Rózsaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (IX. 16.) önkormányzati rendelete

Rózsaszentmárton helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Hatályos: 2018. 01. 01- 2023. 10. 03

Rózsaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (IX. 16.) önkormányzati rendelete

Rózsaszentmárton helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

2018.01.01.

Rózsaszentmárton Község Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében, a törvény 8. §-ában foglalt rendezési elvek figyelembe-vételével megalkotja a következő helyi építési szabályzatot (továbbiakban: rendelet) és annak alkalmazását elrendeli.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § A jelen rendelet hatálya Rózsaszentmárton község igazgatási területére (bel- és külterületére) terjed ki.

A rendelet alkalmazása

2. § (1) A település közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban: építési tevékenységet folytatni), valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni a 253/1997. (XII. 20.), az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló Korm. rendelet és mellékletei (továbbiakban: OTÉK) és az általános érvényű egyéb törvényi és hatósági rendelkezések megtartása mellett csak a településrendezési terv és a helyi építési szabályzat rendelkezései szerint szabad.

(2) A rendelet előírásait az annak mellékletét képező szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni.

Szabályozási elemek

3. § (1) A belterületi szabályozási tervlapokon kötelező és irányadó szabályozási elemek szerepelnek:

Kötelező szabályozási elemek:
szabályozási vonal,
területegység határa, területfelhasználás,
építési övezet határa,
építési övezetre vonatkozó beírások,
belterület és a beépítésre szánt terület határa
Irányadó szabályozási elemek:
telekhatárok.
a) A kötelező szabályozási vonalakat a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. E vonalak csak a szabályozási terv módosításával változtathatók.
b) A területegység és az övezet határvonala a terv módosítása nélkül akkor változtatható, ha a változtatás a telekhatár-rendezés miatt válik szükségessé és a szabályzat teleknagyságra vonatkozó előírásai mindegyik telek esetében betarthatók.
c) A szabályozási tervben jelölt telekhatárokat a telekalakítási terv, illetve a változási vázrajz készítésénél irányadó jelleggel kell figyelembe venni, azokat a szabályzat előírásainak keretei között az önkormányzat építésügyi hatósága pontosíthatja.
(2) A külterületi szabályozási terv kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz. A kötelező szabályozási elemek az egyes területfelhasználási egységeket, illetve övezeteket határolják le, illetve az azokra vonatkozó építési előírásokat jelölik. Az irányadó szabályozási elemek az egyes területfelhasználási egységeken, övezeteken belüli egyéb javaslatokra (pl. javasolt tájfásítás) vonatkoznak.
a) A kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.
b) Az irányadó szabályozási elemek pontosítása részletesebb tartalmú tervek (pl. erdő- és mezőgazdasági üzemtervek, rekultivációs tervek) alapján történhet.
c) A külterületi szabályozási terven kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni:
a szabályozási vonalakat,
a területfelhasználási egységek határát,
a területfelhasználási egységeken belüli övezetek határát,
a területfelhasználási egység, illetve övezet jelét,
a területfelhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát,
a területfelhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,
a belterületi és a beépítésre szánt/ nem szánt területek határát.
d) A c) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.

A telekalakítás és az építés engedélyezése

4. § (1) Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás, az övezet vagy építési övezet a településrendezési terv szerint megváltozik, a telekalakítás és építés a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2) A (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az építés akkor is engedélyezhető, ha a változás

a) a legközelebbi jövőben (5 éven belül) következik be és az építés csak az élet-,

vagyon-, közbiztonság, vagy az egészség védelme érdekében feltétlenül szükséges

munkák elvégzésére irányul,

b) a terv távlatában válik időszerűvé, az építés ideiglenes jelleggel – a kártalanítás

kizárásával – és csak akkor engedélyezhető, ha

a terv szerinti felhasználás megvalósulását nem akadályozza meg,
az állag megóvására irányul, vagy
a környezet védelme érdekében történik, illetve
a távlati felhasználás megvalósulásának várható idejére bizonyíthatóan megtérül.
(3) A tervezett lakóterületek építési telkeinek kialakítása telekalakítási terv alapján történhet.
(4) Új telekosztású területeken a telekosztás, illetve a beépítés feltétele a külvizek övárkokkal való megfogása és rendezett befogadóba vezetése.
(5) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei telekalakítási terv, terület-előkészítés, vízrendezés, előközművesítés hiánya miatt nem biztosítottak, az új épület építése a fenti munkák elvégzésének és a közműrendszerre való rákötés lehetőségének igazolásával engedélyezhető. Használatbavételi engedély csak a szükséges teendők elvégzése után és a közműrákötések kiépítésével adható.
(6) Az építési előkészítő eljárás során (tervezéskor) a település geotechnikai adottsága miatt célszerű talajmechanikai szakvéleményt készíttetni, de az építési engedély kiadásának ez nem feltétele.
A bányászattal érintett (aláfejtett és hatásvonalon belülre eső) területeken történő építkezéskor a településrendezési terv alátámasztó geotechnikai - talajmechanikai szakvéleményében foglaltakat figyelembe kell venni, és bányászati szakvéleményt kell készíttetni. Alábányászott területeken új épület építéséhez az építési engedélyezési tervdokumentációnak geotechnikai dokumentációt is tartalmaznia kell /12/2003. (III. 24.) BM rendelettel módosított 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet/.
TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS

5. § (1) A település igazgatási területe bel- és külterületbe tartozik.

(2) A belterületi határ módosításáról a településrendezési tervnek és a jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.

(3) Belterületbe kell vonni a következő területeket:

a) a Temető utcától északra fekvő 020/1 és 020/2 hrsz-ú ingatlan terven ábrázolt területét,

b) a Szűcsi út melletti 070/13, 14, 15, 16 hrsz-ú telkek és ez utóbbi előtti út területét,

c) a sportpálya bővítésének területét,

d) a Bányász utca déli oldalán fekvő 0208/40, /41, /42, /45, /46 és 0208/15 hrsz-ú telkek területét,

e) az Akácfa utca 0208/43, /44 hrsz-ú telkek területét,

f) a 0208/35 hrsz-ú telek terven ábrázolt területét,

g) a Dózsa Gy. u. folytatásában tervezett lakótelkek területét,

h) belterületi telkeket kiszolgáló külterületi útszakaszokat a terv szerinti helyeken.

(4) A településrendezési tervben kijelölt fejlesztési területek belterületbe vonására csak akkor kerülhet sor, ha az ezáltal belterületté nyilvánított terület tervezett felhasználása is időszerűvé válik.

6. § (1) A település igazgatási területe - függetlenül attól, hogy bel- vagy külterület - építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekbe tartozik.

(2) Rózsaszentmárton beépítésre szánt területei - építési használatuk általános jellege szerint - a következő területfelhasználási egységekbe tartoznak:

lakóterületek,
vegyes területek,
gazdasági területek,
különleges területek.
(3) Rózsaszentmárton beépítésre nem szánt területei
közlekedési és közműelhelyezési, hírközlési területek,
zöldterületek,
erdőterületek,
mezőgazdasági területek,
vízgazdálkodási területek
körébe tartoznak.
(4) A területfelhasználási egységeket a településszerkezeti terv és a szabályozási terv, azok tagozódását - övezeteit, építési övezeteit - a szabályozási terv tünteti fel.

A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA

Lakóterület

7. § (1) A lakóterület építési használatának sajátos jellege szerint az Lf jelű falusias lakóterület területfelhasználási egységbe tartozik.

(2) A lakóterület

a) egy- és kétlakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál,

b) elhelyezhető még

a lakosságot és az idegenforgalmat szolgáló intézmény, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
szálláshely-szolgáltató épület,
a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő kézműipari építmény,
sportépítmény
(3) A lakóterület a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:
a) Lf O 30
5,5 800
jelű építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület 800 m2, a telek területének legfeljebb 30%-a építhető be oldalhatáron álló beépítési mód szerint, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épülettel. A zöldfelület a telek területének legalább 50%-a legyen.
b) Lf O 30
5,5 600
jelű építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület 600 m2, a telek területének legfeljebb 30%-a építhető be oldalhatáron álló beépítési mód szerint, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épülettel. A zöldfelület a telek területének legalább 50%-a legyen.
c) Lf I 30
5,5 800
jelű építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület 800 m2, a telek területének legfeljebb 30%-a építhető be ikerházas beépítési mód szerint, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épülettel. A zöldfelület a telek területének legalább 50%-a legyen.
d) Lf I 30
5,5 700
jelű építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület 700 m2, a telek területének legfeljebb 30%-a építhető be ikerházas beépítési mód szerint, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épülettel. A zöldfelület a telek területének legalább 50%-a legyen.
e) Lf I 30
5,5 500
jelű építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület 500 m2, a telek területének legfeljebb 30%-a építhető be ikerházas beépítési mód szerint, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épülettel. A zöldfelület a telek területének legalább 50%-a legyen.
f) Lf SZ 30
7,5 4000
jelű építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület 4000 m2, a telek területének legfeljebb 30%-a építhető be szabadonálló beépítési mód szerint, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épülettel. A zöldfelület a telek területének legalább 50%-a legyen.
g) Lf SZ 30
5,5 3000
jelű építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület 3000 m2, a telek területének legfeljebb 30%-a építhető be szabadonálló beépítési mód szerint, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épülettel. A zöldfelület a telek területének legalább 50%-a legyen.
h) Lf Z 30
5,5 500
jelű építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület 500 m2, a telek területének legfeljebb 30 %-a építhető be zártsorú beépítési mód szerint, legfeljebb 5,5, m építmény magasságú épülettel. A zöldfelület a telek területének
i)

Lf SZ 30
5,5 1400
Lf jelű építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület 1400 m, a telek területének legfeljebb 30%-a építhető be szabadonálló beépítési mód szerint, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épülettel. A zöldfelület a telek területének legalább 40%-a legyen.
Megjegyzés: Az övezeti jelben szereplő 30%-os beépíthetőség irányadó érték, a telekre vonatkozó, kötelezően alkalmazandó maximális beépíthetőség meghatározásánál a /7/ bekezdés előírásait kell figyelembe venni.
(4) A lakótelek mérete
a) meglévő lakótelek esetén
a telek területe és mérete a kialakult állapot szerinti,
az övezeti jelben meghatározott telekterületnél kisebb – már korábban is beépített – telek méretei kialakult állapotnak tekintendők, jelen szabályzat egyéb előírásainak betartása mellett az építési telek beépíthető,
b) meglévő lakóterületen történő telekalakítás esetén
a telek területe nem lehet kisebb a telektömb övezeti jelében meghatározott 500 vagy 800 m2-nél,
a telek irányadó szélessége oldalhatáron álló beépítési mód esetén 18 m, amely érték legfeljebb 16 m-ig csökkenthető a meglévő telekhatárokhoz történő igazodás igénye esetén,
c) új lakóterületen történő telekalakítás esetén
a telek területe legalább 800 m2, zártsorú beépítésnél legalább 500 m2
a telek szélessége legalább 18 m legyen, zártsorú beépítésnél legalább 10 m legyen
(5) A lakóterület azon telkei, amelyek közútról vagy önálló helyrajzi számú magánútról gépjárművel közvetlenül nem megközelíthetőek, nem építhetők be.
(6) Az építési telek területén belül az épület elhelyezésére szolgáló területeket a következők szerint kell meghatározni:
a) az előkert mélysége
új telekalakítási területen legalább 5,0 m,
meglévő utcákban a kialakult állapothoz igazodó vagy legfeljebb 5,0 m, a 359 hrsz-ú saroktelek közterület felöli határain előkertet kell kialakítani.
b) az oldalkert szélessége
új telekalakítású területen és a legalább 16,0 m szélességű meglévő telkek esetében
az országos előírások szerinti,
a 12,0-16,0 m közötti telekszélesség esetén legalább 4,5 m,
a 12,0 m-nél keskenyebb telkek esetében legalább 3,0 m,
zártsorú beépítésnél a telek teljes szélességének beépítése nem kötelező, az egyik oldalon oldalkert is kialakítható.
c) a hátsókert mélysége nem lehet kevesebb
sem 6,0 m-nél,
sem az építmény hátsókertre néző tényleges homlokzatmagasságának mértékénél,
a telek utcavonaltól mért 50,0 m-nél hosszabb része hátsókertként kezelendő.
(7) A beépítés mértéke
A lakótelek beépíthető területe
a) ha a telek területe 400-1000 m2 közötti, akkor a telek területének 30%-a,
b) ha a telek területe 1600 m2-nél nagyobb, akkor a telek területének 30%-a, de az 1600 m2 feletti rész csak fél területtel számítható
c) ha a telek területe 300-400 m2 közötti, akkor a bruttó beépíthető terület legfeljebb 120 m2,
d) ha a telek területe 300 m2-nél kisebb, akkor a telek területének legfeljebb 40%-a beépíthető, ha az elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások betarthatók.
(8) A telek beépítési módjai
a) O jelű, oldalhatáron álló beépítési mód, ahol az épület
az utcában kialakult állapot szerinti oldalhatáron,
új telekalakítású területen a tájolás szempontjából kedvezőbb oldalhatáron helyezhető el,
ha a telekszélesség, a szomszédos telkek méretei és beépítési adottságai, a tájolás stb. indokolják, akkor az épület az építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhető.
b) I jelű ikres beépítési mód, ahol az épület a kialakult állapot szerinti közös oldalhatáron helyezhető el.
c) SZ jelű szabadonálló beépítési mód, ahol az épületek az OTÉK szerinti építési helyen belül – a kialakult állapotnak megfelelően – szabadon elhelyezhetők.
(9)
(10) A lakóterületen a /2/ bekezdés szerint elhelyezhető létesítményekhez az OTÉK 42. §-ában meghatározott számú gépjármű elhelyezését a telken belül kell biztosítani.
(11)
(12) Az övezetben csak olyan építési tevékenység engedélyezhető, amelynél a szak- hatóságok meg tudják ítélni a következőket:
a tevékenység során keletkező kommunális hulladék, a kommunális hulladékkal együtt kezelhető technológiai jellegű hulladék a környezet terhelése nélkül ártalmatlanítható (gyűjtés, szállítás, engedélyezett újrahasznosítás),
a tevékenységből eredő szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt, a felszíni- és a felszín alatti vizeket nem károsítja,
a közterület terhére saját telken belül nem kielégíthető mértékű parkolási igényt nem gerjeszt, új gépjárműforgalmat nem vonz,
a káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítja, ill. előkezeli,
a területhasználat révén keletkező veszélyes hulladék káros környezeti hatások nélküli, időszakos gyűjtése és tárolása a hatályos jogszabályok előírásai szerint biztosítható,
az üzemi tevékenységből eredő környezeti zajterhelés határértéke – a lakó-területen belüli üzemi létesítmények telekhatáránál 50/40 dBA érték nappal/éjjel – betartható.
a terület közlekedésből eredő zajterhelésének határértéke lakóutca mentén 55/45 dBA, gyűjtő- és forgalmi utak mentén 60/50 dBA (a közegészségügyi hatóság engedélyével 65/55dBA) nappal/éjjel értékek.

Vegyes terület

8. § (1) A vegyes terület a település beépítésre szánt területének lakóépületek és helyi települési szintű igazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális, egyházi és olyan kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató létesítmények elhelyezésre szolgáló része, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A vegyes terület építési használatának sajátos jellege szerint a Vt jelű településközpont vegyes terület területfelhasználási egységbe tartozik.

(3) A településközpont vegyes területen az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

(4) A településközpont vegyes terület a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:

a) Vt Z 30
5,5 800
jelű építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület 800 m2, a telek területének legfeljebb 30%-a építhető be zártsorú beépítési mód szerint, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épülettel. A templom műemlék épületére a kialakult állapot szerinti építménymagasság vonatkozik. A zöldfelület a telek területének legalább 30%-a legyen.
b) Vt O 30
5,5 800
jelű építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület 800 m2, a telek területének legfeljebb 30%-a építhető be oldalhatáron álló beépítési mód szerint, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épülettel. A zöld- felület a telek területének legalább 30%-a legyen.
c) Vt SZ 30
7,5 800
jelű építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület 800 m2, a telek területének legfeljebb 30%-a építhető be szabadonálló beépítési mód szerint, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épülettel. A zöldfelület a telek területének legalább 30%-a legyen.
d) Vt SZ 15
5,5 4000
jelű építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület 4000 m2, a telek területének legfeljebb 15%-a építhető be szabadonálló beépítési mód szerint, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épülettel. A zöldfelület a telek területének legalább 75%-a legyen.
e) Vt SZ 30
8,5 5000
jelű építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület 5000 m2, a telek területének legfeljebb 30%-a építhető be szabadonálló beépítési mód szerint, legfeljebb 8,5 m építménymagasságú épülettel. A zöld- felület a telek területének legalább 35%-a legyen.

f) Vt Z K
f) 5,5 K
f) jelű építési övezetben a meglévő telkek területe és beépítettsége a kialakult állapot szerint megtartandó, a telkek a zártsorú beépítési mód szerint beépíthetők legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épülettel.”
(5)
(6) Az épületek kialakítása magastetővel történjen
a tetőgerinc iránya utcával párhuzamos legyen,
a tető síkja 30-45 közötti és szimmetrikus hajlású legyen,
a tetőtér beépíthető.
(7) A létesítmények elhelyezése, bővítése, korszerűsítése - a lakótelek kivételével - az (elvi) építési engedély részét képező beépítési terv alapján történhet. A tervnek az építészeti kialakításon kívül a telken belüli utakat, a parkolást, az áruszállítást, a zöldfelületek kertészeti kialakítását, a közműellátás megoldását is tartalmaznia kell.
(8) A közösségi létesítményekhez az OTÉK 42. §-ában meghatározott számú parkoló közterületi parkolóban is elhelyezhető, ha a funkció vagy a kialakult állapot adottságai miatt a saját telken való elhelyezés nem lehetséges.
(9) Az egyes telkek területének legalább az övezeti előírásokban meghatározott %-át zöldfelületként kell kialakítani.

Gazdasági terület

9. § (1) A gazdasági terület a település beépítésre szánt területének elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló része.

(2) A település gazdasági területei építési használatuk sajátos jellege szerint:

kereskedelmi, szolgáltató gazdasági,
ipari gazdasági,
területbe tartoznak.
(3) A Gk jelű kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhetők
a) üzemi jellegű termelő és szolgáltató építmények,
b) üzemi jellegű kutatóhelyek építményei,
c) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
d) környezeti hatásuk (zaj, gépjárműforgalom stb.) miatt lakóterületen el nem helyezhető gazdasági célú épületek telephelyei,
e) a gazdasági célú épületen belül az üzem rendeltetésszerű és biztonságos működéséhez szükséges egy szolgálati lakás,
f) iroda, szociális, közösségi létesítmények,
g) raktárak és tárolóépítmények,
h) közlekedési és szállítási létesítmények,
i) gépjárműtárolók
j) sportépítmény
k) védőfásítás, telken belüli egyéb zöldfelületek.
(4) Az Gip jelű ipari terület elsősorban olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
Az ipari gazdasági területen
a) ipari termelő üzemek,
b) raktárak és más tárolóépítmények,
c) energiaszolgáltatás létesítményei,
d) kereskedelmi, szolgáltató területen is elhelyezhető létesítmények,
e) a területhez tartozó védőfásítás, telken belüli egyéb zöldfelületek
helyezhetők el.
(5) A kereskedelmi – szolgáltató gazdasági terület a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:
a) Gk SZ 50
6,0 10000
jelű építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület 10000 m2, a beépítettség legnagyobb mértéke 50%, a legfeljebb 6,0 m építménymagasságú épület szabadon álló beépítéssel helyezhető el. A zöldfelület a telek területének legalább 30%-a legyen.
b) Gk SZ 30
6,0 2000 jelű építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület 2000 m2, a telek területének legfeljebb 30%-a építhető be szabadon álló beépítési mód szerint,legfeljebb 6,0 m építménymagasságú épülettel. A zöldfelület a telek területének legalább 30%-a legyen.
c) Gk SZ 30
5,5 1000 jelű építési övezetben a kialakítható legkisebb telek- terület 1000 m2, a telek területének legfeljebb 30%-a építhető be szabadon álló beépítési mód szerint, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épülettel. A zöldfelület a telek területének legalább 30%-a legyen.
(6) Az ipari gazdasági terület a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:
a) Gip SZ 30
9,0 30000 jelű építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület 30000 m2, a telek területének legfeljebb 30%-a építhető be szabadon álló beépítési mód szerint, legfeljebb 9,0 m építménymagasságú épülettel. A zöldfelület a telek területének legalább 30 %-a legyen. A telekhatár belső oldalán körbe védelmi célú fasort kell telepíteni.
(7) Közútról vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról gépjárművel megközelíthető és az építési szabályoknak megfelelően kialakított, közművel ellátott telkek építhetők be.
(8) A gazdasági területen kialakítható építési telek méretét
a funkcióhoz szükséges építmények és szabadtéri tárolóhelyek,
az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó előírások meg-tartásával,
a környezetre gyakorolt káros hatások és
az indokolt fejlesztési igények figyelembevételével, továbbá
a területre vonatkozó övezeti jel szerint meghatározott legkisebb kialakítható telek-terület és legnagyobb beépíthetőség
szerint kell meghatározni.
A kialakítandó telek szélessége nem lehet kevesebb 20 m-nél.
(9) Az építési telek területén belül az épületek elhelyezésére szolgáló területet az OTÉK előírásai szerint kell meghatározni. Az építési helyen belül az épületek – a vonatkozó országos előírások betartása mellett – szabadon elhelyezhetők.
(10) Az építési telken elhelyezhető épületek legnagyobb építménymagassága a területre vonatkozó övezeti jel szerinti, amelytől csak a technológiai előírások betartásának indokával lehet eltérni.
(11)
(12) A kialakítandó telephelyek számára az OTÉK által előírt számú parkolóhelyet a telken belül szükséges biztosítani.
(13) Zöldfelületek kialakítására az övezet területén az alábbi előírások vonatkoznak:
a) az egyes telkek területének legalább az övezeti előírásokban meghatározott %-át zöldfelületként kell kialakítani,
b)
c) a telkeken az egyes telekhatárok mentén legalább két sorban egységes fasor telepítendő,
d) a 10 férőhelynél nagyobb új parkolókat fásítva kell kialakítani,
e) telkek megosztása esetén az a)-d) pontok előírásainak minden kialakuló telek esetén érvényesülnie kell.
(14) A terület egészén csak olyan területhasználat, illetve csak olyan területhasználatot kiszolgáló épület és építmény építése engedélyezhető, amelynél a szakhatóságok meg tudják ítélni a következőket:
a) A létesítmények légszennyezőanyag kibocsátása a levegőtisztaság-védelmi besorolás vonatkozó határértékeit nem haladhatja meg.
b) Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben folytathatók.
c) Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók.
d) A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, illetve előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag vonatkozó rendelet előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.
e) Az összegyűjtött csapadékvizek élő vízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha a vonatkozó rendelet szerint érvényes vízminőségi kategória előírásait teljesítik.
f) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén- stb. záró) aljzaton végezhetők.
g) Az épületek, a létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.
h) Feltöltések kialakítására környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.
i) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
j) Ha a szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során veszélyes hulladékok keletkeznek, azokat az ártalmatlanításig, illetve az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
k) Az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok az övezet területén nem
tárolhatók.
(15) Az üzemi tevékenységből eredő környezeti zajterhelés határértéke a gazdasági területen belüli üzemi létesítmények telekhatáránál 60/50 dBA érték nappal/éjjel, a védendő lakóterület irányában 50/40 dBA nappal/éjjel értékek.

Különleges terület

10. § (1) A különleges területek a település beépítésre szánt területének a 7-10. §-ok szerinti

területtől eltérő, funkciójuk és a rajtuk elhelyezett építmények miatt különleges, egyedi

szabályozást igénylő részei.

(2) A különleges területen elhelyezhető funkciók és az ennek megfelelő övezetek a következők:

Különleges idegenforgalmi-üdülési célú terület
Különleges pincés terület
Sportolási célú terület
Temető
Szennyvíztisztító telep
Közműterület
(3) A K-id jelű építési övezet a Bányász utca déli oldalának a tervlap szerinti behatárolt idegenforgalmi - üdülési célú különleges területe.
a) A K-id jelű építési övezetben elhelyezhető
fogadó - és vendéglátó épület,
szálláshelyszolgáltató épület,
sportépítmény,
kerti építmények (hinta, homokozó, szökőkút, lugas, kerti tető, épített tűzrakóhely, stb.),
kerti víz - és fürdőmedence,
parkolóhely,
kivételesen elhelyezhetők a lovasturizmust szolgáló építmények.
b) A K-id jelű építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület 7000 m2, a telek területének legfeljebb 25%-a építhető be szabadonálló beépítési mód szerint, legfeljebb 5,5 építménymagasságú épületekkel. A zöldfelület a telek területének legalább 50%-a legyen.
(4) A K-pi jelű építési övezet a Tarcódi és Nagy-völgyi pincék különleges területe. A pincés övezet a szőlőskerteket kiszolgáló pincés présházak, gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.
a) A K-pi jelű építési övezetben a szőlőfeldolgozással, a bor tárolásával, az idegen-forgalmi borfogyasztással kapcsolatos funkciók befogadására alkalmas létesítmények (pince, présház, a mezőgazdasági kerthasználathoz szükséges gazdasági épület) helyezhetők el.
b) A K-pi jelű építési övezetben az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető a borkóstoláshoz kapcsolódó vendéglátó épület.
c) A K-pi jelű építési övezetben nem helyezhető el az a) és b) pontban felsoroltakon kívül semmilyen más (pl. lakás, üdülő, szállás, műhely, garázs, stb.) funkciójú épület.
d) a K-pi jelű övezet teljes területének legfeljebb 40%-át foglalhatják el a borházak, a zöldfelülettel borított terület nagysága legalább 40% legyen.
(5) A Ks jelű építési övezet a település sportolási célú különleges területe.
a) A Ks jelű építési övezetben a sportolást és a szabadidő aktív eltöltését szolgáló szabadtéri és zárt létesítmények (sportpályák, lelátók, öltözők, tornaterem, uszoda, stb.) helyezhetők el.
b) A Ks jelű övezetben a kialakítható legkisebb telekterület 22 000 m2, a telek területének legfeljebb 15%-a építhető le szabadonálló beépítési mód szerint, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületekkel. A zöldfelület a telek területének legalább 40%-a legyen.
(6) A Kt jelű építési övezet a temető területe
A terület hagyományos és urnás temetés céljára használható. E területen belül
a funkcióhoz szükséges építmények elhelyezése engedélyezhető.
A temető építményeire (ravatalozó, kolumbárium) vonatkozó beépíthetőség maximális mértéke a temető területének 5%-a. A legfeljebb 5,0 m építménymagasságú épület szabadonálló beépítési mód szerint helyezhető el.
A temetési helyek a temető területének legfeljebb 65%-át foglalhatják el.
Az új sírhelytáblák úgy jelölendők ki, hogy a kerítés mellett 30 m széles fásított védőterület kialakítható legyen.
hatályon kívül
A temető látogatói részére az OTÉK előírásai szerinti mennyiségű parkolót kell létesíteni és fenntartani a terv szerinti helyen.
hatályon kívül
A temetőben végzendő minden munkát – kivéve a sírgondozást, virágültetést –
az üzemeltetőnek előzetesen be kell jelenteni (pl. sírhelynyitás, síremlék, urnasír építése stb.).
A temető, valamint a lakó- és szállásépületek, oktatási intézmények közötti védőtávolság 50 m.
(7) A Kszt jelű építési övezet a meglévő, illetve a tervezett szennyvíztisztító telep elhelyezésére szolgáló különleges terület.
(8) A K-km jelű építési övezet az egyéb területigényes közműlétesítmények (vízműkutak, transzformátortelep, stb.) elhelyezésére szolgál.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterületek

11. § (1) A KÖu jelű közlekedési területeket és létesítményeket, valamint a közművek terület- igényes létesítményeit, az azok számára szükséges építési területet és védőtávolságot a szabályozási terv ábrázolja.

(2) Az utak szabályozási vonallal meghatározott területsávjában közlekedési- és közmű- építmények és műtárgyak helyezhetők el.

(3) A (2) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe- vételével végezhető, de engedélyezéskor mérlegelendő

a) a területsáv kialakulásának várható ideje

a) az épületnek a területsávban elfoglalt helye,

a) hatályon kívül

(4) A közutak tervezési osztályba sorolását az illetékes közútkezelő határozza meg.

12. § (1) A közúthálózat területbiztosítást igénylő elemei a következők (1)-(4) bekezdés szerint: Forgalmi utak

a) 2402 sz. Selyp - Gyöngyöspatai összekötő út (Szűcsi út, Deák F. utca, Kölcsey F. utca)

a) 2404 sz. Zagyvaszántó - Rózsaszentmártoni összekötő út (Apci út)

a) 24141 sz. Hort - Rózsaszentmártoni összekötő út

a) Forgalmi utak szabályozási szélessége a kialakult állapot szerinti (14,0 - 22,0 m).

(2) Lakóutak és vegyeshasználatú utak

a) Tervezett lakóutak közlekedési területének szélessége sz.: 16,0 m

b) Meglévő lakóutak szabályozási szélessége általában a kialakult állapot szerinti.

c) A következő utcák a szabályozási terv szerint módosítandók:

ca) Akácfa u. új beépítésű szakasza sz.: 16,0 m

ca) Bem u. sz.: 10,0 m

ca) Erzsébet u. sz.: 6-10,0 m

ca) József Attila utca 6-12. sz. között sz.: 10,0 m

ca) IX. köz sz.: 10,0 m

ca) Kölcsey utcából nyíló 173 hrsz. út sz.: 12,0 m

ca) Mátyás király u. északi vége sz.: 10,0 m

ca) Petőfi u. sz.: 10,0 m

ca) Rákóczi u. sz.: 10,0 m

ca) Rózsafa u. sz.: 10,0 m

ca) Temető u. sz.: 10,0 m

ca) Kossuth L. u. déli vége sz.: min. 16,0 m

ca) Táncsics u. eleje sz.: 10,0 m

(3) Gyalogutak

a) Meglévő gyalogutak szabályozási szélessége a kialakult állapot szerint

a) tervezett gyalogutak sz.: min. 4,0 m

(4) Járművek elhelyezése

a) Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges számú és fajtájú gépjárművek elhelyezéséről telken belül kell gondoskodni az OTÉK 42. §-a szerint.

a) Új közterületi személygépjármű-várakozó helyet kell kialakítani

aa) a temető és a templom mellett,

aa) a Deák Ferenc utcában,

aa) a Kossuth L. utcában,

aa) a József Attila utcában az Apci út felől

(5) Autóbuszmegálló: Megállóhelyek kiépítése.

(6) Közlekedési csomópont: A 2402 és 2404számú utak találkozásánál új csomópont építése.

Közművek

13. § (1) A közművek területigényes létesítményeit a közműtervlap, elrendezésüket az útmintakeresztszelvények tartalmazzák.

(2) A település beépítésre szánt területén teljes közművesítést kell biztosítani

a) a vízellátást ivóvízvezetékkel, a tűzoltóvizet föld feletti tűzcsapokról, illetve tűzivíztárolóból,

b) a szennyvízelvezetést közcsatornával kell megoldani,

c) a csapadékvízelvezetés közcsatornával, fedett vagy nyílt árokrendszerrel is kialakítható,

d) a hőellátást fokozatosan földgázvezetékkel kell biztosítani,

e) a villamosenergia-ellátást föld- vagy légkábellel,

f) a hírközlés és kábeltelevízió-hálózat a központban csak földkábelben, máshol föld - vagy légkábelben vezethető. Légkábel esetén a hálózat a MATÁV-val, illetve az ÉMÁSZ -szal közös oszlopokon vezetendő.

(3) A település belterületétől távoli beépítésre szánt területen, illetve a beépítésre nem szánt területeken épület építésére építési engedély az érintett szakhatóságok előírásai szerint, illetve hozzájárulásával adható.

(4) A még hiányzó közművezetékek kiépítéséről gondoskodni kell, a rossz állapotú vezetékek folyamatos cseréjét meg kell oldani. A már megépült közműhálózatra való mielőbbi rácsatlakozást szorgalmazni kell.

(5) Útrekonstrukció során a közművek szükség szerinti átépítéséről gondoskodni kell.

(6) A közművezetékek és létesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, a vonatkozó szabványt, továbbá a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. Ahol a védőtávolság nem biztosítható, ott meg kell oldani a közművek védelembe helyezését és szabvány alóli felmentést kell kérni.

(7) A közművek hálózati elemei számára szükséges területen belül építmény, növényzet telepítése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint és a megvalósítás idejét is figyelembe véve történhet.

(8) A létesítmények tüzivízigényét a tűzvédelmi szabályzat előírásainak megfelelően kell biztosítani. Új létesítmények tervezése esetén alkalmazni kell az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) előírásait. A vízvezeték keresztmetszetét és a benne uralkodó víznyomást úgy kell meghatározni, hogy a beépíthetőség legnagyobb mértékét kihasználó beépítés esetén (mértékadó tűzszakasz) is biztosítva legyen a tüzivíz.

(9) A község ivóvízellátását biztosító kutak és vízvezeték-hálózat védőterületét, védősávját a vonatkozó kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.

(10) A községben elválasztott rendszerű csatornahálózat építendő ki, azaz a szennyvíz, valamint a felszíni- és csapadékvizek külön hálózaton vezetendők.

(11) A szennyvíz nem szikkasztható, gyűjtése szivárgásmentes zárt tárolóban csak azokon a telkeken engedélyezhető, ahol a közcsatorna még nem épült meg.

(12) A szennyvízhálózat megépítése után a szennyvízkibocsátókat haladéktalanul kötelezni kell a szenny-vízcsatornára való rákötésre. Ha az építési telek előtt közműves szennyvízvezeték van, új épületre használatbavételi engedély csak a közműcsatornára való rákötés után adható.

(13) Új területek beépítése, új utca nyitása esetén közüzemi vízhálózat az új szennyvíztelep átadása után csak a szennyvízcsatorna egyidejű megépítésével létesíthető.

(14) A szennyvízcsatornába, illetve a szennyvíztisztító telepre csak – a vonatkozó előírásoknak megfelelő – káros és veszélyes anyagokat nem tartalmazó szennyvizek vezethetők. Az ilyen anyagot tartalmazó szennyvizek előtisztítását a keletkezés helyén kell megoldani.

(15) A terv területére csapadékvízelvezetési tanulmánytervet kell készíttetni, melyben meg kell határozni az övárkokat a főbb vízelvezetési irányokat, befogadókat és a vízelvezető művek főbb paramétereit.

(16) A csapadékvízelvezető létesítmények építése vízjogi engedélyköteles tevékenység.

(17) Az új lakóterületek tényleges beépítése előtt, vagy azzal egy időben a csapadékvízelvezetést a többi közművel együtt ki kell építeni, és a terület vízrendezését meg kell oldani.

(18) A csapadékvízelvezető árkok, átereszek rendszeres karbantartásáról az ingatlanok tulajdonosainak gondoskodniuk kell.

(19) A település igazgatási területén új adótorony nem építhető.

Zöldterületek és zöldfelületek

14. § (1) A zöldterület a belterület beépítésre nem szánt, jellemzően növényzettel fedett része, amely közhasználatú, rekreációs szerepet is betöltő, díszkertként is funkcionáló köztér.

(2) A Zp jelű közparkban:

a) a dísz- és pihenőkert funkciójához tartozó kerti építmények,

b) a terület fenntartásához és megengedett használatához szükséges egyéb építmények (pl. utcabútorok, köztéri szobrok, díszkutak, árnyékolók),

c) a terület használói számára kialakított parkolók

helyezhetők el.

(3) A Zk jelű közkertben a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül a játszóterek építményei is elhelyezhetők.

(4)

(5) A zöldfelületek a belterület beépítésre szánt területeinek és közlekedési területeinek növényzettel fedett/fedendő része.

(6) A telkek területének - az övezeti előírásokban - meghatározott részét kötelező zöldfelületként kell kialakítani. Kialakult állapot esetén az övezeti előírásokban szabályozott kötelező zöldfelületi fedettség többszintes növényállomány telepítése esetén az OTÉK előírásainak megfelelően csökkenthető. A kötelező zöldfelületi fedettség biztosításánál a terepszint alatti építmény felett kialakított zöldfelületet az OTÉK előírásai szerinti mértékig csak tetőkertként lehet számításba venni.

(7)

(8) A Erzsébet utca kiszélesedő szakaszának zöldfelületén a (3) bekezdés szerinti létesítmények elhelyezhetők.

(9)

Erdőterületek

15. § (1) Az erdőterületek olyan beépítésre nem szánt területek, amelyek jellemzően az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgálnak, továbbá azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az erdőterületek az építésszabályozási rendeltetési célok szerint, de azzal a kitétellel, hogy az esetleges építési igénybe vételkor az erdők védelméről szóló törvény (továbbiakban Evt.) 15. § (1) és a 16. § (1) bekezdésben meghatározottak a mérvadóak - az alábbi övezetekre tagozódnak:

a) az Eg jelű övezet területei a turisztikai- és védelmi célú erdőterületeken kívüli minden más céllal (pl. gazdasági- fatermelő-, oktatási-kutatási-) hasznosított meglévő és létesíthető új erdőterületek,

b) az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek.

(3) Az Eg jelű erdőövezetben elhelyezhető építmények:

a) elsősorban az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építmények (pl. farakodó építményei, erdészház, vadászház, állatetetők, erdőgazdasági fenntartó utak),

b) a turisztikai használatot is szolgáló gyalogutak.

(4) Az Ev jelű védelmi célú erdők övezetében elhelyezhető építmények a máshol és másként nem létesíthető:

a) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak,

b) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,

c) a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak.

(5) Az erdőgazdasági övezetekben minden engedélyköteles építési munka, területhasználat-módosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok alapján és az erdészeti hatósággal, mint szakhatósággal egyetértésben történhet, de mindenkor figyelemmel az Evt. 10. §-ához kapcsolódó Vhr. 7, 8, 9, 10 szakaszaira.

(6) Az erdőövezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezet
jele

A kialakítható telek területe*

Épület elhelyezésére igénybe vehető legkisebb telek
(ha)

Beépítettség**
%

Szintterületi mutató

Legkisebb zöldfelület (%)

Beültetési kötelezettség
(%)

A megengedett legnagyobb építmény magasság
(m)

Terepszint

legkisebb
(m2)

legnagyobb
(m2)

területe
(m2)

széles-sége (m)

alatt**

Felett

Eg

-

-

100.000

100

0,3

0,3

0,4

97

93

4,5

Ev

-

-

-

-

-

-

-

98

95

-
*Az erdőterületek övezeteiben a beépíthető terület számításánál a telek 10 ha feletti területrészének csak a 10 %-a vehető figyelembe.
**A terepszint alatti beépítés kizárólag a terepszint feletti beépítés alatt, a megengedett beépítési százaléknak megfelelően, egy szintben létesülhet.
(8) Az erdőövezetekben az építési helyet és azon belül az épület, építmény helyét az Elvi Építési Engedélyben az építési hatóság az erdészeti hatósággal egyetértésben jelöli ki.
(9) Az üzemtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik.

Mezőgazdasági területek

16. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés,továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági övezetekre vonatkozó általános előírások:

a) A mezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalmas funkciójú tanya (lakóépület+gazdasági épület) részeként helyezhető el. Tanya építése esetén a lakóépület alapterülete az országos érvényű jogszabályoknak megfelelően nem haladhatja meg a megengedett beépítettségnek a felét.

b) A szabályozási tervben mezőgazdasági övezetbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban erdőművelési ágban nyilvántartott, illetve az erdőtörvény hatálya alá tartozó 1500 m2-t meghaladó területnagyságú telek az erdészeti hatóság hozzájárulásától függően a védelmi célú erdőövezetre vonatkozó előírások szerint hasznosítható.

(3) A mezőgazdasági terület az szabályozási tervben jelölteknek megfelelően az alábbi általános és kertes mezőgazdasági övezetekre tagolódik:

a) az Má-á jelű általános mezőgazdasági övezet, ahol az üzemszerű szántóföldi művelés a jellemző,

b) az Má-tt jelű természeti területek mezőgazdasági övezete, ahol a kímélő gyepgazdálkodás a jellemző,

c) az Má-ü jelű általános mezőgazdasági övezet, ahol az üzemszerű gyümölcs-szőlő-ültetvények művelése a jellemző,

d) az Mk-k jelű hagyományos kertövezet, ahol a kert művelési ág, illetve az intenzív kertészeti hasznosítás a jellemző,

e) az MK-b jelű belterületi kertövezetet, ahol a kert művelési ág a jellemző.

(4) Az Má-á jelű övezetben elhelyezhető építmények:

a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági célú építmények (pl. állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók)
a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kintlakáshoz” szükséges lakóépület (tanya), illetve lakás.
(5) Az Má-tt jelű övezetben elhelyezhető építmények:
a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági célú építmények (pl. állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók)
az övezetben lakóépület /tanya), illetve lakás nem helyezhető el.
(6) Az Má-ü jelű övezetben elhelyezhető építmények:
az övezetben épület nem helyezhető el.
(7) Az Mk-k jelű övezetben elhelyezhető építmények:
a szőlő- és gyümölcstermesztéshez, kertműveléshez szükséges gazdasági építmények (pl. pince, présház, gyümölcs- és szerszámtárolók).
(8) Az MK-b jelű övezetben épület nem helyezhető el.
(9) A mezőgazdasági övezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

Az övezet

A telek

Az épület

Sajátos területhasználat

Övezeti jel

A beépítés jellemző módja

A kialakítható új telek mérete
(m2)

Épület elhelyezésére igénybe vehető telek legkisebb

A megengedett legnagyobb beépítettség terepszint

Megengedett legnagyobb építmény-magassága
(m)

területe
(m2)

szélessége
(m)

felett
(%)

alatt
(%)

Legkisebb

Legnagyobb

gazdasági épület

lakó+gazdasági épület (tanya)

gazdasági épület

lakó+gazdasági épület (tanya)

gazdasági épület

lakó+gazdasági épület (tanya)

gazdasági .épület

lakó+gazdasági épület (tanya)

gazdasági épület

lakó+gazdasági épület (tanya)

Általános
övezet

Má-á



SZ

10.000

-

200.000

500.000

50

50

0,2

0,1

-

-

4,5

4,5

Természeti területek ált. övezete

Má-tt



SZ

10.000

-

1.000.000

-

50

-

0,03

-

-

-

4,5

-

Ültetvények ált.övezete

Má-ü



-

3.000

-

50.000

-

50

-

1,0

-

-

-

4,5

-

Hagyományos kertövezet

Mk-k



SZ

800

5000

720

-

12

-

3

-

2

-

4,5

-
A mezőgazdasági területek övezeteiben a beépíthető terület számításánál a telek 1 ha feletti területrészének csak a 10 %-a vehető figyelembe.
Technológiai igény esetén kétlépcsős engedélyezési eljárásban, Elvi Építési Engedély alapján az építéshatóság magasabbat is engedhet

Vízgazdálkodási területek

17. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos területek az alábbiak:

a) a patakok, tavak, árkok medrei,

b) a vízmedrek mentén a meghatározott szélességű parti sávok,

A vízgazdálkodási területek a V jelű vízmedrek övezetébe tartoznak.

(2) A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembe-vételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet. A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak Elvi Építési Engedély és az ahhoz beszerzett vízjogi engedély alapján lehet.

(3) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében 6,0 m-es parti sávot szabadon kell hagyni, ott állandó építmény, épület nem helyezhető el.

(4) A területen jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:

a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja,

b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,

c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását.

Örökségvédelem

18. § (1) A régészeti kutatási munka és dokumentálás biztosítása érdekében a 068/11, 12 és 086/53 helyrajzi számú ingatlanok tulajdonosainak figyelmét fel kell hívni az esetlegesen előkerülő régészeti leletekkel kapcsolatos eljárási kötelezettségre. A terven jelölt területen - ahol honfoglalás-kori, illetve népvándorlás-kori leleteket találtak - bármilyen, a talajban mélyebben hatoló tevékenység esetén a Heves Megyei Vármúzeumtól előzetes véleményt kell kérni.

(2)

(3)

Táj- és természetvédelem

19. § (1) A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, az építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, mint természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhető.

(2) A terv helyi védelemre javasolja:

a) a temető idős tölgy, kőris és hársfáit,

b) a Tarcódi pincesor körüli erdőket és gyepeket.

(3) Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.

(4) A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.

(5) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell.

(6) A területen különös gonddal kell óvni a természetet. Erdőállományon kívüli egyedi fát (növényzetet) kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a jegyző előzetes engedélyével szabad.

(7) A kivitelezések során a meglévő növényzet megóvásáról gondoskodni kell.

(8) A területen a megsemmisített, (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet előírásainak figyelembevételével annak, aki a növényzetet megsemmisítette, illetve ha annak személye nem ismert, akkor az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.

(9) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság határozza meg.

(10) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni.

(11) A pótlandó növényzetállomány nagysága engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fapótlás esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátmérő egyenérték kétszerese, amit faiskolai előnevelt, legalább 5 cm törzsátmérőjű faegyedekkel kell pótolni. A visszapótlásra kijelölhető telepítési hely későbbi meghatározása esetén a kötelezően visszapótlandó fás növényállomány értékét mértékadó beszerzési áron a település zöldfelületeinek létesítésére, fenntartására elkülönített költségvetési keretbe be kell fizetni.

(12) A szabályozási terven környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi szempontból érzékenynek jelölt terület telkein fás növényzet ültetése esetén a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő díszfák és díszcserjék fajtáiból lehet választani.

(13) A meglévő értékes növényzet védelme érdekében az elvi építési-, illetve építési engedélyben a Szabályzatban megengedetthez képest az építési hely szűkíthető, terepszint alatti beépítés esetén az aláépítés mértéke 30 %-kal csökkenthető.

(14) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, a közcélú növényzet elhelyezhetőségének.

(15) A országos közutak külterületi szakasza mentén, a közút telkén, az utak építése, felújítása esetén – ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából –fasor, illetve többszintű kialakítású zöldsáv telepítendő.

(16) A zavaró mértékű légszennyező-, zajterhelő környezeti hatások esetén, zavaró látványok takarására, illetve értékes élőhelyek összekapcsolására – megfelelő hely rendelkezésre állása esetén – többszintes telepítésű védőzöldsáv, „biofal” létesítése rendelhető el.

KÖRNYEZETVÉDELEM

Föld- és talajvédelem

20. § (1) A bányászati tevékenység eredményeként visszamaradt bolygatott, rendezetlen terepfelszínű területek – felszíni bányászat bányagödrei; a térszín alatti bányászat roskadt, meddőhányó tárolásra használt területei –, valamint a felhagyott községi szeméttelep területének hasznosítása csak a területek tájrehabilitációs rendezésével, rekultivációjával történhet.

(2) Az építési munkák során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

(3) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt kármentesítést követően szabad.

(4) Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott eljárást von maga után.

(5) Termőföldet érintő tereprendezéshez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható. Az 1,0 m-t meghaladó terepszint-változással járó tereprendezéshez, földmunkához az építéshatóság engedélye is szükséges. A talajvédelem érdekében a talajvédelmi szakhatóság állásfoglalásával összhangban az építésügyi hatóság talajvédő növényzet (védőzöld, erdő, fásított zöldsáv, beültetési kötelezettség) létesítésére és fenntartására kötelezheti a telkek tulajdonosait.

(6) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.

(7) A 1,5 m-nél magasabb támfal csak a látványvédelem biztosítása (a kedvezőtlen látvány takarása) mellett létesíthető, kivéve ott, ahol azt a terepadottságok, vagy védelmi szempontok ettől eltérő megoldást tesznek szükségessé.

(8) A területen közvetlen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem végezhető.

(9) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.

Levegőtisztaság-védelem

21. § (1) A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet meghatározása szerint Rózsaszentmárton a Visonta környéki légszennyezettségi zónába tartozik.

(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó

a) tevékenységet folytatni

b) új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.

(3) A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi, illetve környezetvédelmi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

(4) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni). A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények körül a közegészségügyi-, a környezetvédelmi- és az építési hatóság előírásai szerint a szennyező építménytől meghatározott védőtávolságot kell kijelölni. A védőtávolságon belüli védőterületen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el. A zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező technológiai változtatások esetén, vagy környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozva a védőtávolságok mértéke a szakhatóságok és az építéshatóság hozzájárulásával módosulhat.

(5) Olyan esetben, amikor az új beépítés a település átszellőzése, levegőminősége szempontjából meghatározó levegőmozgásokat, a jellemző mikroklimatikus adottságokat megváltoztatja (pl. akadályozza vagy kedvezőtlen légáramlatokat kelt) az építés csak akkor engedélyezhető, ha kedvezőtlen változás feltételezése esetén, az építési engedélyezésre beadott dokumentációban igazolják, hogy az építés, a funkcióváltozás ilyen kedvezőtlen hatással nem jár.

Felszíni- és felszín alatti vizek védelme

22. § (1) A terület a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység szerinti besorolást tartalmazó jogszabály alapján az „C”, kevésbé érzékeny besorolású. A területen a földtani közeg és a vízbázis (vízműkutak) kijelölt hidrogeológiai védőövezetének védelme érdekében a területhasználat és az építés a felszíni szennyeződésérzékenység mértékének figyelembe vételével, a vonatkozó hatósági előírásoknak megfelelően korlátozható. A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.

(2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

(3) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(4) A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata megengedett és kötelező.

(5) A területen közműpótló berendezés csak az illetékes szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve a hálózatra rákötés megvalósíthatóságáig alakítható ki. Az új beépítésre szánt területek csak a szennyvízcsatorna-hálózat teljes körű kiépítése mellett hasznosíthatók. Kiépített szennyvízhálózat esetén építés csak a létesítmények szennyvízbekötésével engedélyezhető.

(6) Szennyvíz a közcsatorna hálózatba csak az országos jogszabályokban előírt minőségben vezethető. Az előírt minőségtől eltérő szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a keletkezés helyén (a létesítmény telkén) elő kell tisztítani. Szennyvíz az előírásos tisztítás nélkül a természetes vizekbe nem vezethető. Tisztítatlan szennyvíz szabadtérben csak a tisztítómű területén az egyéb előírások betartásával tározható.

(7) A területen a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos.

(8) A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit.

(9) A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.

(10) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.

Egyéb környezetvédelmi követelmények

23. § Zaj- és rezgés elleni védelem

(1) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó funkció, területhasználat csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott üzemi eredetű környezeti zaj, illetve rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg.

(2) A közlekedési eredetű zaj- és rezgésterhelés ellen védendő laza beépítésű lakóterületek és vegyes területek megengedett zajterhelési határértékei a vonatkozó jogszabály szerint átmenő forgalom nélküli kiszolgáló út mellett 55/45 dB nappal/éjjel értékek, bekötőút mellett 60/50 dB nappal/éjjel értékek.

(3) A település csendes környezetének megőrzése érdekében Rózsaszentmárton igazgatási területén motoros repülőgépek, motoros sárkányrepülők részére le - és felszállóhely ideiglenesen sem jelölhető ki.

Hulladékgazdálkodás, hulladékártalmatlanítás
(3) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani a megyei és a helyi hulladékgazdálkodási tervvel és környezetvédelmi programmal összhangban. Azokon a területeken, amelyek a szervezett szemétszállításba nincsenek bekapcsolva, ott a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
(4) Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni.
(5) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék - a talajvédelmi hatóság engedélyével - az építéshatóság által kijelölt területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.
(6) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodnia.
(7) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Zöldhulladékot elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni.

Védőterületek, védőtávolságok

24. § (1) Légszennyező források és létesítmények védőtávolsága, védőterülete

a) a nagy állatlétszámú, üzemi állattartás célját szolgáló épületek és a trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, területek a belterület határától mért legalább 500 m, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 300 méteres távolságon belül nem helyezhető el,

b) a szennyvíztisztító körül a vízműkutaktól 300 m, lakóterülettől 500 m, amely a kapacitástól és a technológiától függően a szakhatóságok előírása szerint csökkenthető.

(2) Természetközeli állapotú felszíni vizek part menti védőtávolsága, védőövezetei

a) A természet közeli állapotú tavak, tározók telekhatárától mért 100 m széles vízvédelmi védőövezet

b) A természet közeli állapotú vízfolyások mindkét partján, a telekhatártól mért 50-50 m széles vízvédelmi védőövezet

c) A tavak, tározók, vízfolyások partján, a partéltől mért 6,0 m, felszíni vízelvezető csatornák partján 3,0 m fenntartósáv.

(3) Közlekedési nyomvonalak és létesítmények védőtávolsága, védőterülete

országos közutak külterületi szakasza mentén az út tengelyétől mért 50-50 m, ahol minden építési munkához a közútkezelő hozzájárulása szükséges.
(4) Közművek védőtávolsága, védőterülete
a közművezetékek és létesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait és a vonatkozó ágazati szabályokat és előírásokat be kell tartani.
ahol a védőtávolság a kialakult állapot miatt nem biztosítható, ott meg kell oldani a közművek védelembe helyezését, és szabvány alóli felmentését kell kérni.

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

25. § Rózsaszentmárton Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg a 1151 helyrajzi számú ingatlanon álló Gondozási Központ bővítése céljából a 1147, 1148, 1149 és 1150 helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozóan.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

26. § (1) E rendelet 2004. november 01. napján lép hatályba.

(2) Jelen helyi építési szabályzat és szabályozási terv jóváhagyásával egyidejűleg a korábban készített rendezési tervek hatályukat vesztik.

1. melléklet a 24/2004. (IX. 16.) önkormányzati rendelethez

Belterületi szabályozási tervlap

2. melléklet a 24/2004. (IX. 16.) önkormányzati rendelethez

Külterületi szabályozási tervlap