Tardos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2019.(II.15.) önkormányzati rendelete
Tardos településkép védelméről
Hatályos: 2019. 03. 01Tardos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2019.(II.15.) önkormányzati rendelete
Tardos településkép védelméről
Tardos Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontja által biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal, a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatala, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság valamint a Partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 5/2017. (IV. 10.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
– A RENDELET HATÁLYA
1. A rendelet alkalmazása
1. § (1) A Rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
a) 1. melléklet: TARDOS HELYI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ TERÜLETEINEK LISTÁJA
b) 2. melléklet: TARDOS HELYI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ TERÜLETEINEK TÉRKÉPI LEHATÁROLÁSA
2.1: TÖRTÉNELMI TELEPÜLÉSMAG – HADAS BEÉPÍTÉS
2.2: FŰRÉSZFOGAS BEÉPÍTÉS – BÉKE UTCA
c) 3. melléklet: TARDOS VÉDETT EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEINEK LIS-TÁJA
d) 4. melléklet: TARDOS VÉDETT EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEINEK TÉR-KÉPI ÁBRÁZOLÁSA
e) 5. melléklet: TARDOS TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEI
5.1: TARDOS TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEI - A közigazgatási területre kiterjedően + jelmagyarázat
5.2: TARDOS TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEI - A belterületre és környezetére kiterjedően
f) 6. melléklet: Tardos felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére korlátozottan alkalmas területek lehatárolása
g) 7. melléklet: A TÁJIDEGEN, AGRESSZÍV GYOMOSÍTÓ, INVAZÍV NÖVÉNYFAJOK JEGYZÉKE
h) 8. melléklet: Közterületi fásításra javasolt fajok
i) 9. melléklet: ŰRLAPOK
9.1: Szakmai konzultáció kérelem - űrlap
9.2 Településképi véleményezési eljárás kérelem - űrlap
9.3 Településképi bejelentési eljárás kérelem - űrlap
9.4: Egyedi védelem alá helyezés, vagy megszüntetés kérelme – űrlap
j) 10. melléklet: ORSZÁGOS VÉDELEM
10.1 TARDOS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEINEK FELSOROLÁSA
10.2 TARDOS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEINEK TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁSA
(2) Nem terjed ki a VII. fejezet hatálya az Európai Parlament tagjai, az országgyűlési képviselő, a helyi önkormányzati képviselő és polgármester választásokkal kapcsolatos hirdetési tevékenységre.
2. Értelmező rendelkezések
2. § A rendelet alkalmazásában:
1. áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 0,5 m-t,
2. eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg,
3. eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg,
4. épület főgerince: az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince,
5. hagyományos építőanyagok: falazott elemekből, vagy betonból épített, esetleg favázas teherhordó szerkezet, a homlokzati tömör falfelület 50%-át meghaladó mértékben vakolva, vagy téglával, kővel burkolva, a tető fedése cserép, vagy egyéb pikkelyhatású anyag használattal,
6. hajlított ház: a fésűs beépítésű hosszházakból képezhető „L” vagy „T” alaprajzú ház, amely esetében a hosszház téglalap alakú alaprajza „L” vagy „T” alakúvá úgy módosul, hogy az utca felőli, vagy a kert felőli végén, esetleg a hosszház közbenső részén a hosszházra merőleges irányban kiszélesedik, s ez által az alaprajz elhajlik,
7. helyi védett egyedi érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, épületrész, egyéb elem, amelyek az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei, történelmi, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, illetve a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját, amelyeket a Képviselő-testület jelen rendeletében védelem alá helyezett,
8. helyi védett terület: helyi területi védelem alatt álló terület,
9. hirdető- és reklámberendezés különösen:
a) átfeszített molinó: épületek, építmények között a légben kifeszített transzparens, szimbólum, hirdetőfelület, reklám,
b) cégtábla: épület, vagy ingatlan bejáratánál többnyire falhoz rögzítve, annak síkjában elhelyezett egyéb reklámot nem tartalmazó kisméretű tábla (legfeljebb A2 méretű), mely az ingatlanban székhellyel, telephellyel, vagy fiókteleppel rendelkező cég (jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) nevét, - cég esetén megnevezését – és címét vagy az épületen belüli elhelyezkedését, esetleg jelképét, logóját, tevékenységét tünteti fel,
c) egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető- berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, annak nyitva tartásáról, megközelítéséről ad információt,
d) fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett fénycsőreklám vagy futófény, mely saját fényforrással rendelkező, állandó vagy váltakozó fénykibocsátású, és reklámszöveget, üzletnevet, tevékenységet, vagy árut nevez, jelenít meg,
e) információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, valamint a közérdekű molinó,
f) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét,
g) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat,
h) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat,
i) totemoszlop: olyan reklámcélú tájékoztató eszköz, amely a kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló objektum nevét, az ott folyó tevékenységet, illetve az ott árusított áruval kapcsolatos hirdetést, hirdetményt külön e célra készített építményen jeleníti meg, amely legfeljebb 6.0 m magas, és alaprajzi méretét teljes magasságában megtartja vagy attól legfeljebb + 10%-ban térhet el,
j) vetített reklám: közterületről látható bármely felületen, vetítő berendezéssel megjelenített reklám,
10. jellemző gerincirány: a magastetős épület jellemző tetőgerinc iránya a közterülethez képest (merőleges, párhuzamos), vagy többféle gerincirány esetén a méretében meghatározó épületszárny alapján megállapítható tetőgerinc iránya, nem tekintve a tetőablak kiemelések vagy a fő épülettömeghez képest kisebb tömegű épületszárnyak gerincirányát,
11. kerítés áttörtségi aránya: a kerítés egy telekhatárhoz tartozó szakaszán a szabad átlátást biztosító felületének és a kerítés teljes felületének egymáshoz viszonyított aránya,
12. közterületről látható építmény, épületrészek: a telek közterülettel párhuzamos 30 méteres sávján belül álló építmény, mely a közterület felől látható, épület esetében a közterület felőli és az oldalhomlokzatok, vagy tetőzet,
13. mobilház, konténerház: saját kerekeken, vagy egyéb szállítóeszközön elszállítható, huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget magába foglaló, közműcsatlakozásokat igénylő részben, vagy egészben előregyártott szerkezetű építmény,
14. műszaki berendezés, tetőszerelvény: az épület vagy a rendeltetési egység működéséhez szükséges, kívülről szerelt és kívülről látszó, a belső épületgépészeti eszközökkel vagy egyéb műszaki berendezésekkel összeköttetésben lévő műszaki eszköz, szerelvény, tetőszerelvény (különösen a hűtés, a fűtés, a melegvíz-készítés, a szellőzés berendezései),
15. napelem panel: napenergiát elektromos árammá alakító photo-voltaikus (PV), táblás kivitelű műszaki berendezés,
16. napelemes tetőcserép: napenergiát elektromos árammá alakító photo-voltaikus (PV), kiselemes, tetőfedésként önállóan is alkalmazható műszaki berendezés,
17. napkollektor: napenergiát termikus energiává alakító műszaki berendezés,
18. reklámmentes terület: az a közterület, vagy magánterület, ahol sem önállóan, sem építményhez kapcsolódóan nem helyezhető el reklám, önálló reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés, reklámos utcabútor,
19. tetőemelet: olyan tetőtéri szint, melyben a függőleges homlokzati falfelületek magassága több, mint 1,5 m, mely homlokzati felület ez által alkalmassá tehető a tetőtéri szint nyílászáróinak függőleges síkban való befogadására,
20. történeti épület: az 1970. évet megelőzően épült korabeli épület, amely sajátos építészeti megjelenésével hozzájárul Tardos Község egyedi településképi arculatának kialakulásához,
21. utcára jellemzően merőleges gerincű épület: ha az épület fő gerinciránya 30 foknál nagyobb szöget zár be az utcavonali telekhatárral, melynek mértékét az oldalsó telekhatár iránya határozza meg,
22. utcaudvaros beépülés: közös udvarban való építési forma, mely a korai „hadas családszervezetet” képezte le, egymással rokon családok voltak a hadak, akik közös udvarban építették meg saját házaikat egymás mögött a hosszú telek egyik, vagy mindkét oldalán, s így a közös udvar, mint egy utca szolgálta az épületek megközelítését.
23. védett műtárgy: az önkormányzat képviselő-testülete által védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, patakhíd, kerítés.
24. zöldtető: födémszerkezeten mesterségesen létrehozott, vízelvezetés, vízháztartás, vízszigetelés szempontjából megfelelő rétegrenddel megépített sík, teraszos vagy maximum 45 fokos hajlásszögű zöldfelület, amely növényzettel telepített csapadékvíz ellen szigetelt zárófödém, ahol a szerkezet, a tetőszigetelés és a vegetáció egymással összehangolt, megtervezett egységet képez.
– A HELYI ÉRTÉKVÉDELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
3. A helyi értékvédelem célja és feladata
3. § (1) A helyi védett értékek a község kulturális kincsének részei – az aktuális tulajdonformára tekintet nélkül –, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk, megőrzésük és megfelelő bemutatásuk közérdek.
(2) A helyi értékvédelem feladata különösen:
a) a védelmet igénylő települési, táji örökség, a különleges oltalmat igénylő településképi, építészettörténeti, településtörténeti, néprajzi, képző- és iparművészeti, műszaki-ipari-agrártörténeti szempontból védelemre érdemes építmények, műtárgyak, szobrok, (továbbiakban együtt: helyi védett érték) körének számbavétele, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése és széles körben történő megismertetése;
b) a helyi védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
(3) Az (2) bekezdésben megfogalmazott feladatok elvégezhetősége érdekében Tardos Község Önkormányzat Képviselő-testülete az 1. - 4. mellékletben felsorolt megóvandó épített értékeit helyi védettség alá helyezi.
4. A helyi védelem fajtái
4. § (1) A helyi védelem területi és egyedi védelem formájában jelentkezik.
(2) A rendelet céljának elérése érdekében helyi területi védelem érinti:
a) a lehatárolt terület településszerkezetét, az utcavonal vezetését,
b) az utcaképet, az utcaudvaros beépülést előidéző telepítési módot,
c) a közterületeket és a kerítéseket,
d) egyes növényzet által képzett látványt.
(3) A helyi területi védelem alá tartozik az 1. mellékletben felsorolt és a 2. mellékletben szereplő térképen lehatárolt terület.
(4) A rendelet céljának elérése érdekében helyi egyedi védelem érinti a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző településkaraktert meghatározó elemeket, táji értékeket.
(5) A helyi egyedi védelem alá tartoznak a 3. mellékletben felsorolt és a 4. mellékletben megjelölt elemek.
A HELYI VÉDELEM ALÁ HELYEZÉS ELJÁRÁSA
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
5. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése (továbbiakban: védelmi eljárás) bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet– a polgármesterhez írásban benyújtott, a 9. melléklet 9.4. pontjában található kérelme alapján a Képviselő-testület döntésével jön létre.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és annak rövid indoklását,
c) a védendő érték dokumentálását, fotót, esetleg vonatkozó forrásirodalom megjelölést,
d) a kezdeményező nevét, vagy megnevezését, lakcímét, vagy székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a megszüntetésre javasolt védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, vagy megnevezését, lakcímét, vagy székhelyét.
(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 30 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a Képviselőtestület érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.
(5) A védelmi eljárással kapcsolatos képviselő-testületi döntéshez értékvizsgálatot kell készíteni.
(6) A helyi egyedi és területi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) az egyedi helyi védelem alatt álló építészeti érték megsemmisült,
b) a helyi védelem alatt álló terület, illetve építészeti érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette,
c) a helyi védelem tárgya a védelemre vonatkozó szakmai ismérveknek nem felel meg.
(7) A védelmi eljárás előkészítése során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok álláspontját. Ingatlantulajdonos nemleges álláspontja esetén a védett érték jelentőségének függvényében, vagy a védett érték állapota szerint kell dönteni a védelem alá helyezésről, vagy megszüntetésről.
(8) A polgármester a kezdeményezést, az alábbiak szerint terjeszti a Képviselő-testület elé:
a) a Képviselőtestületnél kezdeményezi a helyi védelem alá helyezést, vagy védelem megszüntetést,
b) javasolja a kezdeményezés elvetését.
6. § (1) A védelmi eljárásban érdekeltnek kell tekinteni
a) az eljárás kezdeményezőjét,
b) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát,
c) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját.
(2) A védelmi eljárás lefolytatásáról írásban értesíteni kell:
a) az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, kivéve, ha az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni, továbbá értesíteni kell,
b) az eljárásban résztvevőket,
c) épület esetében az illetékes építésügyi hatóságot és a megyei főépítészt,
d) az illetékes Földhivatalt,
e) a területi védelemmel érintett közműszolgáltatókat,
f) a helytörténeti gyűjteményt kezelő szervezetet, egyesületet.
(3) Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.
(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
7. § (1) A javasolt helyi érték akkor kerül helyi védelem alá, vagy védelme akkor szűnik meg, ha a Képviselőtestület a polgármester előterjesztése alapján jelen rendelet módosításával védetté, nyilvánítja, mely határozatlan időre szól, vagy a védelmét rendelet módosításával megszűnteti.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt előterjesztés során a Képviselő-testülettel ismertetni kell az értékvizsgálati dokumentációt, vagy szakmai állásfoglalást, valamint az eljárás során beérkezett véleményeket.
(3) A Képviselő-testület az 5. § (2) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 60 napon belül dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetésről.
(4) A Képviselő-testület dokumentáció nélkül is dönthet a védetté nyilvánítás megtagadásáról, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan nem a helyi építészeti örökség kiemelkedő értékű elemére vonatkozik.
(5) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 6. § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(6) A helyi védelem alá helyezést, vagy megszüntetést elrendelő önkormányzati rendelet, vagy rendelet módosítás hatályba lépésétől számított tizenöt napon belül az önkormányzat nevében a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, vagy annak törlését. A bejegyzés elmaradása a védelem hatályát nem érinti.
8. § (1) Életveszélyessé nyilvánított védett épület vészhelyzetének elhárításakor a védett érték megőrzése legyen a cél, bontása csak végső esetben megengedhető. Vészhelyzet bontással járó elhárítása esetén a védelem megszüntetését biztosító eljárás lefolytatása utólagosan is szükséges.
(2) A védelem megszüntetésekor az építmény bontási dokumentációjának 1 példányát –fotódokumentációval kiegészítve – az eljárás lefolytatását követően meg kell küldeni a Helytörténeti Gyűjtemény részére.
6. A helyi védelemmel összefüggő kötelezettségek, korlátozások
9. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a helyi védelem alatt álló objektum tulajdonosának, használójának kötelezettsége.
(2) A helyi védett érték a védelem fennállása alatt nem bontható el, kivéve 8. § (1) bekezdésben foglalt esetet.
(3) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését, vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, sőt esetleg a beavatkozással azok érvényre juttatása a cél.
(4) Helyi védettségű építményhez történő hozzáépítés, vagy annak telkén új építmény építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(5) A védett értéket eredeti állapotában kell megőrizni. Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel műszaki terv, vagy fotódokumentáció formájában archiválni kell.
10. § (1) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során,
a) ha ismert az eredeti állapot, akkor annak megfelelően, vagy
b) ha nem ismert, akkor a hasonló stílusú épületek formaelemeinek alkalmazásával
kell helyreállítani.
(2) A helyi védettségű építészeti örökség károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a helyi építészeti értékvédelmet megalapozó építészeti részekre vonatkozóan.
7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
11. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 23/D. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza
a) a rendeltetés és használati mód megnevezését, védelmi nyilvántartását,
b) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztés és döntés másolatát,
c) a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét,
d) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).
(3) A nyilvántartás nem nyilvános tervtári anyagában – megkülönböztető jelzéssel ellátva – be kell szerezni és nyilván kell tartani:
a) az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha azok fellelhetők,
b) a védett érték felmérési terveit, ha azok rendelkezésre állnak, vagy előállíthatók,
c) az egyedi értékvizsgálati dokumentációt,
d) a védett értékhez kapcsolódó megvalósult támogatásokat,
e) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket.
(4) A helyi védett értéket – annak értékeit nem sértő módon –
a) az e célra az Önkormányzat által rendszeresített egységes tábla jelöli,
b) melynek elhelyezéséről és karbantartásáról – előzetes értesítés mellett – Tardos Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
–TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK ALKALMAZÁSA
8. A településképi követelmények fajtái és alkalmazásukkal érintett területek
12. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek a következők:
a) Történeti településrész Hadas beépítés,
b) Történeti településrész,
c) Hagyományos beépítésű lakóterületek,
d) Vegyes beépítésű lakóterületek,
e) Kialakuló lakóterületek,
f) Kiépítésre váró lakóterületek,
g) Gazdasági területek,
h) Különleges területek,
i) Rekreációs területek,
j) Vízgazdálkodási területek,
k) Erdőterületek és erdősülő területek,
l) Mezőgazdasági területek,
m) Fejlesztési területek.
(2) A településképi szempontból meghatározó területeket (a továbbiakban: meghatározó területek) térképi lehatárolással a 5. melléklet 5.1 – 5.2 pontjai rögzítik.
– TERÜLETI ÉS EGYEDI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK ÁLTALÁNOSAN ÉRVÉNYESÍTENDŐ SZABÁLYAI A MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKEN
9. A meghatározó területek közös és részben közös területi építészeti követelményei
13. § (1) A beépítés a környező jellemző telepítési módhoz illeszkedő lehet, kivétel ez alól, ha a telek geometriai tulajdonságai olyanok, hogy a telken ezen elv szerinti telepítés nem oldható meg
(2) Építmények elhelyezése során, ha a közterületről rálátással rendelkező támfal építése szükséges a látványvédelem érdekében:
a) a tereprendezést úgy lehet megvalósítani, hogy a természetes terepszinthez viszonyított feltöltés, vagy bevágás – rézsű vagy támfal megoldással- egy teraszlépcsőben a 2,0 méter szintkülönbséget ne haladja meg,
b) a 2,0 métert meghaladó szintkülönbséget legalább 1,0 m-es vízszintes szakaszok közbeiktatásával, legfeljebb 1,5 m magasságra osztva lehet teraszozva kialakítani, s a teraszt növénnyel betelepíteni,
c) csak a kialakult, már meglévő partfalak rendezésénél képezhető a rendezett terepszinttől számított 2,0 m magasságot meghaladó teraszozás nélküli támfal, de a növénytelepítés ez esetben is követelmény.
(3) A 12. § (1) bekezdés e) – i) pontjaiban szereplő meghatározó területeken a terepfelszín felett a beépítés jellemző szintszáma legfeljebb kettő szint lehet, továbbá az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 9,5 métert. Ez alól a HÉSZ-ben megjelölt esetekben a technológiai berendezések magassága térhet el.
(4) A 10 %-os meredekséget meghaladó lejtős terepen a telek előkerti sávjában, az utcavonalra támfalgarázs létesíthető, melynek telepítése során
a) a közterülethez képest emelkedő hegyoldali telek esetében a támfalgarázs zöldtetővel, vagy zöldfelülettel is rendelkező terasz lehet,
b) a közterülettől lejtő telek esetében a közterületről megközelíthető előkertben elhelyezhető garázs a közterület felől egyszintes, a telek udvara felől nézve legfeljebb kétszintes lapos tetejű, (zöldtetővel), vagy enyhe hajlású – legfeljebb 15 fok meredekségű - építmény lehet, melynek legmagasabb szerkezeti magasságú pontja az utca szintjéhez képest 2,6 méternél nem lehet magasabb.
10. A meghatározó területek közös és részben közös egyedi építészeti követelményei
14. § (1) Az egyedi építészeti követelmények alkalmazásakor e rendelet 5. melléklete 5.1-5.2 pontjaiban szereplő térképen meghatározott településképi szempontból meghatározó területeken – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg – az alábbi 15–20. §-ban foglaltak szerint lehet építményeket kialakítani, településképet befolyásoló tevékenységet végezni.
15. § (1) A 12. § (1) bekezdés j) – l) alpontjaiban szereplő meghatározó területeken, ha lehet kerítést építeni, az csak az átlátást legalább 90%-ban biztosító áttört és lábazat nélküli kerítés lehet.
(2) Tömör kerítés a beépítésre nem szánt területen nem építhető.
(3) Épített tömör kerítés a beépítésre szánt területen
a) a közterület felőli telekhatáron, akkor építhető, ha az a kialakult utcaképre jellemző, továbbá ha a kerítés-támfallal összefüggésben létesül, továbbá felületének legalább 25 %-a növényzettel takart,
b) az a) pontban megjelölteken kívül tömör kerítés indoka lehet a zajvédelmi, vagy kegyeleti cél, de ez esetben is szükséges a 25%-os növényzettel történő takarása,
c) nem közterületi oldalsó telekhatáron csak az építési helyből ténylegesen igénybe vett telekhossz mentén, a szomszédos területek zavarmentes rendeltetésének biztosítása esetén építhető,
d) hátsó telekhatáron csak a természetes terepszint különbözőségéből adódó támfal magasságának erejéig építhető.
16. § (1) A tömegformálás, a homlokzat és a tetőzet kialakításakor a (2) – (6) bekezdésben foglaltak szerint lehet eljárni.
(2) Bármely területen – eltérő rendelkezés hiányában -,
a) 10%-ot elérő lejtős terepen
aa) az épület lejtő felőli homlokzata nem lehet magasabb, mint a megengedett beépítési magasság 1,5 szerese,
ab) a tetőszinti beépítésen kívül legfeljebb egy szinttel lehet több az épület a lejtő felől nézve, mint az emelkedő felől,
b) egy épülettömegben, ha a telken létesült épület bruttó alapterületének legalább 70%-án lakórendeltetés jön létre az épület tömegének karakteres megbontása nélkül nem építhető 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület.
(3) Az utcaudvaros beépítésű esetekben, az egy udvaron belüli épületek építészeti kialakítása nem lehet egymással össze nem illő.
(4) Az utcaudvaros beépítésű területtől eltérő lakótelken, vagy ha az egyéb rendeltetésű telken létesült épület bruttó alapterületének 70%-án lakórendeltetés van
a) az épületek közterülettel közel párhuzamos homlokzati szélessége legfeljebb az utcára jellemző lehet,
b) az épületek tetőszerkezete jellemzően magastetős lehet,
c) a kialakult beépítésű területeken az épületek tetőgerincének az utcához viszonyított iránya nem térhet el az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc iránytól, hajlított házas beépítés esetén utcával párhuzamos gerinc is megjelenhet az érintett épületrészen a kialakult környezethez igazodva,
d) közterületről látszó homlokzaton nem képezhető a hagyományos nyílásméretektől és arányoktól karakteresen eltérő nyílások,
e) ha mindkét oldali szomszédos épület kialakult manzárdtetős, a manzárd tető új épület esetében is alkalmazható, egyéb esetben manzárdtető nem építhető.
(5) A tető hajlásszöge – eltérő rendelkezés hiányában –
a) ha kialakult a környezet a kialakult tetőhajlásszögtől a létesíteni kívánt tető sem térhet el,
b) ki nem alakult vagy a vegyes beépítésű környezet esetében a tetőhajlásszöge - a gazdasági területektől eltekintve - legalább 35 fok és legfeljebb 45 fok közötti lehet,
c) lapostető a fő rendeltetésű épület esetében legfeljebb a tetőzet 40%-án képezhető, mely zöldtető, vagy tetőterasz kialakítású lehet.
(6) Tetőtér beépítése esetén
a) többszintes tetőtér nem alakítható ki, a tetőfelületen egynél több sorban tetőablak nem helyezhető el,
b) közterületről láthatóan tetőtérben erkély, zárterkély, a tetőfelület megbontásával terasz nem alakítható ki.
17. § (1) A tetőfedés és a homlokzatfelület anyaghasználatának és színezésének megválasztásakor az épületeket (2) – (6) bekezdésben foglaltak szerint lehet kialakítani.
(2) A 12. § (1) bekezdés a) – d), h) – i) és m) alpontjaiban megjelölt területeken
a) közterületről látszó tető és homlokzati felületen nem alkalmazható a hagyományos építőanyagoktól eltérő anyag,
b) nem tekinthető hagyományos tetőfedő anyagnak, s nem alkalmazható a nád, a szalma, a hullámlemez és a bitumenes zsindely,
c) bitumenes zsindelyfedés csak kivételesen, hagyományos palafedés cseréjénél alkalmazható, amennyiben nem készül új, a cserépfedés fogadására alkalmas fedélszék,
d) az épületek tömör felületű homlokzatán a tetőtéri oromfal leszámítolásával a homlokzat vetületi területének legfeljebb 50 %-os mértékéig alkalmazható faburkolat, műanyag díszburkolat,
e) vakolat nélküli natúr, vagy festett fa alapú (faforgácslap, pozdorja lap) táblás homlokzati elemek nem minősülnek hagyományos építőanyagnak,
f) látszó, teljes homlokzaton fafelülettel rendelkező épület, pl. gerendaház, rönkház külterületen, vagy erdőterület telekszomszédságában, annak 50,0 m-es körzetében létesíthető,
g) a homlokzati falfelületének színezésére jellemzően a fehér, a sárga és a zöld színek árnyalatai alkalmazhatók – a szomszédos épületek színének figyelembe vétele mellett - az erősebb, telítettebb színek csak kiegészítő, díszítő elemként használhatók,
h) a nyílászárók színezésére a homlokzati falfelület színével összhangban választható szín.
(3) Az 5. melléklet 5.1 és 5.2 pontjában megjelölt gazdasági területen és a mezőgazdasági üzemi épületeken kívül
a) nem alkalmazható a homlokzatokon a nagytáblás fémlemez (trapézlemez), vagy teljes homlokzati felületen műanyag elemekből képzett burkolat,
b) a tetőzeten a préselt fémlemez, a hullámpala, egyéb nagytáblás fedéllemez.
(4) Homlokzatok felületének és nyílászáróinak színezésére az építeni kívánt épület környezetében jelelemzően használatos színek alkalmazása lehetséges, erősebb, telítettebb színek csak kiegészítő, díszítő elemként fordulhatnak elő.
(5) A tetőzet színe nem lehet a hagyományos cserépszínektől eltérő. Megengedhető a tégla, a fakó vörös, mogyoróbarna, vagy a szürke szín alkalmazása. Nem alkalmazható színek a tetőzeten a fehér, az élénkpiros, a kék, a sárga, a lila és a rózsaszín.
(6) A homlokzat, vagy a tetőzet részleges felújítása során a homlokzat, vagy tetőzet többi részétől eltérő színezés, anyaghasználat nem alkalmazható, csak akkor,
a) ha a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik,
b) ha a színezéssel nem érintett felületek eredeti színével azonos vagy annak színvilágával harmonizál,
c) ha a meglévő építmény tiltott anyagú, vagy színezésű felületekkel rendelkezik.
18. § (1) A kerítés anyaghasználatát és átláthatóságát a meghatározó területeken a (2)–(7) bekezdésben foglaltak szerint lehet kialakítani.
(2) Belterületen az utcafronti tömör kerítés a környezetéhez illeszkedően lehet
a) fából, vesszőből vagy élő sövényből képzett,
b) kőből rakott, vagy falazott vakolattal, vagy natúr felülettel,
c) zsalukőből rakva, ha részben élő sövénnyel takart,
d) látványbeton növényzettel kombinált kialakítással.
(3) Belterületen a közterület felőli áttört kerítés anyaghasználata lehet
a) a kerítés lábazata: kő, tégla, műkő vagy vakolt felületű épített elem lehet, a 0,4 m-nél alacsonyabb lábazat nyersbetonból vagy zsalukőből is készülhet,
b) a kerítésoszlop: a lábazattal azonos anyagú, továbbá fém vagy fa oszlop lehet,
c) a kitöltő elem a kerítésoszlopok között: fém, fa, tégla vagy hagyományos (Haidekker típusú) drótkerítés, kerítés magasságú élő sövény előtt drótkerítés.
(4) A közterület felőli kerítés áttörtségére vonatkozó szabályok
a) az áttörtségi arány megállapításánál a különböző telekhatár menti kerítésfelület áttörtségi értéke nem átlagolható,
b) a támfalkerítésre áttörtségi szabály nem vonatkozik.
(5) A közterület felőli kerítés pillérei között a kerítés átláthatóságát legfeljebb a megengedett kerítésmagasságot meg nem haladó magasságú növényzet akadályozhatja.
(6) Nem közterülettel, vagy magánúttal határos kerítés teljes hosszának áttörtségi aránya 70%-nál nem lehet kevesebb.
(7) Az építési telkek udvartól elkülöníthető házikertként használt telekrészén, a telekhatáron képzett kerítés áttörtségi aránya nem lehet kevesebb 90 %-nál.
19. § (1) A támfal és a támfalgarázs közterületről látszó anyaghasználatát a meghatározó területeken a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint lehet megválasztani.
(2) Közterületi határon lévő, vagy közterületről látható támfal anyaghasználatára a 18. § (2) bekezdésben leírtak vonatkoznak.
(3) Az utcai támfalgarázs közterületi homlokzatának burkolata az utcai telekhatáron létesülő tömörkerítés, vagy támfal burkolatával megegyező, vagy azzal harmonizáló lehet, ha az a 18. § (2) bekezdésben felsoroltaktól nem tér el.
(4) Támfalgarázs létesítése során, ha az az előkertben létesül, akkor azon csak zölddel fedett lapos tető létesíthető. Földborítás hiányában tetőkert, vagy zöldtető alakítható ki.
(5) A támfalgarázs nyílászárójának kialakítása során
a) egy telken legfeljebb kettő garázskapu nyílhat a közterület felől,
b) a közterület felőli összesített garázskapu hosszmérete nem lehet nagyobb, mint a telekszélesség fele.
20. § (1) A kerti építmények és a melléképületek (továbbiakban: építmények) létesítésekor a (2)–(4) bekezdésben foglaltak alkalmazhatók.
(2) Fa-, vagy épített hagyományos szerkezetűek és formaképzésűek lehetnek az építmények.
(3) Az építmények felületképzése fa, tégla, kő, vakolat, vagy a felsorolt természetes anyag hatású lehet.
(4) Az építmények színezése a telek fő rendeltetésű épületének színéhez illő lehet.
21. § (1) A zöldfelületek kialakítása során a (2)–(4) bekezdésben foglaltak alkalmazandók.
(2) Fás szárú növények telepítésekor a meghatározó területek telkein és közterületein
a) a 8. mellékletben szereplő, a táji adottságoknak megfelelő növényfajok listájából lehet választani,
b) nem telepíthetők a 7. mellékletben szereplő tájidegen, agresszív gyomosító, invazív növényfajok.
(3) A meghatározó területen új létesítmények zöldfelületeinek kialakításánál a telepítésre kerülő fafajokat úgy lehet megválasztani, hogy a felhasznált fás-szárú növények között ne szerepeljen több, mint 40% a tájidegen fajokból vagy azok termesztett fajtáiból.
(4) Közterületek alakítása, közterületen növényzet telepítése, kocsi-behajtók építése, járdaburkolatok készítése nem térhet el az utcára, egyes utcaszakaszokra jellemző formától.
11. Helyi védelemben részesülő területek és azokra vonatkozó kiegészítő területi építészeti követelmények
22. § (1) Helyi területi védelemre jelöli a rendelet az 1. mellékletében helyrajzi számmal felsorolt és a 2. mellékleteken megjelölt területeket.
(2) A védett településrész Tardos épített és természeti környezetének olyan összefüggő része, ahol a község arculatát, karakterét, egyéniségét meghatározó értékek történelmileg kialakult együttest képeznek, amely a község jellegzetes telekszerkezete, tájjal való kapcsolata, utca- és településképe szempontjából meghatározó akkor is, ha az egyes építmények egyedileg nem védettek.
(3) A védett területek telekszerkezetet képező jellegzetességét, a beépítési formáját, meg kell tartani az alábbiak szerint
a) A Történelmi településmagot képező Hadas beépítésű területen belül az „utcaudvart” képező telek egyik, vagy mindkét oldalhatárán megjelenő beépítési forma fenntartandó. Ettől eltérően tartandó meg a 77 hrsz.-ú utcaudvar, mely „kétutcás udvar”, azaz három házsoros beépítésű. Ebben az esetben az udvar közepén jelenik meg a harmadik házsor.
b) Az utcaudvaros szerkezet telekösszevonásokkal nem szüntethető meg, de az udvaron belüli ház-telkek összevonhatók, egyesíthetők, kivételes esetben megoszthatók. Telekösszevonás két utcaudvar között nem lehetséges.
c) Az udvarok hosszának rövidítése csak a szabályozási terven jelölt feltáró út létrejötte esetén lehetséges.
d) A Béke utcai fésűs beépítésű területen az utcaképet meghatározó beépülés, a telekhatárokkal párhuzamos, oldalhatáron való beépülés megtartandó.
(4) Védett területen új építményt csak úgy lehet telepíteni, hogy az a jellegzetes településképet meg ne zavarja.
(5) A Történelmi településmagot képező védett területen
a) Csak földszintes lakó- vagy egyéb rendeltetésű házak építhetők, tetőterükben használati szint csak a tetőforma megbontása nélkül, a kialakult tetőhajlással és a tetőgerinc vonalvezetésének megtartásával történhet. A már kialakult előzőektől eltérően beépült három telken (Hrsz.: 26, 7/1 és 1) lévő épületek megtarthatók, de újraépítésük, vagy külső megjelenést befolyásoló átalakításuk csak beépítési tervvel és látványtervvel igazolt módon történhet.
b) A Templomtér valamint az Arany János utca felőli épületek- az a) pontban megjelölt három telek kivételével) közterület felé eső homlokzatán, s attól a telek belseje felé eső 10,0 m-es távolságon belül a párkány- és gerincmagasság a meglévő magasságánál legfeljebb 0,50 m-rel lehet magasabb. Az a) pontban megjelölt három telken a gerincmagasság nem növelhető.
(6) A fésűs beépítésű Béke utcában a beépítés F+1, vagy A+F+ T jellemző szintekkel képezhető.
(7) A védett területen közterületet, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének figyelembe vételével, a védelem karakteréhez illő kialakításával, anyaghasználatával kell megoldani.
12. Helyi egyedi védelemben részesülő esetek és azokra vonatkozó kiegészítő egyedi építészeti követelmények
23. § (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak az 3. mellékletben felsorolt és a 4. mellékleten megjelölt ingatlanok.
(2) A helyi egyedi védettség alatt álló érték, minden olyan alkotás, épület, építmény, táji érték, amely a község történelmileg kialakult sajátosságainak hordozója, a településkép megőrzésének jelentős, településkaraktert meghatározó és építészeti szempontból kiemelkedő jelentőséggel bíró, de országos védelem alatt nem álló eleme.
(3) Helyi egyedi védett épület (a továbbiakban: védett épület) esetében:
a) kötelező azt hagyományos építészeti tömegében – tömegarányában, tetőformájában, homlokzati jellegzetességében, nyílászáró-arányaival – megőrizni,
b) a homlokzati nyílásrendet, a nyílászárók méretét és osztását az eredeti formában kell megtartani,
c) a tető fedésére az égetett agyagcserép natúr, vagy a vörös, a barna és a szürke színárnyalatai alkalmazandó,
d) tetőszerkezet felújításakor a párkány kiülése a homlokzat síkjától mérten legalább 0,3 m és legfeljebb 0,9 m legyen, kivétel a kialakult állapothoz való igazodás,
e) az épület tetőtér beépítése esetén tetősíkban fekvő, vagy oromfalra helyezett ablak létesítendő, a tetőszerkezet kiemelés legfeljebb az érintett tetőfelület 10%-án, a homlokzati hossz 1/3-án alakítható ki, az épület utcai homlokzatától mérten legalább 10,0 méteres távolságban,
f) a közterület felől látszó homlokzat nyílásfelületén árnyékolásra zsalugáter, vagy spaletta alkalmazandó, külső redőnytokos műanyag redőny csak közterületről nem látható homlokzaton helyezhető el.
(4) Védett épület közterület felől látszó homlokzatán
a) szekcionált garázskaput, a homlokzat falfelületi sávjában tányérantennát, látszó gépészeti berendezést, álcázás nélküli klímaberendezést, szerelt kéményt elhelyezni tilos,
b) az utólagos külső hőszigetelés a védett elemek figyelembe vétele mellett, a külső díszítések, tagozatok visszaépítésével történhet.
(5) A védett épülettel szomszédos telek beépítésekor, átépítésekor a védett épület építészeti értékeire figyelemmel kell lenni.
(6) A helyi egyedi védett érték
a) külső látványát érintő átalakítást, kiegészítést tenni úgy lehet, hogy az építmény jellege, utcaképi szerepe ne változzon meg, a változás az eredeti formaképzéssel, anyaghasználattal összhangban legyen,
b) 20,0 méteres körzetében építeni, rendeltetést megváltoztatni csak a védelmi szempontok figyelembe vétele mellett szabad.
– MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEI
13. Eltérő települési karakterű területekre vonatkozó további egyedi építészeti követelmények
24. § (1) Az egyedi építészeti követelmények 15. § - 20. § -ban foglalt, közös általános szabályait együtt kell alkalmazni az alábbi meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelményekkel. Ha az általános szabályoktól eltér a meghatározó területekre szóló jelen egyedi építészeti követelmények valamelyike, akkor jelen követelményeket kell alkalmazni.
(2) Történeti településrész Hadas beépítés területen az általános építési követelményeken, valamint a védett terület területi építészeti követelményein felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. Az 5. melléklet 5.1 és 5.2 pontjában lehatárolt területen az épületek felújítása, korszerűsítése, bővítése során, a meghatározó utcafronti épületek (563, 603, 636/4 hrsz.-ok) külső megjelenése nem hagyható figyelmen kívül. Azok stiláris jellegzetességei nem változtatható meg, különösen nem az épület külső geometriai formája, rész- és befoglaló méretei, a tetőhajlásszöge, a tetőformája. A meglévő eltérő homlokzatú épületek felújítása, átalakítása során a meghatározó épületek tömegarányai, a tulipános köroszlopos tornácok idézése, a tardosi kőből képzett lábazatok anyaghasználata mintakövetéssel lehetséges.
2. Meglévő épületek magassági bővítése a Templom tér felől nem lehetséges, az udvaron belüli épületeken abban az esetben lehetséges, ha annak tervezett megoldása harmonikusan illeszkedik a környezetéhez.
(3) Történeti településrész területén az általános építési követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. Az 5. melléklet 5.1 és 5.2 pontjában lehatárolt területen a történeti épületek felújítása, korszerűsítése, bővítése során azok külső megjelenését meghatározó stiláris jellegzetességeitől nem lehet eltekinteni.
2. A jellemzően előkert nélküli beépítések esetében az épület utcafrontján csak egy garázs-kapu és legfeljebb 2,5 m szélességet meg nem haladó nyílással létesíthető.
3. A főrendeltetésű épülettől független egyéb épület sem készülhet más anyagból, mint természetes anyagból – vakolt falazat, látszó kő, tégla vagy fa homlokzati felülettel, a főépülettel megegyező tetőhajlásszöggel és fedéssel, esetleg zöldtetővel.
4. A főrendeltetésű épülettől független egyéb épület közvetlenül a közterületről – a támfalgarázstól eltekintve - gépjárművek részére nem nyitható meg.
(4) Hagyományos és a vegyes beépítésű lakóterületeken az általános építészeti követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. Az 5. melléklet 5.1 és 5.2 pontjában lehatárolt területen, az utcavonalon álló főépületet csak magastetővel lehet kialakítani.
2. Új épületek a meglévő épületek utcai homlokzati szélességét meg nem haladó szélességben létesíthetők.
3. Ahol az épületek vegyes építészeti jellemzőkkel rendelkeznek a tömegarányok, a tetőformálás, az anyaghasználat, a nyílásméretek tekintetében a közvetlen szomszédos telkek beépítéséhez igazodóan és az utca menti jellemzők figyelembe vételével lehet építkezni.
(5) Kialakuló lakóterületeken az általános építészeti követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. Az 5. melléklet 5.1 és 5.2 pontjában lehatárolt területen az építészeti formálás elsődleges szempontjait a közvetlen szomszédos épületek és kerítések kialakítása adja, de attól eltérő is lehet, ha az utcára jellemző más karaktert mutat.
2. A már meglévő beépített lakóterületek építészeit karakterétől eltérően, szabadabb formálással is lehet épületeket létesíteni, szem előtt tartva azonban Tardos település-léptékét és természeti környezetének adottságait.
(6) Kiépítésre váró, (fejlesztési) lakóterületeken az általános építészeti követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. Az 5. melléklet 5.1 és 5.2 pontjában lehatárolt területen a látványnak kitett helyeken, – Szél-hegy, Kútág - egy-egy utcaszakaszán csak a tájképbe illő, harmonikus beépülést eredményező, közel azonos tetőformálással és jellemző anyaghasználattal lehet építkezni.
2. A kialakuló településkép a hagyományos arculat figyelembe vételével, de attól eltérően is alakítható, azonban a területen belül az egységes utcakép kialakítása nem hagyható el.
3. Az új lakóutca egységes fasorral való betelepítés nélkül nem hozható létre.
4. A telekbehajtók, a csapadékvíz-elvezető árkok és a járdák kiképzése legalább utcánként azonos kialakítással képezhetők.
(7) Gazdasági területeken az általános építészeti követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. Az 5. melléklet 5.1 és 5.2 pontjában lehatárolt lehatárolt területeken a kereskedelmi, egyéb gazdasági rendeltetésű épületek tömegformálása és homlokzatalakítása során nem építhető „doboz jellegű” csarnok, vagy üzemi épület, tömegének építészeti, vagy térbeli tagolása nélküli hossza nem lehet több, mint 60,0 m,
2. A tetőformálása zöldtetőtől eltérő esetben csak magastetővel történhet, a szerkezeti fesztávolság függvényében választott hajlásszöggel. 12,0 méter fesztávolság alatt 25º - 42º hajlásszöggel lehet, a 12,0 méter fesztávolságot meghaladó esetben 30º-nál nem lehet nagyobb hajlásszögű.
3. A tetőhéjazat anyaga 12,0 méter alatti fesztávolság esetén pikkelyhatású héjazat lehet. Fémlemez alkalmazása is megengedett, ha a 12,0 métert meghaladja az épület fesztávolsága.
4. Egy telephelyen belül az épületek építészeti kialakítása jelentősen ne térjen el egymástól a homlokzat anyaghasználatában, sem az alkalmazott színében.
5. Az építmények színezésére az alapszínek tört árnyalatai használhatók, tisztaszínek, vagy élénk színárnyalatok csak kiegészítő színezésként alkalmazható.
6. A lakótelekkel, illetve rekreációs területtel szomszédos esetekben az érintett telekhatáron legalább 50%-os részben növényzettel takart 2,0 m magasságot meg nem haladó tömör kerítések alkalmazása lehetséges.
7. A zöldfelület kialakítása során a gazdasági rendeltetésű telken legalább az egyik oldalkerti sávban, illetve a beültetési kötelezettséggel jelölt helyeken legalább kétszintes (fa- és cserjeszint) növénytelepítés valósítható meg, figyelemmel a közlekedésbiztonságra, vagy a vagyonvédelem érdekeire.
(8) Különleges területeken az általános építészeti követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. Az 5. melléklet 5.1 és 5.2 pontjában lehatárolt területen a terület rendeltetésével összefüggésben elhelyezhető építmények, épületek kialakítása építészeti igényesség, műszaki megoldás tekintetében nem térhet el a tájba-illesztés követelményeitől.
2. Az épületek tömegformálása, anyaghasználata és színezése a környezethez való illeszkedés mellett a technológia és a rendeltetés által megkívánt szabadformálású lehet.
3. Hajni-berek területen épülő „Villapark” és az egészségügyi-szociális intézmény területen:3.1 az épületek elhelyezésekor és kialakításakor a kilátás és rálátás kiemelten kezelendő szempontjaitól eltekinteni nem lehet,
3.2 az épületek tájbaillesztése és a térség építészeti hagyományaihoz való illeszkedésének követelménye miatt az épületek keskenyebb homlokzatának traktusszélessége a Villaparkban 10 méternél, az egészségügyi-szociális intézménynél pedig 15 méternél nem lehet több, keresztszárny mindkét esetben létesíthető,
3.3 az épületek tetőhajlásszöge nem lehet kevesebb, mint 25° és nem lehet több, mint 35º, a tetőfedés anyag cserép, természetes pala, vagy fémlemez lehet,
3.4 a homlokzatok anyaghasználatánál a kőburkolat, faburkolat és a vakolat között lehet választani, a homlokzati felületek színezésénél a fehér vagy semleges természetes földszíneken kívül egyéb szín nem használható.
(9) Rekreációs területeken az általános építészeti követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. Az 5. melléklet 5.1 és 5.2 pontjában lehatárolt rekreációs célú jellemzően zöldterületen az épületek és egyéb építmények kialakítása az építészeti igényesség és a korszerű műszaki megoldások mellett a rendeltetéssel összefüggően szabad formálású lehet.
2. Az épületek tájba illesztése, településképi megjelenése a létesítmények telepítésekor nem hagyható figyelmen kívül.
(10) A vízgazdálkodási területen az 5. melléklet 5.1 és 5.2 pontjában lehatárolt estekben az általános építészeti követelményeken felül a további követelmény nem hagyhatók figyelmen kívül
1. a Malom-völgyben a lehatárolt terülten belül építeni, területhasználattal összefüggésben bármilyen tájképet befolyásoló beavatkozást végezni a természetvédelmi és a tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele nélkül nem lehet,
2. az építmények kialakítása, építése csak a természetes anyagok használatával történhet.
(11) Erdőterület és erdősülő területen az 5. melléklet 5.1 és 5.2 pontjában lehatárolt estekben az általános építészeti követelményeken felül a további követelmények nem hagyható figyelmen kívül, hogy
1. az erdő rendeltetéséhez kapcsolódó építmények kialakítása, építése során a természetes anyagok – elsősorban kő és fa - és a természettel harmonizáló színek – a magyarországi kövek színével megegyező színek – használatától eltérni nem lehet.
2. a kivett művelési ágú területrész lekerítése fakerítéssel, vagy faoszlopok között drótháló (vadkár elleni) kerítéssel történhet.
(12) Mezőgazdasági területeken az 5. melléklet 5.1 és 5.2 pontjában lehatárolt estekben az általános építészeti követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. A telek lekerítése
a) csak birtokközpont, vagy gazdasági udvar esetén legalább 70%-ban áttört kerítés formájában lehetséges, tömör kerítés nem építhető,
b) egyéb esetben kerítés csak vadkár ellen, vagy ültetvény védelme érdekében létesíthető, legalább 60%-ban áttört fakerítéssel, vagy faoszlopokra feszített acélhálóval.
2. A területen a gazdálkodással összefüggő épületek természetes építőanyagból (kő, fa és tégla) és fazsindely, vagy cserépfedéssel létesíthetők.
3. Az épületek tömegformálásakor a (7) bekezdésben - a gazdasági területeknél - leírtak mérvadók, továbbá tájképbe illő hagyományos magastetős vagy dongatetős lehet a tető szerkezete, a mezőgazdálkodás üzemi méretű épületei (300 négyzetméter alapterületnél nagyobb épülettömeg) esetében a csarnoképítéssel járó szerelt anyagok használata is megengedett.
– REKLÁMOKRA, REKLÁMBERENDEZÉSEKRE, REKLÁMHORDOZÓKRA VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
14. Reklám és hirdetőfelületek elhelyezése és kialakítása
25. § (1) Reklámmentesek a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 1. mellékletében meghatározott, a településkép védelme szempontjából kiemelt területek közül Tardos közigazgatási területén az alábbi releváns területek
a) műemlék területe és a műemléki környezet területe,
b) régészeti érdekű terület és régészeti lelőhely területe,
c) ex-lege védett területek (barlangok, források területe),
d) helyi jelentőségű védett területek, védett egyedi értékek és tájérték területe,
e) NATURA 2000 terület, természetvédelmi területek és az ökológiai hálózat területe,
f) tájképvédelmi terület.
(2) Reklám közzététele, azaz reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése az alábbiak szerint lehetséges
a) a beépítésre szánt területeken belül a közterületeken és a köztulajdonban álló ingatlanon kizárólag utcabútor igénybevételével lehetséges, temető területén nem megengedet,
b) valamennyi beépítésre nem szánt és a beépítésre szánt magánterületeken nem megengedett.
(3) A közművelődési intézmény épületén az arra állandósított hirdető berendezésen az intézményre vagy rendezvényére vonatkozó kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakát és hirdetmény elhelyezhető.
(4) Átmeneti időszakokra megengedett reklámok a következők:
a) átfeszített molinó, vagy épületre helyezett transzparens, mely kizárólag a település szempontjából jelentős idegenforgalmi-, tudományos-, sport és kulturális eseményekhez kötötten, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető ki, az esemény időpontja előtti egy hónappal korábban, s az esemény után legfeljebb egy hónapig,
b) az a) pontban megjelölt reklámhordozó évente legfeljebb összesen tizenkét naptári hét időszakra helyezhető ki az alábbi területeken:
ba) az Arany János utcában,
bb) a Templom térén,
bc) a Dózsa György utcában és
bd) a Rákóczi Ferenc utcában,
c) nem számít vetített reklámnak az a) pont szerinti rendezvény, esemény időszakában az esemény helyszínén vagy környezetében a házfalra vetített felirat, hirdetmény,
d) építési reklámháló az építési tevékenység időtartamára, és legfeljebb 6 hónapig alkalmazható a Reklám Kr.-ben foglalt feltételek figyelembevételével.
(5) Közérdekű információs célú berendezéstől számítva egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
26. § (1) Az utcabútoron kívül a nem reklámmentes területeken a Reklám Kr. rendeletben lehetővé tett minden belterületi közterületen, továbbá a közlekedési közterületeken elhelyezhető
a) közművelődési hirdetőoszlop,
b) utasváró,
c) más célra is szolgáló berendezésként, fedett kerékpártároló,
d) közterületi információs berendezésként
da) községi információs térkép legfeljebb 2 x 2,0 m2 információhordozó felülettel,
db) önkormányzati közérdekű információs tábla és faliújság legfeljebb 2x9,0m2 információhordozó felülettel,
dc) irányítótábla legfeljebb 2 x 0,8 m2 információhordozó felülettel,
dd) digitális közérdekű információs oszlop,
de) internet terminál.
(2) Ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla legfeljebb 0,5 m2-es nagyságban az ingatlan falán, vagy kerítésén helyezhető el.
(3) Az (1) – (2) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb építmény, kerítés, kerítéskapu és támfal közterületről látható felületén reklám-, vagy információ-hordozó célú falfestmények, felületképzések nem létesíthetők.
27. § (1) Az épített falazattal rendelkező utasváró oldalfelületeinek mind a két oldalán reklámfelület kialakítható.
(2) Világító reklámfelület az utcabútoron megengedett, de kialakítása során nem alkalmazható
a) hagyományos vonalszerű fényreklám,
b) kápráztató fényű világító reklámtábla,
c) led-es fényreklám,
d) változó futófénnyel, változó szöveg- vagy ábraanimálással reklámozó felület,
e) villogó effektust megjelenítő reklámfelület,
f) fényújságszerűen mozgó feliratot, vagy mozgó képet tartalmazó felület.
– ÜZLETJELZÉSEK, CÉGTÁBLÁK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK ÉS KIEGÉSZÍTÓ ELEMEK EGYEDI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEINEK KÖZÖS SZABÁLYAI A MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKEN
15. Az épületportálok kialakítására, a cég- és címtáblák elhelyezésére vonatkozó egyes szabályok
28. § (1) Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén és támfalán, valamint az építési telken kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú fényreklám) létesíthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közművelődési intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán létesített, illetve elhelyezett hirdető-berendezésekre.
(3) A közművelődési intézmény épületén az arra állandósított hirdető berendezésen az intézményre vagy rendezvényére vonatkozó kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakát és hirdetmény elhelyezhető.
(4) Védett épületen, valamint a hozzátartozó telken, a telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán cégér, cég- és címtábla kivételével saját vállalkozást népszerűsítő berendezés nem helyezhető el.
(5) Üzletjelzés, cégtábla
a) kerítésen a telekbejáratánál, vagy a földszinti homlokzaton helyezhető el,
b) tetőfelületre, vagy a tetőszerkezetre nem szerelhető.
(6) Falsíkra merőleges üzletjelzés, cégér előkert nélküli épület homlokzatán:
a) a földszinti födém magasságában, vagy kivételesen a tetőemeleti magasságban - a közúti űrszelvény figyelembevételével alakítható ki,
b) üzletenként legfeljebb 1 db helyezhető el,
c) legfeljebb 1,0 m2 lehet az egyoldali felülete és a homlokzati falsíktól számított kinyúlása nem lehet nagyobb 0,6 m-nél, a magassága legfeljebb 1,5 m lehet.
(7) Oszlopon álló céglogó, vagy totemoszlop
a) történeti településrészen, valamennyi lakóterülten, erdőterületen, kertes mezőgazdasági területen nem helyezhető el,
b) az ipari, kereskedelmi gazdasági, mezőgazdasági üzemi és sport, rekreációs különleges területen legfeljebb 14,0 méteres magassággal helyezhető el az előkertben.
(8) Pályázati forrásból megvalósuló építmény esetében az előírt tájékoztatási felületként a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla az építés ideje alatt a telken belül elhelyezhető, továbbá az építmény átadását követően legfeljebb a pályázati kiírás szerinti időszakra a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla a homlokzaton, vagy az építmény előkertjében létesíthető.
(9) Világító felületű vagy megvilágított hirdető-berendezés lehet a cégér, cég- és címtábla, valamint a kirakat.
29. § (1) A kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó rendeltetési egységet, valamint közforgalmú irodát, illetve bemutatótermet magába foglaló új épület tervezésekor nem hagyható el az ingatlan közterületről látható felületén elhelyezhető cég- és címtáblák, valamint a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés és az egyéb épületszerkezetek megoldásának kidolgozása.
(2) Az (1) bekezdés szerint tervezett saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy lehet kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.
(3) Bármilyen közterületről látható emléktábla bejelentés és elfogadás nélkül nem létesíthető.
16. Egyéb műszaki berendezések épületen való elhelyezése
30. § (1) Az épület tetőzetén a tető látványát befolyásoló, azt takaró nem műszaki berendezésnek minősülő szerkezetet elhelyezni nem szabad.
(2) Napelemes tetőcserép a tetőzeteken mindenhol alkalmazható.
(3) Napelem tetőzeten való elhelyezésének szabályai a következők:
a) magastetős épület esetében a napelem paneleket,
aa) meglévő épületen utólagosan úgy lehet elhelyezni, hogy ne tűnjenek applikációnak,
ab) a tetősíkkal azonos síkban fektetve létesülhetnek, a tetőfelületéből ki nem érően,
ac) a csonka-kontyolt tetőrészen, toronykiemelésen nem lehet elhelyezni,
ad) a történeti településrészen az utcára közel merőleges tetőgerincű fésűs beépítés esetén az utcai homlokzattól mérten 6,0 méteren belüli tetőszakaszon nem létesíthető,
b) lapostetős épületrészen napelem panel elhelyezhető, zöldtetővel együttesen is kialakítható.
(4) Napelem homlokzaton csak a homlokzat integrált részeként, homlokzati burkolatként, vagy árnyékolóként helyezhető el.
(5) Napelem az előkertben, a közterülettel párhuzamosan mért 10,0 m-es sávon belül nem helyezhető el.
(6) Napkollektor, ha az síkkollektor, a napelemekre vonatkozó szabályok szerint helyezhetők el, ha vákuumcsöves rendszerű, akkor
a) csak a közterületről nem látható homlokzaton helyezhető el,
b) előkert nélküli beépítés esetén csak az oldalkert, vagy hátsókert felé eső épületrészen, tetőzeten helyezhető el,
c) kertben önálló szerkezeten is elhelyezhető,
d) magastető közterület felőli részén csak akkor helyezhető el, a további tetőfelületre műszaki okok miatt nem helyezhető,
e) a történeti településrészen az utcára közel merőleges tetőgerincű fésűs beépítés esetén az utcai homlokzattól mérten 10,0 méteren belüli tetőszakaszon utólag nem létesíthető.
(7) Parabolaantenna és 1,0 m magasságot meghaladó antenna berendezés a közterületről látszó homlokzaton csak az épület építészeti megjelenését nem zavaró módon helyezhető el.
(8) Klímaberendezés
a) a közterület felé néző homlokzaton csak álcázva helyezhető el kültéri klímaegység,
b) erkély, loggia, terasz megléte esetén csak azon belül rejtett, vagy takart módon alakítható ki,
(9) Szerelt kéményt az épület falazatának sávjában az utcafronti homlokzaton nem lehet elhelyezni.
– SAJÁTOS ÉPÍTÉNYEK ELHELYEZÉSE ÉS ANYAGHASZNÁLATA
17. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó közös szabályok
31. § (1) A helyi ellátást biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére korlátozottan alkalmas területek lehatárolását a 6. melléklet mutatja be.
(2) Tardos közigazgatási területén a település ellátását biztosító felszíni vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési légvezetékek oszlopaira, tornyaira és egyéb sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek
a) az épített környezet védelemmel érintett alábbi területei:
aa) a védett értékek (országos vagy helyi), annak telke és telkének 100 méteres környezete,
ab) védett régészeti lelőhely és annak 50 méteres környezete,
akkor sem, ha a környezetben meglévő légvezetékes hálózat van;
b) a már beépült, vagy az átalakuló – távlatban beépítésre váró a településkép szempontjából meghatározó területek,
c) a természeti környezet védelmével érintett:
ca) Natura 2000 területei,
cb) ökológiai hálózattal érintett területek,
cc) további országos védelemmel érintett területek.
(3) A villamos energia átviteli hálózat a földfelszínen nem vezethető
a) beépítésre szánt területeken,
b) a (2) bekezdésben meghatározott területeken.
(4) A villamos energia főelosztó hálózatának rekonstrukciója során a beépítésre szánt területeken felszín feletti távvezeték nem alakítható ki.
(5) A vezetékes gyengeáramú felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak - az (1)–(2) bekezdés alapján - elhelyezésére nem alkalmas területeken:
a) hálózatfejlesztés, vagy hálózatbővítés, illetve ennek megfelelő rekonstrukció csak földkábeles módon történhet,
b) új vezetékoszlop csak akkor helyezhető el, ha a házi bekötés másként nem oldható meg, ott, ahol már meglévő tartóoszlop rendelkezésre áll azt lehet igénybe venni,
c) a berendezések színezésénél alkalmazható színek a mohazöld, a fakéreg barna vagy a világos antracit szürke.
18. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építményekkel, berendezésekkel kapcsolatos településképi követelmények
32. § (1) A település közigazgatási területén a település ellátását biztosító felszíni elektronikus hírközlési sajátos építmények, (távközlési, adatátviteli berendezés) elhelyezésére nem alkalmas területeket jelen rendelet 6. mellékletében megjelölt területek képezik.
(2) Az (1) pontban megjelölt területeken kívül nem alkalmas további területek a
a) vízgazdálkodási területek,
b) meglévő, vagy tervezett rekreációs (sport, szabadidős eltöltést szolgál) területek, ha nem beépítésre szánt, akkor se.
(3) Nem közterületi telken akkor helyezhető el a vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmény
a) ha a ki nem zárt közterületeken, vagy köztulajdonban (önkormányzati, állami) és egyházi tulajdonban lévő telken való elhelyezés jogi vagy műszaki ok miatt nem jöhet létre, vagy az nem nyújtana megfelelő szolgáltatást, továbbá
b) ha az épület, melyen az építmény elhelyezésre kerül, nem az (1) bekezdésben megjelölt területen található és rendeltetése szerint elsődlegesen
ba) irodaház, parkolóház, sportcélú építmény vagy
bb) olyan templom, melynek tornyában vagy padlásterén belül a hírközlési létesítmény védett értéket nem érint.
(4) Új 3,0 m magasságot meghaladó antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el.
(5) Belterületen belül, valamint a külterület beépítésre szánt területein az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:
a) Antenna - a gazdasági rendeltetésbe sorolt területek kivételével - csak meglevő építményre telepíthető.
b) Ha meglévő épület, építmény tetejére valamely okból nem telepíthető az új antenna, akkor - gazdasági rendeltetésbe sorolt területek kivételével - az önálló antenna csak multifunkcionális (pl. sportpálya térvilágítás, kilátó, vadles stb.) kialakítással telepíthető.
c) Antenna templom épületén csak álcázva a templomtoronyban, vagy a tetőtérben.
d) Helyi védettséggel érintett építményen, területen, közparkban, lakóövezetben csak álcázással telepíthető antenna.
e) Gazdasági, mezőgazdasági területeken önálló tartószerkezettel telepített antenna lakóépületektől legalább 200 méter távolságra helyezhető el.
(6) A vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak a 6. mellékletben megjelölt területeken, ha önállóan – nem más építményen kerülnek elhelyezésre akkor
a) az elhelyezésre szolgáló környezethez illeszkedő módon történhet,
b) fás, erdős magaslatot képező környezetben közhasználatú, kilátásra is alkalmas építményre, műtárgyra lehet telepíteni,
c) látványnak erősen kitett helyen csak faburkolattal, vagy egyéb természetes anyaghasználattal álcázott módon készülhet,
d) látszó fémszerkezet esetén a színezése a 31. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott lehet.
19. A közmű és közvilágítás sajátos építményeinek elhelyezése és anyaghasználata a meghatározó területeken
33. § (1) A felszín feletti közmű-műtárgyak berendezéseinek színezésére – beleértve különösen a kapcsolószekrényt, trafót, átemelőt és az azokat elhatároló kerítéseket – a 31. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott színek alkalmazhatók. A tűzcsapok, a közvilágítás és a távvezeték oszlopok színezését a szolgáltatói rendelkezések határozzák meg.
(2) A közvilágítás oszlopai az egyes utcákban végig, a köztereken, közparkokban azonos kivitelűek vagy legalább azonos megjelenésűek lehetnek, illeszkedve a környezet építészeti arculatához.
(3) A közvilágítás oszlopai
a) a történeti településrész főutcáiban, közterein egységesen megtervezett közvilágítási lámpa kerülhet elhelyezésre,
b) a hagyományos karakterű lakóterületeken faoszlop alkalmazható.
- A TELELPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
20. A településkép-védelmi tájékoztatás és a kötelező szakmai konzultáció esetei és részletes szabályai
34. § (1) Szakmai konzultációt és azon belül szakmai tájékoztatást kezdeményezhet az építtető, vagy megbízottja a településképi követelményekkel kapcsolatosan, valamint a hatályos településrendezési eszközökben foglalt előírásokról.
(2) A kötelező szakmai konzultációra (továbbiakban: szakmai konzultáció) szólóan benyújtott kérelem esetén az önkormányzati főépítész, vagy a polgármester tájékoztatást ad.
(3) A településkép védelmének biztosítása érdekében szakmai konzultációt kell igénybe venni az alábbi esetekben:
a) az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez,
b) az 5. melléklet 1. és 2. pontjában lehatárolt Történeti településrészen, a Hagyományos és Vegyes lakóterületen
ba) ha a terepadottságok sajátosságai miatt az utcaképet befolyásoló egyedi telepítésre van szükség,
bb) ha a közterületről láthatóan új épület elhelyezése vagy meglévő épület 70 m2-es alapterületet meghaladó bővítése történik,
bc) ha közterületről látható nyílászárók cseréje, átalakítása, tetőfelület megbontása, vagy tetőhéjazat cseréje, a homlokzati felületképzés megváltoztatása, festése, kerítés építése tervezett,
bd) ha a főépület rendeltetésének megváltoztatása történik,
továbbá valamennyi építési engedély köteles tevékenység esetén,
c) az 5. melléklet 1. és 2. pontjában lehatárolt Kialakuló és Kiépítésre váró lakóterületeken, ha az építeni kívánt épület vagy a meglévő a bővítménnyel együtt meghaladja a bruttó 140 m2-es alapterületet, továbbá ha a telken egynél több főépület kerül elhelyezésre,
d) az 5. melléklet 1. és 2. pontjában lehatárolt Gazdasági területen, Különleges, Rekreációs és Vízgazdálkodási területen, ha az építeni kívánt épület vagy a meglévő a bővítménnyel együtt meghaladja a bruttó 250 m2-es alapterületet, továbbá ha a telken egynél több főépület kerül elhelyezésre,
e) az 5. melléklet 1. és 2. pontjában lehatárolt Mezőgazdasági területen, ha az építeni kívánt épület vagy a meglévő bővítménnyel együtt meghaladja a bruttó 350 m2-es alapterületet,
f) közművelődési célú hirdetőoszlopok, információs hirdető berendezések, kioszkok felállítása esetén,
g) közterületről látható 3,0 m magasságot meghaladó antenna elhelyezése esetén,
h) helyi védett területen található telken a közterületi látványt érintő beépítés, meglévő bővítése történik,
i) helyi védelemmel érintett épület esetén bármilyen építési munkálat megkezdése vagy rendeltetés változása esetén.
(4) A szakmai konzultáció a 9. melléklet 9.1. pontjában szereplő űrlap polgármesterhez történő benyújtásával indul
a) elektronikus úton benyújtott kérelem esetén a konzultációt a terv pdf. vagy valamilyen kép formátumban történő kérelem mellé csatolásával lehet kezdeményezni,
b) nem elektronikus úton benyújtott kérelem során a kitöltött űrlap mellé lehet csatolni a digitális állományú vagy a papírra nyomtatott dokumentációt.
(5) Épület létesítése, vagy látványának megváltoztatása esetén a szakmai konzultációra benyújtandó kérelem mellé csatolt tervnek – egyéb építmény esetén a konzultáció tárgyának megfelelő értelmezésben – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) műszaki leírás a telepítésről és az építészeti kialakításról,
b) helyszínrajz, a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,
c) tervezett állapot bemutatása, alaprajzzal, metszettel,
d) homlokzatok, nézetek anyag- és színhasználat feltüntetésével, relatív magassági adatokkal
e) utcakép (meglévő és tervezett), fotó, fotómontázs, látványterv,
f) beépítés mértéke felszínen és a terepszint alatt, zöldterületi mutató értéke.
35. § (1) A szakmai konzultáció keretében elsődlegesen sor kerül a településképi előírásoknak való megfelelés tisztázásra, de sor kerülhet a tervezés során felmerült alternatív megoldások értékelésére, valamint a terv munkaközi javaslatinak előzetes minősítésére, továbbá a településképi előírásoknak és a helyi építési szabályzatnak való megfelelés tisztázásra.
(2) A szakmai konzultációról - azon részt vevők aláírásával ellátott - emlékeztető készül, melynek keretében lehetőség van – a hatályos településrendezési eszközökön és településképi rendeleten alapuló megállapításokat rögzíteni, különös tekintettel
a) a településrendezési eszközökben, településképi rendeletben szereplő kötelező,
b) a településkép érvényesítését biztosító eljárásokra vonatkozó tájékoztató
elemekre.
(3) A szakmai konzultáció során készült emlékeztetőt a kérelmező az alábbi tartalommal kapja meg:
a) a kérelem beérkezésének időpontja,
b) a kérelmező adatai,
c) a tervezett építési tevékenység rövid leírása,
d) az érintett ingatlan címe, helyrajzi száma, építési övezeti besorolása,
e) az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb lényeges információ,
f) az önkormányzati főépítész, vagy a polgármester tájékoztatása, nyilatkozata, illetve javaslata.
(4) A szakmai konzultáció során az egyeztetés résztvevői a munkaközi dokumentációhoz szöveges, esetleg rajzi kiegészítéseket, megjegyzéseket tehetnek, és a konzultáció végén a tervet dátummal kiegészítve szignálják. Az ilyen esetben a munkaközi dokumentáció érintett tervlapjairól másolatot kell készíteni, és azokat az emlékeztetővel együtt kezelni.
(5) A szakmai konzultáció során az emlékeztetőt az önkormányzati főépítész, annak hiányában a polgármester adja meg. Az emlékeztetők nyilvántartásáról gondoskodni kell.
(6) A védett értéket érintő építési tevékenységgel kapcsolatban – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a településképi véleményezési és a településképi bejelentési eljárás, vagy a kötelező szakmai konzultáció során
a) meghatározhatók a konkrét helyi védett értékek megújításával összefüggő részletezett feltételek és követelmények a hatályos építési szabályzattal és a rendeltben foglalt településképi követelményekkel összhangban, a tetők, tetőfelépítmények kialakítása, a bővítmény esetén annak az építési helyen belüli elrendezése, valamint a homlokzatképzése és színezése,
b) előírható az eredeti állapotot tükröző részek, részletek visszaépítése és az oda nem illő (utólag létesített) épületrészek, elemek eltávolítása.
21. A településképi véleményezési eljárás és annak szabályai
36. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint Tardos Község közigazgatási területén településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz kötött építési tevékenységgel kapcsolatban.
(2) A településképi véleményezési eljárás a 9. melléklet 9.2 pontjában szereplő űrlapon kitöltött kérelem polgármesterhez történő beérkezésével indul.
(3) A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg benyújtja
a) a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt papíralapon, továbbá
b) elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(4) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó véleményt a polgármester adja ki, melynek alapját - rendelkezésre állás esetén – az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalása képezi.
(5) Az önkormányzati főépítész vagy egyéb felkért főépítész szakmai állásfoglalása nem nélkülözhető az építési tevékenységek közül
a) középületek, 1000 m2 bruttó szintterületet meghaladó gazdasági célú épületek,
b) a történeti településrészen új lakóépület és építési engedélyhez kötött új épületek,
c) a helyi védett építészeti értéken és annak 50,0 m-es környezetében lévő építmény és
d) az építési engedélyhez kötött bővítési munkák, amennyiben az érintett szintterület nagyobb, mint az eredeti 50%-a,
építési munkáira benyújtott építési ügyek esetén.
22. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása
37. § (1) A tervdokumentáció tartalmát a polgármester ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció nem felel meg az előírás szerinti tartalmi követelményeknek a polgármester 5 napon belül hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.
(2) A településképi véleményhez csatolni kell – ha készül – a szakmai állásfoglalást, továbbá, ha elutasító a vélemény tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklást.
23. A településképi vélemény kialakításának szempontjai
38. § (1) A településképi véleményezési eljárás során a telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a településképi követelményekben megfogalmazottaknak.
(2) Az épület tömegének, külső megjelenésének, az épülethomlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,
b) az épület tömegformálása és homlokzati kialakítása megfelel-e jelen rendelet előírásainak,
c) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge, anyaghasználata és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a környezetet meghatározó adottságokhoz,
d) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések, felületek elhelyezésére és kialakítására,
e) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére.
24. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre és annak szabályai
39. § (1) A helyi védett értéket érintő
a) építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Étv.) 33/A. §-ában meghatározott esetek kivételével -,
b) bontási engedély nélkül végezhető bontási munkák közül a kerítés bontása esetén,
c) rendeltetésváltozása esetén, vagy az önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása esetén,
településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, melynek során vizsgálni kell, hogy az adott építési tevékenység megfelel-e az e rendeletben foglalt előírásoknak, nem eredményezi-e a védett értékek károsodását, előnytelen megváltozását.
40. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik –
1. helyi egyedi és területi védelem alá tartozó építmény, vagy történeti településrészen található építmény – jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött közterületről látható:
1.1. homlokzati nyílászárók méretének, anyaghasználatának, osztásának, színének megváltoztatása,
1.2. homlokzati felület eredeti színtől eltérő színűre történő festése, utólagos hőszigetelése, felületképzésének megváltoztatása,
1.3. homlokzat felújítása, átalakítása esetén,
2. meglévő építmény közterületről látható homlokzati nyílászárójának – áthidalóját nem érintő, de anyaghasználatát, osztását, illetve színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő – cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének, színének megváltoztatása esetén,
3. reklámok elhelyezése, önálló reklámtartó építmény építése esetén,
4. jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, építésének elhelyezésének, építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t, emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
5. nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,
6. nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, bővítése esetén,
7. sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
8. legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), ideiglenes fedett lovarda, legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény,
9. a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m3, vagy annál kisebb térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén,
10. közterületen történő utcaképet megváltoztató beavatkozás esetén,
11. közterületi határon lévő kerítés építése, átalakítása esetén,
12. kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, ha az új rendeltetés szerinti területhasználat
a) telephely engedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
b) a korábbi rendeltetéshez képest érinti a közterület kialakítását, valamint ha
c) lakórendeltetés bővül, vagy megszűnik.
41. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a 9. melléklet 9.3 pontjában szereplő űrlappal kiegészített kérelem polgármesterhez történő beérkezésével indul. A bejelentéshez 2 példány papíralapú dokumentációt kell mellékelni, amelyből egy aláírt, bélyegző lenyomattal ellátott papíralapú példány a bejelentő visszakap.
(2) A benyújtott dokumentációnak tartalmaznia kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet.
42. § (1) A polgármester hallgatólagosan tudomásul veszi, vagy hatósági határozatban feltétel meghatározásával vagy anélkül tudomásul veszi, vagy megtiltja az építési tevékenységet, vagy rendeltetésváltoztatást.
(2) A településképi bejelentési eljárás szerinti tevékenység a bejelentés alapján akkor kezdhető meg,
a) ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges,
b) ha a polgármester a bejelentést tudomásul veszi,
c) ha a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem bírálja el.
(3) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés
a) nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, illetve hirdető berendezés, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület nem illeszkedik a településképbe.
(4) A településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló hatásági határozat a közléstől számított egy évig érvényes és nem hosszabbítható meg.
(5) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.
25. A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai
43. § (1) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) nem sérti-e meg a településképi rendeletben foglaltakat,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével, kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve az átalakuló épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak
c) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
d) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkedik-e a környezetre jellemző adottságokhoz.
(4) A rendeltetésváltozás tekintetében megfelel-e a helyi építési szabályzatban meghatározottaknak.
26. A településképi kötelezés és annak szabályai
44. § (1) A polgármester e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében - hivatalból, vagy kérelemre - településképi kötelezési eljárást folytathat le:
a) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
b) a településképi véleményezés vagy bejelentés elmulasztása,
c) a szakmai konzultáción megfogalmazott településkép-védelmével kapcsolatos elvárások be nem tartása,
esetén.
(2) A polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel – a rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása esetén az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
(3) A településképi kötelezési eljárás menete:
a) helyszíni szemle,
b) a szabálytalansággal érintett ingatlan tulajdonosának tájékoztatása, felszólítása,
c) településképi kötelezés,
d) településkép-védelmi bírság.
(4) A településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a kötelezettet a polgármester településkép-védelmi bírsággal sújthatja, melynek kiszabása ismételhető.
(5) A településkép-védelmi bírság mértéke 30.000 Ft-tól 1.000.000 forintig terjed az alábbiak szerint:
a) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása legalább 50.000 forint,
b) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén, az eltérés mértékétől függően legalább 30.000 forint, legfeljebb 500.000 forint,
c) a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 500.000 forint és legfeljebb 1.000.000 forint.
(6) A közigazgatási bírság mértékének megállapítása során a polgármester az eset összes körülményeire tekintettel dönt, ennek keretében mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatatlanságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását,
g) a jogsértés gazdasági súlyát,
h) a jogsértés milyen mértékben sérti, vagy akadályozza a település jelen rendeletben foglalt értékeinek megőrzését, vagy érvényesülését.
(7) A kiszabott településkép-védelmi bírságot az ingatlantulajdonos a döntés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül köteles az önkormányzat számlájára megfizetni.
(8) A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, továbbá a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősülnek és azokat adók módjára kell behajtani.
– ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
45. § (1) Jelen rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel 2019. március 1-én lép hatályba.
(2) Jelen rendelet 44. §-a 2019. június 1. napján lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti:
a) Tardos Helyi Építési Szabályzatáról szóló 8/2001. (VII. 15.) számú rendelet
1. A 2. § (4) bekezdés b) pontja.
2. A 6. § (7) bekezdés felvezető szövegéből az „utcaképet formáló módon”, valamint a b) pontjából és „az illeszkedés elve szerint” szövegrész.
3. A 6. § (9) bekezdés felvezető szövegében az „építészeti” szövegrész.
4. A 6. § (9) bekezdés a)-d) pontja, valamint g) pontjában a „csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető. A Templom téren a védett utcakép miatt az utcai homlokzaton a tetőtérben erkély, terasz, zárterkély nem építhető.” szövegrész
5. A 6. § (10) bekezdéséből: „(kő, tégla, festett, vakolt falazott)”, „(faléc, farács, fémháló kitöltő)” valamint „Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr alumínium- és fémlemez, hullámlemez, cementlap és nyers beton felületű tömör fal nem lehet. Lakóterületen a kerítés lezárásaként sérülést okozó anyag (szögesdrót, tört üveg) nem alkalmazható. Kerítés növényzettel is képezhető” szövegrész.
6. A 7. § (2) bekezdés
7. A 7. § (6) bekezdés c) pontjából „utcára merőleges gerincű, legfeljebb 45° hajlásszögű, magastetővel képzett tömegű, az utcai homlokzati hosszban legfeljebb 6,5 m szélességű” szövegrész.
8. A 8. § (2) bekezdés felvezető szövegében az „építészeti” szövegrész.
9. A 8. § (2) bekezdés a) és b) pontja.
10. A 10. § (2) bekezdése.
11. A 11. § (2) bekezdése.
12. A 13. § (2) bekezdés a), e) és f) pontja, valamint az (5) bekezdése.
13. A 13. § (9) bekezdés utolsó két mondata.
14. A 15. § (2) bekezdés utolsó mondata, valamint a (3) bekezdésből „A gépkocsi-tárolót igény esetén az üdülőépülettel egy tömegbe formálva kell kialakítani. A kialakítható összesen 6 db telken létesülő pihenőház építészeti kialakításánál különös gondot kell fordítani a tájképi megjelenésre.”.
15. A 16. § (8) bekezdésében a „(rakott kő, vagy vakolt fal) „szövegrész és a (10) bekezdése.
16. A 17. § (2) bekezdés e) pontjának második mondata.
17. A 17. § (5) bekezdésének felvezető szövegében a „fontos az épületek tájba illesztése, valamint az, hogy az épületek tömege és építészeti kialakítása alkalmazkodjon a tájhoz, a terephez, illetve a térség építészeti hagyományaihoz. Ennek biztosítása érdekében.” szövegrész, valamint az a)-d) pontok.
18. A 17/A. § (2) bekezdés c) pontjának második mondata.
19. A 17/A. § (4) bekezdés felvezető mondatában a „fontos az épületek tájba illesztése, valamint az, hogy az épületek tömege és építészeti kialakítása alkalmazkodjon a tájhoz, a terephez, illetve a térség építészeti hagyományaihoz. Ennek biztosítása érdekében.” szövegrész, valamint az a)-d) pontja.
20. A 20. § (7), (28), (29), (30) bekezdése, a (33) bekezdés második és harmadik mondata, a (35), (36), (37) bekezdése.
21. A 21. § (7), (8) bekezdése.
22. A 22. § (3) bekezdés d) pontjából „Csak természetes anyagokból készítve, tájba illő módon lehet épületet, építményt elhelyezni a területen.” szövegrész.
23. A 22. § (5) bekezdése.
24. A 24. § (1) bekezdés c) pontjában a „a tájba illesztésre, az építészeti kialakításra” szövegrész.
25. A 24. § (2) bekezdés c) pontjából és a (3) bekezdés e) pontjából „természetes és hagyományos anyagokból,”szövegrész.
26. A 24. § (4) bekezdés f) pontja, valamin az (5) bekezdés e) pontja
27. A 24. § (6) bekezdés b) pontjának hatodik (utolsó) francia bekezdése.
28. A 26. § (26), (37) és (40) bekezdése, a (43) bekezdéséből „Látványvédelmi szempontból” szövegrész, továbbá az (50), (51) és (52) bekezdése.
29. A 28. § (2) és (3) bekezdése.
30. A 30. §-ban az „Értékvédelmi javaslat M= 1: 4000” szövegrész.
b) Tardos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2017.(X.26.) önkormányzati rendelete a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezéséről.