1. § (1) A rendelet hatálya Abony Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) Jelen rendeletben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a HÉSZ és a szabályozási terv módosításával van lehetőség.

2. § A rendelet alkalmazásában:

3. § (1)¹ A HÉSZ 1. mellékletét képezi az SZT-1 jelű külterület és az SZT-2 jelű belterületi Szabályozási tervlap.

(2) A szabályozás alapelemei:

(3) Más magasabb szintű jogszabállyal megállapított kötelező szabályozási elemek:

(4) A Szabályozási Terv - a Szabályozási tervlapok - tartalma:

4. § (1) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni követelmények:

Megengedett legnagyobb épületmagasság árusító pavilon esetében: 3,5 m, legnagyobb alapterület 6 m². A gyalogos forgalmat nem zavarhatja, épület bejárata elé nem helyezhető, építménytől legalább 1,20 m-re, a tűzrendészeti előírásokat is figyelembe véve helyezhető el.

(2) A közterületeket az akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.

5. § (1) A belterületbe-vonásra tervezett területeket a településszerkezeti terv és a belterületi szabályozási terv tartalmazza.

(2) A belterületi határ változtatása szabályozási terv alapján lehetséges.

6. § (1) Az országos műemléki védelem alatt álló építményeket és műemléki környezetüket az SZT-1, SZT-2 jelű szabályozási tervlap jelöli.

(2) Az országos műemléki védelem alatt álló építményeket és műemléki környezetük felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza.

7. § (1) A település közigazgatási területén lévő régészeti lelőhelyek lehatárolását az SZT-1, SZT-2 jelű szabályozási tervlap tartalmazza.

(2) Régészeti lelőhelyekre vonatkozó - a kulturális örökség védelméről szóló - törvény és a hozzájuk kapcsolódó rendeletek előírásai kötelezően betartandók.

(3) A régészeti lelőhelyek felsorolását a 2. sz. függelék tartalmazza.

8. § (1) A település közigazgatási területén az alábbi természeti értékvédelmi területek kerülnek kijelölésre:

(2) Az egyéb természetvédelmi kijelölés alá eső természeti és természetközeli állapotú területek közé a országos ökológiai hálózat területei (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület), a Natura 2000 hálózat területei tartoznak.

9. § (1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:

(2) A területfeltöltések esetén a talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyag helyezhető el, amely a talajt, talajvizet nem károsítja. Feltöltést csak hulladéknak nem minősülő inert anyaggal, beépítésre szánt területen emellett még nem szennyezett inert anyaggal lehet végezni. A mélyépítési munkák során esetlegesen felszínre kerülő szennyezett anyagok szakszerű kitermelésével és ártalmatlanításával mentesítendő a beépítésre kerülő ingatlan.

(3) Telekalakításoknál az úthálózat módosításánál úgy kell eljárni, hogy az ne segítse elő az eróziós kártételek, valamint a szélsőséges vízháztartási helyzet kialakulását.

10. § (1) A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem lehetséges. Belterületen a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. A csatornázatlan ingatlanokat a szennyvízelvezető hálózat kiépítését követő legkésőbb egy éven belül rá kell kötni a szennyvízelvezető hálózatra. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló, vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

(2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.

(3) Felszíni víztől, vagy ivóvíznyerőhelytől számított 100m-en belül állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető.

(4) Az önkormányzati engedélyezésű sekélymélységű (talajvizet termelő), 500m3/év kitermelt vízmennyiséget meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő kutaknál a megengedhető legnagyobb kútmélység (talpmélység) 15 m. A kutak létesítésénél a különböző építményektől és létesítményektől való minimális védőtávolságok: lakó épülettől 15m; melléképülettől 5 m; űrgödrös árnyékszéktől 15m, szikkasztó aknától 15m; azonos réteget beszűrőző szomszédos kúttól 25m.

11. § A település területén a kommunális hulladék szervezett gyűjtését és elszállítás, valamint a szelektív hulladékgyűjtést, az Önkormányzat által megbízott szervezetnek, vállalkozásnak kell végezni, az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően.

12. § (1) A település területén a telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút közhasználat céljára átadott területként és a közterületre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra.

(1a)² Belterületi lakó- és településközpont övezetekben újonnan kialakításra kerülő magánút szélessége legalább 12 méter.

(2) A településrendezési feladatok megvalósítása érdekében Abony város közigazgatási területén az SZT–1, SZT–2 jelű szabályozási tervlapokon jelölt új utcák kialakítása, illetve meglévő utcák szélesítése esetében a helyi közút céljára történő lejegyzés sajátos jogintézménye kerül elrendelésre.

(3)³ A település területén nyúlványos telek nem alakítható ki.

13. § (1) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

(2) Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt) gondoskodni kell.

(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

(4) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

(5) A 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt felszín közeli csapadékcsatorna építésével kell megoldani.

(6) Állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület építése, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

14. § (1) A vízellátó-hálózatra a közlekedési úton mért 100 m-enként tűzcsapot kell elhelyezni.

(2) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékhálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti, a Vt területfelhasználású területeken földalatti tűzcsapokkal kell biztosítani.

(3) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, a vezeték keresztmetszet bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, tűzi-víztároló építésével kell az oltó-vízigényt biztosítani.

15. § (1) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

(2) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.

(3) A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:

(4) Nyílt árkos vízelvezetésű utcákban az építési telkek személyi bejáratait és a gépkocsibehajtókat úgy kell kialakítani, hogy az áthidalások, illetve csőátereszek az árok szelvényét ne csökkentsék.

(5) Az csőátereszek és vízelvezető árkok tisztántartásáról, a vízfolyást gátló akadályok eltávolításáról a közterület tulajdonosa, üzemeltetője köteles gondoskodni.

(6) Az csőátereszek és vízelvezető árkok tisztántartásáról az építési telkek homlokzati szakaszán a telkek tulajdonosa, használója köteles gondoskodni.

(7) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (0,5 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(8) A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvízelvezető-hálózatba, illetve befogadóba.

(9) Karbantartás, illetve belvíz védekezés számára

16. § (1) A települést érintő nagyközép-, és középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét (nagy-középnyomású vezeték esetén 5-5 m, középnyomásnál 3-3 m) szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával megengedett.

(2) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A berendezés a külön rendeletben meghatározott szabályok szerint helyezhető el.

17. § (1) A meglévő középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatok mellett az egyéb jogszabályban rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni.

(2) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése megengedett.

18. § A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előirt magassági korlátozás betartandó.

19. § (1) Az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben a terepszint alatt elhelyezhető építmények körét az egyes építési övezetek előírásai tartalmazzák, a meglévő, kialakult beépítések esetén az építési övezetekre vonatkozóan a hiányzó beépítési paramétereket az illeszkedés elvének alkalmazásával kell az építésügyi hatósági eljárás során meghatározni.

(2)⁴ Az építési helyen belül legfeljebb két önálló melléképítmény bárhol elhelyezhető, ahol az övezeti előírás erre vonatkozóan nem rendelkezik.

(3) A belvíz által veszélyeztetett területeken – az SZT–1, SZT–2 jelű tervlapokon ábrázoltak szerint – az épületek földszinti padlószintje legalább 0,60 m-re emelendő ki a terepszinthez viszonyítva, talajvíz elleni szigetelés technológiájának kivitelezése mellett.

(4) A települési elektromos infrastruktúra hálózatok elhelyezése az új fejlesztési területek mellett a Vt (településközpont vegyes) építési övezeti érintettségű közterületeken földalatti vezetéssel történjen. Elsősorban a települési főútvonalak és terek, másodsorban az egyéb közterületek hálózatainak létesítése, rekonstrukciója, kapacitásbővítése valósuljon meg a földalatti, illetve az adott közterületek vonatkozásában az önkormányzat eseti állásfoglalása szerinti vezetéssel.

20. § (1) Az SZT–1 jelű szabályozási tervlapon jelölt meglévő természetközeli területek művelési ága megtartandó, a szélerózió mértékének csökkentése érdekében mezővédő erdősáv illetve erdőterület telepítése javasolt.

(2) Az SZT–1 jelű szabályozási tervlapon jelölt térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében hírközlő torony és szélkerék nem helyezhető el.

21. § (1) A már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás végezhető).

(2) A település területén új nyúlványos telek nem alakítható ki.

(3) Az elő-, oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.

(4) Azokon a már beépített területeken, ahol a meglévő beépítés miatt az OTÉK előírásai szerinti elő-, oldal- és hátsókert mértéke nem tartható, az építési helyet településképi szakmai konzultáció keretében kell meghatározni.

(5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az elhelyezendő új épületet az oldalsó telekhatártól mért legalább 1,0 m, legfeljebb 2,5 m távolságra kell elhelyezni. Az ellenkező oldali oldalkert az OTÉK szerint alakítandó ki.

(6) Terepszint alatti építmények a telekhatártól legalább 1 méterre helyezhetők el.

22. § (1) Erdő- vagy mezőgazdasági területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ágnak megfelelő növényi fedettség fenntartását.

(2) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket – a lakóingatlanok kivételével – legkésőbb az épületek használatba vételéig vagy a használatba vételt követő legfeljebb egy éven belül ki kell alakítani.

23. § (1) Az egyéb szabályok figyelembe vételével csak a falusias lakóterületeken, a vadaspark területén, valamint a belterületen kívül eső ipari-gazdasági, különleges mezőgazdasági üzemi, erdő- és mezőgazdasági övezetekben helyezhető el:

(2) Az állattartással kapcsolatos részletes szabályozást, valamint kedvtelésből tartott állat tartására szolgáló építmények kialakításának szabályait magasabbrendű jogszabályok tartalmazzák.

(3) Az állatok tartására szolgáló állattartó hely és állattartó telep és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények, műtárgyak kialakítása csak az ide vonatkozó jogszabályokban foglaltak alapján történhet. Az állattartó építmények létesítésekor e rendelet 3. mellékletében meghatározott védőtávolságokat és az állattartáshoz minimálisan szükséges terület meghatározást is alkalmazni kell, amelyet magasabbrendű jogszabályok határoznak meg.

24. § (1) A település külön előírásban meghatározott katasztrófa védelmi besorolásának megfelelő tartalommal elkészített katasztrófa elhárítási - védelmi terv előírásait együttesen kell alkalmazni az országos szabályzatok, valamint a helyi ár- és belvízvédelmi, tűz- és robbanásvédelmi, környezetbiztonsági előírásokkal.

(2) A település külön előírásban meghatározott katasztrófa védelmi besorolása: Abony város a II. katasztrófavédelmi osztályba sorolt település.

25. § (1) A közigazgatási területen az építmények (épületek) OTÉK normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani.

(2) Lakó-, településközponti és gazdasági övezetben ettől eltérni csak az önkormányzat parkolási rendeletében foglalt előírásainak betartásával lehet.

(3) A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha a parkolás kialakultan közterületen biztosított.

(4) Bármely nem gazdasági övezetben működő vállalkozás esetében is teljes körűen ki kell elégíteni a parkolási normákat, elsősorban a telken belül. Amennyiben ez nem lehetséges, az alábbi megoldást kell alkalmazni: az önkormányzat parkolási rendelete alapján az igények legalább 50 %-át a tulajdonos saját telkén köteles elhelyezni, a többit az Önkormányzat által kijelölt, erre alkalmas közterületen vagy egyéb telken. A saját telken kívül elhelyezésre kerülő parkolót a vállalkozónak kell megépíteni vagy a megvalósítás költségét köteles megfizetni.

(5)⁵ Új lakás építése vagy létesítése esetén, beleértve a lakás rendeltetési egységek számának változását is, parkolóhely megváltása és a normatívák szerinti parkoló igény számának csökkentése nem lehetséges.

26. § (1) A telekalakítás szabályai:

(2) Az épületekhez szükséges parkoló mennyiséget telken belül kell kialakítani.

(3) A zöldfelületi mutatóba a gyephézagos burkolatok területe nem számítható bele.

27. § (1) Az Lk-1 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető a vonatkozó jogszabályi előírásokon túlmenően:

(2a)⁶ Az építési övezetben

(3) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

(4) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

(5) Az építési övezetben melléképület a (2) bekezdés b) pontban foglaltak figyelembevételével elhelyezhető, az alábbi szabályok alkalmazásával:

28. § (1) Lk-2 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető a vonatkozó jogszabályi előírásokon túlmenően

(2a)⁷ Az építési övezetben telkenként legfeljebb két lakás létesíthető.

(3) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

(4) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

(5) Az építési övezetben melléképület a (2) bekezdés b) pontban foglaltak figyelembevételével elhelyezhető, az alábbi szabályok alkalmazásával:

29. § (1) Lk-3 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a vonatkozó jogszabályi előírásokon túlmenően

(2a)⁸ Az építési övezetben

(3) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

(4) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

30. § (1) Az Lke-1 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a vonatkozó jogszabályi előírásokon túlmenően

(2a)⁹ Az építési övezetben:

(3) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

(4) Az építési övezetben melléképület a (2) bekezdés d) pontban foglaltak figyelembevételével elhelyezhető, az alábbi szabályok alkalmazásával:

(5) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

31. § (1) Lke-2 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a vonatkozó jogszabályi előírásokon túlmenően

(2a)¹⁰ Az építési övezetben telkenként legfeljebb két lakás létesÍthető.

(3) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

(4) Az építési övezetben melléképület a (2) bekezdés d) pontban foglaltak figyelembevételével elhelyezhető. A lakóépülettel azonos oldalhatáron a főépülettel legfeljebb azonos épületmagassággal építhető.

(5) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

32. § (1) Lf-1 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a vonatkozó jogszabályi előírásokon túlmenően

(2a)¹¹ Az építési övezetben telkenként legfeljebb két lakás létesíthető.

(3) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

(4) Az építési övezetben melléképület a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével elhelyezhető, az alábbi szabályok alkalmazásával:

(5) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

33. § (1) Lf-2 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a vonatkozó jogszabályi előírásokon túlmenően

(2a)¹² Az építési övezetben telkenként legfeljebb két lakás létesíthető.

(3) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

(4) Az építési övezetben melléképület a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével elhelyezhető. A lakóépülettel azonos oldalhatáron a főépülettel legfeljebb azonos épületmagassággal építhető.

(5) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

34. § (1) Lf-3 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a vonatkozó jogszabályi előírásokon túlmenően

(2a)¹³ Az építési övezetben telkenként legfeljebb két lakás létesíthető.

(3) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

(4) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

35. § (1) Az építési övezetekben elhelyezhető épület:

(2) Az építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

36. § (1) A Vt-1 jelű építési övezet előírásai:

(2) Azokon a beépült területeken, ahol a beépítési mód az előírások alapján nem tartható, a telek beépítési módját a helyszíni adottságok alapján településképi szakmai konzultáció keretében kell meghatározni.

37. § (1) A Vt-2 jelű építési övezet előírásai:

(2) Azokon a beépült területeken, ahol a beépítési mód az előírások alapján nem tartható, a telek beépítési módját a helyszíni adottságok alapján településképi szakmai konzultáció keretében kell meghatározni.

(3)¹⁴ Az építési övezetben telkenként legfeljebb két lakás létesíthető.

37/A. §¹⁵ (1) A Vt-3 jelű építési övezet előírásai:

(2) Azokon a beépült területeken, ahol a beépítési mód az előírások alapján nem tartható, a telek beépítési módját a helyszíni adottságok alapján településképi szakmai konzultáció keretében kell meghatározni.

38. § (1) Az építési övezetekben az elő-, oldal- és hátsókert legkisebb mélységét az OTÉK vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani.

(2) Az építési övezetekben megadott legnagyobb épületmagasság értékét csak az övezetben megengedett tevékenységhez technológiai okból szükséges létesítmények, toronyszerűnek minősülő építmények, valamint a hírközlést szolgáló antennatornyok létesítése esetén szabad meghaladni, a toronyszerű építmény magassága – antennatartó torony kivételével – legfeljebb a megengedett épületmagasság kétszerese lehet.

(3) Az építési telkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület minden megkezdett 200 m²-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.

(4) Az építési övezetek területén a lakó-, és vegyes területek felőli telekhatár mentén legalább 5 m szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki.

39. § (1) A Gksz-1 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épületek a vonatkozó jogszabályi előírásokon túlmenően:

(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:

(4) Az építési övezetben terepszint alatti építmények elhelyezhetők.

40. § (1) A Gksz-2 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épületek a vonatkozó jogszabályi előírásokon túlmenően:

Igazgatási vagy egyéb irodaépület.

(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:

(4) Az építési övezetben terepszint alatti építmények elhelyezhetők.

41. § (1) A Gip-1 jelű egyéb ipari építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhetők a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(3) Az építési övezetben terepszint alatti építmények elhelyezhetők.

(4) Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.

42. § (1) A Gip-2 jelű jelentős mértékű zavaró hatású építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épületek a vonatkozó jogszabályi előírásokon túlmenően:

a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(3) Az építési övezetben terepszint alatti építmények elhelyezhetők.

(4) Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.

43. § (1) A Gip-3 jelű egyéb ipari építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhetők a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(3) Zöldfelület legkisebb mértéke: 35%, melyen háromszintű, gyep és 40 db cserje/150 m2, és 1 db nagy lombkoronájú fa / 150 m2 növényzet telepítése kötelező. Az SZT-2 szabályozási tervlapon a csatlakozó telekhatárok mentén jelölt 10,00 m szélességű fásított védőterületet kell kialakítani a csatlakozó területfelhasználások védelme érdekében.

(4) Az építési övezetben terepszint alatti építmények elhelyezhetők.

(5) Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.

43/A. § (1) A Gá-1 jelű általános gazdasági terület építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhetők a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár-rendeltetésű építmények.

(3) Az övezetben elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül

(4) Az építési övezetben önálló lakóépület nem helyezhető el. Egy telken kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül.

(5) Az építési övezetben terepszint alatti építmények elhelyezhetők. Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.

44. § (1) A különleges területek építési övezeteibe a város területén a sport- és pihenőpark területek (KSp, KP, KPp, KMt), a strand területe (Kstr), a szociális intézmények területe (KSzoc), a vadaspark területe (KVad), a mezőgazdasági üzemi terület (KMü), a szennyvíztisztító (KSzv) és a hulladékudvar területe (KHull) tartozik.

(2) Az övezetek területén az állattartó területek és a vadaspark területének kivételével haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

45. § (1) A KSp jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben sportolási célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény és a technológiához szükséges műtárgyak helyezhetők el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület, vendéglátóépület és ehhez kapcsolódó vendéglátási, szolgáltatási létesítmények).

(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(4) Az építési övezetben terepszint alatti létesítmények közül csak a rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények, műtárgyak helyezhetők el.

46. § (1) A KP jelű építési övezet előírásai:

(2)¹⁶ Az építési övezetben sportolási és rekreációs, szabadidős célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény és a technológiához szükséges műtárgyak helyezhetők el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület, vendéglátóépület, szállás és ehhez kapcsolódó vendéglátási, szolgáltatási létesítmények).

(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(4) Az építési övezetben terepszint alatti létesítmények közül csak a rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények, műtárgyak helyezhetők el.

47. § (1) A KPp jelű építési övezet előírásai:

(2) Az övezetben a pihenő, nyaralópark rendeltetésnek megfelelő és az üzemeltetéshez szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el, valamint elhelyezhető rendezvényház, szálláshely, vendéglátóegység, sportolási, rekreációs célú épület, építmény és a tulajdonos, használó részére legfeljebb 2 darab különálló lakás.

(3) A megengedett beépítettség legfeljebb 10% az 1 ha-t meghaladó, 15% a 0,5-1,0 ha közötti telekméret esetén.

(4) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(5) Az építési övezetben terepszint alatti létesítmények közül csak a rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények, műtárgyak helyezhetők el.

(6) Az építési övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét csak az övezetben megengedett tevékenységhez technológiai okból szükséges létesítmények, toronyszerűnek minősülő építmények létesítése esetén szabad meghaladni, a toronyszerű építmény magassága – antennatartó torony kivételével – legfeljebb a megengedett épületmagasság kétszerese lehet.

48. § (1) A KMt jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben a strand, az uszoda, és mozgásszervi rehabilitáció (fizioterápia) rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges épületek, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény és vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület és a technológiához szükséges műtárgyak helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

49. § (1) A KStr jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben a strand és mozgásszervi rehabilitáció (fizioterápia) rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges épületek, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény és szálláshely szolgáltató épület és a technológiához szükséges műtárgyak helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(4) Az építési övezetben terepszint alatti létesítmények közül csak a rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények, műtárgyak helyezhetők el.

50. § (1) A KSzoc jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben egészségügyi célú, szociális létesítmények épületei és ezekkel összefüggő kiszolgáló létesítmények, épületek, építmények helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

(4) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

51. § (1) A KMü jelű építési övezet előírásai:

(2) Az övezetben az állattartáshoz kapcsolódó rendeltetésnek megfelelő, a funkcióhoz szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el. Az építési övezetben a tulajdonos vagy üzemeltető részére legfeljebb 2 db szolgálati lakás elhelyezhető.

(3) Az építési övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét csak az övezetben megengedett tevékenységhez technológiai okból szükséges létesítmények, toronyszerűnek minősülő építmények létesítése esetén szabad meghaladni, a toronyszerű építmény magassága – antennatartó torony kivételével – legfeljebb a megengedett épületmagasság kétszerese lehet.

(4) Az új állattartó építmények korszerű technológiával létesítendők.

(5) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40%, melyből termett talajon háromszintű növényzet telepítése kötelező a biológiai aktivitásérték szinten tartása céljából.

(6) Állattartó telep bővítése és új állattartó telep létesítése esetén az újonnan kialakuló telep telkén belül a szabályozási terven (SZT–2 jelű tervlap) jelöltek szerint védőfásítás kialakítása kötelező.

(7) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

(8) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

52. § (1) A KSzv jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben a szennyvíztisztító technológiának és az üzemeltetésnek megfelelő épületet, építményt és műtárgyakat, továbbá a megújuló energia előállításához szükséges építményt, műtárgyat lehet elhelyezni.

(3) Az építési övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét csak az övezetben megengedett tevékenységhez technológiai okból szükséges létesítmények, toronyszerűnek minősülő építmények létesítése esetén szabad meghaladni, a toronyszerű építmény magassága – antennatartó torony kivételével – legfeljebb a megengedett épületmagasság kétszerese lehet.

(4) A telep bővítési területének telekhatárai mentén legalább 15,00 m szélességű többszintes védőfásítást kell kialakítani.

(5) Az építési övezet védőtávolságán belül (300 m) lakóépület nem helyezhető el.

(6) Az építési övezetben terepszint alatti létesítmények és melléképítmények közül csak a technológiának megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények, műtárgyak helyezhetők el.

53. § (1) A KHull jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben a hulladékudvar rendeltetésének megfelelő épületeket, építményeket, műtárgyakat, technológiai berendezéseket lehet elhelyezni.

(3) A telep bővítési területének telekhatárai mentén legalább 15,00 m szélességű többszintes védőfásítást kell kialakítani.

(4) Az építési övezetben terepszint alatti építmény nem helyezhető el.

(5) Melléképítmények közül csak a terület rendeltetésének megfelelő, technológiával kapcsolatos építmények helyezhetők el.

54. § (1) A KVad jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben az állatkert, vadaspark rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges épületek és kiszolgáló építmények, létesítmények helyezhetők el. Az építési övezetben elhelyezhető állatkifutó, karám, állatbemutató, madárház, állatbemutató medence, terrárium, növényház és az üzemeltetéshez szükséges műtárgyak.

(3) Az építési övezetben terepszint alatti létesítmények közül csak a rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények, műtárgyak helyezhetők el.

(4) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

(5) A terület be nem épített részén elsősorban zöldfelületek (parkosított területek, védőzöldsávok, sport-, játszó- és pihenőkertek, gyepes sportpályák) alakítandók ki – az övezet legalább 70%-án. A be nem épített területrészen kialakíthatók továbbá a terület használatához, belső közlekedéshez szükséges utakon, parkolókon, tereken, díszburkolatokon túl vízfelületek (mesterséges tavak, vízmedencék, stb.) is.

55. § (1) A közlekedési területek szélességét a szabályozási terv szerint biztosítani kell. Mellettük csak akkor és úgy szabad építményt elhelyezni, amennyiben annak esetleges védőövezete sem érinti korlátozóan az út használati értékét.

(2) Az országos és gyűjtőutakat kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és a belterületi, illetőleg beépítésre szánt területek menti szakaszain kétoldali járdával kell kiépíteni. A kiszolgáló utakat egy- vagy kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és legalább egyoldali járdával kell kiépíteni.

(3) Az országos úthálózat részét képező utaknál a közlekedési területek védőterületén belül építmény a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával létesíthető. A védőterület értéke a gyorsforgalmi és főutak külterületi szakaszán az úttengelytől mért 100–100 m, az utak külterületi szakaszán az úttengelytől mérve 50-50 m.

(4) A gyorsforgalmi utak tengelyétől mért 250–250 m védőtávolságán belül nem jelölhető ki új beépítésre szánt terület a gazdasági területek illetve a nyersanyag kitermelés, nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület, és a hulladékkezelő, -lerakó területek kivételével.

(5) A külterületi önkormányzati utak (mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak) esetén az út tengelyétől mért 10-10 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.

(6) Az országos közforgalmú vasútvonal mentén 50 m széles védősávot kell biztosítani, amelyen belül a kezelő hozzájárulásával helyezhető el építmény.

56. § (1) Közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület Abony közigazgatási területén az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgáló területek.

(2) Az általános közlekedési és közműterületet a szabályozási terv KÖu jelű, a kötöttpályás közlekedési területet KÖk jelű övezetekbe sorolja.

(3) A tervezett közlekedési területeket, létesítményeket, azok szabályozási szélességeit a szabályozási terv tartalmazza.

(4) A KÖu övezetek előírásai:

(5) A közutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.

(6) A KÖk övezet a vasútvonal területe, meglévő nemzetközi vasúti fővonal a Budapest Nyugati – Nyíregyháza (Csop – Ukrajna) viszonylatban. A terület szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.

(7) A KÖk övezet előírásai:

57. § (1) A zöldterületi övezetekben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.

(2) A zöldterületek övezeteiben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; továbbá: építménynek minősülő antennatartó szerkezet és zászlótartó oszlop helyezhetők el.

58. § (1) A Zkk-1 jelű zöldterületi övezet előírásai:

(2) Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

59. § (1) A Zkk-2 jelű zöldterületi extenzív közpark övezet előírásai:

(2) Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

60. § (1) Az erdő övezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek.

(2) Az erdő övezetekben erdészeti létesítmények csak az erdőterület nyilvántartásban lévő területeken létesíthetők. A kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés.

(3) Országos ökológiai hálózat magterület, ökofolyosó; Natura 2000 terület; országos, vagy helyi jelentőségű természetvédelmi terület által érintett erdőterületek telkei nem építhetők be.

61. § Az Ev jelű védelmi erdőterület övezetének telkei nem építhetők be.

62. § (1) Az Eg jelű gazdasági erdőterület övezeti előírásai:

(2) Az övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez technológiai okokból szükséges építmények (pl. magasles) legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(3) Az övezetben elsősorban erdőgazdálkodási célokat szolgáló építmények, valamint a természetvédelem és vadgazdálkodás építményei helyezhetők el. Az övezetben más jellegű, nem erdőgazdasági célú épület nem helyezhető el. Az építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy az az értékes erdőállományt, természeti területet, illetve erdészetileg értékes termőhelyet nem érintheti és nem zavarhatja.

63. § (1)¹⁷ A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei és lakóépület helyezhetők el, továbbá mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű és vendéglátó épület is elhelyezhető.

(2) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.

(3) Az épületek a közterülettel határos telekhatártól legalább 10 méterre, a szomszédos telekhatártól minimum 5 méterre és a hátsó telekhatártól minimum 6 méterre helyezhetők el.

(4) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.

(5) Országos ökológiai hálózat magterület, ökofolyosó; Natura 2000 terület; országos, vagy helyi jelentőségű természetvédelmi terület által érintett mezőgazdasági területek telkei nem építhetők be.

(6) Az övezetekben a gyepterületek kivételével szélkerék létesíthető.

(7) A szélkerék magassága az egyes övezetekben meghatározott legnagyobb épületmagasság maximum másfélszerese lehet, azonban ha tájképileg értékes látványt takar, akkor nem telepíthető.

(8) Az épületek földszinti padlószintje maximum 75 cm-rel emelhető ki a terepszinthez viszonyítva.

64. § Má-k jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezet telkei nem építhetők be.

65. § (1) A farm- és tanyagazdasági általános mezőgazdasági övezetekben az építmények elhelyezéshez szükséges telek, illetve terület kialakítások módjai:

(2) Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén lakóépület és az agroturizmus kiszolgáló építményei is létesíthetők. A birtokközpont telkén mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű és vendéglátó épület is elhelyezhető.

(3) Az övezetben az építmények elhelyezésének előírásai:

(4) Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:

(5) Az övezetben a melléképítmények közül:

66. § (1) A farm- és tanyagazdasági általános mezőgazdasági övezetekben a birtoktest, birtokközpont építési feltételeire vonatkozó kiegészítő előírások

(2) A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m2 nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.

(3) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 300 m-re kell lennie a meglévő, illetve a tervezett belterület határtól.

(4) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell a hozzá tartozó birtoktest összes telkének ingatlan-nyilvántartási adatait. A birtoktest birtokközponton kívül eső telkei nem építhetők be és ezt a nyilvántartásba is be kell jegyezni.

(5) Az 50.000 m2-nél kisebb területű birtoktest meglévő telkein a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem megengedett.

67. § Az Má-t1 jelű farm- és tanyagazdasági általános mezőgazdasági övezetben - a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek minél nagyobb arányú művelésben tartása érdekében -a birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező, önálló telek építési feltételeire vonatkozó kiegészítő előírások

68. § Az Má-t2 jelű farm- és tanyagazdasági általános mezőgazdasági övezetben - a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek minél nagyobb arányú művelésben tartása érdekében -a birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező, önálló telek építési feltételeire vonatkozó kiegészítő előírások

69. § (1) Az Mk1 jelű övezet előírásai:

(2) Az Mk2 jelű övezet előírásai:

70. § (1) A vízgazdálkodási területet a szabályozási terv V és VÜ jelű övezetekbe sorolja.

(2) A V jelű övezet előírásai: a jelentősebb belvízelvezető-, öntözőcsatornák területei. Az övezetbe a kisvízfolyások meder és part területei és egyes tavak területe tartozik.

(3) Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő építmények helyezhetők el.

(4) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.

(5) A Vü jelű övezet előírásai: vízbeszerzési, vízmű területek, vízgazdálkodási üzemi területei.

(6) a) Az övezetben a vízbeszerzéshez, vízkezeléshez, vízkárelhárításhoz szükséges építmények, műtárgyak, berendezések helyezhetők el – a vonatkozó ágazati jogszabályok betartása mellett.

71. § Az övezet telkei nem építhetők be.

72. § (1) A beépítésre nem szánt különleges területek övezeteibe a pihenőpark terület (KbPp), a temető és kegyeleti park területek (KbT-1, KbT-2), a horgásztó terület (KbHo), a vásártér területe (KbVá), a bányaterületek (KbB), a megújuló energia hasznosításra szolgáló terület (KbEn) tartozik.

(2) Az övezetek területén az előkert mérete minimum 5 méter.

(3) A különleges területek zöldfelületi fedettségét legalább 80%-ban – a konkrét övezet előírásai szerint kivételesen min. 65%-ban - kell biztosítani, a vízátnemeresztő burkolatok aránya nem haladhatja meg a telekterület 10%-át.

(4) Az övezetekben a melléképítmények közül közmű-csatlakozási és -pótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

73. § (1) A KbPp jelű építési övezet előírásai:

(2) A területen a pihenő, nyaralópark rendeltetésnek megfelelő és az üzemeltetéshez szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el, valamint elhelyezhető rendezvényház, szálláshely, vendéglátóegység, sportolási, rekreációs célú épület, építmény és a tulajdonos, használó részére legfeljebb 1 darab különálló lakás.

(3) Az övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(4) Az övezetben terepszint alatti létesítmények közül csak a rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények, műtárgyak helyezhetők el.

73/A. § (1) A KbPp-2 jelű építési övezet előírásai:

(2) A területen a pihenő, nyaralópark rendeltetésnek megfelelő és az üzemeltetéshez szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el, valamint elhelyezhető rendezvényház, szálláshely, vendéglátóegység, sportolási, rekreációs célú épület, építmény és a tulajdonos, használó részére legfeljebb 1 darab különálló lakás.

(3) Az övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

74. § (1) Az övezet főbb építési paraméterei:

(2) Az övezetekben a temető és az ezzel a funkcióval összhangban lévő épület, építmény helyezhető el.

(3) A legnagyobb épületmagasság értéke temetőkápolna esetén 7,5 m.

(4) A temető kialakult zöldfelületi fedettségének mértéke nem csökkenthető.

(5) A meglevő temető védőtávolsága 50 m. A védőtávolság a szomszédos területek már meglévő beépítése esetén a következőképpen értendő:

(6) A temetők 50 m-es védőtávolságán belül gazdasági és haszonállattartás céljára szolgáló építmények, valamint az első vízadó rétegre telepített kutak nem létesíthetők.

(7) Az övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

75. § (1) Az övezet főbb építési paraméterei:

(2) Az övezetekben a temető és az ezzel a funkcióval összhangban lévő épület, építmény helyezhető el.

(3) A legnagyobb épületmagasság értéke temetőkápolna esetén 7,5 m.

(4) A temető kialakult zöldfelületi fedettségének mértéke nem csökkenthető.

(5) Az övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

76. § (1) Az övezet főbb építési paraméterei:

(2) A horgásztó területén elhelyezhető az üzemeltetéshez kapcsolódó épület (őrház, csónaktároló), horgászstég, esőbeálló, csónakkikötő, padok, hirdetőtábla.

(3) A területen kerítés, belső kerítés, szabad lépcső, előlépcső, terasz, továbbá a kerti építmények, utcabútorok és köztárgyak (pihenőpad, hulladékgyűjtő, kerékpártároló) valamennyi fajtája elhelyezhető. Építhető továbbá valamennyi melléképítmény - siló és trágyatároló kivételével.

(4) Az övezet be nem épített részén elsősorban zöldfelületek (sportpályák, gyepes felületek, ligetek, fásított területek, védőzöldsávok, sport- játszó és pihenőkertek) alakítandók ki – legalább a telekterület 75%-án. A be nem épített területrészen kialakíthatók továbbá a terület használatához, belső közlekedéséhez szükséges burkolatokon túl vízfelületek (mesterséges tavak, vízmedencék, stb.) is.

77. § (1) Az övezet főbb építési paraméterei:

(2) Az övezetben nagy zöldfelülettel rendelkező, időszakos használatú szabadtéri vásártér alakítható ki, az ehhez szükséges kiszolgáló építményekkel, valamint a terület fenntartásához és használatához szükséges épületekkel.

(3) A vásártér területén elhelyezhető állatátvevő, hirdetőtábla.

78. § (1) Az övezet főbb építési paraméterei:

(2) Az övezetben a speciális bányaövezet üzemeltetéséhez kapcsolódó építmények épületek helyezhetők el.

(3) Épületnek nem minősülő toronyszerű építmény legnagyobb magassága 7,5 m.

79. § (1) A KbEn jelű övezet előírásai:

(2) Az övezetben megújuló energiaforrásokat hasznosító telep építhető és tartható fenn.

(3) Az övezet telekhatára mellett a szabályozási terven jelöltek szerint védőfásítás telepítése kötelező.

(4) Az övezetben elhelyezhető melléképítmények és létesítmények a következők:

80. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a 11/ 2013. (IV. 29.) sz. rendelet(ek).

(3) Ez a rendelet a Abony Város Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és a város honlapján való közzététellel kerül kihirdetésre.