Erdőkertes Önkormányzat Képviselő-testületének

20/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Erdőkertes Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3)-(4) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, a 115. § (3) bekezdésében és 132. § (4) bekezdés b)-d) pontjaiban, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, 42. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) Ezen rendelet hatálya Erdőkertes Önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, és életvitelszerűen Erdőkertesen lakó, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1) – (3) bekezdése szerinti, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (1) bekezdése szerinti jogosultakra terjed ki.

(2)  Amennyiben a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

2. Szociális rászorultság

2. § (1) Jelen rendelet alkalmazása során szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki az egyes ellátási formáknál meghatározott jövedelemhatárt, valamint a Szt. által meghatározott vagyoni értéket nem haladja meg.

(2) Az e rendeletben szabályozott támogatások csak akkor biztosíthatók, ha az egyének önmagukért és családjukért kellő felelősséget vállalnak, és elvárható módon közreműködnek anyagi és szociális helyzetük jobbításáért. A szociális ellátásokat a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét egységben kell vizsgálni.

(3) Nem tekinthető szociálisan rászorultnak:

a) az aktív korú munkaképes kérelmező, illetve a vele közös háztartásban élő aktív korú munkaképes közeli hozzátartozója, aki önhibájából munkát nem vállal, ideértve a közfoglalkoztatást is,

b) az a kérelmező, aki valamely jogszabály által biztosított, vagy a bíróság által jogerősen megítélt rendszeres pénzellátásra szerzett jogát önhibájából nem érvényesíti.

3. Az ellátások formái

3. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális ellátás nyújtható.

(2)  Rendszeres pénzbeli ellátások:

a) aktív korúak ellátása

aa) foglakoztatást helyettesítő támogatás

ab) rendszeres szociális segély

b) ápolási díj az Szt. 43/B. §-a alapján.

(3) Önkormányzati segély

(4) Természetbeni ellátások:

a) közgyógyellátás

b) köztemetés

c) szociális étkeztetés

d) gyermekintézményi étkeztetés

e) adósságkezelési szolgáltatás (továbbiakban együtt: szociális ellátások).

4. Eljárási szabályok

4. § (1) A Képviselő-testület az Szt-ben, valamint az e rendeletben meghatározott szociális ellátásokból a polgármesterre az alábbi feladat- és hatásköröket ruházza át:

a) önkormányzati segély

b) szociális étkeztetési térítési díjkedvezmény

c) gyermekintézményi térítési díjkedvezmény

d) méltányossági közgyógyellátás

e)méltányossági ápolási díj

f) adósságkezelési szolgáltatás

g) szociális intézménybe történő beutalás.

(2) A polgármester az Szt. felhatalmazása alapján köztemetés ügyekben eredeti hatáskörben jár el.

(3) A polgármester a szociális ellátás tárgyában határozattal (végzéssel) dönt. Ellenérdekű ügyfél hiányában a kérelemnek helyt adó határozat esetén egyszerűsített határozat hozható.

(4) A polgármester rendkívüli élethelyzet, vagy életveszély esetén e rendeletben meghatározott feltételektől eltérhet, azonban ennek okát a határozatban külön meg kell indokolni.  

(5) A jegyző az Szt. felhatalmazása alapján eredeti hatáskörben jár el az aktív korúak ellátása ügyében.

(6) A polgármester határozata ellen Erdőkertes Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezni. A képviselő-testület által másodfokon hozott határozat felülvizsgálatát – jogszabálysértésre való hivatkozással – bíróságtól lehet kérni.

(7) A jogorvoslati kérelmeket az elbírálásra jogosult szervnek címezve, az I. fokon eljáró hatósághoz kell benyújtani.

5. § (1) E rendeletet az Szt-vel, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006 (III.27.) Kormányrendelettel (a továbbiakban: Vhr.), az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006.(III.27.) Kormányrendelettel, a Gyvt-vel, valamint a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10) Kormányrendelettel (a továbbiakban: Gyer.) együtt kell alkalmazni.

(2) A szociális ellátások megállapítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem – ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg - egész évben folyamatosan benyújtható postai küldeményként vagy személyesen a Polgármesteri Hivatalban.

6. § (1) A kérelem elbírálásához az eljáró hatóság köteles bekérni az Szt-ben, a Vhr-ben, a Gyer-ben, valamint a jelen rendeletben meghatározott iratokat.

(2) E rendelet által szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles nyilatkozni saját és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól, valamint köteles ezeket igazolni. A vagyoni helyzetet a Vhr. 1. számú melléklete, a jövedelmet a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell igazolni, ide nem értve az Önkormányzat, illetve a jegyző által megállapított jogosultságokat.

(3) A szociális ellátások megállapításakor a jövedelem számításánál irányadó időszakra az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A jövedelmet

a) a munkabérről, munkáltató által fizetett táppénzről a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás,

b)  vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó és Vámhivatal igazolása és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozat,

c) álláskeresési támogatás esetén a Pest Megyei Kormányhivatal Gödöllői Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége (a továbbiakban: Munkaügyi Kirendeltség) megállapító határozata és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,

d) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás és árvaellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző havi igazolószelvény, bankszámlakivonat, valamint a tárgyév január hónapban kapott nyugdíjösszesítő igazolás

e) a gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző havi postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat vagy az összeg átadásáról szóló és büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozat,

f) az állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhatóság határozata,

g) ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás,

h) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagról szóló nyilatkozat

i) egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozat

(a továbbiakban együtt: jövedelemigazolás) igazolja.

5. A 16. életévet betöltött gyermek esetén a nappali oktatás munkarendje szerinti vagy felsőfokú intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányokat iskolalátogatási igazolással kell igazolni.
6. A házasság felbontását, illetve a gyermektartásdíjat bírósági ítélettel, vagy ezirányú eljárás megindításáról kiállított igazolással kell igazolni.

(7) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Hivatal ellenőrizheti:

a) megkeresi az illetékes nemzeti adó- és vámhivatalt,

b) megkeresi a polgárok személyi adat és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) megkeresi a helyi adó csoportot,

d) megkeresi az igazolást kiállító szervet, munkáltatót,

e) elrendeli környezettanulmány készítését.

7. § (1) A szociális ellátásra való jogosultság megállapítására, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Képviselő-testület e rendelet hatálya alá tartozó ellátások vonatkozásában kizárja az elektronikus ügyintézés lehetőségét.

8. §   (1) A Polgármesteri Hivatal

            a) a beérkezett kérelmet döntésre előkészíti,

         b) a kérelem elbírálását követően gondoskodik annak végrehajtásáról,

         c) a megállapított pénzbeli ellátás kifizetéséről, folyósításáról intézkedik,

d) a támogatásra való jogosultságot folyamatosan figyelemmel kíséri, szükség esetén jelzéssel él a döntésre jogosult szerv felé.

(2) Amennyiben az ellátás célja pénzbeli kifizetéssel nem biztosítható, a kérelem elbírálására jogosult dönthet a pénzösszegnek közvetlenül a szolgáltatóhoz, vagy az ellátást biztosító intézményhez való utalásáról.

(3) A határozatlan időre, illetve az egy évnél hosszabb időtartamra megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha jogszabály vagy jelen rendelet másként nem rendelkezik – két évente legalább egyszer felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati eljárásra, valamint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének változása esetén az ellátások összegének felülvizsgálatra a Szt. előírásai szerint kell eljárni.

(4) A támogatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, jövedelmi, vagyoni viszonyai változását, annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles az elbírálásra jogosult szervnek bejelenteni.

9. §   Nem jogosult az e rendeletben foglalt pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokra az a személy, akinek tartását tartási-, öröklési-, életjáradéki szerződésben vállalták, illetve aki ilyen szerződést kötött.

10. § E rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szt. 4. §-ában, a Gyvt. 5. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

5. A pénzbeli ellátások folyósításának és elszámolásának szabályai

11. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése a házi pénztárból vagy pénzintézeti átutalással történik.

(2) A rendszeres szociális ellátásokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(3) A pénzösszeg folyósítása, illetve kifizetése a polgármesteri hivatal pénzügyi irodájának feladata, amely további feladatként

a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet,

b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról.

(4) A kérelem elbírálására jogosult szerv döntésétől függően a pénzbeli támogatások természetbeni formában is megállapíthatóak, ha tartani lehet attól, hogy a kérelmező a segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel. A támogatás felvételére a Veresegyház Kistérség Esély Szociális Alapellátási Központ Családsegítő Szolgálat (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) családgondozója jogosítható fel, aki a döntés közlésétől számított 15 napon belül a felhasznált összegről számlával, nyugtával köteles elszámolni a pénzügyi iroda felé.

6. A jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése

12. § (1) Az Szt. 17.§-ában foglaltak szerint jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, vagy csökkenthető, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(2) Kérelem alapján a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, amelynek időtartama nem lehet hosszabb 12 hónapnál.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

7. Aktív korúak ellátása

13. § (1) Az önkormányzat az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében közfoglalkoztatást szervez, melynek keretében a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani.

(2) A közfoglalkoztatásban részesülő köteles:

a) a számára felajánlott munkát elfogadni

b) munkára képes állapotban megjelenni a munkavégzés kezdetekor

c) munkavégzés során a munkaeszközt, védőfelszerelést rendeltetésszerűen használni.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, akkor együttműködési kötelezettségét megszegőnek minősül, és az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni.

14. § (1) A jegyző annak az aktív korúak ellátására jogosult egészségkárosodottnak nem minősülő személynek (a továbbiakban: rendszeres szociális segélyezett) rendszeres szociális segélyt állapít meg, aki

a) krónikus-, pszichés- vagy szenvedélybetegséggel küzd és gyógykezelésben részesül, 3 hónapnál nem régebbi háziorvosi, vagy szakorvosi igazolással, vagy

b) a munkaképességét legalább 40 %-ban elvesztette, aki legalább 30%-os  egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs  hatóság komplex minősítése alapján a 70 %-os mértéket nem haladja meg, a rehabilitációs bizottság szakvéleményével, vagy

c) a közfoglalkoztatás keretében elvégzett foglalkozás egészségügyi vizsgálat eredményeként alkalmatlan minősítést kapott, a foglalkozás egészségügyi orvos által kiadott igazolással vagy

d) 1-8 osztályt végzett, alacsony tudásszinttel, gyenge kommunikációs készséggel rendelkezik, és ez nem teszi lehetővé a rendszeres és elvárható teljesítményt, iskolai végzettséget igazoló dokumentummal

kell igazolni.

(2) A rendszeres szociális segélyezett a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni a Családsegítő Szolgálattal, amelynek keretében:

a) a Családsegítő Szolgálatnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,

b) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó, az életvitelét segítő programokról,

c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, Családsegítő Szolgálattal kapcsolatot tart, az általuk előírt időpontban megjelenik,

d) körülményeiben, lakcímében bekövetkezett változást haladéktalanul, de legkésőbb a változást követő15 napon belül bejelenti.

(3) A Családsegítő Szolgálat kötelezettségei:

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján nyilvántartásba veszi,

b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt az együttműködés menetéről és a Családsegítő Szolgálat által az életvitelét, beilleszkedését segítő programokról,

c) a rendszeres szociális segély folyósításának érdekében együttműködési megállapodást köt a segélyezettel,

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyezettel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedését segítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyezett bevonásával – módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) a kapcsolattartásról a családsegítő esetnaplót vezet.

(4) A rendszeres szociális segélyezett életvitelét, beilleszkedését segítő programok típusai:

a) életmódot formáló foglalkozások: az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó egyéni és csoportos megbeszélések, foglalkozások,

b) egészséges életmódot segítő programok: szűrőnapok, egészségnap,

c) egészségmegőrzéssel és az egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos tanácsadások,

d) napi életvitelhez kapcsolódó klubfoglalkozások,

e) más ellátáshoz való juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról,

f) munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel.

(5) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

a) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő Szolgálatnál, és nem kezdeményezi együttműködőként történő nyilvántartásba vételét,

b) a beilleszkedést segítő programokról nem állapodik meg a Családsegítő Szolgálattal,

c) a Családsegítő Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását 3 napon belül háziorvosi vagy szakorvosi igazolással nem igazolja,

d) a számára előírt foglalkozásokon, tanácsadáson nem vesz részt,

e) a beilleszkedését, életvitelét segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre.

(6) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a Családsegítő Szolgálat öt napon belül írásban, új határidő kitűzésével felhívhatja a jogosultat, hogy tegyen eleget a jogerős határozatban, illetve az együttműködési megállapodásban foglaltaknak, egyidejűleg tájékoztatja arról, hogy az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén az aktív korú ellátásra való jogosultsága megszűntetésre kerül.

15. § A rendszeres szociális segély megállapítására, felülvizsgálatára, megszüntetésére az Szt. és a Vhr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

8. Ápolási díj

16. § (1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás, amelyben családonként egy személy részesülhet.

(2) Méltányossági jogcímen annak a hozzátartozónak állapít meg a polgármester ápolási díjat, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személyt ápol, feltéve, hogy

a) az ápolt a lakáson kívüli ügyei vitelére képtelen, betegsége miatt három hónapnál hosszabb időtartamban állandó és tartós gondozásra, felügyeletre, ápolásra és folyamatos ellátásra szorul,

b) az ápolt életvitelszerűen az ápolóval együtt él közös erdőkertesi lakóhelyükön,

c) ápoló jövedelemmel nem rendelkezik, rendszeres pénzellátásban nem részesül és családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,

d) az ápoló rendelkezik olyan háziorvosi igazolással, mely szerint a szükséges ápolási tevékenység ellátására alkalmas,

e) az ápoló és családja vagyonnal nem rendelkezik.

(3) Az ápolási díj iránti kérelemhez be kell csatolni:

a) az ápoló és családja jövedelmi helyzetét igazoló igazolásokat,

b) az ápoló nyilatkozatát, hogy kereső tevékenységet folytat –e, ha igen a munkáltató igazolását arról, hogy munkáját hol és mennyi munkaidőn keresztül gyakorolja, vagy közös háztartásban élő gyermek után rendszeres pénzellátásban részesül-e,

c) a Vhr. 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot a család tagjai részéről,

d) a háziorvos igazolását, illetve szakvéleményét az ápolt egészségi állapotáról,

e) az ápoló nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem állnak fenn az Szt. 42. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok.

(4) Az ápolási díj havi bruttó összege a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

17. §    (1) Az ápolási kötelezettség teljesítését a Hivatal a házi segítségnyújtás útján rendszeresen ellenőrzi, aki az ellenőrzési tapasztalatairól, illetve nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetében az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt.

(2) A jogosultság feltételeit kétévente legalább egyszer, valamint magasabb szintű jogszabályi kötelezés esetén felül kell vizsgálni. A felülvizsgálathoz mindazon bizonyítékokat be kell csatolni, melyek az ápolási díj megállapításához is szükségesek.

18. § (1) Az ápolási díjra vonatkozó jogosultságot meg kell szünteti, ha az ápoló

a) kötelezettségének nem, vagy nem megfelelően tesz eleget,

b) öregségi, vagy egyéb nyugellátásra, rendszeres ellátásra vált jogosulttá,

c) a 16. §-ban meghatározott feltételek nem állnak fenn,

d) ha az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták.

(2) Akkor nem teljesíti az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik:

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen

aa) legalább napi egyszeri meleg étel biztosításáról,

ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról,

ac) egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról,

b) az ápolt és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, különösen:

ba) a fürdetésről, mosdatásról,

bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról,

c) az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről,

d) a háziorvos az ápolt állapotának az ápolás nem megfelelő voltával összefüggő romlását állapítja meg.

19. § (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a Vhr. 4-5. számú melléklete, valamint e rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) Ha a kérelmet az ápolt személy nem írja alá, akkor az ügyben eljáró szerv megvizsgálja ennek okát, és a vizsgálat eredményének figyelembevételével dönt a kérelemről.

9. Önkormányzati segély

20. § (1) Az önkormányzat az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt önkormányzati segélyt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére elsősorban az Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) Az Szt. 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl

a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező

aa) bűncselekmény sértettjeként – a rendőrségen tett feljelentést tartalmazó jegyzőkönyv másolatával igazoltan – anyagi segítségre szorul, vagy

ab) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása)

b) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező megélhetése, valamilyen előre nem látható esemény miatt igazolt módon veszélyeztetve van.

21. § Önkormányzati segély e rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon igényelhető:

a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére

b) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (továbbiakban: rendkívüli gyógyszersegély), így különösen:

ba) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy

bb) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni

c) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott támogatásra

d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.

22. § (1) Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek – a 25. §-ban foglalt kivétellel -, aki a 20. § szerinti rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át nem haladja meg. A segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat be kell nyújtani.

(2) Az önkormányzati segély egyszeri összege – a 25. §-ban foglalt kivétellel – nem lehet kevesebb 3.000.- Ft-nál és nem lehet több 20.000.- Ft-nál.

(3) Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az önkormányzati segély összege – a 25. §-ban foglalt kivétellel – az adott naptári évben nem haladhatja meg:

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja lakásfenntartási támogatásban részesül,

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja nem részesül lakásfenntartási támogatásban.

(4) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 15 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzati segély – kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén – nem állapítható.

(5) Egy naptári éven belül az eseti önkormányzati segély legfeljebb 3 alkalommal adható.

(6) A polgármester az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

(7) Az önkormányzati segély kifizetéséről a megállapítást követő 15 napon belül Erdőkertes Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája gondoskodik.

23. § (1)  Rendkívüli gyógyszersegélyre benyújtott önkormányzati segély iránti igény megállapításának a 22. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl további feltétele, hogy az igazolt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át, és a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem részesül méltányossági közgyógyellátásban.

(2) Rendkívüli gyógyszersegély iránt benyújtott kérelem kötelező melléklete a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eseti költségéről szóló igazolás.

(3) Rendkívüli gyógyszersegély a betegségre tekintettel negyedévenként ismételten adható, melynek feltétele az előző negyedévi gyógyszervásárlást igazoló gyógyszerszámla.

24. § A gyermek és a fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel benyújtott önkormányzati segélyt a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani. Az egy családba élő gyermekek, fiatal felnőtt részére nyújtható támogatás összege az adott naptári évben nem haladhatja meg a 22. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket.

25. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, ha

a) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250 %-át

b) egyedülálló esetén a nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300 %-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számlák eredeti példányát és az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának fénymásolatát.

(3) Nem állapítható meg temetési segély

a) ha a temetési számla keltétől számított 60 nap eltelt,

b) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesült.

(4) Az (2) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított segély összegét, – vagy a kérelem elutasításának tényét – illetve a határozat számát a számlákra rá kell vezetni.

(5) A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(6) Az (5) bekezdés értelmében a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 110.000.- Ft.

(7) Az (5) bekezdés alkalmazásában a kérelmező vagy családja létfenntartását akkor veszélyezteti a temetési költségek viselése, ha a kérelmező és családja egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át nem haladja meg.

10. Beiskolázási támogatás

26. § (1) Beiskolázási támogatásban részesülhet

a) az a nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú, vagy

b) az a nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig

c) az a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 25. életévének betöltéséig

aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(2) A beiskolázási támogatás évente egy alkalommal adható, melynek összege 5.000.- Ft/tanuló, felsőfokú tanulmányokat folytatók esetében 10.000.- Ft/hallgató.

(3) A támogatás iránti kérelem e rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújtható be minden év július 15. napjától szeptember 1-ig terjedő időszakban.

11. Fogyatékkal élő gyermekek támogatás

27. § (1) A fogyatékkal élő gyermekek támogatásának (továbbiakban: támogatás) célja a fogyatékos gyermek családi környezetben történő ellátásának elősegítse.

(2) A támogatás annak az erdőkertesi lakóhellyel rendelkező személynek állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003.(II.19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete szerint hallási fogyatékosnak (K.2.); látási fogyatékosnak (K.1.); mozgásszervi fogyatékosnak (L.); értelmi fogyatékosnak (M.) vagy autistának (N.1) minősül és ezt a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003.(XII.11.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében meghatározott szakvélemények valamelyikével igazolja.

(3) A támogatás további feltétele, hogy a gyermek közeli hozzátartozója méltányossági ápolási díjban nem részesül, valamint kérelmező igazolja a gyermek fejlesztésével kapcsolatos kiadásait.

(4) A támogatás havi összege maximum 10.000.- Ft.

(5) A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 1 évre kell megállapítani.

(6) Amennyiben a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változások okán a támogatás folyósítását meg kell szünteti, úgy az  tárgyhónap végén kerül megszüntetésre.

(7) A kérelmet e rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

III. Fejezet

Természetbeni ellátások

12. Közgyógyellátás

28. § (1) Méltányossági jogcímen közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek a gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes elviselni.

(2) A jogosultság feltételei:

a) kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló esetében 250%-át nem haladja meg, továbbá

b) havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja.

(3)  A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása során Vhr. 35-48. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

13. Köztemetés

29. § (1) A köztemetés elrendelése esetén az Szt. 48. §-ának szabályai szerint kell eljárni.

(2) A polgármester az Szt. 17. § (5) bekezdése alapján a köztemetés költségét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, vagy részletekben fizettetheti meg, amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(3) A megélhetés akkor tekinthető súlyosan veszélyeztetettnek, amennyiben a kérelmező és családja egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és vagyonnal nem rendelkeznek.

14. Adósságkezelési szolgáltatás

30. §    (1) Az Önkormányzat, az e célra rendelkezésre álló keret erejéig, lakhatást segítő adósságkezelési támogatásban részesítheti azt a családot vagy személyt:

a) akinek az adóssága meghaladja az 50.000.- Ft-ot, és akinek a (2) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább 6 havi vagy

b) közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá

c) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén 250%-át, valamint

d) aki a 31. § (2) bekezdésében meghatározott lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik feltéve, hogy vállalja az adósság és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt, valamint kész és képes adósságának rendezésére.

(2) Adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult

a) adósságkezelési tanácsadásban,

b) adósságcsökkentési támogatásban részesül.

31. §    (1) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósságtípusok:

a) vezetékes gázdíjtartozás,

b) áramdíjtartozás,

c) víz- és csatornahasználati díjtartozás,

d) szemétszállítási díjtartozás,

e) lakbérhátralék.

(2) Erdőkertes közigazgatási területén elismert lakásnagyság:

(3) A vissza nem térítendő támogatás bármely komfortfokozatú lakásra megállapítható.

(4) Nem állapítható meg adósságcsökkentési támogatás annak a személynek:

a) aki nem azt a lakást lakja, ahol a lakhatási költséghátraléka keletkezett,

b) akinek ingatlana meghaladja a (2) bekezdésben szabályozott lakásnagyságot,

c) aki nem a bejelentett lakóhelyén él,

d) akinek háztartásában vagyonnal rendelkező személy él.

32. §    (1) Az adósságkezelés időtartama legfeljebb 18 hónap, amely indokolt esetben 6 hónappal meghosszabbítható.

(2) Adósságkezelési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(3) Támogatásra jogosult: tulajdonos, házastársa, élettársa; a bérlő; az albérlő; a haszonélvező.

33. §    (1) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75 %-át és összege legfeljebb 300.000.- Ft. lehet. A támogatás egy összegben vagy havi részletekben nyújtható az adós vállalásától függően.

(2) Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja a meghatározott felső határt, akkor ahhoz az adósságtípushoz nyújtható adósságcsökkentési támogatás, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatási feltételeit.

(3) Az adósságkezelési szolgáltatásra irányuló kérelmet év közben bármikor be lehet nyújtani. A folyósítás szabályait a Vhr. 6. § (5) bekezdése határozza meg.

(4) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy részére lakásfenntartási támogatást is meg kell állapítani az Szt. 38. §-ban foglaltaknak megfelelően.

34. §    (1) Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy – az egyösszegű támogatásban részesülő kivételével – köteles a támogatás időtartama alatt havonta adósságkezelési tanácsadáson részt venni és az adósságkezelési tanácsadóval együttműködni.

(2) Az adósságkezelési tanácsadás keretében az ügyintéző:

a) ismerteti az adóssal az adósságkezelési szolgáltatás célját, elemeit, a jogosultsági feltételeket és az igénybevétellel együtt járó kötelezettségeket,

b) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési képességét és készségét, az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást (továbbiakban: adósságkezelési megállapodás) köt,

c) az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását.

(3) Az adósságkezelési program kiterjed a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettség figyelemmel kísérésére is.

(4) Az adós köteles:

a) a megállapító határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül megjelenni a tanácsadónál,

b) az adósságcsökkentési támogatásról szóló határozat birtokában legfeljebb 15 napon belül a szolgáltatóval szerződést kötni a tartozás megfizetéséről,

c) a szolgáltatóval megkötött szerződést, annak megkötését követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz,

d) együttműködni programja kidolgozásában és minden tőle telhetőt megtenni a program sikeres végrehajtása érdekében,

e) az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt a körülményeiben bekövetkezett minden olyan változást 5 napon belül bejelenteni, amely fizetési képességét, készségét érinti,

f) együttműködni a tanácsadóval.

(5) Az együttműködés során az adós köteles:

a) hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,

b) aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában,

c) minden hónapban egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról,

d) a tanácsadóval történő személyes találkozásban önhibáján kívüli akadályoztatása esetén az akadályoztatás okát haladéktalanul, de legkésőbb az akadály elhárulását követő 3 napon belül a tanácsadó tudomására hozni és hitelt érdemlően igazolni.

35. §    (1) Az adósságcsökkentési támogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha

a) a támogatásban részesülő személy az adósságkezelés időtartama alatt meghal, vagy

b) lakóhelye megváltozik.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha az adós:

a) az általa vállalt adósságtörlesztés 3 havi részletét nem teljesíti,

b) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe,

c) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének 3 hónapig nem tesz eleget.

(3) Az adósságcsökkentési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatás megállapításra került.

(4) A kérelemhez a háztartás tagjainak jövedelemigazolásán túl csatolni kell:

a) lakásra fordított havi kiadásokról szóló igazolásokat, számlákat, fejléces számlákat,

b) tulajdonjog, haszonélvezeti jog igazolását; bérleti-, albérleti szerződést,

c) közüzemi díjhátralék, illetve közösköltség-tartozás esetén a legalább hat            havi hátralék összegéről szóló 30 napnál nem régebbi igazolásokat,

d) a szolgáltatás kikapcsolásáról szóló igazolást,

e) a saját rész megfizetését vállaló nyilatkozatot.

(5) A kérelmet e rendelet 5. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

15. Tanulók közlekedési támogatása

36. § (1) A tanulók közlekedési támogatása az általános iskolai tanévet kezdő, a tanulmányok folytatása miatt helyi, vagy helyközi tömegközlekedés igénybevételére szoruló gyermeket nevelő, szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok támogatása.

(2) A természetbeni ellátás feltétele, hogy

a) a gyermek az iskolai tanévre a helyi oktatási intézménybe beiratkozzon

b) a gyermeket nevelő családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(3) Az ellátást egy tanévben szeptembertől – június hónapig lehet megállapítani. Az ellátás több egymást követő évben is megállapítható figyelembe véve az akkor hatályos jogosultsági feltételeket.

16. Gyermekétkezési térítési díjtámogatás

37. § (1) Az óvodai, általános iskolai, közép- vagy szakiskolai gyermekétkeztetésben résztvevő gyermekekre a gyermekenkénti kedvezmény akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(2) Az étkezési térítési díjtámogatás mértéke a térítési díj 50 % és 100 %-a között lehet. A konkrét mértéket a jövedelmi viszonyok, az egyéb megállapított pénzbeli és természetbeni ellátások és a Gyvt. 151. § (5) bekezdésében meghatározott normatív kedvezmények figyelembevételével az eljáró szerv határozza meg.

(3)Az étkezési térítési díjtámogatás az e rendelet 6. számú melléklete szerinti kérelem formanyomtatvány benyújtásától

a) iskolai étkeztetés esetén legfeljebb az adott tanítási év

b) óvodai étkeztetés esetén legfeljebb az adott nevelési év végéig állapítható meg.

(4) Amennyiben a megrendelt, de a törvényes képviselő mulasztása miatt igénybe nem vett étkezések száma meghaladja az 5 napot, a megállapított támogatást vissza kell vonni.

(5) Az étkezési térítési díjtámogatás folyósítása közvetlenül az étkeztetést biztosító intézmény részére történik.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

17. Az ellátások formái

38. §    (1) Az Önkormányzat e rendelet szerint biztosítja a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat.

(2) A szociális alapszolgáltatások:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

d) családsegítés,

e) nappali ellátás.

(3) Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások

a) gyermekjóléti szolgáltatás

b) gyermekek napközbeni ellátása.

18. Alapszolgáltatások

39. §    (1) Az alapszolgáltatások biztosításával a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

(2) Az alapszolgáltatásokat az önkormányzat a Veresegyház Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása által fenntartott Veresegyház Kistérség Esély Szociális Alapellátási Központ (továbbiakban: Esély) közreműködésével biztosítja.

(3) E rendelet hatálya az Önkormányzat által működtetett személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézményekre, valamint az Önkormányzat illetékességi körében mindazon személyekre terjed ki, akik a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat igénylik, illetve arra rászorulnak.

(4) Ezen önkormányzati rendeletben foglaltakat az Szt., a Gyvt, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993.(II.17.) Kormányrendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet, a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007.(XII.22.) SZMM rendelet, továbbá a Ket. szabályaival együtt kell alkalmazni.

19. Étkeztetés

40. §    (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk miatt.

(2) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj mértékét külön rendelet szabályozza.

(3) A szociálisan nem rászorult személyek a személyi térítési díj mindenkor megállapított teljes árát fizetik.

(4) Az Önkormányzat az étkeztetéssel kapcsolatos feladatait az Esély általi házhoz szállítással, illetve elvitellel biztosítja. Az étel házhoz szállítására csak akkor van lehetőség, ha a kérelmező egészségi állapota miatt az étel elvitelére nem képes.

(5) A szolgáltatás konkrét módjáról megállapodás keretében kell rendelkezni.

(6) Az ellátás iránti kérelmet az Esély intézményvezetőjéhez kell benyújtani.

(7) Az ellátás igénybevételére, a térítési díjak megállapítására, a méltányossági eljárásra az e rendeletben foglaltak az irányadók.

20. Házi segítségnyújtás

41. §    (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenység különösen:

a) az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása,

b) közreműködés a személyi és lakókörnyezeti higiéné megtartásában,

c) közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében,

d) segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásában,

e) segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában,

f) részvétel az egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében,

g) az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban.

(3) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. 

(4) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. Amennyiben a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt, a gondozási szükséglet vizsgálatát kezdeményezni kell.

21. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

42. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen   történő    haladéktalan megjelenését,

b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,

c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult

a) az egyedül élő 65 év feletti személy,

b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy

c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.

(4) A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot külön jogszabály szerint kell igazolni.

(5) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a szociálisan nem rászorult személyek részére is nyújtható az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából.

(6) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás személyi térítési díja a szociálisan rászoruló személyeknél minimum, a Szt. 116. § (3) bekezdés e) pontja szerinti összeg, de maximum 1000.-Ft.  A szociálisan nem rászorult személyek esetén havi 4.500.-Ft.

(7) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a szolgáltatást biztosító Esély intézményvezetőjénél az erre kialakított kérelem benyújtásával lehet kérni. 

22.Családsegítés

43. §    (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.

(3) A (2) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés (4) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról.

(4) A családsegítés keretében biztosítani kell:

a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő meditációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(5) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek – a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül – a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és a kiskorú érdekei – a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül – e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

(6) A Családsegítő Szolgálat rendszeres szakmai kapcsolatot tart fenn a Polgármesteri Hivatallal annak érdekében, hogy a pénzbeli, illetve természetbeni támogatások minél hatékonyabb segítséget nyújtsanak az arra rászorulóknak.

(7) A Családsegítő Szolgálat ellátja a szociális törvényben megjelölt aktív korú, rendszeres szociális segélyben részesülőkkel kapcsolatos együttműködési kötelezettségből fakadó feladatait. Különös figyelmet fordít a munkába és a beilleszkedést, életvitelt segítő programokba sem bevonandó réteg problémáinak kezelésére.

(8) A családsegítési szolgáltatás térítésmentes.

23. Nappali ellátás

44. §    A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére – amennyiben erre igény van – lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.

V. Fejezet

Gyermekjóléti alapellátások

24. A gyermekjóléti alapellátások célja

45. § (1) Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.

(2) Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, valamint a gyermekek átmeneti gondozását kell biztosítani.

25. Gyermekjóléti szolgáltatás

46. § (1) Az Önkormányzat által nyújtott gyermekjóléti alapellátás a gyermekjóléti szolgáltatás.

(2) Az Önkormányzat az alapellátást Esély útján látja el a Gyvt. 39. – 40. §-a szerint.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele térítésmentes és önkéntes.

26. Gyermekek napközbeni ellátása

47. § (1) A gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni – a Gyvt. 41. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével –, amennyiben a szülők a gyermek napközbeni ellátásáról nem tudnak gondoskodni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátása a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben történik.

(3) A nappali felügyeletet (sport- és egyéb klubfoglalkozás, illetve játszótér, játéktár, játszóház) a „Ki akarok nyílni” Óvoda, a Neumann János Általános Iskola, az Erdőkertesi Faluház és Könyvtár, az Erdőkertesi Sportkör és az Esély Alapellátási Központ igénybevételével biztosítja az önkormányzat.

VI. Fejezet

Eljárási szabályok

27. Az ellátások igénybevételével kapcsolatos eljárás

48. §    (1) A személyes gondoskodás igénybevétele – ha jogszabály másként nem rendelkezik – önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.

(2) Az ellátás iránti kérelmet az Esély intézményvezetőjénél kell benyújtani.

(3) A házi segítségnyújtás igénybevételére irányuló kérelmet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket.

(4) A (3) bekezdésben foglalt külön jogszabályokon túl jelen rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

49. §    (1) A személyes gondoskodás megszűnik:

a) ha arról az igénybevevő lemond,

b) jogszabályokban meghatározott egyéb esetekben,

c) az igénybevevő halálával.

(2) Az ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) a jogosultság megszűnik,

b) az indokoltság megszűnik,

c) az igénybevevő lakóhelye, illetve életvitelszerű tartózkodási helye az önkormányzat illetékességi területén kívülre kerül,

d) jogszabályok által meghatározott egyéb esetekben.

50. § Az önkormányzat képviselő-testülete a törvényben megállapított szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok közül a polgármesterre ruházza az alábbi hatásköröket:

a) a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának szociális alapon történő egyedi mérséklése vagy elengedése e rendelet 31. §-a alapján

b) a személyi térítési díj megállapítása, ha az intézményvezető által megállapított térítési díj összegét a jogosult vitatja, és ezért a fenntartóhoz fordul

c) személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokért fizetendő térítési díjhátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése,

d) beutalás személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménybe, ha az intézeti jogviszony keletkezését beutaló határozat alapozza meg

28. A térítési díjak megállapításának általános szabályai

51. § Az e rendeletben szabályozott személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátások, szolgáltatások közül térítési díjat kell fizetni:

a) a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetésért, óvodában, iskolai napköziben, nyári napközis táborban

b) a szociális alapszolgáltatásként nyújtott

ba) étkeztetésért

bb) házi segítségnyújtásért,

bc) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásért,

52. §    (1) A személyi térítési díj összegét a Képviselő-testület állapítja meg, mely összeg évente két alkalommal vizsgálható felül. A Társuláshoz tartozó településekre vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, a fizetendő térítési díjakról, valamint a gyermekjóléti feladatokról a Társulás döntése alapján Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testülete alkot rendeletet. A térítési díjak az önkormányzatokkal történt előzetes egyeztetéseket követően, a helyi sajátosságok figyelembevételével differenciáltan kerülnek megállapításra.

(2) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevétele után, de legkésőbb az igénybevételtől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

(3) Az e rendeletben meghatározottak szerint a személyi térítési díjat

a) az ellátást igénybe vevő nagykorú jogosult

b) az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő,

c) az ellátást igénybe vevő gondnokolt esetében a törvényes képviselő

az intézménynek fizeti meg.

(4) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés kivételével a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások személyi térítési díjának megállapításánál az ellátást igénybe vevő jogosult, gyermek esetén a szülő vagy más törvényes képviselő rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe.

(5) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(6) Ha a kötelezett a személyi térítési díjat vitatja, a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a polgármesterhez fordulhat.

(7) A személyi térítési díjat a kötelezett havonta előre az intézményvezető által megadott határideig fizeti meg.

(8) Ha az ellátást betegség, vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást az intézmény vezetőjének be kell jelenteni. A bejelentést követő naptól a kötelezett a távolmaradás idejére mentesül a térítési díj fizetésének kötelezettsége alól.

29. A térítési díj befizetése és ellenőrzése

53. §    (1) Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi.

(2) A (1) bekezdés szerint nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajtatlan hátralék törlése érdekében.

30. Méltányosság

54. § (1) Az Esély kezdeményezésére a szociálisan rászorult személy részére természetbeni juttatásként legfeljebb 6 hónapra térítésmentesen biztosítható az étkeztetés, mely ismételten megállapítható a jogosultsági feltételek fennállása esetén.

(2) Az (1) bekezdés esetén az Esély a javaslatát alapos indokkal terjeszti elő a polgármester felé.

(3) Az Esély köteles jelezni, ha az étkeztetést igénybevevő körülményei már nem indokolják a térítésmentes étkeztetés biztosítását.

(4) Rendkívüli méltánylást igénylő esetben a személyi térítési díjhátralék méltányosságból elengedhető vagy mérsékelhető.

(5) A méltányosság gyakorlása során mérlegelni kell az ellátott

a) jövedelmi és vagyoni viszonyait,

b) életkorát,

c) egészségi állapotát,

d) egyéb családi körülményeit.

(6) Méltányosság csak abban az esetben gyakorolható, ha ahhoz a szükséges költségvetési fedezet rendelkezésre áll.

(7) A személyi térítési díjra vonatkozó rendkívüli méltányossági kérelmet annak indokolásával a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani, melyhez csatolni kell a jövedelemigazolásokat.

31. Záró rendelkezések

55. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

56. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Erdőkertes Község Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 15/2011.(IX.29.) önkormányzati rendelete, valamint Erdőkertes Község Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 6/2007.(VI.07.) rendelete.

32. Átmeneti rendelkezések

57. § E rendelet rendelkezéseit 2014. január 1-én átmeneti segély, temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránt folyamatban lévő ügyekre a 2013. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy 2014. január 1-jétől az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önkormányzati segély ellátásnak minősül.

Erdőkertes, 2013. december 5.

Dr. Pásztor László                                                                                      Vargáné Rajna Ágnes

       polgármester                                                                                           címzetes főjegyző

Kihirdetve:

Erdőkertes, 2013. december 17.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                Vargáné Rajna Ágnes

                                                                                                                   címzetes főjegyző