Tát Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2020.(VI.30.) önkormányzati rendelete

Tát Város Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2020. 08. 01- 2023. 01. 17

Tát Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2020.(VI.30.) önkormányzati rendelete

Tát Város Helyi Építési Szabályzatáról

2020.08.01.

Tát Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42. § szakaszában biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat, Kormánymegbízotti Kabinet, Állami Főépítész; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Tatabányai Járási Hivatal, Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály; Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; Országos Vízügyi Főigazgatóság; Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság; Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Népegészségügyi Főosztály; Budapest Főváros Kormányhivatala, Közlekedési Főosztály; Innovációs és Technológiai Minisztérium, Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkárság, mint légügyi hatóság; Honvédelmi Minisztérium, mint katonai légügyi hatóság; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Tatabányai Járási Hivatal, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Útügyi osztály; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Tatabányai Járási Hivatal, Hatósági Főosztály, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály, Földhivatali Osztály; Pest Megyei Kormányhivatal, Érdi Járási Hivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály; Honvédelmi Minisztérium; Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság; Pest Megyei Kormányhivatal, Bányafelügyeleti Főosztály; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala; Országos Atomenergia Hivatal; Budapest Főváros Kormányhivatala, Népegészségügyi Főosztály; továbbá Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat, Esztergom Város Önkormányzata, Nyergesújfalu Város Önkormányzata, Tokod Nagyközség Önkormányzata, Mogyorósbánya Község Önkormányzata, Tokodaltáró Község Önkormányzata, valamint Tát Város Önkormányzat Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 6/2017. (IV. 25.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA, FELÉPÍTÉSE

1. § (1) Tát város közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az országos településrendezési és építési követelmények (továbbiakban: OTÉK), az egyéb általános érvényű jogi rendelkezések és hatósági előírások, Tát város vonatkozó önkormányzati rendeletei (különösen településképi rendelet), valamint e Rendelet betartásával kell.

(2) E Rendelet mellékletei:

1. melléklet: Tát Város Szabályozási Terve

1.1. Jelmagyarázat

1.2. Szelvényháló

1.3. Tát Város Belterületi Szabályozási Terve M=1:2000

1.4. Tát Város Külterületi Szabályozási Terve M=1:8000

2. melléklet: Tát város övezeti paraméterei

2.1. Építési övezeti paraméterek

2.2. Övezeti paraméterek

3. melléklet: Sajátos jogintézménnyel érintett területek

3.1. Építési tilalommal érintett ingatlanok

3.2. Elővásárlási joggal érintett ingatlanok

3.3. Kisajátítással érintett ingatlanok

3.4. Beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok

3.5. Eredeti vegetáció megtartásával érintett ingatlanok

4. melléklet: Állattartó épületek/építmények telepítési távolsága

(3) E Rendelet függelékei: 1. függelék: Mintakeresztszelvények

II. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Főépület: az övezeti előírásokban megnevezett rendeltetéseknek helyet adó, melléképületnek nem minősülő épület.

2. Ikres jelleg: Az épületek kialakításának elve, amikor az – akár elkülönült, akár (telekösszevonás nyomán kialakult) egyetlen telken álló – két ikerház-fél együttesen alkot egy közös, egységes épületet.

3. Kialakult állapot: Olyan építési övezetekre használt jelző, amelyek további beépítése során a meglévő karakterjegyek alapján az igazodás elve érvényesíthető.

4. Melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát, üzemeltetését segítő, kiegészítő funkciójú épület.

III. Fejezet

SZABÁLYOZÁSI ELEMEK BESOROLÁSA ÉS ALKALMAZÁSA

3. § (1) A Szabályozási Terven szereplő vonalas szabályozási elemek hierarchiáját (fedettségét) az alábbiak szerint kell értelmezni:

1. közigazgatási határ,

2. meglévő-megmaradó/meglévő-megszűnő/tervezett belterületi határ,

3. szabályozási vonal, szabályozási vonal határvonalon,

4. építési övezet, övezet határa, valamint

5. tervezett telekhatár.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő hierarchia lebontott értelmezése a következő:

a) A közigazgatási határ lehet belterületi határ, lehet szabályozási vonal, lehet övezethatár, de mindig telekhatár.

b) A belterületi határ, lehet szabályozási vonal, lehet övezethatár, de mindig telekhatár.

c) A szabályozási vonal mindig telekhatár.

d) Az övezethatár lehet telekhatár.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő vonalas szabályozási elemek közül a hierarchiában legelöl állót kell ábrázolni, kivéve az építési övezet, övezet határa, továbbá a tervezett telekhatár jelölését, amelyet minden esetben jelölni kell.

1. Határelemek

4. § A szabályozási terv határelemei:

1. közigazgatási határ,

2. meglévő-megmaradó, meglévő-megszűnő és tervezett belterületi határ,

2. Kötelező szabályozási elemek

5. § (1) A szabályozási terv vonalas szabályozási elemei:

1. szabályozási vonal, szabályozási vonal határvonalon,

2. építési övezet, övezet határa, jele,

3. építési vonal,

4. kötelező megszüntető jel,

5. kötelező közterületi fásítás.

(2) A szabályozási terv felületként megjelenő szabályozási elemei:

1. közúti közlekedési terület,

2. nem szerkezeti jelentőségű, közlekedési célú közterület,

3. külterületi út,

4. kötöttpályás közlekedési terület

5. zöldterület – közkert,

6. vízgazdálkodási terület,

7. egyéb vízgazdálkodási terület,

8. védelmi rendeltetésű erdőterület,

9. különleges beépítésre szánt terület,

10. különleges beépítésre nem szánt terület,

(3) A szabályozási terv sajátos jogintézményeket feltüntető elemei:

1. építési tilalommal érintett terület,

2. elővásárlási joggal érintett terület,

3. háromszintes növényállományú beültetési kötelezettséggel érintett terület,

4. eredeti vegetáció megtartásával érintett terület.

3. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek

6. § A szabályozási tervben alkalmazott más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:

1. védőterület, védőhatár, védősáv határa,

1a) szennyvíztisztító telep védőtávolsága (150 m),

1b) hidrogeológiai védőövezet határa,

1c) nagyvízi meder területének határa,

1d) vízfolyások parti sávja (Duna – 10 m, Únyi-patak: 6 m, Mogyorósbányai-patak: 3 m)

1e) közműlétesítmények védőtávolsága,

1f) ideiglenes védmű sávja,

1g) távlati védmű sávja,

1h) fakadóvízzel veszélyeztetett terület (mentett oldali töltéslábtól: 110 m),

2. nyomvonalas közlekedési infrastruktúra-elemek kezelői hozzájárulásának határa,

3. világörökségi várományos helyszín határa,

4. műemlék,

5. műemlék telke,

6. műemléki környezet határa,

7. régészeti lelőhely határa,

8. régészeti érdekű terület határa,

9. Natura 2000 terület,

10. nemzeti ökológiai hálózat – magterület, ökológiai folyosó,

11. tájképvédelmi terület határa,

12. ásványi nyersanyag tekintetében megkutatni tervezett terület határa,

13. helyi jelentőségű természetvédelmi terület (Táti-sziget, Únyi-patak menti vizes élőhely, Depo-i Duna-part),

14. helyi területi védelem alatt álló terület határa,

15. helyi védelem alatt álló építészeti örökség,

4. Javasolt szabályozási elemek

7. § A szabályozási terv javasolt szabályozási elemei:

1. javasolt telekhatár,

2. javasolt megszüntető jel,

3. piac elhelyezésére igénybe vehető terület,

4. tervezett kerékpárút,

5. tervezett gyalogút.

5. Tájékoztató elemek

8. § (1) A szabályozási terv tájékoztató elemei:

1. alaptérképi elemek (különösen földrészlet határ, épület),

2. szintvonal,

3. út tengelye,

4. vasút tengelye,

5. szintbeni vasúti kereszteződés,

6. meglévő közlekedési létesítmény (autóbuszmegálló, vasútállomás, kikötő),

7. meglévő közműlétesítmény (különösen vízműkút, hidroglóbusz, szennyvíztisztító telep, szennyvízátemelő, adótorony),

8. közművezetékek, termékvezetékek nyomvonala,

(2) A tájékoztató elemek nem tekinthetők önkormányzati elhatározásnak.

IV. Fejezet

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

6. Tilalom

9. § Ideiglenes védmű sávján, valamint távlati védmű sávján belül – a vízügyi szakmai elvárások alapján – teljes építési tilalom áll fenn, azaz sem felszíni, sem felszín alatti építmény nem létesíthető.

7. Telekalakítás

10. § (1) Az építési övezetben, övezetben közműépítmények (különösen szennyvízátemelő, transzformátorház, átjátszóállomás) elhelyezése érdekében, továbbá magánút számára az övezeti előírásoktól eltérő paraméterű telek is kialakítható.

(2) Új nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

(3) Tömbfeltáró magánutat a tömb egészére kiterjedő telekcsoport-újraosztási terv alapján kell kialakítani.

8. Kisajátítás

11. § A Település területén kisajátítási jog illeti meg az Önkormányzatot valamennyi a szabályozási tervlapon helyi közút, illetve közkert területtel érintett ingatlan, ingatlanrész esetében.

9. Beültetési kötelezettség

12. § (1) A Település területén beültetési kötelezettség terheli valamennyi a szabályozási tervlapon ekképp jelölt, valamint e Rendelet előírásai szerint érintett ingatlant.

(2) A beültetési kötelezettség típusai:

a) háromszintes növényállományú beültetési kötelezettség,

b) eredeti vegetáció megtartási kötelezettség.

(3) Háromszintes növényállományúnak akkor minősül a zöldfelület, ha minden 150 m2-ére:

a) legalább 1 db nagy lombtömeget növesztő lombos fa,

b) legalább 20 db cserje, valamint

c) a nem burkolt telekrészen kívül gyep, vagy bármilyen talajtakaró növényzet

telepítése megtörtént.

(4) Az eredeti vegetáció megtartási kötelezettségű területen a kialakult vegetációt bolygatás mentesen kell megőrizni.

(5) A beültetési kötelezettségű területen épület nem helyezhető el.

(6) A háromszintes növényállományú beültetési kötelezettségű területet minimum 85%-os zöldfelületi fedettséggel kell kialakítani.

V. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

10. Általános rendelkezések

13. § (1) Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és a rá vonatkozó, e Rendelet szerinti előírásokat kell alkalmazni.

(2) Az egynél több építési övezetbe, övezetbe tartozó telkekre vonatkozó előírások:

a) Beépítési paraméterek számításánál, beépítési feltételek meghatározásánál az övezeti határvonalat úgy kell tekinteni, mintha az telekhatár lenne.

b) Az a) pontban szereplő rendelkezést építési hely meghatározásánál nem kell alkalmazni, azaz épület a telek elő-, oldal- és hátsókerti területének betartásával bárhol elhelyezhető.

c) Az érintett építési övezetek, övezetek beépítési paraméterei között meglévő épületmagassági érték eltérése esetén:

ca) vagy az alacsonyabb épületmagasság-értéket kell az övezethatáron átnyúló épület egészére vonatkoztatni,

cb) vagy építési övezetenként, övezetenként önálló épületet kell építeni az ott megadott épületmagasság betartásával,

cc) vagy a kisebb épületmagasságot alkalmazó nyaktaggal, mindkét építési övezet, övezet megengedett legmagasabb épületmagasságát alkalmazó, önálló, ám nyaktaggal összekapcsolható épületeket kell telepíteni.

(3) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – csak az építési hely határain belül helyezhető el.

(4) Fakadóvizes területeken tervezett bármely építési tevékenység esetén a vízügyi szakmai elvárásokat be kell tartani.

11. Telkek beépítési módjára vonatkozó rendelkezések

14. § (1) Az előkert méretét:

a) az utcában jellemzően kialakult állapotnak kell megfeleltetni.

b) ha az a) pont szerinti kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor 5,0 méternek kell tekinteni.

c) Gazdasági és különleges terület építési övezeteiben – kizárólag portaépület számára – az előkert mérete 0 méter.

(2) Az oldalkert méretét:

a) Szabadon álló beépítési módnál:

aa) az övezetben előírt legnagyobb épületmagasság felének,

ab) vagy, ha ez az érték kisebb, mint 3,0 méter, akkor 3,0 méternek

b) Oldalhatáron álló beépítési módnál 4,0 méternek

kell tekinteni.

(3) A hátsókert:

a) 25 m telekmélységig, kialakult állapot esetén, a hátsókert értéke 0 méternek,

b) minden más esetben:

ba) a hátsókertre néző tényleges épületmagasság értékének,

bb) vagy, ha ez kisebb, mint 6,0 méter, akkor 6,0 méternek

kell tekinteni.

12. Közlekedési területnek nem minősülő külterületi útra vonatkozó rendelkezések

15. § Külterületi út tengelyétől számított 5-5 méteren belül kerítés, 10-10 méteren belül épület nem létesíthető.

13. Vízfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések

16. § Vízfelület bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.

VI. Fejezet

ÉRTÉKVÉDELEM

14. Táj-és természetvédelem, az élő környezet védelme

17. § (1) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közterületi növényzet elhelyezhetőségének.

(2) Az országos közút külterületi szakasza mentén – műszaki lehetőség esetén –fasort, illetve többszintes kialakítású zöldsávot kell telepíteni.

15. Védőterületek, védőtávolságok

18. § Állattartó épületek, építmények telepítési távolságára e Rendelet 4. mellékletében szereplő telepítési távolságok az irányadóak.

VII. Fejezet

KÖZLEKEDÉS

19. § (1) Magánút Tát közigazgatási területén bárhol kialakítható.

(2) A magánút legkisebb szélessége:

a) maximum 3 telek feltárását szolgáló, legfeljebb 50 méter hosszú magánút esetén 5 méter,

b) maximum 8 telek feltárását szolgáló, legfeljebb 100 méter hosszú magánút esetén 8 méter,

c) minden más esetben 12 méter.

(3) 200 métert meghaladó hosszúságú magánutat, végfordulóval kell kialakítani.

VIII. Fejezet

KÖZMŰELLÁTÁS

20. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.

(2) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani.

(3) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.

(4) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(5) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgyat kell elhelyezni.

(6) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás megvalósítása előtt.

(7) Húsz, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kialakítani, a zöldfelületek közvetlen terhelésének megakadályozása végett. Az összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.

(8) Átviteli, vagy főelosztó hálózatnak nem minősülő villamosenergia hálózatot, valamint elektronikus hírközlési hálózatot, vagy meglévő rekonstrukcióját földkábelesen kell kialakítani.

MÁSODIK RÉSZ

RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

IX. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

16. Lakóterületek

21. § Lakóterület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.

22. § (1) A kisvárosias lakóterületen [Lk] az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 12. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt valamennyi rendeltetés elhelyezhető.

(2) Lakótelepi úszótelken álló lakóépület telke kizárólag akadálymentesítés (különösen rámpakialakítás, liftépítés) érdekében bővíthető, annak műszakilag szükséges mértékéig. A bővítés után kialakuló telek építési paramétereit teljesültnek kell tekinteni.

(3) Lakótelepi úszótelken álló lakóépületen lakásszám-növekedést eredményező átalakítás (különösen tetőráépítés) nem hajtható végre.

23. § (1) A kertvárosias lakóterületen [Lke] az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 13. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt valamennyi rendeltetés elhelyezhető.

(2) Kertvárosias lakóterületbe sorolt ingatlanon legfeljebb két önálló rendeltetési egység létesíthető.

(3) Az épületek egyetlen homlokzata sem térhet el a környezetében kialakult homlokzatmagasságtól:

a) helyi területi védelem alatt álló területen ± 0,6 méternél,

b) a további területeken ± 1,0 méternél

nagyobb értékben.

17. Vegyes területek

24. § Vegyes terület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.

25. § (1) Településközpont területen [Vt] az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 16. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt valamennyi rendeltetés elhelyezhető.

(2) Településközpont területen, az előírt legkisebb zöldfelületi mérték 50%-án háromszintes növényállományt kell telepíteni – műszaki lehetőség esetén – legalább 5 méteres szélességben a telekhatárok mentén.

(3) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.

26. § (1) Intézmény területen [Vi] az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 17. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt valamennyi rendeltetés elhelyezhető.

(2) Intézmény területen, az előírt legkisebb zöldfelületi mérték 50%-án háromszintes növényállományt kell telepíteni – műszaki lehetőség esetén – a telekhatárok mentén.

(3) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.

18. Gazdasági területek

27. § Gazdasági terület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.

28. § (1) Általános gazdasági területen [G] az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 20/A. § (1) bekezdésében felsorolt valamennyi rendeltetés elhelyezhető.

(2) Általános gazdasági területen, a beépítési paraméterekben szereplő minimális zöldfelületi arány legalább 50%-án többszintes növényállományt kell telepíteni – műszaki lehetőség esetén – legalább 5 méteres szélességben a telekhatárok mentén.

(3) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.

19. Különleges beépítésre szánt területek [K]

29. § (1) Az eltérő célú és fajtájú különleges területekre vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – a 30-34. §-ok előírásait kell figyelembe venni.

(2) Különleges beépítésre szánt területeken a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.

(3) Különleges területen, a beépítési paraméterekben szereplő minimális zöldfelületi arány legalább 50%-án többszintes növényállományt kell telepíteni – műszaki lehetőség esetén – legalább 5 méteres szélességben a telekhatárok mentén.

(4) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.

30. § (1) Különleges garázsterület [Kg] építési övezetében a közművesítettség mértéke a részleges közművesítés.

(2) Különleges garázsterületen gépkocsi tárolási célú rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.

31. § (1) Különleges közműterület [Kkm] építési övezetében a közműellátás mértéke a részleges közművesítés.

(2) Különleges közműterületen:

a) közműlétesítmény (különösen vízmű, szennyvízátemelő, transzformátorállomás), ezek műtárgyai, műszaki és biztonsági berendezései, valamint

b) a közműhálózat üzemeltetéséhez, a telephely fenntartásához, védelméhez kapcsolódó építmény helyezhető el.

32. § (1) Különleges szennyvíztisztító telep [Ksz] terület építési övezetében a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.

(2) Különleges szennyvíztisztító telep területen:

a) a települési folyékony hulladék kezelésének,

b) a keletkező szennyvíziszap ideiglenes tárolásának, valamint

c) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés (különösen szociális, irodai, raktár, porta)

céljára szolgáló építmény helyezhető el.

(3) A különleges szennyvíztisztító telep területének telekhatára mentén – ahol az fizikailag lehetséges – legalább 5 m széles növénysávot kell létesíteni.

33. § (1) Különleges temetőterület [Kt] építési övezetében a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.

(2) Különleges temetőterületen:

a) egyházi és világi kegyeleti épület,

b) ravatalozó,

c) hűtőház,

d) sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt,

e) emlékmű, emlékoszlop,

f) kereszt, harangláb,

g) virág és kegyeleti kellék árusítás, valamint

h) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés (különösen szociális, irodai, raktár, porta)

céljára szolgáló építmény helyezhető el.

(3) A temetőterület telekhatára mentén – ahol az fizikailag lehetséges – legalább 5 m széles növénysávot kell létesíteni.

(4) A temetési helyen elhelyezhető sírjelek magassága legfeljebb 150 cm, a sírhant illetve a sírhelyet körülvevő kerítés magassága pedig maximum 40 cm lehet. Kivételt képeznek a közösségi emlékművek, amelyek mérete egyedi elbírálás alá esik.

34. § (1) Különleges városüzemeltetési terület [Kvü] építési övezetében a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.

(2) Különleges városüzemeltetési területen:

a) a városüzemeltetés,

b) a városüzemeltetéshez szükséges gazdasági tevékenység,

c) a városüzemeltetéshez szükséges tárolási tevékenység, valamint

d) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés (különösen szociális, irodai, raktár, porta)

céljára szolgáló építmény helyezhető el.

(3) A különleges városüzemeltetési terület telekhatára mentén – ahol az fizikailag lehetséges – legalább 5 m széles növénysávot kell létesíteni.

X. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

20. Közlekedési terület [KÖu, KÖk, kt.]

35. § (1) Közlekedési terület övezetében a közművesítettség mértéke a részleges közművesítés.

(2) A KÖu jelű közlekedési területen, valamint a közlekedési célú közterületen [kt.]:

a) országos és helyi közúthálózati elem és annak csomópontja,

b) tömegközlekedési megállóhely és építménye,

c) várakozóhely (parkoló),

d) kerékpárút, gyalogos út, járda, mindezek zöldfelületi eleme, vízelvezetési és környezetvédelmi létesítménye, valamint

e) közmű- és hírközlési létesítmény

helyezhető el.

(3) A KÖu jelű közlekedési területen, valamint a közlekedési célú közterületen: kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetés pavilon formájában is létesíthető.

(4) A KÖk jelű kötöttpályás közlekedési területen:

a) kötöttpályás közlekedési,

b) vasútállomáshoz, vasúti megállóhelyhez kapcsolódó,

c) gépjármű várakozóhely,

d) kerékpárút, gyalogút, járda,

e) az a)-d) pontokban szereplő létesítmények csomóponti, tartószerkezeti, zöldfelületi, vízelvezetési és környezetvédelmi,

f) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, valamint

g) közmű- és hírközlési

rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek) helyezhető(k) el.

21. Zöldterületek – közpark [Zkp], közkert [Zkk]

36. § (1) Zöldterület övezetében a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.

(2) Zöldterületek területen az OTÉK 27. § (3) bekezdésében felsorolt rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.

22. Erdőterület [Ev]

37. § Erdőterület övezetében a közművesítettség mértéke a részleges közművesítés.

23. Mezőgazdasági területek

38. § (1) Az eltérő célú és fajtájú mezőgazdasági területekre vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – a 39-41. §-ok előírásait kell figyelembe venni.

(2) Mezőgazdasági terület övezetében a közművesítettség mértéke a részleges közművesítés.

(3) Mezőgazdasági terület övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 29. § (1) és (3) bekezdésében felsorolt valamennyi rendeltetés elhelyezhető. Ezenkívül, a megújuló energiaforrás (különösen geotermikus, szélenergia, napenergia) hasznosítására szolgáló építmény(ek) is elhelyezhető(k).

(4) Építmény elhelyezésére, illetve birtokközpont kialakítására – amennyiben rendelkezésre áll, elsődlegesen – művelésből kivett területként nyilvántartott telket, telekrészt kell felhasználni.

39. § (1) Kertes mezőgazdasági terület [Mk] övezetében, legfeljebb 1 db – lakó rendeltetést nem tartalmazó – épület helyezhető el.

(2) Kertes mezőgazdasági terület övezetében az OTÉK 29. § (5)-(7) bekezdése szerinti birtokközpont nem alakítható ki.

40. § Általános mezőgazdasági terület [Má] övezetében az OTÉK 29. § (5)-(7) bekezdése szerinti birtokközpont kialakítható.

41. § (1) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület [Mko] övezetében lakó rendeltetést tartalmazó épület nem helyezhető el.

(2) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetében kizárólag:

a) gyepgazdálkodást szolgáló, továbbá

b) állattartást és állattenyésztést szolgáló,

rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek) helyezhető(k) el.

24. Vízgazdálkodási területek

42. § (1) Vízgazdálkodási terület övezetében [V]:

a) felszíni vízrendezés létesítménye és műtárgya,

b) árvízvédelmi létesítmény,

c) a meder használatával, fenntartásával összefüggő műszaki-technológiai létesítmény, valamint

d) hídpillér

helyezhető(k) el.

(2) Egyéb vízgazdálkodási célú terület [Ve] övezetében épület nem helyezhető el.

25. Természetközeli terület [Tk]

43. § (1) Természetközeli terület övezetében:

a) felszíni vízrendezés létesítménye és műtárgya,

b) árvízvédelmi létesítmény,

c) a meder használatával, fenntartásával összefüggő műszaki-technológiai létesítmény,

d) hídpillér, valamint

e) természetvédelmi célú létesítmény

helyezhető(k) el.

(2) Természetközeli terület övezetében épület nem helyezhető el.

26. Különleges beépítésre nem szánt területek [Kb]

44. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület övezetében a közművesítettség mértéke a részleges közművesítés.

(2) Különleges beépítésre nem szánt területeken a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.

(3) Az eltérő célú és fajtájú különleges területekre vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – a 44-48. § szakaszok előírásait kell figyelembe venni.

(4) Az övezeti paraméterekben szereplő minimális zöldfelületi arány legalább 50%-án többszintes növényállományt kell telepíteni – műszaki lehetőség esetén – legalább 5 méteres szélességben a telekhatárok mentén.

(5) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.

45. § Különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi terület [Kb/Id] övezetében:

a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,

b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta)

c) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú

rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek) helyezhető(k) el.

46. § Különleges beépítésre nem szánt közműterületen [Kb/Km]:

a) közműlétesítmény (különösen vízmű, szennyvízátemelő, transzformátorállomás), ezek műtárgyai, műszaki és biztonsági berendezései, valamint

b) a közműhálózat üzemeltetéséhez, a telephely fenntartásához, védelméhez kapcsolódó építmény helyezhető el.

47. § Különleges beépítésre nem szánt logisztikai területen [Kb/Log]:

a) raktározási,

b) gazdasági,

c) a területet használók ellátását szolgáló szálláshely szolgáltató, valamint

d) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés (különösen szociális, irodai, raktár, porta)

céljára szolgáló építmény helyezhető el.

48. § Különleges beépítésre nem szánt rekreációs területen [Kb/Re]:

a) sport- és rekreációs rendeltetés,

b) lovas turisztikai rendeltetés,

c) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetés,

d) a területet használók ellátását szolgáló szálláshely szolgáltató és vendéglátó rendeltetés, valamint

e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés (különösen szociális, irodai, raktár, porta)

céljára szolgáló építmény helyezhető el.

49. § Különleges beépítésre nem szánt sportterület [Kb/Sp] övezetében:

a) sport,

b) rekreációs,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,

d) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta)

e) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú

rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek) helyezhető(k) el.

HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

50. § (1) E Rendelet 2020. augusztus 01. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Tát Város Helyi Építési Szabályzatának (HÉSZ), valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 17/2004. (XII. 14.) Kt. sz. rendelet.

Turi Lajos polgármester

Kozlik Zsolt jegyző