Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2018 (II.16.) önkormányzati rendelete
a településkép minőségi alakításáról és védelméről
Hatályos: 2022. 11. 15- 2023. 07. 31Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2018 (II.16.) önkormányzati rendelete
a településkép minőségi alakításáról és védelméről
Görbeháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 2-6. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. §. (2) és (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró az állami főépítészi hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság; valamint a partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek (teljes helyi lakosság, érdekképviseleti és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek) és Görbeháza Község Önkormányzatának a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2015.(VIII.14.) önkormányzati rendelete 6. melléklete alapján a Görbeháza Községi Önkormányzat Szociális, Kulturális, Oktatási és Ügyrendi Bizottsága véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § A község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények meghatározásával,
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
2. A helyi védelem célja
2. § (1) A helyi védelem célja a község jellegzetes és értékes arculatúnak megóvása és a község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, az itt élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti és táji érték védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti és táji örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti és táji örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
3. § A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:
a) az építési tevékenységgel érintett építményekre - ide értve a sajátos építményfajtákra is,
b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.
4. A rendelet területi hatálya és alkalmazása
4. § (1) E rendelet területi hatálya Görbeháza Község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.
(3) E rendelet előírásait a az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott mindenkor hatályos településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
(4) A településképileg meghatározott területeket az 1. melléklet, a természeti, táji védelemmel érintett területeket a 2. melléklet tartalmazza.
5. Értelmező rendelkezések
5. § E rendelet alkalmazásában:
2. Cégtábla: A cég nevét, székhelyét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat, mely nem minősül reklámnak.
3. Címtábla: e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő, az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.
4. Cégfelirat: Kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felöli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.
5. Egyedi mobil tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan nem rögzített, egyedi méretű és akár változó feliratú tájékoztató, hirdető berendezés, mely a kereskedelmi- szolgáltató-vendéglátó tevékenység szolgáltatásairól ad tájékoztatást.
6. Egyedi tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan - rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú - hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásiról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről utcáiról ad információt;
7. Élénk szín: erőteljes, rikító, figyelemfelkeltő színek, melyek nagy színtelítettségűek (pld.: vörös, kék, sötétzöld, lila, stb.) .
8. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről valamint egyes településrendezési eljárás sajátos jogi intézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben meghatározottak szerint annak minősülő munkarész.
9. Eredeti állapot: a védett épület, építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
11. Földszínek: (más néven terra színek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörösnarancs- sárga-zöldessárga.
12. Helyi egyedi védettségű építmények: azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, amelyek az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei, történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, illetve a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját, amelyeket a képviselőtestület rendeletében védelem alá helyezett.
13. Helyi védett érték: helyi egyedi védett épület, műtárgy (építmény), helyi területi védelem összessége.
14. Az információs vagy más célú berendezés (utcabútor kategóriába tartozó) egyedi mobil tájékoztató tábla, önkormányzati információs tábla, totemoszlop, oszlop tartószerkezetű tábla, pylon és reklámzászló, napvédő ponyva, transzparens vagy molino amennyiben ezek reklámnak nem minősülő információs célt és közérdeket is szolgálnak.
15. Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű információs és más célú berendezésnek minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére.
16. Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
18. Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
19. Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
20. Transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.
21. védett épület, építmény: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari-agrár szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti.
22. védett épületrész: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.
23. védett érték károsodása: minden olyan esemény, amely a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
24. védett műtárgy: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított egyéb fel nem sorolt építmény, műtárgy, különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
25. védett településkarakter: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
26. védett településkép: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat.
27. védett településszerkezet: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
A HELYI ÉRTÉKVÉDELEM
6. A helyi védelem feladata
6. § (1) A helyi értékvédelem feladatai:
a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes
aa) településszerkezetek,
ab) épületegyüttesek,
ac) épületek és épületrészek, építmények,
ad) utcaképek és látványok,
ae) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek
felkutatása
b) a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,
c) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
(2) Görbeháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az (1) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében a védelemre érdemes értékeit helyi védettség alá helyezi.
(3) A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
7. A helyi védelem fajtái
7. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) A területi védelem
a) a településszerkezetre,
b) a telekstruktúrára,
c) az utcavonal-vezetésre,
d) az utcakép vagy utcakép részletre,
e) a település- és tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányulhat.
(3) Az önkormányzat a helyi területi védelem alá helyezett területét az 1. számú melléklet 1) fejezete és annak térképi megjelölését az 1. melléklet 2) fejezete tartalmazza.
(4) A helyi egyedi védelem az értékes
a) építményre
b) táj és kertépítészeti alkotásra, növényzetre
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, vallási jelképekre, síremlékekre
terjedhet ki
(5) Az önkormányzat a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi védelem alá helyezi a 1. számú melléklet 3) fejezetében meghatározott ingatlanokat, értékeket.
(6) A helyi védettség alá tartozó értékek 1. melléklet szerinti kategorizálásának jelölése:
a) Helyi területi védelem jele: HTV,
b) Helyi védett épületek: HÉ,
c) Helyi műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, vallási jelképek:HM,
d) Helyi védett természeti érték: HTE.
8. A helyi védelem alá helyezés és a helyi védelem megszűnésének szabályai
8. § (1) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.
(2) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban a polgármesternél kezdeményezheti.
(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell
a) egyedi épületek, építmények és természeti értékek esetén:
aa) a védendő érték(ek) megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
ab) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),
ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (szakirodalom, fotók),
ad) a kezdeményezés indokolását,
ae) értékvizsgálatot,
af) a kezdeményező nevét, megnevezését, címét.
b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:
ba) annak megnevezését,
bb) körülhatárolását,
be) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,
bd) a kezdeményezés indoklását,
be) értékvizsgálatot,
bf) a kezdeményező nevét, megnevezését, címét.
(4) A helyi védelem alá helyezés alapjául az értékvizsgálat szolgál.
(5) Amennyiben a kezdeményezés hiányosan került beadásra, és azt az erre vonatkozó hiánypótlási felhívás ellenére 30 napon belül nem egészítik ki a kezdeményezést a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Erről a kezdeményezőt írásban értesíteni kell.
(6) A helyi védelem alá helyezésnek, illetve annak megszüntetésének szakmai előkészítése, döntéselőkészítése a megbízott települési főépítész feladata.
(7) A helyi védelem alá helyezés kezdeményezéshez kapcsolódó előkészítéshez be kell szerezni az érintett ingatlan-tulajdonosok együttes nyilatkozatát.
9. § (1) A helyi védelem alá helyezési vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet(ek), ingatlan(ok) tulajdonosait,
b) kezdeményező(ke)t.
(2) A helyi védelem alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell, akik 30 napon belül észrevételt tehetnek:
a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell.
b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel.
c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik.
d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(3) A Képviselő-testület a hiánytalan tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 60 napon belül a megbízott települési főépítész véleményének megismerését követően, továbbá az ingatlantulajdonosok nyilatkozatának ismeretében rendeletben dönt a helyi védelem elrendeléséről vagy annak megszüntetéséről.
(4) A helyi védelem elrendelésével vagy annak megszüntetésével kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az érdekelteket 8 napon belül írásban értesíteni kell.
(5) A helyi védelem elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést a jegyző kezdeményezi. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti.
10. § (1) A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy
b) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül, vagy
c) a képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(2) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi egyedi védelem törlését.
(3) A helyi védett épület, építmény, szobor bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.
(4) Helyi védett növényzet kivágása csak a védelem megszűnését követően, illetve a növényzet kipusztulása esetén, továbbá közvetlen élet- vagy balesetveszélyes helyzet megszüntetése érdekében engedélyezhető. A védett növényzet esetleges pótlásáról a jegyző által meghatározottak szerint kell intézkedni.
9. A védett érték nyilvántartása
11. § (1) A helyi védettségről a jegyző nyilvántartást vezet, mely nyilvános, abba bárki betekinthet. A nyilvántartás része a helyi védett értéket tartalmazó lista és a helyi védett értékeket feltüntető térkép.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a helyi védett érték megnevezését, rendeltetését és használatának módját,
b) védett érték helyét,
c) védelmi nyilvántartási számát,
d) védelmének szakszerű, rövid indokolását,
e) védett érték fotódokumentációját,
f) védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát, a védettségi kategória meghatározását, a védelem rövid indokolását,
g) minden egyéb adatot, amelyet a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.
(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik a főépítész közreműködésével.
10. .A védett érték megjelölése
12. § (1) A helyi védelem alatt álló építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.
(2) A tábla szövege: „Görbeháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete helyi védetté nyilvánította” „ év”.
(3) A tábla mérete minimális mérete 15X10cm, a tábla anyaga kő, fém vagy fa.
(4) Helyi védett növényzetet vagy területet annak közvetlen környezetében elhelyezett táblán kell megjelölni, melyen a növény magyar és latin nevét is fel kell tüntetni.
(5) A tábla elhelyezése - esetleges pótlása – az önkormányzat feladata.
11. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
13. § (1) A helyi védett értékek rendeltetésszerű használata, jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését - egyebek között - a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. A használat a helyi védett értéket nem veszélyeztetheti.
(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának károsodásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy az önkormányzat településképi kötelezés formájában az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a tulajdonost.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
12. Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere
14. § (1) A támogatás célja a magántulajdonban lévő helyi védettségű egyedi érték részét képező épület közterületről észlelhető vizuális megjelenését befolyásoló, a helyi védettségét megalapozó értékei tulajdonos általi felújításának, tulajdonos kötelezettségét meghaladó költséggel járó jókarbantartásának támogatása, valamint a helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos egyéb teendők – kutatás, tervek archiválása, a védelem népszerűsítése – elvégzése.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig pályázati úton támogatást adhat.
(3) A támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja, mely támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.
(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írhatja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.
(5) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.
(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő kamatmentes támogatás nyerhető el.
(7) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg legfeljebb 50 %- a, amely tartalmazza az áfát, az egyéb adókat és a közterheket is.
(8) A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.
(9) A pályázati felhívás és az az alapján megkötendő megállapodásnak tartalmazni kell a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
13. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
15. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján az eltérő területhasználatnak megfelelően eltérő karakterű, telekszerkezetű, beépítésű, anyaghasználatú, zöldfelületi arányú területek egyedi arculati elemeinek fenntartása és megőrzése.
(2) A Településarculati Kézikönyvben meghatározott településkép szempontjából eltérő karakterületű területek lehatárolása (2. melléklet) alapján a településkép szempontjából meghatározó területek:
a) Településközponti (északi és déli) településrész,
b) Beépítésre nem szánt területek :
ba) a tájképvédelmi terület,
bb) a világörökségi helyszín területe és védőövezetének területe,
bc) a NATURA 2000 terület, a nemzeti park területe,
bd) országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület,
be) „ex lege” védett-természeti emlék területek,
bf) az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,
bg) régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,
bh) helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti terület.
c) helyi védett érték és területe
(3) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre vonatkozóan az 3. melléklet tartalmazza.
(4) A településkép szempontjából meghatározó természeti és régészeti védelemmel érintett 15. §. 2. bekezdés 4. pontja szerinti területek településképi, településkarakteri szempont a bépítésre nem szánt településrész részét képezik, területi lehatárolásukat a 4. § (3) és az 4. melléklet figyelembevételével, továbbá az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
14. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
16. § (1) Az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatok fel eternit hullámpala, műanyag hullámlemez és trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.
(2) A tetőfedő anyagok közül az élénk vörös, élénk kék, okkersárga színek nem alkalmazhatók.
(3) Homlokzatokra és tetőszerkezet héjazataként zavaró fényhatást okozó csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.
(4) A homlokzatok színezésére a pasztell árnyalatú földszíneken túl további színek nem alkalmazhatók.
(5) Építmények átszínezésekor nem alkalmazható az építmény egészének színezésével és anyaghasználatával, valamint a szomszédos épületekkel és az utcaképpel nem harmonizáló homlokzat színezés.
(6) Az épületek átalakítása, bővítése, utólagos hőszigetelése esetén is az (1)–(5) bekezdésekben leírtakat kell alkalmazni.
15. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
17. § (1) A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan, továbbá a telek építési helyének figyelembe vételével kell meghatározni.
(2) A jellemző szintszámot a környezeti adottságokhoz igazítottan az illeszkedés alapján kell meghatározni.
16. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
18. § (1) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon.
(2) Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység illeszkedjen a településképbe és igazodjon a környezetében lévő:
a) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épület főgerinc irányokhoz,
b) kialakult párkánymagasságokhoz,
c) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz,
d) homlokzati- és tömegarányokhoz, tetőhajlásszöghöz, anyaghasználathoz.
19. § (1) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a környezetében lehető legnagyobb összefüggő zöldfelületet a táj- és a termőhelyi adottságoknak megfelelő őshonos fásszárú növények telepítésével.
(2) A zöldfelület kialakítása során
a) nem ültethető allergén növényzet, különösen zöld juhar, szürke nyár és kanadai nyár fafajok,
b) nem telepíthetők tájidegen, agresszíven gyomosító és inváziós növényfajok ( 1. számú függelék),
c) a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát korlátozza.
d) közcélú épület elhelyezés esetén, az épület az építési helyen belül, mélyebb előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított előkertet közlekedési létesítményként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra.
20. § (1) A Rendelet 16. §-ban leírtakon kívül az alábbiakat is be kell tartani:
a) Magas tetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor csak tetőfelületen helyezhető el: ferde tetősíkban a tetőfelülettel azonos hajlásszögben lapos tetőn megfelelő takarással, napkollektor – mezők a telek be nem épített területén nem helyezhető el.
b) Az energiafogyasztást mérő berendezéseket, a parapet konvektorokat úgy kell elhelyezni, hogy az az épület homlokzatával összhangban legyen, ott látványt zavaró antenna, illetve hírközlési egység nem helyezhető el.
(2) Az előkertben le és felhajtó rámpa nem építhető.
(3) Ingatlanon belül a több egységből álló ipari, kereskedelmi, szolgáltató létesítménycsoport esetében egységesen kialakított cég- vagy címtábla helyezhető el úgy, hogy az illeszkedjen a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához. Cégtáblát, cégért elhelyezni a földszintet az emelettől elválasztó sávban vagy földszintes épületnél az ablak, kirakat felső széle és a tetősík közötti sávban lehet.
17. A beépítésre nem szánt településkép szempontjából meghatározó területen lévő állattartóüzemi-, mezőgazdasági üzemi, különleges, valamint tanya területekre vonatkozó külön szabályozások
21. § (1) Az építmények megengedett legnagyobb épületmagassága ne haladja meg a tájra jellemző, hagyományos épületek magasságát. Ezen előírás alól kivételt képeznek a mezőgazdasági üzemi területeken létesülő technológiai építmények (pld.: szárító), mely esetekben az építmény falazata, tetőzete se készülhet tükröződő felülettel.
(2) Az épületek homlokzatán a fehér, vagy pasztellszínezés (a tájban hagyományosan alkalmazott fehér vagy világos pasztell színű) homlokzati megjelenés az előírás. Tájidegen élénk színezés (pl. kék, élénkpiros, zöld, lila, stb.), nem alkalmazható.
(3) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hosszúkásán nyújtott tömeggel, magastetős, nyeregtető kialakítással kell kialakítani.
(4) A mezőgazdasági építményeket szabadon állóan, vagy majorszerűen (telepszerűen) csoportosítva kell elhelyezni.
(5) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet és a lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.
(6) Szociális és iroda épületek modern építészeti anyag és tömegkialakítással is építhetők. A többszörösen tördelt és bonyolult tetőformák kialakítás nem megengedett.
(7) Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet zavaró fényhatást okozó tükröződő felülettel, elsősorban matt felület alkalmazható.
(9) A telepeken, azok határvonalán a szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében intenzív fásítás kötelező.
18. Helyi területi védelemre vonatkozó előírások
22. § (1) A település jellegzetes védett szerkezetének, telekosztásának utcavonal-vezetését meg kell őrizni.
(2) Az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.
(3) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka, illetve olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.
(4) A védett területen közterületet, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
(5) Védett területen a meglévő épületek átépítése, felújítása a szomszédos két-két épület paramétereinek figyelembe vételével történhet, amelyet fotókkal, tömegvázlattal igazolni kell.
23. § (1) A területi védelem alatt álló területek térképi lehatárolását az 1. melléklet 2. fejezete tartalmazza.
(2) A helyi területi védelem alatt álló területen alkalmazhatók: vakolt homlokzat, égetett agyag cserépfedés, fa nyílászárók, természetes építőanyagok (pl. kő, tégla, de tilos a homlokzatokon fémburkolat, faburkolat, műanyag burkolat) használata.
19. Nyilvántartott helyi védett értékre vonatkozó kiegészítő településképi követelmények
24. § (1) Nyilvántartott helyi védett értékkel érintett ingatlanon elhelyezhető új épületek, építmények kialakítása igazodjon a védett épület, épületegyüttes eredeti struktúrájában betöltött pozíciójához. Biztosítani kell a védett érték látványának megőrzését. A szerkezeti homlokzatképzési, tömegképzési arányok, hangsúlyok harmonizáljanak vagy illeszkedjenek a védett értékhez.
(2) Nyilvántartott védett érték esetén a védett érték településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében elsősorban a hagyományos, építészeti örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét kell biztosítani.
20. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények
25. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökségeket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt az értéket a rendelet 1. mellékletéből törölni kell.
(3) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében az épület hordozta örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét kell biztosítani, az épület felújítás és a külső tér és kert használat esetén is.
21. A helyi egyedi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
26. § (1) A helyi egyedi védett épület felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület:
a) tömegformáját, tömegarányait,
b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,
c) homlokzati tagozatait,
d) homlokzati díszítőelemeit,
e) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,
f) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.
(2) A helyi védettségű egyedi értékek vonatkozásában a 18. § és 20. §-ban meghatározottakon túl, az alábbi településképi követelmények is alkalmazandók:
a) az építmény – a védettség alapját jelentő értékét képező – eredeti külső megjelenését, beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert, valamint azok
aa) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
ab) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát, díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét, és
ac) eredeti épülettartozékait meg kell őrizni, valamint helyre kell állítani,
b) ha az építmény egy részét, részletét korábban az eredetitől idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át, és az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani,
c) az építmény utcai homlokzatának felújítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen, egy időben kell elvégezni. Az eredeti állapot szerinti épülettartozékok (különösen: rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés) helyettesíthetők.
(3) A helyi védett épület homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető, az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. A rikító színek és a túlzott kontraszt kerülendő.
(4) A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítés a védett épület eredeti állapotának formai megjelenésével, szerkezetével, anyagaival harmonizáljon vagy az illeszkedés biztosított legyen.
(5) A helyi egyedi védett épületeket belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló szabályok betartása mellett megengedett.
(6) A helyi egyedi védett épületek közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el.
22. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
27. § (1) A település igazgatási területén hírközlést szolgáló antennák és antennatornyok, ha egyéb előírás valamely területen egyénként ezt nem tiltja, elhelyezhető a 2. bekezdésben foglaltak figyelembevételével, de beépítésre szánt területen csak akkor, ha egyéb közösségi funkciót is ellátó építményen kerül elhelyezésre, vagy ilyen funkciót is ellátó módon létesül. (pl: kilátó, vadász les, templomtorony belső tere, víztorony, stb)
(2) Hírközlésre szánt antennatornyot csak a település belterületi határától 150 méterre lehet elhelyezni az ökológiai hálózat magterületének kivételével.
(3) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas, azonban a településközpont területén új vezeték csak földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor nem építhető.
(4) A településközpont területén a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó stb.) takartan, közterületi látványában esztétikus megjelenéssel helyezendő el.
(5) Védett épület és közművelődési épületek és annak közvetlenül szomszédos telkével érintett területeken
a) újonnan vagy átépítéskor, az energiaellátást földkábellel kell kiépíteni
b) kültéri világítás kialakítása csak biztonsági szempontok (különösen élet- vagyonvédelem) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges.
A REKLÁMHORDOZÓKRA VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
23. Reklám közzétételére és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésével érintett területi besorolások szabályai
28. § (1) Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.
(2) A településkép szempontjából meghatározó területeket a 3. sz. melléklet tartalmazza.
(4) Közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanok esetén reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése
a) a beépítésre szánt területen belül csak a Településközpont területén és csak kizárólag utcabútor igénybevételen lehetséges,
b) a beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.
(5) Magánterületen reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése nem megengedett.
24. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények a településképi szempontból meghatározó területeken
29. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat napvédő ponyvákat, reklámzászlót és üzlet feliratokat egyedi tájékoztató táblákat úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek, cég- és címtáblák, valamint egyedi tájékoztató táblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
(2) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 10%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés.
(3) Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz magánterületen nem helyezhető el.
(4) Közvilágítási berendezésen, egyéb közműberendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.
(6) Önkormányzati információs tábla és egyedi mobil tájékoztató tábla, oszlop tartószerkezetű (másnéven: „lábonálló”) tábla, továbbá egyedi tájékoztató tábla és transzparens közterületen a közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.
(7) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintesés függőleges tagoláshoz, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(8) Utólagos elhelyezésénél az (7) bekezdésben foglaltakon túl biztosítani kell, hogy a berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
30. § (1) Üzletenként legfeljebb két cégtábla és egy darab cégér helyezhető el. Saroktelek esetén két közterület irányába elhelyezhető legfeljebb két-két cégtábla és legfeljebb 1-1 db cégér.
(2) Üzletfelirat hossza legfeljebb 3,0 m, magassága 1,0 m, vastagsága 15 cm lehet.
(3) Totemoszlop csak üzemanyag töltő állomáson és 300 m2-nél nagyobb ipari-, kereskedelmi- és szolgáltató egységek esetén lehet elhelyezni.
25. Központi településrészre vonatkozó kiegészítő előírások a reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények tekintetében
31. § (1) Tetőfelületre cégér nem helyezhető el.
(2) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(3) Üzlethelyiségenként legfeljebb két egyedi tájékoztató mobil tábla helyezhető el a közterületen, legfeljebb 75/150 cm méretű kialakítással, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
26. Reklámhordozókra vonatkozó követelményektől való eltérés szabályai
32. § (1) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében egy évben összesen 12 naptári hét időtartamra köztulajdonban álló ingatlanon lakó- és vegyes területen nem, csak utcabútor igénybevételével lehetséges reklámhordozó elhelyezése, míg a különleges- és egyéb területen utcabútor igénybevételével lehetséges.
(2) Beépítésre nem szánt területek közül közterületen, közparkban és egyéb burkolt vagy fásított köztéren utcabútor igénybe vételével lehetséges.
(3) Önkormányzat által támogatott rendezvényekről tájékoztatás transzparensen vagy molinón is lehetséges.
(4) Építési reklámháló kihelyezése kizárólag az építési tevékenység időtartamára megengedett amennyiben annak kihelyezését a polgármestertől kérelmezték.
27. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
33. § (1) Reklámvilágítással, magán- és közterületi térvilágítással fényszennyezést, kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ez által a közlekedés biztonságát, az emberi egészséget veszélyeztetni, az ingatlanbiztonságos használatát korlátozni nem szabad. Az épületek homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.
(2) Kültéri világító berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítású berendezés csak élet és vagyonbiztonsági okból alakítható ki.
(3) Talajszintbe épített fényverő berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen teljes mértékben elnyelődik.
(4) Közvilágítás felújításakor kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, ennek megfelelően a 3000K alatti érték javasolt a kültéri világítás színhőmérséklet kialakítására.
(5) A világítótestek ernyőzését úgy kell kialakítani, hogy a fényt a megvilágítandó felületre irányítsa, a fénynek még díszvilágítás esetén is lefelé kell irányulni. Talajszintbe épített felfele irányuló fényvetők csak a védett értékek megvilágítására alkalmazhatók.
TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
28. Rendelkezés a szakmai konzultációról
34. § (1) A településképi követelményekről a főépítész– alkalmazása hiányában a polgármester – az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez, kérelemre, szakmai konzultációt biztosít.
(2) Szakmai konzultáció az építés megkezdése előtt legalább egyszer kötelező: településkép szempontjából meghatározó területen: új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, utólagos hőszigetelése, meglévő épület homlokzatszínezéssel járó felújítása, utcai kerítés építése, új cégér, információs és más célú berendezés elhelyezése eseteiben.
(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármester részére címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.
(4) A településképi konzultáció során a főépítész – alkalmazása hiányában a polgármester – javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítése módjaira.
(5) Konzultációról emlékeztető készül, melyben foglaltakat az építés során be kell tartani.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
29. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
35. §1 (1) Az önkormányzat - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) alapján, a teljes eljárás szabályai szerint - településképi bejelentési eljárást folytat le a nyilvántartott műemléki értékek vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez továbbá építési engedélyhez, vagy egyszerű bejelentéshez kötött tevékenységek kivételével:
a) a településkép fokozottabb védelme érdekében a Görbeháza község közigazgatási területén levő közterületen, és köztulajdonban álló ingatlanokon, valamint közterületnek nem minősülő magánterületen közterületről látható esetekben reklám közzétételére, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezéséhez.
b) az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltoztatása tekintetében.
(2) Ha a rendeltetésváltoztatás megfelel a helyi építési szabályzat vonatkozó követelményeinek, a polgármester kérelemre - az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából – 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról, az új rendeltetésről és az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról, az új rendeltetés számáról.
36. §2 (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A kérelem és annak melléklete, a hiánypótlás és az ügyfél által tett nyilatkozat csak írásban terjeszthető elő. A bejelentéshez annak tartalmától függően a településképi követelményeknek való megfelelést, illetve rendeltetésekre vonatkozó jogszabályok szerinti követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentációt papír alapon és digitális adathordozón is lehet mellékelni.
(2) A településképi követelményeket igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak – a bejelentés tárgyától függően – az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) meglévő állapotról fényképfelvételt
b) műszaki leírást
c) a tervezett állapot formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,
d) a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját,
e) elrendezési rajzot,
f) reklám elhelyezésének helyéről – amennyiben indokolt - színtervet, környezetbe illesztett látványtervet.
g) a HÉSZ, annak hiányában az OTÉK rendeltetéseit, illetve az egyéb vonatkozó követelmények teljesitését igazoló dokumentációt.
(3) A településképi bejelentési eljáráshoz szükséges nyomtatvány a rendelet 5. számú mellékletében található.
(4) A dokumentáció tartalmát a polgármester ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett tevékenységet megtiltja.
(5) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester feltétellel vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha az nem felel meg a követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe.
(6) A polgármester a döntését a kérelem benyújtását követő 15 napon belül hatósági határozatban hozza meg.
(7) A cégjelzések, reklám- és hirdető-berendezések esetében az igazolás időtartama 2 év, egyéb esetekben az igazolás határozatlan időtartamra szól. A bejelentéstől számított 1 éven belül kell megkezdeni a tevékenységet, ellenkező esetben azt ismételten be kell jelenteni.
(8) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület- használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
37. § (1) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;
b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;
c) illeszkedés, esztétika, igényesség, valamint e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelőség.
(2) Az ügyfél a polgármester döntésével szemben 15 napon belül a Képviselő-testülethez fellebbezéssel élhet.
(3) A településképi bejelentési kötelezettség és a bejelentett tevékenység folytatását a Polgármester ellenőrzi.
(4) Amennyiben a Polgármester a bejelentés elmulasztását vagy eltérő végrehajtást tapasztal, akkor a IX. fejezet szerinti kötelezési eljárást lefolytatja.
(5) Reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén tapasztalt eltérő végrehajtás esetén a Polgármester értesíti az illetékes Kormányhivatalt.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMI BÍRSÁG
30. településképi kötelezés, településkép védelmi bírság kiszabásának esetei és mértéke
38. §3 (1) A településkép védelme érdekében a polgármester – hivatalból vagy kérelemre – az Ákr. szabályai alapján – ide nem értve a reklámhordozók és reklámok jogellenes elhelyezését - településképi kötelezési eljárást folytat le és szükség szerint kötelezést bocsát ki.
(2) A polgármester a rendeltetés változtatás, valamint a helyi építési szabályzatban foglaltak, illetve az illeszkedési követelmények megsértése esetén is az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
39. §4 (1) A településképi követelmények be nem tartása, annak megsértése esetén a polgármester figyelmeztető döntésben – 30 napos határidő biztosításával – felhívja az ingatlantulajdonost a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés keretében az ingatlantulajdonost a településképi követelmények teljesítésére kötelezi. Ezzel egyidejűleg az ingatlantulajdonost a településkép védelmi bírság megfizetésére kötelezi.
(3) A településkép védelmi bírság összege
a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint 150.000 - 200.000 Forint,
b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint 100.000 - 150.000 Forint,
c) egyéb településképi és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 100.000 Forint.
31. A településkép védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
40. §5 (1) A polgármester a kötelezési eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát – a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására hatósági határozatban kötelezheti.
(2) A polgármester a településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény alapján dönt a bírság 39. § szerinti összegéről.
(3) A településkép védelmi bírság befizetésének módja:
a) a kötelezettnek a bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a határozatban is megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton befizetni.
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén az Ákr. végrehajtási szabályai szerint kell eljárni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
32. Hatályba léptető rendelkezések
41. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon belül lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
33. Hatályon kívül helyező rendelkezések
42. § A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: a helyi védetté nyilvánításáról szóló 12/2013.(VI.05.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 10/2016.(IV.01.) önkormányzati rendelet, a község igazgatási területére vonatkozó Szabályozási Terveinek elfogadásáról, és a Helyi Építési szabályzat megállapításáról szóló 11/2004. (XII.1.) önkormányzati rendelet 10. § (5) bekezdése, 10. § (7) bekezdése, 13. § (5) bekezdése, a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, és tilalmáról és az elhelyezésükhöz szükséges településképi bejelentési eljárás szabályairól szóló 21/2017.(X.27.) önkormányzati rendelet.
34. Átmeneti rendelkezések
43. § A településrendezési eszközök – településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat – elfogadásáig
a) A településkép szempontjából meghatározó 15. § (2) 2. szerinti területeket a 2. és 4. számú melléklet figyelembevételével és az az illetékes örökségvédelmi, természetvédelmi szerv adatszolgáltatása alapján kell beazonosítani.
b) A 28. § (2) szerinti területfelhasználás megállapítása -településszerkezeti terv hiányában – a település teljes közigazgatási területén az OTÉK 24- 30/A§ szerinti helyi sajátosságot hordozó területként történik.” c) a területi építészeti követelmények alkalmazásánál az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény 18 § (2) bekezdésben meghatározottak is betartva kell eljárni.
1. melléklet
1. fejezet:
2. fejezet
3. fejezet
1. HÉ-1. Tájház épülete Görbeháza, Böszörményi u. 78. sz., 376 hrsz.
2. HÉ-2. Polgármesteri Hivatal épülete, Görbeháza, Böszörményi u. 39. sz., 616 hrsz.
3. HÉ-3. Régi általános iskola épülete, Görbeháza, Iskola u. 9.sz., 321 hrsz.
c) Helyi védett műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, vallási jelképek, köztéri kutak tárgyak
1. HM-1 Szent István szobor Katolikus templom előtti közparkban a 265. hrsz.
2. HM-2. II. világháborús emlékmű Polgármesteri Hivatal előtti közpark 321. hrsz.
d) Helyi védett természeti érték, táj- és kertépítészeti alkotás, egyedi tájérték, növényzet.
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
1. függelék az 5. melléklethez
2. függelék az 5. melléklethez
a) Helyi védett épület, építmény , épületrészlet,
1. HÉ-1. Tájház épülete Görbeháza, Böszörményi u. 78. sz., 376 hrsz.
2. HÉ-2. Polgármesteri Hivatal épülete, Görbeháza, Böszörményi u. 39. sz., 616 hrsz.
3. HÉ-3. Régi általános iskola épülete, Görbeháza, Iskola u. 9.sz., 321 hrsz.
b) Helyi védett műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, vallási jelképek, köztéri kutak tárgyak
1. HM-1 Szent István szobor Katolikus templom előtti közparkban a 265. hrsz.
2. HM-2. II. világháborús emlékmű Polgármesteri Hivatal előtti közpark 321. hrsz.
1. HÉ-4. Római Katólikus Templom épülete Görbeháza, Iskola utca 266
2. HÉ-5. Bagotai Tájház Görbeháza- Bagota, Hársfa 0225 hrsz.
C. Védett terek, parkok, fasorok:
D. Vallási jelképek, tárgyák:
1. HM-3. Útmenti kereszt Katolikus templom előtti közpark 265 hrsz.
2. HM-4. 1848-49 szabadságharc Emlékmű, Iskola előtti közpark 568/1 hrsz.
Egyedi érték sorszáma: HTV- 1.: |
Lehatárolás: Böszörményi utca – Kolozsvári utca- Kassai utca- Vereckei utca által körülhatárolt terület, melyen belül az Iskola utca, a Szabadság utca és a Muskátli utca érintett szakasza is. |
Megnevezés: Településközpont északi területrésze |
|
Védelem: Helyi területi védelem |
Fotó |
Légifotó: |
A 35. § a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (X. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (X. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 38. § a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (X. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (X. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (X. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.