Dorog Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2017. 12. 18- 2024. 06. 02Dorog Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Dorog Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint Dorog Város Önkormányzat Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 7/2017. (III. 31.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) Dorog Város településkép védelméről szóló rendelete (továbbiakban: Rendelet) célja Dorog Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
a) a helyi építészeti örökség védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények szabályozásával,
d) a településkép-védelmi szakmai konzultációval,
e) a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények (településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, településképi követelmények: területi és egyedi építészeti követelmények) rögzítésével,
f) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
g) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A helyi védelem célja Dorog Város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) A Rendelet területi hatálya – a 18. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt eltérésekkel – Dorog Város teljes közigazgatási területe.
(4) A Rendelet elválaszthatatlan részét képezik:
1. melléklet Dorog Város egyedi védelem alatt álló helyi építészeti öröksége
1. 1 melléklet Védett egyedi értékeknek helyet adó ingatlanok lehatárolása)
1. 2 melléklet Védett egyedi értékek jegyzéke
2. melléklet Dorog Város településképi szempontból meghatározó területei
2. 1. melléklet Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása
2. 2 melléklet Településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke
3. melléklet Dorog Város településkép védelme szempontjából kiemelt területei
3. 1. melléklet A településkép védelme szempontjából kiemelt területek térképi lehatárolása
3. 2. melléklet A településkép védelme szempontjából kiemelt területek jegyzéke
4. melléklet Ültetési távolságok
(5) A Rendelet – tájékoztatás céljából – az alábbi függelékeket tartalmazza:
1. függelék Nemzetközi, országos jelentőségű művi értékek
1. 1. függelék Műemlékek, műemléki környezetek
1. 2. függelék Régészeti lelőhelyek
2. függelék Nemzetközi, országos jelentőségű természeti értékek
2. 1. függelék Natura 2000 területek
2. 2. függelék Nemzeti ökológiai hálózat területe
3. függelék Tájidegen, agresszív gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke
(6) A Rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: A legalább 50 %-os átláthatóságot biztosító kerítés.
2. Óriás plakát: 12 m2 (504 x 238 cm), vagy ezt meghaladó méretű reklámtábla.
A helyi védelem
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
2. § (1) A helyi védelem feladatkörébe tartozik a védelmet igénylő építészeti örökség:
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése és
d) a lakossággal történő megismertetése
(2) Helyi védelem alá helyezést, illetve megszűntetés általános szabályai:
a) Védelem alá helyezést, illetve a védelem megszűntetését Dorog Város Önkormányzat Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 7/2017. (III. 31.) önkormányzati rendeletében (továbbiakban: a Partnerségi Egyeztetési Szabályzat) nevesített partner, valamint Dorog Város Önkormányzata kezdeményezhet.
b) A kezdeményezés minimális tartalma:
ba) az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltűntetés)
bb) a javasolt helyi védelem jellege (területi, egyedi)
bc) a kezdeményezés rövid indoklása
bd) a kezdeményező adatai
be) a védendő elem ismert további adatai (tulajdonosa, története, korábbi állapota)
c) A hiányos kezdeményezés – amennyiben az erre vonatkozó felhívásra nem egészítik ki – érdemi vizsgálat nélkül elvethető.
d) A kezdeményezés beadásának módja:
da) a polgármesternek, vagy a települési főépítésznek címezve e-mailben, vagy postai úton, vagy a honlapon a Települési Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet egyeztetésére létrehozott felület véleményezésre szolgáló linkjére feltöltött írásos javaslattal.
db) A kezdeményező elérhetőségével, valamint aláírásával.
(3) Helyi védelem alá helyezés, vagy megszüntetés szabályai:
a) Helyi védelem alá helyezésről, vagy helyi védelem megszüntetéséről kizárólag az Önkormányzat Képviselő-testülete hozhat – a Rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.
b) A településképi rendelet módosítására, vagy felülvizsgálatára az eljárásrendi szabályoknak megfelelően, a Rendelet módosítása, vagy új rendelet elrendelése keretében, nyilvánosság biztosítása mellett kerülhet sor.
c) Helyi védelem megszüntetésére kizárólag az alábbi előírások együttes betartása mellett kerülhet sor:
ca) A megszüntetésre
1. műszaki indokok alapján, vagy
2. életveszély-elhárítása miatt, vagy
3. a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése miatt, vagy
4. jelentős települési érdekből kerülhet sor.
cb) A helyi védett elem teljes körű műszaki felmérése megtörtént.
cc) A megszüntetés hatására a települési arculat nem változik kedvezőtlen irányba.
d) A helyi védelem nyilvántartása a településképi rendelet mellékletében szerepel. A nyilvántartás vezetőséről a polgármester gondoskodik.
(4) Helyi védelem alá helyezés elrendeléséhez szükséges követelmények:
a) értékvizsgálati lap elkészítése legalább az alábbi tartalommal:
aa) cím,
ab) helyrajzi szám,
ac) védelemre javasolt elem megnevezése, funkciója,
ad) védelemre javasolt elem történeti, műszaki bemutatása (amennyiben ismert),
ae) védelem alá helyezés indoklása, védelmi kategória megnevezése,
af) fénykép(ek),
ag) alaptérképi kivágat a védelemre javasolt elem elhelyezkedésének bejelölésével,
b) településképi rendelet módosításának tervezete,
c) eljárásrendi követelmények teljesítése:
ca) partnerségi véleményezés lefolytatása,
cb) államigazgatási szervi véleményezés lefolytatása.
(5) A helyi védelem alatt álló érték megjelölésére vonatkozó követelmények az alábbiak:
a) A helyi védelem alatt álló értéket – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni, amely a helyi védelem tényét és elrendelésének időpontját tartalmazza (védett érték, Dorog város címere, évszám).
b) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – a polgármester gondoskodik.
3. A helyi védelemhez kapcsolódó helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje
3. § (1) A településkép javítása érdekében, a helyi védelem alatt álló építményekre helyrehozatali kötelezettség írható elő, a következő feltételek együttes teljesülésével:
a) Helyrehozatali kötelezettséget a polgármester hatósági döntésében írhat elő.
b) Helyrehozatali kötelezettség kizárólag a településképben megjelenő (közterületről látható, közterület felőli rálátással érintett) építmény(ek)re írható elő.
c) A helyrehozatali kötelezettségnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
ca) az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés),
cb) a helyrehozatali kötelezettség címzettjét, aki az építménynek helyet adó ingatlan tulajdonosa,
cc) a helyrehozatali kötelezettség által érintett szerkezet(ek), arculati elem(ek) leírását, vagy a teljes építmény megnevezését,
cd) a helyrehozatal teljesítésének végső határidejét,
ce) a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait,
cf) a helyrehozatal kivitelezéséhez nyújtható önkormányzati támogatás lehetőségét és feltételeit, valamint
cg) a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (településképi kötelezés, településképi bírság).
(2) Helyrehozatali kötelezettséggel érintett a település – e Rendelet 1. melléklete szerinti – egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségének területe.
4. A helyi védett építmények felújításához igénybe vehető önkormányzati támogatás
4. § (1) A védett épület tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokat meghaladó mértékű, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást nyújthat.
(2) A támogatás mértéke 300.000 Ft-nál nem lehet több.
(3) A támogatás mértékét, a (2) bekezdésben nevesített értékhatáron belül, a tulajdonos kérésére a polgármester az Önkormányzat pénzügyi és városfejlesztési bizottságának közreműködésével állapítja meg.
5. Az egyedi védelem meghatározása
5. § (1) Dorog Város egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségét a Rendelet A védett egyedi értéknek helyet adó ingatlanok térképi lehatárolása című 1.1. melléklete, valamint a Rendelet A védett egyedi értékek jegyzéke című 1.2. melléklete tartalmazza.
(2) Egyedi védelem kiterjedhet:
a) építmény egészére,
b) építmény részletére,
c) alkalmazott anyaghasználatra,
d) tömegformálásra,
e) homlokzati kialakításra,
f) táj- és kertépítészeti alkotásra,
g) egyedi tájértékre,
h) növényzetre,
i) szoborra, képzőművészeti alkotásra,
j) utcabútorra.
6. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
6. § (1) Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát az alábbi kötelezettség terheli:
a) A védett elem/elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását,
b) A védett elem/elemrészlet jókarban-tartásáról, állapotának megőrzéséről gondoskodni kell. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotó elemére, és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e, vagy sem.
c) A védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartására kell törekedni.
d) A helyi védelem alatt álló értéket megjelölő tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.
(2) A védett elem bontására kizárólag a védettség alóli kivételt követően kerülhet sor.
A településképi szempontból meghatározó területek
7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
7. § (1) Dorog Város településképi szempontból meghatározó területét A Rendelet Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása című 2. melléklete tartalmazza.
(2) Településképi szempontból meghatározó területnek tekintjük:
a) a településkép védelme szempontjából kiemelt területek,
b) a történeti települési terület, valamint
c) az áthaladás szempontjából meghatározó terület
együttes halmazát.
(3) A településkép védelme szempontjából kiemelt területnek minősül:
a) a műemlék területe és a műemléki környezet területe,
b) a régészeti lelőhely területe,
c) a helyi jelentőségű védett érték területe,
d) a NATURA 2000 terület, az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe, valamint
e) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület.
(4) Történeti települési területnek minősül a Második Katonai Felmérésen szereplő települési terület.
(5) Az áthaladás szempontjából meghatározó terület a településen áthaladó/településre érkező szemszögéből jelentkező látvány területe:
a) Az országos közutak, térségi jelentőségű kerékpárutak esetében az utat szegélyező 1-1- teleksor.
b) A településkapuk, ahol az érkezők először lépnek be a településszövetbe. A vasútvonal tekintetében a vasútállomás – mint a városszövetbe lépés pontjának – környezete, amely ugyancsak településkapunak minősül.
(6) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részei:
A településképi követelmények
8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
8. § (1) A homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók:
a) erős, élénk színű, valamint kontrasztos anyagok,
b) ipari terület és kereskedelmi, szolgáltató terület kivételével, a település történelmi anyaghasználatáról idegen anyagok (különösen műanyag), valamint
c) túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképző elemek.
(2) A tetőszerkezet héjalásánál nem alkalmazhatók:
a) hullámpala,
b) rozsdásodó bádog, valamint
c) műanyag.
(3) A nyílászáróknál nem alkalmazhatók:
a) domború üvegezés,
b) egymással nem harmonizáló anyagok, valamint
c) igénytelen formai kialakítású elemek.
9. A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
9. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) ikres beépítési módnál a már kialakult épület-ikerpárokkal összhangban álló épület-elhelyezést kell alkalmazni,
ab) oldalhatáron álló beépítési módnál a keresztutcák csatlakozási pontja közötti utcaszakaszonként egységes oldalkerti épület-elhelyezést kell alkalmazni.
ac) a településen megjelenő, egyedi telepítésű épület-elhelyezésnél a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni.
b) kerti építmény(eke)t, műtárgya(ka)t hátsókertben kell elhelyezni az alábbi kivételek figyelembevételével:
ba) közműbecsatlakozási műtárgy, elsősorban növényzettel takartan, előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.
bb) pad, játszótéri építmény, szobor, képzőművészeti alkotás, lugas, szaletli előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.
c) kerítéskialakítás tekintetében:
ca) közterület, vagy magánút menti telekhatáron áttört kerítést kell létesíteni az alábbi kivételek figyelembevételével:
1. forgalmi terhelések mérséklésére,
2. történeti hagyományok megtartására,
3. utcaképi illeszkedés biztosítására,
4. átlátás megakadályozására, valamint
5. építészeti koncepció érvényesítésére tömör kerítés is kialakítható.
cb) a kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
1. az épülettel összhangot mutató anyagok és színek használata,
2. tartós, minőségi anyagok használata,
3. élénk színek kerülése,
4. elsősorban természetes anyagok (különösen kő, tégla, fa) használata,
5. növényzet alkotta kerítés lehetősége, valamint
6. balesetveszélyt okozó kialakítás kerülése.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) az anyaghasználat tekintetében:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa), valamint
ad) nem telített és környezetétől nem elütő színű
anyag használható.
b) a tömegformálás tekintetében:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos, valamint
bc) funkciójával összhangot mutató,
tömegformálás használható.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,
cb) tagozatokat visszafogottan használó,
cc) díszítésében egyszerűségre törekvő,
cd) nyílásrendszerében rendezett, valamint
ce) elsősorban természetes anyagokat (különösen vakolat, kő, tégla) alkalmazó
homlokzat alakítható ki.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
dc) a művi értékekkel egységben kezelt,
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
de) a Rendelet 4. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó,
df) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó, valamint
dg) közterületen, keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő
növényzet telepíthető.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében:
ea) egységes arculatot kialakító,
eb) zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,
ee) a táji látványt előtérbe helyező, valamint
ef) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő
metódus alkalmazható.
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,
fb) a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni,
fc) az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén – a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást, el kell kerülni.
10. A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
10. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó területi építészeti követelmények:
11. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó építészeti követelmények
11. § (1) Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti –területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) az anyaghasználat tekintetében:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa), valamint
ad) nem telített és környezetétől nem elütő színű
anyag használható.
b) a tömegformálás tekintetében meg kell őrizni:
ba) az épülettömeget,
bb) a geometriai formát és arányrendszert, valamint
bc) a tetőformát. E követelmény teljesítésére tetősík-ablak helyett csak abban az esetben létesíthető felálló tetőablak, amennyiben az nem jelent zavaró hatást sem a védett épületre, sem az utcaképre.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében meg kell őrizni:
ca) a homlokzatképzést a részletekkel,
cb) az anyaghasználatot,
cc) a tető kialakítását, vízelvezetését, tetőépítményeit,
cd) a nyílászárók arányrendjét, osztásrendszerét, anyaghasználatát, díszítettségét, szerkezeti kialakítását, valamint
ce) az épülettartozékokat.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
dc) a művi értékekkel egységben kezelt,
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
de) a Rendelet 4. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó,
df) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó, valamint
dg) közterületen, keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő
növényzet telepíthető.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében:
ea) egységes arculatot kialakító,
eb) zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító, valamint
ee) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő
metódus alkalmazható.
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,
fb) a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni,
fc) az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén – a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást, el kell kerülni.
(2) A védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti – területén lévő védett épületek átépítésénél az alábbi követelményeknek kell együttesen eleget tenni:
a) karaktert megtartó, helyreállító,
b) arányrendszert megőrző,
c) stílusidegen részeket eltávolító,
d) új elemeiben a megmaradt részekhez igazodó,
e) az utcai homlokzat színezését egységben kezelő,
f) esztétikát, minőséget hozó, valamint
g) építészeti értéket teremtő.
(3) A védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti – területén lévő sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések esetén:
a) időtálló,
b) minőségi,
c) környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,
d) élénk színeket kerülő,
e) állagát hosszútávon megőrző,
f) a település karakterével összhangban lévő anyagot kell használni.
12. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
12. § (1) A település alábbi területei alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, ipari, általános) területek,
b) különleges területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges közműterületek) területek,
c) közlekedési és közműterületek,
d) különleges beépítésre nem szánt területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges beépítésre nem szánt közműterületek)
(2) A település alábbi területei nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) lakó (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusias) területek,
b) vegyes (településközpont, intézményi) területek,
c) üdülő (hétvégi házas, üdülőházas) területek,
d) az (1) b) pontba nem sorolható különleges területek
e) zöldterületek,
f) erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek
g) vízgazdálkodási területek
h) természetközeli területek,
i) az (1) d) pontba nem sorolható különleges beépítésre nem szánt területek
13. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
13. § (1) A település közigazgatási területén a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények:
a) Óriásplakát a település belterületén nem helyezhető el.
b) a reklámhordozókra vonatkozó anyaghasználati követelmények:
ba) nem rozsdásodó,
bb) állékony,
bc) könnyen karbantartható, valamint
bd) élénk színeket nem használó
kialakítás alkalmazható.
(2) A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, a településkép védelméről szóló LXXIV. törvényben, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben rögzített országos rendelkezésektől az alábbi estekben és időtartamra el lehet térni:
a) építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, a település teljes területén megengedett, valamint
b) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időszakra, a település teljes területén megengedett.
(3) A nyilvánosság biztosítására – különösen a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített célok teljesítésére –, továbbá közérdeket is szolgáló önkormányzati információs vagy más célú berendezés időkorlát nélkül, a település teljes területén elhelyezhető.
14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
14. § (1) A település közigazgatási területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények:
a) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:
aa) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő,
ab) arányos,
ac) a funkciót tükröző,
ad) a településképet kedvezőtlenül nem érintő,
ae) a közterületről nem látható elrendezést alkalmazó, különösen látványát növényzettel eltakaró
kialakítás alkalmazható.
b) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények:
ba) nem rozsdásodó,
bb) minőséget képviselő,
bc) könnyen karbantartható,
bd) élénk színeket nem használó,
be) az épület, építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló
kialakítás alkalmazható.
Szakmai konzultáció
15. Rendelkezés a szakmai konzultációról
15. § (1) Szakmai konzultációt kell lefolytatni Dorog közigazgatási területen tervezett építési tevékenység megkezdése előtt független annak építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára.
(2) Szakmai konzultáció kötelezettségével érintett a település teljes közigazgatási területe.
(3) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi az alábbi tartalmi követelménnyel:
a) tervezett tevékenység területi beazonosítása (hrsz., cím),
b) tervezett tevékenység rövid leírása,
c) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához, valamint
d) beépítési koncepció vázlatos bemutatása.
Településképi véleményezési eljárás
16. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
16. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezés eljárásokat megelőzően az építésügyi hatósági engedélykérelem tárgyának településképi illeszkedésével kapcsolatban.
(2) Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni a homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó, engedélyköteles építési tevékenységek esetén.
(3) Településképi véleményezési eljárással érintett a település teljes közigazgatási területe.
17. A véleményezési eljárás részletes szabályai
17. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul. A kérelmet Dorog Város polgármesteréhez (továbbiakban: polgármester) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/A. § (1), (2) (3) bekezdésében meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.
(2) A polgármester a településképi véleményét a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.
(3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell:
a) a terv megfelel-e a településképi követelményeknek,
b) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményeinek,
c) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítésénél
da) biztosított-e az előírásoknak, illetve az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
e) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban
ea) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
eb) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
ec) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
ed) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
ee) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
f) a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően
fa) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét,
fb) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetlegesen szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra
fc) az esetlegesen a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterületen meglévő, telepítendő fákat, fasorokat.
Településképi bejelentési eljárás
18. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
18. § (1) Településképi bejelentési eljárással érintett, a (2) bekezdés területi hatályával – a nyilvántartott műemléki értéket, vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez, vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével:
a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység,
b) építmények rendeltetésének megváltoztatása, valamint
c) reklámok és reklámhordozók elhelyezése.
(2) Településképi bejelentése eljárással érintett:
a) az (1) bekezdés b) pontja tekintetében a település – a Rendelet 2. melléklete szerinti – településképi szempontból meghatározó területe, valamint
b) az (1) bekezdés a) és c) pontja tekintetében a település teljes közigazgatási területe.
19. A bejelentési eljárás részletes szabályai
19. § (1) A településképi bejelentése eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul. A kérelmet Dorog Város polgármesteréhez (továbbiakban: polgármester) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. § (2), (3) bekezdésében meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.
(2) A polgármester hatósági határozatát – amennyiben települési főépítészt foglalkoztat a település – a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.
(3) A bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység, vagy rendeltetésváltoztatás:
a) illeszkedik-e a településképbe,
b) megfelel-e a helyi jellegnek,
c) összhangban van-e az épített és természeti örökséggel,
d) figyelembe veszi-e az átalakuló épített környezetet,
e) megfelel-e a településképi követelményeknek, valamint
f) megfelel-e a reklám-elhelyezési kormányrendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.
(4) Helyi védelem alatt álló ingatlan esetében a bejelentési eljárás során – a (3) bekezdésben szereplőkön túl – vizsgálni kell:
a) homlokzat egészének stílusa, tagolása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, a szomszédos homlokzatokkal,
b) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület külső gépészeti és egyéb külső berendezései, tartozékai elhelyezésére.
c) a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően
ca) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét,
cb) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetlegesen szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra
cc) az esetlegesen a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterületen meglévő, telepítendő fákat, fasorokat.
A településképi kötelezés, településképi bírság
20. § A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:
a) településképi kötelezés, valamint
b) településképi bírság.
20. A településképi kötelezési eljárás
21. § (1) A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai:
a) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:
aa) településképi véleményezési, településképi bejelentési eljárás elmulasztása,
ab) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,
ac) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása, vagy
ad) a Rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.
b) A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le, és – szükség esetén, önkormányzati hatósági határozat formájában – kötelezést bocsát ki.
c) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében, az ingatlan tulajdonosát, az építmény, építményrész
ca) felújítására,
cb) átalakítására, vagy
cc) elbontására kötelezheti.
21. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
22. § (1) A településképi bírság kiszabásának részletes szabályai:
a) Településképi bírság a következő esetekben szabható ki:
aa) településképi véleményezési, településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
ab) a bejelentésben, vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,
ac) a településképi követelmények be nem tartása,
ad) döntés végre nem hajtása.
b) A településképi bírság:
ba) felső határa 1.000.000,- forint,
bb) alsó határa 50.000,- forint,
c) A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
ca) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
cb) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
cc) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
cd) a jogsértő állapot időtartamát,
ce) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
cf) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
cg) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
22. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
23. § (1) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(2) A településképi bírság megfizetésének módja:
a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
23. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
24. § (1) A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat anyagi támogatás nyújthat.
(2) Az ösztönzési rendszer nagyságáról – a pénzügyi lehetőségek függvényében – a mindenkori költségvetési rendeletben dönt a Képviselő-testület.
(3) Az ösztönzési rendszer pontos feltételeit a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.
Záró rendelkezések
24. Hatálybalépés
25. § (1) A Rendelet 2017. december 18-án lép hatályba.
(2) Előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
25. Hatályon kívül helyező rendelkezések
26. § (1) Hatályát veszti Dorog Város Önkormányzat Képviselő-testülete A településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 8/2015. (IV. 30.) önkormányzati rendelete.
(2) Hatályát veszti Dorog Város Önkormányzat Képviselő-testülete A településképi véleményezési eljárásról szóló 1/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete.
(3) Hatályát veszti Dorog Város Önkormányzat Képviselő-testülete Az épített és természeti környezet helyi védelméről szóló 6/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelete.
(4) Hatályát veszti Dorog Város Önkormányzat Képviselő-testülete Dorog Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2009. (IX. 11.) önkormányzati rendeletének:
1. § (4) bekezdés „2. számú függelék…”-szöveggel kezdődő mondata „művi és”-szövegrésze,
1. § (4) bekezdés 5. számú függelék címében szereplő „Magyarországon őshonos fa és cserjefajok tájékoztató jegyzéke” mondata,
4. § (4) bekezdése,
4. § (5) bekezdése,
6. § (6) bekezdés a) pontjának második mondata,
6. § (6) bekezdés c) pontja,
6. § (6) bekezdés d) pontja,
7. § (8) bekezdés 4 számú Mellékletének „pinceprésházak kizárólag előkert nélküli, önálló épületként, az utcára merőleges 30-45 fokos magastetős épületként építhetőek, illetve átalakíthatóak” szövegrésze,
7. § (8) bekezdés a) pontjának „a helyi védelemre javasolt utcakép figyelembevételével” szövegrésze,
7. § (8) bekezdés b) pontja,
7. § (9) bekezdés b) pontjának „az utcakép figyelembevételével” szövegrésze,
7. § (9) bekezdés c) pontja,
9. § (9) bekezdés a) pontjának a második mondata,
9. § (9) bekezdés b) pontja,
9. § (9) bekezdés d) pontja,
16. § (19) bekezdése,
16. § (20) bekezdése,
16. § (21) bekezdése,
19. § (13) bekezdése,
21. § (6) bekezdése,
22. § (10) bekezdése,
23. § (3) bekezdése,
23. § (5) bekezdés a) pontja,
24/C. § szakasza,
24/D. szakasz (2) bekezdése,
24/E. szakasz (3) bekezdése,
24/E. szakasz (5) bekezdése,
24/E. szakasz (7) bekezdés „csak természetszerűen történhet” szövegrésze,
24/F. szakasz (2) bekezdése,
24/H. szakasz (3) bekezdés a) valamint c) pontja,
24/H. szakasz (3) bekezdés b) pontjának „földkábeles formában” szövegrésze,
28. § (3) valamint (4) bekezdései,
28. § (5) bekezdés d) pontja,
31. § (5a) bekezdése,
31. § (7) bekezdés második mondata,
32. §,
33. § (5) bekezdés „a városképi megjelenítésre” valamint „és az esztétikai követelmények betartására” szövegrésze,
37. § (5) , (6) valamint (7) bekezdései,
38. § (5) bekezdés második mondata,
39. § (1) bekezdése,
40. § (1) , (2) valamint (3) bekezdései,
40. § (5) bekezdés „Tájképvédelmi és városképvédelmi hatástanulmány készítendő a távközlési tornyok engedélyezési dokumentációjához”- szövegrésze.
4. melléklet a 12/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez a 12/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Növény |
Legkisebb telepítési (ültetési) távolság szomszédos ingatlantól |
2 |
virág, hagyma |
0,30 m |
3 |
1 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor |
1,50 m |
4 |
szőlő, 2 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor, sövény, díszfa |
2,00 m |
5 |
3 m-nél magasabbra nem növő minden egyéb bokor és díszfa |
2,50 m |
6 |
4 m-nél magasabbra nem növő, nem terebélyes díszfa |
3,50 m |
7 |
alacsony növésű gyümölcsfa, 4 m-nél magasabbra növő, terebélyes díszfa |
5,00 m |
8 |
cseresznyefa, továbbá az 2–7 sorban fel nem sorolt gyümölcsfa, nyár, fűz, akác, fenyő |
7,00 m |
9 |
dió és gesztenyefa |
8,00 m |