Tokodaltáró Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (XI. 24.) önkormányzati rendelete
Tokodaltáró Község helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2025. 12. 09Tokodaltáró Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (XI. 24.) önkormányzati rendelete
Tokodaltáró Község helyi építési szabályzatáról
[1] A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontja felhatalmazást ad a települési önkormányzatoknak, hogy rendeletben állapítsák meg a helyi építési szabályzatot.
[2] Tokodaltáró Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésben meghatározott jogalkotási hatáskörében eljárva a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) kormányrendelet 62. paragrafusában biztosított véleményező szervek véleményei alapján a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya és értelmező rendelkezései
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) A rendelet területi hatálya Tokodaltáró község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TÉKA) előírásait, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) kormányrendelet, valamint a településkép védelméről szóló 14/2019. (VIII. 16.) önkormányzati rendelet előírásait az e rendeletben foglaltakkal együttesen kell alkalmazni.
(3) E rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: szabályozási terv
b) 2. melléklet: az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak paraméterei
c) 3. melléklet: az új beépítésre szánt területek nyilvántartása
d) 4. melléklet: Az építési övezetekhez, övezetekhez - egyedi esetben telkekhez - tartozó biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó zöldfelületi követelmények
e) 5. melléklet: A telekalakítás szabályai
2. Szabályozási elemek
2. § (1) A szabályozási elemeket, azok jelkulcsát az 1. melléklet szerinti szabályozási terv tartalmazza.
(2) A szabályozási terven a jeltobzódás elkerülése érdekében a
a) szabályozási tartalommal bíró ingatlan-nyilvántartási jeleket,
aa) a közigazgatási határ jelét,
ab) belterületi határ jelét,
építési övezet, övezet határként kell kezelni.
b) a területi szabályozási elemeket
ba) közlekedési célú terület határát,
bb) zöldterület határát,
egymáshoz viszonyítva övezet határként, egyéb területhez viszonyítva szabályozási vonalként kell kezelni.
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) Átlagos telekmélység: a beépítéssel érintett ingatlan legkisebb és legnagyobb telekmélységének átlaga.
b) Kismélységű telek: olyan önálló helyrajzi számú építési telek, mely telekmélysége kisebb, mint 25 méter.
c) Nem zavaró hatású rendeltetés: olyan rendeltetés, amely az adott építési övezetben és övezetben meghatározott rendeltetés szerinti építményekre és telekhasználatra korlátozó hatást a jogszabályokban meghatározott környezetterhelési határértékeket meghaladó mértékben nem fejt ki, és az építési övezeti, övezeti előírásoknak teljes mértékben megfelel.
d) Telekmélység: a telek homlokvonalától merőlegesen mért legtávolabbi telekpont.
e) Természetvédelmi érdekű területek: „Natura 2000” természetmegőrzési terület, a „Natura 2000 madárvédelem”, „Ökológiai hálózat magterületének övezete”, „Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete” és „Ökológiai hálózat pufferterületének övezete”-ként jelölt területek.
f) Kialakult érték (K): konkrét szabályozási határértékkel (párkánymagasság, telek megengedett legnagyobb beépítettsége, telek megengedett legkisebb zöldfelületi aránya, a telek kialakítható legkisebb területe/szélessége/mélysége) meg nem határozott építési övezeti szabályozás.
g) Kialakult állapotú épület: meglévő, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, vagy ennek hiányában a jelen rendelet hatályba lépését megelőzően jogszerűen épült épület.
h) Mobilépítmény: fedett, áthelyezhető, késztermékként a helyszínre szállított, vagy a helyszínen összeszerelt moduláris építmény (pl.: konténer, konténerház, mobilház, jurta, sátor)
Környezetvédelmi előírások
4. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
4. § (1) A természetvédelmi szempontból védett területek, valamint a természetvédelmi érdekű területek térbeli rendjét a szabályozási terv rögzíti, mely területeket e rendelet, valamint jogszabályokban meghatározottak szerint lehet használni.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek és a jellemző természetes rendszerek megóvását.
(3) Közlekedési területeket és létesítményeiket - minden olyan területen, amely a szabályozási tervek szerint védett területeket érintenek, és azokat egymástól részben, vagy egészben elválasztják – úgy kell kialakítani, illetve olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, hogy az elválasztott területek kapcsolata a továbbiakban is fennmaradjon.
(4) A szabályozási terven jelölt ökológiai hálózat ökológiai folyosó jelkulccsal lehatárolt térségi övezet területein az érintett övezetben egyébként elhelyezhető építmények közül, csak természetvédelmi fenntartási célú kutatási, oktatási, bemutatási, ismeret-terjesztési célú, ökoturisztikai rendeltetés céljára szolgáló építmények helyezhetők el.
(5) A szabályozási terven jelölt tájképvédelmi terület jelkulccsal lehatárolt térségi övezetének területein csak a tájképi egység megőrzését nem veszélyeztető, a településkép védelmi rendelet tájba illesztési követelményeit is érvényesítő építészeti-műszaki megoldások alkalmazhatók.
5. A környezeti elemek általános védelme
5. § A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat
a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) kizárja a környezetkárosítást,
c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
6. Talaj-, felszíni és felszín alatti vizek védelme
6. § (1) Építési tevékenység a környezetében található művelés alatt lévő területek rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja, a termőföld minőségét negatívan nem befolyásolhatja.
(2) Talajszennyezettséggel érintett területen épület építése, bővítése a fennálló talajszennyezés megszüntetését követően lehetséges.
(3) Építési tevékenység hatására a talajerózió veszélye nem növekedhet.
(4) Tereprendezésre, területfeltöltésre csak szennyeződésmentes anyag használható.
(5) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.
(6) A telkeken belül rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága és a rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.
(7) A 12% feletti lejtős területeken az erózió megakadályozása érdekében az állandó növényborítást fenn kell tartani. A területeken ültetvények telepítése, művelése során eróziót akadályozó talajmegmunkálást, vetés- és ültetvényszerkezetet kell alkalmazni. A meglévő ültetvények erózióvédelméről gondoskodni kell.
(8) A 17 %-nál meredekebb lejtésű területeken az erdő művelési ág nem változtatható meg, kivéve, ha borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén fekszik. Ez esetben a művelési ág szőlőre változtatható.
(9) a) Tokodaltáró-vízbázisának
a) hidrogeológiai „B” védőidom felszíni vetületére eső ingatlanok helyrajzi számai: 0190/18, 0190/19, 0190/21, 0191, 0193/1, 0193/2, 0194, 0221.
b) A hidrogeológiai „B” védőövezetre eső ingatlan: 0192 hrsz.
7. § Ásott kutakba, csapadékvíz-csatornákba, csapadékvíz-elvezető árkokba, továbbá élővíz- folyásba szennyvizet, vagy az állattartás hulladékait tartalmazó csurgalékvizet még elő- tisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.
7. A levegő tisztaságának védelme
8. § (1) Tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz.
(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védőterületet igénylő új építmény, létesítmény kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védőterület nem érinthet:
a) lakóterületet, vegyes területet, különleges sport célú és különleges temető területet, zöldterületet, közjóléti erdőterületet, továbbá
b) természetvédelmi oltalom alatt álló területet.
(3) Tilos a levegő bűzzel való terhelése.
8. Zaj- és rezgés elleni védelem
9. § Lakóterületekkel határos azon építési övezethatárokon, amelyek gazdasági terület építési övezeteinek határán helyezkednek el, a lakóterületi funkcióhoz tartozó zajvédelmi határértékeket kell biztosítani.
9. Katasztrófavédelem
10. § Tokodaltáró a felsorolt felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek veszélyességi övezetével érintett település:
a) SARPI Dorog Környezetvédelmi Kft. (Dorog),
b) Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. (Dorog).
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
10. Közterület alakításra vonatkozó előírások
11. § (1) A közterületi szabad tér egységes kialakítása érdekében a települési önkormányzat, építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, - szükség esetén - közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló, közterület alakítási tervet készíttethet.
(2) Amennyiben az adott közterületre vonatkozóan nincs elfogadott közterület-alakítási terv, a közterület alakítására vonatkozó rendelkezéseket a szabályozási terv által a közterületre megfogalmazott övezethez tartozó előírások tartalmazzák.
(3) A közterületek határait a szabályozási terv meglévő és tervezett szabályozási vonalai határolják le.
(4) Közterületen zöldfelületek kialakításánál a telepítésre kerülő fajokat úgy kell megválasztani, hogy a felhasznált fás szárú növények legalább 70%-a honos fajokból vagy azok termesztett fajtáiból kerüljenek ki. Gyümölcsfát út melletti fasorként alkalmazni nem lehet. Útkereszteződésekben cserje telepítése a kilátást nem zavarhatja.
(5) Építési telek személygépkocsival való megközelítése és a telken belüli kapcsolat biztosítása érdekében a közterület burkolásának mértéke legfeljebb 5 méter széles lehet, a járda kialakításának kivételével.
11. Közművesítési követelmények
12. § (1) Általános előírások
a) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. Közművezetékek átépítésénél, új nyomvonal létesítésénél a közművek elrendezésénél a közterületek fásíthatóságát, a meglévő fák védelmét és a további fásítási igényt is figyelembe kell venni.
b) A rekonstrukciók során feleslegessé vált közműveket el kell bontani, a terület helyreállítását el kell végezni.
c) A közművek hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen vagy közműterülten kell helyet biztosítani.
(2) Építési öveztek telkeinek közművesítését közterületről, vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.
(3) Az elektromos ellátó hálózat létesítményeinek biztonsági övezete a szélső áramvezetők függőleges síkjától számítva:
a) 400 kV szabadvezeték: külterületen 28 méter,
b) 132 kV szabadvezeték: külterületen 13 méter,
c) 20 kV szabadvezeték: külterületen 5-5 m; belterületen: 2,5-2,5 méter,
d) 0,4 kV szabadvezeték: külterületen és belterületen egyaránt: 1,25-1,25 méter,
e) transzformátor állomás: 5 m.
12. A közműellátás mértékére és módjára vonatkozó előírások
13. § Az építési övezetek és övezetek közműellátásának mértékét és módját a 1. melléklet határozza meg.
Építéssel összefüggő általános szabályok
13. Kerítések létesítésére vonatkozó előírások
14. § (1) Közterület felőli kerítés csak a hatályos szabályozási tervben rögzített szabályozási vonalon, vagy a telek belseje felé visszahúzva építhető.
(2) A kerítés szabályozási vonaltól történő visszahúzásának a mértéke
a) gazdasági építési övezetben legfeljebb 20 méter
b) lakó építési övezetben legfeljebb 5 méter
c) egyéb beépítésre szánt területen legfeljebb 10 méter
lehet.
(3) Lakó és vegyes területen eltérő rendelkezés hiányában a közterület vagy magánút felőli kerítés legmagasabb pontja a közterület irányából mérten legfeljebb 2 méter lehet.
(4) Oldalsó vagy hátsó telekhatáron, illetve attól mérten 5 méteren belül kerítés a csatlakozó terepszintek átlagától számítva legfeljebb 2,5 méter magasságú lehet.
(5) Közterület felöli és telken belüli kerítést a településkép védelméről szóló 14/2019. (VIII. 16.) önkormányzati rendelet (Továbbiakban TKR) figyelembevételével szükséges kialakítani.
(6) Természetvédelmi érdekű területen kerítés csak az élőhelyi kapcsolatok biztosítása mellett létesíthető, az élőhelyi kapcsolatok elzárása tiltott.
14. Mobilépítmény elhelyezésére vonatkozó szabályok
15. § (1) Mobilépítmény – a TKR-ben foglaltak figyelembevételével – ingatlanonként legfeljebb 2 db. helyezhető el.
(2) Konténerház, lakókocsi – építkezésen felvonulási épületként, vagy ideiglenes jelleggel, rendezvény idejére történő elhelyezés kivételével –a TKR szerinti településképi szempontból meghatározó területen nem helyezhető el.
15. Járművek elhelyezésére vonatkozó előírások
16. § Rendeltetésszerű használatot biztosító személygépkocsi tároló rendeltetése akkor módosítható, ha az ingatanon belül a személygépkocsi tárolás építési helyen belül, az övezeti előírások betartásával, épületben megvalósítható.
16. Telek, építési telek beépítésének általános előírásai
17. § (1) A település területén a beépítési módok az alábbiak:
a) SZ: szabadon álló,
b) O: oldalhatáron álló
c) I: ikres
d) Z: zártsorú
e) K: kialakult
(2) Kialakult beépítés módú az a telek, ahol e rendelet elfogadásakor, jogszerűen meglévő, az ingatlan nyilvántartásban szereplő, de a telken belül az (1) a)-d) pontjától eltérően elhelyezkedő épület(ek) áll(nak).
(3) Az építési helyen kívül elhelyezhető létesítmények:
a) Elő- és oldalkertben kizárólag közmű-becsatlakozási műtárgy, közművezeték - és amennyiben a kerítéssel egységet alkot hulladéktartály-tároló – létesíthető.
b) Hátsókertben – mosókonyha, és nyárikonyha kivételével – a TÉKA 47. § (6) bekezdésben felsorolt melléképítmények elhelyezhetők.
17. Terepszint alatti építmények elhelyezésének helyi előírásai
18. § Terepszint alatti építmény:
a) építési helyen belül elhelyezhető
b) elő és oldalkertben nem helyezhető el
c) hatsókertben a hátsó és oldalsó telekhatártól mért legalább 2 m távolságra építhető.
d) alábányászott területen nem építhető.
18. Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása
19. § (1) Előkertek legkisebb mélységének mérete:
a) beépítésre szánt területen az utcában két utcasarok közötti szakaszon jellemzően kialakult állapotnak kell megfeleltetni.
b) ha az a) pont szerinti kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor 5,0 méternek kell tekinteni.
c) az újonnan kialakuló, beépítésre szánt területen 5 méter.
d) gazdasági területen 5 méter, ahol épület (porta, őrbódé, mérlegház) összesen maximálisan 30m2 alapterülettel elhelyezhető.
e) gazdasági területen az előkerten túl a telek homlokvonalától mért 10,0 méter mélységű sávban csak az alábbi építmények helyezhetők el:
ea) az ingatlan őrzésére, védelmére szolgáló épület, legfeljebb bruttó 100 m2 alapterületig,
eb) kerékpár és segédmotoros kerékpár tárolására alkalmas épület, legfeljebb bruttó 100 m2 alapterületig.
(2) Az oldalkert legkisebb szélessége eltérő előírás hiányában:
a) szabadon álló, vagy ikres beépítési móddal szabályozott építési övezetek esetén az előírt párkánymagasság megengedett legnagyobb mértékének fele, illetve, ha az adott oldalkert felé néző tényleges párkánymagasság ennél nagyobb, akkor a tényleges párkánymagasság fele, de legalább 4,00 m
b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén az előírt legnagyobb párkánymagassági érték, de
ba) az előkerti építési határvonalon mért legfeljebb 12 méter széles kialakult telkek esetében az oldalkert méret 3,0 m-ig csökkenthető;
bb) az előkerti építési határvonalon mért legfeljebb 16 méter széles telkek esetében az oldalkert méret 4,0 m-ig csökkenthető;
bc) az előkerti építési határvonalon mért legalább 25 méter széles telkek esetében az oldalkert méret legalább 6,0 m.
(3) Hátsókertek legkisebb mélységének mérete – kismélységű telek kivételével – nem lehet kevesebb
a) sem az építési övezetre meghatározott párkánymagasság megengedett legnagyobb mértékénél,
b) sem az épület hátsókertre néző tényleges párkánymagassági mértékénél,
c) sem pedig 6,0 m-nél.
(4) A 60 méter telekmélységet meghaladó telkek utcai telekhatártól mért 50 méteren túli része hátsó kertnek tekintendő.
(5) Hátsókertben az 50 méter telekmélységet el nem érő telkek esetében az építési helyen kívül elhelyezhető építmények a szomszédi jogok korlátozása nélkül, a tűzvédelmi szabályok betartása mellett helyezhetők el.
19. Az általános előírásoktól eltérő mélységű és elhelyezésű telkek beépítésének sajátos szabályai
20. § (1) A kismélységű telkek beépítése:
a) Ha a telek hátsó telekhatára nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig tűzfallal ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, a párkánymagasság felét, de legalább 3,0 m távolságot kell tartani.
b) Ha a telek hátsó telekhatára a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az előírt oldalkert jelenti a betartandó hátsó kert méretét.
c) Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti kismélységű teleknek minősül, a párkánymagasság felét de legalább 3,0 m távolságot kell tartani.
(2) Kétutcás telek beépítése:
a) Két utcára néző telken mindkét utca felől építhető főrendeltetésű épület is.
b) Állattartó melléképítmény csak mindkét közterületi határvonaltól legalább 20,0 m távolságon túl helyezhető el.
20. Egyéb építési előírások
21. § (1) 10%-os vagy annál nagyobb tereplejtés esetén az építési övezetekben, övezetekben előírt párkánymagasság értékét a lejtő oldali párkánymagasság 1 méterrel lépheti túl.
(2) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
21. Állattartás céljára szolgáló építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
22. § (1) Állattartó építmény kertvárosias építési övezetben csak 2000 m2 telekterület megléte esetében bruttó 40 m2 alapterületi mérettel és 2,5 méter párkánymagassággal helyezhető el.
(2) Az állattartó építmény műtárgyait úgy kell kialakítani, hogy azok se a felszíni, se a felszín alatti vizek fertőzését, káros szennyezését ne idézzék elő.
(3) Állattartó épület csak oly módon helyezhető el, hogy az állattartási tevékenységből eredő szagemisszió hatásterülete ne érje el azokat a területeket amelynek lakó az elsődleges rendeltetése.
(4) Haszonállat tartására szolgáló építmény minimális telepítési távolsága
a) lakóépülettől 10 méter,
b) ásott kúttól 20 méter,
c) fúrt kúttól 10 méter,
d) közterülettől 25 méter,
e) felszíni vízfolyás mindkét oldalától 50 méter,
f) egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, nevelési, oktatási intézmény, élelmiszeripari üzem, vagy vendéglátó egység, gyermekjátszótér, sportpálya telekhatárától 50 méter,
(5) Lakóterületen állattartó építmény csak főépítménnyel rendelkező telken építhető.
Beépítésre szánt területek
22. Beépítésre szánt területek általános előírásai
23. § (1) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei általános használatuk szerint a következő építési övezetekre tagolódnak:
a) lakóterület, ezen belül
aa) kertvárosias lakóterület (Lke)
ab) falusias lakóterület (Lf)
b) vegyes terület - településközpont vegyes terület (Vt)
c) gazdasági terület, ezen belül
ca) kereskedelmi-szolgáltató terület (Gksz)
cb) ipari gazdasági terület (Gip)
cc) egyéb ipari gazdasági terület (Gipe)
d) különleges terület K, ezen belül
da) sportolási célú terület (K-Sp)
db) temető terület (K-T)
(2) Az építési övezeti előírásokban szereplő kialakítható legkisebb telekméretnél kisebb méretű, meglévő telek is beépíthető, az összes építési övezeti paraméter és védőtávolságok betartásával, és a szomszédos telek vagy telkek beépíthetőségének korlátozása nélkül.
(3) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 16,0 métert, az épület az építési helyen belül szabadon állóan is elhelyezhető.
23. Kertvárosias lakóterületek általános előírásai
24. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A lakó főrendeltetéstől eltérő célra szolgáló épületek önálló épületben is elhelyezhetők.
(3) A kertvárosias lakóterületen legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.
(4) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó főrendeltetésen kívül –:
a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
b) vendéglátó,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális és
e) sport
egyéb rendeltetést tartalmazhat.
(5) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:
a) nagykereskedelmi üzlet és raktár,
b) üzemanyagtöltő állomás,
c) hulladék kezelésére és elhelyezésére szolgáló építmény, ide nem értve a gyűjtőhely építményét,
d) parkolóterület és gépjárműtároló a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
e) parkolóház,
f) szállás jellegű épület,
g) a lakóépületek rendeltetésszerű használatát zavaró gazdasági célú tevékenység céljára szolgáló építmény, és
h) építményen kívüli építőanyag-kereskedelem.
(6) Lke-1, Lke-2 és Lke-4 építési övezetekben a beépítési mód tömbönként kialakult. Ha a kialakult beépítés ikres, az ikres beépítés megtartható, vagy a teljes épület bontása után 18 méter illetve az ennél szélesebb telek esetén szabadon álló, 18 méternél keskenyebb telek esetén oldalhatáron álló beépítés is alkalmazható. Kialakult oldalhatáron álló beépítés esetén az épületeket oldalhatáron állóan kell elhelyezni. A saroktelkek szabadon állóan is beépíthetők.
(7) Lke-3 építési övezetben:
a) a már beépült utcaszakaszon főépület esetén a beépítési módnak az utcában jellemzőhöz illeszkedőnek kell lennie, de a hátsókertbe melléképület zártsorúan is elhelyezhető.
b) a szabályozási terven jelölt új utca kialakítása esetén az újonnan létrejövő telkek beépítési módja oldalhatáron álló.
(8) Az Lke-4 jelű építési övezetben új épület helyét a szomszédos 2-2 épületeknél kialakult előkerthez igazodó módon kell meghatározni.
24. Falusias lakóterületek általános előírásai
25. § (1) A falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó főrendeltetésen kívül – önállóan vagy vegyesen:
a) mező- és erdőgazdaság, valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági célú,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
c) vendéglátó,
d) igazgatási, iroda,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) kulturális, közösségi szórakoztató és
g) sport
egyéb rendeltetést tartalmazhat.
(3) A falusias lakóterületen nem helyezhető el:
a) nagykereskedelmi üzlet és raktár,
b) üzemanyagtöltő állomás,
c) hulladék kezelésére és elhelyezésére szolgáló építmény, ide nem értve a gyűjtőhely építményét,
d) szállás jellegű épület,
e) parkolóház, és
f) építményen kívüli építőanyag-kereskedelem.
25. Településközponti vegyes területek általános előírásai
26. § (1) A településközponti vegyes terület – a településközponti vagy települési alközponti funkciókkal összhangban, azok ellátása érdekében – a település működését biztosító, a lakórendeltetést nem zavaró, jellemzően vegyes rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. A vegyes funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek.
(2) A településközponti vegyes területen elhelyezhető épület önállóan vagy vegyesen:
a) lakó,
b) igazgatási, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató,
f) sport és
g) nem üzemi technológiájú kutatás-fejlesztés
rendeltetést tartalmazhat.
(3) A településközponti vegyes területen nem helyezhető el:
a) nagykereskedelmi üzlet és raktár,
b) önálló üzemanyagtöltő állomás,
c) hulladék kezelésére és elhelyezésére szolgáló építmény, ide nem értve a gyűjtőhely építményét,
d) szállás jellegű épület, diákszállás, munkásszállás,
e) parkolóterület és gépjárműtároló a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, és
f) építményen kívüli építőanyag-kereskedelem.
(4) A településközponti vegyes területeken az új és meglévő energiaközmű vezetékeket föld alatt kell elhelyezni.
(5) A településközponti vegyes területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét kétszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
b) Az előkert területének legalább 5 %-át teljes értékű zöldfelületként kell kialakítani és megtartani.
(6) Vt-5 építési övezetben a teljes terület építési helynek tekintendő a kötelező telepítési távolságok betartásával.
26. Gazdasági területek általános előírásai
27. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terület lehet:
a) kereskedelmi, szolgáltató terület,
b) ipari terület.
c) egyéb ipari terület
(3) A belterületi gazdasági területeken az új energiaközmű vezetékeket föld alatt kell elhelyezni.
(4) Gazdasági területeken a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét kétszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
(5) Gazdasági területeken a kijelölt kötelező telken belüli zöldfelületként kialakítandó területeken min. 80%-ban három- szintű növényzet telepítendő. A fennmaradó 20%-os területen burkolt út elhelyezhető. A telkeken az egyes nem gazdasági terület felé eső telekhatárok mentén legalább két sorban egységes fasor telepítendő. A gazdasági területeken a létesítmények használatbavételéig a kijelölt kötelező telken belüli zöldfelületként kialakítandó területeken az előírt növénytelepítést meg kell valósítani.
(6) A gazdasági területeken az elhelyezett létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gépkocsi tárolót, parkolóhelyet telken belül kell biztosítani.
28. § (1) Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben folytathatók. Lakóterületeket diffúz légszennyezés nem érhet.
(2) Feltöltések kialakítására környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható.
27. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek előírásai
29. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető épület önállóan vagy vegyesen:
a) a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató, raktár,
b) iroda,
c) a területen dolgozók ellátását szolgáló egészségügyi,
d) nem üzemi technológiájú kutatás-fejlesztés, és
e) megújuló energiaforrás műtárgyai
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Az építési övezetben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül legfeljebb egy szolgálati lakás– a beépíthető terület 5%-áig – kialakítható.
28. Ipari gazdasági területek előírásai
30. § (1) Az ipari gazdasági terület a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást gyakorló, veszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál, egyben tartalmazhat a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági rendeltetésű ipari építményeket is.
(2) Az ipari gazdasági területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül
a) iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató és raktár,
c) kutatás-fejlesztés és
d) energiaszolgáltatási, megújuló energiaforrás műtárgyai
egyéb rendeltetést tartalmazhat.
(3) Az ipari gazdasági területen elhelyezhetőek a megújuló energiaforrás műtárgyai.
(4) Az ipari gazdasági területen önálló lakóépület nem helyezhető el. Gazdasági tevékenységi célú épületen belül szolgálati és tulajdonosi lakás nem alakítható ki.
29. Egyéb ipari gazdasági területek előírásai
31. § (1) Az egyéb ipari gazdasági terület olyan, környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági rendeltetésű ipari, energiaszolgáltatási, megújuló energiaforrás műtárgyai, valamint településüzemeltetési építmények és raktárak elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) Az egyéb ipari gazdasági területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon túl
a) iroda,
b) a gazdasági területhez kapcsolódó munkásszállás,
c) kereskedelmi, szolgáltató, és
d) kutatás-fejlesztés
egyéb rendeltetést tartalmazhat.
(3) Az egyéb ipari gazdasági területen önálló lakóépület nem helyezhető el. Egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül és kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki.
30. Különleges sportolási célú területek általános előírásai
32. § (1) A különleges sportolási célú terület (K-Sp) az elsődlegesen sport célú, időszakosan, vagy egy időben nagy forgalmat vonzó közhasználatú rendeltetésű építmények elhelyezésére alkalmas.
(2) A különleges sportolási célú területen a sport rendeltetések céljára szolgáló építmények működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények is elhelyezhetők.
31. Különleges temető terület
33. § (1) A különleges temető terület települési szintű temető és kegyeleti park működéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az különleges temető terület a szabályozási terv K-T jelű építési övezetbe sorolja.
(3) Az építési övezet ellátásához szükséges parkoló területet közterületen is el lehet helyezni.
Beépítésre nem szánt területek
32. Beépítésre nem szánt területek általános előírásai
34. § A település közigazgatási területének beépítésre nem szánt területei az alábbi terület–felhasználási egységekre osztottak:
a) Közlekedési terület:
aa) közúti (Köu-1, Köu-2, Köu-3, Köu-4, Köu-5)
ab) egyéb (Kök, Köm)
b) Közműelhelyezési terület (Közm)
c) Zöldterület: közpark (Zkp)
d) Erdőterület:
da) védelmi (Ev)
db) rekreációs (Er)
e) Mezőgazdasági terület:
ea) általános (Má)
eb) tájgazdálkodási (Mt)
f) Vízgazdálkodási terület (V)
g) Különleges beépítésre nem szánt terület:
ga) mezőgazdasági üzemi, halgazdálkodási (Kb-hal)
gb) kertgazdálkodási terület (Kb-kg)
33. Közúti közlekedési területek általános előírásai
35. § (1) A közúti közlekedési terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű-várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével –, a járda és gyalogút (sétány), a köztér, mindezek csomópontja, a csapadékvíz-elvezetési rendszer, az áteresz, a környezetvédelmi építmények, valamint a közúti közlekedés, a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.
(2) Közúti közlekedési területen belül e rendelet az alábbiakat különbözteti meg:
a) Köu-1- országos főút, mellékút,
b) Köu-2- helyi gyűjtőút,
c) Köu-3- kiszolgáló út,
d) Köu-4- gyalogút, sétány,
e) Köu-5- kiemelt (szerkezet alakító) külterületi út.
(3) A közutak, közterületek szélességét a szabályozási terv jelöli.
(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti közúti közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló épület, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló iroda, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, raktár épület helyezhető el.
(5) A (2) bekezdés b), c), és d) pontja szerinti közlekedési területen kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület helyezhető el.
(6) A közúti közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közműveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak és csomópontok beláthatóságát ne zavarják.
(7) A közterületek burkolatlan felületeit, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.
(8) A gyalogos közlekedés számára az utak szabályozási szélességén belül biztosítani kell a biztonságos közlekedés feltételeit.
34. Egyéb közlekedési területek általános előírásai
36. § (1) Az egyéb közlekedési terület a kötöttpályás közlekedés területe, a közforgalom elől el nem zárt magánút elhelyezésére szolgál.
(2) Egyéb közlekedési területen belül e rendelet az alábbiakat különbözteti meg:
a) Kök - kötöttpályás közlekedési terület
b) Köm - közforgalom elől el nem zárt magánút
37. § (1) A kötöttpályás közlekedési területen a vasutak és azok működéséhez kapcsolódó közlekedési építmények, továbbá ezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú közlekedés létesítményei a közművek és a hírközlés építményei helyezhető el.
(2) Az egyéb közlekedési területen – magánút kivételével a közlekedést kiszolgáló épület, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló iroda, kereskedelmi, szolgáltató, raktár épület helyezhető el, azzal, hogy lakás – szolgálati lakás kivételével – nem helyezhető el.
38. § (1) A közforgalom elől el nem zárt magánút (Köm) csak kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be, és közúthoz vagy másik magánúthoz kell csatlakoznia. Magánút a közlekedési területen kívül, más területhasználatú építési övezet, övezet területén is kialakítható.
(2) A közforgalom elől el nem zárt magánút számára biztosítandó terület legkisebb szélessége
a) kiszolgáló út hálózati szerep esetén legalább 8 méter,
b) kerékpárút és gyalogút hálózati szerep esetén legalább 3 méter.
(3) Magánúton épület nem helyezhető el.
39. § 200 métert meghaladó hosszúságú magánutat végfordulóval, vagy kétirányú kikötéssel kell kialakítani.
35. A közlekedéssel kapcsolatos védőterületek, védősávok és korlátozások
40. § (1) A 10 sz. Budapest-Dorog-Almásfüzitő elsőrendű főút védőtávolsága külterületen 100-100 méter.
(2) Az Esztergom–Almásfüzitő vasútvonal Országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 100 m.
(3) Kiemelt (szerkezet alakító) külterületi utak számára az úttengelytől számított 10-10 m-t szabadon kell hagyni.
36. A közműelhelyezési területek általános előírásai
41. § A közműelhelyezési terület a közműellátás építményei elhelyezésére szolgál. A területen csak a közműellátás céljára szolgáló épület helyezhető el, azzal, hogy a jogszabályok közműelhelyezési követelményeit és a védőterületekre, védősávokra vonatkozó előírásokat alkalmazni kell.
37. Zöldterületek általános előírásai
42. § (1) A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület amely a település zöldinfrastruktúrával való ellátottságát, klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, valamint a pihenést és testedzést szolgálja.
(2) A zöldterületeket a szabályozási terv Zkp jelű közpark övezetbe sorolja.
(3) A zöldterületen elhelyezhető:
a) a pihenést és a testedzést szolgáló,
b) a terület fenntartásához szükséges,
c) vendéglátó,
d) kulturális,
e) közösségi szórakoztató
építmény.
38. Erdő területek előírásai
43. § (1) Az erdőterület az erdőgazdálkodás hosszú távú célját, a település ökológiai rendszerének megőrzését, javítását és védelmét valamint a pihenést és a szabadidős tevékenységet egymással összehangoltan szolgáló területek összessége.
(2) Az erdőterületeket a szabályozási terv
a) Ev – védelmi erdőterület,
b) Er – rekreációs erdőterület
övezetekbe sorolja.
(3) Az erdőterülethez tartozó, de még nem beerdősült területeken a mezőgazdasági használat az erdősítésig korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők.
(4) A vadgazdálkodási célú magasles építmények legmagasabb pontja legfeljebb 6 m lehet.
(5) Az Ev jelű övezetben kilátó elhelyezhető. A kilátó legmagasabb pontja legfeljebb 15 méter lehet.
(6) Rekreációs erdőterületen erdő- és vadgazdálkodási, rekreációs, pihenést, testedzést szolgáló sport-, továbbá kulturális rendeltetésű épületet lehet elhelyezni.
39. Mezőgazdasági területek előírásai
44. § (1) A mezőgazdasági területek a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét, a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit egységesen szolgáló területek.
(2) A mezőgazdasági területeket a szabályozási terv
a) általános (Má)
b) tájgazdálkodási (Mt) övezetekbe sorolja.
45. § (1) Az általános mezőgazdasági terület alapvetően az árutermelő célt szolgáló telkekből áll, amely jellemzően szántó, valamint kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágban vegyesen szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.
(2) Az általános mezőgazdasági övezet területén a növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás építményei és a működéshez szükséges építmények helyezhetők el.
46. § (1) Az Mt jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetbe az Országos Ökológiai Hálózat - Ökológiai Folyosó valamint Natura 2000 által érintett területek tartoznak.
(2) Az Mt övezetben épület nem helyezhető el.
(3) Az övezetben távközlési és energetikai magasépítmények, potenciálisan környezetszennyező létesítmények elhelyezése nem megengedett.
40. Birtokközpont kialakításának feltételei
47. § A birtokközpont telkén a beépítettség az 10 %-ot nem haladhatja meg.
41. Vízgazdasági területek előírásai (V)
48. § (1) A vízgazdálkodási területen
a) vonalas közmű- és közlekedési létesítmények,
b) árvízvédelmi, vízgazdálkodási, vízkárelhárítási műtárgyak, építmények, és
c) természetvédelemmel kapcsolatos építmények
helyezhetők el.
(2) A vízgazdálkodási övezet területén a közmű- és közlekedési létesítmények által el nem foglalt vízparti területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
42. Különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi, halgazdálkodási terület előírásai
49. § (1) A Kb-hal jelű különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi, halgazdálkodási terület a mezőgazdasági, mezőgazdasági üzemi, halgazdaság, horgászati és vízi sporthoz kapcsolódó létesítmények elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Az övezetben horgásztó létesíthető.
(3) Az övezetben mezőgazdasági és mezőgazdasági üzemi célú építményeken kívül:
a) halgazdálkodási,
b) sport, vízi sport, horgászsport célú,
c) sportcélú állattartó,
d) idegenforgalmi célú szálláshely és vendéglátó,
e) idegenforgalmi, turisztikai
f) vízgazdálkodási
g) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szolgálati lakás, szociális, iroda, raktár, porta, stb.) célú építmények is elhelyezhetők.
(4) Az övezetben horgászathoz, vízi sporthoz, vízgazdálkodáshoz kapcsolódó építmény vízfelületen is elhelyezhető. Az elhelyezendő épületeket rendezetten, egymáshoz és a tájba illeszkedően kell kialakítani.
43. Különleges beépítésre nem szánt kertgazdálkodási terület előírásai
50. § (1) A Kb-kg jelű különleges beépítésre nem szánt kertgazdálkodási terület a belterületen lévő kertgazdálkodási, mezőgazdasági, gazdasági létesítmények elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Az övezetben:
a) növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozással,
b) raktározással, tárolással kapcsolatos építmények
helyezhetők el.
44. Az építési övezetekhez, övezetekhez - egyedi esetben telkekhez - tartozó biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó zöldfelületi követelmények előírásai
51. § Az építési övezetekhez, övezetekhez - egyedi esetben telkekhez - tartozó biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó zöldfelületi követelményeket a 1. melléklet tartalmazza.
Záró rendelkezések
52. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
53. § Hatályát veszíti a helyi építési szabályzatról szóló 2/2011. (II. 23.) önkormányzati rendelet.