Bajna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (X. 29.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2025. 11. 13- 2025. 11. 13Bajna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (X. 29.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet módosításáról
[1] Településfejlesztési célból és beérkezett egyedi kérelmek miatt szükségessé vált Bajna Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet módosítása.
[2] Bajna Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6) pontja, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Kormányrendelet 64. és 65. §-ban rögzített véleményezési szabályok figyelembevételével a partnerek és a 11. mellékletben foglalt véleményező szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Jelen építési szabályzat mellékletei: 1. sz. melléklet: Fogalommagyarázat, 2. sz. melléklet: Helyi értékvédelem, 3. sz. melléklet: Sajátos jogintézmények, 4. sz. melléklet: Szabályozási terv. 5. sz. melléklet: Szabályozási terv módosítás (SZT-M1), 6. sz. melléklet: Szabályozási terv módosítás (SZT-M/2), 7.sz. melléklet: Szabályozási terv módosítás (SZT-1/M1), 8.sz. melléklet: Szabályozási terv módosítás (SZT-2/M4), 9.sz. melléklet: Szabályozási terv módosítás (SZT-2/M5), 10.sz. melléklet: Szabályozási terv módosítás (SZT-2/M6), 11.sz. melléklet: Építési övezetek, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírások táblázatai.”
2. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Meglévő telek megosztása vagy telekhatár-rendezése esetén az építési övezetekre előírt legkisebb telekszélességnek a telek egyik oldalhatárára merőlegesen szerkesztve, közterülettel vagy magánút területtel határos részétől mérve legalább 15 méter mélységig mindenhol teljesülnie kell.”
3. § (1) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az előkert mérete:
a) túlnyomórészt beépített telektömb esetén: a tömb érintett utcaszakaszán kialakult állapothoz igazodó kell legyen.
b) új beépítés esetén: - lakóterület esetében: 5 m; - külterületi gazdasági terület esetében: legalább 10 m; - egyéb esetben: legalább 5 m, kivéve ha a Szabályozási terv másként nem jelöli, vagy az építési övezetre vonatkozó előírás másként nem rendelkezik.”
(2) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az oldalkert és hátsókert az OTÉK szerinti, kivéve ha a Szabályozási terv másként nem jelöli, vagy az építési övezetre vonatkozó előírás másként nem rendelkezik.”
4. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 6,0 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kertvárosias lakóterületen önálló épületként elhelyezhető:
a) legfeljebb kétlakásos lakóépület;
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
(3) Kertvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhető:
a) legfeljebb négylakásos lakóépület;
(4) Kertvárosias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:
a) üzemanyagtöltő állomás;
b) kézműipari épület;
c) sportépítmény;
(5) A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.
(5a) A Lke-6 jelű kertvárosias lakó építési övezet övezeti előírásai:
a) A közművesítettség közüzemi ellátással vagy – hatóságilag engedélyezett egyedi közműpótlók, megújuló energiaforrások alkalmazásával történhet.
b) Az előkert határa a szabályozási terven meghatározott építési vonal szerint, illetve 5 méter. Az oldalkert 5,5 méter., a hátsókert 6 méter.
c) Az előkert határa egyben -eltérési lehetőséggel szabályozott- építési vonal is. Az új épületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 50 %-a kötelezően az építési hely előkerti határvonalára és építési vonalára kell kerüljön.
d) Az építési övezet területén a telken belül a zöldfelületként kialakítandó területen a patak medrének telekhatárától mért 3-3 méteres kezelési sávját szabadon kell hagyni, nem keríthető le, nem ültethető be és szolgalmi jogot kell biztosítani a mederkarbantartó számára.
e) A beültetési kötelezettséggel érintett területen a zöldfelület kialakítása kétszintes növényzetként lehet, ahol 1 db nagy lombkoronájú fa/30m2 és 5 db cserje/40 m2 a kötelezően telepítendő növényállomány.
f) A fő rendeltetési egységet kiszolgáló melléképület és gépjárműtároló az építési övezet területén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben helyezhető el.
g) Az építési övezet területén az alábbi melléképítmények helyezhetők el a főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű különálló építményként:
ga) közmű-becsatlakozási műtárgy,
gb) közműpótló műtárgy,
gc) hulladéktartály-tároló,
gd) kerti építmény, pergola,
ge) háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem.
(6) Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, a 5. §(9-11) bekezdések figyelembevételével.
(7) Az építési övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció a 850 m2 telekméretet meghaladó telkeknél a legfeljebb két lakás két önálló épületben is elhelyezhető. A fő rendeltetésű önálló lakó épületek között minimum 10 méter távolság tartandó a 6 méter hátsókert biztosítása mellett.
(8) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése
a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben;
b) önálló épületben, kizárólag meglévő főépület (lásd: fogalommagyarázat) esetén történhet.
(9) A Szabályozási terven a telek be nem építhető részeként jelölt területen épület, építmény nem helyezhető el.
(10) Az övezet területén állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek csak akkor helyezhetők el, ha a területen a helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetővé teszi. Az állattartási rendelet megalkotásáig állattartó épület nem helyezhető el.”
5. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyen gazdasági épületek is elhelyezhetők.
(2) Falusias lakóterületen önálló épületként elhelyezhető:
a) legfeljebb kétlakásos lakóépület;
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
c) szálláshely szolgáltató épület;
d) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
e) kézműipari építmény;
f) sportépítmény.
(3) Falusias lakóterületen az érdekelt szakhatóságok hozzájárulása esetén önálló épületként kivételesen elhelyezhető: a) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény; b) termelő kertészeti építmény.
(4) Falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:
a) üzemanyagtöltő állomás.
(5) A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.
(6) Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, a 5. § (9-11) bekezdések figyelembevételével.
(7) Az építési övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció a 850 m2 telekméretet meghaladó telkeknél a legfeljebb két lakás két önálló épületben is elhelyezhető. A fő rendeltetésű önálló lakó épületek között minimum 10 méter távolság tartandó a 6 méter hátsókert biztosítása mellett.
(8) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése
a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben;
b) önálló épületben, kizárólag meglévő főépület esetén történhet.
(9) Az építési övezet területén állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek csak akkor helyezhetők el, ha a területen a helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetővé teszi. Az állattartási rendelet megalkotásáig állattartó épület elhelyezhető.
(10) Az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület csak a megengedett beépítési mérték 30 %-át meg nem haladó, de legfeljebb 100 m² bruttó szintterületű lehet.
(11) Az építési övezet területén állattartást szolgáló épületek 400m2 –nél kisebb telkeken nem létesíthetők.
(12) A Szabályozási terven jelöltek szerint az építési telek be nem építhető részét figyelembe kell venni.
(13) A Szabályozási terven a telek be nem építhető részeként jelölt területen fóliás technológiájú kertészeti építményeken kívül más épület, építmény nem helyezhető el, a terület házikertként (lásd: fogalommagyarázat) hasznosítandó.
(14) Az övezetben előírt max. építménymagasság — technológia függvényében — közterületről takart földszintes gazdasági épület esetében max. 3,0 méterrel túlléphető.
(15) A településen jellemző, soros elrendezésű, több önálló helyrajzi számon található, de azonos udvarra nyíló, közterületi kapcsolattal nem rendelkező földrészletek meglévő önálló lakóépületei felújíthatók, tetőterük az építési övezetben előírt építménymagasság betartásával beépíthető, de új épület – már korábban kialakított telken sem – építhető.”
6. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) A településközpont vegyes terület a Szabályozási terven Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) Településközpont vegyes területen az OTÉK-ban (16.§(2)) felsoroltak közül önálló épületként elhelyezhető:
a) legfeljebb hat lakásos lakóépület;
b) igazgatási épület;
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület;
d) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület;
e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
f) sportépítmény.
(3) Településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el:
a) üzemanyagtöltő állomás;
b) parkolóház;
c) önálló főépületként egyéb gazdasági építmény;
d) önálló főépületként termelő kertészeti építmény;
e) állattartó épület.
(4) A településközpont vegyes építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.
(4a) A Vt4 jelű településközponti vegyes építési övezet övezeti előírásai:
a) A közműellátás mértéke: teljes
b) Az előkert mérete 0 méter
c) A hátsókert mérete 6 méter.
(4b) A Vt5 jelű településközponti vegyes építési övezet övezeti előírásai:
a) A közműellátás mértéke: teljes
b) Az előkert mérete 0 méter
c) A hátsókert mérete 0 méter.
(5) Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, a 5. § (9-11) bekezdések figyelembevételével.
(6) Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető.
(7) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése:
a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben;
b) önálló épületben, kizárólag meglévő főépület esetén történhet.
(8) Az övezet területén a legnagyobb építménymagasság új építésű templom, sportcsarnok esetén túlléphető legfeljebb 5,0 m-rel.”
7. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, a Szabályozási terven Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen önálló épületként elhelyezhető:
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület;
b) a nem nagyüzemi jellegű állattartás (lásd: fogalommagyarázat) céljait szolgáló épületek;
c) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb kétlakásos lakóépület;
d) igazgatási, egyéb irodaépület;
e) parkolóház, üzemanyagtöltő;
(3) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kivételesen sem helyezhető el:
a) sportépítmény.
(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.
(5) Az építési övezet belterületi, illetve belterülethez kapcsolódó építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, a 5. § (9-11) bekezdések figyelembevételével, külterületi, belterülethez nem kapcsolódó építési telkei részleges közművesítettség esetén építhetők be.
(6) Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető.
(7) Gazdasági épület esetében ha az alkalmazott technológia nagyobb építménymagasságot követel meg, az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető építménymagasság 3 méterrel túlléphető.
(8) A Gksz1, és a Gksz2 övezetben a minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén min. 5 m-es sávban többszintű növényzet (gyep-,fa- és cserjeszint) telepítése kötelező.
(9) A Gksz1, és a Gksz2 építési övezet területén új épület elhelyezésének építési engedélyezési eljárását a 5. § (8-9) bekezdésekben foglaltak szerinti elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze.
(10) Belterületi Gksz 3 és Gksz5 jelű építési övezet területen üzemanyagtöltő nem helyezhető el.
(11) A Gksz4 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet övezeti előírásai:
a) A közműellátás mértéke: részleges
b) b) előkert 5 méter.
(12) A Gksz5 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet övezeti előírásai:
a) A közműellátás mértéke: teljes
b) Az építési övezet területén a 32. § (2) bekezdésben felsorolt rendeltetések, valamint
ba) raktár, tárolás
bb) gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló 1 db lakás
bc) mezőgazdasági termék feldolgozási
bd) kereskedelmi, szolgáltatói, gazdasági
rendeltetésű épületek elhelyezhetők.
c) Az előkert mérete 0 méter.
d) A hátsókert mérete 0 méter.”
8. § (1) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet 39. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Bajna területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók: )
(2) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet 39. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Bajna területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók: )
9. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet 46. § (2) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(Az általános mezőgazdasági területek a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás szerint: )
10. § (1) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet 49. § (2)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezet területén a kertészeti termelést, termékfeldolgozást és tárolást szolgáló gazdasági építmények, terepszint alatti építmény (pince) helyezhetők el. Lakóépület nem építhető.
(3) Az Mk jelű övezet területén építeni legalább 60%-ban kert, szőlő- vagy gyümölcsműveléssel hasznosított telekre lehet. Szántó, gyep, erdő, parlag terület nem építhető be.
(4) Az Mk jelű övezetben az épületek, építmények elhelyezésének feltételei a következők:
a) a beépíthető legkisebb telekméret 720 m2 ,
b) kialakítható legkisebb telekméret 1500 m2 ,
c) a beépíthető telek legkisebb szélessége a homlokvonalon 14 m,
d) a beépítés módja szabadon álló,
e) a legnagyobb beépíthetőség 3,0%,
f) az építhető épület összes bruttó alapterülete legfeljebb 90 m2 lehet,
g) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m,
h) a terepszint alatti beépítés 2,0 %.
(5) Az Mk jelű övezetben az épületeket legalább 5,0 méteres előkerttel és 3,0 méteres oldalkerttel lehet elhelyezni.
(6) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetben a szőlőhegyi, a népi építészeti hagyományokat figyelembevevő épületek létesíthetők.
(7) Az Mk jelű övezet területén föld feletti gáztartály csak közterülettől növényzettel takartan helyezhető el.
(8) Az Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezet területén
a) az 720–1500 m2 közötti területnagyságú telken
aa) a kertészeti és kisüzemi termelést, termékfeldolgozást és tárolást szolgáló gazdasági építmények,
ab) terepszint alatti építmény (pince),
b) Az 1500 m2 nagyságot meghaladó teleken a borturizmust szolgáló épületek
ba) a szőlőfeldolgozás és tárolás építményei
bb) vendéglátó épületek, borozó,
bc) szálláshely szolgáltató épületek is elhelyezhetők.”
(2) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet 49. §-a a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Az Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezet területén építeni legalább 60%-ban kertként, szőlőként- vagy gyümölcsösként betelepített telekre lehet.
(8b) Az Mk-2 jelű övezet területén az épületek, építmények elhelyezésének feltételei a következők:
a) a beépíthető legkisebb telekméret 720 m2,
b) a legnagyobb beépíthetőség terepszint felett 3 %,
c) a legnagyobb beépíthetőség terepszint alatt 3 %,
d) a legnagyobb építménymagasság 4,5 méter.
e) a beépíthető telek legkisebb szélessége a homlokvonalon 14 méter,
f) az építhető épületek összes bruttó alapterülete legfeljebb 160 m2 lehet, és 1 épület alapterülete nem haladhatja meg a bruttó 100 m2-t.
g) kisüzemi termelést szolgáló építmények önállóan is elhelyezhetők.
h) Az övezet beépíthető telekrésze, az út tengelyétől legalább 10,0 méterre, és a szomszédos oldalkerti telekhatártól legalább 3 méterre határolható le.”
11. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet „Kertes mezőgazdasági terület” alcíme a következő 49/A. és 49/B. §-sal egészül ki:
„49/A. § Az Má-k övezet területén épület nem helyezhető el, területe nem keríthető le.
49/B. § (1) Má-kg jelű kisüzemi gazdálkodás célra kijelölt mezőgazdasági övezet területén önálló épületként
a) mezőgazdasági termék minifeldolgozó üzem és az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló
b) halgazdálkodási
c) a mezőgazdasággal összefüggő szállásjellegű (max. 10 egységig),
d) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetők el.
(2) Má-kg jelű övezet területén melléképület önállóan is elhelyezhető.
(3) Az Má-kg jelű övezet területén a mezőgazdasággal összefüggő szállásjellegű és vendéglátó épületek csak mezőgazdasági termék minifeldolgozó üzem és az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények megléte esetén, vagy azzal egy időben építve, helyezhetők el.
(4) Az Má-kg jelű övezet területén:
a) A beépíthető telek legkisebb területe (m2) 5000
b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 6,0
c) A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség terepszint felett (%) 3
d) A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség terepszint alatt (%) 3
(5) Az Má-kg jelű övezet telkeinek beépíthető telekrésze a közterületi telekhatáról legalább 10,0 méterre, az oldalsó telekhatároktól számított 5 m-es, és a hátsó telekhatároktól számított 5 m-es sáv elhagyásával adódik ki, figyelembe véve az országos közutakra védőtávolságára vonatkozó építési szabályokat is.
(6) Az Má-kg jelű övezet előkerti telekrészén áthaladó közművezeték esetén a közműszolgáltató részére a hozzáférés biztosítandó vagy a kerítés úgy alakítható ki, hogy az, illetve a védőtávolsága ne kerüljön lekerítésre, kivéve a telek közműbekötése.
(7) Az övezet területén az alábbi melléképítmények helyezhetők el a főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építményként:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
e) kerti építmény, pergola,
f) háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem.”
12. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet „Vízgazdálkodási terület” alcíme a következő 50/A. §-sal egészül ki:
„50/A. § (1) Kb-ökot jelű különleges beépítésre nem szánt ökoturisztika célra kijelölt övezet. Az övezet területén
a) természetvédelmi bemutatást és természetjárást szolgáló építmények
b) vendéglátó építmények (büfé, vizesblokk- mosdó),
c) horgászathoz kapcsolódó építmények.
d) 1 db gazdasági épület helyezhetők el.
(2) A Kb-ökot jelű övezet területén:
a) A beépíthető telek legkisebb területe (m2) 5000
b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 4,5
c) A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség terepszint felett (%) 2
d) A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség terepszint alatt (%) 2
(3) A Kb-ökot jelű övezet területén a beépíthető telekrésze a szabályozási terven jelölt szerint vehető igénybe.
(4) A Kb-ökot jelű övezet területén áthaladó közművezeték esetén a közműszolgáltató részére a hozzáférés biztosítandó, kerítés nem alakítható ki.
(5) Az övezet területén az alábbi melléképítmények helyezhetők el a főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építményként:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
e) kerti építmény, pergola,”
13. § (1) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet 51. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Bajna közigazgatási területén közforgalom elől elzárt magánút nem alakítható ki.
(4) A közforgalom elől el nem zárt magánutat csak a vonatkozó jogszabályok alapján lehet kialakítani. Bajna területén 6,0 m szélesség alatt közforgalom elől el nem zárt magánút nem alakítható ki.
(5) Közforgalom elől el nem zárt magánút csak közúti területhez, közforgalmú úthoz csatlakoztatható.”
(2) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet 51. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A vízfolyások árkok feletti áteresz és híd a közút részeként a közlekedési terület műtárgyának minősülnek és közlekedési terület részei, melyek közterületi kapcsolatot biztosítanak.”
14. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet 55. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az állami kezelésű vízfolyások, tavak, tározók part éleitől 6-6 m-es, az önkormányzati kezelésűtől min 3-3 m-es sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni.”
15. § (1) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet az 1. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.
(2) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet a 2. melléklet szerinti 8. melléklettel egészül ki.
(3) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet a 3. melléklet szerinti 9. melléklettel egészül ki.
(4) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet a 4. melléklet szerinti 10. melléklettel egészül ki.
(5) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet az 5. melléklet szerinti 11. melléklettel egészül ki.
16. § Hatályát veszti a Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2008. (III. 26.) önkormányzati rendelet 50. § (9) bekezdése.
17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
1. melléklet a 10/2025. (X. 29.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 10/2025. (X. 29.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 10/2025. (X. 29.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 10/2025. (X. 29.) önkormányzati rendelethez
5. melléklet a 10/2025. (X. 29.) önkormányzati rendelethez