4. § (1) A beépítésre szánt területek területfelhasználási egységei építési övezetekre tagozódnak, melyek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak:

5. § (1) A falusias lakóterületek (Lf ) építési övezeti határait a szabályozási terv tartalmazza. Ezen lakóterületek építési használatuk, jellegük és beépítési szintterület-sűrűségük alapján falusias lakóterületek. (OTÉK 14. §) Ezen területen alkalmazandók az OTÉK vonatkozó előírásai. A lakóterület építési telkein legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó vagy üdülőépület helyezhető el.

10. § (1) A vegyes terület településközpont vegyes terület (Vt), amely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra. (OTÉK 16. §) Ezen a területen alkalmazandók az OTÉK vonatkozó előírásai.

(2) A településközpont vegyes terület határait a szabályozási terv tartalmazza.

12. § (1) A gazdasági terület egyéb ipari gazdasági terület (Geip), amely elsősorban a nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épületek elhelyezésére szolgál. (OTÉK 20. §) Ezen a területen alkalmazandók az OTÉK vonatkozó előírásai.

(2) Az egyéb ipari gazdasági terület határait a szabályozási terv tartalmazza.

13. § Geip⁵

14. § (1)⁹ Különleges terület a temető különleges terület (Kt), és a különleges gazdasági terület (Kg).

(2) A különleges terület építési övezeti határait a szabályozási terv tartalmazza.

15. § Kt

17. § Kg

18. § (1) A beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységei övezetekre tagolódnak, melyek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A beépítésre nem szánt területek használatuk szerint az alábbiak :

19. § (1) A közúti közlekedési terület (KÖu) határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (OTÉK 26. §) Ezen a területen alkalmazandók az OTÉK vonatkozó előírásai.

(3) A közlekedési területek út mintakeresztszelvényeit a helyi építési szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

20. § Köu

21. § (1) A zöldterületek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A zöldterület (Z) az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). (OTÉK 27. §)

(3) A zöldterületen elhelyezhető épületek beépítési módja: szabadon álló

(4) A zöldterületen épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.

(5) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.

(6) Az övezetben az épületek tetőhajlásszöge 38-44° lehet.

22. § (1) Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint: védelmi erdő (Ev), gazdasági erdő (Eg), és egészségügyi-szociális, turisztikai erdő terület. (OTÉK 28. §) Ezen a területen alkalmazandók az OTÉK vonatkozó előírásai.

24. § Gazdasági erdő övezet előírásai (Eg)

(1) A gazdasági erdők területén az erdők elsődleges célja az erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(2) A gazdasági erdő övezetben elhelyezhető:

(3) Az övezetben a beépíthető telek megengedett legkisebb területe: 100.000 m² (10 ha)

(4) Az övezetben a telek beépítési módja: szabadon álló

(5) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 0,5 %

(6) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,5 m

25. § Egészségügyi-szociális, turisztikai erdő övezet előírásai (Ee)

(1) Az egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdő területen épület nem építhető, az erdő rendeltetését kiszolgáló egyéb építmény elhelyezhető: pl.: sétány, pihenő pad

26. § (1) A mezőgazdasági terület általános mezőgazdasági övezet (Má), illetve kertes mezőgazdasági övezet (Mk), melynek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolási építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. (OTÉK 29. §) Ezen a területen alkalmazandók az OTÉK vonatkozó előírásai.

27. § Általános mezőgazdasági övezet előírásai (Má)

(1) Az általános mezőgazdasági övezetbe a mezőgazdasági termelésre szolgáló szántó, gyep, rét, legelő, gyümölcsös, szőlő, kert és nádas megnevezésű földrészletek tartoznak.

(2) A beépíthető telek megengedett legkisebb területe: 10000 m² (1 ha)

(3) Az övezetben a telek beépítési módja: szabadon álló.

(4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3 %

(5) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m.

(6) Az övezetben csak az építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építményt lehet építeni, az épületek tetőgerince a tereplejtés irányvonalával párhuzamos, tetőhajlásszöge 38-44°, tetőformája nyeregtető legyen.

(7) Állattartás csak körbekerített területen folytatható.

28. § Kertes mezőgazdasági övezet előírásai (Mk)

(1) A kertes mezőgazdasági övezet határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) Az övezetben telkenként egy, a tárolás célját szolgáló terepszínt alatti építmény (pince) helyezhető el.

29. § (1) A vízgazdálkodási területek (V) a vízgazdálkodással összefüggő területek. Ezen a területen alkalmazandók az OTÉK vonatkozó előírásai. (OTÉK 30. §)

(2) A vízgazdálkodási területek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

30. § (1) Az építési telkeken, beépítési módjuktól függően – ha azt a jelen rendelet építési övezeti és övezeti előírásai, vagy a szabályozási terv nem tartalmazzák – az építési határvonalakat és az építési vonalat az alábbiak szerint kell megállapítani.

31. § (1) Az előkert legkisebb mélysége a Szabadság út mindkét oldalához kapcsolódó építési telkeken 12 méter. A szabályozási terven fel nem tüntetett esetben az előkert legkisebb mélységét az építési telkeken az utcában kialakult előkertek mélysége határozza meg az alábbiak szerint: az előkert mélysége a két szomszédos beépített építési telek előkerti mélységének átlaga, vagy 5 méter.

32. § (1) Az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb:

33. § (1) A hátsókert méretének meghatározására az OTÉK 35. § (4)-(5) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Az építési hely hátsó határvonala azonban az építési telek utcai telekhatárától maximum 65 méter távolságra lehet. Az építési teleknek az építési hely hátsó határvonala mögötti területére a hátsókert előírásait kell alkalmazni.

34. § (1) Az építési vonalat az előkert építési határvonalán, és az utcában az építési telkek jellemző beépítési oldalhatárán kell megállapítani. Az oldalsó építési vonal az építmények közötti megengedett legkisebb távolság betartása érdekében ettől eltérően is megállapítható. Az oldalsó építési vonal az oldalsó telekhatártól 1 m-re is megállapítható, ha azt a telek szabályos csapadékvíz elvezetése indokolja.

35. § (1) A műemlékeket és a műemléki környezet lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet végezni.

(2) A régészeti lelőhely területének lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. A régészeti lelőhely területén csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet földmunkával járó beruházást megvalósítani. Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a 2001. évi LXIV tv. 24. §-ába foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Heves Megyei Múzeumi Szervezet Dobó István Vármúzeumát.

(3) A helyi védelem alatt álló és helyi védelemre tervezett épületeket a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak Bükkszenterzsébet község helyi építészeti értékeinek védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásai figyelembe vételével lehet végezni.

(4) A műemlékek és helyi védelmű épületek fenntartási és helyreállítási munkálatainál az eredeti, illetve a hagyományos műszaki megoldások és építőanyagok használatát előnyben kell részesíteni.

(5) A helyi védelmű területen a lakóépületek tömegalakítása, tetőformája, nyílásosztása, homlokzati anyaghasználata és vakolatszínezése illeszkedjen a településen lévő hagyományos népi lakóházakéhoz.

(6) A helyi védelmű területen az épületek tetőszerkezete csak hagyományos tetőformájú lehet 38-44 °-os tetőhajlásszöggel, natúr ívesvágású cserépfedéssel, tetőfelépítmény nélkül. Az épület homlokzata fehér színű simított homlokzatvakolatú lehet.

(7) A helyi értékvédelmi területen a kerítések végükön hegyezett, kétfelé hasított gömbfából, vagy fűrészelt lécből épüljenek, sötétbarnára pácolt, egységes színben.

36. § (1) A Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 4. számú melléklete tartalmazza. Ezen a területen építési munkát csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet végezni.

(2)¹⁶ A Nemzeti Ökológiai Hálózat természetvédelmi területeinek lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 5. számú melléklete tartalmazza. A területek vonatkozásában szigorúan betartandók az alábbi jogszabályok: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, és a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról szóló 166/1999 (XI.19.) Korm. rendelet. A 03/5 hrsz-ú Leleszi-Tarna patak mederszélétől számított 15 méter széles sávban burkolt felület és építmény elhelyezése tilos, az ökológiai folyosó védelme érdekében.

(3) A helyi védelem alatt álló és helyi védelemre tervezett természeti területek lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak Bükkszenterzsébet község helyi természeti értékeinek védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásai figyelembe vételével lehet végezni.

37. § (1) A kialakult, változatos beépítésű utcákon a helyi védelmű épületek adják az utca karakterét, ezt a környező épületek építészeti kialakításánál figyelembe kell venni.

(2) A lakótelken épülő gazdasági-kiszolgáló épületek egy tömegben, a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.

(3) A lakótelken épülő gazdasági épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 4,0 méter, megengedett legnagyobb tetőgerinc magassága 6,5 méter, amely lejtős terep esetén az épülethez legmagasabban csatlakozó terepfelszíntől mért tetőgerincre vonatkozik.

(4) A lakótelkek utcai kerítései egy-egy utcaszakaszon jellegükben azonosak legyenek. A természetes építőanyagok használatát előnyben kell részesíteni.

(5) ¹⁷

(6) Az utcakeresztszelvények adottságait figyelembe véve az utcában a vonatkozó jogszabályok betartásával fasort kell telepíteni. Kerülni kell a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő hatású fajok alkalmazását.

(7) A település zöldterületén, a közparkokban a területen jellemző őshonos növényzetet kell telepíteni és fenntartani.

38. § (1)¹⁸ A település közigazgatási területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények helyezhetők el, melyek a levegőterheltségi színt határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011 (I.14.) VM rendelet által meghatározott határértékeket nem haladják meg, és amelyek légszennyező-anyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása a 306/2010 (XII.23.) Korm. rendelet előírásait teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz.

(2)¹⁹ Tilos a légszennyezés, valamint a lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. Tilos a hulladék nyílt téri, vagy a hulladék égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése. Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.

(3)²⁰ Diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forráskörnyezetében és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodik a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet szerint.

39. § (1) A zaj és rezgés elleni védelem szempontjából csendes övezetbe tartozik a település (Kt) temető különleges területe.

(2) A település közigazgatási területén a zajt kibocsátó létesítmények működése során az alábbi megengedett legnagyobb „A” hangnyomás szintet be kell tartani:

40. § (1) A szennyvízcsatorna-hálózat új szakaszának kiépítéséig az azzal nem rendelkező külterületen új építményt csak a műszaki és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő - a településekről származó szennyvizek szennyvíztisztító kisműtárgyai és kisberendezései létesítési feltételeiről szóló MI-10-127/9-84 előírásait is figyelembe vevő - vízzáróan megépített szennyvízgyűjtő akna létesítésével lehet használatba venni. A szennyvíztárolók engedélyezett módon történő használatát folyamatosan ellenőrizni kell.

(2) A közcsatorna-hálózat új szakaszának kiépítése után a rákötés kötelező, a korábbi közműpótlók egyidejű, szakszerű megszüntetésével. Új közműpótló szennyvíztároló ezt követően nem építhető az érintett területen.

(3) A kommunális és technológiai eredetű szennyvizet tilos az élővizekbe, felhagyott kutakba, csapadékelvezető árkokba és csatornákba bevezetni illetve gyűjteni, vagy a talajba elhelyezni, talajra kilocsolni, illetve a telken kívülre szabálytalanul kivezetni. A felszíni vizek elvezetését biztosító nyílt árokhálózatot ki kell építeni és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(4)²³ A település a 27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet értelmében „érzékeny” felszín alatti vízminőség védelmi terület kategóriába tartozik.

(5) Valamennyi vízelvezető árokba, patakba növényvédőszer, szerves vagy műtrágya bejutását, bármilyen hulladék elhelyezését meg kell akadályozni.

(6)²⁴ Betartandók továbbá a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII tv, a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet, a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételének elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet és a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010. (VIII.18.) VM rendelet előírásai.

(7)²⁵ A termőföld használó – választása szerint – köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani. Az erózió által veszélyeztetett területen a termőréteg megóvását fokozó művelési eljárásokat kell alkalmazni, a nitrátérzékeny mezőgazdasági területeken a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait be kell tartani. Betartandók továbbá a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet előírásai.

41. § (1)²⁶ Települési kommunális, illetve veszélyes és ipari termelési hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel az e célra kijelölt kistérségi regionális lerakóhelyen szabad elhelyezni. Betartandók továbbá a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv., a 72/2013. (VIII.27.) VM rendelet, a hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 310/2013. (VIII.16.) Korm. rendelet, a területi hulladékgazdálkodási tervekről szóló 15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet előírásai.

(2) A veszélyes hulladékok környezetszennyezést kizáró módon és szelektíven történő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról a 98/2001 (VI.15.) Korm. rendelet szerint, a hulladék termelőjének (beleértve a lakosságot is ) kell gondoskodnia. A veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó jogosultságáról.

(3) Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése, valamint a veszélyes hulladék kommunális hulladék közé juttatása. A felszámolt kommunális hulladéklerakót a vonatkozó jogszabályok szerint rekultiválni kell.

42. § (1) A település igazgatási területén lévő patakok valamint az egyéb vízfolyások mindkét partján, a partéltől számított 6-6 méter szélességben fenntartási területsávot kell biztosítani, ezen belül állandó építmény nem létesíthető.

(2) A közművek és védőidomaik szakági szabványokban meghatározott védőtávolságait, védősávjait és védőterületeit - tekintettel a 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet előírásaira is - a beépítésnél figyelembe kell venni.

(3) A temető szabályozási terven feltüntetett 30 m-es védőtávolságát be kell tartani, ezen belül csak urnahelyes temetkezés engedélyezhető, új építési telek vagy épület csak 30 m-nél távolabb létesíthető.

(4) A településen építendő állattartó építmények és melléképítmények elhelyezésére vonatkozó védőtávolságokat Bükkszenterzsébet község Önkormányzat Képviselőtestületének az állattartásról szóló rendelete szabályozza.

43. § (1)²⁷ Az újonnan létesítendő, illetve működő, a környezetet terhelő beruházások esetében szükség esetén betartandó a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm rendelet.

(2)²⁸ A vízközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX tv., az 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet és az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló módosított 201/2001. (X.25.) Korm rendelet előírásait kell betartani.

(3) A település szükséges tűzoltóvíz ellátását biztosítani kell. Közterületen építményt elhelyezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával lehet.

(4)²⁹ Betartandók továbbá a mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről szóló 63/2004. (VII.26.) ESzCsM rendelet előírásai.

(5) A lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés, stb.), illetve a kövérebb agyagterületek térfogatváltozása miatt az agyagos területeken történő építések felszínmozgás kialakulásával járhatnak. Ilyen esetekben javasolt a talajmechanikai és geotechnikai vizsgálat elkészítése.

(6)³⁰ A szabályozási terven megjelölt felszínmozgásos területen építményt elhelyezni csak a vonatkozó jogszabály szerinti geotechnikai dokumentáció (szakvélemény), és a jogszabály szerinti szakhatóság hozzájáruló nyilatkozata alapján lehet.

(7)³¹ A mélyfekvésű területek beépítése előtt gondoskodni kell a terület feltöltéséről és megfelelő tömörítéséről, illetve a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítéséről és a közeli folyóvizek (patakok) szabályozásáról. A feltöltés csak nem szennyező anyaggal történhet. Beépítés előtt talajmechanikai szakvélemény szükséges. Az épületek padlóvonalát a mindenkori legnagyobb árvízszint és belvízszint magasság fölötti szintmagasságban kell megvalósítani.

(8) A település igazgatási területén építményt úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési-, a környezet-, a táj- és a természet-, illetve a műemlékvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolja károsan.

44. § (1) A tervezési területtel összefüggő településrendezési feladatok megvalósítását az ÉTV általános szabályain túlmenően az alábbi helyi előírások biztosítják.

45. § (1) Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot:

46. § (1) A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátíthatók ki.

(2)³² A tervezett elkerülőúttal érintett ingatlanok kisajátítására a jogalapot a megvalósult útpálya és annak tartozékai által szükséges terület fogja biztosítani.

47. § (1)³³ A beépítésre szánt területen kialakítandó építési telkek előírás szerinti megközelítésének biztosítása érdekében a szabályozási terven jelölt kiszolgáló utak igény szerint fokozatosan kiépíthetők, a vonatkozó jogszabály szerinti lejegyzést követően, a magánutak a vonatkozó jogszabályok szerint alakíthatók ki.

(2) A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat által meghatározott telekalakítás csak az érintett telek kiszolgálásához szükséges út egyidejű kialakítása idején engedélyezhető.

48. § (1) A szabályozási tervben a területre tervezett kiszolgáló utakat és közműveket az újonnan beépítésre szánt területeken a tervezett épületek építési engedélyének kiadása előtt, illetve rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

(2) E kötelezettség teljesítése az érintett ingatlan tulajdonos érdeke, ezért a megvalósítás költségeit az Önkormányzat jelen rendeletével a mindenkori érintett ingatlanok tulajdonosaira hárítja. A kiépítés módjáról, ütemezéséről az érintett tulajdonos és az Önkormányzat külön megállapodást kötnek.

50. § (1) Szabálysértést követ el, aki a jelen építési szabályzat előírásait megszegi.

(2) A helyi építési szabályzatot a szabályozási tervvel, és mellékleteivel együtt kell alkalmazni.

(3) A település közigazgatási területén az állattartást Bükkszenterzsébet község Képviselő-testületének az állattartásról szóló rendelete szabályozza.

(4) A település közigazgatási területén az épített és természeti környezet helyi védelmét külön rendeletben kell szabályozni.

(5) A település közigazgatási területén a helyi lakosság zavartalan életvitele érdekében a kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények üzemeltetési feltételeit külön rendeletben kell szabályozni.

(6)³⁵ A jelen helyi építési szabályzat és mellékletei a kihirdetést követő 30. napon lépnek hatályba, a módosítások a kihirdetést követő 30. napon lépnek hatályba és beépülnek ezen rendeletbe, a J-3 szabályozási tervlap helyébe lép a J-3M szabályozási tervlap.

(7) A jelen építési szabályzat előírásait a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.