1. § (1) A rendelet hatálya Bélapátfalva Város Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

(2) Az önkormányzat és más személy közös tulajdonában lévő lakás és nem lakáscélú helyiség bérletére és elidegenítésére jelen rendelet tárgyi hatálya nem terjed ki.

2. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokkal és helyiségekkel kapcsolatos bérbeadói jogosítványokat – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) Az önkormányzati tulajdonú lakásokkal kapcsolatos bérbeadói jogosítványok közül a polgármester hatáskörébe tartozik:

(3) A Bélapátfalvai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) ellátja:

(4) A Hivatal nyilvántartást vezet az Önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó lakásokról és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről.

(5) A nyilvántartás tartalmazza:

(6) E rendelet alkalmazásánál a havi átlagjövedelem megállapításánál az előző 6 teljes hónapban szerzett jövedelmet kell figyelembe venni, és

3. § (1) A lakások bérbeadása az alábbi jogcímek szerint történik:

(2) Az önkormányzati lakások bérleti jogát pályázat vagy kérelem útján lehet elnyerni. A kérelmet a Hivatalhoz kell benyújtani.

4. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakást csak olyan személy részére lehet bérbe adni, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

5. § (1) A bérbeadandó lakásokra a pályázatot a Képviselő-testület írja ki.

(2) A pályázat meghirdetésénél biztosítani kell a nyilvánosságot, ennek érdekében a pályázatot meg kell jelentetni az Önkormányzat hivatalos honlapján és ki kell függeszteni a Hivatal hirdetőtábláján.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(4) A lakás bérbeadására vonatkozó pályázaton azon cselekvőképes személy vehet részt:

(5) A pályázatot a pályázati felhívás részeként közzétett pályázati űrlapon, írásban a Hivatal címére kell benyújtani, melyhez mellékelni kell a pályázó és a vele együtt költöző személyek jövedelmére, vagyoni helyzetére, munkaviszonyára, munkavégzésre irányuló igazolásokat a pályázati kiírás szerint.

(6) A pályázatnak tartalmaznia kell azokat az adatokat, melyek azt igazolják, hogy a pályázó a kiírt pályázati feltételeknek megfelel és a pályázó nyilatkozatát, hogy a kiírt pályázati feltételeket elfogadja.

(7) A pályázat benyújtásának időpontját úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a pályázat önkormányzat honlapján történő közzétételétől számított 15 nap rendelkezésre álljon.

6. § (1) A pályázatok elbírálásának szempontjait – a rendelet és a pályázati kiírás keretei között – a képviselő-testület határozza meg.

(2) A pályázat elbírálásának alapját a pályázati kiírásban meghatározott pontrendszer szerint a pályázó jövedelmi, vagyoni helyzete, szociális és lakhatási körülményei képezik.

(3) A beérkezett pályázatok elbírálásra történő előkészítése érdekében a pályázók által közölt adatokat a Hivatal és a bírálatban részvevő jogosult kezelni.

7. § Érvénytelen a pályázat, ha

8. § (1) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha

(2) Eredménytelen pályázati eljárás esetén a képviselő-testület dönthet a pályázat változatlan feltételekkel történő megismétléséről.

9. § A képviselő-testület a pályázatot a pályázati eljárás bármely szakaszában indokolás nélkül módosíthatja, visszavonhatja, továbbá eredménytelennek nyilváníthatja.

10. § (1) A pályázatokat a képviselő-testület a benyújtási határidőtől számított 60 napon belül bírálja el és kiválasztja a nyertes pályázót, valamint meghatározza a második és harmadik helyezetteket is.

(2) A képviselő-testület döntéséről a pályázókat a Hivatal írásban értesíti.

(3) A nyertes pályázó a lakásbérleti szerződést a pályázati eredményről szóló kiértesítés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül köteles megkötni, mely határidő elteltével a bérbeadó ajánlati kötöttsége megszűnik.

11. § A lakáspályázati eljárásokból 5 évre kizárásra kerülhet a pályázó és a pályázati adatlapon együttköltözőként megjelölt személy, továbbá a már birtokba adott lakás kiürítése iránt haladéktalanul intézkedni kell, amennyiben:

12. § (1) Amennyiben a képviselő-testület által kiválasztott nyertes pályázóval a szerződés megkötése bármely okból meghiúsul – különösen, ha írásban lemond a bérleti jogviszony létesítésének lehetőségéről vagy a határozat meghozatalát követően a pályázati kiírásban szereplő valamely kizáró ok felmerül,- a sorrendben következő helyezettnek kell felajánlani a szerződés megkötésének lehetőségét.

(2) Amennyiben a bérleti szerződés megkötését követően a bérlővel kapcsolatosan a pályázati kiírásban szereplő kizáró ok a képviselő-testület tudomására jut, a képviselő-testület döntése alapján a bérleti jogviszony felmondásra kerül.

13. § (1) Szociális helyzete alapján annak adható bérbe önkormányzati lakás:

(2) Szociális helyzet alapján legfeljebb az alábbi méretű lakás adható bérbe az együttlakó személyek számától függően:

(3) Szociális helyzet alapján csak olyan lakás adható bérbe, amelynek fenntartási költségeit a leendő bérlő – az együttköltözők jövedelmének figyelembevételével – várhatóan viselni tudja

(4) Szociális jelleggel csak e feltétel fennállásáig köthető bérleti szerződés.

(5) A szociális helyzet alapján kiutalt bérlakások bérlőinek szociális rászorultságát minden év március 31-ig a Hivatal felhívására igazolni kell.

(6) Amennyiben bérlő jogosultága megszűnik vagy a rászorultság igazolására az (5) bekezdésben megállapított határidőt elmulasztja, akkor a bérleti díj piaci alapú díjra módosul a (7) bekezdésben meghatározott módon.

(7) A szociális helyzet alapján megállapított bérleti díj mellett bérbeadott lakás bérlője köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a Hivatal felé mindazon változásokat, melyek alapján a továbbiakban nem jogosult a szociális helyzet alapján megállapított bérleti díjra.

(8) Abban az esetben, ha a bérlő elveszti a szociális helyzet alapján megállapított bérleti díjra való jogosultságát, akkor a bérbeadó piaci alapú bérleti díjnak megfelelő bérleti díjat jogosult megállapítani a jogosultság megszűnésének bizonyított időpontjától, vagy intézkedhet a lakásbérleti szerződés felmondása iránt. Amennyiben a változás időpontja kétséges, a változás időpontjának a tudomásra jutás időpontját kell tekinteni. Amennyiben a bérlő a piaci alapú bérleti díj mellett a lakást nem kívánja a továbbiakban bérelni, akkor a lakást a jogosultság megszűnését követő 45 napon belül köteles a bérbeadó részére visszaadni.

14. § (1) Az önkormányzat közfeladatok ellátásához lakást (továbbiakban: szolgálati lakás) biztosíthat annak a szakembernek, akinek lakhatása más módon nem oldható meg.

(2) Az (1) bekezdés alapján csak akkor adható szolgálati lakás, ha a leendő bérlő és vele együtt költöző hozzátartozója tulajdonában, bérletében nincs Bélapátfalván beköltözhető ingatlan.

(3) Szakember elhelyezése céljából lakást a képviselő-testület határozata alapján annak lehet adni, aki az Önkormányzattal, költségvetési szervvel köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, vagy ilyen jogviszonyt kíván létesíteni és foglalkoztatására vonatkozóan a foglalkoztató szerv nyilatkozott.

(4) Városi érdekből indokolt esetben azon közfeladatot ellátó szerv, intézmény szakemberei, alkalmazottja részére is adható szolgálati lakás, aki Bélapátfalva város közigazgatási területén végzi munkáját.

(5) A (3) és (4) bekezdésben felsoroltak részére lakást a munkajogviszony tartamára, de legfeljebb öt évre lehet bérbe adni. Annak a bérlőnek, aki ez alatt az idő alatt elhelyezését nem tudja megoldani és munkájára az őt alkalmazó szerv számít, egy alkalommal ez az időtartam újabb, legfeljebb öt éves időtartamra meghosszabbítható.

(6) A bérleti időtartam lejártát, vagy a jogosultság megszűnését követően a bérlő köteles 15 napon belül a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani A bérlő elhelyezéséről saját maga köteles gondoskodni, elhelyezési és kártalanítási igény nélkül.

(7) Ilyen esetekben a lakások bérbeadása során ki kell kötni:

(8) A szerződés szolgálati lakásként történő megszűnése nem zárja ki ugyanazon lakásra piaci alapon történő szerződéskötést.

15. § (1) Az e célra fenntartott önkormányzati bérlakásokat a bérbeadó piaci lakbér megfizetése fejében adhatja bérbe.

(2) A piaci alapú lakásbérletek esetén a bérlő írásban kérheti megváltozott körülményeire tekintettel, hogy a bérbeadó döntsön a lakás más jogcímen történő bérbeadásáról.

16. § A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás bérlője a lakás használatáért az 1. melléklet szerinti lakbért és a bérleti szerződésben meghatározott külön szolgáltatásokért díjat köteles fizetni.

17. § (1) Külön szolgáltatásnak minősül:

(2) A víz- és csatornahasználati díj, valamint a villamos energia, gáz díja – önálló fogyasztásmérő beépítését és hitelesítését követően – közvetlenül a szolgáltató részére térítendő.

(3) A közös költség felújítási alapot meghaladó része – a szociális lakbért fizető bérlő kivételével – a bérlőt, a lakáshasználót terheli.

(4) A bérbeadó által megállapított külön szolgáltatások díját a lakbérrel egyidejűleg, lakbér jellegű kötelezettségként kell teljesíteni.

18. § (1) A bérlő egyéb lényeges kötelezettségének minősül a közüzemi szolgáltatás díjának határidőben, a közüzemi szolgáltató részére történő megfizetése.

(2) A bérlő köteles minden év május 31-ig a közüzemi költségek befizetését igazolni nullás igazolással vagy az esetleges díjtartozás rendezésére vonatkozó részletfizetési megállapodással. Ennek elmulasztása a bérleti szerződés felmondását vonhatja maga után.

(3) Amennyiben a bérbeadó tudomására jut, hogy a bérlő az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesíti és a közüzemi szolgáltatónál lejárt esedékességű tartozása van, a bérleti jogviszony felmondható. A bérlő vagy jogcím nélküli lakáshasználó helyett esetlegesen megfizetett közüzemi díj és járulékai a bérlőre vagy a jogcím nélküli lakáshasználóra áthárítható.

(4) Amennyiben a bérlő a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadó – a bérlő hozzájárulásával – beszerzi a közüzemi szolgáltatóktól a bérlő és a közüzemi szolgáltató között fennálló szerződés alapján a nullás igazolást, az esetleges díjtartozás rendezésére kötött részletfizetési megállapodást, valamint a hátralékigazolást.

(5) Amennyiben a bérlő a közmű- vagy közszolgáltató részére nem biztosítja az előre bejelentett időpontban az ellenőrzés elvégzésének lehetőségét, úgy az abból eredő költségek, bírságok és egyéb ellenőrzési díjak a bérlőre áthárításra kerülnek.

19. § (1) A lakbér mértékét minden évben felül kell vizsgálni. A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a bérbeadó az önkormányzati rendelet módosítása esetén jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani, úgy, hogy erről a bérlő legalább 30 nappal előbb értesítést kapjon.

(2) A havi lakbér összegét csökkenteni kell 40 %-os mértékben, ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen. Ilyen eset, ha a fal-padlószerkezet vizesedik, talajvíztől, hőszigetelési hibából eredő páralecsapódás, penészedés lép fel, a lakáson biztonsági dúcolás van.

20. § (1) Amennyiben a bérbeadó és a bérlő megállapodnak arra vonatkozóan, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, előzőleg külön szerződésben kell rögzíteni az elvégzendő munkákat, annak költségeit, a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját, valamint a munkálatok elvégzésének határidejét.

(2) A bérlő ráfordításait számlával köteles igazolni, amely lakbérébe beszámítható.

(3) Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő többletkiadásainak a megfizetésére csak akkor tarthat igényt, amennyiben az a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges.

(4) A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét – a bérlő kérésére – indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja.

(5) Ha a bérlő e munkálatokat saját hibájából a lakásbérleti szerződésben meghatározott, vagy a bérbeadó által a (4) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérbeadó a szerződést felmondhatja. A bérlő jogosult az (1) bekezdés szerinti külön szerződésben rögzített, ténylegesen elvégzett munkálatok költségeinek megtérítésére.

21. § (1) A bérbeadó hozzájárulhat, hogy a bérlő a lakást átalakítsa, korszerűsítse, ha a bérlő a munkák elvégzésének költségét vállalja.

(2) A bérbeadó hozzájárulása esetén köteles bekérni a bérlő által elvégezni kívánt munka várható költségét, a munka jellegétől függően a műszaki leírást és tervet.

(3) Ha a bérlő az (1) bekezdésben foglalt munkát bérbeadói hozzájárulás és hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot visszaállítására.

(4) A költségek elszámolására a bérlő és a bérbeadó közötti megállapodás az irányadó, melyet minden esetben egyedi megállapodásnak kell tartalmaznia.

22. § (1) A lakás átalakítása:

(2) A lakás korszerűsítése:

23. § A bérlő a lakás bérleti jogát másra nem ruházhatja át.

24. § (1) A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer ellenőrzi. A bérlő köteles a lakásba történő bejutást biztosítani, az ellenőrzést tűrni.

(2) Indokolt esetben a bérbeadó a lakásban évente több alkalommal is tarthat bérleményellenőrzést.

25. § (1) Jogcím nélküli lakáshasználó az, aki a lakását a bérbeadó hozzájárulása vagy a vele való megállapodás nélkül használja.

(2) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni a bérbeadónak.

(3) A lakáshasználati díj a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított

(4) A (3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezéséről az önkormányzatnak az Ltv. alapján gondoskodni kell.

26. § A bérlő és házastársa közös kérelmére - a házastársnak a lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül - a bérbeadó a házastársakkal bérlőtársi szerződést köt.

27. § (1) A bérlő és élettársa közös kérelmére - az élettársak bérlakásba való együttes beköltözésekor - a bérbeadó az élettársakkal bérlőtársi szerződést köt.

(2) A bérlő és élettársa közös kérelmére a polgármester az élettársakkal bérlőtársi szerződést köt, ha az élettárs jogszerű befogadása a lakásba a kérelem benyújtása előtt legalább egy évvel megtörtént.

28. § A bérlő és vele együttlakó (örökbefogadó, mostoha- és nevelő) szülője, testvére közös kérelmére a polgármester hozzájárulása alapján a bérbeadó a kérelmezőkkel megköti a bérlőtársi szerződést.

29. § A bérlő és a vele együttlakó nagykorú gyermeke, a gyermekének jogszerűen a bérlővel lakó nagykorú gyermeke közös kérelmére a polgármester hozzájárulása alapján a bérbeadó a kérelmezőkkel bérlőtársi szerződést köt.

30. § A leendő bérlőtársnak a szerződéskötés előtt írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a bérleti szerződésben meghatározott feltételeket vállalja és másik, beköltözhető lakásingatlan tulajdonjogával, vagy önálló állami vagy önkormányzati lakás bérletével nem rendelkezik. Ha e nyilatkozatot nem teszi meg, vagy a nyilatkozatban valótlant állít, a bérlőtársi szerződés megkötése kizárt.

31. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő megüresedett társbérleti lakrész a lakásban maradó másik bérlőtárs részére - kérelemre - csak akkor adható bérbe, ha vállalja a megnövekedett lakás- alapterület után számított lakbér megfizetését.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a lakásban visszamaradó bérlőtárs lakásbérleti szerződését a bérbeadó felmondhatja cserelakás biztosítása mellett. A cserelakás megfelelőségénél a társbérlet során kizárólagos bérleményként használt társbérleti lakrész szobaszáma vehető figyelembe.

32. § (1) Bérlő bérbeadó részére köteles írásban megjelölni a Ltv. 21. § (2) bekezdése alapján a vele együtt költöző személyt vagy személyeket.

(2) Bérlő a lakásba a polgármester írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be élettársát, élettársa kiskorú vagy nappali tagozaton tanulmányait folytató nagykorú gyermekét, testvérét, nagyszülőjét, unokáját. A kérelemben meg kell jelölni a befogadás okát.

(3) A bérbeadói hozzájárulás akkor adható meg, ha

(4) A befogadást a bérlő és a befogadni kívánt személy együttesen kérelmezik.

(5) Bérlőtársi jogviszony esetében a bérbeadói hozzájárulás előtt a befogadást kérőnek be kell szerezni a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulását.

(6) Bérlő köteles 8 napon belül írásban tájékoztatni bérbeadót, ha a befogadott személy kiköltözött a bérleményből.

(7) A jogszerűen befogadott személy a bérleti jogviszony fennállásáig jogosult a lakásban lakni, a továbbiakban jogcím nélküli használónak minősül és elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

33. § (1) Nem adható hozzájárulás az önkormányzati lakás egy részének vagy egészének albérletbe adásához.

(2) A hozzájárulás nélküli albérletbe adás a bérlő lényeges kötelezettségszegésének minősül.

34. § (1) A lakásbérleti jogviszony az Ltv. 23. § (3) bekezdése alapján úgy is megszüntethető, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe.

(2) A határozatlan idejű lakásbérleti szerződést a bérbeadó és a bérlő közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére a lakás leadása ellenében pénzbeli térítést fizet. A pénzbeli térítés mértéke legfeljebb a havi bérleti díj huszonnégyszerese.

(3) A bérleti szerződésnek a jogviszony keletkezésétől számított öt éven belül történő megszüntetése esetén a bérlő nem jogosult pénzbeli térítésre.

35. § (1) A bérbeadó lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére, vagy tulajdonjogára cseréli. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2) A bérbeadó a lakáscseréhez való hozzájárulás megadása előtt a cserepartnertől megkéri tulajdonát képező ingatlan 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolatát, továbbá a cserepartnertől lakásbérleti szerződést, és a bérbeadó írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az önkormányzati lakás bérlőjével lakásbérleti szerződést kíván kötni.

(3) Az önkormányzat jogosult a cserepartner lakását a helyszínen megszemlélni annak alátámasztására, hogy a cserepartner lakása ténylegesen létezik, továbbá a lakás lakhatás szempontjából beköltözhető arra alkalmas állapotban van.

(4) Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(5) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

(6) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékozatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő – e rendelet szabályai szerinti – bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.

36. § (1) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – kivéve a bérleti jog folytatására jogosultat – másik lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt.

(2) Amennyiben a bérleti szerződés a bérlő halála miatt szűnik meg, és a bérleti jogviszony folytatására jogosult személy nincs, az örökösöknek a lakást 30 napon belül a bérbeadónak le kell adni.

37. § (1) Önkormányzati tulajdonú helyiség bérbeadására kérelem vagy pályázat útján kerülhet sor.

(2) A bérbeadás tekintetében az Önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatályba lépésekor az önkormányzat költségvetési szerve (intézménye), illetve gazdasági társasága által használt helyiségek bérbeadásának feltételeit a költségvetési szerv (intézmény), gazdasági társaság vezetője saját hatáskörben határozza meg.

38. § (1) A Képviselő-testület a bérleti díj összegét évente felülvizsgálhatja és dönthet azok inflációt meghaladó mértékű emeléséről.

(2) A Képviselő-testület közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben dönthet a helyiségek ingyenes hasznosításáról. Ebben az esetben a helyiség használatához kapcsolódó összes költség viselése felől, továbbá a közfeladat ellátását meghaladó hasznosítás mértékéig a használat díjáról külön megállapodásban kell rendelkezni.

39. § Nem adható hozzájárulás a helyiség egy részének vagy egészének albérletbe adásához.

40. § (1) Helyiséget határozatlan vagy határozott időre lehet bérbe adni.

(2) A helyiségbérleti szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető.

41. § A helyiségbérleti szerződésben szerepelnie kell annak a kikötésnek, hogy a bérlő a bérleti díjon felül megfizeti a helyiség használatához kapcsolódó összes költséget.

42. § (1) A helyiséget – a bérbeadó hozzájárulásával - több bérlő együttesen is bérelheti (a továbbiakban: bérlőtársak).

(2) A helyiséget további személy részére akkor lehet bérbe adni, ha ebben a bérlő és a leendő bérlőtársa megállapodnak és vállalják az e rendeletben meghatározott feltételek egyetemleges teljesítését.

(3) Bérlőtársi szerződés olyan helyiségre köthető, amely méreténél fogva erre alkalmas.

(4) A bérlőtársi jogviszony akkor szűnik meg, ha a felek az általuk használt helyiségre vonatkozó bérlőtársi megállapodást felbontják.

43. § (1) A bérlő saját költségére köteles gondoskodni:

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül bérlői kötelezettségekre a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.

44. § (1) A helyiségbérleti jogviszony az Ltv. vonatkozó szabályai alapján szűnik meg.

(2) A vonatkozó jogszabályban foglaltakon felül a bérbeadó részéről rendkívüli felmondásra okot adó körülménynek minősül:

(3) A szerződést bármelyik szerződő fél írásban 60 napos felmondási idővel mondhatja fel.

45. § (1) A bérbeadó a helyiséget a bérleti szerződésben megjelölt állapotban, felszereltséggel és időpontban, leltár szerint köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor – ha a felek másként nem állapodtak meg – az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles a bérbeadónak visszaadni.

(3) A bérleti jogviszony megszűnését követően kiürítve át nem adott helyiség használatáért a volt bérlő a használat időtartamára használati díjat tartozik fizetni, amelynek összege a bérleti díjjal megegyező, majd a jogcím nélküli használat kezdetétől számított

46. § (1) A bérlő az önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogát a tulajdonos hozzájárulásával írásban foglalt megállapodás alapján másra átruházhatja vagy elcserélheti, amennyiben a bérleti szerződése határozatlan időtartamra szól.

(2) A bérlő a bérleti jog átruházására vagy cseréjére irányuló megállapodást, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadói hozzájárulás megszerzése céljából a bérbeadónak megküldeni. A bérbeadói hozzájárulást írásban kell megadni.

(3) A bérleti jog átruházására vagy cseréjére vonatkozó megállapodás tartalmazza

(4) A bérbeadó a bérleti jog átruházásához csak akkor járul hozzá, ha

(5) A helyiség bérleti joga csak Bélapátfalva Város területén lévő önkormányzati tulajdonú helyiséggel cserélhető el.

(6) Ha a bérlő feladatát jogutódlás folytán egészben, vagy részben más személy, gazdasági társaság veszi át és a helyiségben az átvett feladatot továbbra is folytatni kívánja, köteles ezt a körülményt a bérbeadónak bejelenteni a feladat folytatásának megkezdése előtt legalább 15 nappal és a bérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultság elismerését kérni. Határidőben történt bejelentés esetén a bérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultságot – az átvett feladat ellátásához szükséges mértékben – a bérbeadónak el kell ismernie, változatlan bérleti feltételek mellett.

47. § Elidegenítésre kijelölt lakás vagy helyiség értékesítése pályázati vagy liciteljárás útján, vagy – a törvényi előírások figyelembevételével - versenyeztetés nélkül a képviselő-testület egyedi döntése alapján történhet.

48. § (1) Azokat a lakásokat, amelyeket a képviselő-testület elidegenítésre kijelölt, a harmadik személy részére történő elidegenítés előtt az Ltv.-ben meghatározott elővásárlási jogra jogosult részére kell megvételre felajánlani. Harmadik személy részére a lakást csak akkor lehet elidegeníteni, ha a bérlő a vételre történő felajánlás alapján a lakást nem vásárolja meg.

(2) A lakás forgalmi értékét független ingatlanforgalmi értékbecslővel fel kell értékeltetni. A lakás vételárát az értékbecslő által megállapított forgalmi érték alapulvételével a képviselő-testület határozza meg. Az értékbecslés a vételárat megállapító képviselő-testületi döntés meghozatalakor 6 hónapnál régebbi nem lehet.

(3) Bérlő részére történő értékesítés esetén a vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a lakás átalakítására, korszerűsítésére fordított, számlákkal igazolt, bérbeszámítással vagy egyéb más módon meg nem térített értéknövelő beruházásaira figyelemmel beállott növekménynek a beruházások elvégzését követően eltelt időszakra figyelemmel arányosan csökkentett részét, feltéve, hogy az átalakítást, korszerűsítést a bérlő a bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével, 4 évnél nem régebben végezte el.

(4) A számlákkal igazolt a beruházások eredményeként előállott forgalmi érték-növekményének a vételárba történő beszámítás útján megtérítendő része a beruházás elvégzését követő

(5) Négy év elteltével az önkormányzattal szemben a beruházásokkal összefüggésben megtérítési igény nem érvényesíthető.

(6) A lakás vételárát az adásvételi szerződés megkötésétől számított 30 napon belül kell megfizetni. Kivételesen indokolt esetben, így különösen hitel igénybevételével történő vásárláskor legfeljebb a vételár 70%-a mértékéig a vételár megfizetésére 60 nap fizetési halasztás adható.

49. § (1) Az Ltv. 58. § (1) bekezdése szerinti helyiségek vételára - ha azt az elővásárlásra jogosult vásárolja meg - azonos az üres, beköltözhető állapot szerinti forgalmi értékkel.

(2) Amennyiben a helyiséget a bérlő vásárolja meg, a vételár meghatározásánál figyelembe lehet venni a bérlő által a helyiségben a bérbeadó hozzájárulásával végzett, olyan bérbeadó kötelezettségi körébe tartozó beruházásokat, amelyek növelték az ingatlan értékét feltéve, hogy a beruházás költségeit a bérbeadó nem ellentételezte. Ebben az esetben a vételár megállapításánál a forgalmi érték csökkenthető, a beruházás által eredményezett értéknövekedés időarányos értékével.

(3) Amennyiben az elővásárlásra jogosult lemondott az elővásárlási jog gyakorlásáról, valamint, ha elővásárlási joggal nem érintett helyiség értékesítésére kerül sor, úgy az önkormányzati tulajdonú helyiséget nyilvánosan meghirdetett versenytárgyalás keretében a legmagasabb összegű ajánlatot tevő részére kell értékesíteni.

50. § (1) A bérbeadó az e rendeletben foglaltak végrehajtása során tudomására jutott személyes adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeli.

(2) A bérbeadó az e rendeletben foglalt feladatai ellátása során a pályázó, valamint a bérlő természetes személyek adatai közül az alábbi adatokat kezeli: név, születési név, anyja neve, születési hely és idő, lakóhely.

(3) Az adatkezelés célja az e rendeletben meghatározott döntések előkészítése, valamint a bérleti jogviszony létesítéséhez és megszüntetéséhez előírt feltételek ellenőrzése, a bérleti jogviszonyból eredő követelések behajtása, illetve ügyfélszolgálati tevékenység ellátása. Az adatkezelés a szükséges mértékben történhet.

(4) A bérbeadó az adatokat az adatfelvételtől számított 8 évig kezeli.

(5) A bérbeadó az adatokat papír alapon és elektronikus formában tárolja.

(6) A bérbeadó az adatokat haladéktalanul köteles törölni, ha:

51. § Ez a rendelet 2023. október 1-jén lép hatályba.

52. § A rendeletet a hatálybalépését követően létrejött lakás, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségekre kötött bérleti szerződésekre kell alkalmazni. A rendelet hatályba lépését megelőzően kötött szerződésekre a rendelet kizárólag akkor alkalmazható, ha összességében nézve a bérlőre kedvezőbb feltételeket állapít meg.

53. § Hatályát veszti az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 13/2003. (VI. 16.) önkormányzati rendelet.

54. § Hatályát veszti az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről szóló 5/2005.(III.22.) önkormányzati rendelet.