Várgesztes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2011. (XI. 29.) önkormányzati rendelete

Várgesztes Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2011. 12. 29- 2020. 11. 10

Várgesztes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2011. (XI. 29.) önkormányzati rendelete

Várgesztes Helyi Építési Szabályzatáról

2011.12.29.

Várgesztes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 7. § (3) bekezdés c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 3. sz. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész; Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési és Gazdasági Főosztály - Megyei Főépítész, Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Dorogi, Esztergomi Kistérségi Népegészségügyi Intézete; Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége; Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság; Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája; Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság; Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Igazgatóság; Veszprémi Bányakapitányság; Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság véleményeinek kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: V-HÉSZ) hatálya kiterjed Várgesztes

Község teljes közigazgatási területére (a továbbiakban a Község területe).

(2) A V-HÉSZ az alábbi részekre tagolódik:

a) Várgesztes Helyi Építési Szabályzat, mely 25 szakaszból áll.
b) A V-HÉSZ szöveges és rajzi mellékletei:
1. számú melléklet: Várgesztes Szabályozási tervei és azok felsorolása.
2. számú melléklet: Szabályozási határértékek összesítő táblázata
(3) A Község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt kérni a szükséges szabályozott építési telek és a kiszolgáló úttelek kialakítása esetén lehet.

Értelmező rendelkezések

2. § A rendelet alkalmazásában:

1. Főépület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló épület, mely az építési övezetben megengedett fő rendeltetéseket magába foglalja.

2. Házi-kert: lakótelek kerthasználatú része, el, olyan hátsókertnek tekintendő, amelyen sem épület, sem kerti építmény nem helyezhető el. A közterületi telekhatártól számított 60 m-en túli telekrész minden esetben házi kertnek tekintendő.

3. Kertépítészeti terv: Az építési engedélyek tartalmi követelményeiről szóló kormányrendeletnek megfelelő; az építészeti terv részét képezi, mely a kert kialakítására vonatkozó tervdokumentáció. (Tartalmaznia kell favédelmi tervet, kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet (fás növények és évelők csoportjainak jelölésével), finom tereprendezési tervet (M 1:200); a tervezett kerti építmények terveit (M 1:100) és az e munkarészekhez tartozó műleírásokat.)

4. Kertépítészeti engedélyezési terv: önálló kertépítészeti létesítmény (pl. zöldterület) engedélyezési szintű tervdokumentációja, melynek az előző pontban foglaltakon kívül az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeit meghatározó jogszabályban1 foglalt tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelni2.

5. Kialakult, beépített terület: ha a földhivatali nyilvántartás szerint az érintett területen/tömbben lévő telkeknek legalább 75 %-a már beépült.

6. Magastető: olyan tető, amelynek lejtése meghaladja a 10%-ot és általában tetőteret képez.

7. Melléképület: az építési övezet elsődleges rendeltetését meghatározó főépületet kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú önálló épület, mely a főépülettel legfeljebb csak a terepszint alatt van összeköttetésben.

Ilyen lehet különösen:
- a járműtároló (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép, stb.),
- a háztartással kapcsolatos nyári konyha, mosókonyha, szárító,
- a tárolóépületek (tüzelőanyag, szerszámkamra, terménytároló, (szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló),
- az állattartás céljára szolgáló épületnek minősülő építmények,
- a kézműipari vagy kedvtelési tevékenység műhelyépülete,
- a portaépület, a kazánház, egyéb üzemvitelt kiegészítő épület.
8. Szabályozási szélesség. a szabályozási vonalak közötti távolság, valamint a magánutak szabályozási terven jelölt szélessége.
9. Terepszint alatti beépítés mértéke: A felépítményen kívül, azt övezően, vagy attól függetlenül a terepszint alatti építmény által műszakilag igénybevett terület és a telek sík vetületének %-ban kifejezett aránya.
10. Vadkerítés: elsősorban a mezei és a vadállatok művelt területektől történő távoltartását szolgáló ritka szövésű acélhálós kerítés, melynek tartóoszlopai fából készültek, s maximum 3,0 m-es sűrűséggel telepítettek. A kerítés magassága legfeljebb 2,0 m lehet.
II. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Szabályozási elemek

3. § (1) Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott szabályozási elemeket kötelezőnek kell tekinteni. Ezen elemek a következők:

a) szabályozási terv határa,
b) közterületi telekhatár, szabályozási vonal, szabályozási szélesség,
c) övezetek és építési övezetek határa,
d) az övezetek, az építési övezetek jele és a hozzájuk rendelt szabályozási tartalmak (beépítési mód, terepszint feletti és alatti beépítési mérték, építménymagasság, legkisebb kialakítható telekterület, a létesíthető épületek száma, valamint a zöldfelületi arány),
e) a mindenkori telekhatárhoz viszonyított terepszint alatti és feletti építési hely,
f) kötelező telekösszevonás,
g) telek be nem építhető területe,
h) vegyes használatú út,
i) zöldfelületek fejlesztésére, megőrzésére irányuló rendelkezések:
1. megtartandó/kialakítandó zöldfelület,
2. kötelező fásítás.
(2) A kötelező elemek módosítása a szabályzat, szükség szerint a szabályozási tervek módosítását vonja maga után.
(3) A szabályozási terveken előforduló irányadó szabályozási elemek:
a) irányadó telekhatár,
b) telekhatárt megszüntető jel,
c) kerékpárút

A telekalakítás helyi szabályai

4. § (1) A tervezett közterületek kialakítása akkor is végrehajtható, ha a visszamaradó telek paraméterei az építési övezetben előírtak alá csökken.

(2) A magánút telke közterülethez kell, hogy csatlakozzon, szélessége minimum a szabályozási terven ábrázoltak szerinti lehet, vagy egy telek kiszolgálása esetén minimum 4,0 m, ha egynél több telket szolgál ki, minimum 6,0 m lehet. Az építési övezet beépítési mértéke és teleknagysága nem érvényesíthető az úttelekre nézve.

(3) Beépítésre szánt területen közhasználat elől el nem zárt magánutat kialakítani -a szabályozási terv egyéb rendelkezése hiányában- csak az építési övezeti előírásokban meghatározott minimális telekméret többszörösét meghaladó építési telek felosztásával egyidejűleg, az új telek, illetve a telkek megközelítésére szabad.

(4) Nyúlványos telek csak a szabályozási terv rendelkezése szerint alakítható ki. A teleknyúlvány szélessége minimum 3 m, hossza legfeljebb 50 m lehet.

(5) Telekosztás, vagy telekegyesítés esetén, az építési helyen mérten a telekszélesség

a) Lakóterületen és hétvégi házas üdülőterületen
1. általános esetben minimum 18 m,
2. nyúlványos telek mellett minimum 15 m,
3. és legfeljebb 40 m lehet.
b) A kereskedelmi, szolgáltatói gazdasági célú telek minimális szélessége 40 m lehet.

Az építés általános feltételei

5. § (1) a) Építési tevékenység csak rendezett telek, azaz a szükséges telekalakítás és azt kiszolgáló úttelek kialakítása és végrehajtott, az építési telket is érintő szükséges felszíni-vízrendezés esetén kezdhető meg.

b) Belterületen, ahol a közüzemű vízhálózatot, szennyvízhálózatot kiépítették, ott az azokra való rákötés megoldása kötelező. Ahol közüzemű víz- illetve szennyvízhálózat nincs, ott azok megvalósulásáig közműpótló megoldás (pl. fúrt kút, zárt szennyvíztároló) létesíthető.3

c) Külterületen épület létesítésével egyidejűen annak ivóvízzel való ellátása és szennyvízhálózatra való rákötése, vagy a szennyvízkezelés szakszerű és korszerű módozata (zárt rendszerű szennyvíztároló, vagy szennyvíztisztító kisberendezés) biztosítandó.

d) A keletkező szennyvizek a Község területén nem szikkaszthatók.

(2) Abban az esetben, ha a szabályozási terven jelölt építési hely területe kisebb a beépítési mértékből fakadó értéknél, abban az esetben az építési hely által kijelölt terület nagyságát kell figyelembe venni.

(3) Az építési övezetekben kialakítható legkisebb telekterület többszörösét meghaladó telken több főfunkciójú épület is elhelyezhető, ha azt a szabályozási terven jelölt, vagy a szabályzatban meghatározott építési hely lehetővé teszi. A telekméret többszöröse és az épületek száma kerek egész számmal vehető figyelembe, felkerekítés nélkül.

(4) Lakóterületi, vagy településközponti vegyes építési övezetben, ha az elhelyezni kívánt épület bruttó alapterülete az övezetben előírt legkisebb kialakítható teleknagyságra építhető épület alapterületének kétszeresét meghaladja, akkor több épületben kell azt elhelyezni, kivétel közcélú épület esete.

(5) Az új létesítmények zöldfelületeinek kialakításánál a telepítésre kerülő fafajokat úgy kell megválasztani, hogy a felhasznált fás-szárú növények legalább 50 %-a honos fajokból vagy azok termesztett fajtáiból kerüljenek ki.

(6) Telkekhez rendelt zöldfelület kialakításánál a cserjék a telekhatárokhoz 0,5 m-nél közelebb, fák az oldal- és hátsó kerthez 2,0 m-nél közelebb nem telepíthetők, az előkertben a közterületi telekhatártól legalább 1,0 m-re ültethetők.

Épületek, építmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások

6. § (1) Építési telken az OTÉK 32. §-ban felsorolt építmények, műtárgyak csak kivételesen helyezhetők el, csak akkor, ha önálló telken, vagy közterületen való elhelyezésük nem oldható meg, s a telektulajdonosa hozzájárult.

(2) Építmények elhelyezése közterületen:

a) Az OTÉK 32. § 2., 3., 5. pontjában meghatározott építmények, műtárgyak közterületen, közkertekben, közhasználat előtt megnyitott egyéb területen helyezhetők el.

b) A közvilágítási oszlopok, egyéb utcai bútorok, az egyes utcaszakaszokon, a köztereken, közparkokban azonos kivitelűek legyenek.

(3) a) Az építési helyet – amennyiben a szabályozási terv, vagy az övezeti leírás másképpen nem határozza meg- az elő-, oldal- és hátsó-kertek értékei alapján, az aktuális telekhatártól mérve kell értelmezni.

b) ba) Az építési hely maximális távolsága az utcavonaltól mérten kertvárosias lakótelken 40,0 m, falusias lakótelken 60,0 m lehet, a minimális 6,0 m-es hátsókert figyelembevétele mellett,

bb) A szabályozási terven jelöltek szerint a telek be nem építhető területe az érintett telkek építményei és a környezetükben lévő erdőterületek közötti minimális távolságot jelölik.

c) Az erdőterületekhez közeli, vagy azzal határos telkeken a (b) pontban foglaltak figyelembe vétele mellett, épületek, építmények és az erdő telekhatára között legalább 20,0 m kell, hogy legyen.

d) A kötelező előkert

da) határát megállapított építési vonalként kell értelmezni, melyre legalább az épület érintett homlokzati hossz felének illeszkednie kell.

db) az illeszkedés szabályai alkalmazásával tartandó be, vagyis azt a 2-2 szomszédos telken álló főépület figyelembe vételével és a helyszínrajzon igazolva kell megállapítani.

dc) 0,0-5,0 m közötti mérete tartandó az Erdősor, a Vértes, a Vár, a Somhegy és a Vadászdomb utcákban.

de) A kialakultnál nagyobb előkert nem létesíthető az Arany János utcában és a Petőfi Sándor utcában.

df) Új beépítésű (ki nem alakult beépítésű 2., 3., 4. jelű) utcák esetén - a szabályozási terv egyéb rendelkezésének hiányában- a kötelező előkert 6 m.

e) Ahol a szabályzat minimális előkertet határoz meg:

ea) Az előírt érték megtartásával az építési helyen belül bárhol elhelyezhető épület.

eb) A minimális előkert 6,0-12,0 m közötti lehet az 5., 6., 7. jelű és a Széna utca lakótelkein.

ec) A 6,0 m-es minimális előkert alkalmazandó az 1. jelű és a Hegyalja utcában, valamint a hétvégi házas központi belterületi telkeken.

ed) Ha az építési telket kiszolgáló utca, illetve közterület szélessége 8,0 méter, vagy kevesebb, a minimális előkert legalább 8,0 m kell legyen.

f) Az oldalkert mérete a Szabályozási Terv, illetve az illetékes Tűzvédelmi Szakhatóság eltérő rendelkezése hiányában az övezetre előírt maximális építménymagasság értékének a fele, de

fa) a szabadon álló beépítés esetében legalább 3,0 méter,

fb) az oldalhatáron álló új beépítésnél legalább 4,0 méter,

fc) ha a kialakult helyzetre tekintettel, az oldalkert elhagyásával létesül az épület, a szomszédos épülettől való távolság az oldalkert felőli tűzfalképzés esetén sem lehet 3,0 m-nél kisebb,

fd) oldalhatáron álló beépítésnél az épületet a telekhatáron, vagy attól max. 1,0 m-re lehet elhelyezni, kivéve a hétvégi házas építési telkeken, illetve bármely telken, ha a telek érintett szélessége a 24,0 m-t meghaladja.

g) A hátsókert -a szabályozási terv, vagy övezeti előírás eltérő rendelkezése hiányában-

ga) általános esetben legalább 10,0 m legyen,

gb) kivétel, ha az építési telek telket kiszolgáló útra merőleges mérete 50,0 m alatti, mely esetben 6,0 m-ig csökkenthető a hátsókert.

gc) Falusias lakótelkeken az építési hely határa az utcavonali telekhatártól mérten maximum 60,0 m lehet, ha biztosítható a minimum 10,0 m-es hátsó telekhatár.

gd) Kertvárosias lakótelkek esetében -a gb) pontban leírtak figyelembe vételével az építési hely határa az utcavonali telekhatártól mérten maximum 40,0 m lehet, ha biztosítható a minimum 10,0 m-es hátsó telekhatár.

(4) Az építési hely határa beépítésre nem szánt területen– amennyiben a szabályozási terv, másként nem rendelkezik – a telket kiszolgáló út tengelyétől mérten 30,0 m-nél közelebb nem kerülhet.

(5) a) A telkeken belüli természetes lejtési viszonyok megőrzendők.

b) Beépítésre nem szánt telken építéssel összefüggő terepalakítás csak útépítés, vagy vízrendezés érdekében végezhető, beépítésre szánt telken kizárólag csak az építési helyen belül történhet 1,0 m nagyságot meghaladó terepalakítás.

c) Az építési helyen belüli terepalakításkor a terep-bevágás/feltöltés az alábbiak szerint történhet:

ca) a rendezett terepszinttől számított 1,5 m-nél magasabb támfal csak teraszozva és a látványvédelem biztosítása (pl.: telepített növénnyel történő takarás) esetén létesíthető.

cb) a támfallépcsők közötti távolság legalább 1,0 m legyen, növénnyel betelepítetten,

cc) biztosítás nélküli rézsű legfeljebb 1,5:1 meredekség, vagy enyhébb lejtésű lehet.

cd) a természetes terepfelszín homlokzatsíkban történő 1,5 m-t meghaladó feltöltését az építménymagasság számításnál be kell számítani.

(6) Melléképületek minden építési telken elhelyezhetők, ahol az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek az alábbi korlátozással:

a) melléképület csak a főrendeltetési egység létesítésével egyidejűleg, vagy azt követően létesíthető.

b) a melléképület beépített alapterülete nem haladhatja meg a megengedett beépítési mérték 25 %-át, kivéve a falusias építési övezeteket, ahol 50 %-ot érhet el a melléképület alapterülete.

(7) A kerítés építésének általános szabályai:

a) Kerítés magassága belterületen legfeljebb 1,8 m magas lehet, mely

aa) - ,4

ab) a tömör kerítés anyaga csak rakott kő, látszó, vagy vakolt téglafal, valamint faszerkezetű lehet,

ac) kerítéslábazat anyagaként, vagy kitöltő mezőkben nem alkalmazható felületkezelés nélküli fémlemez és festés, illetve növényzet takarása nélküli zsalukő, nyersbeton felület,

ad) közterület felőli kerítés helye a telekhatáron van, kivéve, ha a telket kiszolgáló út szélessége nem éri el minimálisan előírt szélességet, illetve, ha a környezethez való illeszkedés az eltérést megkívánja,

ae) ha a telket kiszolgáló út szélessége a 8,0 m-t, s a kerítéskapu a 3,0 m-t nem éri el, a kerítéskapu a telekhatártól a telek irányába befelé húzva létesíthető olyan módon, hogy a közlekedés számára rendelkezésre álló szabad terület az út tengelyétől mérten min. 4,0 m-legyen.

b) valamennyi mezőgazdasági és erdő területen:

ba) kizárólag vadvédelmi, lábazat nélküli drótfonatos kerítés létesíthető úgy, hogy az oszlopok között legalább 3,0 m távolság biztosítva legyen,

2) karám jellegű kerítések kivételével ba) pontban meghatározott kerítés is csak az ingatlan-nyilvántartás szerinti telekhatáron helyezhető el, valamint a kiszolgáló út minimális 8,0 m-es szélessége biztosítása érdekében az út tengelyétől mérten legalább 4,0 m-re.
bc) fentiektől csak a gazdasági épületet körül vevő, legfeljebb 2000 m2-es udvar bekerítése esetén lehet eltérni, melyre az a) pontban meghatározott kerítésépítés szabályai vonatkoznak, azzal a kiegészítéssel, hogy beépítésre nem szánt területen tömör kerítés sehol sem létesíthető, max. 0,6 m-es- tömörlábazatos kerítés is csak abban az esetben, ha a funkció azt feltétlenül indokolttá teszi.
(8) Közterületen, közhasználat elöl el nem zárt magánterületen csak tulajdonosi és önkormányzati hozzájárulással helyezhetők el az alábbi építmények:
a) közlekedési-, közmű- létesítmények, műtárgyak és köztárgyak,
b) képzőművészeti alkotások; park és játszótér építményei,
c) alkalmi vásárok, rendezvények építményei,
d) esővédő, autóbuszváró, telefonfülke,
e) szabadtéri reklámhordozó,
olyan módon, hogy a gépjármű- és a gyalogos forgalmat nem akadályozhatják.

Tilalmak és korlátozások

7. § (1) A nevelési-, oktatási-, kulturális intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50,0 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény létesítése tilos.

(2) Környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles bűz kibocsátással járó tevékenység, illetve létesítmény a lakó- vagy üdülőtelektől mérten -a vonatkozó előírások figyelembe vételével- minimum 500 m-es védelmi övezettel folytatható vagy alakítható ki.

(3) Felszíni vizek, természet-közeli állapotú vízfolyások part menti védőtávolsága, védőövezetei külterületen:

a) a vízfolyások természet-közeli állapotú külterületi szakaszán, a vízfolyás mindkét partján, a part élétől mérten 50,0-50,0 m széles védősáv biztosítandó,
1) beépítésre szánt területen a vízfolyás mindkét partján a szabályozási terv rendelkezése szerinti vízvédelmi sáv biztosítandó,
ab) a belterületi tavak partján a part élétől mért 10,0 m széles vízvédelmi sáv tartandó fenn,
ac) ahol az építés vízvédelmi érdekből korlátozott, csak a vízhasználathoz kötődő műtárgyak építése megengedett (különösen: stég, zsilip, gát, kezelő út, egyes zöldterületen áthaladó szakaszokon kerékpárút).
b) A felszíni vízelvezető csatornák partján, legalább egyoldali, a part élétől mért, szabadon járható legalább 3,0 m széles fenntartósáv biztosítandó, építmény, épület a part éléhez képest 6,0 m-nél közelebb beépítésre szánt területi szakaszon sem létesülhet.
(4) Közlekedési és közmű nyomvonalak és létesítmények védőtávolsága, védőterülete:
a) gépjármű közlekedésére szolgáló közutak külterületi szakasza mentén az út tengelyétől mért 50,0-50,0 m, ahol minden építési munkához a közútkezelő hozzájárulása szükséges,
b) közcélú szennyvízátemelő körzetében a védőtávolság 150,0 m kivéve, ha az átemelő bűzelzáró és zajcsökkentő berendezéssel rendelkezik, amely esetben a védőtávolság 20,0 m.
III. Fejezet

A TERV TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA

8. § (1) A Község beépítésre szánt területei az építési használatnak általános jellege, valamint a sajátos építési használatuk szerint:

a) lakó - falusias laza beépítésű lakóterület övezetei Lf-1; Lf-2

- kertvárosias lakóterület övezete Lke-1, Lke-2, Lke-3
b) vegyes - településközponti vegyes terület övezetei Vt-1; Vt-2; Vt-3; Vt-4
c) gazdasági - kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetei Gksz-1; Gksz-2; Gksz-3; Gksz-4
d) 5 üdülő - hétvégi házas építési övezet Üh-1; Üh-2; Üh-3; Üh-4
- üdülőházas építési övezet Üü
e) különleges beépítésre szánt terület övezetei.
- műemléki vár Kvá
- sport terület építési övezet Ksp-1
(2) A Község beépítésre nem szánt területei a használat általános jellege, valamint a sajátos építési használatuk szerint:
a) közlekedési és közmű területek övezetei:
- közutak övezetei KÖu-1; KÖu-2
- Kerékpárút, gyalogos utak KÖu-3
- Közlekedési magánút KÖu-m
b) zöldterületek övezetei:
- közpark, Zkp-1; Zkp-2; Zkp-3
- közkert Zkk
c) erdőterületek övezetei:
- védelmi jellegű erdő, Ev
- gazdasági erdő Eg
- egészségügyi-, szociális, turisztikai rendeltetésű erdő, Ee
d) mezőgazdasági területek övezetei:
- általános mezőgazdasági övezet Ma-1
- kímélő tájhasználatú mg-i övezet Ma-2
- kertes mezőgazdasági övezet, Mk
e) egyéb területek övezetei:
- folyóvizek és vízlevezető árkok Vv
- víztároló Vü
f) beépítésre nem szánt különleges területek övezetei:
- temető terület övezete Kkte-1

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lakóterületek, lakóépületek

9. § (1) A lakóterületen:

a) lakófunkció nélkül, csak kereskedelmi szolgáltató, vagy kisüzemi, kisipari termelő funkciót befogadó épület - az Arany János utcai telkek kivételével- nem létesíthető.

b) A lakóövezetekben a lakófunkciót nem zavaró, csak a lakóterület környezeti határértékeinek megfelelő környezeti terhelésű gazdasági tevékenység végezhető.

c) A lakóterület építési övezetében gazdasági (kereskedelmi szolgáltató, vagy kisüzemi, kézműipari) tevékenységet befogadó épület csak abban az esetbe létesíthető, ha a gépjárműforgalom fogadására a telek alkalmas, s tevékenységgel együtt járó parkolása kizárólag a telken belül biztosítható.

(2) A kialakítható lakótelkek minimális mérete

a) a kialakult telekszerkezet függvénye, de átlag 12,0 m-nél keskenyebb telek kialakult esetben sem építhető be,

b) új telekosztás után kialakuló telkek legkisebb mérete legalább 18,0 m legyen - kivétel nyúlványos telek melletti visszamaradó telekszélesség, mely minimum 15,0 m lehet.

(3) Épületek elhelyezése:

a) Saroktelken utcavonalra tűzfalas épület nem helyezhető.

b) Építési helyen belül az utca felől mindig a főépületnek kell elhelyezkednie.

c) Melléképület, különösen állattartó épület, önállóan gépkocsi tároló az utcafront felőli építési határon nem alakítható ki.

d) Melléképület az építési helyen belül az oldalhatár/oldalkert menti határvonal meghosszabbításához igazodva építhető.

(4) Az épületek építészeti kialakításánál az alábbiak a mérvadók:

a) A Község területén:

aa) Új beépítésű területen lapos tetős ház csak zöldtetővel, intenzíven (legalább 50%-ban) beültetett zöldterasszal építhető.

ab) Tetőtér-beépítése esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, tetőablak csak egy sorban létesíthető (álló vagy síkban fekvő módon). Az utcai, vagy közterületről látható homlokzaton a tetőtérben zárterkély nem építhető.

ac) Az épületek formálása, az anyag- illetve színválasztása, a kialakult utcaképű településrészeken a hagyományos faluképhez, a környezethez illeszkedő legyen.

ad) Az épületek traktusmélysége (utcavonallal párhuzamos mérete) az utcavonali homlokzattól méreten min. 6,0 méteres hosszban max. 12,0 méter lehet. Ezt követően az épület alaprajza szabadon formálható.

b) A szabályozási terven jelölt, helyi védelemre javasolt területen:

ba) Az épületek tetőkialakítása csak magas tetővel történhet; utcára merőleges főgerincű nyeregtető lehet, kontyolt vagy oromfalas csonka konty megoldással, a szomszédos épületek tetőkialakításának figyelembe vételével, a tető hajlásszöge 35°-45° közötti legyen.

bb) A tetőhéjazat csak égetett cserép, festett betoncserép, műemléki pala lehet, hagyományos színezéssel (piros, barna szürke és ezek árnyalatai), kivétel ha a meglévő palafedés


felújítása tetőszerkezet-csere nélkül történik, ilyen kivételes esetekben a tetőszerkezet újraépítésének idejéig a bitumenes zsindelyfedés engedélyezhető. Új épület, vagy új tetőszerkezet építése esetén a bitumenes zsindelyfedés nem alkalmazható.
bc) Főépület homlokzatán faburkolat - a tetőtéri oromfal kivételével- legfeljebb a homlokzati felület 40%-án lehet
bd) A hosszházas beépítési jelleg megőrzendő, továbbá az Arany János utca 14.-22. szám alatti telkeken, ahol az épület szélessége az utcai fronton és attól mérve 6,0 m mélységben max. 7,5 m lehet.
be) Az épületek és egyéb építmények anyaghasználata során a hagyományos építőanyagok, színezése során a föld, illetve a magyarországi kövek színeivel megegyező színek alkalmazhatók.

Lakóterületek építési övezetei

10. § (1) A kertvárosias építési övezetek építési előírásai:

a)

Építési telek

Építmény

Építési övezet jele

Beépítés módja

Megengedett beépítettsége felszínen (%)

Megengedett beépítettsége felszín alatt(%)

Kialakítható legkisebb területe (m2)

Kialakítandó legkisebb zöldfelülete
(%)

Megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

Lke-1

O

25

35

700

50

5,5

Lke-2

O

20

30

900

60

5,5

Lke-3

O

20

30

1200

60

5,5

Lke-46

SZ

25

30

900

50

5,5
b) A kertvárosias lakóterületen az 5. § (3)-(4) bekezdés figyelembe vétele mellett, elhelyezhető legfeljebb:
ba) 1 db 2 lakásos (két önálló rendeltetés egységet magába foglaló) lakóépület, továbbá a lakófunkciót kiegészítő egyéb funkciójú épület, összesen 2 db épület,
bb) a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, vendéglátó-, szolgáltató-, épület a beépítési mérték max. felén- kivétel Arany János utca déli végén a 82.-84. és a 71.-77. házszámú telkek, ahol a nem lakás célt szolgáló épület az építhető beépítési mértéket kitöltheti.
bc) szálláshely szolgáltató rendeltetési egység legfeljebb kettő vendégszobáig létesíthető,
bc) a lakó funkciót nem zavaró hatású mezőgazdasági- (pajta, pince), ill. egyéb gazdasági-, pl. kézműipari épület, a beépítési mérték max. 1/3-án,
c) Az építési övezetben állattartó épület, a főépület takarásában legfeljebb 9,0 m2 bruttó alapterületig létesíthető.
d) Az előkertben a hulladéktároló és a közmű-becsatlakozási műtárgy kivételével egyéb építmény nem helyezhető el.
e) 7 Az Lke-4 építési övezetben az építési hely az általánostól eltérő módon: elő- és oldalkert 5-5 m, hátsókert 3 m.
(2) A falusias lakótelkes építési övezetek építési előírásai:
a)

Építési telek

Építmény

Építési övezet jele

Beépítés módja

Megengedett beépítettsége felszínen
(%)

Megengedett beépítettsége felszín alatt
(%)

Kialakítható legkisebb területe (m2)

Kialakítandó legkisebb zöldfelülete
(%)

Megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

Lf-1

O

20

30

900

50

5,5

Lf-2

O

20

30

1200

50

5,5
b) Falusias lakótelken az 5. § (3)-(4) bekezdései figyelembe vétele mellett elhelyezhető:
ba) 1 db 2 lakásos (két önálló rendeltetés egységet magába foglaló) lakóépület, továbbá a lakófunkciót kiegészítő 2 db egyéb funkciójú épület, összesen 3 db épület,
bb) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási épület,
bc) a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, vendéglátó- szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató épület,
bd) mezőgazdasági építmény, (terménytároló pajta, pince), ill. egyéb gazdasági-, lakó funkciót nem zavaró hatású kisüzemi-, kisipari épület a beépíthető terület (a beépítési mérték) maximum felén.
be) az építési övezetben állattartó épület csak a főépület takarásában, legfeljebb 15,0 m2 bruttó alapterületig létesíthető.
c) A szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában a lakótelkek utcavonaltól mért 60,0 m-ét meghaladó telekrész csak házikertként hasznosítható, azon kerti építmény (különösen fürdőmedence, lugas, szaletli -lábakon álló kerti tetőépítmény-, stb.) sem létesíthető.
d) Az Lf-1 jelű építési övezetben:
da) az Arany János utca településképi védelemre nem javasolt szakaszán az épületek magastetővel létesíthetők a kialakult állapot, a hagyományos falukép megtartásának figyelembe vételével.
db) meglévő keresztpajták felújíthatók, megtarthatók, a kialakult környezethez igazodva, azonban új keresztpajta csak gazdasági célra, a hagyományos építési formát (a tetőtér beépítése nélküli magas tetős, oromfalas épület) és a meglévő pajták tömegarányát (max. 7,5 m x 12,0 m alapterületen, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal) követve, az előző pontban meghatározott építési helyen belül létesíthető olyan módon, hogy a minimális hátsókert 10,0 m alá nem csökkenhet.
e) Az Lf-2 jelű építési övezetben:
ea) az Arany János utcában az épületek formálása a kialakult állapotokhoz illeszkedő kell legyen.
eb) a telekvégeken futó vízfolyás védelme érdekében a telekvégektől mért 20,0 m-es sávban a lakótelken semmilyen vízminőséget károsan befolyásoló tevékenység nem végezhető, épület, kerti építmény, burkolt felület nem alakítható ki.

Településközpont vegyes terület építési övezetei

11. § (1) Az alábbi településközponti vegyes építési övezetek fordulnak elő:

a)

Építési telek

Építmény

Építési övezet jele

Beépítés módja

Megengedett beépítettsége felszínen
(%)

Megengedett beépítettsége felszín alatt
(%)

Kialakítható legkisebb területe
(m2)

Kialakítandó legkisebb zöldfelülete
(%)

Megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

Vt-1

SZ

40

50

2000

40

K/5,5

Vt-2

O

40

50

700

40

5,5

Vt-3

SZ

20

30

3000

50

5,5

Vt-4

O

20

30

1200

50

5,5
b) az a) pontban meghatározott Vt-1 építési övezetbe tartozó templom a kialakult épületre vonatkozó paraméterei megtartandók, a telekméretre vonatkozó előírás alól kivételt képez, mely méretmegkötés nélkül alakítható ki, az épület alapterületének növelése nélkül.
(2) A Vt-1 és Vt-3 jelű építési övezetekben telkenként az 5. § (3)-(4) bekezdés figyelembe vétele mellett, legfeljebb 2 db épületben elhelyezhető:
a) főrendeltetésként igazgatási-, egyházi-, oktatási-, kutatási- kulturális-, egészségügyi-, szociális tevékenység épületei,
b) kiegészítő rendeltetésként kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épületek,
c) önállóan játszókert, közkert,
(3) A Vt-2 építési övezetben, oldalhatáron állóan kulturális-, oktatási-, kutatási- igazgatási- tevékenységet befogadó legfeljebb 2 db épület létesíthető, minimum 10,0 m-es előkert és legalább 10,0 m-es hátsókert megtartásával.
(4) A Vt-3 jelű építési övezetben kizárólag akkor, ha közkert, játszókert létesítésül a kialakítható legkisebb telekméret 1000 m2-ig csökkenthető.
(5) A Vt-4 jelű építési övezetben telkenként legfeljebb 2 db épület létesíthető, melyekben
a) fő rendeltetési egységként a lakófunkció megtartható, lakófunkciót befogadó épület újraépíthető,
b) a lakófunkció mellett, vagy anélkül egyéb a (2) bekezdésben felsorolt fő- és kiegészítő rendeltetési egység kialakítható.
(6) A településközponti vegyes építési övezetekben:
a) az építési helyen belül az utca felől mindig a főépületnek kell elhelyezkednie,
b) melléképület, különösen önálló gépkocsi tároló az utcafront felőli építési határon nem alakítható ki,
c) melléképület az építési helyen belül az oldalhatár/oldalkert menti határvonal meghosszabbításához igazodva építhető.
d) állattartó épület az építési övezet területén legfeljebb 6,0 m2 bruttó alapterületig létesíthető.
(7) Az Arany János utca és a Széna utca északi oldalán lévő építési övezetekben (a templom és környezetében) az épületek építészeti kialakítása, tömegformálása a templom és környezetéhez illeszkedő kell legyen oly módon, hogy;
a) az épületek tetőkialakítása csak magastetővel történhet, kivétel sportterületi építmény,
b) a fedélszék hajlásszöge 30-45° között lehet, kivéve, ha a tetőszerkezet fesztávolsága több mint 14,0 m, mely esetben a tetőhajlásszöge a 35°-ot nem haladhatja meg,
c) az épületek héjazata égetett cserép, vagy műemléki pala lehet,
d) az épületek látszó felületein csak a hagyományos anyaghasználat engedhető meg (természetes kő, vakolat, fa),
e) az épületek színezése a templom homlokzatának színével harmonizáló kell legyen, így a lehetséges színek: a törtfehér, a világosszürke, a sárga, a terrakotta, a krém- és a homok-szín, nyílászáróknál megengedhető egyéb színhasználat.
(8) A Vt-3 jelű építési övezet helyi védelemre jelölt épületének bővítése esetén a meglévő építészeti értékekhez szükséges igazodni (a tornác megtartásával, az arányrendszerben, a tetőformálásban, az anyaghasználatban a környezettel harmonizálóan).
(9) A Vt-4 jelű építési övezet lakófunkciót befogadó telkein az építészeti kialakításra a 9. § (4) bekezdésben foglaltak a meghatározók.
(10) Helyi településképi értékvédelemre jelöli a szabályozási terv az Arany János utca központi szakaszát, illetve Vt… jelű építési övezeteket, ahol a településkép védelme érdekében az épületek formálására, szín és anyaghasználatára a helyi értékvédelmi rendelet további megkötéseket is elrendelhet.
(11) A kerítés, funkcionálisan indokolt helyeken legfeljebb 1,5 m magas tömör kőfal, vagy átlátást gátló deszkakerítés lehet, egyéb helyeken legfeljebb 1,8 m magasságig drótfonatos, vagy legfeljebb 0,6 m-ig kőlábazatos kialakítású lehet drótfonatos, kovácsoltvas ill. faléces kitöltő mezőkkel.
(12) Az építési övezetek nem lakófunkciójú telkein a zöldfelület kialakítására vonatkozó követelmények:
a) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/4-ét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
b) A parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 db parkolóhelyenként 1-1, legalább kétszer iskolázott, közepes növekedésű, lombos fa telepítendő.
c) csak kertépítészeti engedélyezési terv alapján lehet a zöldfelületeket kialakítani, felújítani.
(13) A kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya egyszintű növényzetként 100 % mértékig, a gyephézagos burkolat közül a műanyag gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50 % mértékig beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.

Gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató építési övezetek

12. § (1) Az alábbi gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató építési övezetek fordulnak elő:

Építési telek

Építmény

Építési övezet jele

Beépítés módja

Megengedett beépítettsége felszínen
(%)

Megengedett beépítettsége felszín alatt
(%)

Kialakítható legkisebb területe
(m2)

Kialakítandó legkisebb zöldfelülete
(%)

Megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

Gksz-1

O

30

40

1.500

40

5,5

Gksz-2

SZ

15

25

1.500

60

6,0

Gksz-3

SZ

30

40

2.500

40

6,0

Gksz-4

SZ

40

50

5.000

40

7,5
(2) A kereskedelmi, szolgáltatói gazdasági övezetben olyan gazdasági tevékenység végezhető, mely környezetterhelési értékei az építési övezet telekhatárán megfelelnek - a lakóterületi - a Villaparkban az üdülőterületi- környezeti határértékeknek.
(3) A gazdasági, kereskedelmi építési övezetekben minimális előkertet kell alkalmazni, melynek értéke 6,0 m.
(4) 100 m2-nél nagyobb, összefüggő, burkolt felületnél minden 100 m2-hez tartozóan 1 db lombos fa ültetendő.
(5) Az épületek építészeti kialakításakor szempont kell legyen a környezethez való illeszkedés.
a) A Villaparkban az üdülőépületek építészeti kialakításával harmonizáló anyag- és színhasználat szükséges a gazdasági épületek esetében is.
b) A központi belterületen létesülő gazdasági területen az épületek építészeti kialakításakor nem alkalmazható szerelt jellegű, trapézlemez borítású homlokzati panel. Az épületek homlokzatát vakolt, illetve kő-, vagy téglaburkolatú felületek képezhetik, egy-egy homlokzaton belül a faburkolat aránya 60 %-os lehet.
(6) A Gksz-1 jelű építési övezetben:
a) a telek beépítése, saroktelek jellege és exponált településképi helyzete következtében a környezetéhez különös gonddal igazodó kell legyen,
b) az építményekre vonatkozó építészeti előírások a 9. § (4) bekezdésében- megfogalmazottakkal megegyező.
(7) A Villapark Gksz-... jelű építési övezeteiben csak szilárd burkolatú gépkocsi parkolók létesíthetők, melyek csapadékvízének összegyűjtése, ha a parkolók száma meghaladja a 10 db-ot, csak homok és olajfogón keresztül történhet, s vezethető a befogadóba.
(8) A Villapark Gksz-... jelű építési övezeteinek parkon belüli telekhatárán épített kerítés nem létesíthető.
(9) Gazdasági építési övezetben állattartó épület nem létesíthető.

Üdülőterület építési övezetei

13. § (1) Az alábbi hétvégi házas építési övezetek találhatók:

Építési telek

Építmény

Építési övezet jele

Beépítés módja

Megengedett beépítettsége felszínen
(%)

Megengedett beépítettsége felszín alatt
(%)

Kialakítható legkisebb területe
(m2)

Kialakítandó legkisebb zöldfelülete
(%)

Megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

Üh-1

SZ

15

25

600

65

5,5

Üh-2

O

15

25

1.000

65

5,0

Üh-3

O

12

22

1.200

65

5,5

Üh-4

O

10

20

1.500

65

5,0
(2) A hétvégi házas építési övezetben létesíthető:
a) két üdülőegységes hétvégi ház,
b) a terület rendeltetésével összhangban lévő, azt kiszolgáló hasznosítású épület,
c) pince, borház létesíthető.
(3) A központi belterületi hétvégi házas építési övezeteiben telkenként az 5. § (3) bekezdés figyelembe vétele mellett legfeljebb 1 db főépület és 1db melléképület építhető.
(4) A Villapark üdülőházas építési övezetének telkein belül
a) legfeljebb 1 db, földszint+tetőtérbeépítéses épület létesíthető.
b) pince önállóan, vagy az épület alatt csak ott alakítható ki, ahol azt a terep természetes lejtése megengedi.
(5) Az épületek telken belüli elhelyezésére (elő-, oldal- és hátsókert méretek), az építési hely meghatározására - a szabályozási tervlapon ábrázoltak hiányában az OTÉK vonatkozó előírásai mellett- jelen rendelet 6. § (3) bekezdésében foglaltak vonatkoznak.
(6) Az épületek építészeti kialakítására a lakóépületekre vonatkozó, a 9. § (4) bekezdésében foglaltak érvényesek.
(7) A Villapark Üh-.. jelű övezeteinek parkon belüli telekhatárán épített kerítés nem létesíthető.
(8) A Villapark határoló kerítése csak drótfonatos lábazat nélküli kerítés lehet.
(9) Állattartó épület az építési övezetben nem létesíthető.
(10) 8 Az Üdülőházas üdülő építési övezet beépítési paraméterei:

Építési övezet jele

Beépítés módja

Megengedett beépítettsége felszínen (%)

Megengedett beépítettsége felszín alatt
(%)

Kialakítható legkisebb területe
(m2)

Kialakítandó legkisebb zöldfelülete

Megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

Üü

SZ

25

30

1000

40

7,5
(11) 9 Üü jelű üdülőházas üdülő építési övezet, ahol
a) a pihenést szolgáló, szálláshely szolgáltató funkciójú, rendezvénynek helyet biztosító, valamint ezeket kiszolgáló épületek építhetők,
b) építési hely: elő-, oldal- és hátsókert 5-5 m.

Különleges területek építési övezetei

14. § (1) Különleges területek építési övezetei:

Építési telek

Építmény

Építési övezet jele

Beépítés módja

Megengedett beépítettsége felszínen
(%)

Megengedett beépítettsége felszín alatt (%)

Kialakítható legkisebb területe
(m2)

Kialakítandó legkisebb zöldfelülete
(%)

Megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

Kvá

K

K

K

K

40

K

Ksp-1

SZ

10*

30

6000

70**

5,5
* Az építmény bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 600 m2-t
** A kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya egyszintű növényzetként 100 % mértékig beszámítható.
(2) Különleges terület:
a) a műemléki vár területe (Kvá),
b) a közhasználatú, illetve korlátozott közhasználatú, jelentős zöldfelületekkel rendelkező, szabadtéri játék- és sportpályákat, a szabadidős rekreációs szolgáltatási funkciókat és azok épületeit befogadó terület (Ksp-1).
(3) Kvá jelű különleges építési övezet
a) a 096/2 helyrajzi számú telken lévő műemléki védettségű Gesztesi vár, mely az idegenforgalomhoz kapcsolódó szállás-, szolgáltató-, vendéglátó- és kulturális funkciókat fogad be
b) A meglévő műemléki telek területe és a műemléki környezet határa a terven jelölt mértékig növelendő.
c) A vár-épület bővítése a jelölt telken belül lehetséges magastető kialakításával a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által meghatározott formában.
d) A vár épületében létesülő vendéglátó, kulturális egyéb szolgáltató tevékenységhez szükséges parkolók a várhoz vezető út mentén az SZ-1 jelű szabályozási terven megjelölt helyen biztosítandó és építendő ki.
(4) A Ksp-1 jelű építési övezet a község sportolási célú különleges területe, melyben
a) elhelyezhetők: a testedzést és a szabadidő aktív eltöltését szolgáló szabadtéri és zárt létesítmények (sportpályák, öltözők, uszoda, stb.), játszótéri építmények, a terület fenntartását szolgáló építmények, a terület használatához szükséges fásított parkolók.
b) az épületek szabadon álló módon a szabályozási terven jelölt építési helyen belül helyezendők el,
c) az építészeti formálás, a tömegarány, az anyaghasználat megválasztása a központ meglévő épületeihez illeszkedő kell, hogy legyen.
d) állattartó épület az építési övezetben nem létesíthető.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési területek

15. § (1) A KÖu jelű közlekedési övezetet a szabályozási terv ábrázolja, melyen a szabályozási vonallal meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a közlekedési felület biztosítása mellett, a zavartalan közlekedéshez szükséges területsáv megtartásával lehet.

(2) A meglévő és tervezett közterületeknek összefüggő hálózatot kell alkotniuk.

(3) A közúthálózat területbiztosítást igénylő elemei a következők:

(a) országos mellékút,
(b) települési főút,
(c) települési mellékutak: gyűjtő és gyűjtő jellegű utak,
lakó- és üdülőterületi utak, kiszolgáló utak,
(d) egyéb külterületi utak: jelentős külterületi út, tájfeltáró utak,
(e) gyalogutak, kerékpárutak,
(f) közhasználatú parkolók,
(4) A közutak területi igénye: sz = a közlekedési terület min. szélessége
(a) Országos mellékút
81128 sz. bekötőút sz=min 22,0 m
Az út mentén a csomóponti látóháromszög területén legfeljebb 50 cm magas növényzet telepíthető.
(b) Települési főút KÖu-1
Arany János utca (kialakult) sz=10,0; 14,0 – 18,0 m
(c) Települési mellékutak KÖu-2
Gyűjtő és gyűjtő jellegű (Gy) valamint kiszolgáló (K) utak:
Hrsz: 166/32 és 165/25 jelű út /Gy/ sz = 16,0 m
Somhegy utca /K/ sz = 16,0 m
Vadászdomb utca /K/ sz = 16,0 m
Vár utca /Gy/ sz = 30,0 m
Petőfi utca /K/ sz = 10,0 m
Erdősor utca /K/ sz = 10,0 m
Vértes utca /K/ sz = 10,0 m
Széna utca /K/ sz = 8,0 és 12m
sport pálya mentén /Gy/ sz = 16,0m
Hegyalja utca /K/ sz = 12,0m
"Csákvári utca" /Gy/ sz = 16,0m
"Erdők alja” utca /K/ sz = 8,0 m
1, 4 jelű utcák /K/ sz = 14,0 m
2, 3 jelű utcák /K/ sz = 16,0 m
5 jelű utca /Gy/ sz = 14,0-12,0 m
6,8 jelű utcák /K/ sz = 8,0 m
7 jelű utca /K/ sz = 6,0 és 10,0 m
a Templomhoz vezető utca /K/ sz = 8,0 m
Hrsz: 352; 343; 354; jelű Sh. út /K/ sz = 6,0 m
(d) Egyéb külterületi utak:
Jelentős külterületi utak:
Má-1 és Má-2 közötti új út sz = 16,0 m,
Villapark déli határa menti, ill. a műút menti út sz = 12,0 m
Kiskertek felé vezető út, Villapark havaria utja sz = 10,0 m
Kiskerteket kiszolgáló út sz = 8,0 m
Egyéb tájfeltáró utak, jelentősebb erdei utak a meglévő úttelek szélesség megtartásával
(e) gyalogutak, kerékpárutak KÖu-3
meglévő 99/2 hrsz-ú gyalogút sz = 2,0 m
Udvartelki szántók új gyalogos útja sz = 4,0 m
Gesztesi patak menti belterületi közparkon átvezető kerékpárút sz = 4,0 m
Gesztesi patak menti külterületi közparkon átvezető kerékpárút sz = 6,0 m
a Villapark keleti oldalán vezető kerékpár és mezőgazdasági út sz = 8,0-10,0 m
az erdőn átvezető kerékpárút sz = 8,0 m
(f) Közhasználatú parkolók
ligetes parkoló a “Kis-tó” keleti és nyugati oldalán P20+P10
a templom mellett P5
a Faluház /Müv.ház/ mellett P20
a temető előtti közterületen P10
a tervezett közpark ligetes részén P20
A Vár felé vezető út mentén P20
Sportpályáknál P40
Udvartelki szántók- közparkjánál P20
(5) A 3,0-6,0 m-es közlekedési területsávban a közlekedési felület burkolása csak vápa jelleggel építhető a csapadékvíz elvezetésének biztosításával.
(6) A 6,0 m szélességű gépjármű forgalmat lebonyolító utcák (közök) forgalmi rendje egyirányú, a gépkocsi behajtóknál, valamint a terven jelzett helyeken legalább 10,0 m szélességben kitérőket kell létesíteni.
(7) A Villaparkon belüli közlekedési terület az KÖu-m jelű övezet.
a) A Villapark területén a beépítésre szánt telkek között közlekedési területeket kell kialakítani magán út jelleggel a terven jelölt 7,5- és 8,5—és 15,0 m széles sávban.
b) Az útburkolati szélesség a 7,5-8,5 m felületeknél min. 5,0 m kell legyen kétirányú közlekedés biztosítására. A 15,0 m közlekedési területben zöld sáv elválasztásával 3,0-3,0 m-es burkolt felületet kell biztosítani.
c) A magán utak övezeti vonallal meghatározott területsávjai mentén építményt elhelyezni nem lehet.
d) A Villapark egy főbejárattal és havária esetén igénybe vehető további legalább még egy bejárattal kell, hogy rendelkezzen a terven jelölt helyeken.
(8) Az KÖu-m jelű övezetekben kizárólag az üdülőtelkek megközelítésére szolgáló közlekedési felületek alakíthatók ki.
(9) A Villapark főbejáratánál jelölt közlekedési terület:
a) a vendégforgalmat és a hivatali forgalmat szolgáló parkoló kialakítására ad lehetőséget, mely területen 5 %-os beépítési mértékig létesülhet közlekedést szolgáló tároló/porta épület,
b) a parkoló kiosztását a 81128. számú országos közút és a Villapark útcsatlakozásában a biztonságos közúti közlekedés feltételeinek fennmaradásával kell megtervezni,
c) csak szilárd burkolatú fásított gépkocsi parkolók létesíthetők, melyek csapadékvízének összegyűjtése, ha a parkolók száma meghaladja a 10 db-ot, csak homok és olajfogón keresztül történhet, s vezethető a befogadóba.

Közműterületek, közműlétesítmények

16. § (1) A közüzemi közműhálózatokat, közműlétesítményeket és azok biztonsági övezetét közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.

(2) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezeték hálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épülettől max. 100 méterre kell elhelyezni.

(3) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, a létesítmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, térszíni oltóvíztároló építésével kell megoldani.

(4) Az Udvartelki szántók fejlesztési területe legalább utca menti elő-közművesítéssel vehető használatba.

(5) A gazdasági terület szennyvizét a közcsatornába csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. A szükséges előtisztítást a keletkezés telkén belül kell megoldani. Az előírt tisztítás során keletkező, további felhasználásra alkalmatlan hulladék, iszap, rács-szemét, stb. elhelyezéséről környezetkímélő módon kell rendelkezni.

(6) A felszíni vizek elvezetését részben zárt csapadékcsatornában kell elvezetni, a meglévő nyílt árokhálózatok továbbépítését meg kell oldani.

(7) A 6,0-8,0 m szabályozási szélességű utcákban az útburkolat vápás, vagy csészeszelvényű kialakításával kell a csapadékvizet összegyűjteni és elvezetni a területről.

(8) Az útfelületek záporvizei csak előtisztítást követően kerülhetnek bevezetésre a Gesztesi patakba, illetve az élő vízfolyásokba.

(9) A Gesztesi patak és a Vadamér és az önkormányzati kezelésű árkok mindkét partján 3,0-3,0 m szélességű sávot szabadon kell hagyni a mederrel kapcsolatos szakfeladatok ellátása céljából.

(10) A 8,0 m-es vagy keskenyebb szabályozási szélességű utcákban az utcák szűk keresztmetszete miatt a közművezetékek építési telekre eső védőtávolságára szolgalmi jogot kell bejegyeztetni a szolgáltatók javára a Földhivatalnál.

(11) A Villapark keleti belterületi határa mentén, övárok alakítandó ki.

(12) A Villaparkban a közművek számára a 7,5 m-es közlekedési sávon túl, szükség esetén a beépítésre szánt területek előkertjei is igénybe veendők.

(13) A beépítésre szánt területek új utcáiban a távközlési, a kisfeszültségű és a közvilágítási vezetékeket tájképvédelmi okokból, -a gazdasági megfontolások mérlegelésével- elsődlegesen földkábelben kell fektetni. A közcélú hálózatok –kivétel műszaki akadály- közterületeken vezetendők.

(14) Rekonstrukció esetén a föld feletti kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési vezetékek földkábelbe helyezését szorgalmazni kell, ha ennek területigénye nem biztosítható, legalább egy oszlopsorra szerelendők.

(15) A tervezett gázbekötések és a telken belüli gázelosztó vezetékek föld alatti vezetéssel építendők. A házi gáznyomás-szabályozókat az épületek udvarán takartan kell elhelyezni, vagy az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni.

(16) A távközlési hálózat elérési pontja épületre szerelés esetén csak a létesítmény alárendelt homlokzatára szerelhető.

(17) Közcélú és egyéb 6,0 m magasságot meghaladó hírközlési építmény (antenna, antennatorony) csak, településképi és látványvédelmi vizsgálatokkal alátámasztott terv alapján helyezhető el.

(18) A közműpótló megoldások alkalmazása során tilos a földtani közeg káros anyaggal történő veszélyeztetése.10

Zöldterületek

17. § (1) Zöldterületek övezetei:

Telek

Építmény

Övezet jele

Beépítés módja

Megengedett beépítettsége felszínen
(%)

Megengedett beépítettsége felszín alatt
(%)

Kialakítható legkisebb területe
(m2)

Kialakítandó legkisebb zöldfelülete
(%)

Megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

Zkp-1

SZ

2

5

4.000

70

4,5

Zkp-2

SZ

1

5

5.000

70

4,5

Zkp-3

SZ

1

5

5.000

70

3,0/5,5*

Zkk

SZ

2

0

-

60

3,5
*csak kápolna, imaház létesítése esetén a szabályozási terven jelölt építési helyen
(2) A Zkp jelű közpark övezetekben:
a) a dísz- és pihenőkert funkciójához tartozó kerti építmények,
b) a terület fenntartásához és megengedett használatához szükséges egyéb építmények (pl. utcabútorok, köztéri szobrok, dísz-kutak, árnyékolók, esőbeálló),
c) a játékot és testedzést szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) A Zkp-1 jelű övezet ligetes játszó-, pihenőhelyként alakítandó ki.
(4) A Zkp-2 jelű övezetben
a) a kerékpárút mentén sétány építendő ki, a helyi védelemre javasolt területek, a Gesztesi patak eredetének figyelembe vétele mellett,
b) az Udvartelki szántók településrészen kialakuló közparkban kilátóhely, kápolna, egyéb közösséget szolgáló építmény létesülhet.
(5) A Zkp-3 jelű villaparkban előforduló övezetben a szabályozási terven jelölt helyen kápolna, egyéb közösséget szolgáló építmény létesíthető.
(6) A Zkk jelű közkert övezetben épület létesíthető, ha a telek kisebbik mérete eléri a 12,0 m-t. Épület/építmény csak a pihenést szolgáló funkcióra hozható létre. Az övezetben az épületnek nem minősülő kerti építmények, utcabútorok természetes anyagokból (különösen: fa, kő) és egységes arculattal alakítandók ki.
(7) A zöldterületeken a közösségi normáknak megfelelő kerti építmények, játszószerek a helyezhetők el.
(8) A zöldterületek zöldfelülettel borított területének legalább 1/4-ét háromszintű növényzet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/3-át boríthatja.

Erdőterületek

18. § (1) Az erdőterületek olyan beépítésre nem szánt területek, amelyek jellemzően az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgálnak, továbbá azok a nem erdőművelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az erdőterületek az építésszabályozási övezeti besorolása szerint- de azzal a kitétellel, hogy az esetleges építési igénybevételkor az erdők védelméről szóló törvényben meghatározottak a mérvadóak - az alábbi övezetekre tagozódnak:

a) az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek,

b) az Eg jelű övezet területei a gazdasági- fatermelési céllal hasznosított meglévő és létesíthető új erdőterületek,

c) az Ee jelű övezet területei az egészségügyi-, szociális céllal hasznosítható tervezett új erdőterületek.

(3) Az erdőövezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezet
jele

A kialakítható legkisebb telek területe
(ha)

Épület elhelyezésére igénybe vehető legkisebb telek (ha)

Beépítettség*
%

Legkisebb zöldfelület (%)

A megengedett legnagyobb építmény magasság
(m)

terepszint

területe
(m2)

széles-sége (m)

alatt*
(%)

Felett
(%)

Ev

0,5

-

-

-

-

98

-

Eg

3,0

10 ha
(100.0002

50

0,3

0,3

97

5,5

Ee

1,5

10 ha
(100.000)

50

0,5

0,3

97

5,5
* A terepszint alatti beépítés kizárólag a terepszint feletti beépítés alatt, egy szintben létesülhet.
(4) Az Eg jelű erdőövezetben elhelyezhető építmények:
a) az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építmények (pl. farakodó építményei, erdészház, vadászház, állatetetők),
b) az erdei turizmust szolgáló építmények (jellemzően turistaút, erdei pihenő, tűzrakó, esőbeállók, kilátó).
(5) Az Ee jelű erdőövezetben a jóléti, turisztikai használatot szolgáló parkerdei berendezések (pl. esőbeálló, pihenőhelyek berendezései, hulladékgyűjtők, gyalogutak), valamint az erdő fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el. A területen egészségügyi erdőként üzem-tervezhető a tó kifolyási szakaszához kapcsolódó erdőterület.
(6) Az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek. Az Ev jelű védelmi célú erdők övezetében elhelyezhető építmények a máshol és másként nem létesíthető:
- nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak,
- a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,
- a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak.
(7) Az erdő elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg. Az erdőgazdasági övezetekben minden engedélyköteles építési munka, területhasználat-módosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok alapján és az erdészeti hatósággal, mint szakhatósággal egyetértésben történhet, de mindenkor figyelemmel az erdő védelméről szóló törvény vonatkozó szakaszaira.
(8) Az üzemtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik.
(9) Meglévő, üzemtervezett erdők területén, az erdőterületet érintő, az építésszabályozás övezeti besorolása szerinti építési szándék csak akkor valósítható meg, ha az építés az erdőtörvény előírásainak megfelelően indokolt és az erdészeti hatóság által is támogatott. Tervezett erdőterületek övezeti besorolását a szabályozási terv és jelen előírások határozzák meg, amellyel az új erdők üzemtervezésekor egyeztetni kell az erdőknek az üzemtervben meghatározandó elsődleges rendeltetés megállapítását.
(10) Az erdőövezetben, az indokolt és támogatott építéshez az építési helyet és azon belül az épület, építmény helyét az építési hatóság az erdészeti hatósággal egyetértésben jelöli ki.

Mezőgazdasági területek

19. § (1) A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos mezőgazdasági termelés és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági terület a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:

a) az Mk jelű kertes terület, amely kis telekméretű és jellemzően kertművelési ágú volt zártkerti terület.

b) az Má-1 jelű általános mezőgazdasági övezet, ahol az üzemszerű szántóföldi művelés a jellemző,

c) az Má-2 jelű természetközeli állapotú területek mezőgazdasági övezete, ahol a természeti értékek védelme érdekében a kímélő gyepgazdálkodás a jellemző,

(3) A mezőgazdasági övezetekre vonatkozó általános előírások:

a) A mezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalmas funkciójú tanya (lakóépület + gazdasági épület) részeként helyezhető el. Tanya építése esetén a lakóépület alapterülete -az országos érvényű jogszabályoknak megfelelően- nem haladhatja meg a megengedett beépítettségnek a felét.

b) A szabályozási tervben mezőgazdasági övezetbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban erdőművelési ágban nyilvántartott, illetve az erdőtörvény hatálya alá tartozó, 1500 m2-t meghaladó területnagyságú telek az erdészeti hatóság hozzájárulásától függően a védelmi célú erdőövezetre vonatkozó előírások szerint hasznosítható.

c) Bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, ill. létesítmények a belterülettől és egyéb lakott terület határától mérten a környezetvédelmi engedélyben meghatározva, de min. 500 méteres távolságon belül nem helyezhetők el.

(4) A mezőgazdasági övezetek szabályozási paraméterei:

Az övezet

A telek

Az épület

Sajátos területhasználat

Övezeti jel

A beépítés jellemző módja

A kialakít-ható új telekméret
(m2)

Épület elhelyezésére igénybe vehető telek legkisebb

A megengedett legnagyobb beépítettség terepszint

Megengedett legnagyobb építmény-magassága
(m)

területe
(ha/m2/)

szélesség
(m)

felett
(%)

alatt
(%)

legkisebb

gazdasági épület

lakó+gazdasági épület (tanya)

gazdasági épület

lakó+gazdasági épület (tanya)

gazdasági épület

lakó+gazdasági épület (tanya)

gazdasági épület

lakó+gazdasági épület (tanya)

gazdasági épület

lakó+gazdasági épület (tanya)

Kertes
mg-i övezete

Mk

SZ

1000

1.000

-

12

-

3,0
max. 90m2

nem
épít-hető

3

-

3,5

-

Általános mg-i övezet

Má-1

SZ

5000

1ha /10.000/

5ha
/50.000/

30

50

2,0

2*

2

2

5,0

5,0

Termé-szeti területek ált. mg-i övezete

Má-2

SZ

5000

3ha
/30.000/

5ha
/50.000/

50

-

0,4

0,5*

-

-

5,0

-
* a beépíthető alapterületből a lakófunkció maximum bruttó 150 m2-en létesülhet..
(5) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetben elhelyezhető építmények:
a) az övezetben lévő telek csak akkor építhető be, ha szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott, vagy egyéb intenzív haszonkertészeti kultúra van rajta, az elhelyezhető épületek száma 2 db.
b) A gazdasági épület alapterülete nem haladhatja meg a 90 m2-t.
c) Az övezetben lakás nem építhető.
d) Az övezetben méhészet létesíthető.
(6) Az Má-1 jelű mezőgazdasági övezetben elhelyezhető építmények:
a) a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldol- gozás) szükséges gazdasági építmények (jellemzően állattartó épületek, termény-tárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók) ha a telekterülete eléri az 1 ha-t.
b) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kint-lakáshoz” szükséges legfeljebb kétlakásos lakóépület létesíthető, ha a telekterülete eléri az 5 ha-t,
c) az övezetben lakás csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalmas funkciójú tanya (lakóépület + gazdasági épület) részeként helyezhető el. A lakóépület bruttó alapterülete az épített gazdasági épület alapterületének legfeljebb 50 %-át érheti el, s nem haladhatja meg a 150 m2-t.
(7) Az Má-2 jelű védendő tájhasznosítású mezőgazdasági övezetben elhelyezhető építmények:
a) Ha a telek mérete eléri 3 ha nagyságú területet és legalább 50,0 m-es minimális méretet, az övezetben épület/építmény létesíthető, elsősorban a legeltetéses állattartással kapcsolatos tájba illő, természetes anyagú gazdasági épület formájában (pl. karám, szénatároló, istálló).
b) A gazdasági épület, építmény alapterülete max. 200 m2 lehet, nagyobb alapterületet igénylő funkció, csak több épületben helyezhető el.
c) Az övezetben lakás csak a gazdasági tevékenységgel összefüggésben építhető, ha telek alapterülete eléri az 5 ha-t. A lakóépület bruttó alapterülete az épített gazdasági épület alapterületének legfeljebb 50 %-át érheti el, s nem haladhatja meg a 150 m2-t.
(8) Az Má jelű általános mezőgazdasági övezetekben
a) az 5 ha-t elérő területen telkenként egy épületben legfeljebb 2 lakás létesülhet.
b) A lakóépület/rész bruttó szintterülete legfeljebb 250 m2 lehet.
c) A mezőgazdasági területeken kialakításra, átalakításra, illetve felújításra kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő hagyományos szerkezetűek és anyaghasználatúak (falazott tégla, kő) és a természetes föld-színűek lehetnek (törtfehér, sárga, barna, szürke, homokszín), továbbá középtengelyre szimmetrikus magastetős, 20°-42° közötti tetőhajlásszögűek lehetnek.
d) Az építési hely a mezőgazdasági övezetekben -szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában- erdőtől minimum 20,0 m-re, vízfolyásoktól minimum 50,0 m-re, a feltáró úttól legalább 15,0 m-re jelölhető ki.
e) A mezőgazdasági övezetekben tömör kerítés sehol sem építhető. A legalább 70 %-ban áttört kerítés magassága legfeljebb 2,0 m lehet.

Vízgazdálkodási területek

20. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos területek az alábbiak:

a) a patakok, árkok, záportározók medrei,

b) a vízmedrek mentén a meghatározott szélességű parti sávok,

c) vízmű-létesítmények (kút, víztároló medence) és azok körülkerített védőterületei.

(2) A vízgazdálkodási területek a Vv jelű vízmedrek és a Vü jelű vízmű-kutak üzemi területének övezetébe tartoznak.

(3) A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembe-vételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet.

(4) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a partvonaltól számított 3,0-3,0 m széles parti sávot szabadon kell hagyni, ott állandó építmény, épület nem helyezhető el.

(5) A Gesztesi patak mederkijelölését és mederrendezését az árvízvédelem és a természetvédelem érdekeinek figyelembe vételével kell végrehajtani. A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetáció, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell.

(6) A területen 1,0 métert meghaladó földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembevételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás

- a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja,
- segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,
- biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását.

Beépítésre nem szánt különleges terület övezete

21. § (1) Különleges temetőterület övezetei

Telek

Építmény

Övezet jele

Beépítés módja

Megengedett beépítettsége felszínen (%)

Megengedett beépítettsége felszín alatt(%)

Kialakítható legkisebb területe (m2)

Kialakítandó legkisebb zöldfelülete
(%)

Megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

Kkte-1

SZ

2/K

10

K

70

5,5*
* kivétel harangtorony, mely magassága elérheti a 12métert
(2) A temető kialakult tömör kerítése megtartandó, magassága nem csökkenthető.
(3) A lakótelkekkel határos oldalon, ha a koporsós sírhely a telekhatártól 10,0 m-nél közelebb helyezkedik el a kerítést csak tömör formában és legalább 2,0 m magasságban kell kiépíteni.
(4) A koporsós temetés új sírhelytáblái úgy jelölendők ki, hogy a kerítés mellett 10,0 m széles fásított védőterület kialakítható legyen. Felszíni kripta nem építhető.
(5) A működő temető területén új épület csak a meglévő helyén helyezhető el, kivéve a harangtorony, mely legfeljebb 10,0 m2-es alapterületig bárhol elhelyezhető.
(6) A temető területének minden 200 m2-re után legalább 1 db nagykoronájú lombos fát kell telepíteni.
(7) A temetőben végzendő minden munkát egyéb jogszabály figyelembe vétele mellett– kivéve a sírgondozást, virágültetést – az üzemeltetőnek előzetesen be kell jelenteni (pl. sírhelynyitás, síremlék, urnasír építése stb.).
(8) 11 A Kb-r övezet különleges, beépítésre nem szánt rekreációs övezet, ahol ligetes vagy parkosított környezetben a szabadidő eltöltést és pihenést szolgáló sport és játék, illetve azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

Építési övezet jele

Beépítés módja

Megengedett beépítettsége felszínen (%)

Megengedett beépítettsége felszín alatt(%)

Kialakítható legkisebb területe (m2)

Kialakítandó legkisebb zöldfelülete
(%)

Megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

Kb-r

SZ

2

-

-

70

5,5

Táj- és természetvédelem

22. § (1) Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek az Országos Területrendezési Tervvel összhangban a természetvédelmi hatóság jóváhagyásával hasznosíthatóak.

(2) A jogszabály által meghatározott Natura 2000 területeket érintő használatmódosítás és építés csak a természetvédelmi hatósággal egyeztetve a Natura 2000 területekre vonatkozó hatályos előírások szerint történhet. A Natura 2000 területeket a 3 számú függelék tartalmazza.

(3) A szabályozási terven jelölt országos, vagy helyi védettségű területen minden tevékenység csak a természetvédelmi hatóság véleményének figyelembe vételével végezhető.

(4) A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását, területi hiányának pótlását, bekapcsolását az országos hálózatba. .

(5) A meglévő értékes növényzet védelme érdekében építési engedélyben a geodéziailag bemért helyszínrajz alapján az építési hely (úgymint kötelező előkert, vagy oldalhatáron való építés) módosítható, terepszint alatti beépítés esetén a védendő növényzet gyökérzónáját figyelembe kell venni, a gyökérzóna által érintett területen terepszint alatti építmény nem engedélyezhető.

(6) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál lehetőséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának is.

Környezetvédelem

23. § (1) Föld- és talajvédelem

a) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, illetve meglévők oly módon alakíthatók át, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen. A település területén 1,5 m-nél magasabb rézsű (egy tagban) nem létesíthető.

b) Az építéshez igényelt területfeltöltés csak bevizsgált minőségű, a talajt és a talajvizet nem veszélyeztető, a feltöltés talajmechanikai igényeit is kielégítő anyaggal történhet.

c) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a talaj erózió elleni védelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.

(2) Felszíni és felszín alatti vizek védelmez

a) A település beépítésre szánt területét a külterület felöl összefolyó felszíni víztől övárok-rendszerrel és szükség esetén méretezett átmeneti szikkasztó-tározó terek kialakításával védeni kell.

b) A felszíni vízelvezető rendszert a telkek beépítésének megkezdését megelőzően a talajvédelmi előírásoknak megfelelő műszaki megoldással ki kell alakítani.

c) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.

d) Épület felújítása, bővítése és új épület elhelyezése a belterületen csak a meglévő gerinchálózatra történő szennyvízbekötés mellett végezhető.

e) A tisztított, vagy tisztítatlan szennyvíz szikkasztása a település egész területén tilos.

f) A területen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem végezhető.

g) Az ásott kutakba, illetve a csapadékvíz-csatornákba, továbbá a közvetlen élővíz-folyásba tisztítatlan szennyvizet bevezetni tilos.

h) A felszíni vízfolyások medrének megváltoztatása, vizének hasznosítása magánterületen (elterelés, kikövezés, felduzzasztás, vízhez kötődő állattartás) csak az illetékes hatóságok által engedélyezett esetekben, környezetrendezési tervvel megalapozott vízjogi engedély alapján lehetséges.

(3) Hulladékgazdálkodás

a) A község területén keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani.

b) A hulladék lerakása a település teljes területén tilos.

c) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtésére a község kereskedelmi-gazdasági fejlesztési területén belül, a szükséges hatósági engedélyek mellett, lakossági hulladékudvar létesíthető.

A kulturális örökség védelme és a településkép védelme

24. § (1) A rendelet 1. számú függeléke sorolja fel a kulturális örökségvédelem építményeit és területeit az alábbiak szerint:

a) Országos műemléki védelem alatt álló épületet és annak műemléki környezetét-

b) Helyi védelemre jelölt épületek jegyzékét.

c) A településkép védelme érdekében helyi védett területre jelöli a terv a szabályozási terven lehatárolt területet.

d) A beépítési jelleg megőrzése miatt helyileg védendő utcaszakaszokat. és a településkép védelem miatt a fésűs beépítési jellegű ingatlanokat.

(2) A régészeti lelőhelyek jegyzéke a rendelet 1. számú függelékében található.

(3) Régészeti lelőhelyek környezetében bárminemű 0,6 m-nél nagyobb mélységű földmunka, illetve minden féle építési tevékenység különös gonddal végezhető, megkezdését, az illetékes Múzeumnak be kell jelenteni, szükség esetén a régészeti kutatás lefolytatását biztosítani kell

(4) A közigazgatási területen folytatott építési munkák alkalmával előkerülő régészeti leletek esetén a Kuny Domokos Múzeumot kell értesíteni.

Záró rendelkezés

25. § (1) A rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A V-HÉSZ jelen rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított államigazgatási ügyekben kell alkalmazni.

(3) Hatályukat vesztik az alábbi önkormányzati rendeletek:

- 6/1998. (IX. 14.) sz. önkormányzati rendelet, mely a Villapark területére vonatkozik
- 6/1999. (VIII.25.) sz. önkormányzati rendelet (HÉSZ módosítás)
- 7/1999. (XI. 6.) sz. önkormányzati rendelet, mely a közigazgatási területre kiterjedő
- 2/2000. (II. 23.) sz. önkormányzati rendelet (HÉSZ módosítás)
- 1/2001/. (II. 05.) sz. önkormányzati rendelet (Központ szabályozás-módosítás)
- …/2009. (.......) sz. önkormányzati rendelet (HÉSZ módosítás)
(4) 12 A rendelet 1. mellékletében található „Szabályozási Terv a Villapark belterületére és a Vár területére, Sz-2/b-c” szabályozási tervlapon a „Villapark, Szabályozási fedvényterv – 2024” tervlap „módosítással érintett terület határa” jellel határolt terület vonatkozásában jelen rendelet 3. melléklete lép életbe.
(5) 13 A rendelet 1. mellékletében található „Szabályozási Terv a Központi belterületre, Sz-2/a” szabályozási tervlapon a „Vízelvezető árok, Szabályozási fedvényterv – 2024” tervlap „módosítással érintett terület határa” jellel határolt terület vonatkozásában jelen rendelet 4. melléklete lép életbe.”
2

ajánlott segédlet: a „Magyar Építész Kamara Táj- és kertépítészeti szolgáltatás és díjszámítási szabályzata” II. rész 2.1. pontja

3

Megállapította Várgesztes Község Önkormányzata Képviselő Testületének 3/2016. (VIII.19.) önkormányzati rendelete, hatályos 2016. 09. 03-tól

4

Hatályon kívül helyezte Várgesztes Község Önkormányzata Képviselő Testületének 3/2016. (VIII.19.) önkormányzati rendelete, hatálytalan 2016. 09. 03-tól

5

Módosította Várgesztes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 21.) önkormányzati rendelete

6

Megállapította Várgesztes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 21.) önkormányzati rendelete

7

Megállapította Várgesztes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 21.) önkormányzati rendelete

8

Megállapította Várgesztes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 21.) önkormányzati rendelete

9

Megállapította Várgesztes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 21.) önkormányzati rendelete

10

Megállapította Várgesztes Község Önkormányzata Képviselő Testületének 3/2016. (VIII.19.) önkormányzati rendelete, hatályos 2016. 09. 03-tól

11

Megállapította Várgesztes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 21.) önkormányzati rendelete

12

Megállapította Várgesztes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 21.) önkormányzati rendelete

13

Megállapította Várgesztes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 21.) önkormányzati rendelete