Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről és elidegenítéséről

Hatályos: 2025. 05. 01- 2025. 05. 01

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről és elidegenítéséről

2025.05.01.

[1] A rendelet célja, hogy a lakáshoz jutás helyi támogatásával erősödjön Tatabánya város lakosságmegtartó-képessége és a szakképzett munkaerő városban történő letelepedése, megalkotásra kerüljön a bérlakás rendszer helyi keretei, és a lakáshoz jutás (lakhatás) egyes formái.

[2] Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában és a lakások és helyiségeinek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. § (1)-(2) bekezdéseiben, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében és (3) bekezdésében, valamint (6) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében és (3) bekezdésében, 58. § (2)-(3) bekezdéseiben, 68. § (2) bekezdésében, 84. § (1)-(2) bekezdéseiben kapott felhatalmazása alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya, értelmező rendelkezések

1. § A rendelet hatálya kiterjed minden Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő lakásra.

2. A tulajdonosi, bérbeadói jogok gyakorlása

2. § (1) A bérbeadói jogok gyakorlása, valamint a lakás bérbeadását illetően – a városérdekből és Tatabánya Hazavár programra történő elhelyezés, továbbá a helyreállítatlan üres lakások helyreállítási kötelezettséggel történő bérbeadása kivételével – a döntési jog Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének (továbbiakban Közgyűlés) hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata alapján lakásügyi feladatkörrel és átruházott hatáskörrel rendelkező szakbizottságot (továbbiakban: Bérbeadó szakbizottság) illeti meg.

(2) A városérdekből történő és Tatabánya Hazavár programra elhelyezés, továbbá a helyreállítatlan üres lakások helyreállítási kötelezettséggel történő bérbeadása tekintetében a bérbeadói jogok gyakorlása, valamint a lakás bérbeadását illetően a döntési jog a Közgyűlést (továbbiakban Bérbeadó) illeti meg.

3. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

a) Költség elven hasznosítandó lakások: azok az újonnan épített bérlakások, amelyek pályázaton elnyert állami támogatással épültek.

b) Adatszolgáltatás: a bérlakásban életvitelszerűen tartózkodó nagykorú személyek havi nettó bevételeiről szóló hivatalos igazolás, valamint a bérlő büntetőjogi felelősségének tudatában megtett nyilatkozata arról, hogy a közüzemi szolgáltatók irányában tartozása nem áll fenn.

c) Lakás megüresedése: az önkormányzati tulajdonú lakásra fennálló bérleti vagy használati jogviszony megszűnt, és a korábbi bérlő vagy használó a lakást véglegesen elhagyta.

d) Különleges méltánylást érdemlő eset: a lakásban visszamaradó, és a lakásbérleti jogviszony folytatására nem jogosult személynek – vagy a gondozása alatt álló, vele együtt élő személynek – fennálló fogyatékossága, súlyos betegsége, vagy ha a lakásban visszamaradó, és a lakásbérleti jogviszony folytatására nem jogosult személynek vele együtt élő kiskorúról is gondoskodnia kell.

e) Tatabánya Hazavár Program: a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata által meghirdetett, a városban állandó lakcímmel rendelkező, és a városban tanuló vagy dolgozó fiatalok helyben maradását a lakhatás elősegítésével ösztönző, pályázat útján részvételt biztosító program.

f) Nettó jövedelem: a munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó rendszeres jövedelem, beleértve a gyermekgondozási segélyt, a gyermekgondozási díjat, a gyermeknevelési támogatást, a terhességi gyermekágyi segélyt, a rehabilitációs járadékot, az ápolási díjat, a családi pótlékot, a nyugdíjat, valamint a bírósági határozatban megállapított gyermektartást.

g) Rendkívüli élethelyzet: ha a pályázó lakhatása önhibáján kívül – előre láthatólag tartósan – nem megoldott.

h) Díjhátralék: a közműszolgáltató felé fennálló tartozás, az önkormányzat felé fennálló külön szolgáltatás díj- és lakbértartozás, valamint a használati díj tartozás.

i) Közműszolgáltató: vízszolgáltató, villamos-energia és gázszolgáltató, távhőszolgáltató.

j) Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van

k) Vízdíj: ivóvíz és csatornahasználati díj, melyet a bérbeadó felé kell megfizetni

l) Tatabánya, TOP-6.7.1-16-TB1-2017-00001 azonosítószámú projekt keretében lehatárolt akcióterület: a Tatabánya, Bartók Béla út - Rezeda u. - Fő út - Baross Gábor út - Virág u. - Egység u. - Galamb u. - Szigeti dűlő - Óvoda sor - Hosszú sor - Gyöngyvirág sor belterületi határ közti terület, valamint a Mester u. - Bányász u. - Iparos u.- Faraguna u. - Hentes u. - Csarnok u. - Nívó u. - Borbély u. - Tatai út - Deák Ferenc u. - Kassai u. közti terület, valamint a 1. sz. főút - Kőbányaaljai u. - Pálya u. - belterületi határ - Térmester u. - Iskola u. - Gyár u. közti terület.

m) Fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma. Fogyasztási egység kiszámítása: fogyasztási szerkezetet kifejező arányszám, ahol első nagykorú személy arányszáma 1,0, második nagykorú személy arányszáma 0,7, első kiskorú személy arányszáma 0,7, minden további nagykorú és kiskorú személy arányszáma személyenként 0,5, amennyiben a nagykorú személy magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy valamely kiskorú személyre tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-vel növekszik, amennyiben a háztartásban egyedülélő nyugdíjas él, rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,33-mal növekszik.

II. Fejezet

A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI

4. A bérbeadás jogcímének kategóriái

4. § (1) Az önkormányzati bérlakások rendeltetésük szerint lehetnek:

a) szociális elven hasznosítható lakások,

b) költségelven hasznosítható lakások,

c) helyreállítatlan üres lakások helyreállítási kötelezettség mellett hasznosítható,

d) piaci elven hasznosítható lakások,

e) városérdekből és Tatabánya Hazavár programra bérbe adható lakások.

(2) Az önkormányzati bérlakások hasznosítási jelleg alapján történő kategóriáit a 1. melléklet tartalmazza.

(3) A rendelet hatálybalépését követően a bérlakások hasznosítási jellegének módosításáról, és új önkormányzati bérlakások hasznosítási jellegének meghatározásáról a Bérbeadó szakbizottság jogosult dönteni.

5. Általános rendelkezések

5. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt a Bérbeadó és a bérlő írásban kötött szerződése hozza létre. A lakásbérleti szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg. A kijelölt bérlő a bérleti szerződést a tulajdonosi döntésről szóló értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül köteles megkötni, ennek elmulasztása esetén a kijelölés érvényét veszti.

(2) Az önkormányzati lakás bérbeadásának a feltétele, hogy a bérlő köteles a bérleti jogviszony időtartama alatt életvitelszerűen a lakásban lakni.

(3) A Bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését valamennyi önkormányzati bérlakás esetében évente ellenőrzi. Az ellenőrzés jogosultságát és az ellenőrzés lehetőségének gyakoriságát a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell.

6. § Önkormányzati lakás, nem lakás céljára nem adható bérbe.

7. § (1) A lakásbérleti szerződés megkötésekor bérlőtársi szerződést kell kötni - a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 4. § (4) bekezdésében meghatározottakon kívül - az élettársak együttes kérelmére, ha az élettársi kapcsolatból gyermek született, vagy az élettársi kapcsolat a bérleti szerződés megkötésekor már legalább egy éve fennáll és ezt a tényt hitelt érdemlően igazolják.

(2) A megkötött bérleti szerződésre bérlőtársi jogviszonyt kell létesíteni, amennyiben azt a bérlő vagy házastársa gyermeke, szülője, vagy élettársa együttesen kérelmezi. Élettárs esetén bérlőtársi jogviszony csak akkor létesíthető, ha az élettársi kapcsolatból gyermek született.

(3) A bérleménybe való befogadásához bérbeadói írásbeli hozzájárulás akkor adható, ha a bérlő az élettársa befogadását kéri és az élettársi kapcsolat fennálltát hitelt érdemlően igazolják.

(4) Az önkormányzati lakásra társbérleti szerződés nem köthető.

6. A szociális elv alapján történő bérbeadásra vonatkozó rendelkezések

8. § (1) Az önkormányzati lakások esetében az Önkormányzat szociális elv alapján hasznosított lakásokat is működtet. A szociális elv alapján történő bérbeadásra a lakások körét a Bérbeadó szakbizottság határozza meg.

(2) Szociális elv alapján történő bérbeadás esetén a lakás bérlője lehet az a magyar állampolgárságú nagykorú személy, aki(nek):

a) a pályázat benyújtását megelőzően 5 éven belül minimum három év bejelentett tatabányai lakóhellyel, vagy három éves tatabányai tartózkodási hellyel, vagy Tatabányán – közvetlenül a pályázat benyújtását megelőzően – két éven belül legalább összesen 1 év igazolt munkaviszonnyal, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik, illetőleg egyéb kereső tevékenységet folytat,

b) életvitelszerűen Tatabányán lakik,

c) és a vele együtt költöző személyeknek az egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori bruttó minimálbér - fogyasztási egységenként számolt – kétharmadát,

d) és a vele együtt költöző személyekkel együttesen sem rendelkezik a mindenkori öregségi nyugdíj százszorosát meghaladó vagyonnal,

e) és a vele együtt költöző személyeknek nincs az ország területén beköltözhető lakástulajdona, lakástulajdonon fennálló, 50%-ot meghaladó terjedelemben érintett haszonélvezeti, használati joga, ide nem értve a cserekérelmet,

f) és a vele együtt költöző személyeknek tatabányai önkormányzati bérlakásra vonatkozó szerződése nem a bérbeadó általi felmondással szűnt meg, illetve önkormányzati bérlakásból végrehajtás útján nem kerültek kiköltöztetésre,

g) és a vele együtt költöző személyeknek az Önkormányzat és a közüzemi szolgáltatók felé nem áll fenn tartozásuk, díjhátralékuk, behajthatatlan lejárt tartozással nem rendelkeznek.

(3) A lakásbérlet létrejöttéhez a (2) bekezdésben megjelölt feltételek együttes megléte szükséges.

(4) Érvényesen nem pályázhat az a (2) bekezdésben meghatározott személy, aki közvetlenül a pályázat benyújtását megelőző 2 évben a bérbeadó által korábban meghirdetett pályázat nyertese volt, azonban a bérbeadóval nem kötött bérleti szerződést.

9. § Szociális rászorultság alapján legfeljebb az alábbi méretű lakásokra köthető bérleti szerződés:

a) 1-3 fő esetén kettő szoba,

b) 4, vagy annál több fő esetén három szoba.

10. § (1) Bérleti szerződés legfeljebb 10 éves, határozott időtartamra köthető.

(2) Abban az esetben, ha a bérlő vállalja a közjegyző előtti szerződés megkötését a közjegyzői terhek viselése mellett, a bérleti szerződés 10 évre köthető meg.

(3) A bérlő a szerződés megszűnése előtt beadott írásbeli kérelemben kérheti a bérleti szerződésének meghosszabbítását újabb 10 évre, amennyiben a szociális jogosultsága továbbra is fennáll. A bérlő köteles csatolni a kérelméhez a közüzemi szolgáltatóktól beszerzett igazolásokat arra vonatkozóan, hogy díjtartozása nincs.

(4) Ha bérlőnek lakbérhátraléka vagy közüzemi díjtartozása van, a bérleti szerződés legfeljebb 6 hónappal hosszabbítható meg.

11. § (1) Szociális elv alapján hasznosított önkormányzati lakások bérbeadása pályázati eljárásban történik. A pályázati kiírás elkészítéséről, közzétételéről a Tatabányai Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala gondoskodik.

(2) Pályázat csak üres lakás esetén, vagy akkor írható ki, ha az üressé válás időpontja ismert. A bérbeadó közzéteszi a pályázható lakások paramétereit. A pályázatot az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) azt, hogy a meghirdetett lakás szociális elv alapján hasznosítható lakás, ez a bérbeadás jogcíme,

b) a lakás címét, alapterületét, szobaszámát és komfortfokozatát,

c) a fizetendő lakbért,

d) a pályázat benyújtásának helyét, módját, határidejét és az elbírálás szempontjait és időpontját,

e) az elbírálás eredménye közlésének módját,

f) a bérbeadó megnevezését, címét,

g) a meghirdetett lakás bérbeadásának időtartamát,

h) az egyéb pályázati feltételeket.

(4) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó nevét, születési nevét, állampolgárságát, születési helyét és idejét, anyja nevét, adószámát, családi állapotát, foglalkozását, munkahelyét, állandó bejelentett lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát, a pályázó házastársának vagy élettársának az előzőekben felsorolt adatait, a lakásba a bérlőn kívül költözők számát, születési idejét, foglalkozását, rokonsági fokát, vagy rokonság hiányában a leendő bérlőhöz fűződő kapcsolatát,

b) a pályázó és a vele együtt költöző személyek jövedelmi, vagyoni viszonyait, a pályázó jelenlegi lakáskörülményeit,

c) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy nem esik kizáró feltételek alá, és megfelel a szociális jellegű bérbeadás feltételeinek,

d) a pályázó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az általa közölt adatok a valóságnak megfelelnek,

e) a pályázati felhívásban szereplő valamennyi feltétel elfogadását.

(5) Pályázatot érvényesen írásban, a 2. mellékletben szereplő formanyomtatványon, az abban felsorolt mellékletekkel együtt lehet benyújtani a Tatabányai Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalhoz.

(6) Egy pályázó és családja, valamint vele életvitelszerűen együtt lakó személy érvényesen legfeljebb egy pályázatot nyújthat be. A házastársak vagy az élettársak csak együttesen pályázhatnak, a pályázat elnyerése esetén bérlőtársakká válnak.

(7) A hiányos vagy nem megfelelően benyújtott pályázat esetén 1 alkalommal hiánypótlás lehetséges.

(8) A pályázatot a Bérbeadó szakbizottság bírálja el. A pályázat elbírálásának szempontjait a 3. mellékletben szereplő pontrendszer tartalmazza. A bérbeadó a 8. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő pályázókat pontjaik alapján sorrendbe állítja.

(9) Több lakás egyidejű pályáztatása esetén a pályázó a pályáztatott lakások sorrendiségének megjelölésével nyújthatja be pályázatát. A pályázaton a pályázó egy lakás bérletét nyerheti el.

(10) A pályázat nyertese az, aki a 3. melléklet szerinti sorolási szempontok alapján a legmagasabb pontszámot kapta a megpályázott lakások – pályázó által megjelölt –sorrendjének figyelembe vételével. A döntéshozó szerv a pontrendszer és a pályázati feltételek figyelembevételével két pályázót választ ki a bérleti jog elnyerésére.

(11) Az első helyen rangsorolt pályázó kap elsőbbséget a bérleti szerződés megkötésére.

(12) A második helyen rangsorolt pályázó tartaléklistára kerül, és jogosult a bérleti jogra, amennyiben az első helyezett:

a) visszalép,

b) nem felel meg a szerződéskötés feltételeinek, vagy

c) az előírt határidőn belül nem köti meg a szerződést.

(13) Mindkét kiválasztott pályázót írásban kell értesíteni az eredményről, feltüntetve a rangsorolásukat és a további teendőiket.

12. § (1) Ha a határozott időtartam lejárta előtt a bérlő, vagy ugyanazon lakásra bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlőtársa lakásingatlan tulajdonjogot szerez, a bérlő, vagy ugyanazon lakásra bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlőtársa a részére biztosított lakást – a bérbeadó döntése alapján – köteles rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó birtokába visszaadnia a tulajdonjog megszerzésétől számított legfeljebb 1 éven belül.

(2) A rendelet 32. § (11) bekezdése szerinti másik ingatlanra vonatkozó bérleti jogviszony folytatására vonatkozó engedély feltétele, hogy a bérlő az első ízben megpályázott és elnyert lakásban legalább 1 évig életvitelszerűen tartózkodjon. Az önkormányzati lakások bérlői közötti csere esetén mindkét félnek legalább fél évig életvitelszerűen kell laknia a csere tárgyát képező ingatlant. Amennyiben a bérlő a bérlői jogviszonyát ez idő alatt megszünteti, úgy a fennmaradó időszakra vonatkozó lakbért a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő 15 napon belül egy összegben meg kell fizetnie.

(3) A bérbeadó rendkívüli élethelyzetben lévő pályázó esetén a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, amennyiben a rendkívüli élethelyzet fennállását környezettanulmány megállapításai alátámasztják.

13. § (1) A TOP-6.7.1-16 „Megyei jogú városok leromlott városi területeinek rehabilitációja” című pályázat által felújított önkormányzati lakás szociális alapon történő bérbeadása esetében a rendelet 8. § rendelkezéseit az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni,

(2) A TOP-6.7.1-16 „Megyei jogú városok leromlott városi területeinek rehabilitációja” című pályázat által felújított önkormányzati lakás szociális alapon történő bérbeadás jogosultság feltételei az alábbiak:

a) az igénylő a Tatabánya, TOP-6.7.1-16-TB1-2017-00001 azonosítószámú projekt keretében lehatárolt akcióterületen legalább 1 éve életvitelszerűen élő magyar állampolgár,

b) az igénylő, és a vele együtt költöző családtagok sem rendelkeznek lakástulajdonnal,

c) az igénylő vagy a Máltai Szeretetszolgálattal, vagy a Rozmaring Néptánc Együttes Baráti Egyesülettel, vagy a Cigányokért Szociális és Kulturális Egyesülettel a TOP-6.9.1-16-TB1-2017-00001 projektben keretén belül legalább 6 hónapja együttműködik,

d) a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadható személyek számát figyelembe véve az igénylő háztartásában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj három és félszeresét. Egyedülálló és egyedülálló öregségi nyugdíjas igénylő esetén nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj ötszörösét,

e) az igénylő a vele együtt élő, valamint a vele beköltözni kívánó személyekkel együttesen sem rendelkezik a mindenkori öregségi nyugdíj százszorosát meghaladó vagyonnal.

(3) Szociális helyzete alapján az igénylő pályázat útján nyerheti el a lakás bérleti jogát. A pályázatot az 5. melléklet szerinti pályázati adatlapon kell benyújtani. A szerződéskötés, illetve hosszabbítás feltétele, hogy az önkormányzat felé fennálló tartozását a szerződéskötés, illetve hosszabbítás előtt megfizeti.

(4) A pályázatot a Bérbeadó szakbizottság bírálja el. A pályázat elbírálásának szempontjait a 6. mellékletben szereplő pontrendszer tartalmazza. A bérbeadó a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő pályázókat pontjaik alapján sorrendbe állítja.

14. § (1) A szociális bérlakásként bérbeadott lakások megőrzik szociális bérlakás jellegüket mindaddig, amíg a bérlő megfelel a jelen rendelet 8. § (2) bekezdése c) pontjában meghatározott feltételnek. A feltételnek megfelelő bérlőkre a szociális elv alapján hasznosított bérlakásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A bérbeadó önkormányzat a szociális ellátó rendszer keretei között külön kérelem alapján nyújtott lakbértámogatásra való jogosultság fennállását évente köteles felülvizsgálni és a feltételek megszűnése esetén a lakbértámogatás nyújtását megszüntetni. Abban az esetben, ha a bérlő lakbértámogatásra való jogosultsága megszűnik, a bérbeadó – a bérlő vagyoni és jövedelmi helyzetének figyelembevételével – a fizetendő havi lakbér összegét az önkormányzati rendelet szerinti magasabb (költségelvű vagy piaci) lakbérmértéknek megfelelően módosíthatja.

15. § Szociális elv alapján hasznosított lakások bérleti díját az 1. melléklet tartalmazza.

7. A költségelven hasznosítandó bérlakások bérbeadására vonatkozó rendelkezések

16. § Az önkormányzati lakások esetében az Önkormányzat költségelven hasznosítandó lakásokat is működtet. A költségelven bérbe adható lakások körét a Bérbeadó szakbizottság határozza meg.

17. § (1) A költségelvű elhelyezést biztosító lakás bérlője lehet az a magyar állampolgárságú nagykorú személy, aki(nek):

a) aki a pályázat benyújtását megelőzően 5 éven belül minimum három év bejelentett tatabányai lakóhellyel, vagy három éves tatabányai tartózkodási hellyel, vagy Tatabányán – közvetlenül a pályázat benyújtását megelőzően – két éven belül legalább összesen 1 év igazolt munkaviszonnyal, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik, illetőleg egyéb kereső tevékenységet folytat,

b) életvitelszerűen Tatabányán lakik,

c) és a vele együtt költöző személyeknek az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg mindenkori bruttó minimálbér - fogyasztási egyégenként számolt – összegét,

d) és a vele együtt költöző személyekkel együttesen sem rendelkezik a mindenkori öregségi nyugdíj százszorosát meghaladó vagyonnal,

(2) A lakásbérlet létrejöttéhez a (1) bekezdésben megjelölt feltételek együttes megléte szükséges.

(3) Érvényesen nem pályázhat az a (1) bekezdésben meghatározott személy, aki közvetlenül a pályázat benyújtását megelőző 2 évben a bérbeadó által korábban meghirdetett pályázat nyertese volt, azonban a bérbeadóval nem kötött bérleti szerződést.

18. § A költségelvű hasznosítást figyelembe véve legfeljebb az alábbi méretű lakásokra köthető bérleti szerződés:

a) 1-3 fő esetén kettő szoba,

b) 4, vagy annál több fő esetén három szoba.

19. § (1) A pályázati kiírás az 11. § (2) – (7) bekezdéseiben foglaltak szerint történik. Több pályázó esetén az nyer bérleti jogot, aki a bérleti díjnak a szerződéskötés időpontjában egy összegben történő megfizetését a legtöbb hónapra, azonban legalább 9 hónap, legfeljebb 24 hónap közötti időtartamra vállalja. A bérlő személyéről a bérbeadó dönt.

(2) Pályázatot érvényesen írásban, a 2. mellékletben szereplő formanyomtatványon, az abban felsorolt mellékletekkel együtt lehet benyújtani a Tatabányai Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalhoz.

(3) Azonos megajánlás esetén azokat pályázókat a bérbeadó előnyben részesíti, aki(nek)

a) vállalják a közjegyző előtti szerződés megkötését,

b) a legtöbbször nyújtottak be érvényes pályázatot,

c) és a vele együtt költöző személyeknek az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori bruttó minimálbér 120%-ának – fogyasztási egyégenként számolt – összegét,

d) öregségi nyugellátásban részesülnek.

A döntéshozó szerv a pályázati feltételek figyelembevételével két pályázót választ ki a bérleti jog elnyerésére.

(4) Az első helyen rangsorolt pályázó kap elsőbbséget a bérleti szerződés megkötésére.

(5) A második helyen rangsorolt pályázó tartaléklistára kerül, és jogosult a bérleti jogra, amennyiben az első helyezett:

a) visszalép,

b) nem felel meg a szerződéskötés feltételeinek, vagy

c) az előírt határidőn belül nem köti meg a szerződést.

(6) Mindkét kiválasztott pályázót írásban kell értesíteni az eredményről, feltüntetve a rangsorolásukat és a további teendőiket.

(7) Bérleti szerződés legfeljebb 10 éves, határozott időtartamra köthető.

(8) Abban az esetben, ha a bérlő vállalja a közjegyző előtti szerződés megkötését a közjegyzői terhek viselése mellett, a bérleti szerződés 10 évre köthető meg.

(9) A bérlő a szerződés megszűnése előtt beadott írásbeli kérelemben kérheti a bérleti szerződésének meghosszabbítását újabb 10 évre. A bérlő köteles csatolni a kérelméhez a közüzemi szolgáltatóktól beszerzett igazolásokat arra vonatkozóan, hogy díjtartozása nincs.

(10) Ha bérlőnek lakbérhátraléka vagy közüzemi díjtartozása van, a bérleti szerződés legfeljebb 6 hónappal hosszabbítható meg.

(11) A pályázatban megajánlott bérleti díjból hat havi bérleti díjnak megfelelő összeg óvadékként kerül elkülönítésre. A befizetett óvadék összege akkor jár vissza, ha a bérlő a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az önkormányzatnak visszaadja és bérleti díj és közüzemi díj elmaradása nincs. Ha a lakás visszaadásakor felvett hibajegyzőkönyvben feltüntetett hiányosságokat nem pótolja, az óvadék összege azzal arányos mértékben nem illeti meg.

(12) Ha a határozott időtartam lejárta előtt a bérlő, vagy ugyanazon lakásra bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlőtársa lakásingatlan tulajdonjogot szerez, a bérlő, vagy ugyanazon lakásra bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlőtársa a részére biztosított lakást – a bérbeadó döntése alapján – köteles rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó birtokába visszaadnia a tulajdonjog megszerzésétől számított legfeljebb 1 éven belül.

(13) A rendelet 32. § (11) bekezdése szerinti másik ingatlanra vonatkozó bérleti jogviszony folytatására vonatkozó engedély feltétele, hogy a bérlő az első ízben megpályázott és elnyert lakásban legalább 1 évig életvitelszerűen tartózkodjon. Az önkormányzati lakások bérlői közötti csere esetén mindkét félnek legalább fél évig életvitelszerűen kell laknia a csere tárgyát képező ingatlant. Amennyiben a bérlő a bérlői jogviszonyát ez idő alatt megszünteti, úgy a fennmaradó időszakra vonatkozó lakbért a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő 15 napon belül egy összegben meg kell fizetnie.

(14) A költségelven hasznosított bérlakások bérleti díját az 1. melléklet tartalmazza.

8. Helyreállítatlan üres lakások helyreállítására irányuló pályáztatási és bérbeadási szabályok

20. § (1) Önkormányzati lakás piaci elven történő bérbeadására pályázat írható ki helyreállításra, korszerűsítésre szoruló üres lakásra.

(2) Érvényesen pályázhat az a nagykorú személy, aki(nek)

b) életvitelszerűen Tatabányán lakik,

c) és a vele együtt költöző személyeknek az egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori bruttó minimálbér - fogyasztási egyégenként számolt – összegét.

d) és a vele együtt költöző személyekkel együttesen sem rendelkezik a mindenkori öregségi nyugdíj százszorosát meghaladó vagyonnal,

(3) Pályázatot érvényesen írásban, a 2. mellékletben szereplő formanyomtatványon, az abban felsorolt mellékletekkel együtt lehet benyújtani a Tatabányai Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalhoz.

(5) Több lakás egyidejű pályáztatása esetén egy pályázó több lakásra is pályázhat, de a bérbeadóval kizárólag egy lakásra köthet bérleti szerződést.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott lakások esetében a pályáztatás a lakás Bérbeadó által meghatározott helyreállítási, korszerűsítési munkálatok bérlő általi elvégzésére irányul. Az elvégzett és a bérbeadó által igazolt munkák költségvetésben szereplő költsége, a havi lakbér összegébe annak 50 %-a erejéig beszámításra kerül a felek között létrejött megállapodásban rögzítettek alapján. A lakbér összegébe történő beszámítás a helyreállítási, korszerűsítési munkálatok bérlő által történő készrejelentés Bérbeadó által történő elfogadásától indítható.

(7) A piaci pályázat esetén a pályázat nyertese az, aki a legtöbb hónapra, azonban legalább 9 hónap, legfeljebb 24 hónap közötti időtartamra előre vállalja a lakbér megfizetését. Amennyiben ez alapján a nyertes személye nem választható ki, sorsolás tartandó.

(8) A döntéshozó szerv a pályázati feltételek figyelembevételével két pályázót választ ki a bérleti jog elnyerésére.

(9) Az első helyen rangsorolt pályázó kap elsőbbséget a bérleti szerződés megkötésére.

(10) A második helyen rangsorolt pályázó tartaléklistára kerül, és jogosult a bérleti jogra, amennyiben az első helyezett:

a) visszalép,

b) nem felel meg a szerződéskötés feltételeinek, vagy

c) az előírt határidőn belül nem köti meg a szerződést.

(11) Mindkét kiválasztott pályázót írásban kell értesíteni az eredményről, feltüntetve a rangsorolásukat és a további teendőiket.

(12) Az (1) bekezdésben meghatározott lakások esetében a bérleti szerződés 10 éves határozott időtartamra jön létre azzal, hogy amennyiben a bérlő a helyreállítási kötelezettségét határidőben, a szerződés megkötésétől, műemlék épület esetén a hatóság által kiadott engedély véglegessé válásától számított 1 éven belül nem teljesíti, úgy az a szerződés bontó feltételének minősül. A helyreállítási munkák elvégzésére meghatározott határidő indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(13) Az (1) bekezdésben meghatározott lakás esetében a pályázó köteles vállalni a bérbeadó által meghatározott helyreállítási, korszerűsítési munkák saját költségén, az (5) bekezdésében feltüntetett beszámítás mellett történő elvégzését legalább a bérbeadó által meghatározott műszaki színvonalon.

(14) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony a (7) bekezdésben foglaltak szerint megszűnik, a bérlő által elvégzett helyreállítási, korszerűsítési munkák, valamint az azok során okozott esetleges károk elszámolásra kerülnek.

(15) A bérleti díjfizetési kötelezettség a birtokba adás időpontjától terheli a bérlőt, függetlenül attól, hogy mikor kezdi meg a helyreállítási munkákat.

(16) A piaci pályázat során bérbe adott lakás bérlője a rendelet 1. melléklete alapján a piaci I. besorolású lakbért köteles fizetni.

9. Piaci alapon hasznosított bérlakások bérbeadására vonatkozó rendelkezések

21. § (1) Önkormányzati lakás piaci alapon történő bérbeadására pályázat írható ki helyreállított lakásra.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakásra érvényesen pályázhat az a nagykorú személy, aki(nek)

b) életvitelszerűen Tatabányán lakik,

c) és a vele együtt költöző személyeknek az egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori bruttó minimálbér - fogyasztási egyégenként számolt – másfélszeresét.

d) és a vele együtt költöző személyekkel együttesen sem rendelkezik a mindenkori öregségi nyugdíj százszorosát meghaladó vagyonnal,

(3) Érvényesen nem pályázhat az a (2) bekezdésben meghatározott személy, aki közvetlenül a pályázat benyújtását megelőző 2 évben a bérbeadó által korábban meghirdetett pályázat nyertese volt, azonban a bérbeadóval nem kötött bérleti szerződést.

(4) Több lakás egyidejű pályáztatása esetén egy pályázó több lakásra is pályázhat, de a bérbeadóval kizárólag egy lakásra köthet bérleti szerződést.

(5) A pályázati kiírás az 11. § (2) – (7) bekezdéseiben foglaltak szerint történik. Több pályázó esetén az nyer bérleti jogot, aki a bérleti díjnak a szerződéskötés időpontjában egy összegben történő megfizetését a legtöbb hónapra, azonban legalább 9 hónap, legfeljebb 24 hónap közötti időtartamra vállalja. A bérlő személyéről a Bérbeadó szakbizottság dönt.

(6) Azonos megajánlás esetén sorsolás útján történik a bérlő kiválasztása, azon 5 pályázó közül, akik a legtöbbször nyújtottak be érvényes pályázatot. A döntéshozó szerv a pályázati feltételek figyelembevételével két pályázót választ ki a bérleti jog elnyerésére.

(7) Az első helyen rangsorolt pályázó kap elsőbbséget a bérleti szerződés megkötésére.

(8) A második helyen rangsorolt pályázó tartaléklistára kerül, és jogosult a bérleti jogra, amennyiben az első helyezett:

a) visszalép,

b) nem felel meg a szerződéskötés feltételeinek, vagy

c) az előírt határidőn belül nem köti meg a szerződést.

(9) Mindkét kiválasztott pályázót írásban kell értesíteni az eredményről, feltüntetve a rangsorolásukat és a további teendőiket.

(10) Bérleti szerződés legfeljebb 10 éves, határozott időtartamra köthető.

(11) Abban az esetben, ha a bérlő vállalja a közjegyző előtti szerződés megkötését a közjegyzői terhek viselése mellett, a bérleti szerződés 10 évre köthető meg.

(12) A bérlő a szerződés megszűnése előtt beadott írásbeli kérelemben kérheti a bérleti szerződésének meghosszabbítását újabb 10 évre. A bérlő köteles csatolni a kérelméhez a közüzemi szolgáltatóktól beszerzett igazolásokat arra vonatkozóan, hogy díjtartozása nincs.

(13) Ha bérlőnek lakbérhátraléka vagy közüzemi díjtartozása van, a bérleti szerződés legfeljebb 6 hónappal hosszabbítható meg.

(14) A pályázatban megajánlott bérleti díjból hat havi bérleti díjnak megfelelő összeg óvadékként kerül elkülönítésre. A befizetett óvadék összege akkor jár vissza, ha a bérlő a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az önkormányzatnak visszaadja és bérleti díj és közüzemi díj elmaradása nincs. Ha a lakás visszaadásakor felvett hibajegyzőkönyvben feltüntetett hiányosságokat nem pótolja, az óvadék összege azzal arányos mértékben nem illeti meg.

(15) Ha a határozott időtartam lejárta előtt a bérlő, vagy ugyanazon lakásra bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlőtársa lakásingatlan tulajdonjogot szerez, a bérlő, vagy ugyanazon lakásra bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlőtársa a részére biztosított lakást – a bérbeadó döntése alapján – köteles rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó birtokába visszaadnia a tulajdonjog megszerzésétől számított legfeljebb 1 éven belül.

(16) A rendelet 32. § (11) szerinti másik ingatlanra vonatkozó bérleti jogviszony folytatására vonatkozó engedély feltétele, hogy a bérlő az első ízben megpályázott és elnyert lakásban legalább 1 évig életvitelszerűen tartózkodjon. Az önkormányzati lakások bérlői közötti csere esetén mindkét félnek legalább fél évig életvitelszerűen kell laknia a csere tárgyát képező ingatlant. Amennyiben a bérlő a bérlői jogviszonyát ez idő alatt megszünteti, úgy a fennmaradó időszakra vonatkozó lakbért a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő 15 napon belül egy összegben meg kell fizetnie.

(17) A piaci elvű hasznosítást figyelembe véve legfeljebb az alábbi méretű lakásokra köthető bérleti szerződés:

a) 1-3 fő esetén kettő szoba,

b) 4, vagy annál több fő esetén három szoba.

(18) A piaci elven hasznosított bérlakások bérleti díját az 1. melléklet tartalmazza.

(19) A piaci elvű hasznosításra besorolt önkormányzati lakások közül a Bérbeadó kijelölhet olyan ingatlant, amely bérleti díját licitre bocsátja.

(20) A (19) bekezdésben meghatározott lakások bérbeadására a piaci alapon hasznosított bérlakások bérbeadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a következő speciális szabályok figyelembevételével:

a) A 21 § (2) bekezdés c) pontja helyett a pályázati feltétel, hogy a pályázó nagykorú személynek és a vele együtt költöző személyeknek az egy főre jutó nettó jövedelme haladja meg a mindenkori bruttó minimálbér – fogyasztási egységként számolt – másfélszeresét.

b) A bérleti díj licit szabályainak meghatározására és a licit lebonyolítására a Bérbeadó szakbizottság a jogosult, amely feladatát Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának közreműködésével látja el.

c) A licit indulásakor a minimál lakbér összege az 1. melléklet alapján a piaci elven hasznosított bérlakások II. kategóriájának bérleti díja.

10. A városérdekből történő elhelyezésre és a Tatabánya Hazavár programra vonatkozó külön szabályok

22. § (1) Az önkormányzati feladatok megvalósításával összefüggésben városérdekből vagy a Tatabánya Hazavár program keretében is köthető bérleti szerződés. A városérdekéből történő elhelyezésről a Közgyűlés, a Tatabánya Hazavár program keretében a bérleti szerződés megkötéséről a szakbizottság dönt.

(2) Városérdekből történő elhelyezés keretében bérleti jogot az a

a) közszolgálatot ellátó személy,

b) magasan kvalifikált szakember, vagy

c) hiányszakmával rendelkező szakember

kaphat, aki a város intézményeiben – az intézmény javaslata alapján – vagy más gazdálkodó szervezetnél – a munkáltató javaslata alapján – létesít határozatlan, vagy legalább 5 évre szóló határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, és nem rendelkezik Tatabányán lakástulajdonnal sem ő, sem a vele együtt költöző személyek.

(3) Városérdekből történő elhelyezés keretében bérleti jogot kaphat az a kiemelkedő teljesítményt nyújtó sportoló is, aki a városban működő sportegyesület igazolt sportolója.

(4) A bérleti szerződés városérdekből történő elhelyezés esetén 5 éves határozott időtartamra köthető meg. A bérlő – a munkáltató javaslatával - a szerződés megszűnése előtt beadott írásbeli kérelemben kérheti a bérleti szerződésének meghosszabbítását újabb 5 évre. A bérlő köteles csatolni a kérelméhez a közüzemi szolgáltatóktól beszerzett igazolásokat arra vonatkozóan, hogy díjtartozása nincs.

(5) Amennyiben a Városérdekből történő elhelyezés keretében kijelölt bérlő foglalkoztatási jogviszonya megszűnik a határozott időtartam lejárta előtt, sportoló esetében más városba igazol, vagy sporttevékenységét abbahagyja, a lakást a jogviszony vagy tevékenység megszűnésétől számított 30 napon belül köteles rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó birtokába visszaadni. Sem ő, sem a vele együtt lakó családtagjai másik lakásban történő elhelyezésre nem tarthatnak igényt.

(6) A Tatabánya Hazavár program keretében bérleti jogot az a nagykorú személy 30 év alatti személy kaphat, aki(nek)

a) a pályázat benyújtását megelőzően bejelentett tatabányai lakóhellyel, vagy tatabányai tartózkodási hellyel rendelkezik,

b) Tatabányán vagy Környe-Tatabánya Ipari parkban igazoltan legalább 6 hónapos munkavállalói jogviszonnyal rendelkezik,

c) középfokú vagy felsőfokú szakképzettséggel rendelkezik, és legmagasabb szakképesítését 5 éven belül szerezte,

d) életvitelszerűen Tatabányán lakik,

e) és a vele együtt költöző személyekkel együttesen sem rendelkezik a mindenkori öregségi nyugdíj százszorosát meghaladó vagyonnal,

f) és a vele együtt költöző személyeknek nincs az ország területén beköltözhető lakástulajdona, lakástulajdonon fennálló, 50%-ot meghaladó terjedelemben érintett haszonélvezeti, használati joga, ide nem értve a cserekérelmet,

g) és a vele együtt költöző személyeknek tatabányai önkormányzati bérlakásra vonatkozó szerződése nem a bérbeadó általi felmondással szűnt meg, illetve önkormányzati bérlakásból végrehajtás útján nem kerültek kiköltöztetésre,

h) és a vele együtt költöző személyeknek az Önkormányzat és a közüzemi szolgáltatók felé nem áll fenn tartozásuk, díjhátralékuk, behajthatatlan lejárt tartozással nem rendelkeznek.

(7) A Tatabánya Hazavár program keretében történő pályázatot a 2. melléklet szerinti pályázati adatlapon kell benyújtani. A pályázat benyújtása folyamatos, az értékelési szempontokat a rendelet 4. melléklete tartalmazza..

(8) A Tatabánya Hazavár program keretében a bérleti szerződés 3 éves határozott időtartamra köthető meg, amely a bérlő kérelmére – a bérbeadó döntése alapján – legfeljebb két alkalommal 1 évre meghosszabbítható.

(9) A bérlő a szerződés megszűnése előtt beadott írásbeli kérelemben kérheti a bérleti szerződésének meghosszabbítását. A bérlő köteles csatolni a kérelméhez a közüzemi szolgáltatóktól beszerzett igazolásokat arra vonatkozóan, hogy díjtartozása nincs.

(10) Ha a határozott időtartam lejárta előtt a kijelölt bérlő vagy a vele együtt lakó személy saját erőből lakásingatlant vásárol vagy épít, a bérlő a részére városérdekből vagy a Tatabánya Hazavár program keretében biztosított lakást – a bérbeadó döntése alapján – köteles rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó birtokába visszaadni.

(11) A Városérdekből és a Tatabánya Hazavár program keretében történő elhelyezés esetében a rendelet 1. melléklete alapján a piaci I. besorolású lakbért köteles fizetni a bérlő.

11. A felek jogai és kötelezettségei

23. § (1) A lakást a tulajdonos köteles rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni és ellátni a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel.

(2) A bérlő a lakást csak a Bérbeadó írásbeli engedélyével alakíthatja át, saját költségére.

(3) A bérlő a lakás korszerűsítését a Bérbeadó írásbeli engedélyével végezheti el, előzetes tervek bemutatásával. A korszerűsítés költségeit a bérlő viseli. A bérlő a bérlet megszűnésekor sem jogosult a korszerűsítés költségeinek megtérítésére.

(4) Ha a bérlő a lakást és a lakás berendezéseit a lakás átadásakor nem a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át, a Bérbeadó jogosult a bérlő költségére a munkálatokat elvégeztetni.

(5) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére az önkormányzati érdekből, piaci alapon, vagy költségelven bérbe adott lakások esetén a bérbeadó kötelezett.

24. § Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetésével végezhetők el, a Bérbeadó erre az időre legalább a bérelt lakással megegyező komfortfokozatú lakást biztosít a bérlő számára.

25. § A Bérbeadó köteles gondoskodni:

a) a bérlő által bejelentett karbantartási igények fogadásáról és azok kivizsgálásáról,

b) kizárólag önkormányzati tulajdonú épülettömbben, lépcsőházban lévő lakások esetén a rágcsáló és rovarírtásról,

c) kizárólag önkormányzati tulajdonú épülettömbben lévő lakások esetén a közműellátás biztosításáról,

d) kizárólag önkormányzati tulajdonú épülettömbben, lépcsőházban lévő lakások esetén közös használatra szolgáló területek tisztántartásáról (házfelügyelői szolgáltatás) valamint,

e) a kommunális hulladék gyűjtéséről és elszállíttatásáról.

26. § (1) A bérlő köteles:

a) a lakbér összegét havonta megfizetni,

b) tartózkodni az épületen és a lakáson belüli berendezések rongálásától,

c) a lakást és az ahhoz tartozó helyiségeket járvány és közegészségügyi szempontoknak is megfelelően tisztántartani,

d) az épületre vonatkozó házirendet betartani,

e) az együttélés alapvető szabályait betartani,

f) a közüzemi szolgáltatókkal a szolgáltatási szerződéseket megkötni,

g) a közüzemi szolgáltatókkal kötött szerződéseket maradéktalanul betartani,

h) tartózkodni a jogtalan víz és energia vételezéstől,

i) megakadályozni, hogy a lakásban a jogszabályi rendelkezések alapján befogadott és bejelentkezett személyeken túlmenően más személy életvitelszerűen tartózkodjon,

j) az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő, vagy a vele együtt lakó személyek magatartása miatt keletkezett kár esetén a hibát kijavítani, vagy az okozott kárt a bérbeadó részére megtéríteni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt kötelezettségek bármelyikének be nem tartása megalapozza a Bérbeadó részéről a bérleti jogviszony rendkívüli felmondásának jogát a megfelelő felszólítást követően.

27. § Önkormányzati lakás albérletbe nem adható.

12. A lakbér mértéke

28. § (1) Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az önkormányzati bérlakások használatáért fizetendő bérleti díjat (továbbiakban: lakbér) a bérbeadás céljára, a lakások komfortfokozatára, a lakóépület településen belüli fekvésére tekintettel (övezeti besorolás), a m²-ben számított hasznos alapterület után az 1. melléklet szerint állapítja meg. A számítás alapja m²/Ft/hónap.

(2) A lakás alapterületének a megállapításakor az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.

(3) A rendelet 24. §- ában meghatározott átmenetileg használt lakás lakbére azonos annak a lakásnak a lakbérével, amelynek felújítása miatt a bérlőnek ideiglenesen át kell költöznie.

13. A lakáshasználati díj emelésének mértéke és feltételei

29. § A lakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltét követően a - bérlőkijelölési jog kivételével - a lakbér 25%-kal növelt összegét köteles a használati díjként megfizetni.

14. A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások és megfizetésük rendje

30. § (1) A Bérbeadó szolgáltatásként valamennyi bérlakásban villamosenergia és gázellátást, vízellátást, szennyvízelvezetést- és kezelést, amennyiben annak feltételei fennállnak távfűtést, használati melegvíz ellátást biztosít.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások díját a bérlő közvetlenül a szolgáltatónak köteles megfizetni és - a víziközmű-szolgáltatót kivéve – köteles a közműszolgáltatókkal a lakásbérleti szerződés megkötésétől számított nyolc munkanapon belül – a lakás komfortfokozatát figyelembe véve – szerződést kötni; továbbá lakásbiztosítási szerződést kötni, és azt a bérleti szerződés időtartama alatt fenntartani, kivéve az 1. melléklet Szociális I. övezeti besorolásba tartozó lakásokat.

(3) Abban az esetben, mikor közvetlen szolgáltatási szerződést a Bérlő a közüzemi szolgáltatóval nem tud kötni, akkor a Bérbeadó a szolgáltatások díját a Bérlőnek továbbszámlázza.

(4) Azokban az ingatlanokban, ahol a bérlő közös költséget is köteles fizetni, a közös költség felújítási alap nélküli összegét a Bérbeadó a Bérlőnek továbbszámlázza.

(5) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló épületben lévő lakások vonatkozásában a közös költség összege 150 Ft/négyzetméter/hó, amely összeg minden év január 01. napjától módosul a bruttó minimálbér emelkedésének arányában.

(6) A bérlő köteles a vízdíjat és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének díját a Bérbeadónak, a további szolgáltatói díjakat a szolgáltatói szerződésben foglaltak szerint a közműszolgáltatónak megfizetni. Továbbá köteles az adatszolgáltatást a Bérbeadó részére – felhívás nélkül – minden év április 30. napjáig teljesíteni.

(7) A vízdíj összege megegyezik az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló jogszabályban meghatározott ivóvíz és csatornahasználati díjjal. A mellékvízmérővel nem ellátott bérlakások esetében a főmérőn mért mennyiséget felhasználó-arányosan kell megfizetni a Bérbeadó felé. Mellékvízmérővel ellátott, de érvényes szolgáltatási szerződéssel nem rendelkező bérlakások esetében a társasház által megállapított átalánydíjat kell megfizetni a Bérbeadó felé.

(8) A közkifolyókon szolgáltatott ivóvizet (közkút) – háztartási célú vízhasználatra – a közműves ivóvízellátásba be nem kötött vagy ivóvíz-szolgáltatás korlátozással érintett bérlakásban élők vehetik igénybe, melynek díja: 500 Ft/fő/hó.

(9) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének díja, mint a Bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatás díja: 2.000 Ft/hó.

15. Lakásbérleti szerződés megkötése, tartalma, a bérlőkijelölési jog

31. § (1) A bérleti szerződésben meg kell állapodni arról, hogy

a) ha a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, azok kezdésének és befejezésének időpontját,

b) milyen típusú javítási, karbantartási munkák elvégzése a bérlő kötelezettsége,

c) a bérleményellenőrzés során a bérbeadó vizsgálja a lakás rendeltetésszerű használatát, a lakáshasználatból adódó szükséges karbantartások elvégzését, a közszolgáltató felé történő díjfizetési kötelezettség teljesítését, valamint azt, hogy a bérlő a lakásban életvitelszerűen tartózkodik,

d) a bérlő – a bérbeadó engedélyével – a lakást átalakíthatja, vagy korszerűsítheti a bérlő és bérbeadó között létrejött megállapodás szerint,

e) a bérlő az adatainak megváltozását köteles 8 napon belül bejelenteni a bérbeadónak.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználóval abban az esetben lehet az (1) bekezdés szerint bérleti szerződést kötni, ha díjhátralékkal nem rendelkezik, és megfelel a 8. § rendelkezéseinek.

(3) Azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval, akinek díjhátraléka van, akkor köthető meg a bérleti szerződés, ha a fennálló díjhátralékára részletfizetési megállapodást köt, vagy adósságrendezési eljárásban vesz részt. Ebben az esetben a bérleti szerződés időtartama legfeljebb 6 hónap lehet.

(4) Azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval szemben – kivéve az önkényes lakásfoglaló személyt –, akit a bíróság jogerős ítéletével a lakás kiürítésére kötelezett,

a) a végrehajtás megindítása a bérbeadó döntése alapján mellőzhető és a 8. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő jogcím nélküli lakáshasználó a 8. § szerinti feltételekkel bérlővé válhat, ha tőke- és kamattartozására, valamint a perköltségre (továbbiakban: hátralék) a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a bérbeadóval legfeljebb 24 hónapos részletfizetési megállapodást kötött, vagy

b) a már megindított végrehajtás a bérbeadó döntése alapján megszüntethető és a 8. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő jogcím nélküli lakáshasználó a 8. § szerinti feltételekkel bérlővé válhat, ha a hátralékát a végrehajtás időpontjáig egy összegben megfizeti, feltéve, hogy a bérleti jogviszony fennállása, és a jogcím nélküli lakáshasználat időtartama alatt az érintett személyek az együttélés szabályait maradéktalanul betartották.

(5) A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadható személyeken kívül a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával a bérlő testvérét, az unokáját, illetve élettársát fogadhatja be, feltéve, hogy az élettársi kapcsolat legalább 2 éve fennáll.

(6) A (7) bekezdés rendelkezései nem érintik a rendelet hatályba lépésének napjáig, jogszerű befogadó nyilatkozattal befogadott személyek lakáshasználatát a bérleti szerződés fennállásának időtartama alatt.

(7) A befogadás az élettárs esetében az élettársi kapcsolat fennállásáig engedélyezhető. A bérleti szerződés vagy a befogadás feltételeinek megszűnésekor a befogadott élettárs szociális helyzetének megfelelő lakáspályázat benyújtása útján nyerhet el bérleti jogot.

(8) Amennyiben az önkormányzati lakás bérlőjének kijelölésére vagy kiválasztására megállapodás alapján meghatározott szerv jogosult, a kijelölt vagy kiválasztott bérlővel a bérleti szerződés legfeljebb 5 éves időtartamra köthető meg.

(9) A (8) bekezdésben foglaltak szerint bérbe adott lakások bérleti díja az 1. melléklet szerinti piaci I. lakbér összege.

(10) A Bérbeadó szakbizottság jogosult bérlőkijelölési jogot biztosító megállapodást kötni öt, legfeljebb tíz lakásra vonatkozóan azzal a gazdasági társasággal, amely Tatabányán vagy a Tatabánya-Környe Ipari Parkban legalább 1000 főt foglalkoztat, három legfeljebb öt lakásra vonatkozóan azzal a gazdasági társasággal, amely Tatabányán vagy a Tatabánya-Környe Ipari Parkban legalább 500 főt foglalkoztat, egy legfeljebb kettő lakásra vonatkozóan pedig azzal a gazdasági társasággal, amely Tatabányán vagy a Tatabánya-Környe Ipari Parkban legalább 200 főt foglalkoztat.

(11) Az önkormányzat szakbizottsága jogosult továbbá bérlőkijelölési jogot biztosító megállapodást kötni egyedi elbírálás alapján az Önkormányzat költségvetési szervével, állami költségvetési szervvel, vagy önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társasággal is.

(12) Piaci II. alapú bérlakások esetén a polgármester jogosult bérlőkijelölési jogot biztosító megállapodást kötni, melynek során a (10) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(13) A (10) bekezdés szerinti megállapodás akkor köthető meg, ha a bérlőkijelölési jog jogosultja vállalja, hogy a lakást a bérlőnek való átadás előtt, illetve a bérbeadónak való visszaadása előtt saját költségén rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszi, az általa kijelölt bérlő díjhátralékára készfizető kezességet vállal, valamint kötelezi magát arra, hogy a megállapodás hatálya alatt, amennyiben a lakásnak nincs bérlője a lakbért és közüzemi szolgáltatásokat megfizeti.

(14) A (10) bekezdés szerinti megállapodásra az (8)–(9) bekezdések rendelkezései alkalmazandók azzal, hogy a bérlőkijelölési jog jogosultja határozza meg, hogy a (8) bekezdésben foglalt időtartamon belül az általa kijelölt bérlővel milyen időtartamra köthető meg a bérleti szerződés.

16. A lakásbérlet megszűnése

32. § (1) Ha a felek úgy állapodnak meg, hogy a szerződés megszűnésekor a lakást a Bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, ebben az esetben a bérlő az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket köteles a Bérbeadónak megtéríteni.

(2) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel, másik lakás biztosításával szűnik meg, alacsonyabb lakbérű cserelakás biztosítása esetén a bérlő jogosult a két lakás éves lakbére közötti különbség kétszeresére, mint értékkülönbözetre.

(3) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel, másik lakás biztosítása nélkül szűnik meg, a bérlő pénzbeli térítésként a megszűnés hónapjában érvényes éves lakbér kétszeresére tarthat igényt.

(4) A lakás éves lakbérének kétszeresére jogosult a bérlő, ha a bérleti jogviszonya bérbeadói felmondással, megfelelő másik lakás felajánlásával szűnik meg, de cserelakás helyett pénzbeli térítésben állapodik meg a bérbeadóval.

(5) A bérlő részére a pénzbeli térítés akkor fizethető ki, ha a bérleményt rendeltetésszerű állapotban adta vissza a Bérbeadó részére és lakbér vagy közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik. A rendelet 32. § (1) bekezdésében foglalt esetben, amennyiben a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel költségei nem kerülnek megfizetésre, az a pénzbeli térítés összegéből levonható, kifizetésre a különbözet kerül. Amennyiben a térítés összege a költségeket nem fedezi, a különbözetet a bérlőnek meg kell fizetnie.

(6) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban maradó, a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult személy másik lakásban történő elhelyezésére nem tarthat igényt.

(7) A lakásbérleti jogviszony határozott időtartamú szerződés esetén – amennyiben a szerződés meghosszabbítására nem kerül sor – a határozott idő lejártával megszűnik, a bérlő ezután további elhelyezésre nem tarthat igényt.

(8) A bérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó és a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult személy a rendelet 1. mellékletében meghatározott lakbért köteles fizetni.

(9) A bérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó és a lakásbérleti jogviszony folytatására nem jogosult személy

a) amennyiben jogszabály, bírósági határozat, vagy szerződés alapján elhelyezéséről az önkormányzat köteles gondoskodni, úgy részére a bérbeadó döntésével jelölhető ki legfeljebb félkomfortos lakás, és a rendelet 1. mellékletnek megfelelően köteles lakbért fizetni.

b) amennyiben elhelyezéséről sem jogszabály, sem bírósági határozat, sem szerződés alapján nem köteles az önkormányzat gondoskodni, úgy az a) pont szerinti döntést csak különleges méltánylást igénylő esetben a bérbeadó hozhatja meg.

(10) A (9) bekezdésben foglalt döntések felülvizsgálatát az érintettek az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a közgyűléstől kérhetik.

(11) Amennyiben a bérlő jövedelmi viszonyai és életkörülményei indokolttá teszik, a bérbeadó engedélyezheti, hogy a bérlő az általa bérelt ingatlan bérleti jogát a bérbeadó által kijelölt ingatlanban folytathassa.

17. Elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítése

33. § (1) A bentlakó bérlő részére a lakások a Közgyűlés lakásértékesítésre kijelölő egyedi döntésével idegeníthetők el.

(2) Amennyiben a lakás bérbeadása önkormányzati érdekből történt, elidegenítésre csak a bérlő kijelölésére vagy kiválasztására jogosult írásos hozzájárulásával kerülhet sor.

(3) A lakások forgalmi értékét - az Ltv. 52. §-ának figyelembe vételével készített - ingatlanforgalmi értékbecslés alapján kell megállapítani.

(4) A lakottan értékesített lakás vételára a beköltözhető forgalmi értéknek megfelelő összeg.

(5) A Bérbeadó írásbeli ajánlata tartalmazza a forgalmi értéket, a vételárat, a fizetési- és részletfizetési feltételeket, valamint a vételár-engedmények igénybevételi feltételeit és az ajánlati kötöttség időtartamát.

(6) Az Önkormányzat ajánlati kötöttsége az írásbeli ajánlat elővásárlásra jogosult általi kézhezvételétől számított 30 napig áll fenn.

(7) A vevő, részletfizetési kedvezmény esetén, a szerződéskötéskor a vételár 20%-át - első részletként - egyösszegben köteles megfizetni.

(8) A vételárnak egyösszegben történő megfizetése esetén a vevőt a vételár 10%-ának megfelelő vételárengedmény illeti meg. Egyösszegű megfizetésnek számít, ha a vevő a vételárat a szerződés megkötésétől számított 3 hónapon belül megfizeti. A szerződés megkötésétől a teljes vételár megfizetéséig az önkormányzat, mint eladó fenntartja a tulajdonjogát.

(9) Az elővásárlási jog jogosultjának részletfizetési kedvezmény 15 évre adható. A törlesztőrészlet összege nem lehet alacsonyabb a lakbér havi összegénél.

(10) Ha a vevő 15 évnél rövidebb törlesztési időt vállalt a szerződéskötéskor, és azt követően, de még a szerződésben vállalt törlesztési idő lejárta előtt a hátralékos vételárat kiegyenlíti, a vételárhátralékból évi 1% mértékű engedmény illeti meg egy összegben, annyi évvel számolva, amennyi a rövidítés időtartama.

(11) Részletfizetés ellenében elidegenített lakások vételárhátralékának kifizetésénél a vevő az adásvételi szerződés aláírásának napjától kezdődően a vételárhátralékra kamatot köteles fizetni. A kamat mértékére és számítására a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók.

(12) A kamatláb mértéke a későbbi, egyösszegű kifizetés esetén sem csökken.

(13) Amennyiben a vevő vagyoni és jövedelmi helyzetét figyelembe véve a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei együttesen fennállnak, a vevő kérelmére a jelen §-ban foglalt rendelkezések a következő eltérésekkel alkalmazandók:

a) a vételárnak egy összegben történő megfizetése esetén a vételár 15%-ának megfelelő árengedmény illeti meg;

b) részletfizetési kedvezmény legfeljebb 20 évi időtartamra adható, a vevő a szerződéskötéskor a vételár 19 %-át köteles egy összegben megfizetni;

c) ha 20 évnél rövidebb törlesztési időt vállalt a szerződéskötéskor, és azt követően, de még a szerződésben vállalt törlesztési idő lejárta előtt a hátralékos vételárat kiegyenlíti, a vételárhátralékból évi l % mértékű engedmény illeti meg egy összegben, annyi évvel számolva, amennyi a rövidítés időtartama;

(14) A lakás részletfizetéssel történő megvásárlására kötött szerződés esetén:

a) a szerződés akkor lép hatályba, ha a vevő az első vételárrészletet kiegyenlítette,

b) amennyiben az első részlet kiegyenlítésére a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül sem kerül sor, a szerződés megszűnik,

c) a szerződés megkötésének időpontjától a teljes vételár kiegyenlítéséig a lakásra elidegenítési- és terhelési tilalom kerül bejegyzésre,

d) az elidegenítési- és terhelési tilalom alól a lakás felújítása, vagy korszerűsítése érdekében kötött hitelszerződések alapján, a hitelnyújtó pénzintézetet megillető jelzálogjog bejegyzése érdekében, külön kérelemre adható hozzájárulás, feltéve, hogy a vevőnek vételár részlet-hátraléka nincs, és valószínűsíthető, hogy a részletek megfizetésére a vevő jövedelme megfelelő fedezetet nyújt.

(15) A vevőt kamatmentesség illeti meg, ha gyermekét egyedül neveli és jövedelmi viszonyai nem haladják meg a szociális vetítési alap négyszeresének megfelelő összeget.

(16) Ha a vevő a lakás vételárát (vételár hátralékát) még nem egyenlítette ki, úgy annak ajándékozásához azzal a feltétellel adható hozzájárulás, ha az ajándékozás a vevő gyermeke (ideértve az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeket is), unokája részére történik, és a megajándékozott vállalja a lakásra kötött adás-vételi szerződésben foglaltak változatlan feltételekkel történő teljesítését.

18. Elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítése

34. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett lakások a Közgyűlés lakásértékesítésre kijelölő egyedi döntésével idegeníthetőek el.

(2) A lakások forgalmi értékét - az Ltv. 52. §-ának figyelembe vételével készített - ingatlanforgalmi értékbecslés alapján kell megállapítani.

(3) A megüresedett bérlakások licit útján, a legtöbbet ajánló részére, a vételár egyösszegű megfizetése mellett idegeníthetők el.

(4) A licitnél meghatározott induló ár nem lehet kevesebb a lakás forgalmi értékbecslésében meghatározott összegnél. A vevőnek a vételárat egyösszegben kell megfizetni. Egyösszegű megfizetésnek számít, ha a vevő a vételárat a szerződés megkötésétől számított 3 hónapon belül megfizeti.

(5) A szerződés megkötésétől a teljes vételár megfizetéséig az önkormányzat, mint eladó fenntartja a tulajdonjogát.

19. Önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítésére és az elidegenítéséből származó bevételek felhasználására vonatkozó szabályok

35. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó lakások Közgyűlési döntést követően pályázat útján idegeníthetőek el.

(2) A pályázaton az a nagykorú személy vehet részt, aki(nek):

a) a lakás életvitelszerű bentlakását is magában foglaló lakóhelyéül fog szolgálni,

b) és a vele együtt költöző személyeknek tatabányai önkormányzati bérlakásra vonatkozó szerződése nem a bérbeadó általi felmondással szűnt meg, illetve önkormányzati bérlakásból végrehajtás útján nem kerültek kiköltöztetésre,

c) és a vele együtt költöző személyeknek az Önkormányzat és a közüzemi szolgáltatók felé nem áll fenn tartozásuk, díjhátralékuk, behajthatatlan lejárt tartozással nem rendelkeznek.

(3) A pályázatot Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Vagyongazdálkodási Bizottsága bírálja el. A licit szabályainak meghatározására és a licit lebonyolítására a Vagyongazdálkodási Bizottság a jogosult, amely feladatát Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának közreműködésével látja el.

(4) A lakás minimum vételára az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnál nyilvántartott ingatlanvagyon-értékelő által a pályázat kiírásakor 2 hónapnál nem régebben megállapított forgalmi érték alapulvételével történik.

(5) A licit eredményének kihírdetésétől számított 15 napon belül az adásvételi szerződést meg kell kötni. A szerződéskötés vevő általi elmulasztása esetén a liciteljárás során a második legmagasabb ajánlatot tevő pályázó lép elő vevőnek.

(6) Az önkormányzat az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakóépületeinek elidegenítéséből származó önkormányzatot megillető bevételeit az alábbi célokra használja fel:

a) új lakás építésére, új vagy használt lakás megvásárlására,

b) lakóépület teljes vagy részleges felújítására, korszerűsítésére,

c) városrehabilitációra,

d) az EU-források felhasználásához szükséges önrész biztosítására,

e) önkormányzati helyi támogatás nyújtására,

f) lakóövezetbe sorolt építési telek kialakítására, közművesítésére,

g) a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezetektől átvállalt önrészt is,

h) önkormányzati lakbértámogatás nyújtására.

20. A szociális intézményből elbocsátott személy részére a másik lakás bérbeadásának feltételei

36. § A szociális intézményből elbocsátott személynek, aki az intézménybe utalásakor a bérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásügyi hatóság javára, az önkormányzat legfeljebb egyszobás, komfortos lakást biztosíthat, feltéve, hogy ilyen lakás rendelkezésre áll és a szociális intézményből elbocsátott személy a szociális és jövedelmi viszonyai alapján megfelel a szociális alapon történő bérbeadás feltételeinek.

21. Az önkormányzat költségvetési szervének saját feladataihoz biztosított önkormányzati lakás bérbeadása

37. § Az önkormányzat saját költségvetési szervének a saját feladatai ellátáshoz biztosított lakás bérbeadására a városérdekből bérbe adott lakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

III. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. § (1) A rendelet rendelkezéseit kizárólag a hatályba lépését követően lefolytatott pályázati eljárások és megkötött szerződések során kell alkalmazni, kivéve a lakbér mértékére vonatkozó szabályok alkalmazását.

(2) A 2025. évre vonatkozó lakbér támogatási határozatokat jelen rendelet alapján hivatalból felül kell vizsgálni, és új határozatot kell hozni.

39. § Hatályát veszti a lakások bérletéről szóló 52/2012. (XI.23.) önkormányzati rendelet.

40. § Ez a rendelet 2025. május 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 7/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 7/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet a 7/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelethez

4. melléklet a 7/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelethez

5. melléklet a 7/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelethez

6. melléklet a 7/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelethez