Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2019 (XI.26..)
Esztergom Város Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 12. 26- 2022. 03. 24Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2019 (XI.26..)
Esztergom Város Helyi Építési Szabályzatáról
Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13 § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
Általános előírások
1. § (1) Esztergom város közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az országos településrendezési és építési követelmények, az egyéb általános érvényű jogi rendelkezések és hatósági előírások, Esztergom város vonatkozó önkormányzati rendeletei (különösen településképi rendelet), valamint e Rendelet betartásával kell.
(2) E Rendelet mellékletei:
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Fejlesztési terület: beépítésre szánt területté váló külterületi, vagy zártkerti terület.
2. Főépület: az övezeti előírásokban megnevezett rendeltetéseknek helyet adó, melléképületnek nem minősülő épület.
3. Ipari park: Az Áchim András út, a Galagonyás út és Kenderesi út – Felsőkenderesi út, Dobogókői út, belterületi határ, az 1117 j. összekötő út Szentlélek pataktól délre eső szakasza, 117 sz. főút, valamint a Dorog-Esztergom vasútvonal által határolt terület.
4. Külterületi lakott hely: Külterületen, vagy zártkertben található, lakófunkciónak helyet adó ingatlan.
5. Kialakult állapot: Olyan telekre használt jelző, amelynek beépítése során, a telken és a környezetében meglévő karakterjegyek alapján az illeszkedés elve érvényesíthető.
6. Melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát, üzemeltetését segítő, kiegészítő funkciójú épület.
7. Morfológia: a beépítés helyére, módjára, sűrűségére vonatkozó jelleg.
8. Pavilon: közterületen álló, szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, vagy azon álló, kereskedelmi, szolgáltató, vagy vendéglátó funkciónak helyet adó építmény.
9. Prímássziget: Esztergom város történelmi városrésze. A Gesztenye fasor, Gőzhajó utca, Helischer József út, Nagy Duna sétány, Serédi Jusztinián sétány, Táncsics Mihály utca, Testvérvárosok parkja és Vécs Ottó köz alkotja.
10. Szabadonálló – telepszerű beépítési mód: a szabadonálló beépítési mód döntően gazdasági és különleges területen alkalmazott formája, amikor egy telken célzottan több főépület, a telek építési határvonalait tekintve szabadonállóan kerül elhelyezésre.
11. Szenttamás: Esztergom város történelmi városrésze. Az Álmos utca, Attila utca (Szenttamás hegy felőli oldala), Bajcsy-Zsilinszky út (pártalan oldala a Lépcső utcától a Batthyány utcáig), Bajnok utca, Basa utca (Szenttamás felőli oldala), Batthyány Lajos utca (szenttamás felőli oldala), Becket Tamás utca, Hegy-tető utca, Könyök utca, Lépcső utca (Attila utcától Szenttamás hegy felé vezető szakasza, valamint az Attila utcától a Török Ignác utca felé vezető szakaszának Szenttamás hegy felőli oldala), Nap utca, Perc utca, Szent Tamás kálvária lépcső, Szenttamás utca (a Bánomi áttörésről Szenttamás városrészbe kanyarodó úttól végig mindkét oldala), Török Ignác utca, Új utca és Vasvári Pál utca alkotja.
12. Szomszédos telkek csoportja: Összefüggő területet alkotó azon ingatlanok csoportja, amelyek a telekalakítással érintett ingatlanhoz közvetlenül csatlakoznak, illetve a csatlakozó telkekkel közvetlen szomszédságban állnak.
13. Zártsorú – körülépített udvaros beépítési mód: a zártsorú beépítési mód formája, amikor az elő- oldal és hátsókert értéke 0 m, továbbá egy adott telken, annak telekhatárai mentén, az épületszárnyak által képzett udvart körülzárva kerül az épület elhelyezésre.
3. § (1) A Szabályozási Terven szereplő határelemek, illetve vonalas szabályozási elemek hierarchiáját (egymás felettiségét fedettségét) a következők szerint kell értelmezni:
1. közigazgatási határ,
2. meglévő/megszűnő/tervezett belterületi határ,
3. szabályozási vonal, szabályozási vonal meglévő határvonalon, valamint
4. építési övezet, övezet határa
(2) Az (1) bekezdésben szereplő hierarchia lebontott értelmezése a következő:
a) A közigazgatási határ lehet belterületi határ, lehet szabályozási vonal, lehet övezethatár, de mindig telekhatár.
b) A belterületi határ, lehet szabályozási vonal, lehet övezethatár, de mindig telekhatár.
c) A szabályozási vonal kötelező telekhatár.
d) Az övezethatár lehet telekhatár.
(3) Az (1) bekezdésben szereplő határelemek egyazon vonalon való együttes megjelenítése helyett, mindig csak a hierarchiában legelöl álló kerül közülük ábrázolásra.
1. Határelemek
4. § A szabályozási terv határelemei:
1. közigazgatási határ,
2. meglévő-megmaradó, meglévő-megszűnő és tervezett belterületi határ.
2. Kötelező szabályozási elemek
5. § (1) A szabályozási terv vonalas szabályozási elemei:
1. szabályozási vonal,
2. szabályozási vonal határvonalon,
3. építési övezet, övezet határa, jele,
4. építési vonal.
(2) A szabályozási terv felületként megjelenő szabályozási elemei:
1. közúti közlekedési terület,
2. nem szerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterület,
3. lakótelepi közterület,
4. kötöttpályás közlekedési terület,
5. vízi közlekedési terület,
6. légi közlekedési terület
7. zöldterület – közkert,
8. zöldterület – közpark,
9. erdőterület,
10. erdőterületek rendeltetése – védelmi, gazdasági, közjóléti,
11. vízgazdálkodási terület,
12. elsődlegesen vízgazdálkodási célokat szolgáló terület,
13. emeleti szinten igénybe vehető építési hely,
14. sajátos előírások határa,
15. kerékpárút nyomvonala (EuroVelo, egyéb).
(3) A szabályozási terv sajátos jogintézményei:
1. telekcsoport újraosztással érintett terület
2. elővásárlási joggal érintett terület,
3. kisajátítással érintett terület,
4. útépítési és közművesítési hozzájárulással érintett terület,
5. beültetési kötelezettséggel érintett terület.
(4) A szabályozási tervlapon feltüntetett kerékpárút nyomvonalán a kerékpárút szélességének és burkolatának meghatározása során a természeti értékek, területek (védett, fokozottan védett növény- és állatfajok élőhelye; jó természetességi állapotú élőhelyek; őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő fajokból álló gyepes, cserjés, fás területek) megőrzése, fennmaradása, károsodásának, degradálódásának megelőzése az irányadó.
3. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek
6. § A szabályozási tervben alkalmazott más jogszabály által elrendelt elemek:
7. § (1) A szabályozási terv javasolt szabályozási elemei:
1. javasolt telekhatár,
2. javasolt megszüntető jel,
3. javasolt magánút
4. javasolt gyalogút,
5. javasolt híd.
(2) A javasolt szabályozási elemektől – a vonatkozó jogszabályok és e Rendelet betartása mellett – rendeletmódosítás nélkül is el lehet térni.
5. Tájékoztató elemek
8. § A szabályozási terv tájékoztató elemei:
Közterület alakításra vonatkozó előírások
9. § Közterület-alakítási tervet nem kell készíteni karbantartási feladatok, hibaelhárítás elvégzése, valamint kapubehajtók kialakítása esetében.
Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
10. § (1) Az építési helyet az építési övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével, a következők szerint kell meghatározni:
(2) Az előkert méretét:
11. § Magánút bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.
8. Parkolásra vonatkozó rendelkezések
12. § E Rendelet 4. mellékletében lehatárolt Városszerkezeti jelentőségű területen, minden lakó rendeltetésnek helyet biztosító ingatlan esetében, új építés, vagy rendeltetésmód-változtatás esetén, a telken belül, lakásonként 2 db személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
13. § (1) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál a többszintes növényállomány elhelyezhetőségét biztosítani kell.
(2) Vízfolyások partélének külterületi 50-50 m-es sávjában, mezőgazdasági területfelhasználású telkeken a gyep művelési ágat meg kell őrizni, továbbá – árvízvédelmi célokat szolgáló létesítmények kivételével – épület, építmény nem helyezhető el.
10. Zöldfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések
14. § (1) Többszintes növényállományúnak akkor minősül a zöldfelület, ha minden 150 m2-ére:
a) legalább 1 db nagy, vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa, vagy
b) legalább 20 db cserje, valamint
c) a nem burkolt telekrészen kívül gyep, vagy bármilyen talajtakaró növényzet telepítése megtörtént.
(2) A felszíni parkolókat – függetlenül azok közterületi, vagy telken belüli elhelyezkedésétől – 4 parkoló helyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítésével kell beültetni.
Környezetvédelmi előírások
15. § (1) Állattartó épületek, építmények telepítési távolságára e Rendelet 5. mellékletében foglaltak az irányadóak.
(2) Az elsőrendű árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, 10-10 méter szélességű területsáv védősávnak minősül.
(3) Árvízvédelmi fővédvonal töltéslábától számított
Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
16. § A nagyvízi meder területe elsődlegesen vízgazdálkodási rendeltetésű sávnak minősül.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (tilalmak, telekalakítás, településrendezési kötelezések, közterület-alakítás)
17. § (1) Az építési övezetben, övezetben közműépítmények (különösen szennyvízátemelő, transzformátorház) elhelyezése érdekében, továbbá magánút számára az övezeti előírásoktól eltérő paraméterű telek is kialakítható.
(2) Új nyúlványos (nyeles) telek:
a) meglévő és tervezett belterületen belül nem alakítható ki.
b) külterületen kizárólag fejlesztési területeken kívül, meglévő telekállapot közlekedési kapcsolatának biztosítására, meglévő szolgalmi jog felszámolása céljából alakítható ki.
(3) E Rendelet 3.1. mellékletében felsorolt földrészletek esetén telekalakításra kizárólag minimum a szomszédos telkek csoportjára kiterjedő telekcsoport újraosztási terv alapján kerülhet sor.
(4) Erdészeti, vagy természetvédelmi érdekeket szolgáló telkek kivételével telekalakítás útján nem hozható létre olyan telek, amelynek megközelítése kizárólag Natura 2000 terület, vagy az országos ökológiai hálózat övezetének területén, vagy védett természeti területen keresztül, közterületi út, vagy magánút kialakításával történhet.
13. Elővásárlási jog
18. § (1) A településfejlesztési dokumentumokban meghatározott célok megvalósítása érdekében elővásárlási jog illeti meg Esztergom Város Önkormányzatát a Szabályozási tervlapon ekképp feltűntetett, e Rendelet Elővásárlási joggal érintett ingatlanok című 3.2. mellékletében szereplő helyrajzi számmal nevesített valamennyi ingatlan, illetve a felsorolt helyrajzi számokból telekalakítással kialakuló valamennyi további ingatlan esetében.
(2) A település teljes közigazgatási területén elővásárlási jog illeti meg Esztergom Város Önkormányzatát a többségi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok esetében a tervszerű vagyongazdálkodás megvalósítása érdekében.
14. Kisajátítás
19. § Kisajátítási jog illeti meg Esztergom Város Önkormányzatát a Szabályozási tervlapon feltűntetett valamennyi helyi közút, valamint közkert területtel érintett ingatlan, továbbá e Rendelet Kisajátítással érintett ingatlanok című 3.3. melléklete c), d) e) és f) pontjaiban szereplő helyrajzi számmal nevesített valamennyi ingatlan, illetve a felsorolt helyrajzi számokból telekalakítással kialakuló valamennyi további ingatlan esetében.
15. Útépítési és közművesítési hozzájárulás
20. § Útépítési és közművesítési hozzájárulás terheli a Szabályozási tervlapon ekképp feltűntetett, e Rendelet Útépítési és közművesítési hozzájárulással érintett ingatlanok című 3.4. mellékletében szereplő helyrajzi számmal nevesített valamennyi ingatlant, illetve a felsorolt helyrajzi számokból telekalakítással kialakuló valamennyi további ingatlant, valamint a rehabilitációra kijelölt tömbökben lévő valamennyi ingatlant.
16. Beültetési kötelezettség
21. § (1) Beültetési kötelezettség terheli a közúti közlekedési területtel (KÖu), a nem szerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterülettel (kt.), valamint a magánúttal (mu.) érintkező telekhatára menti min. 5,0 m-es sávját:
Közművek előírásai
22. § Esztergom teljes közigazgatási területén tilos a szennyvizek szikkasztása.
Építés általános szabályai
23. § (1) Az egynél több építési övezetbe, övezetbe tartozó telkekre vonatkozó előírások:
a) Beépítési paraméterek számításánál, beépítési feltételek meghatározásánál az övezeti határvonalat úgy kell tekinteni, mintha az telekhatár lenne.
b) Az a) pontban szereplő rendelkezést építési hely meghatározásánál nem kell alkalmazni, azaz a telken belüli övezethatárnál sem elő-, sem oldal-, sem hátsókerti távolságot nem kell feltételezni. Az épület a telek elő-, oldal- és hátsókerti területének betartásával bárhol elhelyezhető.
c) Az érintett építési övezetek, övezetek beépítési paraméterei között meglévő épületmagassági érték eltérése esetén:
ca) vagy az alacsonyabb épületmagasság-értéket kell az övezethatáron átnyúló épület egészére vonatkoztatni,
cb) vagy építési övezetenként, övezetenként önálló épületet kell építeni az ott megadott épületmagasság betartásával,
cc) vagy a kisebb épületmagasságot alkalmazó nyaktaggal, mindkét építési övezet, övezet megengedett legmagasabb épületmagasságát alkalmazó, önálló, ám nyaktaggal összekapcsolható épületeket kell telepíteni.
(2) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – csak az építési hely határain belül helyezhető el.
(3) Híd bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.
(4) Kerítés legfeljebb 2,5 m magassággal létesíthető. Amennyiben támfal építése szükséges, kerítés csak akkor építhető, ha a támfal és a kerítés együttes magassága a 3,0 m-t nem haladja meg.
(5) A 15%-ot elérő, vagy meghaladó tereplejtésű építési helyen az épület lejtőláb felőli felületére számított homlokzatmagassági értéke nem haladhatja meg az építési övezetre, övezetre meghatározott legnagyobb épületmagasság értékének 1,5-szeresét.
(6) 10%-os lejtésű terep esetén, meglévő, vagy tervezett belterületen, új épület építésekor, illetve meglévő épület átalakításakor, magastetős, oromfalas kialakítás alkalmazása esetén az építési övezeti, övezeti előírásban meghatározott legnagyobb épületmagasság értéke 1 m-rel növelhető.
(7) Városszerkezeti jelentőségű területen a telek beépítésénél az érintett terület egykori morfológiáját meg kell őrizni.
(8) Szenttamás városrész területén, telekegyesítés esetén, a telek beépítésénél az eredeti beépítést kell figyelembe venni.
(9) Zártsorú beépítési módú saroktelek esetén, az építési övezeti kódban szereplő beépítettség legfeljebb 20%-kal megnövelhető az OTÉK 2. számú melléklete A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékei című táblázatának D oszlopában szereplő megengedett legnagyobb beépítettség értékéig.
(10) Kerítés – a városszerkezeti jelentőségű területen fekvő utak, valamint a vízgazdálkodási területen fekvő utak kivételével – az út tengelyétől minimum 5-5 méteren belül nem létesíthető.
(11) A (10) bekezdésben foglaltak esetén, a telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy a kerítésen belül létesíthető.
(13) A külterületi utak (mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak) esetén az út tengelyétől mért 10-10 m-en belül új épület nem helyezhető el.
18. Városszerkezeti jelentőségű területen lévő tömbre vonatkozó rendelkezések
24. § (1) A jó minőségű lakókörnyezet kialakítása, annak tervszerű, összehangolt alakítása érdekében, lakó rendeltetésű épületek elhelyezése során, a belső ingatlanok megközelítése, illetve azok használatának elősegítése érdekében kizárólag beépítési terv alapján, kiszolgáló utat kell kijelölni és magánútként ki kell alakítani.
(2) Valamennyi tömb útépítési és közművesítési hozzájárulással érintett.
(3) Az (1) bekezdésben jelölt, tömbfeltárás célját szolgáló út helyi közút céljára kizárólag a szabályozási terv módosítását követően jegyezhető le.
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
25. § (1) Lakóterület építési övezetében a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
(2) Az építési helyen belül a főépületet a melléképülethez képest, mindig az utca felől kell elhelyezni. Az előírás portaépületre nem vonatkozik.
(3) A személygépjármű tárolására szolgáló garázs a lakóépülettel egybeépítve, terepszint alatt, vagy több személygépjármű tároló közös épülettömeget alkotó kialakításával valósítható meg.
26. § Nagyvárosias lakóterületen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 11. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
27. § Kisvárosias lakóterületen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 12. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
28. § (1) Kertvárosias lakóterületen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 13. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(2) A kertvárosias lakóterület telkeinek közterülettől, vagy magánúttól számított 50 méteres sávján túli része hátsókertnek minősül.
29. § (1) Falusias lakóterületen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 14. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(2) A mező- és erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági rendeltetés legfeljebb a beépíthető terület 1/3-án helyezhető el.
20. Vegyes területek
30. § Vegyes terület építési övezetében a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
31. § (1) Településközpont területen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 16. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(2) Településközpont területen önálló gazdasági rendeltetésű épület nem létesíthető.
32. § (1) Intézmény területen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 17. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(2) Intézmény területen önálló gazdasági rendeltetésű épület nem létesíthető.
(3) Műemlék, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet területén, intézményi területfelhasználás (vi) esetén, az OTÉK 2. számú mellékletének A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékei című táblázat D.8. cellája szerint meghatározott beépítettség alkalmazására kizárólag az örökségvédelmi szempontokkal összhangban kerülhet sor.
21. Általános gazdasági terület [G]
33. § (1) Általános gazdasági terület építési övezetében a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
(2) Általános gazdasági területen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 20/A. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(3) Az előírt zöldfelületi arány 50%-án legalább kétszintes növényállományt kell telepíteni – ahol az, fizikailag lehetséges – a telekhatárok mentén.
(4) Az előírt számú parkoló hely kialakításán túl a teheráru rakodását is telken belül kell biztosítani.
(5) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.
(6) Technológiai jellegű építmények esetében az építési övezetben előírt épületmagasságtól el lehet térni.
22. Üdülőházas terület [Üü]
34. § (1) Üdülőházas terület építési övezetében a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
(2) Üdülőházas területen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 22. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
23. Különleges területek
35. § (1) Különleges terület építési övezetében a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
(2) Különleges területeken a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.
(3) Az eltérő célú és fajtájú különleges területekre vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – a 36-46. § előírásait kell figyelembe venni.
(4) Az előírt zöldfelületi arány 50%-án többszintes növényállományt kell telepíteni – ahol az, fizikailag lehetséges – a telekhatárok mentén.
(5) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.
(6) Technológiai jellegű építmények esetében az építési övezetben előírt épületmagasságtól el lehet térni.
36. § Különleges alacsony intenzitású területen:
37. § Különleges közepes intenzitású területen:
38. § A különleges garázsterület kizárólag személygépjármű tárolására szolgáló rendeltetést tartalmazó épület(ek) elhelyezésére szolgál.
39. § Különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló területen:
40. § Különleges közműterületen:
41. § Különleges közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló területen:
42. § Különleges mezőgazdasági üzemi területen:
43. § Különleges rekreációs, sport, oktatási, hitéleti és idegenforgalmi célú területen:
44. § Különleges strandterületen:
45. § Különleges temető- és kegyeleti park területen:
46. § Különleges vízi sport és horgászsport területen:
Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
47. § (1) A KÖu jelű közúti közlekedési területen, a nem szerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterületen és magánút területen kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetés pavilon formájában is létesíthető.
(2) A KÖk jelű kötöttpályás közlekedési területen:
48. § (1) Zöldterületen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 27. § (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(2) A Zkk/2 övezetben építési tevékenység – az árvízvédelmet és a folyószabályozást érintő építési tevékenység kivételével – nem folytatható.
26. Erdőterület [Ev, Eg, Ek]
49. § (1) Erdőterület övezetében a közművesítettség mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítés, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2) Erdőterületen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 28. § (3) és (4) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
27. Mezőgazdasági területek
50. § (1) Mezőgazdasági terület övezetében a közművesítettség mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítés, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2) Mezőgazdasági területen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 29. § (1) és (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés – az 51. § (3) és (4) bekezdésben, valamint az 54. § (1) bekezdésben szereplő korlátozások betartásával – elhelyezhető.
(3) Mezőgazdasági terület övezete elsődlegesen mezőgazdasági célokat szolgál. Emiatt a terület beépíthető telkeire elsőnek egy gazdasági célú, legalább e Rendelet 2.2. melléklete, Mk, Má, Mko övezetek részletes paraméterei című C) táblázata D oszlopában meghatározott, de legfeljebb 150 m2-es alapterületű mezőgazdasági épületet kell építeni.
(4) Mezőgazdasági terület részét képező telekre az (1) bekezdés szerinti épület megépülését követően, e Rendelet 2.2. melléklete, Mk, Má, Mko övezetek részletes paraméterei című C) táblázata D oszlopában szereplő mértékig lakóépület is építhető.
(5) Mezőgazdasági területen épület, építmény kialakítására – amennyiben rendelkezésre áll –, elsődlegesen művelésből kivett területként nyilvántartott telket, telekrészt kell felhasználni.
(6) Mezőgazdasági terület övezetében birtokközpont nem alakítható ki.
51. § (1) Korlátozott használatú mezőgazdasági területen kizárólag gyepfenntartást szolgáló állattartó épület létesíthető, melyben max. 1 db szolgálati lakás kialakítható.
(2) Pilisszentlélek 01025/5, 01025/6, 01025/7, 01025/8, 01025/9, 01025/16, 01025/17, 01025/18 helyrajzi számú földrészleteken szérűskert (fűrészkert) létesíthető.
28. Vízgazdálkodási terület [V]
52. § (1) Vízgazdálkodási terület övezetében a közművesítettség mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítés megléte, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2) Vízgazdálkodási terület övezetében:
53. § Természetközeli terület övezetében kizárólag a terület fenntartását, fennmaradását szolgáló épület(ek) helyezhető(k) el.
30. Különleges beépítésre nem szánt területek
54. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület övezetében a közművesítettség mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítés megléte, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2) Különleges területeken a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.
(3) Az eltérő célú és fajtájú különleges területekre vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – az 58-64. § előírásait kell figyelembe venni.
(4) Az előírt zöldfelületi arány 50%-án többszintes növényállományt kell telepíteni – ahol az, fizikailag lehetséges – a telekhatárok mentén.
(5) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.
(6) Technológiai jellegű építmények esetében az övezetben előírt épületmagasságtól el lehet térni.
55. § Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területen:
56. § Különleges beépítésre nem szánt hulladékkezelő és hulladéklerakó területen:
57. § Különleges beépítésre nem szánt közműterületen:
58. § Különleges beépítésre nem szánt burkolt köztéren:
59. § Különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi területen:
60. § (1) Különleges beépítésre nem szánt rekreációs, sport, oktatási, hitéleti és idegenforgalmi területen:
61. § (1) Különleges beépítésre nem szánt vízi sport és horgászsport területen:
EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEK KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSAI
62. § Az előírt legkisebb zöldfelületi fedettség mértékének megfelelő méretű területet kétszintes növényállománnyal kell beültetni.
63. § (1) A Vt-5XYZ2[2] jelű építési övezetben:
a) a legkisebb kialakítható telekterület X = köztes teleknél 250 m2, sarokteleknél 200 m2.
b) a legnagyobb beépíthetőség Y = köztes teleknél 50%, sarokteleknél 65%.
c) a legkisebb zöldfelületi fedettség Z = köztes teleknél 25%, sarokteleknél 15%.
d) a 19387 hrsz.-ú telek Szabályozási terven szereplő szabályozását követő telekméret kialakítható.
(2) A Vt-5X910(OF-2)[2] jelű építési övezetben a legkisebb kialakítható telekterület X = megegyezik az épület méretével.
(3) A Vt-52612(OF-2)[2], valamint a Vt-5X910(OF-2)[2] jelű építési övezetekben a telek teljes területe építési helynek minősül.
(4) A szabályozási terven a nem szerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterület területén „emeleti szinten igénybe vehető építési hely”-ként jelzett terület az építési övezetbe tartozó épület emeleti szinti épületbővítésére igénybe vehető.
(5) A 19377, a 19378/1, a 19378/2, a 19379, a 19380, a 19383, a 19384, a 19387 hrsz.-ú ingatlanok területén az előírt legnagyobb épületmagasság, magasabb párkányvonalú csatlakozó földszintes épület esetén úgy kell alkalmazni, hogy az új épület épület- és párkánymagassága legfeljebb a a csatlakozó földszintes szomszéd épület meglévő paraméterei mértékéig növelhető, de az alacsonyabb szomszéd épület felé nem létesíthető 1,0 m-nél magasabb takaratlan tűzfal.
64. § (1) Új légvezeték nem létesíthető.
(2) A teljes terület útépítési és közművesítési hozzájárulással érintett.
(3) A K-26X8Y[3] jelű övezetben:
a) a legnagyobb beépíthetőség X= 35%,
b) a legnagyobb épületmagasság Y= 9,0 m,
(4) A K-26X9Y[3] jelű övezetben:
a) a legnagyobb beépíthetőség X= 25%,
b) a legnagyobb épületmagasság Y= a Helischer József utca mentén 7,0 m, a Nagy-Duna sétány mentén 9,0 m. Az előírás a tömb Dunával párhuzamos felezővonalától Helischer József utca, illetve Nagy-Duna sétány felé eső térrészére vonatkozik. A felezővonalat átlépő épületre a kisebb épületmagasságot kell alkalmazni.
c) a legkisebb zöldfelületi fedettség számításánál a zöldtető nem vehető figyelembe,
d) a kialakítható minimális telekszélesség 20 m, a minimális telekhosszúság 40 m.
(5) A K-2XY92[3] jelű övezetben:
a) a legkisebb kialakítható telekterület X= 950 m2, amely egyben a legkisebb beépíthető telekterületnek is számít,
b) a legnagyobb beépíthetőség X= 25%,
c) a legnagyobb épületmagasság Y= 4,5 m,
d) a legkisebb zöldfelületi fedettség számításánál a zöldtető nem vehető figyelembe,
(6) A KD-X445Y(OF-5)[3] jelű övezetben:
a) a beépítési mód X = a telekalakítást követően kialakuló ingatlan egésze építési helynek minősül.
b) a legnagyobb épületmagasság Y=14,0.
c) az országos előírások szerint elhelyezendő személygépkocsik számának 75%-át telken belül kell biztosítani. A további szükséges személygépkocsi parkolót 500 méteren belüli bármely más telken, közterületen, vagy közforgalom számára megnyitott magánúton kell biztosítani.*
(7) A KD-2XY8Z[3] jelű övezetben:
a) a legkisebb kialakítható telekterület X= 4000 m2,
b) a legnagyobb beépíthetőség Y = 35%,
c) a legnagyobb épületmagasság Z= 14,0 m,
d) a szálloda esetében a homlokzatmagasság:
da) az élményfürdő felőli homlokzatmagasság 14,0 m,
db) a Duna felőli (Kis-, illetve Nagy-Duna) homlokzatmagasság 12,0 m, a legfelső szint Duna felőli homlokvonalának 45°–os visszahúzásával 14,0 m.
(8) A KD-242XY[3] jelű övezetben:
a) a legkisebb zöldfelületi fedettség Y = 70%,
b) a legnagyobb épületmagasság Z= 7,0 m,
(9) A KD-2YZ8X[3] jelű övezetben:
a) a legkisebb kialakítható telekterület Y = 1500 m2,
b) a legnagyobb beépíthetőség Z = 35%,
c) a legnagyobb épületmagasság X= 14,0 m.
(10) A KÖu[3] jelű övezetben épület nem építhető.
(11) Üzemanyag töltőállomás csak a hajóforgalom számára létesíthető, és csak a Nagy-Duna mentén.
(12) A Z-Kp/2[3] jelű övezetben a legkisebb zöldfelületi fedettség számításánál a zöldtető nem vehető figyelembe.
(13) A Z-Kp/3[3] jelű övezetben arborétum működéséhez kapcsolódó létesítmények helyezhetők el.
(14) A Z-Sp/1[3] jelű övezetben a legkisebb zöldfelületi fedettség számításánál a zöldtető nem vehető figyelembe.
(15) A Z-Sp/2(OF-3)[3] jelű övezetben:
a) az építési hely meghatározásánál a Gesztenye fasor felőli 8 méteres előkert méretén túli terület egészét építési helynek kell tekinteni.
b) sport- és rendezvénycsarnok, pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, tornapálya, öltöző, mosdó, lelátó, gyermekjátszótér), emlékmű és szobor helyezhető el.
(16) A Prímás-sziget nagyvízi medernek számít az „Esztergom KEHOP” árvízvédelmi fejlesztés befejezéséig.*
65. § (1) Úszómű az alábbi célból létesíthető a Kis-Duna-öböl Prímás-szigeti oldalán:
a) vízi sport használat – vízi sport egyesületek, oktatási intézmények részére,
b) turisztikai,
c) vendéglátás.
(2) A létesíthető úszómű legnagyobb alapterülete 18 m2, legnagyobb hossza 6 méter, legnagyobb szélessége 3 méter. A hosszúsági értéket partvonallal párhuzamosan, a szélességi értéket partvonalra merőlegesen kell értelmezni. A meghatározott hosszúsági értéktől a vízi sport céljára kialakított úszóművek esetében a hajó méreteihez igazodva el lehet térni.
(3) Új úszóművön felépítmény nem létesíthető.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
66. § (1) E Rendelet a kihirdetésétől számított 30. napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti:
a) Esztergom, Szenttamás városrész helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 40/2005. (XI. 5.) önkormányzati rendelete,
b) Esztergom, Víziváros és Várhegy helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 41/2006. (VII. 14.) önkormányzati rendelete,
c) Esztergom, Királyi város (Királyi város, Hévíz, Szentanna, Csutimonostor városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 43/2006. (VII. 14.) önkormányzati rendelete, valamint
d) Esztergom, Prímás-sziget helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 42/2007. (VI. 28.), önkormányzati rendelete.
1. melléklet