Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 22/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2025. 02. 14- 2025. 02. 14Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 22/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelet módosításáról
[1] Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján.
[2] a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított véleményezési jogköre alapján az állami főépítész, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, az örökségvédelmi hatáskörében eljáró Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal, az illetékes nemzeti park igazgatósága, a honvédelemért felelős miniszter, valamint a helyi partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 4/2023. (III.29.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 2. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Településképi illeszkedés vonatkozó rendelkezések”
2. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Településképi illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e Rendelettel nem szabályozott esetben.
(2) Településképi szempontból illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
a) környezetéhez igazodik;
b) a településrész építészeti karakterét megőrzi;
c) a meglévő formakultúrát megtartja;
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.”
3. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Helyi védelem alá helyezés, illetve megszűntetés általános szabályai:
a) helyi védelem alá helyezést, illetve a védelem megszűntetését a helyi partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendeletben nevesített partner, az Önkormányzat, valamint államigazgatási szerv kezdeményezhet;
b) a kezdeményezés minimális tartalma az alábbi:
ba) az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltűntetés),
bb) a javasolt helyi védelem jellege (területi, egyedi),
bc) értékvizsgálat és a kezdeményezés rövid indoklása,
bd) a kezdeményező adatai,
be) a védendő elem ismert további adatai (tulajdonosa, története, korábbi állapota stb.),
bf) bontási szándék esetén a bontás szükségességét alátámasztó megfelelő indokolás;
c) a kezdeményezés beadásának módja: a polgármesternek, vagy az önkormányzati főépítésznek címezve írásban az E-PAPÍR üzenetküldő alkalmazáson keresztül elektronikus úton, illetve papír alapon postai úton vagy személyesen.
(2) Helyi védelem alá helyezés, vagy megszüntetés szabályai:
a) Helyi védelem alá helyezésről, vagy helyi védelem megszüntetéséről az Önkormányzat e Rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében dönt, míg a védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére vonatkozó javaslat elutasításáról az eljárás megindítása keretében normatív határozattal dönt.
b) Helyi védelem megszüntetésére kizárólag az alábbi előírások együttes betartása mellett kerülhet sor:
ba) műszaki indokok alapján, vagy életveszély elhárítása miatt, vagy a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése miatt, vagy ha a helyi védett érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette, vagy megsemmisülés esetén kerülhet sor;
bb) a helyi védett elem teljes körű műszaki felmérése (alaprajzok, metszetek, homlokzatok, minden irányú fényképes dokumentálás – ha releváns – történeti kutatás) megtörtént;
bc) a megszüntetés hatására a települési arculat nem változik kedvezőtlen irányba.
c) Ha a helyi védett érték magasabb szintű védettséget kap, akkor a helyi védelmet meg kell szüntetni.
d) A helyi védelem nyilvántartása – a cím, a helyrajzi szám és a védelem tárgya megjelölésével, a védelem jellege szerinti megkülönböztetéssel – a településképi rendelet 1. mellékletében szerepel. A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik.
(3) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítése a települési főépítész feladata.
(4) A védelem alá helyezésre vonatkozó javaslat elfogadása esetén a települési főépítész elkészítteti a helyi értékkataszterben rendszeresített, az érték kategóriájának megfelelő értékvédelmi adatlapot.”
4. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) az 1. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
„8. A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények”
5. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 8. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó, építés során érvényesítendő, területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) ikres beépítési módnál a már kialakult épület-ikerpárokkal összhangban álló épület- elhelyezést kell alkalmazni,
ab) oldalhatáron álló beépítési módnál utcaszakaszonként egységes oldalkerti épület-elhelyezést és utcaszakaszonként összehangolt garázselhelyezést kell alkalmazni.
ac) a településen megjelenő, egyedi telepítésű épület-elhelyezésnél a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni:
b) a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:
ba) kerti építmény(eke)t, műtárgya(ka)t hátsókertben kell elhelyezni az alábbi kivételek figyelembevételével:
bb) portaépület előkertben is elhelyezhető.
bc) földbe süllyesztett pince oldalkertben is elhelyezhető.
bd) közműbecsatlakozási műtárgy, elsősorban növényzettel takartan, előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.
be) pad, játszótéri építmény, szobor, képzőművészeti alkotás, lugas, szaletli előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó, építés során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) elsősorban természetes (pl. kő, tégla, fa);
ad) nem telített és környezetétől élesen nem elütő színű; valamint
ae) árnyalatában földszínű, vagy fehér.
b) a tömegformálás tekintetében bármely:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos,
bc) funkciójával összhangot mutató,
tömegformálás használható.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó;
cb) tagozatokat visszafogottan használó;
cc) díszítésében egyszerűségre törekvő;
cd) pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó;
ce) nyílásrendszerében rendezett, valamint
cf) elsősorban természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó;
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas;
dc) a művi értékekkel egységben kezelt;
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző;
de) az 5. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó;
df) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó; valamint
dg) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:
ea) egységes arculatot kialakító;
eb) zavarosan vibráló színezést, felületet nem eredményező;
ec) az építmények összhangját megteremtő;
ed) a táji látványt előtérbe helyező; valamint
ee) építészeti és tájépítészeti szakmai szempontokat képviselő
f) a sajátos építményfajták építése, felújítása, vagy átépítése során – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelembe kell venni – lehetőség esetén –, területüket, szerkezeteiket felhasználni;
fb) az előkertben, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni;
fc) az antennák közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni;
fd) a légkondicionáló kültéri egységeinek közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni;
fe) szélkerék nem létesíthető.
g) kerítéskialakítás tekintetében:
ga) a településen áttört kerítést kell létesíteni az alábbi kivételek figyelembevételével:
gb) forgalmi terhelések mérséklésére:
gc) történeti hagyományok megtartására;
gd) utcaképi illeszkedés biztosítására; valamint
ge) építészeti koncepció érvényesítésére tömör kerítés is kialakítható.
h) a kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
ha) az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása;
hb) időtálló, minőségi anyaghasználat;
hc) élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása;
hd) elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata;
he) növényzet alkotta kerítés lehetősége;
hf) balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) kerülése;
hg) kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.”
6. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 9. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó, építés során érvényesítendő, területi építészeti követelmények a beépítés telepítési módjának tekintetében az alábbiak:
a) a történetileg kialakult, egyedi tájjelleg megőrzését biztosító;
b) a tájba-simulásra legalkalmasabb helyet elfoglalóépület-elhelyezést kell alkalmazni.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó építés során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) elsősorban természetes (pl. kő, tégla, fa);
ad) nem telített és környezetétől nem elütő színű; valamint
ae) árnyalatában földszínű, vagy fehér.
b) a tömegformálás tekintetében bármely:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos,
bc) funkciójával összhangot mutató,
tömegformálás használható, továbbá markáns stílusjegyeket hordozó, ám funkciójában a környezetét szolgáló építmény (pl. magasles, kilátótorony stb.) is engedélyezhető.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó;
cb) tagozatokat visszafogottan használó;
cc) díszítésében egyszerűségre törekvő;
cd) pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó;
ce) nyílásrendszerében rendezett, valamint
cf) természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó;
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas;
dc) a művi értékekkel egységben kezelt;
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző;
de) az 5. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó;
df) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó; valamint
dg) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:
ea) egységes arculatot kialakító;
eb) zavarosan vibráló színezést, felületet nem eredményező;
ec) az építmények összhangját megteremtő;
ed) a táji látványt előtérbe helyező; valamint
ee) építészeti és tájépítészeti szakmai szempontokat képviselő
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelembe kell venni – lehetőség esetén –, területüket, szerkezeteiket felhasználni;
fb) a táji feltárulást, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni;
fc) az antennák táji látványt zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni; fd) a légkondicionáló kültéri egységeinek táji látványt zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni.
g) a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:
ga) a táji látványt nem zavaró;
gb) a növényzettel harmonikus
gc) elsősorban természetes anyagokból készülő;
gd) az épületek, építmények összhangjára ügyelő
kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el.
h) kerítéskialakítás tekintetében:
ha) áttört, vagy növényekből álló kerítést kell létesíteni;
hb) a kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
hc) az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása;
hd) időtálló, minőségi anyagok használata;
he) élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása;
hf) elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata;
hg) növényzet alkotta kerítés lehetősége;
hh) balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) kerülése;
hi) kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása
9/A. Hegyvidéki pincés településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények”
7. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 9/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Hegyvidéki pincés területeken a közterületek burkolatát és berendezését az utcaképhez igazodva egységesen kell kialakítani.”
8. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 9/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Hegyvidéki pincés területeken új épület vagy épületrész megépítése, valamint helyi egyedi védelem alatt nem álló épület tömegét érintő felújítása, átalakítása, bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során az épület fő méreteit az utcában lévő, az adott településképi karakter jellegzetes jegyeit hordozó helyi egyedi védett épületekhez, épületrészletekhez harmonikusan illeszkedve, azok jellemző homlokzatszélességét, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.”
9. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 10. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. A helyi egyedi védelem alatt álló értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények”
10. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 10. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény átalakítása, bővítése, felújítása, átépítése helyreállítása, korszerűsítése és karbantartása során érvényesítendő egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) elsősorban természetes (pl. kő, tégla, fa);
ad) nem telített és környezetétől élesen nem elütő színű; valamint
ae) árnyalatában földszínű, vagy fehér.
b) a tömegformálás tekintetében bármely:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos,
bc) funkciójával összhangot mutató,
tömegformálás használható.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó;
cb) tagozatokat visszafogottan használó;
cc) díszítésében egyszerűségre törekvő;
cd) pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó;
ce) nyílásrendszerében rendezett;
cf) logikát tükröző; valamint
cg) természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó;
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas;
dc) a művi értékekkel egységben kezelt;
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző;
de) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó; valamint
df) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:
ea) egységes arculatot kialakító;
eb) zavarosan vibráló színezést, felületet nem eredményező;
ec) az építmények összhangját megteremtő;
ed) utcaszakaszonként egységes megjelenést előtérbe helyező; valamint
ee) építészeti és tájépítészeti szakmai szempontokat képviselő.
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelembe kell venni – lehetőség esetén –, területüket, szerkezeteiket felhasználni;
fb) az előkertben, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni;
fc) az antennák településképet zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni;
fd) a légkondicionáló kültéri egységeinek településképet zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni
(2) A védelem alatt álló helyi építészeti örökség területén lévő helyi egyedi védett épületek átalakítása, bővítése, felújítása, átépítése helyreállítása, korszerűsítése és karbantartása során az alábbi követelményeknek kell együttesen eleget tenni:
a) karaktert megtartó;
b) arányrendszert megőrző;
c) új elemeiben a régihez illeszkedő;
d) esztétikát, minőséget hordozó, valamint
e) építészeti értéket teremtő építészeti megoldások építhetők”
11. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 11. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése”
12. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 11. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Villamosenergia-ellátással kapcsolatos műtárgyak elhelyezésre vonatkozó követelmények:
a) Belterületen
aa) a villamos energia – közép-, kisfeszültségű - és közvilágítási hálózatok bővítése, új hálózat kiépítése földkábeles elhelyezéssel történhet,
ab) villamos energia hálózati rekonstrukció során földkábeles elhelyezésre kell áttérni,
ac) új épület építése, új villamos-energia bekötés létesítése, vagy a meglévő bekötés rekonstrukciója vagy átépítése esetén villamosenergia ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
ad) elosztószekrények elhelyezését az országos vagy helyi védett területen és országos vagy helyi védelem alatt álló ingatlan telekhatárától számított 50 méteren belül süllyesztett megoldással, a környezethez illeszkedően kell megoldani.
b) Külterületen az országos, vagy helyi jelentőségű védett természeti területen, valamint európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területen (Natura 2000 területen) új villamos energia hálózat kiépítése földkábeles elhelyezéssel történhet.
c) Külterületen a b) pontban felsorolt esetek kivételével az újonnan kiépítendő villamos energia hálózatok föld felett is vezethetők, azzal a feltétellel, hogy a tájképvédelmi terület övezetében a vezeték tervezése során figyelemmel kell lenni a tájkép egysége megőrzésére
d) Közterületen kialakítandó transzformátor-állomások helyét és kialakításának módját az Önkormányzattal egyeztetett módon a beépítéssel összehangoltan, a környezethez illeszkedve kell meghatározni. A környezetbe illeszkedés meghatározása során a településképi szempontból meghatározó terület anyaghasználatra, valamint kerítés és támfal kialakítására vonatkozó előírásait kell elsődlegesen alkalmazni.
(4) Hírközléssel és távközléssel kapcsolatos műtárgyak elhelyezésre vonatkozó követelmények:
a) Belterületen településkép-védelmi szempontból a hírközlési-, távközlési- és a kábel TV-hálózatokat
aa) újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni,
ab) meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni,
ac) új fogyasztói bekötés létesítése, vagy a meglévő bekötés rekonstrukciója vagy átépítése esetén ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni,
ad) föld feletti elosztószekrények elhelyezését országos vagy, helyi védett területen süllyesztve, a környezetbe illesztve kell megoldani.
b) Külterületen az országos, vagy helyi jelentőségű védett természeti területen, valamint európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területen (Natura 2000 területen) új hírközlési és távközlési hálózat kiépítése földkábeles elhelyezéssel történhet.
c) Külterületen a b) pontban felsorolt esetek kivételével a hírközlési és távközlési hálózatok föld felett is vezethetők melyeket a villamos energia hálózatokkal és a közvilágítási szabadvezetékekkel közös oszlopsoron kell vezetni. A közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
d) Külterületen a tájképvédelmi terület övezetében a vezeték tervezése során figyelemmel kell lenni a tájkép egysége megőrzésére.”
13. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § Szakmai konzultációt kell lefolytatni Esztergom város közigazgatási területén tervezett építési tevékenység megkezdése előtt kivéve, ha az:
a) a helyi védelemmel nem érintett épületen közterületről nem látható változást eredményez, vagy
b) kivitelezési időszakra, ideiglenesen felállított állvány, felvonulási épület, mobil wc, mobil mosdó-zuhanyozó építmény létesítését eredményezi”
14. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni Esztergom város közigazgatási területén építmény építésére, bővítésére irányuló építési vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokat, helyi emlék bontási engedélyezési eljárását, egyszerű bejelentéssel épülő új épület hatósági eljárását és összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszát megelőzően az építésügyi hatósági engedélykérelem tárgyának településképi illeszkedésével kapcsolatban.”
15. § (1) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 16. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul. A kérelmet Esztergom város önkormányzatához (továbbiakban: önkormányzat) az országos követelményekben meghatározott tartalommal az ÉTDR-en keresztül kell benyújtani.
(2) A polgármester a Közgyűlés által átruházott hatáskörben a településképi véleményét a helyi építészeti tervtanács szakmai véleményére alapozza.”
(2) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 16. § (3) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A véleményezési eljárás során vizsgálni kell:
több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítésénél)
„ca) biztosított lesz-e, vagy marad-e az előírásoknak, illetve az településképi illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága;”
(3) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 16. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A véleményezési eljárás során vizsgálni kell:)
16. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) VII. Fejezete az „A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre” alcímét megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
„16/A. A bejelentési eljárással érintett építmények és rendeltetésváltozások köre”
17. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 17. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Településképi bejelentési eljárással érintett, a (2) bekezdés területi hatályával –azon esetek kivételével, amelyekben az önkormányzat a vonatkozó jogszabályok szerint nem illetékes:
a) a Rendelet 4. mellékletének táblázatában szereplő építési tevékenységek;
b) meglévő építmények rendeltetésének – részleges, vagy teljes - megváltoztatása,
c) az épületben az önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása.
(2) Településképi bejelentési eljárással érintett:
a) az (1) bekezdés a) pontja tekintetében a település településképi szempontból meghatározó területe és a helyi egyedi védelemmel érintett építmény és annak telkén végzett építési tevékenység,
b) az (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a település teljes közigazgatási területe.”
18. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 17/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul. A kérelmet az önkormányzathoz az országos követelményekben meghatározott tartalommal az E-PAPÍR üzenetküldő alkalmazáson keresztül elektronikus úton kell benyújtani. Vagy – természetes személy - esetében papír alapon írásban is benyújtható.
(2) A Közgyűlés átruházott hatáskörében a polgármester hatósági határozatát az önkormányzati főépítész szakmai véleményére alapozza”
19. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § A helyi egyedi védelem alatt álló építmények településképi megjelenésének javítása érdekében, az azt rontó állapotú építményekre helyrehozatali kötelezettség írható elő, a következő feltételek együttes teljesülésével
a) Helyrehozatali kötelezettség kizárólag a településképben megjelenő (közterületről látható, közterület felőli rálátással érintett) építmény(ek)re írható elő.
b) A helyrehozatali kötelezettségnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
c) az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés);
d) az építmény tulajdonosát/tulajdonosait;
e) a helyrehozatali kötelezettség által érintett szerkezet(ek), arculati elem(ek) leírását, vagy a teljes építmény megnevezését;
f) a helyrehozatal teljesítésének végső határidejét;
g) a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait;
h) a helyrehozatalhoz nyújtható önkormányzati támogatás – e Rendelet 24. §-ban – lehetőségét és feltételeit; valamint
i) a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (pl. településképi kötelezés, településképi bírság).”
20. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) IX. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG”
21. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 19. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:)
22. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 20. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. A településképi kötelezési eljárás”
23. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai
a) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy bejelentésre indul.
b) A településképi kötelezési eljárást a Közgyűlés által átruházott hatáskörben a jegyző folytatja le, és hatósági határozat formájában kötelezést bocsát ki.”
24. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 21. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei”
25. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § Településkép-védelmi bírság a következő esetekben szabható ki:
a) az önkormányzat által elrendelt szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás vagy településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
b) a szakmai konzultációról készült jegyzőkönyv megállapításától, a településképi bejelentésben vagy véleményben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,
c) a településképi követelmények, rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatnak a megvalósítható, vagy a tiltott rendeltetésekre vonatkozó szabályainak a be nem tartása,
d) döntés végre nem hajtása.”
26. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 22. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja”
27. § (1) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 22. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja:)
(2) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 22. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja:)
28. § (1) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat az alábbi támogatási és ösztönző rendszert alkalmazza.”
(2) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 23. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az igénybejelentésnek tartalmaznia kell:)
29. § (1) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(4) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 4. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
30. § Hatályát veszti a településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..)
a) 1. § (6) bekezdés 2. és 3. pontja,
b) 9/A. § (2) bekezdése,
c) 12. alcím címe,
d) 12. § (1) és (2) bekezdése.
31. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelethez