyző a munkaterv szerinti ülés időpontja előtt 5 nappal, rendkívüli ülés előtt legalább 24 órával korábban, míg a képviselő-testület formális meghívó nélküli összehívásakor az összehívását követően haladéktalanul tájékoztatja a lakosságot a Tiszacsege Város Önkormányzata hivatalos honlapján keresztül. Ezzel egyidejűleg gondoskodik arról, hogy a meghívó egy példánya a Hivatal bejárata előtt található hirdetőtáblán kifüggesztésre kerüljön.

(5) A lakosságot az ülésre vonatkozó meghívó mellett a tárgyalási anyag megjelentetésével is tájékoztatni kell Tiszacsege Város Önkormányzata hivatalos honlapján.

(6) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés nyilvános. A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester adhat, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával.

(7) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén az ülés időpontjától számított 15 napon belül ismételten össze kell hívni.

10. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni

(2) Az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek vezetői kötelesek megjelenni a munkaterv szerinti üléseken és ott a szükséges tájékoztatást megadni a helyi önkormányzati képviselők részére. Amennyiben a költségvetési szerv vezetője akadályoztatva van a megjelenésében, úgy köteles helyettesítéséről gondoskodni.

(3) Tiszacsege Város Önkormányzatának munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni Hajdú-Bihar vármegye 5. számú egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét, valamint a Tiszacsege Város közigazgatási területén működő nem önkormányzati fenntartású oktatási-nevelési intézmények vezetőit, és az egyházak képviselőit.

(4) Tiszacsege Város Önkormányzatának munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésére tanácskozási jog nélkül meg kell hívni az e rendelet 3. számú függelékében felsorolt önszerveződő közösségek képviselőit, továbbá Tiszacsege Város díszpolgárait, akiket e rendelet 4. számú függeléke tartalmaz.

(5) A képviselő-testületi ülés tárgyalási anyagát a meghívottak előzetes egyeztetést követően e-mailben kapják meg.

(6) A képviselő-testület ülésére szóló meghívó kivételével a tárgyalási anyagot a (3)-(4) bekezdésekben foglalt személyek Tiszacsege Város Önkormányzata hivatalos honlapján érik el.

(7) A képviselő-testület zárt ülésére az Mötv.-ben foglaltakon túl az előterjesztésben érintett személy meghívása minden esetben kötelező. Az érintett távolléte az előterjesztés megtárgyalását és az abban való döntést nem befolyásolja.

11. § (1) A képviselő-testület a napirendeket írásbeli vagy szóbeli előterjesztés alapján tárgyalja. Valamennyi előterjesztést a jegyzővel előzetesen egyeztetni szükséges.

(2) Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés az alábbi ügyekben:

(3) A képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be:

(4) Előterjesztésnek minősül:

(5) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület munkaterv szerinti ülésére az ülést megelőző 10. napig, a rendkívüli ülésre az ülést megelőző 3. napig kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki vizsgálja a döntéstervezetek jogszerűségét és gondoskodik valamennyi tárgyalási anyagnak a tanácskozási joggal meghívottak részére történő megküldéséről.

(6) Rendkívüli ülés formális meghívó nélküli összehívása esetén a jegyző folyamatosan egyeztet az előterjesztővel annak érdekében, hogy a képviselő-testület elé kerülő előterjesztés döntéstervezetének jogszerűsége mielőbb kivizsgálásra kerüljön.

(7) Az írásban benyújtott előterjesztés két részből áll. Az első részben ismertetni kell:

(8) Az előterjesztés második része a határozati javaslat, melynek követelményei a következők:

12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a képviselő-testület üléseit a Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a képviselő-testület korelnöke hívja össze és vezeti.

13. § (1) A képviselő-testületi ülésen rendkívüli ügyben a tárgyalás megkezdése előtt bármely képviselő 5 perc időtartamban felszólalhat. A napirend előtti felszólalási igényt a tárgy megjelölésével az ülés megkezdése előtt legalább 15 perccel korábban kell közölni az ülés vezetőjével.

(2) Amennyiben a polgármester szerint a megjelölt tárgy nem minősül rendkívüli ügynek, és ezért a napirend előtti felszólalás lehetőségét megtagadja, a képviselő igényéről a testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

14. § (1) A polgármester megállapítja a testületi ülés határozatképességét. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.

(2) A polgármester a határozatképességet az egész ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkeztekor az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható, úgy a polgármester tárgyalási szünetet rendelhet el, maximum 60 perc időtartamra. A tárgyalási szünet után az ülés tovább folytatható.

(3) A polgármester előterjeszti az ülés napirendi tervezetét. A napirend elfogadása előtt a polgármester, az önkormányzati képviselő, a Bizottság és a jegyző indítványozhatja valamely kérdés napirendre tűzését. A napirendről a testület - vita nélkül - határoz.

(4) A munkaterv szerinti üléseken a polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról, a két munkaterv szerinti testületi ülés között történt fontosabb eseményekről.

(5) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(6) Az előterjesztő a napirend tárgyalásakor szóbeli kiegészítést tehet.

(7) Az előterjesztőhöz, valamint az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek.

(8) A képviselő az ülésen a tanácskozás rendjére, a szavazás módjára, a határozati javaslat pontatlanságára, hiányosságára jogosult felhívni a képviselő-testület figyelmét.

(9) A vita lezárását követően - a szavazás megkezdése előtt - a polgármester a vita lényegét tömören összegzi, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, továbbá a jegyzőnek szót ad, amennyiben bármely javaslat kapcsán törvényességi észrevételt kíván tenni.

(10) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a képviselő-testület.

(11) Bármely előterjesztés elnapolásáról a képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt.

(12) A személyesen érintett képviselő köteles személyes érintettségét bejelenteni. Ha a képviselő a szavazás előtt elmulasztja a személyes érintettségét bejelenteni, a polgármester figyelmezteti a jogszabályi kötelezettsége megtartására.

15. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, melynek keretében

(2) A nyilvános ülésen az állampolgárok tanácskozási és szavazati jog nélkül részt vehetnek, azonban a tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén az ülésen megjelent állampolgárt a terem elhagyására kötelezi, a rendzavarás megszüntetéséig a polgármester az ülést felfüggeszti.

(3) A testületi munka hatékonysága érdekében a polgármester kivételesen, egyedileg dönt a hozzászólási lehetőség megadásáról az állampolgár részére. A hozzászólás időtartama maximum 2 perc.

16. § (1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

(3) A képviselők igenlő- vagy ellenszavazatokkal, illetve tartózkodás útján vesznek részt a szavazásban.

17. § (1) Nyílt szavazás esetén, - bármely képviselő indítványára, egyszerű szótöbbséggel hozott döntés alapján - név szerinti szavazás rendelhető el.

(2) Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a Bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő kérdésekben.

(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ a névsorban rögzíti. A név szerinti szavazás eredményét a polgármester állapítja meg.

18. § (1) A képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor a jogszabály azt kötelező jelleggel előírja. A képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdésben foglalt ügyekben.

(2) A titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezheti, a kezdeményezésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A titkos szavazások lebonyolítását a Bizottság végzi el, amennyiben a Bizottság nem határozatképes, a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hoz létre.

(4) A titkos szavazás urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a szavazás helyét, idejét, tárgyát, a szavazás eredményét és a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak aláírását. A szavazás eredményéről a bizottság elnöke ad jelentést a képviselő-testületnek.

(5) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról - annak konkrét idejének megjelölésével - azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlősége esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.

19. § (1) Ha a képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azok mindegyikéről, egyenként szavazni kell. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazatok száma eléri a szükséges többséget.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eljárás során megvalósult szavazategyenlőség esetén újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos szavazatot elért jelöltek, illetve változatok között. Ez alapján azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazatok száma eléri a szükséges többséget.

(3) Ha az előző bekezdésekben foglaltak alapján egyik jelölt, illetve a határozati javaslat sem kapja meg a szükséges szavazatot, az előterjesztőnek új pályázatot kell kiírnia, illetve új határozati javaslatot kell készítenie.

20. § A képviselő testület

21. § (1) A rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani. Amennyiben a rendelettervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be és a jegyző törvényességi szempontból ellenőrizte, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(3) A rendelettervezet képviselő-testület általi elfogadásához a Bizottság véleménye szükséges.

(4) A rendelettervezet szakmai előkészítését, a jegyző irányítása mellett, a Hivatal látja el. A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület szükség esetén külső szakértőt is felkérhet, illetőleg előkészítő csoportot hozhat létre.

(5) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönthet a rendelet-tervezet (javaslat) kétfordulós tárgyalásáról, ide nem értve a költségvetési rendelet megtárgyalását, amely esetben kötelező a kétfordulós tárgyalás.

(6) A lakosság szélesebb körét érintő rendelettervezeteket 8 napra közszemlére kell kifüggeszteni, ennek szükségességéről a jegyző dönt. A beérkezett észrevételeket a képviselő-testület a rendeletalkotás során bírálja el.

22. § (1) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, a határozatok közléséről, illetőleg a rendeletek, határozatok nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

(2) A képviselő-testület által alkotott rendeletek megjelölése annak kihirdetése során az alábbi: Tiszacsege Város Önkormányzata Képviselő-testületének, rendelet sorszáma (arab számmal, évente újra kezdődően) / évszám, a kihirdetés ideje (hónapja római számmal, napja arab számmal) az „önkormányzati rendelete” kifejezés és a rendelet címe.

(3) A képviselő-testület által elfogadott rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. A rendelet a Hivatal épületének emeletén található hirdetőtábláján való kifüggesztéssel válik kihirdetetté.

23. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(2) A bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztéséről, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető az ülést felfüggesztheti.

(3) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozataira - az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel - az átalános közigazgatási rendtartás szabályait kell alkalmazni.

(4) A határozatok jelölése: határozat sorszáma (arab számmal, évenként újra kezdődően) / évszám, zárójelben az ülés dátuma (hónapja római számmal, napja arab számmal), majd a „KT. számú” kifejezés és a határozat tárgya ról/ről végződéssel.

(5) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

24. § (1) A határozat kivonatát a döntéshozatalt követő 15 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, illetve szerveknek.

(2) A határozatok végrehajtása során a polgármester gondoskodik az összetett vagy több szerv közreműködését igénylő határozatok végrehajtásának tervszerű ütemezéséről, megszervezi a Bizottság közreműködését a végrehajtás ellenőrzésében.

(3) Azokban az esetekben, amikor a képviselő-testület határozatát a végrehajtásért felelős személy vagy szerv mulasztása miatt nem hajtották végre, az erről szóló beszámoló keretében a képviselő-testületet a mulasztást elkövetők felelősségre vonásáról is tájékoztatni kell, illetőleg, ha a felelősség megállapítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, erre nézve javaslatot kell a testület elé terjeszteni.

(4) Ha a képviselő-testület határozatának végrehajtásáért felelős személy a végrehajtást akadályozó körülményt észlel, annak elhárítását köteles kérni a polgármestertől. A polgármesternek intézkedni kell a határozatok végrehajtását akadályozó körülmények elhárításáról.

25. § (1) A képviselő-testület üléséről írásos- és hanganyag, továbbá a nyílt ülésről videófelvétel készül.

(2) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv közokirat, amely teljes bizonyító erővel bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot.

(3) A jegyzőkönyv az Mötv.-ben meghatározott tartalmi elemeken túlmenően tartalmazza a távol maradt képviselők nevét; röviden, tömören, napirendi pontonként a kérdéseket és az azokra adott választ; a hozzászólások lényegét; a javaslatok és a hozott döntések pontos megfogalmazását, valamint a rendeletek és a számozott határozatok tekintetében a határozatképességre és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat.

(4) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy:

(5) A jegyzőkönyv mellékletei:

(6) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

26. § (1) A nyílt képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét fel kell tölteni Tiszacsege Város Önkormányzata hivatalos honlapjára.

(2) A lakosság a nyílt képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvébe a Hivatalban, ügyfélfogadási időben, ügyintéző jelenlétében betekinthet.

(3) A közmeghallgatás jegyzőkönyvénél a nyilvános képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó előírásokat kell betartani.

(4) A zárt ülés jegyzőkönyveinek formai és tartalmi követelményei megegyeznek a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvek követelményeivel, azzal a különbséggel, hogy azok

27. § (1) A képviselő-testület a helyi népszavazásról rendeletet alkot.

(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester köteles tanácskozási joggal meghívni az aláírást gyűjtők képviselőjét.

28. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer a munkatervében meghatározottak szerint, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás képviselő-testületi ülés, melynek összehívására és levezetésére - az e paragrafusban foglalt eltérésekkel - az e rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőhöz, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdések megválaszolására azonnal sor kerül, amennyiben erre nincs lehetőség, úgy azokra 15 napon belül választ kell adni.

(6) A közmeghallgatáson elhangzott, nem a képviselő-testület és szerveit érintő feladat- és hatáskörbe tartozó kérdéseket, észrevételeket 15 napon belül továbbítani kell a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez.

(7) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a lakosságot legalább 10 nappal korábban értesíteni kell a Tiszacsege Város Önkormányzata hivatalos honlapján közzétett, továbbá a Hivatal hirdetőtábláján, valamint a körzeti hirdetőtáblákon kifüggesztett meghívóval.

29. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal a lakosság és az önkormányzat illetékességi területén működő társadalmi és egyéb szervezetek közvetlen tájékoztatása érdekében, a munkatervében meghatározottak szerint, lakossági fórumot tart.

(2) A lakossági fórumon a polgármester tájékoztatást ad a képviselő-testület működéséről, fejlesztési céljainak megvalósításáról, továbbá az önkormányzat gazdálkodásáról és az azokat befolyásoló jelentősebb körülményekről.

(3) A lakossági fórum helyéről és időpontjáról a lakosságot legalább 10 nappal korábban értesíteni kell a Tiszacsege Város Önkormányzata hivatalos honlapján közzétett, továbbá a Hivatal hirdetőtábláján, valamint a körzeti hirdetőtáblákon kifüggesztett meghívóval.

30. § (1) A képviselő-testület a vagyonnyilatkozat és összeférhetetlenségi nyilatkozat átvételét, nyilvántartását, vizsgálatát és ellenőrzését a Bizottság feladatkörébe utalja.

(2) A Bizottság elnöke köteles gondoskodni a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges nyomtatványoknak a polgármester, a képviselők, valamint a hozzátartozók részére, a leadási határidőt megelőző legalább 15 nappal történő átadásáról. Az érintettek írásban igazolják a nyomtatványok átvételét.

(3) A nyomtatványoknak a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek részére történő átadásával egyidejűleg a Bizottság elnöke közli a nyomtatványok leadásának határidejét.

(4) A vagyonnyilatkozatok átvételére a Bizottság elnöke - akadályoztatása esetén a Bizottság körelnöke - jogosult, aki köteles gondoskodni a vagyonnyilatkozatoknak a Hivatal jegyzői irodájában lévő lemezszekrényben való elhelyezéséről a helyi adatvédelmi szabályzat rendelkezéseinek megfelelően.

(5) A nyilvános vagyonnyilatkozatokba történő betekintést bárki írásban kezdeményezheti a Bizottság elnökénél.

(6) A betekintési jog a Bizottság elnökének jelenlétében gyakorolható.

(7) A hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nem nyilvánosak, így azokba csak a Bizottság tekinthet be, ellenőrzés céljából.

31. § (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatását a név és a lakcím, valamint a vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalmának megjelölésével lehet kérni a Bizottságtól.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos bejelentést a (1) bekezdésben foglalt feltételek hiányában a Bizottság érdemi vizsgálat nélkül terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A Bizottság valamennyi vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás iránti kezdeményezést nyilvántartásba vesz, azt iktatószámmal kell ellátni. A nyilvántartást a Hivatal jegyzői irodájában lévő lemezszekrényben kell elhelyezni.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelmet a Bizottság elnöke haladéktalanul – de legkésőbb 5 napon belül - a Bizottság elé terjeszti. A Bizottság dönt arról, hogy a kezdeményezést érdemben vizsgálja-e, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra.

(5) Az eljárást a Bizottság zárt ülés keretében folytatja le, amelyről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6) Az eljárás során a nyilatkozattételre kötelezett, a Bizottság felhívására, a saját illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat a felhívástól számított 5 napon belül köteles írásban benyújtani.

(7) A (6) bekezdésben megjelölt azonosító adatok csak a Bizottság tagjai számára hozzáférhetőek, az eljárás befejezését követő 8 napon belül ezen adatokat meg kell semmisíteni.

(8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelmet a Bizottság a benyújtástól számított 20 napon belül kivizsgálja.

(9) A képviselő-testület a soron következő ülésén, de legkésőbb a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül dönt a vagyonnyilatkozatra vonatkozó eljárással kapcsolatban, a Bizottság a vizsgálat eredményét és döntési javaslatát tartalmazó tájékoztatója alapján.

(10) A döntéselőkészítését végző Bizottság határozati javaslatának meghozatala után az eljárás során keletkezett iratokba a képviselő-testület tagjai, a képviselő-testületi döntést megelőzően betekinthetnek, figyelemmel a 30. § (7) bekezdésére, valamint az e paragrafus (7) bekezdésben foglaltakra.

(11) A képviselő-testület tagja részére az iratokba való betekintési lehetőséget a Bizottság elnöke köteles biztosítani.

32. § (1) Összeférhetetlenségi bejelentést a név, lakcím és az ok megjelölésével a polgármesterhez kell írásban benyújtani, aki a beadványt az iktatást követően haladéktalanul - de legkésőbb 3 napon belül - átadja kivizsgálásra a Bizottságnak.

(2) Az összeférhetetlenségi beadványt a Bizottság a benyújtástól számított 20 napon belül kivizsgálja.

(3) A képviselő-testület a soron következő ülésén, de legkésőbb az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül dönt a Bizottságnak a vizsgálat eredményét és a döntési javaslatát tartalmazó előterjesztése alapján.

(4) A döntés-előkészítését végző Bizottság határozati javaslatának meghozatala után az eljárás során keletkezett iratokba a képviselő-testület tagjai a képviselő-testületi döntést megelőzően betekinthetnek.

(5) A képviselő-testület tagjai részére az iratokba való betekintési lehetőséget a Bizottság elnöke biztosítja.

33. § (1) A polgármester a választópolgárok által közvetlenül választott tisztségviselő, tagja a képviselő-testületnek, megbízatását főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület törvényes képviselője a polgármester, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert, vagy képviselőt is megbízhat.

(3) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével - valamennyi ügyben döntést hoz.

(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - a két ülés közötti időszakban felmerülő, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó valamennyi halaszthatatlan önkormányzati ügyben dönthet.

34. § (1) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Mötv., illetve más törvények, valamint e rendelet határozza meg.

(2) A polgármester feladatai az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a következők:

(3) A polgármester előre egyeztetett időpontban, a fogadóóráján fogadja az állampolgárokat kérdéseikkel, kéréseikkel, panaszaikkal.

35. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, tagjai közül egy fő alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármester a képviselő-testületnek felelős a polgármester helyettesítéséből adódó feladatok teljesítéséért.

(4) A polgármester az alpolgármester számára kiadmányozási jogot biztosíthat, melyről a kiadmányozási szabályzatban kell rendelkezni.

36. § (1) A jegyző felett a munkáltatói jogokat Tiszacsege Város polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyző a polgármester által meghatározott körben fenntartott előzetes véleményezési és egyetértési jog figyelembevételével gyakorolja a Hivatal köztisztviselőivel/munkavállalóival kapcsolatos munkáltatói jogokat.

(3) A jegyző a jogszabályban meghatározott feladatai mellett:

(4) A jegyző helyettesítését akadályoztatása vagy távolléte esetén az aljegyző látja el. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatok ellátásának rendjét a polgármester határozza meg. Eseti jellegű képviselettel a Hivatal bármely dolgozója felruházható. A felruházást a jegyző jogosult megadni.

(5) A jegyző vagy az aljegyző köteles a képviselő-testület és a bizottság ülésén részt venni, ott a szükséges tájékoztatást megadni és jelezni, ha döntésüknél vagy működésüknél jogszabálysértést észlel.

(6) A jegyző - akadályoztatás esetén az aljegyző - Tiszacsege város lakossága részére előzetes bejelentkezés alapján tart fogadóórát.

(7) A jegyző a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét külön szabályzatban maga határozza meg.

37. § (1) A polgármester - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára - nevezi ki az aljegyzőt.

(2) Az aljegyző felett a munkáltatói jogokat a polgármester, az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja.

(3) Az aljegyző a jegyző távollétében ellátja az Mötv.-ben meghatározott jegyzői feladatokat.

38. § (1) A Tiszacsegei Közös Önkormányzati Hivatal Tiszacsege Város Önkormányzata és Újszentmargita Község Önkormányzata közös hivatala.

(2) A közös önkormányzati hivatal létszáma, belső szervezeti felépítése, működésének részletes szabályai, valamint feladat- és hatáskörei a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban, továbbá a közös hivatal szervezeti és működési szabályzatában kerül meghatározásra.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal Újszentmargitai Kirendeltségét a kirendeltség-vezető vezeti és Újszentmargita község polgármestere irányítja.

(4) Az Újszentmargitai Kirendeltség köztisztviselői felett a jegyző a munkáltatói jogokat, míg a kirendeltség-vezető az egyéb munkáltatói jogokat gyakorolja.

(5) A kirendeltség-vezetőt a jegyző nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

39. § (1) A képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által döntési jogkörrel is felruházható - választott testületi szerv.

(2) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

40. § (1) A képviselő-testület az általa létrehozott állandó bizottság elnevezését és összetételét az alábbiak szerint állapítja meg: Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság.

(2) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság létszáma összesen 7 fő, melyből 5 fő helyi önkormányzati képviselő és 2 fő külső tag. A Bizottság elnökének és tagjainak névsorát a 3. számú függelék tartalmazza.

(3) A Bizottság elnökének és tagjainak személyére a képviselők véleményének kikérését követően a polgármester tesz javaslatot. A Bizottság elnöke vagy tagja a polgármester és az alpolgármester nem lehet.

(4) A Bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei - a bizottsági működéssel összefüggésben - azonosak.

(5) A Bizottság feladat- és hatáskörét a 4. melléklet tartalmazza.

(6) A Bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást, véleményt alakít ki, melyet a képviselő-testület ülésén a napirend tárgyalásakor a bizottság elnöke ismertet.

(7) A Bizottság ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

(8) Azon előterjesztések jegyzékét, amelyeket a Bizottság nyújthat be a képviselő-testületnek, illetve amelyek a Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be, e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

41. § (1) A Bizottság működésére - törvényben és e rendeletben meghatározott kivételekkel - a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A Bizottság szükség szerint, de évente - a képviselő-testület munkaterv szerinti üléseivel összhangban - legalább 11 munkaterv szerinti ülést tart.

(3) A Bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén a legidősebb helyi önkormányzati képviselő bizottsági tagja - hívja össze és vezeti.

(4) Amennyiben a Bizottság ülését az elnök hívja össze, de az ülés levezetésében akadályoztatva van, úgy a Bizottság ülését a legidősebb helyi önkormányzati képviselő bizottsági tag vezeti.

(5) A Bizottság döntéseinek ismertetésére az elnök akadályoztatása esetén a legidősebb helyi önkormányzati képviselő bizottsági tag jogosult.

(6) A Bizottság ülésére állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző.

42. § Az önkormányzat egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb és célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre.

43. § (1) A képviselő-testület a megalakulását követő 6 hónapon belül az Mötv. szerinti középtávú stratégiai céljait legalább 5 évre meghatározó gazdasági programot fogad el, a polgármester előterjesztése alapján.

(2) A program teljesítését a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a ciklus végén értékeli.

44. § (1) Az önkormányzat gazdasági alapja az éves költségvetés. A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetését, annak évközi módosításait, valamint a költségvetési zárszámadást önkormányzati rendelettel állapítja meg, illetve hagyja jóvá.

(2) A költségvetés tárgyalására kétfordulós tárgyalási módszer alkalmazásával kerül sor. Az első tárgyaláson meg kell határozni a költségvetési irányelveket, elemezve a képviselő-testület kötelezően előírt és önként vállalt feladatait. Számításba kell venni a bevételi források bővítésének lehetőségét, meg kell határozni a kiadási szükségleteket, a gazdaságosság és célszerűség figyelembevételével. A Bizottság az első tárgyaláson a költségvetés elkészítésére vonatkozó határozatot hoz, meghatározva a jogszabályi előírásokon túli részletezésekre vonatkozó igényeit.

(3) A második tárgyaláson a Képviselő-testület a költségvetési és államháztartási törvényben előírtakon túlmenően a - Bizottság által előzetesen megvitatott és véleményezett - részletes rendelettervezetet tárgyalja meg.

(4) Az önkormányzat gazdálkodásában jelentkező évközi változások az éves költségvetés módosítását igényelhetik. A költségvetés módosítását tartalmazó rendelettervezetet egy fordulóban is megtárgyalhatja a képviselő-testület. Hasonló módon egy fordulóban kerülhet sor a költségvetési zárszámadás rendelettervezetének megtárgyalására is.

(5) Az önkormányzati gazdálkodás biztonságát szolgáló önkormányzati vagyonról és annak hasznosításáról szóló előírásokat külön rendelet tartalmazza.

45. § (1) A függelékek folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A szabályzat megtekinthető az önkormányzat hivatalos honlapján.

(3) E rendelet mellékletei:

(4) E rendelet függelékei:

46. § Ez a rendelet 2024. október 11-én lép hatályba.

47. § Jelen rendelet hatályba lépésével Tiszacsege Város Önkormányzatának a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II.18.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.