Tarján Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (II. 13.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés szabályairól
Hatályos: 2026. 02. 14Tarján Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (II. 13.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés szabályairól
[1] Tarján Község Önkormányzati Képviselő-testületének célja a rendelet megalkotásával az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, illetve a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás érdekében a tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályozása, ezáltal az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataihoz a gazdasági alapok biztosítása.
[2] Tarján Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjában, (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) és j) pontjában, továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőt rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya Tarján Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában levő, illetve tulajdonába kerülő következő típusú vagyonelemekre terjed ki:
a) ingatlanra,
b) ingó vagyonra,
c) az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra, immateriális javakra,
d) tulajdoni részesedést jelentő befektetésre (részvények, részesedések) és tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra (a továbbiakban: portfólió vagyon),
e) önkormányzatot jogszabály vagy szerződés alapján megillető vagyonra és követelésre.
2. § (1) Külön önkormányzati rendelet szabályozza, így a rendelet hatálya nem terjed ki
a) közterületek használatára,
b) önkormányzati támogatások odaítélésére.
(2) Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok, létesítmények, helyiségek használatáról, bérletéről a kérelem alapján a fenntartó dönt.
2. Önkormányzati vagyon csoportosítása
3. § Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyonba nem tartozó forgalomképesnek minősülő üzleti vagyonból áll.
4. § Az önkormányzat törzsvagyonába a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) és e rendelet által forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül az önkormányzati feladatellátást és hatáskörgyakorlást szolgálják.
5. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona: a Nvtv. alapján az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező vagyontárgyak.
(2) Az önkormányzat a forgalomképtelen törzsvagyon elemei közül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyontárgyat nem jelöl meg.
(3) Az önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
6. § (1) Az önkormányzati vagyonelemek forgalomképesség szerinti besorolását, rendeltetését, művelési ágát – amennyiben azt jogszabály, különösen a Nvtv. nem zárja ki – az önkormányzat képviselő-testülete megváltoztathatja.
(2) A forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatására azzal a feltétellel kerülhet sor, ha az adott önkormányzati vagyontárgy közszolgáltatási jellege, közcélú funkciója már megszűnt vagy megszűnik, vagy ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik.
3. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, értékének meghatározása
7. § Az önkormányzati vagyont, annak értékét és értékváltozásait a tulajdonosi joggyakorló tartja nyilván. Az értékbeni nyilvántartástól el lehet tekinteni, ha az adott vagyonelem természeténél, jellegénél fogva az nem állapítható meg.
8. § Az önkormányzat tulajdonában levő eszközöket a vagyonvédelem biztosítása érdekében minden évben leltározni kell. A leltár adott év december 31. fordulónappal készül. A leltározás és leltárkészítés eljárási rendjét a leltározási és leltárkészítési szabályzat tartalmazza.
9. § Az éves zárszámadási rendelet mellékleteként az önkormányzat vagyonállapotáról vagyonkimutatást kell készíteni, ami az önkormányzat és az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv (a továbbiakban: intézmény) saját vagyonának adatait (eszközeit, forrásait) mutatja be.
10. § A vagyonkimutatás eszköz-, illetve forráscsoportonkénti bontásban tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes), illetve üzleti vagyon bontásban.
11. § A vagyonkimutatás elkészítésénél és a nyilvántartás vezetésénél a számviteli törvény, az ingatlanok tekintetében az ingatlanvagyon-kataszter készítésére vonatkozó szabályok rendelkezései az irányadók.
12. § A vagyon elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét nettó értéken kell meghatározni a következők szerint:
a) ingatlanvagyon értékét 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, vagy ha rendelkezésre áll egy évnél nem régebbi értékbecslés, ennek felülvizsgált változata alapján megállapított értéken,
b) ingó vagyontárgy értékét piaci érték alapján,
c) társasági részesedés értékét három hónapnál nem régebbi üzleti értékbecslés alapján,
d) vagyonértékű jog értékét, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az illetéktörvény vagyonértékű jog értékére vonatkozó szabályai alapján,
e) értékpapír vagyonának értékét értékesítés, hasznosítás esetén:
ea) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapír értékét tőzsdei árfolyamon,
eb) a másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapír értékét a kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyamon.
13. § A rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor, amennyiben a szerződés tárgya több vagyonelem, a vagyonelemek együttes értéke az irányadó.
14. § (1) Az önkormányzat vagyongazdálkodásának biztosítékaként – az Alaptörvényben és az Nvtv.-ben meghatározott rendeltetése biztosításának céljából – közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.
(2) A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet a képviselő-testület hagyja jóvá.
4. Tulajdonosi jogok gyakorlása, hatáskörök
15. § A tulajdonosi jogokat az önkormányzat képviselő-testülete, illetve meghatározott esetekben a polgármester gyakorolja.
16. § A képviselő-testület a polgármestert az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek joggyakorlására hatalmazza fel:
a) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírására;
b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a képviselő-testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítására, elfogadására és a szerződés aláírására;
c) az önkormányzat vagyonának és jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozat megtételére, tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozat kiadására;
d) az önkormányzati igények érvényesítése és az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítására;
e) településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződés megkötésére.
17. § A polgármester a 16. § szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről a soron következő képviselő-testületi ülésen beszámol a képviselő-testületnek.
18. § (1) Társasház ingatlan esetében az önkormányzat tulajdoni hányadát illetően az önkormányzatot a polgármester, illetve az általa írásban meghatalmazott személy képviseli.
(2) A meghatalmazott a társasház fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos jognyilatkozat tételre jogosult, de pénzügyi kötelezettséget nem vállalhat.
19. § Ingatlan tulajdonjogának – adásvétel vagy csereszerződés útján – az önkormányzat javára történő megszerzéséről – értékhatártól függetlenül – a képviselő-testület dönt.
5. Törzsvagyonra vonatkozó rendelkezések
20. § E rendelet 1. mellékletében felsorolt forgalomképtelen törzsvagyon
a) nem idegeníthető el,
b) vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg,
c) ingatlanon osztott tulajdon nem létesíthető.
21. § A forgalomképtelen törzsvagyon bérbe- vagy használatba adás útján hasznosítható. A hasznosításról a képviselő-testület dönt.
22. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása azok rendeltetésének sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik az a közfeladat ellátási kötelezettség, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról a képviselő-testület dönt.
23. § (1) A képviselő-testület az intézmény alapító okiratában határozza meg a használatba adott törzsvagyon körét. A használatba adott vagyon tekintetében az intézményt megilleti az ingyenes használat joga, és a tárgyévi költségvetésről szóló rendelet figyelembe vételével köteles teljesíteni a tulajdonost terhelő kötelezettségeket is. A kötelezettségek teljesítéséért az intézmény vezetője felel.
(2) Az intézmény használatában levő vagyon hasznosításáról – az elidegenítést és a biztosítékul adást kivéve – az intézmény vezetője jogosult megállapodást kötni.
(3) A bérbeadás útján történő hasznosítás esetén a képviselő-testület által a tárgyévet megelőző december 15. napjáig határozatban megállapított bérleti díjat kell alkalmazni.
(4) A (2) bekezdés szerinti hasznosításon túl az intézmény vezetőjének jognyilatkozat kibocsátására felhatalmazása nincs.
(5) Azt intézmény a használatába adott vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatellátásának sérelme nélkül – a törvények és rendeletek keretei között gazdálkodik.
6. Üzleti vagyon feletti jogok gyakorlása
24. § Üzleti vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat – kivéve a zálogjoggal való megterhelést és a vagyonkezelésbe adást, mely a képviselő-testület kizárólagos hatásköre –
a) ötszázezer forint értékhatárig a polgármester,
b) ötszázezer forintot meghaladó értékhatár esetében a képviselő-testület
gyakorolja.
7. Vagyonkezelés szabályai
25. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában levő nemzeti vagyonra az Nvtv. rendelkezési szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. A képviselő-testület kizárólag az Nvtv.-ben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.
(2) Vagyonkezelői jog létesítéséről szóló szerződés jóváhagyásáról, megkötéséről, megszüntetéséről a képviselő-testület dönt.
26. § A vagyonkezelési szerződésnek – figyelembe véve az adott vagyonelem sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot – az önkormányzati közfeladatokra vonatkozó ágazati jogszabályokban meghatározottakon kívül tartalmaznia kell a következőket:
a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és hozzá kapcsolódóan a vagyonkezelő által ellátható egyéb tevékenységek pontos megjelölését,
b) a vagyonkezeléssel érintett valamennyi vagyontárgynak az önkormányzat számviteli nyilvántartásával megegyező tételes jegyzékét, azon belül a vagyon érték szerinti megjelölését,
c) a vagyonkezelőnek a feladat ellátásához és a kezelésbe adott vagyon működtetéséhez alvállalkozók és közreműködők igénybevételével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit,
d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét vagy az ingyenesség tényét,
f) a vagyonkezelőnek, mint az önkormányzati nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettnek a vagyonkezelésbe vett vagyontárggyal kapcsolatos nyilvántartási és tájékoztatási kötelezettsége teljesítésének módját és formáját,
g) az önkormányzati vagyon kezeléséből az önkormányzatot megillető befizetések teljesítésére és a kezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
h) a szerződés teljesítésére vonatkozó biztosítékokat, egyéb mellékkötelezettségeket, a vagyontárgyakra vonatkozó biztosítás megkötésének kötelezettségét,
i) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való, mérhető eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,
j) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint vagyonkezelés megszűnésével keletkező elszámolást, továbbá az önkormányzati költségvetést megillető bevételeknek és költségeknek az egyéb bevételektől történő elhatárolásának módját,
k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát, megszűnésének eseteit, valamint a felmondás okait,
l) a vagyonkezelési szerződés megszűnése esetére a közfeladat ellátásának biztosítása érdekében a felek által teljesítendő szolgáltatásokat és elszámolást,
m) a vagyonkezelői jog gyakorlásának ellenőrzését, az ellenőrzés módját, gyakoriságát,
n) amennyiben a vagyonkezelői jog alapítását, továbbá a vagyonkezelési szerződés hatályba lépését egyéb jogszabályok más szerv vagy hatóság hozzájárulásához kötik, a hozzájáruló nyilatkozatok a szerződés mellékletét képezik,
o) a vagyonkezeléssel kapcsolatos adatszolgáltatás tartalmát, formáját és határidejét.
27. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester ellenőrzi a vagyonkezelő által elkészített részletes írásbeli jelentés, beszámoló vagy elszámolás alapján.
(2) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének megállapításairól összefoglaló jelentésben tájékoztatja a képviselő-testületet a költségvetési beszámoló benyújtásával egyidejűleg.
28. § (1) A vagyonkezelő köteles az önkormányzati törzsvagyon körébe tartozó ingatlan állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladatok kapcsán a képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezet vezetőjének véleményét, melynek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.
(3) A vagyonkezelő köteles a tőle elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezet vezetője felel.
8. Önkormányzati vagyon hasznosítása, értékesítése
29. § Önkormányzati vagyon értékesítése jelen rendeletben, valamint az Nvtv.-ben foglaltak szerint történhet
a) versenyeztetési eljárással, vagy
b) versenyeztetési eljárás lefolytatása nélkül, vagy
c) licittárgyalás útján.
30. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében a mindenkor hatályos, Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott versenyeztetési értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) Licittárgyalás útján kell értékesíteni, hasznosítani:
a) az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt meg nem haladó ingatlant, ha törvény vagy a képviselő-testületnek a hasznosításról szóló határozata másként nem rendelkezik,
b) azon ingóságot, amelynek forgalmi értéke a 100.000 Ft-ot meghaladja.
(3) A versenyeztetésre vonatkozó részletes szabályokat jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(4) A licitszabályzatot jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.
31. § Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a képviselő-testület a polgármester javaslata alapján dönt.
32. § Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, valamint e feladat ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából az ahhoz szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe.
9. Követelések kezelése
33. § Az önkormányzat a nyilvántartott követelésekről részben vagy egészben az alábbi esetekben mondhat le:
a) csődegyességi megállapodásban,
b) bírósági egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg,
d) ha a követelés a végrehajtás során nem vagy csak részben térül meg,
e) ha a követelés érvényesítése bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,
f) ha a követeléssel érintett szervezet nem érhető el, nem fellelhető és ez a tény bizonyított.
10. Záró rendelkezések
34. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról a vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 17/2012. (XI. 7.) önkormányzati rendelete.
35. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.