I. Fejezet

1. Általános rendelkezések

1.§ (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Tát Város Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat).

           Az Önkormányzat székhelye és címe: 2534 Tát, Kossuth Lajos utca 15.

      (2) Az Önkormányzat hivatalos internetes honlapja: www.tat.hu

           Az Önkormányzat elektronikus levélcíme: polghivatal@tat.hu

      (3) Az Önkormányzat Képviselő-testületének megnevezése:

            Tát Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület).

            Székhelye: 2534 Tát, Kossuth Lajos utca 15.

       (4) Az Önkormányzat Képviselő-testülete hivatalának elnevezése:

            Táti Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal).

            Székhelye: 2534 Tát, Kossuth Lajos utca 15.

       (5) Az Önkormányzat működési területe: Tát város közigazgatási területe.

2.§  (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és pecsét.

       (2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet szabályozza.

3.§  Képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására  külön rendeletet alkot.

4.§     (1) Az Önkormányzat pecsétjei:

a) Körpecsét „Tát Város Önkormányzata Komárom-Esztergom Megye” megnevezéssel,  mely körbefonja Magyarország címerét,

b) Körpecsét „Tát Város Polgármestere Komárom-Esztergom Megye" megnevezéssel,  mely körbefonja Magyarország címerét,

c) Körpecsét „Táti Közös Önkormányzati Hivatal Komárom-Esztergom Megye” megnevezéssel, mely körbefonja Magyarország címerét,

d) Körpecsét „Táti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Komárom-Esztergom Megye” megnevezéssel, mely körbefonja Magyarország címerét.

2. Az Önkormányzat partnerkapcsolatai

5.§     (1) Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai:

a) Buseck (Németország) testvértelepülés

b) Molln (Ausztria) testvértelepülés

c) Ebed (Felvidék, Szlovákia) testvértelepülés

d) Kaplony (Parcium, Erdély) testvértelepülés

(2) Térségi nemzetközi kapcsolatai: Ister-Granum Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás

(3) Térségi kapcsolatai: Esztergom-Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás.

6.§  Az Önkormányzat társulásait a 4. melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

3. Az önkormányzati jogok

7.§       (1) Az Önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat.

Ennek megfelelően:

a) a Képviselő-testület egyedi döntéseit követően közvetlenül vesz részt  vállalkozásokban

b) helyi önkormányzati politikával, annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi-adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel, stb.) vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.

(2) Amennyiben az Önkormányzat vállalkozásban kíván részt venni, a döntést  megelőzően szakértői véleményt kell kérni és közgazdasági (költség-haszon) elemzést kell végeztetni.E nélkül az előterjesztés nem terjeszthető a Képviselő-testület elé.

8.§      A Képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó helyi

közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel és –üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.

9.§      A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában

együttműködik a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattal és a kistérség, ezen belül a mikrotérség településeinek önkormányzataival. A koordináció keretében cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi és kistérségi, ezen belül a mikrotérségi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás – a jegyző közreműködésével – a polgármester feladata.

4. Önként vállalt önkormányzati feladatok

10.§     (1) Önként vállalt önkormányzati feladat vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek

keretében a Pénzügyi Bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás vállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható és külső szakérték közreműködési is igénybe vehető

(2) Az előkészítő eljárás lefolyatásáról a polgármester gondoskodik. Az önként vállalt helyi közügy felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

11.§     (1) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben a fedezet  biztosításával egyidejűleg kell állást

foglalni.

(2) Az Önkormányzat szakfeladatrendjét a 5. melléklet tartalmazza.

III. fejezet

5.  A Képviselő-testület munkaterve, átruházott hatáskörei

12.§    (1) A Képviselő-testület működésének alapja a munkaterv.

(2) A Képviselő-testület éves munkatervet készít. A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás céljából a Képviselő-testület elé. A polgármesternek biztosítania kell, hogy a Képviselő-testület és bizottsága között megfelelő összhang legyen.

(3) A munkaterv összeállításához előzetes javaslatot kell kérni:

a) a képviselőktől,

b) a bizottsági elnöktől,

c) a jegyzőtől, a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől.

13.§   (1) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az ülésnapok időpontját,

b) a napirendek címét, az előterjesztők megnevezését,

c) a közmeghallgatás időpontját,

d) az előterjesztés elkészítésének határidejét.

(2) A munkatervet meg kell küldeni mindazok részére, akiktől a polgármester javaslatot   kért a munkaterv összeállításához és a Hivatal hirdetőtábláján az elfogadást követően közzé kell tenni.

14.§ A Képviselő-testület átruházott hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

6. A Képviselő-testület ülései

15.§    (1) A Képviselő-testület ülései:

a) alakuló ülés,

b) munkaterv szerinti rendes ülés,

c) szükség esetén rendkívüli ülés.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére a Pénzügyi Bizottság elnöke jogosult és köteles.

(3) A Képviselő-testület üléseinek helyszíne a Hivatal nagy tanácsterme. A Képviselő-testület vagy a polgármester egyedi döntése alapján ettől eltérően kihelyezett ülés is tartható.

16. §

A Képviselő-testület évente 8 rendes ülés tart. A Képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülésszünetet július és augusztus hónapokban állapítja meg. A Képviselő-testület rendes üléseit a munkatervben meghatározott napokon (minden hónap utolsó keddi napján) 16 órakor tartja. ^[1]

17.§ A polgármester a Képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban és témában rendkívüli ülésre is összehívhatja.

18.§    (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselőtestület ülése formális meghívó nélkül, telefonon vagy egyéb módon is összehívható.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét, kezdetének időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat,

 c) a napirendi pontok előadóit,

d) az összehívó személy aláírását.

(3) A meghívót és mellékleteit a képviselő-testület tagjainak és a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülés előtt 5 nappal kell kikézbesíteni. Ettől eltérni csak a kivételesen és a polgármester előzetes engedélyével lehet.

(4) A Képviselő-testület ülésének meghívóját a kiküldéssel egyidőben a Hivatal  hirdetőtábláján közzé kell tenni.

(5) A képviselőtestület ülésére meg kell hívni:

a) a jegyzőt, a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

b) az önkormányzat intézményeinek vezetőit,

c) a napirendi pontok előterjesztőit,

d) a nemzetiségi önkormányzat elnökét és tagjait,

e) akit a polgármester megjelöl.

19.§    (1) A polgármester engedélyével a képviselő-testületi ülésen osztható ki:

a) kivételesen a meghívóban feltüntetett napirend írásos előterjesztése,

b) a meghívó kiküldését követően beérkezett, döntést igénylő ügy írásos előterjesztése.

(2) A helyszínen kiosztott anyagok áttekintésére a polgármester meghatározott időtartamú olvasási szünetet rendelhet el.

(3) Zárt ülésen tárgyalt előterjesztéseket kizárólag a képviselőknek kell megküldeni.

7. Az ülések nyilvánossága

20.§    (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésén bárki részt vehet. Hozzászólást az ülés elnöke engedélyezhet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak a bizottsági ülések rendjére is vonatkoznak.

21.§ A Képviselő-testület üléseiről a televízió, a rádió, a sajtó tudósíthat.

8.  A Képviselő-testületi ülés elnöke és jogköre

22. § (1) A képviselő-testületi ülés elnöke a testületi ülést:

a)  megnyitja, berekeszti, szünetet rendel el,

b) megállapítja a jelenlévő képviselők számát és ennek függvényében a határozatképességet; az  összehívás szabályszerűségét,

c) figyelemmel kíséri a napirendekkel kapcsolatban a képviselőkkel kapcsolatos   esetleges kizárási okokat, az ügyben haladéktalanul intézkedést kezdeményez.

(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

a) az ülés folyamatosságának biztosítása,

b) a szó megadása vagy megtagadása,

c) a szó megvonása, tárgyra térésre történő felszólítás,

d) napirend előtti és ügyrendi kérdésben a szó megadása vagy megtagadása,

e) az ülés félbeszakítása,

f) a napirendi pontok kiegészítésére, felcserélésére, esetlegesen valamely napirendi pont elnapolására javaslattétel és az ezzel kapcsolatos szavazás elrendelése,

g) határozathozatal előtt szünet elrendelése,

h) napirendek összevont tárgyalására javaslattétel.

(3) Az elnök vitavezetési feladatai:

a) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,               

b) javaslatot tesz a határozat tartalmára,

c) szavazást rendel el,

d) megállapítja a szavazás eredményét,

e) kimondja a határozatot.

(4) Az elnök egyéb feladatai, jogköre:

a) felszólalási jog a Képviselő-testület ülésén bármikor,

b) az ülés rendjének biztosítása, a rendfenntartással kapcsolatos intézkedések  megtétele,

c) tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről és történt eseményekről.

23.§   (1) Attól a felszólalótól, aki eltér a tárgytól, az elnök a második felszólítás után    megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben ismételt felszólalást nem tehet.

(2) Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné  teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakítja.

9. A Képviselő-testület ülésére vonatkozó különleges szabályok

24.§    (1) A napirendről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Az elnök a meghívó szerinti napirend írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.

(3) Az elnök vagy bármelyik képviselő, illetve a jegyző javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

25.§  Valamely napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal az elnök bármelyik képviselő kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama legfeljebb ¼ óra lehet. Ezzel a jogával minden képviselő ülésnaponként csak egy alkalommal élhet.

26.§    (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja.

(2) Bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A Képviselő-testület a kérdésben vita nélkül határoz.

IV. fejezet

10. A Képviselő-testületi ülés összehívása

27.§  Ha a Képviselő-testület ülésén 5 fő képviselő nincs jelen, az ülés határozatképtelen.

A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 15 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

28.§ A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amely alapján a napirendet a Képviselő-testület állapítja meg.

11. Az előterjesztések

29.§    (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a Képviselő-testület vagy a Képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt:

a) rendeleti javaslat,

b) határozati javaslat,

c) beszámoló,

d) tájékoztató.

(2) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontja szerinti előterjesztés szóbeli is lehet.

(3) Az előterjesztés testületi tárgyalásakor a döntéshozatal előtt az illetékes bizottság véleményét, álláspontját a Képviselő-testülettel közölni kell.

30.§   (1) Az előterjesztések alapján a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő - képviselői önálló indítványt a polgármesternél kell a rendes ülés napját  megelőzően legalább 3 munkanappal írásban beterjeszteni.

(2) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy nevét, az indítvány elnevezését és szövegét és az előterjesztő sajátkezű aláírását.

12. Interpelláció és módosító indítványok

31.§   (1) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 48 órával a polgármesternél kell írásban vagy szóban bejelenteni.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció tárgyát,

c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

(3) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.

32.§  A rendeleti javaslathoz és a határozati javaslathoz az előterjesztők, a Képviselő-testület tagjai vagy a jegyző módosító javaslatot tehetnek. A módosító javaslatnak tárgyalásra és döntéshozatalra alkalmasnak kell lennie.

33.§ (1) Rendkívüli ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amelyre az indítvány vonatkozott.

13. A tanácskozás rendje

34.§   (1) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt:

a) a 16.§ (5) bekezdés alapján meghívottak,

b) akinek az ülés elnöke szót ad.

(2) Azok a meghívottak, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak  ennek a napirendnek a vitájában vehetnek részt tanácskozási joggal.

35.§   (1) A felszólalások lehetnek:

a) napirend előtti felszólalás,

b) felszólalás ügyrendi kérdésben,

c) napirendhez kapcsolódó felszólalás,

d) határozathozatal előtti felszólalás.

(2) Napirend előtti felszólalásra az elnöktől bármelyik képviselő kérhet engedélyt.

36. § A jegyző köteles a Képviselő-testület törvénysértő működésével kapcsolatban a döntések meghozatala előtt – törvényességi kérdésben – észrevételt tenni.

V. Fejezet

14. Rendeletalkotás

37.§   (1) Az önkormányzati rendelet alkotására vonatkozó javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) A javaslatot legkésőbb a benyújtástól számított legkorábban 60 napon belül a    Képviselő-testület ülésének napirendjére kell tűzni.

(3) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a Képviselőtestület ülésén a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

38.§    (1) A Képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendeleti javaslat egészéről dönt.

(2)  Ha a rendeleti javaslat ugyanazon részéhez több javaslatot is benyújtottak, akkor a szavazás során a módosító indítványok benyújtásának sorrendjében kell szavazni.

39.§  A hatályos önkormányzati rendeletek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

40.§ Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.

15. Határozathozatal

41.§ (1) Az ülés elnöke a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozatokról, javaslatokról dönt a Képviselő-testület.

42.§   (1) Minősített többség szükséges

              a) a munkaterv elfogadásához,

              b) kitüntetések, elismerő címek alapításához,

              c) közalapítvány létrehozásához,

              d) közterület elnevezéséhez, emlékműállításhoz,

              e) alkotmánybíróság előtt eljárás kezdeményezéséhez,

              g) gazdasági társaság létrehozásához, alapításához, abban történő üzleti részvételhez,

              h) nem kötelező helyi népszavazás kiírásához,

              i) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz,

              j) gazdasági program elfogadásához,

              k) a Képviselő-testület hatáskörének átruházásához, hatáskör visszavonásához.

(2) A nyílt szavazás során a képviselők az ülés elnökének kérdésére - mely „igen”, „nem”, tartózkodom” - kézfelemeléssel szavaznak.

(3) A szavazás módjának megváltoztatását adott napirendnél bármelyik képviselő javasolhatja. A Képviselő-testület a javaslatról felszólalás és vita nélkül határoz.

43.§   (1) Nyílt szavazás esetén bármelyik képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára név szerinti szavazást lehet tartani. E kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők  névsorát. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja az elnöknek, a szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(3) Név szerinti szavazást kell elrendelni:

a) ha azt törvény előírja,

b) a képviselőtestület feloszlatására vonatkozó döntés meghozatalánál,

c) ha a képviselőtestület jelenlévő tagjainak fele indítványozza,

d) a polgármester vagy a bizottság elnöke kéri.

44.§   (1) Titkos szavazás során a Képviselő-testület tagjai sorából háromtagú  szavazatszedő bizottságot választ. A titkos szavazást követően a szavazatszedő bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(2) A szavazatszedő bizottság jegyzőkönyve tartalmazza a szavazás helyét és napját, kezdetét és végét, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatokat, a szavazás eredményét.

(3) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság tagjai és a  jegyzőkönyv vezetője aláírják.

(4)  A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - jelentést tesz.

16. A jegyzőkönyv

45.§    (1) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv tartalmazza szükség esetén az elnök intézkedéseit.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékleteit képezik:

a) a meghívó,

b) az írásos előterjesztések, képviselői indítványok, interpellációk,

c) a jelenléti ív,

d) a titkos szavazásról készített jegyzőkönyv egy példánya,

e) a jogszabálysértésre vonatkozó írásbeli észrevétel,

f) a név szerinti szavazásról készült névsor.

(3) A jegyzőkönyvvezető munkáját az ülésekről készült hang- vagy videofelvétel segíti, egészíti ki.

46.§   (1) A választópolgárok - zárt ülés kivételével - betekinthetnek a Képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveibe a Hivatal titkárságán a hivatalos munkaidőben.

(2)  A nyílt ülésről készült hangfelvételt meg kell őrizni, az nem selejtezhető.

17. Közmeghallgatás

47.§   (1) A képviselőtestület évente egy alkalommal előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselőtestület ülésére és  jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.

VI. fejezet

18. A képviselőtestület bizottsága

48.§

(1) A képviselő-testület állandó bizottságai:

a) Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság, tagjainak száma 3 fő képviselő,

b) Települési Értéktár Bizottság, tagjainak száma 4 fő képviselő.^[2]

(2)  A bizottságok feladatait a 3. melléklet tartalmazza.^[3]

(3) A bizottság üléseit a képviselőtestület üléseihez igazodóan szükség szerint tartja. Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására.

(4) A bizottság működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg, melyet tájékoztatás céljából a képviselőtestület elé kell terjeszteni.

49.§ ​A képviselő-testület a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartásával, kezelésével, ellenőrzésével, valamint az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálásával kapcsolatos teendők ellátását a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság hatáskörébe utalja.^[4]

19. Polgármester, alpolgármester, jegyző

50. §   (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester illetményére és bérfejlesztésére valamint egyéb juttatásaira a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot a képviselőtestület felé.

(3) A polgármester a Képviselő-testület működésével összefüggő feladata a települési   képviselők és a bizottság működésének elősegítése.

51.§    (1) A Képviselő-testület saját tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármester választ. Az alpolgármester

tiszteletdíját a Képviselő-testület állapítja meg.

(2) Az alpolgármester önálló hatáskörrel nem rendelkezik, feladatát a polgármester iránymutatása alapján végzi.

52.§    (1) A polgármester a jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetére a jegyzői feladatok

ellátásával a Hivatal belső szervezeti egységének vezetőjét bízza meg.

(2) A jegyző államigazgatási hatósági feladatain kívül ellátja a jogszabályokban rögzített, az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokat.

20. Közös Önkormányzati hivatal

53.§ A Képviselő-testület Táti Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel hivatalt hoz létre, amely önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.

54.§   (1) A Hivatal belső tagozódása:

a)  jegyző,

b)  Igazgatási csoport,

c)  Pénzügyi, gazdálkodási csoport,

d) Településrendezési, településfejlesztési és műszaki csoport.

e)  Mogyorósbányai ügyfélszolgálati megbízott

(2) A Hivatal működési és ügyfélfogadási rendje:

a) A munkaidő beosztása szerinti általános munkarend:

hétfőtől- csütörtökig: 7.30 órától 16 óráig,

pénteken: 7.30 órától 14 óráig tart.

b) Az ügyfélfogadás rendje:

hétfőn és szerdán: 8.00 órától 12.00 óráig és 13.00 órától 16.00 óráig

pénteken: 8.00 órától 12.00 óráig tart.

VII. Fejezet

21. A képviselők jogállása

55.§    (1) A képviselők jogállásáról a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI.

törvény rendelkezik.

(2)  A Képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. melléklet tartalmazza.^[5]

56.§  A képviselő főbb jogai:

a) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a                 Hivatal intézkedését, amelyre a Hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni,

b) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni,

c) külön önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíj illeti meg.

57.§  A képviselő főbb kötelezettségei:

a) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

b) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban,

c) kapcsolattartás a város választópolgáraival, a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

d) írásban vagy szóban a polgármesternek vagy a jegyzőnek előzetesen bejelenti, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

e) személyes érintettség bejelentése.

58.§ Amennyiben a képviselő a jogszabályban előírt érintettségének bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, akkor erre irányuló indítvány esetén a Képviselő-testület soron következő ülésén dönt a képviselő egy havi tiszteletdíja egyszeri csökkentésének mértékéről.

VIII. fejezet

22. Népszavazás, népi kezdeményezés,

a lakossággal való kapcsolattartás formái, lakossági fórumok

59.§ A helyi népszavazás, népi kezdeményezés részletes szabályairól a képviselőtestület külön rendeletet alkot.

60.§   (1) A Képviselő-testület a lakosság közvetlen tájékoztatása, fontosabb döntések előkészítése, a döntések előtt a

lakosság véleményének megismerése érdekében városrészi gyűléseket tarthat.

(2)  A Képviselő-testület esetenként határozza meg, hogy milyen ügyekben kívánja a városrészi gyűlést összehívni.

61.§   (1) Az évente egyszeri közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleg ismertetésre kerülő tárgykörökről a Hivatal

hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján kell ájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 10 nappal.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.

IX. fejezet

23. Az önkormányzat  költségvetése

62.§ Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletek határozzák meg.

63.§   (1) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a feladatfinanszírozási

rendszer keretében nyújtott támogatás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetés tervezetében először a törvényben vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, ezek után kell javasolni további, még vállalható önkormányzati feladatokat.

64.§  A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Az előterjesztést előzetesen valamennyi bizottság kötelezően  megtárgyalja és véleményezi. A külön jogszabályban előírt kötelező érdekegyeztetést a polgármester folytatja le.

24. Az Önkormányzat gazdálkodása

65.§ A Képviselő-testület gazdasági programját, fejlesztési tervét az Mötv. 116.§-ában  meghatározott tartalommal fogadja el.

66.§    Az Önkormányzat belső ellenőrzését ellátó személyek vagy szervezetek:

a) ellenőrzést végeznek a Hivatalnál az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokra vonatkozóan,

b) ellenőrzést végezhetnek az Önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél, a vagyonkezelőknél, és az Önkormányzat költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezett szervezeteknél is.

X. fejezet

25. Záró rendelkezések

67.§    (1) Ez a rendelet 2013. október 1-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti

a) Tát Nagyközség Önkormányzatának  Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló   8/1999. (IV.27.) sz. rendelete,

b) Tát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a 12/2002. (XI.4.) Kt. sz.  rendelete a Tát Nagyközség Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/1999. (IV.27.) Kt. sz. rendelet módosításáról,

c) Tát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a 13/2002. (XI.22.) Kt. sz.  rendelete a Tát Nagyközség Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/1999. (IV.27.) Kt. sz. rendelet módosításáról,

d) Tát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a 20/2003. (XII.1.) Kt. sz.  rendelete a Tát Nagyközség Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/1999. (IV.27.) Kt. sz. rendelet módosításáról,

e) Tát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a 16/2006. (X.16.) Kt. sz.  rendelete a Tát Nagyközség Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/1999. (IV.27.) Kt. sz. rendelet módosításáról,

f) Tát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a 2/2007. (III.5.) Kt. sz.  rendelete a Tát Nagyközség Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/1999. (IV.27.) Kt. sz. rendelet módosításáról,

g) Tát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a 19/2009. (XII.19.) Kt. sz.  rendelete a Tát Nagyközség Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/1999. (IV.27.) Kt. sz. rendelet módosításáról,

h) Tát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a 12/2010. (X.5.) Kt. sz.  rendelete a Tát Nagyközség Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/1999. (IV.27.) Kt. sz. rendelet módosításáról,

i) Tát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a 13/2012. (IV.24.) Kt. sz.  rendelete a Tát Nagyközség Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/1999. (IV.27.) Kt. sz. rendelet módosításáról.