1. § (1) A rendelet hatálya Solymár nagyközség közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az építési szabályzat mellékletei:

• 1. melléklet: Szabályozási Terv és jelmagyarázata (SZT-1-5)
• 2. melléklet: Sajátos jogintézmények
• 3. melléklet: Hálózatépítési korlátozással érintett terület

(3) Az építési szabályzat függelékei:

• 1. függelék: Művi értékvédelem
• 2. függelék: Régészeti területek
• 3. függelék: Természetvédelem
• 4. függelék: Magyarázó ábrák

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek:

• a) szabályozási vonal;
• b) belterület határ, mely egyben övezethatár is;
• c) építési övezet, övezet határa és jele;
• d) építési hely;
• e) építési határvonal;
• f) beépíthető telekrész;
• g) telek be nem építhető része;
• h) megengedett legnagyobb utcai homlokzatmagasság;
• i) jelentős meredekségű terület és határa;
• j) közlekedési közterület zöldfelületként fenntartandó része;
• k) kötelező megszüntető jel;
• l) közműsáv;
• m) út, magánút céljára fenntartott terület határa;
• n) magas vízállásos, mélyfekvésű terület;
• o) gyorsforgalmi út céljára fenntartott terület és határa;
• p) méretezés.

(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:

• a) közigazgatási határ;
• b) védőtávolságok;
• c) művi értékvédelem
  • ca) műemlék, műemlék épület;
  • cb) műemléki környezet határa;
  • cc) nyilvántartott régészeti lelőhely határa;
  • cd) helyi jelentőségű védett épület
  • ce) helyi jelentőségű részlegesen védelem alatt álló épület
  • cf) helyi jelentőségű védett műtárgy
  • cg) helyi értékvédelmi terület határa;
  • ch) helyi utcakép védettség;
• d) táj- és természetvédelem
  • da) Országos ökológiai hálózat magterület határavés területe;
  • db) Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó határa és területe;
  • dc) Országos ökológiai hálózat pufferterület határa és területe;
  • dd) tájvédelmi körzet határa;
  • de) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület határa;
  • df) Natura2000 terület területe és határa;
  • dg) ex lege védett természeti érték – barlang;
  • dh) ex lege védett természeti érték - forrás;
  • di) helyi jelentőségű természetvédelmi terület határa;
  • dj) országos vízminőségvédelmi terület határa.
• e) környezetvédelem
  • ea) bányatelek területe és határa
  • eb) felszínmozgás-veszélyes terület határa
  • ec) fokozottan érzékeny terület – felszíni karszt.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási Terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek.

4. § Jelen rendeletben alkalmazott sajátos jogintézmények:

• a) beültetési kötelezettség;
• b) telekcsoport újraosztás;
• c) elővásárlási jog;

5. § (1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) Telekcsoport újraosztással érintett területen:

• a) A belterületbevonás ütemezetten is megvalósítható, miután a telekcsoport területén a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően megtörténik a telekcsoport újraosztás és az építési telkek kialakítása. A telekcsoport újraosztást követően a belterületbe vonás össze-függő telekcsoportonként, egyidejűleg legalább a telektömb ¼-re vonatkozóan történhet.
• b) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a Szabályozási terven belterületbe vonásra javasolt területeken a vonatkozó építési övezet szerinti építés az építési telkek belterületbe vonását követően történhet.

6. § (1) Telekcsoport újraosztással nem érintett területen:

• a) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a Szabályozási terven belterületbe vonásra javasolt területeken a vonatkozó építési övezet szerinti építés az építési telkek belterületbe vonását követően történhet.

(2) Területet belterületbe vonni kizárólag meglévő belterülethez kapcsolódóan lehet, az (5) bekezdésben foglaltak kivételével.

(3) Azon területen, ahol a belterületbevonásra kijelölt terület nem kapcsolódik meglévő belterülethez, a belterületbevonás a terület bármely részén megkezdhető, azonban a további belterületbevonás csak a már belterületbe vont területhez kapcsolódóan lehetséges.

7. § (1) Az országos művi értékvédelemmel érintett építményeket és az egyes műemléki környezeteket a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelése, megőrzése során a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

8. § (1) A régészeti lelőhelyeket a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) A régészeti lelőhelyek területén építési tervékenységet folytatni a vonatkozó jogszabályok szerint lehet.

9. § (1) Helyi védelem alatt álló értékekre a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásait is figyelembe kell venni. A helyi védelem alatt álló értékeket a Szabályozási terv tájékoztató elemként tartalmazza.

(2) A helyi védelem lehet:

• a) helyi területi védelem
  • aa) helyi értékvédelmi terület
  • ab) helyi védett utcakép, térfal
• b) helyi egyedi védelem
  • ba) védett épület - H1
  • bb) védett épületrész - H2
  • bc) védett műtárgy - H3

10. § (1) Helyi értékvédelmi területen – oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetek esetén – az oldalhatáros épület-elhelyezés telekszélességtől függetlenül kötelező, az épület oldalfalát a telek oldalhatárán, vagy legfeljebb az attól számított 1,0 méteres sávon belül kell elhelyezni.

(2) Helyi értékvédelmi területen előkertre vagy közterületre nyílóan gépjárműtároló nem létesíthető. A helyi értékvédelmi területen támfalgarázs nem építhető.

(3) Helyi értékvédelmi területen – közintézmény kivételével - kizárólag magastetős épület helyezhető el, 37-45° tetőhajlásszöggel. Alacsony hajlásszögű- vagy lapostető az épület bruttó alapterületének 20%-án, de legfeljebb 40m²-en létesíthető.

(4) Helyi értékvédelmi területen új épület csak a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával, a meglévő, hagyományos épületekhez igazodó tömegalakítással építhető.

(5) Helyi értékvédelmi területen

• a) a homlokzat csak vakolt – festett (meszelt) felületű vagy téglaarchitektúrás,
• b) a lábazat tégla-, kőburkolatú illetve festett,
• c) az oromfal anyaga vakolt, a homlokzattal megegyező homlokzatképzésű vagy fa lehet.

(6) Helyi értékvédelmi területen és helyi védett utcakép, térfal területén az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége, szerelt kémény nem helyezhető el. Az épületek utcai homlokzatán – intézményi épület kivételével – napelem nem helyezhető el.

(7) Helyi értékvédelmi területen légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel helyezhető el. Új bekötés csak földkábel lehet.

(8) Helyi védett utcakép, térfal területén az egyes épületek közterületről látható jellemző homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, homok- és agyagszín alkalmazhatók. A tetőfedés anyaga csak hagyományos vörös vagy barna égetett agyagcserép, kivéve meglévő palatető cseréje esetén, ahol ugyanilyen színű bitumenes zsindely lehet. Faburkolat, faszerkezetek esetén csak a fehér, barna, zöld szín és azok árnyalatai alkalmazhatók.

11. § (1) A helyi védett épületen (H1) állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.

(2) Helyi védett épületen (H1) történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél

• a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz.
• b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:
  • ba) a homlokzat felületképzését;
  • bb) a homlokzat díszítő elemeit;
  • bc) a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;
  • bd) a tornácokat;
  • be) a lábazatot, a lábazati párkányt;
  • bf) tetőfedést;
• c) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.

(3) Helyi védett épület (H1) közterületről látható homlokzatán antenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el.

(4) Részleges védelem alatt álló épület (H2) állagmegóvása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, tetőtérbeépítése, bővítése csak oly módon történhet, hogy a védelem alapjául szolgáló elem

• a) megőrzésre kerül, vagy
• b) bontását követően annak karakterelemei az új épület építése során beépítésre kerülnek.

(5) Helyi védett műtárgyak felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.

12. § (1) A település közigazgatási területén közterületen hirdetéseket, idegenforgalmi-, vállalkozási célú információs tájékoztató táblákat, kizárólag az önkormányzat közterületek használatáról és használatának rendjéről szóló, továbbá reklámrendeletének előírásai szerint lehet.

(2) Helyi értékvédelmi területen reklámtáblák elhelyezése esetén a helyi értékvédelemre vonatkozó önkormányzati rendeletben foglaltakat figyelembe kell venni.

(3) Helyi értékvédelmi területen épület homlokzatán illetve kerítésen csak önálló betűkből álló cégfelirat vagy a 0,5 m² összfelületet meg nem haladó méretű cégtábla létesíthető.

13. § (1) A település területén található természeti, tájképi értékek megóvását biztosítani kell.

(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:

• a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;
• b) a vízfolyások, utak mentén a szabályozási terven jelölt fasorok megtartandók, illetve telepítendők, a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő;
• c) külterületen a fasorokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fafajok telepítendők.

14. § (1) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, a Natura 2000 területek, a tájvédelmi körzet (továbbiakban: védett terület) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályokat kell figyelembe venni.

(2) Védett területen

• a) extenzív jellegű, integrált, bio- vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók;
• b) tájba illeszkedő épület helyezhető el;
• c) meglévő, kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak.

(3) Védett területen, új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.

(4) A helyi jelentőségű védett természeti területen, illetve helyi jelentőségű védett természeti értékeknél a helyi természetvédelmi rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni.

15. § (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, új használat akkor lehetséges, ha a használat a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz.

(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.

(3) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények:

• a) Haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó és üdülő funkciójú épület építési telkén a szomszédos építési telek építési helyétől számított 10 m-nél távolabb lehet elhelyezni.
• b) Haszonállattartó épület, trágyatároló az élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá oktatási, egészségügyi intézmények telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.

16. § (1) A felszíni vizek parti sávja nem beépíthető, az ott meglévő természetközeli ökoszisztémák (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell.

(2) A vízbázisok védőterületén építési tevékenység a vonatkozó jogszabályban és a hatósági határozatban meghatározott korlátozásokkal folytatható.

(3) Élővízbe, vízelvezető árkokba, vízmosásba, kutakba szennyvizet, tisztított szennyvizet bevezetni kizárólag hatósági engedéllyel lehet.

(4) Csapadékvizet árokba bevezetni utcai járdaszint alatt, hordalékfogó műtárgyon keresztül szabad.

(5) A település területén nem végezhető olyan tevékenység, amely negatív hatással lehet a felszíni és a felszín alatti vizek állapotára.

17. § A település területén tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely a vonatkozó jogszabályban meghatározott határértéken felüli légszennyezettséget okoz.

18. § (1) A település területén csak olyan építési tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió nem növekszik, talajszennyezés nem történik.

(2) Talajmozgatással járó építési tevékenység végzése, illetve a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, újrahasznosításáról és megfelelő tárolásáról gondoskodni kell.

(3) Új épület elhelyezése, meglévő épület átalakítása, rendeltetésének megváltoztatása a fennálló talajszennyezettség megszüntetését követően történhet.

(4) Építési terület kialakítása, építési tevékenység során feltárt, környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés során a vonatkozó jogszabályok szerint kell kezelni. A település területén feltöltéshez, tereprendezéshez környezetkárosító anyag nem használható.

19. § (1) Szelektív hulladékgyűjtő sziget nem helyezhető el:

• a) a védettséget élvező építészeti örökség építményeitől számított 30 m-es távolságon belül,
• b) közkertben és közparkban,
• c) a „Helyi értékvédelmi terület” -en.

(2) Más településen keletkező hulladék – inert hulladék kivételével – a település területén nem helyezhető el.

20. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj, illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.

(2) A forgalomból származó zaj- és rezgés ellen

• a) a József Attila utca,
• b) a Mátyás király utca,
• c) a Terstyánszky utca,
• d) a Vasút utca
• e) Dózsa György utca József Attila utca és Bajcsy-Zsilinszky utca közötti szakasza
• f) Templom tér

mentén új épület létesítése esetén a passzív akusztikai védelem technológiai eszközeit kell alkalmazni.

21. § A Szabályozási terven jelölt „felszínmozgás-veszélyes területek”-kel, „magas vízállásos, mélyfekvésű területek”-kel és a „jelentős meredekségű területek”-kel érintett telken új épület építése, meglévő épület bővítése csak a területre készített geotechnikai jelentés alapján történhet.

22. § (1) A település területén a Szabályozási terv védőterületet, védőtávolságot a következő létesítmények esetében jelöl:

• a) közlekedési területek,
• b) közművek, közműlétesítmények,
• c) temető,
• d) szennyvíztisztító.

(2) Az egyes védőterületeken, védőtávolságokon belül a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.

23. § (1) A lakóterületekkel határos telekhatárain a temető telken belüli védőterülete 15 m. A védőterületen belül kizárólag urnafal helyezhető el és többszintes növényzet ültetendő.

(2) A szennyvíztisztító védőtávolságán belül lakó rendeltetésű épület nem építhető.

24. § A beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanokat a 2. melléklet 2.1. pont tartalmazza. A beültetési kötelezettséggel érintett telekrészeken legalább háromszintes növényállomány telepítendő.

25. § Elővásárlási jog érvényesíthető az Önkormányzat számára a 2. melléklet 2.2. pont szerinti és a Szabályozási terven jelölt ingatlanok vonatkozásában, a 2. melléklet 2.2. pontban megjelölt közösségi cél érdekében, valamint minden olyan egyéb településrendezési cél érdekében, mely a helyi építési szabályzatban rögzítésre került.

26. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telek, telek alakja a szomszédos ingatlanok telekhatáraihoz minnél jobban igazodó, illetve az eredeti telekformát megtartó, vagy azt egyszerűsítő alakú, s az építési övezetnek, övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.

(2) Nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelek feltárására alakítható ki, a teleknyúlvány szélessége nem lehet kisebb 4,0 m-nél. Új nyeles telek nyél (nyúlvány) nélkül számított területe az építési övezetben, övezetben előírt kialakítható telekméretnek megfelelő kell legyen.

(3) Közműterület és út céljára az építési övezet, övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható.

(4) Amennyiben egy építési telek két építési övezetbe esik, az építési telek az övezethatár mentén akkor is megosztható, ha az övezetekben előírt legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb méretű telek alakul ki.^[1]

27. § (1) Közműterület és út céljára az építési övezet, övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható.

(2) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzése céljából vagy állami beruházás keretében megvalósuló közlekedési infrastruktúra fejlesztés érdekében kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha a kialakuló építési telek - minimális telekméretre, maximális beépítettségre és minimális zöldfelületre vonatkozó - paraméterei az építési övezet előírásaitól eltérnek.

28. § (1) A már jellemzően beépült telektömbben lehetséges az övezeti előírásoknál kisebb területű telek kialakítása, amennyiben az eltérést a kialakult telekstruktúra indokolja és az eltérés mértéke nem nagyobb 5%-nál.

(2) Lakóterületen újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb:

• a) legfeljebb 7 telek feltárása esetén 6,0 m-nél,
• b) 8 vagy annál több telek feltárása esetén 8,0 m-nél.

(3) Telekcsoport újraosztás a szabályozási terven „Telekcsoport újraosztással érintett terület”-tel érintett telektömb területének legalább negyedére – telekalakítási koncepció alapján - történhet.

29. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:

• a) vízellátás,
• b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
• c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),
• d) elektronikus hírközlés
• e) hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben szolgalmi, vezeték jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

30. § (1) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

• a) településképi megjelenésre,
• b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
• c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre

(2) Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt)

• a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
• b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
• c) a csapadékvizek elvezetéséről,
• d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítéséről

gondoskodni kell.

31. § (1) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

• a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
• b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,
• c) új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.

(2) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

• a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
• b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
  • ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
  • bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

32. § A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

• a) az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított,
• b) övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás biztosított,
• c) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek.

33. § (1) A vízbázisok (vízműkutak, források, egyéb kutak) védelmének biztosítására kijelölt, a település közigazgatási területére rányúló hidrogeológiai védőterületen belül a vonatkozó jogszabályban előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni.

(2) Beépítésre szánt területen új vízhálózat

• a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,
• b) fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően.

34. § Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:

• a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,
• b) azbesztcement anyagú csővezetéket építeni nem szabad.

35. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

(2) A település felszíni és felszín alatti vizeinek vízminőség védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(3) A település területén zárt rendszerű szennyvíztároló csak akkor alkalmazható, ha nem érinti országos vízminőség-védelmi területtel érintett terület, s az ingatlant határoló közterületen nem áll rendelkezésre szennyvízcsatorna-hálózat.

36. § (1) Belterület már beépített területén a még nem csatornázott utcákban, külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m³-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni.

(2) Zárt rendszerű szennyvíztároló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

37. § (1) A felszíni vizek mederkarbantartó sávját szabadon kell hagyni. (Amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.)

(2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni, a csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

(3) A csapadékvíz (nyílt árokrendszerrel illetve zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy (szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy) elhelyezése kötelező.

(4) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű új beruházás esetén.

(5) Belterületen új beépítés csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(6) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását (telken belüli elszikkasztását, locsolási célú tározását, a befogadói nyilatkozat mértékében történő csökkentett kifolyású továbbvezetését) megoldani.

(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy

• a) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, és
• b) a vízszállítás akadálymentes legyen.

(8) A nyílt árok fenekét és legalább 25 cm magasságig az oldalát a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság érdekében burkolni kell.

(9) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal kell kivitelezni. Ezekről a parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a közcsatornába (akár nyílt, akár zárt a vízelvezető rendszer). Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal 20 vagy annál több gépkocsit befogadó méretű parkoló létesítése tilos.

38. § (1) Belterületen és beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója, hálózatépítés - figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is -

• a) műemléki környezetben,
• b) helyi értékvédelmi területen,
• c) sétáló utcává alakítandó utcában,
• d) tájképvédelmi területen,
• e) a 3. melléklet szerinti Hálózatépítési korlátozással érintett területen

csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(2) Külterületi beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

• a) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
• b) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha erdőirtás igénye merül fel, a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.

(3) Új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

39. § Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

40. § (1) A belterület beépítésre szánt új fejlesztési területein, ahol a villamosenergia ellátásra vonatkozóan a hálózatok földalatti elhelyezése javasolt, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Belterület már beépített területén, valamint külterületi beépítésre szánt területen, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat ott is földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(3) Külterületi beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózat föld feletti fektetéssel is kivitelezhető:

• a) ha egyéb föld feletti hálózat nincs kiépítve, akkor önálló oszlopsor létesíthető,
• b) ha a villamosenergia elosztási, közvilágítási vagy egyéb hírközlési szabadvezetékek már földfeletti fektetéssel haladnak, akkor annak oszlopsorára kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

41. § Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei belterületen, beépítésre szánt területen:

• c) a gazdasági területek kivételével, antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet, az csak meglevő építményre telepíthető,
• d) silók, tornyok, templomok harangtornyában, víztornyokon ahhoz illeszkedő formai kialakításban elhelyezhető antenna.

42. § (1) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, az egyéb övezeti előírások figyelembe vételével.

(2) Az építési övezetekben az előírt zöldfelület legkisebb mértékét biztosító zöldfelületbe nem számítható be a gyephézagos térburkolat felülete.

(3) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett építési övezet, övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telekrész övezetbe eső területének megfelelően.

43. § (1) A patakok mentén elhelyezkedő, meglévő közlekedési célú közterületi kapcsolattal nem rendelkező telkek közterületi kapcsolata a patak felett létesített, legfeljebb 4,0 m széles – közterülethez kapcsolódó - hídon keresztül is biztosítható.

(2) Második főépületet az építészeti és településképi illeszkedésnek megfelelően

• a) oldalhatáros beépítési mód esetén a meglévő épület által meghatározott kialakult – oldalsó telekhatárhoz közelebb eső – határvonalon;
• b) szabadon álló beépítési mód esetén a meglévő épülethez illeszkedő módon kell elhelyezni.

(3) Beépítésre nem szánt terület övezeteiben meglévő épület az övezeti előírásoktól függetlenül kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható.

44. § (1) A település területén 45°-nál meredekebb hajlásszögű tető nem építhető. A meglévő épület 45°-nál meredekebb tetőhajlásszög esetén fenntartható, rendeltetése megváltoztatható.

(2) A település belterületén - a helyi értékvédelmi területre vonatkozó rendelkezések figyelembe vételével - kizárólag 30-45° közötti tetőhajlásszögű épületek helyezhetők el. Ettől eltérően lapostető vagy 30°-nál alacsonyabb hajlásszögű tető kizárólag a következő esetekben építhető:

• a) Lke-SZ-3, Vt-SZ-1 építési övezetben, Gip és Gksz építési övezeteiben;
• b) bármely építési övezetben közintézmény, sportcsarnok és szálláshely szolgáltató épület építése, átalakítása, bővítése esetén;
• c) ha az eredeti terepszint tereplejtése a telek egészére vonatkozóan a 15%-ot meghaladja;
• d) ha az építési telek a szabályozási terven ábrázolt „Jelentős meredekségű területen” helyezkedik el;
• e) ha az építési telek az alábbi közterületek mentén helyezkedik el:

45. § (1) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés – támfalgarázs kivételével - csak építési helyen belül történhet.

(2) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét – a (3) b) pontban foglaltak, valamint az egyedi építési övezeti előírások kivételével.

(3) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül

• a) parapet-konvektort kivezetni, szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni az épületek közterület felőli homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) nem lehet,
• b) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele, hogy
  • ba) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot legfeljebb 3 m-rel haladhatja meg,
  • bb) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen.
• c) napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre történő telepítésnél - magastető esetén a tetősíktól legfeljebb 10°-kal emelkedhet ki,.
• d) hőszivattyú kültéri egysége csak építési helyen belül helyezhető el, a szomszédos ingatlanokat legkevésbé zavaró módon.

(4) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak

• a) előkertben,
• b) udvarban,
• c) az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.

46. § (1) Meglévő, vagy tervezett épület kontúrján kívüli tereprendezés esetén az eredeti terepszinthez viszonyított feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,0 m-t, de együttesen legfeljebb a 1,5 m-t, kivéve a telek előkertjének közterület felőli 8 méteres mélységében, ha az a biztonságos bejutás biztosítása érdekében történik.

(2) Tereprendezés során az oldal- és hátsókertben a terep eredeti terepszintje legfeljebb 0,5 méterrel változtatható meg – a szomszédos telek terepszintjéhez csatlakozóan. Kivételt jelent ez alól a tereplépcső illetve kerti szabadlépcső, mely az oldalkert és hátsókert építési határvonalától mért 1,0 m távolságon belül elhelyezhető.

(3) Támfal kialakítása során az eredeti terepszint

• a) felfelé legfeljebb 1,0 méterrel,
• b) lefelé legfeljebb 1,0 méterrel,

de együttesen legfeljebb 1,5 méterrel változtatható meg.

(4) Támfal, támfalgarázs tetején létesíthető tömör mellvéd magassága nem lehet nagyobb 1,10 méternél a támfal felső terepcsatlakozásának szintjéhez képest.

(5) Az utcafronton meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható, indokolt esetben új támfal legfeljebb 2,0 magasságig építhető.

(6) A telek be nem építhető részén az eredeti terepfelszín megváltoztatása a beépítettség megengedett legnagyobb mértékének 50%-áig lehetséges.

47. § (1) Építési övezetekben tömör kerítés nem építhető, kivéve

• e) a lakó és gazdasági övezetek találkozásánál kialakítható kerítést;
• f) a gazdasági területek nem közterületi telekhatárain létesíthető kerítést;
• g) a temetőt határoló kerítést;
• h) a József Attila utca, Mátyás király utca, Rózsika utca, Vasút utca utcafrontján elhelyezett kerítést;
• i) zártsorú beépítési módú építési telek utcafrontján elhelyezett kerítést.

(2) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet, legfeljebb 0,8 m tömör lábazattal.

(3) Saroktelek kerítése - a közlekedésbiztonság fenntarthatósága érdekében – legalább a saroktól mért 5 m-en belül csak legalább 75%-ban áttört kivitelben készülhet, a kerítés átláthatósága növényzet telepítésével sem korlátozható.

(4) Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint telken belül – az (1) bekezdésben megfogalmazottak kivételével - legalább 75%-ban áttört kerítés építhető, magassága nem haladhatja meg az 1,8 m-t.

(5) Külterületen, beépítésre nem szánt területen kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló építhető, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik.

(6) Zöldterületen épített kerítés legalább 90 %-ban áttört kivitelben készülhet, legfeljebb 1,0 méteres magassággal.

(7) Sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés valamennyi övezetben 6,0 m magasságig építhető.

(8) Helyi értékvédelmi területen a kialakult zárt kerítések megtartandók, újjáépíthetők.

(9) Helyi jelentőségű védett természeti területen kerítés nem építhető.

48. § (1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonalaként az északi irányhoz közelebb eső telekhatárt kell tekinteni.

(2) Beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, melynek következtében a két szomszédos épület oldalfala közös telekhatárra kerülhet. Amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, ha az a szomszédos telek építési jogát nem korlátozza.

(3) Ikresen csatlakozó beépítés esetén az építési helyek közös határvonala a kialakult állapothoz igazodó kell legyen.

(4) Új épület előkerti építési vonalának – már beépített vagy részben beépített utcaszakasz esetén – a kialakult állapothoz kell igazodnia.

(5) Amennyiben az utcában jellemző előkertméret nem állapítható meg, úgy az előkert 5 m, amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik.

(6) Újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben – amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik - az előkerti építési határvonal:

• a) lakóövezetek esetében: 5 m;
• b) gazdasági övezetek esetében: 10 m;
• c) egyéb övezet esetében: 5 m.

(7) Fekvő telek esetében a hátsókert 2,0 méter lehet, ha nem csökkenti a szomszédos telek beépítési jogát.

(8) Oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje 5,0 méter. 14 m szélességet el nem érő építési telek esetében a telek oldalkertje 4,0 méter, 12,0 méter szélességet el nem érő építési telek esetében 3,0 m.

(9) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m.

(10) Az építési telek hátsókertje 6,0 m, amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik.

(11) Építési helyen kívül az épületet körülvevő járda – az akadálymentes megközelítés kivételével - legfeljebb 1,0 m széles lehet.

(12) A település területén, amennyiben a szabályozási terven feltüntetésre került építési hely vagy beépíthető telekrész, úgy építmények csak a kijelölt építési helyen vagy beépíthető telekrészen helyezhetők el.

49. § (1) Lakóterületen új épület létesítésénél a fő- és mellékrendeltetést jellemzően egy épületen belül kell kialakítani, amennyiben a terepviszonyok, a telek adottságai, illetve a településképi illeszkedés ezt lehetővé teszik.

(2) Melléképület kizárólag főépület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető. Az építési telkeken – gazdasági és különleges területek kivételével - legfeljebb összesen 40 m² alapterületű melléképület, illetve melléképítmény helyezhető el.

(3) Önálló melléképület legnagyobb épületmagassága legfeljebb 3,0 m, magastetős kialakítás esetén a terepcsatlakozáshoz viszonyított gerincmagassága legfeljebb 5,5 m lehet. Támfalgarázs utcai homlokzatának magassága legfeljebb 3,5 m.

(4) Lapostetős főépület esetén kizárólag lapostetős melléképület építhető.

(5) Építési helyen kívül melléképület az oldal- és hátsókerti telekhatártól legalább 1,0 m-re helyezhető el.

(6) Az építési telek előkertjében – a (11) bekezdésben foglaltak, valamint legfeljebb 6 m² alapterületű kukatároló kivételével - építmény nem helyezhető el.

(7) Az építési telek oldalkertjében – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek - kizárólag tárolási célt nem szolgáló kerti építmény helyezhető el. Előkertben önálló építményként elhelyezett támfalgarázs vagy gépjárműtároló legfeljebb 3,0 m mélységben nyúlhat túl az előkerti építési határvonalon, s helyezhető el az oldalkertben.

(8) Az építési telek hátsókertjében – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek -

• a) legfeljebb 2 tárolóépület vagy gépjárműtároló;
• b) mosókonyha;
• c) nyárikonyha;
• d) állattartó épület;

de összesen legfeljebb 2 melléképület helyezhető el.

(9) Új épület építése esetén a gépjárműtárolót – amennyiben műszakilag lehetséges - a főépülettel egy tömegben kell elhelyezni.

(10) Új épület építése esetén a beépíthető alapterületből legalább 25 m²-t kizárólag gépjárműtároló és 4 m²-t kizárólag tároló céljára kell felhasználni vagy fenntartani.

(11) Hegy felőli oldalon támfalgarázs, illetve lejtő felőli oldalon gépjárműtároló az építési telken akkor helyezhető el, ha

• a) az eredeti terepszint tereplejtése a telek egészére vonatkozóan a 15%-ot meghaladja;
• b) az építési telek a szabályozási terven ábrázolt „Jelentős meredekségű területen” helyezkedik el;
• c) a közút tengelye és a telek homlokvonala közötti szintkülönbség legalább 1,5 m;
• d) az építési telek az alábbi közterületek mentén helyezkedik el:

50. § (1) A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:

• a) Kisvárosias lakóterület (Lk)
• b) Kertvárosias lakóterület (Lke)
• c) Településközpont terület (Vt)
• d) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
• e) Ipari terület (Gip)
• f) Különleges területek
  • fa) temető terület (K-T)
  • fb) szennyvíztisztító (K-Szt)

51. § (1) Kisvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lk jellel jelölt építési övezet, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

• a) lakó;
• b) kereskedelmi, szolgáltató
• c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
• d) kulturális, közösségi szórakoztató;
• e) szállás jellegű;
• f) igazgatási, iroda;
• g) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke: teljes.

(4) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

• a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;
• b) állatól, állatkifutó;
• c) trágyatároló;
• d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
• e) antannatartó szerkezet.

(5) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkertben, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.

(6) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben állattartó épületek nem helyezhetők el.

(7) A kisvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:

52. § (1) Lk-O építési övezetben az előkert legkisebb mérete 10,0 m.

(2) Lk-O építési övezet építési telkein legfeljebb két, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti főépület helyezhető el.

(3) Lk-O építési övezet építési telkén legfeljebb 4 lakás létesíthető.

(4) Lk-I építési övezet építési telkein kizárólag egy, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti főépület helyezhető el, s legfeljebb 1 lakás létesíthető.

(5) Lk-Ú építési övezetben az önálló helyrajzi számon álló úszótelkes épület felújítható, tetőtere beépíthető. Az épület bontása esetén új épület építhető az eredeti kubatúrán belül.

(6) Lk-Ú építési övezetben új úszótelek kialakítható.

(7) Lk-Ú építési övezetben telekegyesítés végezhető.

(8) Lk-SZ-4 építési övezet építési telkein kizárólag egy, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti főépület helyezhető el.

(9) Lk-SZ-4 építési övezet építési telkén elhelyezett épület legfeljebb négy lakó rendeltetési egységet tartalmazhat.

(10) Lk-Z építési övezet építési telkein lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(11) Lk-Z építési övezet építési telkein az épület bontása esetén legfeljebb az eredeti kubatúrán belül építhető új épület vissza.

53. § (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

• a) lakó;
• b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;
• c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
• d) kulturális;
• e) szállás jellegű;
• f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges.

(4) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság – jellemzően utcára merőleges tetőgerincű, utcai oromfalas épület esetén – 0,5 méterrel túlléphető.

(5) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a szabályozási terven jelölt utcaszakaszokon az utcai homlokzat magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(6) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a 15%-nál nagyobb meredekségű telken teraszház építhető, amennyiben az egymástól eltolt teraszos épületszintek legfeljebb 2/3 arányban átfedéssel létesülnek, és egyik eltolt épületelem homlokzatmagassága sem haladja meg a 4,0 métert, valamint az épület egyik homlokzatmagassága sem haladhatja meg a 9,0 métert.

(7) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a (6) bekezdés szerinti teraszos épületelemek közötti távolság legalább 3,5 méter legyen.

(8) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben meglévő azbesztpala és hullámpala héjalású épület rendeltetése nem változtatható meg.

(9) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein egy, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti főépület helyezhető el. Ha az építési telek területe az építési övezetben meghatározott legkisebb kialakítható telekterület kétszerese, vagy annál nagyobb, az építési telken két főépület helyezhető el.

(10) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein 2 főépület helyezhető el, amennyiben az építési telek

• a) két közlekedési közterülethez kapcsolódik, és
• b) területe meghaladja a 900 m²-t és nem saroktelek.

(11) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein összesen legfeljebb három önálló rendeltetési egység, de legfeljebb két lakás helyezhető el. Amennyiben a meglévő rendeltetések száma ennél nagyobb, úgy a meglévő rendeltetés a (2) bekezdésnek megfelelően módosítható.

(12) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

• a) kirakatszekrény;
• b) trágyatároló;
• c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
• d) antennatartó szerkezet.

(13) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkertben, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.

(14) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben állattartó épület kizárólag főépület megléte esetén, vagy azzal egyidejűleg építve melléképületként helyezhető el. Az állattartó épület csak a megengedett beépítési mérték 30 %-át meg nem haladó, de legfeljebb a lakóépülettel megegyező bruttó alapterületű lehet.

(15) A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:

54. § (1) Lke-SZ-1 építési övezetben a 4,0 m épületmagasságot meg nem haladó főépület építése illetve bővítése esetén a beépítettség megengedett mértéke 25%.

(2) Lke-SZ-3 építési övezetben a hátsókert mérete 10,0 méter.

55. § (1) A településközpont terület a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) Településközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

• a) lakó;
• b) igazgatási, iroda;
• c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;
• d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
• e) kulturális, közösségi szórakoztató;
• f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Településközpont terület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges.

(4) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein több főépület elhelyezhető - amennyiben az építési övezeti előírások másként nem rendelkeznek.

(5) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein legfeljebb két lakó rendeltetési egység helyezhető el.

(6) Településközpont terület zártsorú és oldalhatáron álló beépítési módú építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság – jellemzően utcára merőleges tetőgerincű utcai oromfalas épület esetén – legfeljebb 0,5 méterrel túlléphető.

(7) Településközpont terület építési övezeteiben a szabályozási terven jelölt utcaszakaszokon az utcai homlokzat magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(8) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

• a) állatól, állatkifutó;
• b) trágyatároló;
• c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
• d) antannatartó szerkezet.

(9) A településközpont terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:

56. § (1) Vt-Z-1 építési övezet építési telkein kizárólag egy, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti főépület helyezhető el.

(2) Vt-Z-3 építési övezetben közintézmények esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 8,5 m.

(3) Vt-O-1 építési övezet építési telkein kizárólag egy, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti főépület helyezhető el.

(4) Vt-O-1 építési övezet építési telkein tájház, közösségi épület építése esetén a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60%.

(5) Vt-O-2 építési övezet építési telkein egy a (2) bekezdés rendeltetése szerinti főépület helyezhető el. Ha az építési telek területe az építési övezetben meghatározott legkisebb kialakítható telekterület kétszerese, vagy annál nagyobb, az építési telken két főépület helyezhető el.

(6) Vt-SZ-1 építési övezet területén lakófunkció – az intézményhez tartozó szolgálati lakás kivételével – nem létesíthető.

(7) Vt-SZ-1 építési övezetben a gépészeti berendezéseket takartan kell kialakítani úgy, hogy a várból való rálátásban zavaró hatást ne okozzon.

(8) Vt-SZ-2 építési övezet építési telkein fő rendeltetésként kizárólag lakó-, nevelési, oktatási, egészségügyi és szociális rendeltetésű intézményi épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, valamint szálláshely szolgáltató épület helyezhető el.^[3]

(9) Vt-SZ-2 építési övezet építési telkein legfeljebb 1 lakó rendeltetési egység helyezhető el.

(10) Vt-SZ-3 építési övezet építési telkein kizárólag nevelési, oktatási, egészségügyi és szociális rendeltetésű intézményi épület, valamint szálláshely szolgáltató épület helyezhető el.

(11) Vt-SZ-3 építési övezet építési telkein legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység helyezhető el a főépületen belül, a létesített szintterület legfeljebb 25%-án.

(12) Vt-SZ-4 építési övezet építési telkein fő rendeltetésként kizárólag nevelési, oktatási, egészségügyi és szociális rendeltetésű intézményi épület, valamint vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület helyezhető el.

(13) Vt-SZ-4 építési övezet építési telkein legfeljebb 1 lakó rendeltetési egység helyezhető el a főépületen belül, a létesített szintterület legfeljebb 25%-án.

(14) Vt-SZ-5 építési övezet építési telkein - intézményi vagy sport rendeltetés megléte esetén - legfeljebb 1 lakó rendeltetési egység helyezhető el a főépületen belül, a létesített szintterület legfeljebb 25%-án.

(15) Vt-SZ-5 építési övezet építési telkein uszoda, sportcsarnok építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 12,0 m.

(16) Vt-SZ-5 építési övezetben a gépészeti berendezéseket takartan kell kialakítani úgy, hogy a várból való rálátásban zavaró hatást ne okozzon.

(17) Vt-SZ-6 építési övezet építési telkein uszoda, sportcsarnok építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 12,0 m.

(18) Vt-SZ-6 építési övezetben a gépészeti berendezéseket takartan kell kialakítani úgy, hogy a várból való rálátásban zavaró hatást ne okozzon.

57. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

• a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú;
• b) kereskedelmi, szolgáltató;
• c) igazgatási, iroda;
• d) szállás jellegű;
• e) gazdasági tevékenységi célú épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó;
• f) sport

rendeltetést is tartalmazhat

(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben meglévő lakóépület kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de nem bővíthető.

(4) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges.

(5) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(6) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein telkenként legfeljebb 1 lakó rendeltetési egység helyezhető el.

(7) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein építési helyen kívül az előkertben legfeljebb 20 m² alapterületű egyszintes portaépület helyezhető el.

(8) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:

58. § (1) Gksz-1 építési övezetben az oldalkert 4,0 m, a hátsókert 10,0 m.

(2) Gksz-1 építési övezetben a beépítési mód szabadon álló. Amennyiben a kialakult beépítési mód ettől eltérő, úgy az építési hely a kialakult beépítési módhoz igazodva szabadon megválasztható a telepítési távolság betartásával úgy, hogy az a szomszédos telek építési jogát ne korlátozza.

(3) Gksz-2 építési övezetben az oldalkert 7,0 m, a hátsókert 10,0 m.

(4) Gksz-3 építési övezetben üzemanyagtöltő, egyéb közösségi szórakoztató épület nem építhető.

(5) Gksz-3 építési övezetben az oldalkert 6,0 m, a hátsókert 15,0 m.

(6) Gksz-4 építési övezetben az oldalkert 6,0 m, a hátsókert 12,0 m.

(7) Gksz-4 építési övezetben új beépítés, meglévő épület átalakítása során a várból való rálátás szempontjait figyelembe kell venni.

(8) Gksz-6 építési övezetben lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(9) Gksz-6 építési övezet építési telkein az épület bontása esetén legfeljebb az eredeti kubatúrán belül építhető új épület vissza.

(10) Gksz-6 építési övezetben elhelyezkedő beépítetlen építési telken a szomszédos épület méretével megegyező, megjelenéséhez illeszkedő épület elhelyezhető.

59. § (1) Ipari terület a Szabályozási terven Gip jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban ipari létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Ipari terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

• a) környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari;
• b) kereskedelmi, szolgáltató;
• c) igazgatási, iroda;
• d) oktatási

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Ipari terület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges.

(4) Ipari terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(5) Az ipari terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:

60. § (1) Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:

• a) temető terület (K-T)
• b) szennyvíztisztító (K-Szt)

(2) A különleges terület építési övezeteiben önálló gépjárműtároló épület elhelyezése nem megengedett.

61. § (1) Különleges terület - temető a Szabályozási terven K-T jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, s az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges terület - temető építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:

62. § (1) Különleges terület – szennyvíztisztító a Szabályozási terven K-Szt jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a szennyvízelhelyezés és tisztítás technológiai és kiszolgáló építményei elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges terület - szennyvíztisztító építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:

63. § A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:

• a) Zöldterület
  • aa) Közpark (Zkp)
  • ab) Közkert (Zkk)
• b) Erdőterületek
  • ba) Védelmi (Ev)
  • bb) Közjóléti (Ek)
• c) Mezőgazdasági területek
  • ca) Általános mezőgazdasági terület (Má)
  • cb) Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
• d) Vízgazdálkodási terület:
  • da) Vízfelszín (V)
  • db) Vízbeszerzési terület (Vb)
• e) Természetközeli terület (Tk)
• f) Különleges beépítésre nem szánt terület
  • fa) turisztikai, rekreációs terület (Kb-Tur)
  • fb) fásított köztér (Kb-Kt)
• g) Közlekedési és közműterület
  • ga) Közúti (KÖu)
  • gb) Kötöttpályás (KÖk)

64. § (1) Zöldterület (közpark, közkert) a Szabályozási terven Zkp, Zkk jellel jelölt övezet, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.

(2) Zöldterület övezeteiben elhelyezhető

• a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény,
• b) a terület fenntartásához szükséges építmény,
• c) vendéglátó épület.

(3) Zkp övezetben épület nem helyezhető el.

(4) Zkk-1 övezetben

• a) A kialakítható legkisebb telekméret: kialakult
• b) A kialakítható legkisebb telekszélesség: kialakult
• c) A beépítés módja: szabadonálló
• d) A beépítettség mértéke legfeljebb: 3%
• e) A legnagyobb megengedett épületmagasság: 4,5 m
• f) Minimális zöldfelület arány: 70%.

(5) Zkk-1 övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

(6) Zkk-1 övezetben a (2) bekezdésben meghatározottak mellett hitéleti rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(7) Zkk-2 övezetben épület nem helyezhető el.

65. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, mely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.

(2) Ev övezetben épület nem helyezhető el.

66. § (1) Közjóléti erdőterület a Szabályozási terven Ek jellel jelölt, egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló erdőterület.

(2) Közjóléti erdőterület övezeteiben elhelyezhető:

• a) erdő- és vadgazdálkodási célú, illetve ahhoz kapcsolódó építmények,
• b) vendéglátó épület,
• c) oktatási, szociális épület,
• d) kutatási célú épület,
• e) szálláshely szolgáltató épület,
• f) sportépítmény.

(3) Ek-1 övezetben

• a) A kialakítható legkisebb telekméret: 5000 m²,
• b) A beépítés módja: szabadonálló,
• c) A beépítettség mértéke legfeljebb: 5%,
• d) A legnagyobb megengedett épületmagasság: 4,5 m,
• e) Közművesítettség mértéke: részleges.

(4) Ek-1 övezetben új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.

(5) Ek-2 övezetben épület nem helyezhető el.

67. § (1) A Szabályozási terven Má jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, hagyományos legelő- és gyepgazdálkodás, szőlő- illetve gyümölcstermesztés, állattartás, valamint az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.

(2) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezettel érintett területén új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.

(3) Má-1 övezetben elhelyezhető:

• a) növénytermesztéshez kapcsolódó építmények;
• b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó építmények;
• c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei.

(4) Má-1 övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 10ha (100.000m²) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 1ha (10.000m²). A birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 20%, az építhető épületek összes bruttó alapterületének legnagyobb mértéke 2000 m².

(5) Má-1 övezetben a meglévő bányászati tevékenységgel összefüggő építmény felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, új bányászati tevékenységgel összefüggő építmény nem helyezhető el.

(6) Má-1 övezetben a telekalakítás, építmény-elhelyezés feltételei a művelési ág függvényében:

68. § (1) A Szabályozási terven Má-5 jellel jelölt övezet elsősorban ökológiai növénytermesztésre, ökológiai állattartásra és ökológiai gazdálkodásra szolgáló terület.

(2) Má-5 övezetben elhelyezhető építmények:

• a) növénytermesztéshez kapcsolódó;
• b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
• c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei.

(3) Má-5 övezetben

• a) A kialakítható legkisebb telekméret: 4500 m²
• b) A kialakítható legkisebb telekszélesség: 20 m
• c) A beépítés módja: szabadonálló
• d) A beépítettség mértéke legfeljebb: 3%
• e) A legnagyobb megengedett épületmagasság: 4,5 m

(4) Má-5 övezet telkei részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.

(5) Má-5 övezet telkein lakóépület csak gazdasági épület megléte, vagy azzal egyidejű építése esetén építhető. Lakóépület legalább 6000m² nagyságú telken helyezhető el. A lakóépület alapterülete nem haladhatja meg a 3%-os beépítési mérték felét, illetve a 150m²-t.

(6) Má-5 övezet telkein legfeljebb 3 épület, a 2 ha-t meghaladó területű telkek esetében legfeljebb 4 épület helyezhető el.

(7) Má-5 övezet telkein legfeljebb 1 lakás, a 2 ha-t meghaladó területű telkek esetében legfeljebb 2 lakás létesíthető.

(8) Má-5 övezetben – a környezethez való illeszkedés érdekében - a lakóépületek homlokzati falfelületek színezésénél csak a fehér, okker, drapp, téglavörös színek és árnyalataik, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színe alkalmazható. Faburkolat, faszerkezetek esetén a fehér, szürke, barna és zöld szín is alkalmazható.

(9) Má-5 övezetben a gazdasági épületek homlokzati kialakítása során a (8) bekezdésben foglaltak mellett acélszürke, grafit és antracit színű fémlemez fedés is alkalmazható. Bitumenes zsindely, bitumenes és szálcement hullámlemez nem alkalmazható.

(10) Má-5 övezetben pince, valamint – szennyvízcsatorna-hálózat megléte esetén – medence elhelyezhető.

(11) Má-5 övezet telkein jelölt beépíthető telekrészen kívül kizárólag pince helyezhető el - az elő-, oldal- és hátsókerti szabályok megtartásával.

69. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt, a kisüzemi jellegű termelést illetve saját ellátást biztosító, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló terület.

(2) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein legfeljebb egy épület helyezhető el.

(3) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein birtokközpont nem alakítható ki.

(4) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezettel érintett területén új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.

(5) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben állattartó épület kizárólag főépület megléte esetén, vagy azzal egyidejűleg építve melléképületként helyezhető el. Az állattartó épület csak a megengedett beépítési mérték 30 %-át meg nem haladó, de legfeljebb a főépülettel megegyező bruttó alapterületű lehet.

70. § (1) Mk-1 övezetben elhelyezhető:

• a) kertészeti termelés építményei;
• b) szőlőtermesztéshez kapcsolódó építmények;
• c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei.

(2) Mk-1 övezetben

• a) A beépíthető legkisebb telekméret: 1500 m²
• b) A kialakítható legkisebb telekszélesség: 20 m
• c) A beépítés módja: szabadonálló
• d) A beépítettség mértéke legfeljebb: 3%
• e) A legnagyobb megengedett épületmagasság: 4,5 m

(3) Mk-1 övezetben elhelyezett épület bruttó alapterülete 40-60 m² lehet.

(4) Mk-1 övezetekben az utcafronti telekhatártól számított 8 méteren belül építmény nem helyezhető el.

(5) Mk-2 övezetben

• a) A beépíthető legkisebb telekméret: 1500 m²
• b) A kialakítható legkisebb telekszélesség: 20 m
• c) A beépítés módja: szabadonálló
• d) A beépítettség mértéke legfeljebb: 3%
• e) A legnagyobb megengedett épületmagasság: 4,5 m

(6) Mk-2 övezetben lakóépület csak legalább 3000m²-es telken, a létesített alapterület legfeljebb 50%-án helyezhető el. A lakóépület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 100 m²-t.

(7) Mk-2 övezetekben az utcafronti telekhatártól számított 8 méteren belül építmény nem helyezhető el.

(8) Mk-3 övezetben épület nem helyezhető el.

71. § (1) Vízgazdálkodási területek a következők:

• a) Vízfelszín (V)
• b) Vízbeszerzési terület (Vb)

(2) A Szabályozási terven V jellel jelölt övezet a folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja.

(3) A Szabályozási terven Vb jellel jelölt övezet a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik.

(4) Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos sajátos építmények helyezhetők el legfeljebb 2%-os beépíthetőséggel.

(5) A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.

72. § (1) Természetközeli terület a Szabályozási terven Tk jellel jelölt övezet.

(2) Természetközeli területen építmény – a kerékpárút műtárgyainak kivételével - nem helyezhető el, tereprendezés nem végezhető.

73. § Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:

• a) turisztikai, rekreációs terület (Kb-Tur)
• b) fásított köztér (Kb-Kt)

74. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai, rekreációs terület a Szabályozási terven Kb-Tur jellel szabályozott övezet, amely elsősorban a turizmus és az azzal kapcsolatos rekreáció céljára szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai, rekreációs terület övezeteiben elhelyezhető:

• a) turisztikai építmények;
• b) vendéglátás, szálláshely szolgáltatás építményei;
• c) közösségi szórakoztató, kulturális épület;
• d) oktatási épület.

(3) Kb-Tur övezetben

• a) A kialakítható legkisebb telekméret: 3000 m²;
• b) A beépítés módja: szabadon álló;
• c) A beépítettség mértéke: 5%;
• d) Legnagyobb megengedhető épületmagasság: 4,5 m;
• e) Minimális zöldfelület arány: 50%

(4) Kb-Tur övezet telkein legfeljebb egy lakó rendeltetési egység helyezhető el a főépületen belül.

(5) Kb-Tur övezetben a gépészeti berendezéseket takartan kell kialakítani úgy, hogy a hegyről való rálátásban zavaró hatást ne okozzon.

75. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – fásított köztér a Szabályozási terven Kb-Kt jellel szabályozott övezet, amely részben növényzettel fedett, a pihenést szolgáló közterület.

(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – fásított köztér övezeteiben elhelyezhető

• a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény,
• b) a terület fenntartásához szükséges építmény,
• c) vendéglátó épület.

(3) Kb-Kt övezetben

• a) A kialakítható legkisebb telekméret: 5000 m²;
• b) A kialakítható legkisebb telekszélesség: kialakult;
• c) A beépítés módja: szabadonálló;
• d) A beépítettség mértéke: 5%;
• e) Legnagyobb megengedhető épületmagasság: 3,5 m / kialakult;
• f) Minimális zöldfelület arány: 40%

76. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖu (közúti – országos, helyi) és KÖk (kötöttpályás) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési építmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.

(2) Közlekedési területen a közlekedési műszaki építmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló építmények, a közmű és hírközlés építményei, valamint utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.

(3) Köu és Kök övezetben elhelyezhető új épület épületmagassága nem haladhatja meg az 5,0 m-t.

(4) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja:

77. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Solymár nagyközség helyi építési szabályzatáról szóló 4/2013. (I.29) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 9/2014. (V.15.), 13/2014. (VI.26.), 18/2014. (X.10), 11/2015. (IV.30.), 1/2016. (II.3.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.