1. § (1) A rendelet az M=1:4000 méretarányú SZT-b és M=1:8.000 méretarányú SZT-k tervlap-szelvényekre érvényes.

(2) A rendelet hatálya Noszvaj község közigazgatási területére terjed ki.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen e rendelet előírásait a 2013. január 1-től hatályos Országos településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) sz. Korm. rendelet és a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet, valamint a vonatkozó egyéb általános érvényű jogszabályok előírásaival együtt kell alkalmazni.

(4) A belterület határvonalát a Képviselő-testület a SZT alapján határozza meg.

(5) Területet belterületbe vonása csak a Képviselő-testület döntése alapján ütemezetten, az igénybevételnek megfelelően történhet.

(6) A jelen Helyi Építési Szabályzatban (a továbbiakban: HÉSZ), illetőleg annak mellékletét képező szabályozási tervben előírt helyi közutakat és a közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

2. § 1.Átfeszítés: olyan, a községképben megjelenő egység, amelyet építményekhez, vagy oszlopokhoz a talajszint felett szabadon rögzítenek, valamilyen információt hordoz, szimbólumot képvisel.

3. § (1) Közterületen általában csak olyan műtárgyakat, utcabútorokat lehet elhelyezni, ami a község építészeti és természeti környezetébe illik, illetve a Főutca program keretében meghatározásra került.

(2) A Szabályozási terven levő út szabályozása nem minősül telekalakításnak, így amennyiben a területen meglévő telek mérete a telket érintő útszabályozás miatt az építési övezeti, övezeti előírásokban meghatározott mérték alá esik, a telek beépíthetősége a szabályozást követően is megmarad.

(3) A SZT-en szabályozási vonallal érintett telkek esetében az építés feltétele a szabályozási vonal szerinti telekalakítás, melyet fizikailag a használatba vétel időpontjáig kell megvalósítani.

4. § (1) Az SZT-n jelölt telket műemléki védettség érinti. A védettséggel összefüggő rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.

(2) Az SZT-n jelölt, műemlék szomszédságában jelölt telkek műemléki környezetbe tartoznak. A védettséggel összefüggő rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.

(3) Az SZT-ben lehatárolt területeket, az ott meghatározott építményeket helyi védettség érinti a vonatkozó önkormányzati rendelet értelmében.

(4) Az SZT-ben lehatárolt régészeti lelőhelyeket régészeti védettség érinti. A régészeti védettséggel összefüggő rendelkezéseket, illetve követelményeket külön jogszabály tartalmazza.

(5) Az SZT-n lehatárolt, nyilvántartott régészeti lelőhelyeken bármiféle földmunka csak régészeti felügyelet mellett végezhető. A földmunkával járó beruházások megkezdése előtt 8 nappal a területileg illetékes múzeumot értesíteni kell.

(6) Amennyiben a település területén tervezett építkezés során szükséges bármilyen földmunka végzésekor régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a területileg illetékes múzeumot haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni, és a múzeum képviselőjének átadni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után.

5. § Az építészeti műszaki dokumentációkhoz a nemzeti szabvány alapján, a III. osztályba sorolt tartalommal el kell készíteni.

6. § (1) Az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását.

(3) Külterületi utak mentén a szabályozási terven ábrázoltak szerint őshonos fajokból álló fasor telepítendő.

(4) Beépítésre szánt területen 0,5 hektárnál nagyobb zöldfelülettel rendelkező telek esetén, illetve üdülőterületek övezeteiben, különleges idegenforgalmi, rekreációs és különleges beépítésre nem szánt területek idegenforgalmi övezetek telkeire kertépítészeti terv készítendő.

7. § (1) A település területén a Bükki Nemzeti Park védőzónájába tartozó védett és védelemre javasolt természeti területek, ex lege védett területek, az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, a Natura2000, a tájképvédelmi területek (továbbiakban védett területek) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) Védett, illetve védelemre tervezett területeken

8. § (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:

9. § (1) Noszvaj területén csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést.

(2) Talajmozgatással járó tevékenység végzése, illetve a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(3) A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.

(4) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

(5) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.

(6) A település területén csak olyan tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.

10. § (1) A település területén tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

(2) Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a település közigazgatási területén nem folytathatók.

11. § (1) Noszvaj közigazgatási területére hulladék más településről – az újrahasznosítást kivéve – nem szállítható.

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, ha az üzemeltető gondoskodik a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(3) Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely, hígtrágyás technológiájú állattartó telep a település igazgatási területén nem létesíthető.

(4) Szelektív hulladékgyűjtő sziget a település közterületein helyezhető el.

12. § (1) A felszíni és felszín alatti vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos.

(2) A felszíni vizek körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, a felszín alatti vizek, valamint a talaj állapotát veszélyeztetik.

(3) Noszvaj a felszín alatti vízminőség-védelem szempontjából fokozottan érzékeny terület, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település. A tervezési területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyeket a vonatkozó rendelet lehetővé tesz és a besorolásnak megfelelő előírások alkalmazandók.

(4) Állattartó épület, mezőgazdasági telephely felszíni vizek partélétől külterületen 100 méteren, belterületen 25 méteren belül nem létesíthető. Meglévő állattartó épületek megtarthatók a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok megtartásával.

(5) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) védelmét biztosítani kell.

13. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj, illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.

(2) A zaj és rezgésterhelési határértékeket a 4. számú függelék tartalmazza.

14. § Beültetési kötelezettség

• a) Beültetési kötelezettség érinti mindazokat a telkeket, amely telekrészekre a Szabályozási Terv a „beültetési kötelezettségű terület” megnevezést jelöli.
• b) A beültetési kötelezettséget az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
• c) A telek beültetési kötelezettségű részén, a SZT-en jelölt helyen fás növényzet ültetésével zöldfelületet kell kialakítani, mely a telek tulajdonosának feladata. A zöldfelületet háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint) növénytelepítéssel kell biztosítani. A zöldfelület legalább 40%-án cserjék, lombos- és örökzöld fák telepítendők.
• d) Az előírt zöldfelület biztosításának megoldását, illetve a meglévő növényállomány védelmét az engedélyezési eljárás során igazolni kell.

15. § ^[1] Az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg:

• a) Iskola melletti ingatlanok az iskola és sport terület bővítésének céljából: 63-72; 74; 76-81/1; 81/2 hrsz.; 739/3-7; 740; 741; 743-746/2; 747-753; 92 hrsz; 94 hrsz; 95 hrsz; 96 hrsz.
• b) Falumúzeum céljából:590 hrsz.

c)Faluközponti parkoló bővítés céljából:619 hrsz

16. § (1) Az övezetek és építési övezetek közmű előírásaira vonatkozóan e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, amennyiben az övezet/építési övezet előírásai másképp nem rendelkeznek.

(2) A meglévő és a tervezett közüzemű:

• a) vízellátás,
• b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
• c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),
• d) elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

(3) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(4) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

• a) településképi megjelenésre,
• b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
• c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre

(5) Új út nyitása, építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt)

• a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
• b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
• c) a csapadékvizek elvezetéséről,
• d) belterületen a közvilágítás megépítéséről gondoskodni kell.

(6) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

• a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
• b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,
• c) új közmű szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.

(7) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

• a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
• b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
  • ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
  • bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

17. § (1) Külterület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen egyéni vízbeszerzéssel is biztosítható az ivóvíz ellátás, ha az, az illetékes szakhatóság igazolásával egészséges ivóvíz minőségnek megfelel.

(2) A hidrogeológiai védőterület:

• a) kijelöléssel nem rendelkező közüzemi vízellátásra szolgáló fúrt kút körül ha a talpmélysége nem éri el a 100 m-t, akkor 100 m-es, a meghaladja a 10 m-es területet belső hidrogeológiai védőterületként kell kezelni.
• b) kijelöléssel rendelkező vízbázisnál az ágazati előírások betartása szükséges
• c) források körül 10 m-es területet belső hidrogeológiai védőterületként kell kezelni.

(3) Belterület beépítésre szánt területén új vízhálózat:

• a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,
• b) fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően.

(4) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:

• a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,
• b) azbesztcement anyagú csővezetéket építeni nem szabad.
• c) Tűzcsapok felszerelését úgy kell megoldani, hogy a tűzoltó jármű felállása esetén is legalább egy forgalmi sáv maradjon

18. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

(2) A település felszín alatti vízminőség védelmi fekvése miatt, a talaj, talajvíz, vízbázis védelem és a felszíni vizek védelme érdekében a nyers szennyvíz:

• a) közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos,
• b) nyílt árokba, időszakos, vagy állandó vízfolyású mederbe vezetése tilos.

(3) Meglevő belterületi beépítésre szánt még csatornázatlan területeken:

• a) ha a napi keletkező szennyvíz az 5 m³-t mennyiséget nem haladja meg, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig szigorúan átmeneti jelleggel, engedélyezett zárt szennyvíztároló medence alkalmazása. A közcsatorna hálózat kiépítését követően, a zárt szennyvíztároló medencét fel kell számolni és a közcsatornára csatlakozást ki kell építeni.
• b) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m³mennyiséget jelen § (4) bekezdésében leírtakat kell teljesíteni

(4) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

• a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m³-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül:
  • aa) a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni,

  - az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni,

19. § (1) A felszíni vizek, patakok, vízfolyások, állandó és időszakos hasznosítású árkok mederkarbantartó parti sávját közterületként kell szabadon hagyni, amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.

(2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni, a csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

(3) A csapadékvíz (nyílt árokrendszerrel illetve zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy (szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy) elhelyezése kötelező.

(4) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell

• a) minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén,
• b) új telekosztású terület esetén.

csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(5) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását (telken belüli elszikkasztását) megoldani.

20. § (1) A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, és vízzáró burkolattal ellátni.

(2) A parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a közcsatornába.

(3) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy

• a) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,
• b) a vízszállítás akadálymentes legyen
• c) szélessége ne lépje túl a 3,5 m-t,
• d) minden telekre csak egy kocsi behajtó létesíthető (kivéve a saroktelket).

(4) A nyílt árok fenekét és legfeljebb 25 cm magasságig az oldalát a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság érdekében burkolni kell.

(5) 10 %-ot meghaladó lejtésű területen a nyílt árkot energiatörő lépcsőzéssel kell kialakítani.

26. § (1) Belterületen előkerttel létesülő beépítés esetén a közterület felőli kerítések 0,4 m és 2,0 m magasság közötti felületét legalább 50%-ban áttört, átlátható felületként kell kialakítani. A kerítések max. 2,0 m magasak lehetnek.

(2) Beépítésre nem szánt területen kerítés csak áttört, a látványt minimálisan korlátozó kivitelben, védelmi (vagyonvédelmi, vadvédelmi, természetvédelmi) céllal létesíthető, amennyiben az adott övezet előírásai másképp nem szabályozzák.

(3) A közterület felé balesetveszélyt okozó kerítést – szögesdrót huzal, acéltüske stb. – tilos létesíteni. Biztonsági berendezést a vonatkozó egyéb előírások betartása mellett lehet elhelyezni.

(4) Kutyatartás esetén a közterület felé biztonságos kerítést kell kialakítani, amely mind a kitörés, mind a kerítéshézagon való átharapást megakadályozza.

(5) A kerítés megjelenése minden esetben igazodjék az épület architektúrájához.

(6) A patakok telkével határos ingatlanok esetében a telkek patak-menti kerítései csak könnyen elbontható anyagból készüljenek, hogy a mederhez való megközelítés és hozzáférés a karbantartás idején biztosítható lehessen, valamint a hirtelen lezúduló nagy vizek elleni védekezést ne akadályozhassák.

(7) A patak és a patak menti telkek közös telekhatárától a kerítést min. 6m-re kell elhelyezni, a patak karbantartási sávjának biztosítása érdekében.

27. § (1) A területen meglévő domborzati viszonyokat óvni kell. Ezért támfalat létesíteni, és ezzel a terepviszonyokat megváltoztatni csak a legindokoltabb mértékben, a megengedett építmények elhelyezése, vízelvezetési, geológiai, talajmechanikai okokból lehet.

(2) A támfal létesítése során a meglévő fás növényzet megóvását elsődlegesnek kell tekinteni.

(3) A támfal községképben jelentkező felületét a környezethez igazodó természetes anyagokkal kell kialakítani.

(4) A támfalak, illetve támfallétesítmények esetén a megfelelő lebukás-gátlást minden esetben biztosítani kell.

30. § (1) A terület a felhasználás és a beépítés jellemzői alapján építési övezetekre, illetve övezetekre tagozódik.

(2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.

(3) Az építési övezet, övezet teljes jele: a beépítés jellemző módja, a megengedett legnagyobb beépítettség terepszint felett (%), a megengedett legnagyobb épületmagasság, a legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)

• a) Az első betűjel az OTÉK szerinti területfelhasználás jellemző módjának rövidítése (L-lakó) A második betűjel a beépítés jellemzője, illetve a terület rendeltetése (f-falusias)
• b) A betűjeleket követő számjel az egyes helyi építési övezetek, övezetek további megkülönböztetésére szolgál
• c) A beépítés jellemző módja: SZ: szabadonálló; O: oldalhatáron álló

(4) Az építési övezetek, övezetek jellemzőit területfelhasználási egységenként táblázatok összesítik.

(5) Valamennyi építési övezetben, övezetben a használatbavételi engedély kiadásának feltétele az övezetben előírt minimális zöldfelület biztosítása.

(6) Valamennyi építési övezetben a vízfolyásokkal határos telkek hátsókertjében – a Kánya patak mentén a vízfolyás partélétől számított 6-6 m-es sávban, a többi kisebb vízhozamú patak mentén a vízfolyás partélétől számított 4 - 4 m-es sávban - építmény és végleges kifejlődési stádiumában nagy törzsű fa ideiglenesen sem helyezhető el, hogy a telekrészen a vízfolyás rendszeres karbantartása és a nagy vizek elleni védekezés biztosítható lehessen.

(7) Amelyik telken építési hely került kijelölésre, ott a beépítési mód meghatározásánál és az épületek elhelyezésénél az tekintendő irányadónak.

(8) Meglévő épület akkor is bővíthető, ha a beépítési módja a tervezett beépítési módtól eltérő, de a bővítmény a tervezett beépítési mód irányába mutat.

31. § (1) Noszvaj Község Helyi Építési Szabályzatban, illetve a mellékletét képező Szabályozási Tervlapon (SZT-n) meghatározza:

• a) az elhelyezhető, illetve kialakítható építményfajták rendeltetését,
• b) a beépítési módot,
• c) a kialakítható új telkek legkisebb telekterületét,
• d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét,
• e) az épületmagasság legnagyobb mértékét,
• f) a zöldfelület legkisebb mértékét,
• g) a közműellátottsággal kapcsolatos követelményeket,
• h) az építési övezet használati céljával összefüggő rendeltetést, és az ezen kívül elhelyezhető egyéb rendeltetést, valamint azt a rendeltetést, amely nem helyezhető el,
• i) a terepszint alatti építés mértékét és helyét,
• j) egyéb sajátos építési követelményeket.

(2) Tartalmazza továbbá

• a) a kötelező szabályozási elemeket:
  • aa) szabályozási vonal
  • ab) övezethatár
  • ac) építési hely
  • ad) telek be nem építhető része
  • ae) telek közhasználat elől el nem zárható területe
  • af) beültetési kötelezettségű terület
  • ah) szabályozási szélesség
  • ai) kötelező megszüntető jel

32. § (1) A terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt övezetekre tagolódik.

(2) A település területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:

33. § (1) Területfelhasználás

• a) A terület építési övezetekre tagozódik, ezek szabályrendszerét az egyes övezetek előírásai tartalmazzák. A területeket ennek megfelelően rendeltetésszerűen kell használni.
• b) A területen csak építési telken lehet építeni. A rendezésnek legkésőbb a tényleges felhasználás megkezdéséig meg kell történnie.

(2) A telekalakítás általános szabályai:

• a) A területen kialakítható telekméreteket – a kialakítható új telkek legkisebb területét - az övezeti előírások tartalmazzák.
• b) A HÉSZ szempontjából meglevő út szabályozása nem minősül telekalakításnak, így amennyiben a területen meglevő telek mérete a telket érintő útszabályozás miatt az építési övezeti, övezeti előírásokban meghatározott mérték alá esik, a telek beépíthetősége a szabályozást követően is megmarad.
• c) Meglevő telek megosztható, ha a létrejövő telkek mérete az építési övezeti előírásokban meghatározott mérték alá esik, de a teleknagyság-hiány nem nagyobb, mint az építési övezetben meghatározott teleknagyság 5 %-a.
• d) Amennyiben a c.) pont szerinti telekalakítást útszabályozás is érint, a telekosztás engedélyezhető az építési övezetben meghatározott teleknagyság további 5 %-ának engedménye mellett.

(3) Az építmények rendeltetése

• a) A területen jellemzően az egyes építési övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények, illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el, alakíthatók ki.
• b) A területen nem helyezhető el olyan funkció, amely a környezetet károsítja, vagy forgalmi viszonyait túlterheli.

(4) A telkek beépítési módja:

• a) Oldalhatáron álló (O)
• b) Szabadon álló (SZ).

(5) Építmények elhelyezésére szolgáló terület (építési hely)

34. § (1) A lakóterületek övezetei jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, a lakóterületek elsődleges rendeltetése a lakófunkció.

(2) A lakóterületen nem helyezhető el:

• a) üzemanyagtöltő állomás
• b) parkolóház

(3) Meglévő lakóterületek övezeteiben előírt oldalhatáron álló beépítési mód esetén az új telek irányadó szélessége min. 18 m, amely 15 m-ig csökkenthető, ha a telekszerkezet ezt indokolja.

(4) Szabadonálló beépítési mód esetén telket alakítani meglévő és új lakóterületeken min. 18 m telekszélességgel lehet.

(5) Oldalhatáron álló beépítés esetén, amennyiben a telek szélessége meghaladja a 19 m-t, az épület(ek) elhelyezhetők szabadon álló módon is.

(6) Oldalhatáron álló beépítés esetén a minimális oldalkert a megengedett épületmagassággal megegyező, de minimum 4 m.

(7) Előkertnek a kialakult lakóterületeken az oldalsó szomszédos 3-3 ingatlan előkertjéhez kell illeszkednie. Új lakóterületeken az előkertet vagy a szabályozási tervben ábrázolt építési hely szerint, vagy a terepviszonyoknak megfelelően kell kialakítani.

(8) Hátsókert meglévő lakóterületeken minimum 6 m kell legyen, de a telek utcavonalától mért 60 m-nél hosszabb része is hátsókertként kezelendő.

(9)

(10)

(11) Az övezetekben előírt oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épület(ek)et a telek északi határához kell építeni, amennyiben a telek szélessége meghaladja 16 m-t, azokat a telekhatártól 1m-es, ú.n. csurgótávolságra is el lehet helyezni.

(12)

(13) A SZT-en jelölt „telek be nem építhető része” megnevezésű telekrészeket is rendszeresen karban kell tartani, mely az ingatlan tulajdonosának feladata. E területeken építmény nem helyezhető el, fás szárú növény nem ültethető.

35. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

• a) lakóépület, maximálisan 2 lakóegységgel,
• b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
• c) kereskedelmi, szolgáltató,
• d) szállás jellegű,
• e) igazgatási, iroda,
• f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
• g) közösségi, kulturális, szórakoztató és
• h) sport építmény.

(2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni:

36. § ^[2] (1) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

• a) legfeljebb kétlakásos lakóépület,
• b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
• c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
• d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény,
• e) a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú kereskedelmi szálláshelyépület,
• f) sportépítmény

(2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni:

37. § (1) Az építési övezetben elhelyezhetők:

• a) hitéleti, oktatási, szociális intézmények,
• b) közösségi célt szolgáló épületek,
• c) kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató épületek
• d) irodaépületek.

(2) A településközpont vegyes területek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

38. § (1) A gazdasági terület jellemzően gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági területek az alábbi építési övezetekre tagozódnak:

• a) kereskedelmi, szolgáltató területek (jele: Gksz)
• b) ipari területek (jele: Gip)

(3) A gazdasági területeken a maximális épületmagasságtól el lehet térni, amennyiben a technológia ezt indokolja.

39. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál:

• a) gazdasági tevékenységet szolgáló építmények, kutatóhelyek,
• b) raktárak, tárolóépítmények,
• c) szolgáltató építmények,
• d) igazgatási és irodaépületek, szociális és közösségi célú létesítmények
• e) szolgálati lakások,
• f) sportépítmények,
• g) gépjárműtárolók, közlekedési és szállítási létesítmények
• h) üzemanyagtöltő.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

40. § (1) A nem zavaró hatású ipari terület olyan gazdasági célú ipari létesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el:

• a) ipari termelőüzemek,
• b) kutatóhelyek,
• c) raktárak, tárolóépítmények,
• d) energiaszolgáltatás létesítményei,
• e) irodaépületek, szociális és közösségi célú létesítmények
• f) sportépítmények,
• g) gépjárműtárolók, közlekedési és szállítási létesítmények
• h) üzemanyagtöltő.

(2) Az ipari terület építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

41. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az üdülőterületek az alábbi építési övezetekre tagozódnak:

• a) üdülőházas területek (jele: Üü)
• b) hétvégiházas területek (jele: Üh)

42. § (1) Az Üü övezetben üdülőépület mellett még

43. § (1)^[4] Az Üh jelű övezet a terület legfeljebb két üdülőegységet magában foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.Egyéb rendeltetés nem építhető.

(2)

(3) A hétvégiházas üdülőterület építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

44. § A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt eltérnek a többi területfelhasználási kategóriába sorolt területektől.

45. § (1) A K_{idegenforgalom} jelű idegenforgalmi különleges területek a település turizmushoz kapcsolódó fejlesztéseinek intenzívebb célterületei.

46. § (1) Az övezetben elhelyezhetők:

• a) elsősorban sport és kapcsolódó létesítményei
• b) vendéglátás létesítményei
• c) szolgálati lakás

(2) A különleges sportterületek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

47. § (1) A terület - jellemzően – közterületi zöldfelületen elhelyezkedő pincékkel, borházakkal beépült különleges terület.

(2) Az övezet építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

48. § (1) A K_{mezőgazdasági üzemi}jelű mezőgazdasági üzemi terület a település beépítésre szánt területének a mezőgazdasági tevékenységet szolgáló területe.

(2) Az övezetben elhelyezhetők:

• a) szőlő- és borfeldolgozó üzemi építmények
• b) az előbbiek működéséhez szükséges raktár, tárolóépítmény
• c) borház (vendéglátó egység), pince
• d) a rendeltetésszerű és biztonságos működéshez szükséges egy darab lakás.

(3) ^[32]Az övezet építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

49. § (1) A K_{közhasználatú} jelű közhasználatú terület, amely első sorban a helyi közösség életét kiszolgáló funkciók (pl. piac, település üzemeltetés, sétálópark, stb.) céljára alkalmas és ezekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

50. § (1) A K_szociális jelű közhasználatú terület, amely első sorban szociális szolgáltatást nyújtó intézmények (pl. idősek otthona, fogyatékosok napközi otthona, stb.) céljára alkalmas és ezekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

51. § Az épületmagasság védett épület esetén akkor növelhető, ha a védelemmel összefüggő rekonstrukciós célból az épület valamelyik előző állapotát állítják vissza. Ez esetben a magasítás további feltételéül előírható az értékvédelemmel, illetve látványvédelemmel, településképi megjelenéssel összefüggő egyéb munka egyidejű elvégeztetése.

52. § (1) Zöldterület (közpark, közkert – a Szabályozási terven Zkp, Zkk jellel jelölt övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.

(2) Zkp jelű övezetben elhelyezhető

• a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény,
• b) vendéglátó épület,
• c) a területfenntartásához szükséges építmény és közművek.

(3) Zkp övezet telkein a zöldterület legalább 75%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani, melynek legalább 1/3-át háromszintű növényzetnek kell takarnia.

(4) A Zkp jelű övezet telkein az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal helyezhetők el. A zöldterületen a beépítés legalább részleges közművesítés rendelkezésre állása esetén lehetséges, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(5) A Zkp jelű övezet telkein közpark létesítése csak kertépítészeti terv alapján történhet.

(6) A Zkk jelű övezet telkein max. 5% beépítettséggel helyezhetők el épületek, első sorban a meglévők bővítésével, max. 7m épületmagassággal. Az épületek kizárólag közösséget szolgáló funkciókat láthatnak el.^[35]

(7) A Zkk jelű övezet telkein elhelyezhetők továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló, pihenési, sportolási, játszótéri műtárgyak és köztárgyak.

(8) Zöldterület övezeteinek telkein közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak, illetve közvilágítás kivételével – valamint reklámtáblák nem helyezhetők el.

(9)

(10) A Szabályozási terven zöldterületként nem szabályozott közterületi zöldfelületek területén is a közkertekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

53. § (1) Erdőterület a Szabályozási terven E jellel jelölt erdő művelési ágú, és/vagy a településrendezési terv szerinti erdősítésre kijelölt területek.

(2) Az erdőterületek rendeltetésük szerint

54. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, mely elsődlegesen a természeti környezet és különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.

(2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet. Meglévő épületek a tájba illeszkedést igazoló látványterv alapján felújíthatók, korszerűsíthetők.

(3)

55. § (1) A gazdasági erdőterület a Szabályozási terven Eg jellel jelölt terület, melyen a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(2) Gazdasági erdőterület övezeteiben az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú építmények, valamint gazdasági épület megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén maximum 120 m² bruttó alapterülettel, s legfeljebb 2 egységes lakóépület helyezhető el.

(3) Az övezet telkein az építés feltételei:

• a) a kialakítható/beépíthető telek területe legalább 100.000 m² (10ha),
• b) a beépítés módja: szabadonálló,
• c) a beépítés mértéke legfeljebb: 0,5%,
• d) a megengedett maximális épületmagasság: 5,5 m,
• e) közművesítettség mértéke: legalább hiányos.

(4) Gazdasági erdőterület övezetében legalább hiányos közművesítettségi szint a beépítés feltétele. De legalább szükséges a villamosenergia ellátás, fúrt kút a vízellátáshoz és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.

(5) Az övezetben épített épületek tájba illeszkedése látványtervvel igazolandó.

56. § (1) Közjóléti erdőterület a Szabályozási terven Ek jellel jelölt, egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló erdőterület.

(2) Közjóléti erdőterület övezeteiben természetvédelmi céllal összeegyeztetve elhelyezhetők a pihenést, az erdőhöz kötődő rekreációt szolgáló, valamint oktatási, ismeretterjesztési, szállás és vendéglátó, illetve állattartó és ezekhez kapcsolódó építmények. Elhelyezhetők emellett a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakások kizárólag fő rendeltetés szerinti épület megléte esetén, maximum 120m² bruttó alapterülettel, s legfeljebb 2 lakóegységgel.

(3) Az övezet telkein az építés feltételei:

• a) a kialakítható/beépíthető telek területe legalább 100.000 m² (10ha),
• b) a beépítés módja: szabadonálló,
• c) a beépítés mértéke legfeljebb: 5%,
• d) a megengedett maximális épületmagasság: 5,0 m,
• e) közművesítettség mértéke: legalább hiányos.

57. § (1) A mezőgazdasági területet a hagyományos mezőgazdasági tájhasználat, a tájkarakter megőrzése, a természeti értékek, a termőtalaj és a termőföld védelme céljából, valamint a gazdasági és településfejlesztési szempontok érvényesítése érdekében a településrendezési terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:

• a) általános mezőgazdasági terület (Má)
• b) kertes mezőgazdasági terület (Mk)

(2) Mezőgazdasági területen építésre kerülő új épületeket takaró fásítással kell kialakítani.

(3) Mezőgazdasági területen a földrészletnek csak a kivett művelési ágú illetve intenzív kertészeti művelés alatt álló része keríthető le, természetes vagy természetbe illő anyag használatával. Egyéb földrészlet nem keríthető le.

58. § (1) Általános mezőgazdasági terület a Szabályozási terven (Má) jellel szabályozott terület. Az általános mezőgazdasági területbe az árutermelő mezőgazdasági termelésre alkalmas szántó, gyep és szőlő- és gyümölcsterületek tartoznak.

(2) Az általános mezőgazdasági területetek építmények elhelyezésének szempontjából

• a) általános mezőgazdasági terület – szántó (Má-sz)
• b) általános mezőgazdasági terület – gyep (Má-gy1, Má-gy2)
• c) általános mezőgazdasági terület – árutermelő szőlő- és gyümölcstermesztés területe (Má-szö1, Má-szö2) rendeltetésűek.

(3) Általános mezőgazdasági területen lakóépület önállóan nem építhető.

59. § (1) A Szabályozási terven Má-sz jellel jelölt övezet az elsődlegesen szántóföldi árutermelő gazdálkodásra szolgáló terület.

(2) Má-sz jelű övezetben épület, építmény nem helyezhető el.

60. § (1) A Szabályozási terven Má-gy jellel jelölt övezet a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés megőrzésére, kialakítására, és az ezzel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Má-gy1 jelű övezetben épület, építmény nem helyezhető el.

61. § (1) A szabályozási terven Má-szö jellel jelölt terület elsősorban nagyüzemi jellegű árutermelő szőlő- és gyümölcstermesztésre kijelölt terület.

(2) Má-szö1 jelű övezetben épületek nem helyezhetők el.

(3) ^[38]Az Má-szö2 övezetben kizárólag a szőlő- és gyümölcstermeléshez, valamint ezen tevékenységekhez kapcsolódó termékfeldolgozás, tárolás, árusítás, valamint a borturizmushoz kapcsolódó vendéglátó és szállás funkciójú építmények helyezhetők el az alábbi feltételek szerint:

62. § (1) Általános mezőgazdasági terület – erdőgazdasági fejlesztési terület a Szabályozási terven Má-Fe jellel jelölt, mezőgazdasági terület.

(2) Általános mezőgazdasági terület – erdőgazdasági fejlesztési terület övezeteiben természetvédelmi céllal összeegyeztetve elhelyezhetők a terület fenntartását szolgáló, gazdasági építmények.

(3) Má-Fe övezetben az építés feltételei:

• a) a beépíthető telek területe legalább 100.000 m² (10ha),
• b) a beépítés módja: szabadonálló,
• c) a beépítés mértéke legfeljebb: 0,5%,
• d) egy épület maximális szintterülete 250 m² lehet.
• e) a megengedett maximális épületmagasság: 4,5 m,

(4) Általános mezőgazdasági terület – erdőgazdasági fejlesztési terület övezeteiben legalább hiányos közművesítettségi szint a beépítés feltétele. De legalább szükséges a villamosenergia ellátás, fúrt kút a vízellátáshoz és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.

(5) Az övezetben épített épületek, nagyobb léptékű építmények tájba illeszkedése látványtervvel igazolandó a környezeti állapotadat részeként.

(6) Az övezet területén a természetvédelmi kezelés szempontjait figyelembe kell venni. Általános mezőgazdasági terület – erdőgazdasági fejlesztési területén építmények helyének kijelöléséhez természetvédelmi érintettsége miatt a természetvédelmi kezelő hozzájárulása szükséges.

(7) Az övezet egyes részei erdőterületeket is érintenek, amelyek az Országos Erdőállomány Adattár részei, ezért ezekre a területekre az erdőtörvény erdő igénybevételére vonatkozó előírásai is vonatkoznak.

63. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven „Mk” jellel jelölt, a kisüzemi jellegű termelést, illetve saját ellátást biztosító, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló kertészeti tevékenység helyszíne.

(2) Az Mk1 jelű övezetben új épület nem építhető, a meglévő épületek felújíthatók.

(3) A kertes mezőgazdasági terület Mk2 övezetében a kertészeti termelést (növénytermesztés), szőlőtermesztést, a termékfeldolgozást és a tárolást szolgáló és ezen funkciókhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el. Lakóépület nem építhető. Állandó tartózkodást szolgáló lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület nem helyezhető el.

(4) Kertes mezőgazdasági övezetben a meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható.

(5) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben kialakítható magánút min. szélessége 6,0 m.

(6) Az Mk2 jelű övezetben az épületek, építmények elhelyezésének feltételei a következők:

• a) az övezetben a beépíthető legkisebb telekméret 1500m²
• b) a beépíthető legkisebb telekszélesség: 16 m
• c) a beépítés módja: oldalhatáron álló
• d) legnagyobb beépíthetőség: 3%
• e) az építhető épületek összes alapterülete legfeljebb 120 m² lehet.
• f) legnagyobb épületmagasság: 3,5 m
• g) terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 3%.
• h) legalább hiányos közművesítettségi szint a beépítés feltétele, azonban legalább szükséges a villamosenergia ellátás, fúrt kút a vízellátáshoz és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.

(7)

(8) Az Mk2 jelű övezetben építeni legalább 60%-ban kert, szőlő- vagy gyümölcsműveléssel hasznosított telekre lehet, szántó, gyep, erdő, parlag nem építhető be.

(9)

64. § Az övezetben épület, építmény nem helyezhető el.

65. § (1) Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven V jellel jelölt övezet, az állandó és időszakos vízfolyások, patakok telke, valamint Vb jellel jelölt övezet a vízbeszerzési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik.

(2) Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással, illetve a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(3) A vízfolyások karbantartása érdekében a Kánya-patak partélétől mérten 6,0 - 6,0 m, a többi kisebb vízhozamú patakok mentén az önkormányzati kezelésű vízfolyások, árkok mentén a partéltől számított 3,0 - 3,0 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyben a fenntartást akadályozó létesítmény nem helyezhető el, és növényzet nem telepíthető.

(4) A Szabályozási terven feltüntetett, a természetközeli vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-es védőtávolságon belül új építmények elhelyezése tilos, kivéve

• a) a jogszerűen beépített területek esetében,
• b) vízjogi engedéllyel rendelkező építmények esetében.

66. § (1) ^[42]Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:

• a) temető (Kb_temető)
• b) bánya (Kb_bánya)
• c) sport (Kb_sport)
• d) idegenforgalom (Kb-id)
• e) mezőgazdasági üzemi (Kb-mü)

(2) A különleges beépítésre nem szánt területen önálló gépkocsitároló épület nem helyezhető el.

67. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető terület a Szabályozási terven Kb_temető jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Kb-t jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

68. § Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya a Szabályozási terven Kb_bánya jellel szabályozott övezet, amely nyersanyag kitermelésre szolgál. Az övezetben kizárólag a rendeltetéshez kapcsolódó, a bánya működéséhez szükséges építmények helyezhetők el, az alábbi előírások betartásával:

• a) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekméret a kialakult, amely nem osztható és nem bővíthető;
• b)
• c) a beépítettség max. mértéke: 0,1%;
• d) a legnagyobb megengedett épületmagasság: 4,5m;
• e) az övezet területein az építmények elhelyezése és kialakítása a biztonsági előírások betartásával történhet.

69. § Különleges beépítésre nem szánt terület – sport a Szabályozási terven Kb_sport jellel szabályozott övezet, amely szabadtéri sportolási célra szolgál. Az övezetben kizárólag a rendeltetéshez kapcsolódó kiszolgáló, közösségi célú és vendéglátó épületek helyezhetők el, az alábbi előírások betartásával:

• a) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekméret: 10.000 m²;
• b)
• c) a beépítettség max. mértéke: 5%;
• d) a legnagyobb megengedett épületmagasság: 5,0m.

69/B. § (1) A Kb-mü jelű mezőgazdasági üzemi terület a település beépítésre szánt területének a mezőgazdasági tevékenységet szolgáló területe.

(2) Az övezetben elhelyezhetők:

• a) szőlő- és bor-, valamint egyéb mezőgazdasági feldolgozó üzemi építmények
• b) az előbbiek működéséhez szükséges raktár, tárolóépítmény
• c) vendéglátó egység, pince, borház
• d) a rendeltetésszerű és biztonságos működéshez szükséges egy darab lakás telkenként.

(3) Az övezetben az alábbi paraméterek megtartásával lehet építeni:

• a) a beépíthetőség mértéke: maximum 10%;
• b) a kialakítandó telek legkisebb mérete: 5000 m²;

c)az épületmagasság maximuma: 5,0m.

70. § (1) A közlekedési terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a Szabályozási Terven jelölt parkolók, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere s környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú közlekedés létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen elhelyezhetők az OTEK 26. §-ban szereplő funkciók.

(3) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közműveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak beláthatóságát ne zavarják. A közlekedési területen belül bármilyen létesítmény elhelyezése csak az illetékes közlekedési hatóság hozzájárulásával lehetséges.

(4) A közutak osztályba sorolása a következő:

• a) Országos mellékút: 2504 j Eger-Bogács összekötő út (meglévő) K.V.B, B.V.c-C (Deák Ferenc, Kossuth Lajos utca)
• b) Országos mellékút: 2509 j Mezőkövesd-Noszvaj összekötő út (meglévő) K.VI.B, B.V.c-C (Szomolyai út)
• c) Külterületi feltáró utak, kiszolgáló utak: K.VI.C
• d) Belterületi gyűjtő utak: (meglévő) B.V.c.C
• e) Lakó utak: Az összes egyéb belterületi út (meglévő) B.VI.d.C
• f) Tervezett lakó utak: B.VI.d.B, B.VI.d.C
• g) Tervezett önálló kerékpárút: K.VII.B, B.VII.B
• h) Tervezett gyalogút: B.VIII.C

(5) A település területén a közúthálózat számára az alábbi szabályozási szélességeket kell biztosítani:

• a) 2504 j Eger-Bogács összekötő út (meglevő szélesség): 8,0-25,0 m
• b) 2509 j Mezőkövesd-Noszvaj összekötő út (meglevő szélesség): 8,0-25,0 m
• c) A meglévő gyűjtő utak kialakult szabályozása megtartandó
• d) A Kölcsey utca Kossuth u.-Széchenyi István u. közötti szakaszon 10,0 m-re szélesített
• e) A 2504 j. úttól nyugatra tervezett az Avas-árnyék-dűlő erdőterületein áthaladó jelenlegi földút nyomvonalát felhasználó gyűjtőút szabályozási szélessége: 22,0 m;
• f) A 2509 és 2504 j. utakat összekötő gyűjtőút szabályozási szélessége: 22,0 m;
• g) A 2504 j. útról Bükkzsérc felé vezető gyűjtőút, településközi út szabályozási szélessége: 22,0 m;
• h) A kiszolgáló és lakóutak kialakult szabályozási szélessége általában megtartandó, mely általában 8,0 - 30,0 m., kivéve a szabályozási terven szereplő korrekciókat. Az új kiszolgáló utak szükséges szabályozási szélessége: min. 8,0-12,0 m;

(6) A tervezett forgalomcsillapított övezet területei:

• a) a Településközpont kialakult szerkezetű központi területe a szabályozási tervlapon jelölve
• b) Jókai Mór utca

(7) Kerékpáros nyomvonal alakítandó ki a Szabályozási terv szerint:

• a) 2504 jelű országos mellékutak mentén
• b) 2504 jelű országos mellékutak mentén
• c) tervezett nyugati gyűjtőút szabályozási szélességén belül
• d) tervezett Noszvaj-Bükkzsérc településközi út szabályozási szélességén belül
• e) keleti belterületi határ mentén lévő földutakon rendszeren
• f) Síkfőkút u.-Várhegy u.
• g) Bükkös u. kikötve a 2504 j. úthoz az autóbusz megállóhelyhez
• h) Jókai Mór utcában
• i) Bartók utca kikötve a keleti belterületi határ menti kerékpárúthoz
• j) Dankó utca kikötve a Bükkzsérc felé vezető úthoz

i)A kerékpáros pihenők és tárolók kialakítását a kijelölt nyomvonalakhoz kapcsolódóan kell kijelölni, amelyek helyszíneiről a felhasználókat megfelelő módon tájékoztatni szükséges és a nyomvonal mentén előjelezésükről gondoskodni szükséges.

(8) Gyalogos közlekedés számára az utak szabályozási szélességén belül megfelelő gyalogjárdákat kell kiépíteni.

(9) A kialakult, földhivatali nyilvántartásban szereplő szabályozási szélességek megtartandók. A beépítésre nem szánt területeken az utak védőterületén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad. A védőtávolság külterületen:

• a) országos mellékút esetén az úttengelytől mért 50-50 m.
• b) külterületi feltáró utak számára a jelenlegi területeket, valamint az úttengelytől számított 10-10 m-t szabadon kell hagyni.

(10) Járművek elhelyezése: Valamennyi új beruházással egyidejűleg az OTEK alapján szükséges parkoló mennyiséget saját telken meg kell elhelyezni. A jelenlegi parkoló-hiány enyhítésére a szabályozási tervlapon jelölt helyeken lehet parkolóhelyeket létesíteni.

(11) A közterületek burkolatlan felületein, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika s a forgalombiztonság figyelembevételével.

(12) Nyílt árkos vízelvezető rendszerek módosításakor (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni.

(13)^[7] Az övezetben az építmény elhelyezés feltételei a következők:

• a) a beépítettség legnagyobb mértéke: 10%;
• b) legnagyobb megengedett épületmagasság: 4,5 m;
• c) legkisebb zöldfelület aránya: 80%;

legalább hiányos közművesítettségi szint a beépítés feltétele, azonban legalább szükséges a villamosenergia ellátás, fúrt kút a vízellátáshoz és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.

71. § (1) A „Fő utca program” lehatárolása a SZT-en látható.

(2) A lehatárolt területre Közterületi arculati terv készítendő, melyet a köztéri burkolatok kialakításánál, köztéri bútorok cseréjénél alkalmazni kell.

(3) Összefüggő zöldfelület kialakítása csak kertépítészeti terv szerint történhet.

(4)

72. § Ahol a telek területe több övezetre esik, a megengedett beépítések értékei a beépítéssel érintett övezetnek megfelelő területre számítandók.

73. § (1) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. a belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, tömbönként, szakaszosan hajtandó végre.

(2) Belterületbe vonásra, más célú hasznosításra tervezett termőföld területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően csatolható belterületbe, illetve beépítésre szánt területbe, addig a jelenlegi művelési águknak megfelelő mezőgazdasági hasznosítást fenn kell tartani.

(3) A belterületbe-vonásra kijelölt területeken a belterületbe-csatolást kihirdető rendelet hatályba lépéséig telekalakítás végezhető jelen szabályozási terv övezeti besorolásaiknak megfelelően, de építési tevékenység nem.

74. § (1) Ezen rendelet 2016.január hó 01.napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az alábbi rendelet hatályát veszti a 16/2007.(VIII.27.) számú Noszvaj Községi Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló rendelet.

(3) A Szabályzatot a hatályba lépést követően indított építési ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő eljárásokban nem kell érvényesíteni.