Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének 10/2016. (VII. 6.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés szabályairól
Hatályos: 2022. 09. 29- 2023. 09. 27Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének 10/2016 (VII.6.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés szabályairól
Nyergesújfalu Város Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya Nyergesújfalu Város Önkormányzata (továbbiakban:önkormányzat) tulajdonában levő, illetve tulajdonába kerülő alábbi vagyonelemekre terjed ki:
a) ingatlanra
b) ingó vagyonra
c) az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra, immateriális javakra
d) tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részvények, részesedések) és tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (továbbiakban:portfólió vagyon)
e) önkormányzatot jogszabály vagy szerződés alapján megillető vagyonra és követelésre.
2. § Külön önkormányzati rendelet szabályozza:
a) az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletét, valamint elidegenítését
b) közterületek használatát
c) önkormányzati támogatások odaítélését.
2. Önkormányzati vagyon csoportosítása
3. § Az önkormányzat törzsvagyonába a nemzeti vagyonról szóló törvény és e rendelet által forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül az önkormányzati feladat-és hatáskör ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálják.
4. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának felsorolását e rendelet 2 melléklete tartalmazza.
(3) Az önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik e rendelet 4. § (1) –(2) bekezdésében meghatározott vagyona körébe.
5. § (1) Az önkormányzati vagyonelemek forgalomképességének, rendeltetésének megváltoztatásáról a Képviselő-testület minősített szavazattöbbséggel dönt.
(2) A forgalomképesség megváltoztatására (átminősítés) azzal a feltétellel kerülhet sor, ha az adott önkormányzati vagyontárgy közszolgáltatási jellege, közcélú funkciója már megszűnik vagy ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik.
3. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, értékének meghatározása
6. § Az önkormányzati vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonosi joggyakorló tartja nyilván. Az értéknyilvántartástól el lehet tekinteni, ha az adott vagyonelem értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg.
7. § Az önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken és az ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartásban meghatározott becsült értéken, az ingó vagyonát könyv szerinti nettó értéken, a portfólió vagyonát a számviteli politikában meghatározott értéken tartja nyilván.
8. § A vagyon elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére, irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét nettó értéken, az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) ingatlanvagyonának értékét 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján vagy ha rendelkezésre áll egy évnél nem régebbi értékbecslés, ennek felülvizsgált változata alapján megállapított értéken,
b) ingó vagyontárgy esetén piaci érték alapján,
c) társasági részesedés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékbecslés alapján,
d) vagyonértékű jog értékét, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az illetéktörvény vagyonértékű jog értékére vonatkozó szabályok alapján,
e) értékpapír vagyonának értékét értékesítés, hasznosítás esetén:
ea) A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapír esetén a tőzsdei árfolyamon
eb) A másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyamon.
4. Tulajdonosi jogok gyakorlása, hatáskörök
9. § A Képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:
a) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása;
b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása;
c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadása;
d) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása;
e) településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése;
f) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság egyetértésével;
g) az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság egyetértésével;
h)1 az önkormányzat tulajdonát érintő tulajdonosi hozzájárulás kiadása.
10. § A polgármester a költségvetés éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a Képviselő-testületnek a rendelet 9. § szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről.
11. § (1) A társasházakban az Önkormányzatot a tulajdoni hányadát illetően a polgármester, illetve az általa meghatalmazott képviseli.
(2) A meghatalmazott a társasház fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos jognyilatkozat tételre jogosult, de a közös költség elfogadásán kívül többlet befizetéssel járó pénzügyi kötelezettséget nem vállalhat.
12. § Az önkormányzat javára ingatlan tulajdonjogának adásvétel vagy csereszerződés útján történő megszerzéséről értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.
13. § Üzleti vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat – kivéve a zálogjoggal való megterhelést és a vagyonkezelésbe adást, mely a Képviselő-testület kizárólagos hatásköre – a vagyon 8. § szerinti értéke alapján:
a) ötszázezer forint értékhatárig a polgármester,
b) ötszázezer forintot meghaladó értékű vagyontárgy esetén a Képviselő-testület gyakorolja.
5. Törzsvagyonra vonatkozó rendelkezések
14. § E rendelet 1. mellékletében felsorolt forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető.
15. § A forgalomképtelen törzsvagyon bérbe vagy használatba adás útján hasznosítható. Az egy évet meg nem haladó idejű hasznosításról a Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Közbeszerzési Bizottság2 dönt. Az egy évet meghaladó hasznosításról a Képviselő-testület dönt.
16. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátási kötelezettsége.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról, amennyiben a vagyontárgy hasznosításának időtartama nem haladja meg az 1 évet a Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Közbeszerzési Bizottság3 dönt. Az egy évet meghaladó hasznosításról a Képviselő-testület dönt.
17. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati költségvetési szervek (továbbiakban:intézmények) alapító okirataiban határozza meg a használatukba adott törzsvagyon körét. A használatba adott vagyon tekintetében az intézményeket megilleti az ingyenes használat joga, és a tárgyévi költségvetésről szóló rendelet figyelembe vételével köteles teljesíteni a tulajdonost terhelő kötelezettségeket is. A kötelezettségek teljesítéséért az intézmények vezetői felelnek
(2) Az intézmények használatában levő ingatlanok hasznosításáról –az elidegenítést és a biztosítékul adást kivéve – az intézmény vezetője köthet megállapodást.
(3) A bérbeadás útján történő hasznosítás esetén kötelezően alkalmazni kell a Képviselő-testület által minden év december 15. napjáig határozatban megállapított bérleti díjakat.
(4) A hasznosításon túlmenően az intézmények vezetőinek jognyilatkozat kibocsátására felhatalmazása nincs.
6. Vagyonkezelés szabályai
18. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában levő nemzeti vagyonra az Nvtv. rendelkezési szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) Vagyonkezelői jog létesítéséről szóló szerződés jóváhagyásáról, megkötéséről, megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.
19. § A vagyonkezelési szerződéstervezetet a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé, aminek – figyelembe véve az adott vagyonelem sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot- tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:
a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és hozzá kapcsolódóan a vagyonkezelő által ellátható egyéb tevékenységek pontos megjelölését,
b) a vagyonkezeléssel érintett vagyontárgyaknak az önkormányzat számviteli nyilvántartásával megegyező tételes jegyzéket, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon érték szerinti megjelölését,
c) a vagyonkezelőnek a feladatai ellátásához és kezelésbe adott vagyon működtetéséhez alvállalkozók és közreműködők igénybevételével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit,
d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét vagy az ingyenesség tényét,
f) a vagyonkezelőnek, mint az önkormányzati nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettnek a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakkal kapcsolatos kötelezettsége teljesítésének módját és formáját,
g) az önkormányzati vagyon kezeléséből az Önkormányzatot megillető befizetések teljesítésére és a kezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
h) a szerződés teljesítésére vonatkozó biztosítékokat, esetlegesen egyéb mellékkötelezettségeket, a vagyontárgyakra vonatkozó biztosítás megkötésének kötelezettségét,
i) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhető eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,
j) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint vagyonkezelés megszűnésével keletkező elszámolást, továbbá az önkormányzati költségvetést megillető bevételek és költségeknek az egyéb bevételektől történő elhatárolásának módját,
k) vagyonkezelési szerződés időtartamát, megszűnésének eseteit, valamint a szerződés felmondásának egyéb okait,
l) a vagyonkezelési szerződés megszűnése esetére a közfeladat ellátásának biztosítása érdekében a felek által teljesítendő szolgáltatásokat és elszámolást,
m) a vagyonkezelői jog gyakorlásának ellenőrzését,
n) amennyiben a vagyonkezelői jog alapítását, továbbá a vagyonkezelési szerződés hatályba lépését egyéb jogszabályok kötik más szerv hozzájárulásához, a hozzájáruló nyilatkozatok a szerződés mellékletét képezik,
o) a vagyonkezeléssel kapcsolatos adatszolgáltatás tartalmát, formáját és határidejét.
20. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester ellenőrzi a vagyonkezelő által elkészített részletes írásbeli jelentés, beszámoló vagy elszámolás alapján.
(2) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben tájékoztatja a Képviselő-testületet a költségvetési beszámoló benyújtásával egyidejűleg.
21. § (1) A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladata kapcsán a Képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.
(3) A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.
7. Önkormányzati vagyon hasznosítása, értékesítése
22. § Önkormányzati vagyon értékesítése jelen rendeletben, valamint az Nvtv-ben foglaltak szerint történhet versenyeztetési eljárással, versenyeztetési eljárás lefolytatása nélkül, továbbá licittárgyalás útján.
23. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott versenyeztetési értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni –ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) Licittárgyalás útján kell értékesíteni, hasznosítani:
a) az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó ingatlant, ha törvény vagy a Képviselő-testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik,
b) ingóság esetén, amennyiben az ingóság forgalmi értéke a 100.000 Ft-ot meghaladja
(3) A versenyeztetésre vonatkozó részletes szabályokat jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(4) A licitszabályzatot jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza
(5) A 100.000 Ft forgalmi érték alatti ingóság értékesítése – versenyeztetési eljárás lefolytatása nélkül - egyedi kérelem alapján a polgármester döntése szerint vagy nyilvános meghirdetés alapján a legjobb vételi ajánlatot adó részére történik.
24. § Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a Képviselő-testület a polgármester javaslata és a Pénzügyi Bizottság állásfoglalása alapján hoz döntést.
25. § Önkormányzati vagyon tulajdonjogának bármely jogcímen történő ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról, továbbá a vagyon ingyenes vagy kedvezményes hasznosításáról értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület minősített szavazattöbbséggel dönt.
8.4 A követelésekről való lemondás, a követelések elengedésének esetei és módja
26. §5 (1) Az önkormányzat részben vagy egészben az alábbi esetekben mondhat le az általa nyilvántartott pénzügyi követelésről:
a) a követelés – a számviteli előírásoknak megfelelő kritériumok alapján- behajthatatlannak minősül,
b) a követelés a mindenkori központi költségvetési törvényben meghatározott értékhatárú kis összegű és az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre,
c) csődegyezségi megállapodásban,
d) bírói egyezség keretében,
e) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
f) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térül meg,
g) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
h) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított,
i) az önkormányzat képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX törvény által megfogalmazott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja, és nem ellentétes az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény rendelkezéseivel,
j) az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságával szemben fennálló követeléséről, ha a követelés megfizetése a társaság működését veszélyezteti,
k) olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel a követelés kötelezettjénél, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen: a kötelezett rendszeres jövedelemmel legalább 1 éve nem rendelkezik, egészségi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és helyzete miatt a kedvező változás a jövőben sem várható, vagy olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely a méltányos követelésről való lemondást indokolttá teszi.
(2) Az önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek az (1) bekezdés a) pont alapján behajthatatlannak minősülő követelésről és az (1) bekezdés b) pont szerinti kisösszegű követelésről az önkormányzatnál a jegyző javaslata alapján a polgármester, a polgármesteri hivatalnál a gazdasági osztályvezető javaslata alapján a jegyző, az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél az intézményvezető javaslata alapján a polgármester, írásba foglalt, megalapozott döntésével mondhatnak le.
(3) Az.(1) bekezdés c)–k) pontjaiban foglalt esetekben a jegyző előterjesztése alapján a követelés részbeni vagy teljes elengedése
a) az (1) bekezdés b) pont szerinti kis összegű követelés értékhatárát meghaladó, de 1 millió forintot el nem érő követelés esetében a polgármester,
b) 1 millió forintot elérő követelés esetében a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(4) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait.
(5) Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni különösen: jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit, tulajdoni lapot.
(6) Minden követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben mondhat le. Teljes mértékben vagy részben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.
(7) Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésére jogosult megállapodhat a kötelezettel (az adóssal) a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is különösen beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés.
(8) A mindenkori központi költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, bérleti díjból, közterület-használati díjból, egyéb díjakból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.
(9) A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 2 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.
(10) Ez a rendelet nem terjed ki az adók módjára behajtandó követelésekre. A behajthatatlan követelésnek minősülő adótartozásokat az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben meghatározottak szerint törli.
9. Perbeli és peren kívüli egyezség
27. § (1) Az önkormányzat meglévő vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére
a) 1 millió forint pertárgy értéket vagy peren kívüli egyezségben szereplő 1 millió forint értéket el nem érően a polgármester
b) 1 millió forint pertárgy értéket vagy peren kívüli egyezségben szereplő 1 millió forint értéket elérően vagy azt meghaladóan a Képviselő-testület jogosult.
(2)6 Egyezség megkötésének tekintendő az önkormányzatot megillető követelés érvényesítése során a részletfizetésben vagy más teljesítési kedvezményben való megállapodás.
10. Záró rendelkezések
28. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 39/2012.(X.31.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet7
2. melléklet8
Módosította a 15/2020.(VII.2.) önk. rendelet 1.§ (1) bekezdése. Hatályos 2020. július 3-tól.
Módosította a 15/2020.(VII.2.) önk. rendelet 2.§ (1) bekezdése. Hatályos 2020. július 3-tól.
Módosította a 15/2020.(VII.2.) önk. rendelet 3.§ (1) bekezdése. Hatályos 2020. július 3-tól.
Módosította a 19/2022.(IX/28.) önk. rendelet 1.§-a. Hatályos 2022. szeptember 29-tól.
Módosította a 19/2022.(IX/28.) önk. rendelet 2.§-a. Hatályos 2022. szeptember 29-tól.
Módosította a 19/2022.(IX/28.) önk. rendelet 3.§-a. Hatályos 2022. szeptember 29-tól.
Módosította a 2/2018. (I.26.) ök. rendelet 1.§-a. Hatályos 2018. január 27-től.Módosította a 10/2018.(IX.3.) ök. rendelet 1.§ (1) bekezdése. Hatályos 2018. szeptember 4-től. Módosította a 12/2019.(VI.28.) ök. rendelet 2.§ (1) bekezdése. Hatályos 2019. június 29-től. Módosította az 5/2020.(II.26.) önk. rendelet 1.§ (1) bekezdése. Hatályos 2020. február 27-től. Módosította a 19/2022.(IX.28.) önk. rendelet 4.§-a. Hatályos 2022. szeptember 29-től.
Módosította a 12/2019.(VI.28.) ök. rendelet 2.§ (2) bekezdése. Hatályos 2019. június 29-től. Módosította a 17/2020.(VII.29.) önk. rendelet 1.§ (1) bekezdése. Hatályos 2020. július 30-től. Módosította a 19/2022.(IX.28.) önk. rendelet 5.§-a. Hatályos 2022. szeptember 29-től.