Biatorbágy Város Képviselő- testülete 7/2009. (10.30.) Ör. számú rendelete

az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról

Hatályos: 2019. 04. 01- 2020. 02. 29

Biatorbágy Város Képviselő- testülete 7/2009. (10.30.) Ör. számú rendelete

az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról

Hatályos: 2019. 04. 01- 2020. 02. 29

Biatorbágy Város Képviselő- testülete (a továbbiakban: Képviselő- testület) - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37/D. § (3) bekezdésének, 38. § (1) bekezdés c) pontjában, és (9) bekezdésében, 43/B. § (1) bekezdésében, 45. §-ában, 46. §-ában 47. § (5) bekezdésében és 50. § (3) bekezdésében, 55. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 55/C. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében kapott felhatalmazással élve az alábbi rendeletet alkotja:

A rendeleti szabályozás célja

1. § (1) E rendelet célja, hogy meghatározza a Biatorbágyon lakók szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, annak megállapítását, valamint érvényesítésének garanciáit.

(2) A Képviselő- testület a szabályozás során abból a követelményből indult ki, hogy a szociális ellátás feltételeinek biztosítása - a településen élőkért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaiért viselt felelősségen túl – az állam központi szervei mellett, a helyi önkormányzat feladata is.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – kiterjed a Biatorbágy közigazgatási területén lakcímmel rendelkező:

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre,

e) az Szt. 3. §. (3) bekezdésében meghatározottakra.

(2) A rendelet hatálya az Szt. 7. §. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az előző (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) E rendelet tekintettel az Szt. 1. §. (2) bekezdésében kapott felhatalmazásra az alábbi pénzbeli, valamint természetben nyújtott szociális ellátási formákról rendelkezik:

a) 1234 Pénzbeli ellátások:
aa) települési támogatás
- lakhatási támogatás,
- gyógyszertámogatás,
- ápolási támogatás,
ab) rendkívüli települési támogatás
- eseti támogatás,
- temetési támogatás,
ac) kamatmentes szociális kölcsön,
ad) 85 év felettiek karácsonyi támogatása
b) 567 Természetben nyújtott ellátások:
ba) köztemetés,
bb) tüzelő támogatás,
bc) települési támogatás
- hátralékkezelési támogatás,
bd) vis maior támogatás.

A szociális igazgatás helyi szervei

3. § (1)8 Az e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket a helyi önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja.

(2)9101112 A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 10. §-ában biztosított jogkörével élve az (1) bekezdésben meghatározott hatásköreinek gyakorlását a Polgármesterre ruházza át.

(3)13 Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a polgármester negyedévenként köteles beszámolni. A beszámolót a szociális ügyekért felelős Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) fogadja el.

(4) A polgármester átruházott hatáskörben hozott döntése ellen benyújtott fellebbezést a Bizottság véleményével, javaslatával kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

Általános eljárási szabályok

4. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmeket Biatorbágy Város Polgármesteri Hivatalában (továbbiakban: Hivatal) formanyomtatványon kell előterjeszteni. A személyesen előterjesztett kérelmek átvételét a Hivatal ügyfélfogadási időn kívül is, teljes munkaidőben köteles biztosítani.

(2)14 Az önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak önkormányzati segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. A szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes.

(3) A Képviselő- testület a jövedelemszámítással kapcsolatos szabályok, valamint a vélelmezett jövedelem megállapításánál az Szt. és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben foglalt követelményekből indul ki. A képviselő- testület egyúttal felhatalmazza a polgármestert, hogy a méltányossági alapon történő elbírálás során e rendeletben meghatározott jövedelemhatártól rendkívül indokolt esetben eltérjen.

(4) E rendelet alkalmazásában rendkívül indokolt eset különösen: elemi kár, tűzeset, haláleset, bűncselekmény bekövetkeztekor elszenvedett kár, súlyos baleset, hosszantartó, ismétlődő kórházi kezelés, egyedül élő, idős, önellátásra képtelen személy alapvető szükségleteinek, megélhetésének biztosítása, a család lakhatását biztosító ingatlan jelentős mértékű megrongálódása, vagy életveszélyessé válása. Ezen felül az egyes ellátási formáknál használatos fogalmak meghatározását az Szt. 4. §-ban rögzített értelmező rendelkezés képezi.

(5)15 E rendelet által szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles nyilatkozni saját és családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól, valamint a jövedelmét köteles igazolni. A jövedelemmel nem rendelkező személy anyagi ellátatlanságát, illetve munkanélküliségét a területileg illetékes kormányhivatal járási hivatal munkaügyi kirendeltsége által kiállított irattal igazolja. Csatolni kell továbbá a családban élő gyermekek nappali ellátását, illetve fiatal felnőttek tanulói jogviszonyának igazolását. A vagyoni helyzetet a rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 62/2006. (III.27.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak alapján köteles igazolni.

(6) Az ellátások megállapítására irányuló eljárás során, ha a jogosultságot alátámasztó tényállás nem tisztázható a kérelmező szociális helyzetéről környezettanulmányt kell készíteni. Amennyiben a kérelmező életkörülményei a Hivatal előtt ismertek, úgy a környezettanulmány lefolytatásától el lehet tekinteni.

(7) Ha a köztudomású tények vagy a Hivatal általa vezetett nyilvántartásban szereplő illetve a környezettanulmány adatai alapján a kérelmező jövedelemnyilatkozatában foglaltak vitathatók, úgy a kérelmezőt fel kell hívni az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(8)16

(10) A kérelmek elbírálásakor a szociális ellátásban részesülő figyelmét fel kell hívni arra, hogy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

(11)1718 A pénzbeli ellátások folyósítása postai úton vagy pénzintézeti átutalással történik. Amennyiben az ügyfél a kifizetés sürgősségének indokoltságát igazolja, a támogatás 5 munkanapon belül pénztári kifizetéssel is (határozatban) engedélyezhető. Ahol a pénzbeli támogatás célszerű és hasznos felhasználása nem látszik biztosítottnak, ott a pénztári kifizetésnél a Biatorbágyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) megbízottjának is részt kell vennie.

(12) A jogszabályokban meghatározott feltételek hiányában vagy annak megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni. Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevővel szemben pedig a Szt. 17. § - ában foglaltak alapján kell eljárni.

(13) A pénzbeli, és természetben nyújtott szociális ellátásra való jogosultság megállapításáról, az ellátás biztosításáról, fenntartásáról és megszüntetéséről a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmára az Szt. 18. §-ában foglaltak az irányadóak.

(14)192021 A kamatmentes szociális kölcsön nem állapítható meg abban az esetben, amennyiben a kérelmezőnek, illetve a kérelmezővel egy háztartásban élők valamelyikének az Önkormányzattal szemben tartozása áll fenn (pl. kamatmentes szociális kölcsönből, lakásépítés vagy vásárlás céljából folyósított kamatmentes kölcsönből).

(15)22 A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a méltányossági alapon történő elbírálás során a (5) bekezdésben rögzített, kérelemhez csatolandó dokumentumok benyújtásától, rendkívül indokolt esetben eltérjen. A rendkívüli élethelyzet meglétét a kérelmező nyilatkozata mellett a (6) bekezdés alapján környezettanulmánnyal kell alátámasztani. Amennyiben a kérelmező ezen bekezdés rendelkezései alapján részesül támogatásban, erre hivatkozással a kérelme benyújtásától számított 1 éven túl részére ismételten nem állapítható meg támogatás.

Az egyes szociális ellátási formák speciális szabályai

Pénzbeli ellátás formái

Időskorúak járadéka

5. §23

Aktív korúak ellátása

6. §242526

Lakásfenntartási támogatás

7. §2728

Méltányossági ápolás díj29

8. §3031

Átmeneti segély

9. §32

Kamatmentes szociális kölcsön

10. § (1)33 A polgármester egyedi elbírálás alapján kamatmentes szociális kölcsönt állapíthat meg:

a) a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás megfizetésére, amennyiben a tartozás meghaladja az ötvenezer forintot, illetve a tartozás legalább hat havi időszakra áll fenn,

b) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló (legalább hat havi) hátralék megfizetésére,

c) temetési költségek megelőlegezésére,

d) az első nyugdíjösszeg, árvaellátás kézhezvételéig, ha annak megállapítása vagy kifizetése nem az ellátott hibájából késik,

e) rendkívül indokolt esetben.

(2) A kamatmentes szociális kölcsön akkor állapítható meg, ha:

a) a kérelmező rendelkezik az Szt. 4. §-ában meghatározott jövedelemmel, vagy rendszeres pénzellátásban részesül,

b) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%- át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át,

c)34 a kérelmező, illetve a részéről megjelölt 2 fő kezes személy nyilatkozatban vállalja a megállapításra kerülő támogatás törlesztő részleteinek határidőre történő megfizetését.

(3) A kamatmentes szociális kölcsön összege nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének nyolcszorosát.

(4) A kamatmentes szociális kölcsön visszafizetésének futamideje maximum 2 év rendkívül indokolt esetben 3 év. Újabb kamatmentes szociális kölcsön akkor állapítható meg, ha a kérelmezőnek nincs szociális kölcsönből eredő törlesztő-részlet elmaradása.

(5) Nem részesülhet kamatmentes szociális kölcsönben az, akinek tartására erre irányuló tartási, öröklési szerződés van érvényben.

(6) A kölcsön összegét és a visszafizetés feltételeit megállapodásban kell rögzíteni.

10/A. §3536

10/B. §3738

Települési támogatás39

10/C. §40 (1) A Képviselő-testület pénzbeli lakhatási támogatás formájában települési támogatást állapít meg a szociálisan rászorult személyeknek az általuk lakott lakás rendszeres fenntartási költségeinek viseléséhez.

(2) Lakhatási támogatásra az a személy jogosult,

a)41 aki egyedül élő kérelmező, és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, vagy amely kérelmező családos és családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át,

b) amely kérelmező, illetve a vele közös háztartásban élők vagyonnal nem rendelkeznek,

c) amely kérelmező az érintett magántulajdonú lakás tulajdonosa, haszonélvezője vagy bérleti szerződéssel rendelkező bérlője,

(3)42 A támogatással érintett lakás nagysága 3 személyig nem lehet nagyobb 90 m2-nél (3 személy felett személyenként további 20 m2 vehető figyelembe, azonban 70 év feletti egyedül élő személy esetében a lakás nagyságát figyelembe venni nem lehet).

(4) A lakás rendszeres fenntartási költségeként figyelembe vehető kiadások

a) lakástulajdon esetén közös költség,

b) vezetékes gáz-, áram-, víz- és csatornahasználati díj, szemétszállítási díj,

c) albérleti díj költsége.

(5) Az igazolt lakásfenntartási költséget a kérelmező nevére szóló közüzemi számlákkal kell igazolni, a kérelem benyújtását megelőző, legalább 3 hónapra vonatkozóan.

(6) Jogosultság esetén a lakhatási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, egy évi időtartamra kerül megállapításra és folyósításra.

(7) A lakhatási támogatás összege: 5.000,- Ft/hó. Egyszemélyes háztartás esetén, ahol a jövedelem nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 150%-át, a lakhatási támogatás összege: 7.000,- Ft/hó.

(8) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekintetni az albérletet, valamint a jogerős bírói határozattal megosztott lakást.

(9) Lakhatási támogatás nem állapítható meg annak, akinek 2015. március 1-jét megelőzően normatív lakásfenntartási támogatás került megállapításra, a jogosultsága fennállásáig.

(10)43 A támogatással érintett lakás nagyságának igazolása a kérelmező által benyújtott dokumentumok alapján történik, melyek különösen a helyi építményadó bevallás, használatbavételi engedély, adásvételi szerződés, bérleti szerződés másolata.

10/D. §44 (1) A Képviselő-testület pénzbeli gyógyszertámogatás formájában települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult azon személyek részére, akik az Szt. 50. § (1) és (2) bekezdés szerinti közgyógyellátásra nem jogosultak, de egészségi állapotuk, diagnosztizált krónikus betegségük miatt rendszeres gyógyszerszedésre szorulnak.

(2)45 Gyógyszertámogatásra az a személy jogosult, aki egyedül élő kérelmező és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, illetve amely kérelmező családos és családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át.

(3) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a gyógyszertár által beárazott, a diagnosztizált krónikus betegséghez közvetlenül kapcsolódó gyógyszereket tartalmazó háziorvosi igazolást.

(4) E rendelet értelmében rendszeres gyógyszerszedésnek minősül a krónikus betegség kapcsán legalább hat hónapot meghaladó gyógyszerszedés.

(5) A gyógyszertámogatás mértéke a gyógyszertár által beárazott gyógyszerköltség, de legfeljebb havi 6.000,- Ft.

(6) A gyógyszertámogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, egy évi időtartamra kerül megállapításra és folyósításra azzal, hogy amennyiben a jogosult ezen időtartam alatt jogosultságot szerez az Szt. szerinti közgyógyellátásra, a részére megállapított gyógyszertámogatást attól a naptól meg kell szüntetni.

(7) Az ellátásban részesülő, amennyiben közgyógyellátásra való jogosultságot szerez, köteles erről az Önkormányzatot értesíteni.

(8) Gyógyszertámogatás nem állapítható meg annak a személynek, aki nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül.

(8)

10/E. §46 (1) A Képviselő-testület pénzbeli ápolási támogatás formájában települési támogatást nyújt a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának otthoni ápolását, gondozását végző, szociálisan rászorult személy részére.

(2) Ápolási támogatás állapítható meg annak a Biatorbágy közigazgatási területén lakcímmel rendelkező hozzátartozónak, aki

a) 18. életévét betöltött tartós beteg Biatorbágy közigazgatási területén lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen is Biatorbágy közigazgatási területén élő hozzátartozójának ápolását végzi, és

b) rendszeres pénzellátásban nem részesül, vagy kereső tevékenységet folytat, de munkaideje a napi 4 órát nem haladja meg, és

c)47 az ápoló családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 270 %-át, egyedülálló esetében annak 320 %-át.

(3) Nem jogosult ápolási támogatásra a hozzátartozó, ha

a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, vagy

b) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója.

(4) Az ápolási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását arról, hogy a 18. életévét betöltött, tartósan beteg három hónapot meghaladó gondozásra, ápolásra szorul.

(5)48 Az ápolási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-a.

(6) Az önkormányzat az ápolási támogatásra való jogosultságot, illetve az ápolási kötelezettség teljesítését a jogosultság időtartama alatt bármikor ellenőrizheti. Az ápolási tevékenység ellenőrzése érdekében környezettanulmányt készít.

(7) Az ápolást végző személy, ápolási kötelezettségének abban az esetben nem tesz eleget, ha az ápolt személy

a) közvetlen lakókörnyezete elhanyagolt, nem tiszta,

b) nincs megfelelő hőmérséklet biztosítva,

c) nincs megfelelően élelmiszerrel ellátva,

d) állapotában beállt változásról kezelőorvosát, az ápolást végző személy nem tájékoztatja,

e) a szükséges ápolási feltételeket, az ápolást végző személy nem biztosítja, gyógyszereiről és a szükséges ápolási eszközökről nem gondoskodik,

f) felügyeletét a szükséges mértékben nem látja el, illetve akadályoztatása esetén arról nem gondoskodik.

(8) A (6) bekezdésben szabályozott ellenőrzést követően az önkormányzat az ápolási támogatásra való jogosultság megszüntetéséről határozatban dönt, ha

a) az ellenőrzés során azt tapasztalja, hogy az ápolást végző a (7) bekezdés a)-f) pont valamelyikének nem tesz eleget,

b) az ápolást végző személy az ellenőrzés lefolytatását nem teszi lehetővé, és ezáltal az ápolási kötelezettség ellenőrzése nem lehetséges.

(9)49 Az ápolási támogatásra való jogosultság a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, egy évi időtartamra került megállapításra.

(10) Az Szt. 2015. március 01. napján hatályba lépő rendelkezései alapján megszüntetésre került ápolási díj esetében, amennyiben a kérelmező a megszüntetést követő 30 napon belül ápolási támogatásra való jogosultság iránti kérelmet nyújt be, abban az esetben az ápolási támogatás kezdő napja 2015. március 01.

(11)50 Az ápolási támogatás formájában nyújtott települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást a továbbiakban már nem teszi szükségessé,

b) az ápolt személy, illetve az ápolást végző személy meghal,

c) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt, vagy tartózkodási jogcímének gyakorlásával felhagyott,

d) az ápolást végző személy kéri.

(12)51 Az ápolási támogatásra való jogosultság megszüntetésének időpontja

a) az ápolt személy halála esetén az elhalálozás hónapjának utolsó napja,

b) további esetekben a megszüntetésre okot adó esemény, tény bekövetkezésének, illetve annak a Polgármesteri Hivatal tudomására jutása hónapjának utolsó napja.

Rendkívüli települési támogatás52

10/F. §53 (1) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2) A Képviselő-testület pénzbeli eseti támogatás formájában rendkívüli települési támogatást nyújt hivatalból, vagy kérelemre a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére, ha

a)54 a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 260 %-át,

b)55 egyedül élő esetén, illetve gyermekeit egyedül nevelő szülő esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 290 %-át.

(3) Eseti támogatás igényelhető

a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére,

b) közüzemi díjak (pl. szemétszállítási díj, tüzelőanyag vásárlás) támogatásához,

c) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére, valamint gyógyászati segédeszközök vásárlására,

d) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel.

(4) Az eseti támogatás alkalmanként, vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel nyújtható.

(5) Az eseti támogatás egy családon belül csak egy személynek állapítható meg.

(6)56 Eseti támogatásban egy naptári éven belül ugyanaz a személy vagy család legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosáig részesíthető.

(5) Az eseti támogatás kifizetése banki átutalással vagy postai utalással történik, azonban rendkívül indokolt esetben a támogatás kifizetése a Hivatal pénztárából – a pénztári nyitvatartási rend figyelembevételével – is teljesíthető.

10/G. §57 (1)58 A Képviselő-testület temetési támogatás formájában rendkívüli települési támogatást állapít meg annak a személynek, aki egyedül élő kérelmező és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, vagy amely kérelmező családos és családjában a havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(2) A temetési támogatás feltétele, hogy az eltemettető a haláleset időpontjában Biatorbágy közigazgatási területén lakcímmel rendelkezzen.

(3) A kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 45 napon belül lehet előterjeszteni. A kérelemhez csatolni szükséges:

a) a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított, a temetés költségeit igazoló számlát eredetben, vagy

b) amennyiben – szociális helyzetéből kifolyólag – ezt előre nem tudja becsatolni, a Temetkezési Szolgáltatónál leadott megrendelőt eredetben, azzal a nyilatkozattal, hogy utólag a számlát bemutatja,

c) az eltemettető, illetve családjának jövedelemigazolását.

(4) Amennyiben az eltemettető, illetve családja szociális helyzete nem teszi lehetővé a temetési számla kifizetését, a támogatási kérelemhez a Temetkezési Szolgáltató által felvett megrendelőlap is helyettesíti a számlát azzal, hogy a temetési számlát utólag mutatja be a Polgármesteri Hivatal ügyintézője felé, melynek határidejét az önkormányzati segélyre való jogosultságot megállapító határozatban szerepeltetni szükséges.

(5) Az elhunyt temetőben, temetkezési emlékhelyen történő eltemettetése esetén a temetési támogatás minimális összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-a. Amennyiben a temetkezési szolgáltatás nem foglalja magában a temetőben, temetkezési emlékhelyen a sírba helyezést, illetve urnaelhelyezést, a temetési támogatás minimális összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. A temetési támogatás azonban nem lehet kevesebb – a ténylegesen igénybe vett temetkezési szolgáltatások tekintetében – a helyben szokásos, legolcsóbb temetkezési szolgáltatás költségeinek 10%-ánál.

(6) A helyben szokásos temetés költsége a Temetkezési Szolgáltatók által minden tárgyév januárjában közölt adatai alapján állapítható meg.

(7) A megállapított temetési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az erről szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell küldeni.

Temetési segély

11. §59

85 év felettiek karácsonyi támogatása60

11/A. §61 (1) Az adott évben a 85. életévét betöltött személyek karácsonyi támogatása Hivatalból megállapított, egy alkalommal nyújtott támogatás.

(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján a jogosultak értesítése, illetve az egyszeri támogatás kifizetése tárgyév december hónapjában postai úton történik.

(3) A támogatás mértéke évente egy alkalommal 5.000,- Ft.

Természetben nyújtott ellátások

Köztemetés

12. § A közköltségen történő eltemettetésről, illetve a temetési költség megtérítésére vonatkozó kötelezés kiadásáról az Szt. 48. §-ában foglaltak alapján a polgármester gondoskodik.

Méltányossági közgyógyellátás62

13. §63

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

14. §64

Adósságkezelési szolgáltatás

15. §65

Adósságkezelési tanácsadás

16. §66

17. §67

Tüzelő támogatás

17/A. §68 (1)69 A polgármester egyedi elbírálás alapján a fagyásveszély miatt fennálló krízishelyzet mielőbbi megszüntetése érdekében természetben nyújtott tüzelő támogatást állapít meg annak a személynek, akinek

a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 150 %-át,

b) egyedül élő esetén havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(2)70 A tüzelő segély iránti kérelem tárgyév november 15. és az azt követő év február 28. között nyújtható be. Szélsőséges időjárási viszonyok esetén a polgármester eltekinthet a benyújtási határidőtől.

(3)71 Ez a támogatási forma a fenti fűtési időszakban egy alkalommal adható.

(4)7273 A tüzelő támogatás mértéke megközelítőleg 1 m3, kalodás kiszerelésű tűzifa.

(5) A tüzelő támogatásra való jogosultság további feltétele – kivéve a rendkívül indokolt esetet -, hogy a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapban nem részesült tüzelőanyag vásárlása céljából pénzbeli átmeneti segélyben.

(6)74 A fagyásveszély miatt fennálló krízishelyzet meglétét a Hivatal a kérelem benyújtását követően környezettanulmány mielőbbi lefolytatásával vizsgálja.

(7)75 A tüzelő támogatásra vonatkozó kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a támogatás megítélése esetén vállalja a részvételt egy, a krízishelyzet ismételt kialakulását megelőzendő együttműködési programban. A programot az Önkormányzat a Családsegítő Szolgálat keretein belül biztosítja, az abban való részvétel célja, hogy a veszélyeztetett személyek egy kijelölt szakemberrel közösen kidolgozott és egyénre szabott segítségnyújtás keretében készülhessenek fel a következő évi fűtési idényre. A megvalósulásról a Családsegítő Szolgálat tájékoztatja a Hivatalt.

Hátralékkezelési támogatás76

17/B. §77 (1) A Képviselő-testület hátralékkezelési támogatás formájában települési támogatást nyújt azon szociálisan rászorult személyek részére, akik lakhatással kapcsolatos kiadásaikhoz kapcsolódó hátralékot halmoztak fel.

(2) Hátralékkezelési támogatásban részesíthető az a család vagy személy (a továbbiakban: hátralékos), aki a hátralékkal terhelt ingatlanban bejelentett lakcímmel rendelkezik, ott életvitelszerűen lakik, és

a) akinek

- a hátraléka meghaladja az ötvenezer forintot, valamint a (3) bekezdésben meghatározott hátralékok valamelyikénél fennálló tartozása legalább három havi, vagy
- a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá
b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 210%-át, egyedül élő esetén annak 240%-át,
c) vállalja a hátralék és az önkormányzat által megállapított hátralékkezelési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá a hátralékkezelési tanácsadáson való részvételt,
c) akinek a lakás nagysága 3 személyig 2 lakószobás, illetve 1+2 félszobás lakás, amelynek alapterülete nem nagyobb 90 m2-nél (3 személy felett személyenként további 20 m2 vehető figyelembe, azonban 70 év feletti egyedül élő személy esetében a lakás nagyságát figyelembe venni nem lehet).
(3) A (2) bekezdés alkalmazása során hátraléknak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó:
a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, táv-hőszolgáltatás, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás),
b) közösköltség-hátralék,
c) lakbérhátralék.
(4) A hátralékkezelési támogatás esetében a lakhatással kapcsolatos kiadásokhoz kapcsolódó hátralék összegének felső határa nem haladhatja meg a kétszázezer forintot.
(5) Amennyiben a többféle hátralék együttes összege a (4) bekezdésben meghatározott összeghatárt meghaladja, a kérelmező csak ahhoz a hátraléktípushoz kaphat hátralékkezelési támogatást, amely leginkább veszélyezteti a lakhatási feltételeket.
(6) A hátralékkezelési támogatás címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül.
(7) A hátralékos által fizetendő önrész, a kezelhető hátralék maximum összegének a legalább 25%-a, amely – a hátralékos vállalásától függően – teljesíthető egy összegben, vagy havi részletekben a hátralékkezelési szolgáltatás időtartama alatt.
(8) Méltányosságból az önrész 10%-át havi részletekben teljesítheti az a hátralékos– a hátralékkezelés időtartama alatt -, akinél az alábbi feltételek közül legalább kettő együttesen áll fenn:
a) az a család, ahol három vagy több gyermek neveléséről gondoskodnak,
b) gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő,
c) regisztrált munkanélküli személy,
d) a rokkant vagy súlyosan fogyatékos személy,
e) 70 éven felüli egyedül élő személy.
(9) A (7) bekezdésben megjelölt hátralékosok esetében a fennmaradó önrész 15 %-át az önkormányzat fizeti meg – olyan részletekben mint a hátralékos – a szolgáltató(k)nak.
(10) A hátralékkezelési támogatáshoz hátralékkezelési tanácsadás igénybevétele szükséges, melyet az önkormányzat a Családsegítő Szolgálat útján biztosítja.
(11) A hátralékkezelési támogatásra irányuló kérelmet év közben folyamatosan, a (10) bekezdésben megjelölt intézményben működő hátralékkezelési tanácsadónál kell benyújtani. A kérelem benyújtását követően a hátralékos együttműködik a hátralékkezelési tanácsadóval annak érdekében, hogy a tanácsadó megalapozott javaslatot tehessen a hátralék kezelésére.
(12) A hátralékkezelési tanácsadó a döntést előkészítő munkát követően javaslatot tesz a hátralékos hátralékkezelésbe történő bevonására és a kérelmet – annak benyújtásától számított maximum 90 napon belül – a szükséges mellékletekkel együtt továbbítja a Hivatalnak.
(13) A hátralékkezelésben történő részvételről határozattal kell dönteni és erről értesíteni kell a hátralékost, a hátralékkezelési tanácsadót és az érintett szolgáltatót is.
(14) A hátralékos köteles
a) aktívan részt venni és együttműködni a döntés előkészítésében, hozzájárulni a hátralékra, családja bevételeire és kiadásaira vonatkozó közvetlen és közvetett adatok, információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához, valamint
b) a hátralékkezelésben történő részvételről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül megállapodást kötni a hátralékkezelési tanácsadóval, illetve az adott szolgáltatóval, szolgáltatókkal, és
c) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és őt tájékoztatni a hátralékkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról, a lakás fenntartásának körébe eső számlák kifizetéséről, valamint
d) a hátraléktörlesztés fizetését a megadott határidőre teljesíteni és a hátralékkezelés igénybevételét követően havonta rendszeresen eleget tenni a lakásfenntartással kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek is.
(15) A hátralékkezelési tanácsadó köteles
a) tájékoztatni a hátralékost a hátralékkezelés formáiról, feltételeiről, és átvenni a hátralékos erre irányuló kérelmét,
b) a hátralékos hozzájárulásával a döntés előkészítése során megvizsgálni a hátralékos háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tenni a hátralékkezelésbe történő bevonására,
c) a hátralék rendezésének feltételeiről a hátralékossal írásos megállapodást kötni és azt három munkanapon belül továbbítani a Hivatal Igazgatási Osztályának,
d) a hátralékkezelés időtartama alatt a hátralékossal kapcsolatot tartani és legalább havonta egy személyes találkozás útján figyelemmel kísérni a hátralékkezelési megállapodásban foglaltak betartását,
e) szükség esetén kezdeményezni a hátralékkezelési támogatásra vonatkozó döntés módosítását,
f) nyolc munkanapon belül értesíteni a Hivatal Igazgatási Osztályát – az ok megjelölésével -, ha a hátralékos részére a hátralékkezelési támogatás tovább nem folyósítható.
(16) A hátralékkezelési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult:
a) a hátralékkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy
b) az általa vállalt hátraléktörlesztés két havi részletét nem teljesíti, illetőleg
c) a hátralékkezelés igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének két hónapig nem tesz eleget.
(17) A hátralékkezelési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatást nyújtotta a Képviselő-testület.
(18) A hátralékkezelési támogatás (16) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.
(19) Azon hátralékos, aki hátralékkezelési támogatásban részesült és az adott hátraléktípus teljes összege kiegyenlítésre került a szolgáltató felé, ugyanazon hátraléktípusra vonatkozóan hátralékkezelési támogatásban a kiegyenlítést követő 12 hónapon belül ismételten nem részesíthető.

Vis maior támogatás78

17/C. §79 (1)80 A polgármester egyedi elbírálás alapján – Biatorbágy közigazgatási területén belül – egyszeri pénzbeli támogatást nyújt azon személy, illetve család költségeihez, akinek/amelynek a lakhatását biztosító ingatlana krízishelyzet (különösen: elemi kár, tűzeset) miatt életveszélyessé, fűthetetlenné vált, vagy az ingatlanban való továbbtartózkodás egyéb okból veszélyessé vált.

(2)81 A krízishelyzet meglétét a Hivatal a kérelem benyújtását követően környezettanulmány mielőbbi lefolytatásával vizsgálja.

(3)82 A támogatás alapfeltétele a Családsegítő Szolgálat írásbeli javaslata, a Kérelmezőnek a Családsegítő Szolgálattal való szoros együttműködése, különösen a megfelelő szálláshely kiválasztása, a lakhatatlanná vált ingatlan ismételt lakhatóvá tétele és az átmeneti elhelyezés mielőbbi megszüntetése érdekében tett felelősségteljes intézkedések.

(4)83 A támogatás maximális összege 150.000,- Ft/ingatlan.

Szociálpolitikai Kerekasztal

18. §84 (1) Az Önkormányzat a helyi szociális ellátórendszer közötti információ nyújtására, különösen a helyi esélyegyenlőségi programban, valamint a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósításának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet.

(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal legalább két évente tart ülést, melynek tagjai: a helyi önkormányzat és bizottságainak tagjai, a Biatorbágyon működő általános iskolák igazgatói, gyermekvédelmi felelősei, a Benedek Elek Óvoda vezetője, gyermekvédelmi felelőse, a Gólyafészek Bölcsőde vezetője, gyermekvédelmi felelőse, a Családsegítő Szolgálat vezetője, védőnők, a Pászti Miklós Művészeti Iskola igazgatója, gyermekvédelmi felelőse, a biai és torbágyi római katolikus, a biai és torbágyi református egyházközségek, illetve a Keresztény Testvérgyülekezet szociális munkát ellátó képviselői, Biatorbágy és Környéke Mozgáskorlátozottak Egyesületének képviselője, Magyar Vöröskereszt biatorbágyi képviselője, Magyar Máltai Szeretetszolgálat képviselője, a Boldog Gizella Alapítvány képviselője, a Dr. Vass Miklós Alapítvány képviselője, a Fészek Fogyatékosok Nappali Ellátója képviselője.

(3) A Szociálpolitikai Kerekasztalt a polgármester hívja össze és vezeti, az összehívását a polgármesternél bármely tag önállóan is kezdeményezheti.

Téli szomszédolás” akcióprogram85

18/A. §86 (1) Az Önkormányzat a lakások/házak fűtetlensége miatti fagyásveszély (megbetegedések és elhalálozás) elkerülése érdekében, elsősorban az otthonukban egyedül élő, idős, mozgásukban korlátozott polgárok téli szükségleteinek megismerése, az igényelt segítség gyors biztosítása érdekében „Téli szomszédolás” akcióprogramot és ehhez kapcsolódó jelzőrendszert működtet.

(2) A programban elsősorban a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztálya, a Családsegítő Szolgálat, a Magyar Vöröskereszt Biatorbágyi Szervezete, a Biatorbágyi Körzeti Megbízotti Szolgálat, valamint a Biatorbágyi Polgárőrség által kijelölt személyek vesznek részt. A program koordinálását a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályának vezetője végzi.

(3) A társadalmi szolidaritás erősítése érdekében a program megvalósulásához segítő önkéntesek, elsősorban helyi civil szervezetek, egyházak, oktatási és egészségügyi intézmények munkatársai, közép- és felsőoktatási intézmények tanulói/hallgatói, további minden, önkéntes tevékenységre nyitott polgár bevonása, aktív tevékenysége szükséges lakossági felhívás, illetve személyes egyeztető megbeszélések keretében.

(4) A program lebonyolítása a (2) bekezdésben meghatározott személyek által elfogadott intézkedési terv (konkrét feladat, felelős- és költségmegjelölés) alapján történik, melynek felülvizsgálatát minden év szeptember 30-ig szükséges elvégezni.

(5)87 A program működtetéséről, az intézkedési tervben szereplő feladatok teljesüléséről a koordinátor köteles beszámolni a Bizottság részére. A beszámoló a Polgármester által átruházott hatáskörben, szociális ügyekben hozott döntésekről minden negyedévben készített dokumentumban jelenik meg. A benyújtás határideje az adott fűtési időszakot követő, I. negyedévről készített előterjesztés benyújtási ideje, legkésőbb minden év április 30.

Záró rendelkezések

19. § (1) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Biatorbágy Nagyközség Képviselő-testülete 9/2006.(06.29.) Ör. sz. rendelete az egyes szociális-, és személyes gondoskodást nyújtó ellátások, valamint a gyermekjóléti ellátások szabályozásáról,

4

Módosította 3/2016. (II.26.) önkormányzati rendelet 1.§. Hatályos 2016. március 1-étől.

7

Módosította 3/2016. (II.26.) önkormányzati rendelet 1.§. Hatályos 2016. március 1-étől.

16

Hatályon kívül helyezte 12/2010.önkormányzati rendelet 2.§.

17

Módostotta a 12/2010. önkormányzati rendelet 3.§.

18

Módosította a 3/2016.(II.26.) önkormányzati rendelet 2.§. Hatályos 2016. március 1-étől

20

Módosította a 6/2012.(III.30.) önkormámyzati rendelet 2.§.

22

Beiktatta a 2/2019.(III.1.) önkormányzati rendelet. hatályos 2019. március 1. napjától

23

Hatályon kívül helyezte az 1/2013.(II.1.) önkormányzati rendelet 4.§

24

Módosította a 4/2011. (II.25.) rendelet 2-4. §-a.

26

Hatályon kívül helyezte a 4/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 5.§.

28

Hatályon kívül helyezte a 4/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 5.§.

31

Hatályon kívül helyezte a 4/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 5.§.

32

Hatályon kívül helyezte a 22/2013.(XII.06.) önkormányzati rendelet 5.§.

33

Módosította a 17/2011.(09.16.) önkormányzati rendelet 7.§ (1) bekezdés.

34

Módosította a 17/2011.(09.16.) önkormányzati rendelet 7.§ (2) bekezdés.

36

Hatályon kívül helyezte a 4/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 5.§.

38

Hatályon kívül helyezte a 4/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 5.§.

41

Módosította a 2/2019.(III.1.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. március 1. napjától

42

Módosította a 17/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. október 1-től

43

Beiktatta a 17/2017.(IX.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. október 1-től

45

Módosította a 2/2019.(III.1.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. március 1. napjától

47

Módosította a 2/2019.(III.1.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. március 1. napjától

48

Módosította a 8/2019.(III.29.) önkormányzati rendelet. hatályos 2019. április 1. napjától

49

Módosította a 3/2016.(II.26.) önkormányzati rendelet 3.§. Hatályos 2016. március 1-étől.

50

Beiktatta a 17/2017.(IX.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. október 1-től

51

Beiktatta a 17/2017.(IX.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. október 1-től

54

Módosította a 2/2019.(III.1.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. március 1. napjától

55

Módosította a 2/2019.(III.1.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. március 1. napjától

56

Módosította a 2/2019.(III.1.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. március 1. napjától

58

Módosította a 2/2019.(III.1.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. március 1. napjától

59

Hatályon kívül helyezte a 22/2013.(XII.06.) önkormányzati rendelet 6.§.

60

Beiktatta a 3/2016.(II.26.) önkormányzati rendelet 5.§. Hatályos 2016. március 1-étől

61

Beiktatta a 3/2016.(II.26.) önkormányzati rendelet 5.§. Hatályos 2016. március 1-étől

63

Hatályon kívül helyezte a 4/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 11.§.

64

Hatályon kívül helyezte az 1/2013.(II.1.) önkormányzati rendelet 4.§

65

Hatályon kívül helyezte a 4/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 11.§.

66

Hatályon kívül helyezte a 4/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 11.§.

67

Hatályon kívül helyezte a 4/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 11.§.

70

Módosította a 3/2016.(II.26.) önkormányzati rendelet 6.§. Hatályos: 2016. március 1-étől

71

Módosította a 3/2016.(II.26.) önkormányzati rendelet 6.§. Hatályos: 2016. március 1-étől

72

Módosította a 3/2016.(II.26.) önkormányzati rendelet 6.§. Hatályos: 2016. március 1-étől

73

A rendelet szövegét a 3/2017. (II. 24.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2017. március 1-től

75

Beiktatta 3/2017. (II. 24.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2017. március 1-től

78

Beiktatta a 3/2016. (II.26.) önkormányzati rendelet 6. §. Hatályos 2016. március 1-től

79

Beiktatta a 3/2016. (II.26.) önkormányzati rendelet 6. §. Hatályos 2016. március 1-től

80

Módosította a 20/2019.(II.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. március 1. napjától

81

Módosította a 20/2019.(II.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. március 1. napjától

82

Módosította a 20/2019.(II.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. március 1. napjától

83

Módosította a 20/2019.(II.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. március 1. napjától

85

Beiktatta 3/2017. (II. 24.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos 2017. március 1-től

86

Beiktatta 3/2017. (II. 24.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos 2017. március 1-től

87

Módosította a 2/2019.(III.1.) önkormányzati rendelet. hatályos 2019. március 1. napjától