Petőfibánya Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban Képviselő-testület) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 25-26. §-ában, valamint a 92. § (1) és (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a szociális ellátások szabályozásáról a következő rendeletet alkotja.

 

I. A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya Petőfibánya község közigazgatási területén lakóhellyel (ennek hiányában tartózkodási hellyel) rendelkező magyar állampolgárokra, a , a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre, valamint az Szt. 3. § (3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki.

2. §

Jelen rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket a Képviselő-testület, átruházott és saját hatáskörében a Polgármester, a Pénzügyi Bizottság, valamint a Jegyző gyakorolják.

 

(1) A Képviselő-testület saját hatáskörében dönt az Szt. 122. §-a alapján ellátási szerződés kötéséről.

 

(2)A Polgármester átruházott hatáskörben dönt a Szt. 43/B. § szerinti méltányossági ápolási díj megállapításáról.

 

(3) [1]A Pénzügyi Bizottság átruházott hatáskörben dönt:

a,az önkormányzati segélyről – kivéve a hajléktalanok és elemi károsultak segélyezését és a sürgős szükség esetét,

b, a Szt. 50. § (3) bek. szerinti méltányossági közgyógyellátásról,

c, pénzbeli támogatás megállapításáról a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel.

(4) A Polgármester dönt:

a, [2]önkormányzati segélyről sürgős szükség esetén,

b, szociális kölcsön nyújtásáról,

c, hajléktalanok és elemi károsultak átmeneti ellátásáról,

d, személyes gondoskodást nyújtó ellátások (étkeztetés, házi gondozás) igénybevételéről,

e,[3]

f,köztemetés elrendeléséről.

(5) A Jegyző dönt:

a, rendszeres szociális segélyezésről,

b, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásról,

c, lakásfenntartási támogatásról és

d, [4]

3. §

(1)       A szociális ellátások formái:

a, Pénzbeli ellátás,

b, Természetben nyújtott szociális ellátás,

c, Személyes gondoskodást nyújtó ellátás.

(2)       Pénzbeli ellátások:

a, rendszeres szociális segély,

b, foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

c, lakásfenntartási támogatás,

d, [5]önkormányzati segély

e, a Szt. 43/B. § szerinti méltányossági ápolási díj.

(3)       Természetben nyújtott szociális ellátások:

a, köztemetés,

b, a Szt. 50. § (3) bek. szerinti méltányossági közgyógyellátás,

(4)[6] A pénzbeli ellátások közül a lakásfenntartási támogatás és az önkormányzati segély nyújtható természetbeni ellátásként is, különösen élelmiszer, ruhanemű, tankönyv, tüzelősegély, közüzemi díjak, gyermekintézmények térítési díjának kifizetésére.

(5) Annak a személynek, akinek családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él, a rendszeres szociális segély összegének védelembe vett gyermekenkénti 15%-a, de összesen legfeljebb 50%-a természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható élelmiszer, tankönyv, közüzemi díjak, a gyermekintézmények térítési díjának kifizetésére. A segély megállapítása során a részbeni természetbeni megállapításhoz az eljáró ügyintéző a védelembe vételről, a gyermek étkezési díjáról, tankönyvköltségeiről, közüzemi díj összegéről írásban beszerzi a gyámhatóság, oktatási-nevelési intézmények, közüzemi szolgáltatók igazolását.

(6)  Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások:

a, az étkeztetés,

b, a házi segítségnyújtás,

c, a családsegítés.

II. Pénzbeli ellátások

Rendszeres szociális segély

4. §  (1) A rendszeres szociális segély az Szt. 33-34., 37., és 37/A. –37/C. §-ai szerint biztosított anyagi támogatás.

(2) A rendszeres szociális segélyt a jegyző állapítja meg, a jogosultság feltételeit a Szt. 25. § (4) bekezdés a) pontja alapján meghatározott időközönként felülvizsgálja.

(3) A rendszeres szociális segély megállapításánál az aktív korú nem foglalkoztatott személyek esetében feltétel az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködési kötelezettség és az önkormányzat által szervezett beilleszkedési programban való részvétel teljesítése.

(4) A rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni a Szt. 34. § (2) és 37/B. § (2) bekezdésében foglalt esetekben.

5. §

(1) A rendszeres szociális segély folyósítása szünetel a Szt. 37/B. §-aiban foglalt esetekben.

(2) Az együttműködést nem vállalónak minősül az a rendszeres szociális segélyben részesülő, aki a beilleszkedést segítő önkormányzati programban, valamint az állami foglalkoztatási szerv által biztosított egyéb együttműködési programban nem vesz részt.

(3) Az önkormányzat az Sztv. 37/A. §-ában szabályozott beilleszkedést segítő program ellátását a családsegítő szolgáltatás keretében biztosítja.

(4) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy – kivéve az, aki egészségkárosodott személynek minősül – köteles a családsegítővel együttműködni, annál magát nyilvántartásba vétetni.

(5) Az önkormányzat által szervezett beilleszkedést segítő programban részt nem vevőkről vagy a számukra előírt kötelezettséget nem teljesítőkről a szociális mentori feladatokat ellátó családsegítő írásban értesíti a rendszeres szociális segélyt megállapító jegyzőt az Szt. 37/B § (2) bekezdése szerinti következmény érvényesítése érdekében.

(6) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről a szociális mentori feladatokat ellátó családsegítő a rendszeres szociális segélyezettet a kapcsolattartás kezdetekor, a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg tájékoztatja.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

6. §

(1) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát – a 37. §-ban foglaltak szerinti kivétellel – megállapították és a teljesíti a Szt. és a R. által előírt feltételeket. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult köteles legalább 30 nap időtartamban keresőtevékenységet folytatni, közfoglalkoztatásban, vagy munkaerőpiaci programban, vagy legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben részt venni és ezt igazolni.

(2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő köteles

a, közvetlen lakókörnyezetét rendben tartani

b, az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, gyomtalanítása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása.

(3) A foglalkoztatást helyettesítő támogatást meg kell szüntetni

a, a Szt. 34. § (2) és a 36. § (2) bekezdésében foglalt esetekben,

b,amennyiben a R. 6. § (2) bekezdésekben foglalt kötelezettségeket felszólítás ellenére sem teljesíti.

(4) A R. 6. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítését a jegyző jogosult ellenőrizni a Szociális ügyintézővel.

(5) A R. 6. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettség elmulasztása esetén legalább 5 napos határidő kitűzésével a jegyző felszólítására a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő köteles a számára előírt kötelezettséget teljesíteni. A kötelezettség határidőre történő nem teljesítése esetén a foglalkoztatást helyettesítő támogatást meg kell szüntetni.

(6) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása szünetel a Szt. 36. § (1) bekezdésében foglalt esetekben.

Lakásfenntartási támogatás

 

7. §

(1) A lakásfenntartási támogatás az Szt. 38-39. §-aiban biztosított anyagi hozzájárulás.

(2) Az Szt. 38. § (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén jogosultak a szociálisan rászoruló háztartás tagjai a normatív lakásfenntartási támogatásra.

(3) A normatív lakásfenntartási támogatást a Jegyző egy évre állapítja meg a lakás fenntartásával kapcsolatos következő rendszeres kiadások viseléséhez:

a, villanyáram-fogyasztás díjához,

b, víz- és a gázfogyasztás díjához,

c, távhőszolgáltatás díjához,

d, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához,

e, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz,

f, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez,

g, a közös költséghez,

h, illetve a tüzelőanyag költségeihez.

(4) Az Szt. 38-39. §-aiban meghatározott feltételeken túl a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezetét rendben tartsa. A támogatásban részesülő kötelessége az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, gyomtalanítása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása.

(5) A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a Jegyzőnek – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(6) A lakásfenntartási támogatás összegét havonta utólag kell átutalni annak a szolgáltatónak, amelyet a kérelemben a jogosult megjelölt.

Szt. 43/B. § szerinti méltányossági ápolási díj

8. §

(1) A Szt. 43/B. § szerinti méltányossági alapon biztosított ápolási díjat a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Polgármester állapíthatja meg és minden év március 31-ig a jogosultságot felülvizsgálja.

(2) A méltányossági ápolási díj a 18. életévét betöltött tartósan beteg ápolásra, gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

(3) A jogosultság fennállása esetén a méltányossági ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 80 %-ának megfelelő méltányossági ápolási díj.

(4) A méltányossági alapú ápolási díj feltétele hogy:

a, az ápoló családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló ápoló estén annak 150 %-át,

b, az ápoló – amennyiben keresőtevékenységet folytat – munkaideje a napi 4 órát nem haladja meg, az otthon történő munkavégzés kivételével, valamint

c, az Szt. 41. § (3) bek. b.) pontja szerinti tartós betegség fennállását a háziorvos az Szt. 43. §-a szerinti módon igazolja.

(5) A méltányossági ápolási díj megállapítása során az Szt. 41-43. §-okban foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell.

9. §

(1) Nem jogosult a méltányossági ápolási díjra a hozzátartozó a Szt. 42. §-ban foglalt esetekben.

(2) A méltányossági ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni a Szt. 42. § (2) bekezdésében felsoroltak fennállása esetén.

(3) Az ápolási tevékenység nem teljesítésének minősül, ha az ápoltat az ápoló legalább naponta 1 órában nem gondozza, élelmezését, tisztálkodását, lakása tisztaságát, egészségügyi ellátását nem biztosítja.

(4) A Polgármesteri Hivatal az ápolási tevékenységet helyszíni környezettanulmány alapján ellenőrizheti. A környezettanulmány elvégésére a szociális ügyintéző, illetve a házi segítségnyújtást nyújtó szolgáltató alkalmazásában álló szociális gondozónők is felkérhetők, akik ezen felkérést a szakmai előírások betartásával kötelesek elvégezni.

Önkormányzati segély[7]

10. §

(1) [8] A Képviselő-testület által felhatalmazott Pénzügyi Bizottság önkormányzati segélyt nyújt

a, a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére,

b, a temetési költségekhez való hozzájárulásként,

c, pénzbeli támogatás formájában a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel.

(2) [9] Önkormányzati segélyben részesíthetők kérelemre vagy kivételesen hivatalból azok, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen betegség, elemi kár, stb. – miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) [10] Az önkormányzati segély esetén az egy főre jutó családi jövedelemhatár a mindenkori nyugdíjminimum 150 %-a, egyedül élők esetében 200 %-a, mely felett a segély csak rendkívüli élethelyzetben  (haláleset, súlyos betegség - baleset stb.) nyújtható.

(4) Egy naptári évben ugyanazon személy:

a, [11]Legfeljebb 3 alkalommal részesíthető önkormányzati segélyben.

b, A segély egyszeri vagy többszöri alkalomra is megállapítható. Amennyiben a Pénzügyi Bizottság több alkalommal történő segélyezésben dönt, a határozatban fel kell tüntetni valamennyi kifizetés időpontját és a kifizethető összeget. A kifizetések azonban ez esetben nem haladhatják meg az évi 3 alkalmat.

c, A segély minimális összege egy alkalommal 2.000 Ft.

(5) A kérelemhez csatolni kell:

a, Az igénylő és vele közös háztartásban élők rendszeres nettó jövedelméről szóló igazolásokat és az egyéb jövedelmekre vonatkozó nyilatkozatokat.

b, A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelemnél 1 hónap, egyéb jövedelem esetén egy év.

c, Amennyiben az igénylő és családja jövedelme kizárólag vagy túlnyomórészt vállalkozásból, vagyonhasznosításból származik, és kétség merül fel jövedelemnyilatkozata valódiságát illetően, a Polgármesteri Hivatal megkéri a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) igazolását az igénylő jövedelemadójának alapjáról.

(6) [12] Temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély

a, annak állapítható meg, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozó esetén akkor, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti. (Az elhunytak eltemettetéséről a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 20. § (1) bekezdésében foglalt személyek kötelesek gondoskodni)

b, összege az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

c, nem állapítható meg a temetési költségek finanszírozása érdekében annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

Pénzbeli támogatás gyermek és fiatal felnőtt részére[13]

10/A. §

(1) A Pénzügyi Bizottság átruházott hatáskörében a Gyvt. 21. §-ában foglaltak alapján a gyermeket és a fiatal felnőttet rászorultságára tekintettel legfeljebb 5000 forint összegű pénzbeli önkormányzati segélyben részesítheti, ha a gyermeket gondozó család vagy a fiatal felnőtt időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) A pénzbeli támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a polgármesteri hivatalnál terjeszti elő az indokok feltűntetésével.

(3) A szociális rászorultság vizsgálata a család egy főre jutó jövedelmének igazoltatásával és környezettanulmány készítésével történik.

(4) A gyermek részére megállapított önkormányzati segély célirányos felhasználásában indokolt esetben a védőnő, a gyermekintézmények gyermek és ifjúságvédelmi felelősei és a családgondozó is közreműködhetnek.

(5) A pénzbeli támogatás a szülő kérelmére vagy a nevelési-oktatási intézmény, a gyámhatóság, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának javaslata alapján természetbeni ellátásként is megállapítható a gyermekek étkezési térítési díjára, ruházatára, a gyermek tankönyv- és tanszerellátásának támogatására.”

11. §

(1) A segélykérelem elbírálásához a döntés előkésztése során a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője a Pénzügyi Bizottság egy tagja közreműködésével az igénylő lakásán környezettanulmányt készít. Nem kell környezettanulmányt készíteni, amennyiben az igénylő életkörülményeit a polgármesteri hivatal egy éven belül bármely szociális ügyben vizsgálta és nem tételezhető fel jelentős változás.

(2) [14] Sürgős szükség esetén, ha az igénylő életkörülményei azonnali segítséget indokolnak, a polgármester az önkormányzati segélyt bizonyítási eljárás nélkül is megállapíthatja.

(3) [15] A sürgős szükség esetén nyújtott önkormányzati segélyekről a Polgármester a Pénzügyi Bizottságot annak soron következő ülésén tájékoztatja.

(4) A megállapított segély folyósítása számlára utalással vagy vásárlási utalvány átadásával történik.

(5) A Pénzügyi Bizottság határozatáról az igénylőnek legkésőbb a határozathozatalt követő 10. munkanapig értesülnie kell.

(6) [16] Az önkormányzati segély a Pénzügyi Bizottság döntése alapján természetben is nyújtható, különösen:

a, élelmiszer, ruhanemű, tüzelő, tisztítószer és közüzemi díjak,

b, iskolai tankönyv, füzetek beszerzése, óvodai- napközi otthoni, kollégiumi térítési díjak részben vagy egészben történő átvállalására.

12. §

(1) A segély célirányos felhasználását a Pénzügyi Bizottság, illetve a Polgármester határozatával a kézhezvételt követő 15 napon belül számlákkal igazoltathatja.

(2) Ha az ügy összes körülményeit mérlegelve attól lehet tartani, hogy a kérelmező a támogatást nem a kérelemben meghatározott célra használná fel, kötelezni kell, hogy a támogatás felhasználásáról a készpénz felvételétől számított 15 napon belül minden külön felhívás nélkül névre szóló számlákkal számoljon el. Az erre való figyelmeztetés a Pénzügyi Bizottság döntése alapján a határozat indokolásában kötelezően szerepel.

(3) [17]Önkormányzati segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni és a szociális ügyintéző által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmező a részére megállapított önkormányzati segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre, hanem például élvezeti cikkekre fordítaná, részére az önkormányzati segélyt természetben kell megállapítani, vagy a kérelmet el kell utasítani. Ebben az esetben a természetbeni ellátás formái: élelmiszervásárlási utalvány, tüzelőanyag-juttatás és egyéb.

(4) Indokolt esetben – különösen kiskorú családtagra figyelemmel – a természetbeni ellátás a családsegítő, illetve a védőnő tanácsa alapján és közreműködésével szerezhető be.

(5) A szociális rászorultság elbírálása esetén előnyt élvez, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti aktív korúak ellátására, vagy időskorúak ellátására, vagy adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra, vagy lakásfenntartási támogatásra jogosult.

(6) [18] Háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa adható. Az egy háztartásban élők, illetve az egy életközösséget alkotó, azonos lakcímmel rendelkező személyek egyidejűleg csak egy tűzifa segélyre jogosultak.

Kamatmentes szociális kölcsön

13. §

(1) Az Szt. 45. § (1) bekezdése alapján a rendkívüli élethelyzetbe (pl.: hosszan tartó betegség, jövedelemkiesés) került személyt kérelmére maximum 20.000,- Ft összegű szociális kölcsönben részesítheti a Polgármester.

(2) A szociális kölcsön egy igénylő számára évente legfeljebb 1 alkalommal maximum 5 havi, a támogatást követő hónaptól kezdődő, minden hónap 20. napjáig esedékes egyenlő részletekben történő részletfizetés mellett adható.

(3) A szociális kölcsönök visszafizetését a Polgármesteri Hivatal Pénzügye tartja nyilván és a befizetésekről, azok esetleges elmaradásáról három havonként egyeztet a szociális ügyintézővel.

(4) A szociális kölcsön megállapításáról a polgármester tájékoztatást nyújt a soron következő ülésén a Pénzügyi Bizottság, illetve a Képviselő-testület részére.

III. Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

14. §

(1) A településen elhunyt személy közköltségen történő eltemettetését az Szt. 48. §-a alapján a Polgármester rendeli el, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről időben nem gondoskodik.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésről köteles gondoskodni:

a) aki a temetést szerződésben vállalta;

b) akit arra az elhunyt végrendelete kötelez;

c) végintézkedés hiányában elhunyt temetéséről az elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa vagy élettársa;

d) az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója a törvényes öröklés rendje szerint.
 

(3) Amennyiben az eltemettetésre köteles személy fellelhető, az önkormányzat határidő tűzésével felszólítja, hogy gondoskodjék az elhunyt személy eltemettetéséről.

(4) Az eltemettetésre köteles személy a mulasztása miatti köztemetés költségeit köteles az Önkormányzat részére megtéríteni.

(5) Köztemetésként a legalacsonyabb osztályú temetés rendelhető el.

Szt. 50. § (3) bek. szerinti méltányossági közgyógyellátás

15. §

(1) [19]Méltányosságból, a szociálisan rászorult személy részére legfeljebb egy éves időtartamra közgyógyellátást állapíthat meg átruházott hatáskörben a Pénzügyi Bizottság, ha az igénylő családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori nyugdíjminimum 150 %-a, egyedül élő esetén 200 %-a, és az igénylő havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

(2) A méltányossági közgyógyellátás további feltétele, hogy a kérelmezőnek és vele közös háztartásban élőknek üdülőtulajdona, több - haszonélvezettel nem terhelt - ingatlantulajdona ne legyen.

IV. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Alapszolgáltatások

16. §

(1) Az időskorúak, fogyatékos, személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és a hajléktalan személyek ellátása érdekében az önkormányzat a szociális alapszolgáltatás keretében:

a, szociális étkeztetésről,

b, házi segítségnyújtásról, és

c, családsegítésről gondoskodik.

(2) A Szt. 92. § (3) bekezdése szerinti szolgáltatásszervezési koncepcióban meghatározott feladatok ellátására az önkormányzat Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet. Tagjai: háziorvos, a házi gyermekorvos, védőnő, a Rákellenes Liga helyi szervezetének elnöke, a gyógyszerész, a Pénzügyi Bizottság elnöke, a szociális gondozónők, a családsegítő.

(3) Petőfibánya közigazgatási területe a szociális alapszolgáltatások tekintetében két ellátási körzetet alkot. Az egyes ellátási körzetekhez tartozó utcák beosztását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Szociális étkeztetés, Házi segítségnyújtás

17. §

(1) A szociális étkeztetést a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörében a Polgármester az Szt. 62. §-ának (1) bekezdése szerint biztosítja.

(2) Szociális étkeztetés igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult, akinek képessége olyan mértékben csökkent, hogy önállóan étkezéséről gondoskodni nem tud, mert

a, a 60. életévét betöltötte és nyugdíjas, vagy[20]

b, egészségi állapota alapján legalább III. csoportú rokkant vagy egyedül élő rokkantsági ellátásban részesül, vagy

c, fogyatékos, pszichiátriai beteg, vagy

d, szenvedélybeteg, vagy

e, hajléktalan, vagy

f, akinek környezettanulmány alapján igazolt lakhatási és szociális körülményei együttesen nem teszik lehetővé az önmagáról való gondoskodást.

(3) A szociális étkeztetés igénybevétele kérelem alapján állapítható meg, amely kérelemhez csatolni kell a szociális rászorultság igazolását, illetve jogosultságot megalapozó következő igazolásokat, dokumentumokat:

a, a (2) bekezdés b) és d) pontokban meghatározott esetekben háziorvosi, szakorvosi igazolást,

b, a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát megállapító határozatot, illetve pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt,

c, a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben a lakcím igazolására személyi igazolványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt, amely szerint az igénylő bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, illetve akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás.

(4) Az ellátásra való jogosultság elbírálása polgármesteri hatáskörbe tartozik, aki határozatban állapítja meg a jogosultságot, a fizetendő térítési díjat, továbbá az egyéb kérdésekre megállapodást köt a szociális étkeztetésre jogosulttal.

(5) Hajléktalan személy esetén az ellátást külön eljárás nélkül is biztosítani kell.

(6) A szociális étkeztetés igénybevételére való jogosultság megszűnik, amennyiben

a, az ellátás feltételei már nem állnak fenn,

b, az ellátott szakosított ellátást nyújtó intézetbe kerül elhelyezésre,

c, a jogosult vagy hozzátartozója az ellátás megszűntetését bejelenti,

d, a jogosult elhunyt.

18. §

(1) A térítési díjat az ellátást igénybe vevő jogosult, vagy az Szt. 114. § (2) bekezdése szerinti tartásra köteles és képes személy köteles megfizetni.

(2) Az intézményi térítési díj a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.

(3) Az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díj és az igénybe vett étkezések számának szorzata, de nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.

(4) Az önkormányzat a szociális étkeztetést az óvodai konyháról saját elszállítással vagy kérelemre házhoz való szállítás keretében biztosítja.

19. §

(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

 (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a)   az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) A házi segítségnyújtást a rászorultsági feltételek igazolását követően, kérelemre a Polgármester rendeli el.

20. §

 (1) A 17-19. § szerinti ellátásokért térítési díjat kell fizetni az Szt. 114-116. §-ai alapján.

(2) Az egyszeri szociális étkezés intézményi térítési díja:        433 Ft+ÁFA/ebéd.

(3) [21]Az ebéd kiszállításának díja:                                260 Ft (ÁFA-mentes).

(4) A házi segítségnyújtás egy órára eső díja:                          750 Ft/óra (ÁFA-mentes).

(5) A szociális alapszolgáltatások személyi térítési díjának megállapításánál a Szt. 116. §-ában foglaltak az irányadók.  

(6) A szociális étkezést havonta előre, a megelőző hónap 25. napjáig a Polgármesteri Hivatal házipénztárába történő befizetéssel lehet igénybe venni. A házi segítségnyújtás gondozási díját a szociális gondozónők kimutatása alapján havonta utólag, minden hónap 10. napjáig kell a Polgármesteri Hivatal házipénztárába befizetni.

Családsegítés

21. §

(1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) Az önkormányzat személyi gondoskodást nyújtó alapellátásként a családsegítő szolgáltatást képesítési előírásoknak megfelelő családgondozó foglalkoztatásával biztosítja.

(3) A családsegítő az Szt. 64. §-ában meghatározott feladatokon túl:

a, Folyamatosan figyelemmel kíséri a működési területén élő lakosság szociális helyzetét.

b, Kezdeményezi a Polgármesternél az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás helyben történő megszervezését és új szociális ellátások bevezetését.

c, Ellátja az Szt. 37/A. §-a szerint a beilleszkedést segítő program szociális mentori feladatait.

d, Részt vesz a Szociális Kerekasztal munkájában.

V. Eljárási szabályok

22. §

(1) A szociális ellátásra irányuló kérelmeket a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A szociális ügyek döntésre előkészítése a Polgármesteri Hivatal feladata.

(2) [22]Önkormányzati segély, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, méltányosságból adható ápolási díj és méltányosságból adható közgyógyellátás kérelem benyújtásakor

a, a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

b, a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát

kell figyelembe venni.

(3) Igazolásként csak eredeti nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás, banki bizonylat fogadható el, szükség esetén arról az igénylő kérésére az ügyintéző által készített hiteles másolat is elfogadható.

(4) A Polgármester részére megállapított eljárási határidőt az azt meghaladó akadályoztatása esetén az Alpolgármester gyakorolja a Polgármester utólagos tájékoztatásával.

(5) A Polgármester, illetve a Pénzügyi Bizottság döntése ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani, a Képviselő-testület döntése ellen pedig jogszabálysértésre hivatkozással keresetnek van helye. A határozat felülvizsgálatát – a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással – az Egri Törvényszéktől lehet kérni.

(6) A szociális igazgatási eljárásra – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvényben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Önkormányzati hatósági ügyben a Ket. 72. §-a alapján egyszerűsített döntés is hozható.

VI. Záró rendelkezések

23. §

(1) A rendelet a (3) bekezdésben foglalt kivétellel 2013. február 15-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szociális ellátások szabályozásáról szóló 1/2012.(II.11.) rendelet a (3) bekezdésben foglalt kivétellel hatályát veszti.

(3) A rendelet 20. §-a 2012.04.01-jétől lép hatályba, hatályba lépésével egyidejűleg a szociális ellátások szabályozásáról szóló 1/2012.(II.11.) rendelet 22. §-a hatályát veszti.

K.m.f.

  Juhászné Barkóczy Éva sk.                                                    Dr. Gyirán Viktor sk.

                        Polgármester                                                                              Jegyző