1. § (1) A rendelet hatálya Isaszeg Város¹közigazgatási területére terjed ki, minden természetes és jogi személyre továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kötelező előírásokat tartalmaz.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, (továbbiakban: OTÉK) előírásait a rendeletben (továbbiakban HÉSZ) foglaltakkal együtt kell alkalmazni.²

(3) A HÉSZ mellékletét képezi:

1.sz. A helyi védelem alatt álló épített értékek listája

2.sz. A helyi védelem alatt álló természeti értékek listája

3.sz. ÖT-1M: Módosított Övezeti terv (belterület)

4.sz. ÖT-2M: Módosított Övezeti terv (külterület)

5.sz. SZT-1Szp Szabályozási terv Isaszeg- Szentgyörgypuszta

6.sz. SZT-2

7.sz. SZT-3

8.sz. SZT-4

9.sz. SZT-5

10.sz.³ SZT-6: Szabályozási terv (Nagy Sándor, Aulich, Vadász és Nyár utcák által határolt terület), mely módosítja az ÖT-1M tervlapot.

11.sz. SZT-7: Szabályozási terv (Madách, Ady, Bercsényi, és Táncsics utcák által határolt terület).

(4)⁴ Hatálytalan

(5)⁵ Hatálytalan

(6)⁶ Hatálytalan

(4)⁷ A 80. számú vasútvonal által érintett települési területre vonatkozóan a Rendelet melléklete az SZT/M-2018 jelű, 1:10000 méretarányú Szabályozási Terv módosítás - fedvényterv.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. §¹⁰ Hatálytalan

4. §¹¹ Hatálytalan

5. § (1)¹² Telket, építési telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a HÉSZ-ben, SZT-kben megállapított követelményeknek megfeleljen.

(2) Ha a telekalakítás során olyan különleges alakú (pl. amorf-, vagy háromszög alakú) telek/építési telek jön létre, amely nem felel meg maradéktalanul a HÉSZ adott övezetre vonatkozó telekalakítási

szabályainak, akkor a következő feltételek esetén a telek/építési telek kialakítása mégis lehetséges:

- a telek/építési telek az adott övezetre megszabott minimális telekterülettel rendelkezik; és

- az övezetre meghatározott minimális telekszélesség és telekmélység által meghatározott minimális telekforma a környezetben kialakult, vagy tervezett beépítést lehetővé tevő módon biztosított.

(3)¹³ Új nyúlványos telek nem alakítható ki, kivéve, ha a hátsó, már meglévő telek beépíthetőségének egyetlen hiányzó feltétele a szabályos teleknyúlvány kialakítása.

6. § (1) A már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás), de új építési munka már csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.

(2) Építési munka végzésénél figyelembe kell venni az ÖT-n, SZT-n feltüntetett, valamint az egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot (pl. közlekedési, közmű).

(3)¹⁴ Hatálytalan.

(4)¹⁵ Hatálytalan.

(5)¹⁶ A telekhatárokon a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 0,5 méter lehet. A tereprendezéssel kialakuló új terepalakulatnak illeszkednie kell a környező területek terepadottságaihoz.

(6)¹⁷ Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás mértéke támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel legfeljebb 1,0 m, támfallal legfeljebb 2,0 m lehet. Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás készítése során figyelemmel kell lenni a szomszédos földrészlet tulajdonosának jogos érdekére.

(7)¹⁸ Hatálytalan.

(8)¹⁹ Oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazása esetén az elhelyezendő épületek oldalhomlokzatának elsősorban a környezetben kialakult állapothoz igazodva, ennek hiányában az oldalsó telekhatártól mért 0,80 – 2,80 méter távolságon belül kell elhelyezkednie.

(9)²⁰ Hatálytalan.

(10)²¹ Az oldal és hátsókertek legkisebb méretét az OTÉK 35. § (3) és (4) bekezdésében előírt követelmények szerint kell meghatározni. Az oldalkert legkisebb méretének azonban – a zártsorú beépítési mód alkalmazásának esetét kivéve – legalább 4,0 m-nek kell lennie.

(11)²² A magas tetőkön hullámpala fedés nem alkalmazható. A helyi védelem alatt álló utcákban lévő épületeken, vagy a helyi védelem alatt álló épületeken szürke betoncserép, cserepes lemez, bitumenes zsindelyfedés sem alkalmazható.

(12) Önálló létesítésű új terepszint alatti építmény jellemzően egyik övezet és építési övezet területén sem létesíthető. Az általános tiltó szabály alól kivételt képeznek az övezetenként meghatározott melléképítmények és a földdel borított pince. Önálló létesítésű terepszint alatti létesítmény a HÉSZ elő-, oldal- és hátsókertre, vonatkozó szabályainak betartásával helyezhető el.

(13) Antenna oszlopok csak abban az övezetben, építési övezetben helyezhetők el, ahol azt a HÉSZ lehetővé teszi. Önálló antenna oszlop nem telepíthető. Az antennaoszlopokat az egyéb szabályok betartása mellett is csak valamely más elsődleges funkciót szolgáló építménnyel egy építészeti tömeget alkotó módon lehet elhelyezni.

(14)²³ Homlokvonali kerítés létesítése a HÉSZ egyes övezeti előírásainak figyelembe vételével, a környezetbe való illeszkedés általános szabályának megtartásával és az OTÉK vonatkozó előírásait is betartva – a hézagosan zártsorú beépítési módú építési övezet kivételével – legfeljebb 2,0 m magasságig lehetséges.

(15) Lakókocsi, üdülősátor az OTÉK vonatkozó szabályainak megfelelően helyezhető el.

(16)²⁴ Hatálytalan.

(17) Állattartás céljára szolgáló építmény csak a külön önkormányzati állattartási rendelettel összhangban építhető.

(18) Az SZT-n jelölt ún. épület elhelyezését tiltó zónán belül épület nem építhető. Egyéb épületnek nem minősülő építmény az általános szabályok betartásával építhető.

(19)²⁵ Hatálytalan.

7. § (1) A területen csak a közlekedést kiszolgáló

- közlekedési építmények és azok vízelvezetési rendszere, környezetvédelmi létesítményei,

- kiskereskedelmi épületek,

- közművek és a hírközlés létesítményei és berendezései, utcabútorok helyezhetők el,

- valamint intenzíven karbantartott - park jellegű - zöldterület, fasor, zöldsáv telepíthető.

(2) E területeken elhelyezhető építmények beépítési paraméterei – az emlékművek, szobrok kivételével – az alábbiak:

- építési mód szabadon álló

- legnagyobb beépítettség 2 %.

- legnagyobb építménymagasság 3,5 m

(3) Szabályozási szélességek, kialakítási előírások (ld. az út minta-keresztszelvények c. tervlapokat is):

- A 3102. és a 3103. jelű országos mellékút külterületi szabályozási szélessége 30 m, belterületi szabályozási szélessége a meglévő mérettel azonos. A belterületi szakasz kialakítására útburkolat (forgalmi sávok, parkoló területek) és parkosítási terv készítendő a mintakeresztszelvény tervlap iránymutatása szerint.

- A kijelölt mentesítő, településrészeket összekötő gyűjtőutak szabályozási szélessége: 16 m. kivéve a Szentgyörgypusztai Gip területét, ahol a kiszolgáló utak szabályozási szélessége 14,0 m.²⁷

- A történelmi településrész közterületeinek szabályozási szélessége a kialakult állapotot tükrözően változó. A 10 méternél keskenyebb kiszolgáló utcák területén a gyalogos forgalmat előnyben részesítő, vegyes használatú gyalogos, kerékpár és gépjármű burkolat építhető. Ezek a következő utcák:

- Árpád utca,

- Buda utca,

- Petőfi Sándor utca,

- Szent László utca,

- Görgey utca,

- Jászberényi utca,

- Erdő utca,

- Széchenyi utca,

- Csillag utca,

- Vágóhíd utca,

- Rét utca,

- Diófa utca,

- Esze Tamás utca

- Klapka utca,

- Hajnal utca,

- Roham utca,

- Csata utca,

- Jókai Mór utca

- A külterületi helyi gazdasági közutak szabályozási szélessége legkevesebb 8 m.

- Az önálló gyalogút legkisebb szabályozási szélessége 3 m

- Az önálló kerékpárút legkisebb szabályozási szélessége 3 m

- A szolgalmi utak legkisebb szélessége 3 m.

(4) A közlekedési területek védőterülete a létesítmény kezelője és a közlekedési hatóság hozzájárulásával használható fel. A védősáv szélességi mérete úttengelytől mérve:

- országos mellékút esetén: 50 - 50 méter

- külterületi helyi gazdasági közutaknál: 15 - 15 méter

(5) A 3102. és a 3103. jelű állami összekötő út belterületi szakaszának burkolatszintje tovább nem emelhető. A következő burkolat-felújítás csak kiemelt szegéllyel és zártszelvényű csapadékvíz elvezetéssel történhet. Az út belterületi szakaszának elején a sávelhúzás mérete legkevesebb 3 méter legyen.

(6) A közhasznú parkolókat fásítva kell kialakítani. Ezek 50 %-a az OTÉK 42. §-nak (11) bekezdésében foglalt feltételekkel az egyes építményekhez szükséges gépjármű elhelyezési kötelezettség teljesítéséhez, ha azt az adott építési övezet előírása lehetővé teszi – az önkormányzat parkolási rendelete, ennek hiányában bérleti szerződés alapján – igénybe vehető.

(7) A közutak tervezési osztályba sorolása: (e-UT 03.01.11 Közutak tervezése szerint)

Külterületen:

3102 és 3103 jelű összekötő út: K. V. B.

Kerékpárutak: K. IX.

Gyalogutak: K. X.

Helyi gazdasági kiszolgáló közutak: K. VIII. B. (30)

Belterületen:

3102 és 3103 jelű összekötőút: B. V. c. B.

31302 jelű bekötőút: B. VI. B.

Gyűjtő utak: B. V. c. B.

Kiszolgáló utak a gyalogos közlekedés előnyben részesítésével (Kgy.): B. VI. d. C. (30)

Kiszolgáló utak: B. VI. d. B.

Kerékpárutak: B. IX.

Gyalogutak: . B. X.

(8) A főtér díszburkolata hézagosan (vízáteresztő módon) rakott természetes kőből készüljön.

(9) A szabályozási terv szerinti kötelező fásítással érintett útszakaszokon a fásítást az utak kiépítésével egyidejűleg kell megvalósítani. A közlekedési területen meglévő fákat az építmények elhelyezése és a telkek megközelítésére szolgáló bejáratok kialakítása során figyelembe kell venni és meg kell őrizni.

(10) Közlekedési területen legfeljebb 50 méterenként 1 m2 felületű hirdetőtábla helyezhető el.

(11) Tehergépjármű- és autóbusz tároló telephelyet lakott területtől legalább 100 m távolság megtartásával lehet kialakítani.

(12) Az országos közforgalmú vasútvonal mentén az OTÉK előírásainak megfelelő védősávot kell biztosítani, amelyen belül csak a vonatkozó ágazati jogszabályokban előírtaknak megfelelően helyezhető el építmény.

8. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok, hírközlési létesítmények és hálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(2) Feleslegessé vált hálózatokat és létesítményeket fel kell bontani, felhagyott vezeték, létesítmény nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

(3)²⁸ Hatálytalan.

(4)²⁹ Hatálytalan.

(5)³⁰ Hatálytalan.

(6) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a

kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.

(7) Közvetlen az élő vízfolyásba az ipari-vállalkozási-gazdasági területekről, ipari eredetű szennyvíz csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel –az abban előírtak szigorú betartásával- vezethető be.

(8)³¹ Hatálytalan.

(9)³² Hatálytalan.

(10)³³ A település hosszútávú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:

- zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni.

- nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető beépítésre nem szánt területen, illetve beépítésre szánt területen hosszabb távon is, de csak szilárd burkolat nélküli utcák esetén, kivéve Szentgyörgypuszta Gazdasági Ipari területein az SZT mellékletét képező mintakeresztszelvények szerint.**

(11)³⁴ Hatálytalan.

(12) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna hálózatba. "Zöld" parkoló létesítése tilos!

(13)³⁵ Hatálytalan.

(14) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabad vezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(15)³⁶ Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(16) Villogó fénnyel, reklámfénnyel egyéb fényjelzéssel káprázást okozni, a közlekedést veszélyeztetni, idegen telek használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

(17) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(18)³⁷ Hatálytalan.

(19) Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes távközlési hálózatok föld feletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a távközlési szabad vezetéket, légkábelt és a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabad vezetékeket, légkábeleket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(20) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előírt magassági korlátozás betartandó.

(21) Hatálytalan

(22)³⁸ Hatálytalan.

9. § (1) A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek (telkek) növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják.

(2) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben, közlekedési és közműövezetekben, illetve vízgazdálkodási övezetekben új zöldfelület létesítését - a területfelhasználás változás jellegétől függően kertépítészeti kiviteli, tájrendezési vagy rekultivációs terv alapján kell elvégezni.

(3) Az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú területe vehető számításba. A zöldfelületi fedettség számításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

(4) Az egyes telken belül kötelezően létesítendő védő zöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védő zöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. A telken belül létesítendő védő zöld sávon belül a védő zöld sáv területének legfeljebb 5%-án helyezhető el építmény és alakítható ki egyéb burkolt felület. Épület e sávban nem építhető.

(5) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket -a lakóingatlanok kivételével legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani. Használatbavételi engedély csak az előírt zöldfelületek kialakítása után adható ki.

(6) Belterületen fakivágás csak az Önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló külön rendelete alapján végezhető.

(7) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását -a környezeti hatások figyelembe vételével- kertépítészeti kiviteli, fenntartási terv alapján kell elvégezni.

(8)³⁹ Beépítésre nem szánt területen - kivéve a belterületi közlekedési és közműövezetek területét, valamint az erdőterületek övezetét, ha az erdészeti üzemterv mást ír elő - az új védelmi célú zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra és a termőhelyre jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

(9) Erdő- vagy mezőgazdasági területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.

10. § A közterületek rendeltetésszerű, illetve ettől eltérő használatáról külön önkormányzati rendelet intézkedik.

11. § (1) A közterületről látható bármely hirdető berendezés létesítése és fenntartása - mind magán- mind közterületen- kizárólag az önkormányzat külön rendeletében meghatározott egyéb feltételek betartásával lehetséges.

(2) A hirdető berendezések nem zavarhatják a köz- és közlekedésbiztonságot.

(3)⁴⁰ A város területén legfeljebb 1 m2 (~A0 ívméret) összfelület nagyságú hirdetések, reklámhordozó felületek kialakítása engedélyezhető, kivéve

(4) Az országos, vagy helyi művi értékvédelem alatt álló területeken A1-es ívméretet (840x597 mm) meghaladó méretű hirdetés, reklámhordozó az épületek közterületről látható homlokzatain vagy kerítésein, az előkertben, valamint közparkban nem helyezhetők el. Kivételt képeznek ez alól a kulturális rendezvényt, műsort hirdető-berendezések plakátok, az arra állandósított és engedélyezett hirdető-berendezéseken (mozi, színház, múzeum, galéria stb.), valamint a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények, az arra vonatkozó külön rendelkezés szerint.

(5) Az országos, vagy helyi művi értékvédelem alatt álló területeken a közterületi homlokzatok falfelületein, az előkertek kerítésein, illetve az előkertben kirakatszekrény, hordozható vagy guruló vitrin a külön önkormányzati rendeletben meghatározott módon helyezhető el.

(6) Plakát, falragasz csak az e célból rendszeresített hirdető oszlopokon és az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken helyezhető el.

12. § (1) A település területén új bányatelek nem fektethető és új bánya nem nyitható.

(2) Újrahasznosítás és tájrehabilitáció (rekultiváció), csak a településrendezési tervekkel összhangban történhet.

13. § Az övezeti terv a település közigazgatási területén az építési övezeteknek és övezeteknek az alábbi főbb csoportjait jelöli ki:

- Beépített, illetőleg beépítésre szánt területek építési övezetei.

- Beépítésre nem szánt területek övezetei.

14. § (1) A település területének beépített, illetőleg beépítésre szánt része az alábbi építési övezetekre tagolódik:

(2)⁴⁸ A település területének beépítésre nem szánt része az alábbi övezetekre tagozódik:

15. § (1) A lakó építési övezetek jellemzően és elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, azonban az építési övezetek építési telkeinek területén, az OTÉK előírásaival összhangban, a HÉSZ övezeti előírásai alapján esetenként más elsődleges funkciójú építmény, épület is elhelyezhető.

(2)⁵⁰ A lakó építési övezetekben (Lf-1,Lf-1k, Lf-2, Lf-2k) egy építési telken legfeljebb egy lakóépület építhető. Két lakás elhelyezése csak 800 m2-es telekterület felett lehetséges, ha az adott övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek. Kivételt képez ez alól a szabály alól az Lk és Lke jelű építési övezetbe tartozó lakótelek, ahol egy telken több lakóépület is létesíthető, amennyiben azt az övezeti előírások megengedik..

(3)⁵¹ Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult és lakóépülettel már rendelkező építési telken a régi helyett új lakóépület akkor építhető, ha az összes egyéb előírás betartható.

(4) Ha egy építési telken a minimum 16 m telekszélesség biztosított és az érintett építési telek környezetében is a szabadon álló beépítés alakult ki, akkor a tárgyi építési telken szabadon álló beépítést kell alkalmazni.

(5) Ahol az építési telek környezetben nincs kialakult beépítés és SZT sem rögzít erre vonatkozó megkötést, az előkert mélysége 5 m.

(6) A lakóépületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 50%-a az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön.

(7) Ha bármely lakóövezetbe sorolt építési telkeknél az OTÉK szerint az utcai telekhatártól mért 40 m-nél távolabb eső telekrészen is építési hely alakulna ki, akkor a 40 m-en túli telekrész (házi kert) nem építhető be, nem tekinthető építési helynek, azaz ez a távolság az építési telek hátsókerti építési határvonalának felel meg. Meglévő nyeles telek esetén ez a távolság a nyélnek a beépíthető telekrészhez való csatlakozásától számítandó.

(8) A lakó építési övezetekben létesített lakóépületeken, ha azok egyidejűleg helyi művi védelem alatt is állnak (egyedi, vagy területi) kizárólag magas tető alkalmazása lehetséges. Ilyen esetben a lakóépületek tetőkialakításánál a tető hajlásszögének meghatározásánál alkalmazkodni kell a környezetben kialakult állapothoz és utcaképhez. A környezetben kialakult állapot, és/vagy az építési övezetre vonatkozó eltérő szabályok hiányában a tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg úgy, hogy a tető maximális gerincmagassága nem lehet nagyobb, mint:

(9)⁵² Új épület létesítése esetén az oldalhatártól való távolság legkevesebb 0,80 méter.

16. § (1) Övezeti paraméterek:

(2)⁵³ Az építési övezetben lakóépület, kereskedelmi-, szolgáltató- vendéglátó, egyházi, oktatási épület helyezhető el.

(3) A meglévő lakóépületekben új lakás csak a meglévő lakásszám csökkentése mellett (horizontális, vagy vertikális lakásösszevonással) létesíthető.

(4) A tetőtér felé a meglévő lakások csak akkor bővíthetők, ha azzal az érintett épület homlokzati

megjelenése és kubatúrája -a tetőtéri ablakok, kémények és szellőző berendezések elhelyezését nem számítva- nem változik meg. A tetőtéri helyiségek megvilágítására csak a tetősíkban kialakított ablakok alkalmazhatók.

(5)⁵⁴ Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon-álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(6) Csak az építési telek határain építhető kerítés, amelynek saját telken kell állnia.

(7) Az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem építhető.

16/A. §⁵⁵ (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben lakóépület, kereskedelmi-, szolgáltató- vendéglátó, egyházi, oktatási épület helyezhető el, az övezet csak telepszerűen építhető be telektömbönként.

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) Az övezetben egy lakóépületben legfeljebb 4 lakás létesíthető.

(5) Csak az építési telek határain építhető kerítés, amelynek saját telken kell állnia, ill. áttört kerítés a telken belül is építhető a használat elválasztására max. 1,50 m-es magassággal.

(6) Az építési övezetben melléképület, ill. haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem építhető.

(7) Az övezet határain telken belüli háromszintes növényállományú védő zöldsáv létesítendő.

(8) Az övezetben lapostető csak zöldtetőként, vagy terasztetőként létesíthető, egy tömbön belül egységes kialakítással.

16/B. §⁵⁶ (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben lakóépület , kereskedelmi-, szolgáltató- vendéglátó épület helyezhető el.

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) Az övezetben egy lakóépület és legfeljebb 2 lakás létesíthető

(5) Az építési övezetben melléképület, ill. haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem építhető.

(6) Az övezetben lapostető csak zöldtetőként, vagy terasztetőként létesíthető.

17. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A fenti táblázatban rögzített legkisebb telekszélességnél keskenyebb, de legalább 12 m széles kialakult és lakóépülettel már rendelkező építési telken is engedélyezni kell az építést, ha a régi helyett új lakóépület épül és az összes egyéb előírás betartható.

(3) Az építési övezetben telkenként csak egy épület építhető. Új épület az elbontott épület helyén építhető fel. Mérete és elhelyezése csak az építési hely betartása miatt térhet el az elbontott épületétől. 1000 m2 telekterület felett egy épületben két lakás is kialakítható.

(4) Az épület legnagyobb utcafronti szélessége 8,0 m.

(5) Az építési övezetben kizárólag jellegében utcára merőleges tetőgerincű, a településrészen

hagyományosan kialakult oromfalas és oromdíszes kialakítású épület, építmény létesíthető. Ettől az előírástól csak az adott telek közvetlen szomszédságában kialakult, eltérő beépítési állapot esetén lehet eltekinteni.

(6) A tetőhéjazatként csak piros, vörös vagy barna színű cserép, síkpala vagy zsindely alkalmazható.

(7) Az utcai kerítés anyagaként természetes anyagokat (kő, tégla, fa) kell alkalmazni.

(8)⁵⁷ Az építési övezetben a melléképítmények közül közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop, továbbá gépjárműtároló, kerti tároló, barkácsműhely, állattartó ép helyezhetők el.

(9)⁵⁸ Haszonállattartás céljára szolgáló építmény az építési övezetben nem helyezhető el, ha a telekterület kisebb mint 750 m2.

(10)⁵⁹ Hatálytalan.

17/A. §⁶⁰ (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben lakóépület, kiskereskedelmi szolgáltató és kulturális épület helyezhető el, a főépület építési helye új épület létesítése esetén is megőrizendő. Az övezetben csak egy főépület létesíthető, lakóépület esetén, ha a telekterület nagyobb mint 1000 m2, akkor két lakás is létesíthető.

(3) Az épület legnagyobb utcafronti szélessége 8,0 m.

(4) Az építési övezetben kizárólag jellegében utcára merőleges tetőgerincű, a településrészen hagyományosan kialakult oromfalas és oromdíszes kialakítású épület, építmény létesíthető. Ettől az előírástól csak az adott telek közvetlen szomszédságában kialakult, eltérő beépítési állapot esetén lehet eltekinteni.

(5) A tetőhéjazatként csak piros, vörös vagy barna színű cserép, vagy síkpala alkalmazható.

(6) Az utcai kerítés anyagaként természetes anyagokat (kő, tégla, fa) kell alkalmazni, a kerítés engedélyeztetése szükséges.

(7) Az építési övezetben a melléképítmények közül közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó, továbbá gépjárműtároló, kerti tároló, barkácsműhely, állattartó ép. helyezhetők el.

(8) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény az építési övezetben a nem helyezhető el, ha a telekterület kisebb mint 750 m2.

(9) Az övezetben új telek alakítás csak az érintett tömb alapstruktúrájának változatlansága mellett

lehetséges, egy ütemben maximum 2 ingatlan vonható össze.

18. § (1) Övezeti paraméterek:

(2)⁶¹ Az építési övezetben a lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény helyezhetők el. Ipari tevékenységre telephely-engedélyt csak abban az esetben lehet kiadni, ha a szakhatósági hozzájárulások alapján megállapítható, hogy a telep a jogszabályi előírásoknak megfelel, a tevékenység a telep környezetében élők szomszédjogi értelemben vett nyugalmát nem zavarja, a dolgozók, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyezteti.

(3) Az építési övezetben a szabadon álló beépítést is lehet alkalmazni, ha egyidejűleg fennáll, hogy:

- a telek legkisebb szélessége legalább 18 m;

- a telek környezetében kialakult beépítés is megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását.

(4)⁶² Az építési övezetben a melléképítmények közül közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop, továbbá gépjárműtároló, kerti tároló, barkácsműhely, állattartó ép. helyezhetők el.

(5)⁶³ Haszonállattartás céljára szolgáló építmény az építési övezetben nem helyezhető el, ha a telek terület kisebb mint 1000 m2.

(6)⁶⁴ Az Alsóerdősor u., Március 15. u. által közrefogott tömbben haszonállat tartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(7)⁶⁵ A Jegenye u., Szt. László u., Fenyves u., Felsőerdősor u. által határolt tömbben, valamint a Fenyves u., Szt István u., Dózsa Gy. u., Felsőerdősor u. által határolt tömbben a minimális telekméret 550 m2-re csökkenthető, amennyiben átmenő telek megosztása történik.

18/A. §⁶⁶ (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben csak lakóépület helyezhető el.

(3) Az oldalhatáron álló beépítésnél a telek É-Ny-i határát kell figyelembe venni.

(4)⁶⁷ Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő, lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence,- napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop, továbbá gépjárműtároló, kerti tároló, barkácsműhely helyezhető el.

(5)⁶⁸ Haszonállattartás céljára szolgáló építmény az építési övezetben a nem helyezhető el.

19. §⁶⁹ (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben csak lakóépület helyezhető el.

(3) A lakó fő funkciót kiegészítő mellékfunkciók befogadására alkalmas önálló építmény nem építhető. A mellékfunkciókat (pl. tüzelőanyag-, gépjárműtároló) kiszolgáló helyiségeket a főépületben kell elhelyezni.

(4) Az építési övezetben oldalhatáron álló, vagy ikres beépítési mód, csak abban az esetben alkalmazható, ha a közvetlen környezetében kialakult állapot ezt indokolttá teszi.

(5) Oldalhatáron álló beépítési forma alkalmazásánál az épületet az építési telek É-i határától számított 1 méteres távolságra kell elhelyezni.

(6) Az épületek földszinti padlóvonalának legnagyobb magassága az épület körüli járda szintjétől számított 1,35 m.

(7) Tetőtéri térdfal alkalmazása esetén a térdfal legnagyobb magassága (falazat+koszorú) 0,90 m.

(8) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő, lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence,- napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el. Az épületek földszinti padlóvonalának legnagyobb magassága a terepszinttől számított 1,35 m.

(9) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény az építési övezetben nem helyezhető el.

20. §⁷⁰ Hatálytalan.

21. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben a szabadon álló beépítést is engedélyezni kell, ha az építési telek szélessége legalább 16 m.

(3) Az építési övezetben a lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény helyezhetők el.

(4) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop elhelyezhető.

21/A. §⁷¹ (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben lakóépület, kereskedelmi, szolgáltató és kulturális épület helyezhető el.

(3) A lakó fő funkciót kiegészítő mellékfunkciók befogadására alkalmas önálló építmény nem építhető. A mellékfunkciókat (pl. tüzelőanyag-, gépjárműtároló) kiszolgáló helyiségeket a főépületben kell elhelyezni.

(4) Az épületek földszinti padlóvonalának legnagyobb magassága az épület körüli járda szintjétől számított 1,35 m.

(5) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő, lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence,- napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop, továbbá gépjárműtároló, kerti tároló, barkácsműhely, helyezhető el.

(6) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény az építési övezetben nem helyezhető el.

(7) A telken csak egy épület létesíthető.

21/B. §⁷² (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben csak egy lakásos lakóépület helyezhető el

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény az építési övezetben a nem helyezhető el

21/C. §⁷³ (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben csak lakóépület helyezhető el, egy épületben maximum 2 lakás létesíthető

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény az építési övezetben a nem helyezhető el.

22. § (1) A településközpont vegyes építési övezetekben lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény helyezhetők el.

(2) A településközpont vegyes építési övezetek építési telkein a lakó funkció kizárólagossága esetén egy telken legfeljebb egy lakóépület létesíthető. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetésének megváltoztatása esetén is alkalmazni kell.

(3) Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult és kizárólag lakóépülettel már rendelkező építési telken is engedélyezni kell az építést, ha a régi helyett új, de kizárólag lakóépület épül és az összes egyéb előírás betartható.

(4) A településközpont vegyes építési övezetekben a HÉSZ 6. § (9) bekezdésében rögzített előírás betartásával a zártsorú beépítési módon kívül kivételesen szabadon álló, oldalhatáron álló, ikres és hézagosan zártsorú beépítési mód is alkalmazható. Szabadon álló beépítési mód csak akkor engedélyezhető, ha az építési telek szélessége legalább 25 m. Oldalhatáron álló, ikres és hézagosan zártsorú beépítési mód csak akkor engedélyezhető, ha az építési telek szélessége legalább 18 m.

(5) Ahol a környezetben nincs kialakult beépítés az előkert mélysége 5 m.

(6) Az épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 50%-a az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön.

(7) A településközpont vegyes építési övezetekben létesített lakóépületeken, ha azok egyidejűleg helyi művi védelem alatt is állnak (egyedi, vagy területi) kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. Ilyen esetben a lakóépületek tetőkialakításánál a tető hajlásszögének meghatározásánál alkalmazkodni kell a környezetben kialakult állapothoz és utcaképhez.

A környezetben kialakult állapot, és/vagy az építési övezetre vonatkozó eltérő szabályok hiányában a tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg úgy, hogy a tető maximális gerincmagassága nem lehet nagyobb, mint:

- 6 m-nél kisebb tényleges építménymagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 5 m;

- 6 m vagy ennél nagyobb tényleges építménymagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 6 m.

(8)⁷⁴ Az építési övezetben a melléképítmények közül közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(9) A településközpont vegyes építési övezetek területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

23. § (1)⁷⁵ Övezeti paraméterek:

(2)⁷⁶ A legnagyobb építménymagasság értéke templom, és általános, közép, vagy felsőfokú iskola esetén 15 méter.

24. § (1)⁷⁷ Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény is elhelyezhetők.

(3)⁷⁸ Vízfolyás partélétől számított 20 m-en belül épület nem helyezhető el.

(4)⁷⁹ Az utcafronttal párhuzamos traktusmélység maximum 12,0 m.

24/A. §⁸⁰ (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben maximum 1 pinceszint alakítható ki, pince szint kialakítása esetén talajvíznyomás elleni szigetelés kötelező

(3) Az utcafront földszintjén csak közösségi, szolgáltató funkció helyezhető el, lakás nem.

(4) Az épületek magastetővel kell épüljenek, ahol minimálisan 30 fok a tető dőlésszöge.

(5) Az utcafronttal párhuzamos traktusmélység maximum 15,0 m

(6) Vízfolyás partélétől számított 20 m-en belül épület nem helyezhető el.

24/B. §⁸¹ (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben pinceszint nem alakítható ki.

(3) Ingatlanonként 1 lakóépület építhető, épületenként max. 2 lakás létesíthető

(4) Az épületek magastetővel kell épüljenek, ahol minimálisan 30 fok a tető dőlésszöge.

(5) Vízfolyás partélétől számított 20 m-en belül épület nem helyezhető el.

24/C. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben kivételesen nem zavaróhatású egyéb gazdasági építmény is engedélyezhető.

(3) Vízfolyás partélétől számított 20m-en belül épület nem helyezhető el.

(4) Az utcafronttal párhuzamos traktusmélység 12,0 m

(5) A legnagyobb építménymagasság értéke, templom és általános, közép, vagy felsőfokú iskola esetén 15,0 méter.

25. § (1) A gazdasági területek az OTÉK-nak megfelelő kereskedelmi szolgáltató gazdasági (Gksz) illetve ipari gazdasági (Gip) építési övezetekbe tartoznak. A gazdasági építési övezetekben jellemzően az adott építési övezetre vonatkozó külön előírások figyelembevételével meghatározott építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetekben meghatározott legnagyobb építménymagasság értékét, egyes alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények (pl. kémények, silótornyok) engedélyezése esetén legfeljebb kétszeres értékkel kell figyelembe venni.

(3) ⁸²Az építési telkek be nem épített részén, a telekhatárok mentén összefüggő, többszintes védő zöldsávot kell kialakítani.

(4)⁸³ Gazdasági területeken a zöldfelületekkel borított területek 1/3-án három szintű ( gyep, cserje és lombkorona szint együttesen) növényzet telepítendő. A telekhatár mentén min. 5,0 m szélességben ki kell alakítani zöldfelületet. A belső feltáró utak mentén kétoldali fasor telepítendő. A zöldfelületek létesítésénél őshonos, táji és természeti adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazandók.

26. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület elhelyezhető.

(3)⁸⁴ Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti

építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) Az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

27. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület elhelyezhető.

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) Az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

28. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben a kialakult építési telkek nem oszthatók meg, de egyesíthetők.

(3) Az építési övezetben az építési munkák közül csak az alapterület- és térfogat-növekedéssel nem járó állagmegóvás, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, lebontás, és rendeltetés megváltoztatás lehetséges.

(4) Az építési övezetben mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület létesíthető.

(5) Az építési övezetben melléképítmény nem helyezhető el.

(6) Az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el

28/A. §⁸⁵ (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású kereskedelmi és szolgáltató célú épület és üzemanyagtöltő elhelyezhető.

(3) Az építési övezetben közmü-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

28/B. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, sportépítmény, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület elhelyezhető. Maximum 3 lakás létesíthető ingatlanonként.

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, gépjármű tároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) Az előkert mérete legkevesebb 10,0 m, az oldalkert mérete min. 5,0 m, a 0176 hrsz. út felőli hátsókert min. 25,0 m.

(5) Védő erdő mellett min. 25,0 m széles védő zöldsáv alakítandó ki

(6) A 0175/3 hrsz-ú ingatlan beépítésének feltétele az engedélyezésnél talajmechanikai szakvélemény készítése.

(7) Az övezetben a telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be. A szennyvízkezelés közműpótló kisberendezéssel is biztosítható.

(8) Az övezet ingatlanjain kialakuló építési hely és a 0176 hrsz-ú út közötti területet beültetési kötelezettség, ill. az ökológiai hálózat pufferzónája zöldfelületének fenntartási kötelezettsége terheli.

(9) Az ingatlanok beépítésének feltétele a terület vízrendezése.

(10) Az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el, haszonállat nem tartható.

(11) Az épületek közterület felőli megjelenítése illeszkedjen a terület környezetében meglévő épületekhez.

29. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei kivételesen pedig a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások továbbá egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) Az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(5)⁸⁶ A 3102. j. országos közút és a 015/2 hrsz-ú, valamint a 013 hrsz-ú utak által határolt területen csak a nem jelentős zavaró hatású ipari és gazdasági építmények helyezhetők el. E területek beépítéséhez elvi építési engedélyt kell beszerezni a telek rendeltetése, az építmény(ek) elhelyezhetősége, településképi követelmények, valamint a szomszédos telekkel való kapcsolatok előzetes tisztázása érdekében.

(6)⁸⁷ Az (5) bekezdésben meghatározott területen az ingatlanok beépítése esetén az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell vízrendezési tervet, valamint csapadékvíz szikkasztás esetén szikkasztási próbát kell végezni.

30. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben kizárólag településgazdálkodási építmények, a jelentős területigénnyel bíró közműtelephelyek, (szennyvíztisztító) és a

hírközlés létesítményei és berendezései helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) Az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

31. § (1) Az övezet jellemzően és elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál azonban az építési övezetek építési telkeinek területén, az OTÉK előírásaival összhangban, az alábbiak alapján esetenként más elsődleges funkciójú építmény, épület is elhelyezhető.

(2) Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult és üdülő, vagy lakóépülettel már rendelkező építési telken is engedélyezni kell az építést, ha a régi helyett új üdülő, vagy lakóépület épül és az összes egyéb előírás betartható.

(3) Övezeti paraméterek:

(4) Az építési övezetben a legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületen kívül csak az üdülőterületi alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.

(5) Az építési övezetben egy építési telken egy épület létesíthető.

(6) Az üdülő építési övezetekben létesített üdülőépületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. Az üdülőépületek tetőkialakításánál a tető hajlásszögének meghatározásánál alkalmazkodni kell a környezetben kialakult állapothoz és utcaképhez. A környezetben kialakult állapot, és/vagy az építési övezetre vonatkozó eltérő szabályok hiányában a tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg úgy, hogy a tető maximális gerincmagassága nem lehet nagyobb, mint a tényleges építménymagasság értéke + 5 m.

(7)⁸⁸ Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(8) Az övezetben az üdülőterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők.

(9) Az övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

32. § A különleges területek építési övezeteiben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

33. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben nagykiterjedésű sportolási célú területek és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4)⁸⁹ A zöldfelületekkel borított területek 1/3-án három szintű ( gyep, cserje és lombkorona szint együttesen) növényzet telepítendő. A telekhatár mentén min. 5,0 m szélességben ki kell alakítani zöldfelületet. A belső feltáró utak mentén fasor telepítendő. A zöldfelületek létesítésénél őshonos, táji és természeti adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazandók.

34. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben a rekreációs funkción kívül nagykiterjedésű sportolási célú terület, valamint az azokat kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) Az övezetben új zöldfelület kialakítása esetén kertépítészeti kiviteli tervet kell készíteni.

(5)⁹⁰ A zöldfelületekkel borított területek 1/3-án három szintű (gyep, cserje és lombkorona szint együttesen) növényzet telepítendő. A telekhatár mentén min. 5,0 m szélességben ki kell alakítani zöldfelületet. A belső feltáró utak mentén fasor telepítendő. A zöldfelületek létesítésénél őshonos, táji és természeti adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazandók.

35. §⁹¹ (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben sport szolgáltató funkciójú, vendéglátó, rekreációs, kereskedelmi, szállás

épületek közösségi céllal létesíthetők.

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) Az övezet zöldfelületeinek kialakítását kertépítészeti kiviteli terv alapján kell végezni. A használatbavételi engedély kiadásának feltétele a zöldfelületek kertépítészeti kiviteli terv alapján történő kialakítása.

(5) A zöldfelületekkel borított területek 1/3-án három szintű ( gyep, cserje és lombkorona szint együttesen) növényzet telepítendő. A telekhatár mentén min. 5,0 m szélességben ki kell alakítani zöldfelületet. A belső feltáró utak mentén fasor telepítendő. A zöldfelületek létesítésénél őshonos, táji és természeti adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazandók.

(6) Az előkert minimális mélysége 10 m.

35/A. §⁹² (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben sport szolgáltató funkciójú, vendéglátó, rekreációs, szállás és kulturális épületek közösségi céllal létesíthetők.

(3) Az építési övezetben a mellék rendeltetésű építmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) A zöldfelületekkel borított területek 1/3-án három szintű (gyep, cserje és lombkorona szint együttesen) növényzet telepítendő. A telekhatár mentén min. 5,0 m szélességben ki kell alakítani zöldfelületet. A belső feltáró utak mentén fasor telepítendő. A zöldfelületek létesítésénél őshonos, táji és természeti adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazandók.

35/B. §⁹³ (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben turisztikai szolgáltató funkciójú, vendéglátó, sport-rekreációs, kereskedelmi, szállás, lakó épületek létesíthetők.

(3) Az övezetben lakó funkció önállóan nem, de más turisztikai funkcióval együttes beruházásban, telepszerűen megvalósítható.

(4) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(5) Az övezet zöldfelületeinek kialakítását kertépítészeti kiviteli terv alapján kell végezni. A használatbavételi engedély kiadásának feltétele a zöldfelületek kertépítészeti kiviteli terv alapján történő kialakítása.

(6) A zöldfelületekkel borított területek 1/3-án három szintű ( gyep, cserje és lombkorona szint együttesen) növényzet telepítendő. A telekhatár mentén min. 5,0 m szélességben ki kell alakítani zöldfelületet. A belső feltáró utak mentén fasor telepítendő. A zöldfelületek létesítésénél őshonos, táji és természeti adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazandók.

(7) Az előkert minimális mélysége 10 m

(8) Az építési övezetben közösségi célú épület elhelyezése esetén a legnagyobb építmény magasság értéke 30 m-re növelhető az alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények és építményrészek esetében.

36. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A legnagyobb építménymagasság értéke templom és temetőkápolna esetén 10 m.

(3) Az építési övezetben temető és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(4) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (szökőkút, pihenés céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti vízmedence, - napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(5) A temető védőövezetének a temető telkébe eső részén hagyományos temetés nem folytatható.

(6) Az övezetben új zöldfelület kialakítása esetén kertépítészeti kiviteli tervet kell készíteni.

37. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben egészségügyi területként idősek otthona, valamint az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

38. §⁹⁴ A terület polgári védelmi célokat szolgál.

39. §⁹⁵ A terület honvédelmi célokat szolgál

40. § (1)⁹⁶ Az övezetben épületet építményt elhelyezni, telekalakítást végezni nem lehet.

(2)⁹⁷ A területet szakhatósági előírásoknak megfelelően rekultiválni kell.

41. §⁹⁸ Hatálytalan.

42. § (1) Az övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak a hozzájuk tartozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2) A közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a HÉSZ 7. § (4) bekezdésével összhangban SZT szerint kell kialakítani.

(3) Övezeti paraméterek:

(4) Az övezetben 500 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű építmény csak jóváhagyott SZT alapján helyezhető el.

(5) A közutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(6) Az övezetben a melléképítmények közül közmü-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

42/A. §⁹⁹ (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezet vízmű célú terület, a célt szolgáló építmények és épület helyezhető el rajta.

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

43. § (1) Az övezetbe tartoznak a meglévő vasúti területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2) Övezeti paraméterek:

(3) Az övezetben 500 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű építmény csak jóváhagyott SZT alapján helyezhető el.

(4) A vasutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények helyezhetők el.

(5) Az övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

44. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetbe tartozó telek nem osztható meg, de azonos övezetbe tartozó telekkel egyesíthető.

(3) Az övezetben a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.

(4) Az övezetben létesíthető épületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg.

(5) Az övezet telkeit legalább 50%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani.

(6) Közparkot kertészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani.

(7) Az övezetben, különösen a gyermek játszószerek esetén csak a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(8) Az övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

45. § (1)¹⁰⁰ Az erdő övezetek ingatlanai elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek.

(2) Az erdő övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ KÖu jelű közlekedési övezetekre vonatkozó előírásai vonatkoznak.

(3)¹⁰¹ Erdő területet csak az erdészeti hatóság előzetes engedélyével lehet igénybe venni.

46. § (1) Az övezet telkei nem építhetők be.

(2)¹⁰² Erdő területet csak az erdészeti hatóság előzetes engedélyével lehet igénybe venni.

47. § (1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban egyesesetekben az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén kivételesen lakóépület is építhető.

(2) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.

(3) A mezőgazdasági övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ KÖu jelű közlekedési övezetek előírásai vonatkoznak.

(4) Az övezetben a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le, természetes hatású anyag használatával. A beépítetlen telek, vagy telekrész nem keríthető le.

(5) Az övezetek területén épület, építmény (kivétel a kerítés) csak szabadon állóan helyezhető el. Az épületek elhelyezésénél legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter széles oldalkertet és 10 m mélységű hátsókertet kell biztosítani.

(6) Az építményeken kívülről látható burkolatként csak természetes hatású anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje legfeljebb az eredeti terepszinthez képest 50 cm-rel nagyobb magasságban alakítható ki.

(7) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.

48. § A övezet telkei nem építhetők be.

49. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m2 nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.

(3) Birtokközpont csak abban az esetben alakítható ki az övezet területén, ha a birtokközponthoz tartozó birtoktest legalább 80%-a a település közigazgatási területén található.

(4)¹⁰³ A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 500m-re kell lennie a meglévő, illetve szerkezeti terven ábrázolt tervezett beépítésre szánt terület határtól.

(5)¹⁰⁴ Hatálytalan.

(6)¹⁰⁵ Hatálytalan.

(7) A birtokközpont telkén a beépítettség nem haladhatja meg a 15%-ot.

(8)¹⁰⁶ Birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező telken, ha területe legalább 10.000 m², a beépítés 3%, lakóépület esetén 1,5%.

(9) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(10)¹⁰⁷ Az övezetben elsősorban az agrárturizmus és a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további egy szolgálati lakás létesíthető.

(11)¹⁰⁸ Ha a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete a 1000 m2-t meghaladja, akkor a beépítés feltétele a területre készített SZT jóváhagyása.

(12) Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:

(13) A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 20-50 fok között választható meg.

(14) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop elhelyezhető.

(15)¹¹⁰ A 100.000 m²-nél kisebb területű birtoktest meglévő telkein, vagy a 10.000 m²-nél kisebb területű önálló telken, a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés nem végezhető.

50. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m2 nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.

(3) Birtokközpont csak abban az esetben alakítható ki az övezet területén, ha a birtokközponthoz tartozó birtoktest legalább 80%-a a település közigazgatási területén található.

(4)¹¹¹ A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 500m-re kell lennie a meglévő, illetve szerkezeti terven ábrázolt, tervezett beépítésre szánt terület határtól.

(5)¹¹² Hatálytalan.

(6)¹¹³ Hatálytalan.

(7) A birtokközpont telkén a beépítettség nem haladhatja meg a 15%-ot.

(8)¹¹⁴ Birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező telken, ha területe legalább 25.000 m², a beépítés mértéke legfeljebb 3% lehet.

(9) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(10)¹¹⁵ Az övezetben elsősorban az agrárturizmus és a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további egy szolgálati lakás létesíthető.

(11) Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:

(12) A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 20-50 fok között választható meg.

(13) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop elhelyezhető.

(14)¹¹⁷ Az 100.000 m²-nél kisebb területű birtoktest meglévő telkein, vagy a 25.000 m2-nél kisebb területű önálló telken, a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés nem végezhető.

51. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m2 nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.

(3) Birtokközpont csak abban az esetben alakítható ki az övezet területén, ha a birtokközponthoz tartozó birtoktest legalább 80%-a a település közigazgatási területén található.

(4)¹¹⁸ A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 500m-re kell lennie a meglévő, illetve szerkezeti terven ábrázolt tervezett beépítésre szánt terület határtól.

(5)¹¹⁹ Hatálytalan.

(6)¹²⁰ Hatálytalan.

(7) A birtokközpont telkén a beépítettség nem haladhatja meg a 15%-ot.

(8)¹²¹ Birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező telken, ha területe legalább 100.000 m2, a beépítés legfeljebb 1,5% lehet.

(9) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(10)¹²² Az övezetben elsősorban az agrárturizmus és a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további egy szolgálati lakás létesíthető.

(11) Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:

(12) Lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 20-50 fok között választható meg.

(13) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlopelhelyezhető.

(14)¹²⁴ Az 100.000 m²-né l kisebb területű birtoktest meglévő telkein, vagy a 50.000 m²-nél kisebb területű önálló telken, a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés nem végezhető.

52. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben csak a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el.

(3) Ha a telken felépítmény van a telekmegosztás feltétele, hogy a felépítményes telken a beépítettség mértéke a 1,5%-ot ne haladja meg.

(4) A 720 m2-nél kisebb területű telkeken felépítmény nem építhető.

(5) A 720 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető.

(6) 720m2 – 1500m2 alapterületű telken maximum 15m2 alapterületű tájba illő egyszintes szerszámkamra építhető legfeljebb 3,5 m építménymagassággal.

(7) 1500m2 -t meghaladó nagyságú telken maximum 30m2 alapterületű tájba illő egyszintes szerszámkamra építhető legfeljebb 3,5 m építménymagassággal.

(8) 2000m2–t meghaladó nagyságú telken a beépítési százalék maximum 1,5% és tájba illő gazdasági épület építhető legfeljebb 3,5 m építménymagassággal.

(9)¹²⁵ Az övezetben csak magastetős kialakítású építmény létesíthető. A tető tetőhajlásszöge 35 és 45 fok között választható meg.

(10) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop elhelyezhető.

53. § (1) Az övezetbe a kisvízfolyások meder és part területei tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.

(2) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.

(3) A vízgazdálkodási övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ KÖu jelű közlekedési övezetek előírásai vonatkoznak.

(4) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.

53/A. § (1) Az övezetbe nádas, lápos, vízjárta területek tartoznak. Az övezetben épületek nem helyezhetők el.

(2) Az övezet ingatlanai művelési águknak megfelelően fenntartandók.

(3) Az övezetbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ KÖu jelű közlekedési övezetek előírásai vonatkoznak.

(4) Az övezetben minden tevékenység kezelési terv alapján végezhető.

54. § (1) A művi értékvédelem vonatkozásában az adott telek (építmény) tulajdonosának, illetve kezelőjének a régészeti, az építészeti, a történeti vagy településképi jelentőségű értékek védelmét, fenntartását és

szakszerű fejlesztését biztosítania kell.

(2) Művi értékvédelem alatt álló területeken építési munka végzése csak a vonatkozó jogszabályokkal

összhangban lévő értékvédelmi szakági alátámasztó munkarész alapján lehetséges.

(3) Az ÖT a település közigazgatási területét az alábbi művi értékvédelmi szabályozási övezetekre osztja föl:

- Országos védelem alatt álló művi értékek övezete.

- Országos védelem alatt álló művi értékek környezetének övezete.

- Helyi védelem alatt álló művi értékek övezete.

- Településkép védelmi övezet.

55. § (1) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince- és mélygarázs építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyezési eljárása során a területileg illetékes örökségvédelmi hatóságot szakhatóságként meg kell keresni.

(2) Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során régészeti lelet, vagy emlék kerül elő, haladéktalanul értesíteni kell a területileg illetékes múzeumot.

(3) Mivel régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről is csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el, e területeken a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell készíteni, amelynek módszere a próbaásatás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. E régészeti szakfeladatok elvégzésére – a beruházó költségére – a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult. A beruházónak a régészeti megfigyelés biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése előtt 8 munkanappal fel kell vennie a kapcsolatot a múzeummal.

56. § (1) A település területén a következő építmények állnak országos műemléki védelem alatt.

(2)¹²⁷ Hatálytalan.

57. § (1) Az országos műemléki védelem alatt álló építmények műemléki környezetét az ÖT jelöli.

(2)¹²⁹ Hatálytalan.

59. § (1) A településképi jelentőségű területek közé tartozik minden telek és építési

telek, amely közvetlenül határos a Kossuth, az Ady, a Rákóczi utcákkal, a 31.02 és a 31.03 jelű összekötő utakkal, a 31.302 j. bekötő úttal, a Budapest-Hatvan vasútvonallal és a tavakkal, vagy az azokkal közvetlenül határos párhuzamos közterületekkel, illetve amelyek az Lf-1 jelű építési övezetbe tartoznak.

(2) A településképi jelentőségű területek védelmét a HÉSZ szabályainak betartásával kell biztosítani.

60. § (1) Természeti területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon.

(2)¹³⁰ A szabályozási terv a település közigazgatási területén az alábbi természeti értékvédelmi szabályozási övezeteket mutatja be:

- Országos jelentőségű védett természeti terület övezete.

- Helyi jelentőségű védett természeti terület övezete.

- Országos ökológiai hálózat övezete.

- Natura 2000 területek övezete.

61. § (1) Az övezetbe a tájvédelmi körzet, valamint az országos jelentőségű védett természeti területnek minősülő lápos területek és nedves rétek tartoznak.

(2)¹³¹ Az övezetbe eső területeken bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

(3) Az övezeten belül bármely tevékenység csak az országos védettségű területre vonatkozó előírások, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető.

62. § (1) Az övezetbe a helyi jelentőségű természetvédelmi területek tartoznak.

(2)¹³² Az övezetbe eső területeken bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a természetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével végezhető.

(3) Az övezeten belül bármely tevékenység csak az Önkormányzat védetté nyilvánító határozatával összhangban, a helyi védettségű terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető.

63. § (1) A nem védett természeti és természetközeli állapotú területek övezetei a következők:

- Természeti területek,

- Natura 2000 európai ökológiai hálózat területei,

- Országos ökológiai hálózat területei.

(2)¹³³ Nem védett természeti és természetközeli állapotú területek övezeteibe eső területeken művelési ág megváltoztatásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges, egyéb tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a a természetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével lehetséges.

64. § (1) A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.

(2) Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig.

(3) Új területhasználat, beruházás esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély kérelemhez.

65. § A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:

66. § A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

67. § (1)¹³⁴ Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

(2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.

(3) A 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet szerint a település szennyeződés érzékenységi besorolása „B”,vagyis „érzékeny”.

68. § (1) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok és tavak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

(2) A vízfolyások és tavak természetes és természet közeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.

69. § Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyag kezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket

70. § Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát,telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.

71. § (1) A településnek a szervezett gyűjtésbe és szállításba bevont területein az Önkormányzat által megbízott szervezetnek, vállalkozásnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően.

(2) Azokon a területeken, amelyek a szervezett gyűjtésbe nincsenek bevonva, a lakosságnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást.

(3) A kommunális és építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott települési, vagy kistérségi lerakón történhet.

(4) Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem kerülhet.

(5) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, üzemi gyűjtőben történő biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.

(6) Állati hullák (tetemek) elhelyezése csak az erre a célra kijelölt dögkútban történhet. A tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkező vállalkozás végezheti.

72. §¹³⁵ (1) A HÉSZ és az ÖT az alábbi tilalmi és korlátozási szabályozási övezeteket jelöli ki illetve teszi lehetővé alkalmazását:

(2) A településrendezést elősegítő sajátos jogintézményekkel érintett építési telkek, telkek építéshatósági ügyeiben a jogintézmény sajátosságainak és az alkalmazás céljának megfelelően kell eljárni.

(3) Az ÖT által lehatárolt és/vagy az ágazati szabványokban előírt közegészségügyi, környezet és természetvédelmi, közlekedési és közmű védőterületeken belül építési és/vagy területhasználati korlátozások állnak fenn.

(4) Bármely védőterület által érintett telken, építési telken az adott védőtávolság által előírt építési és/vagy használati korlátozások csak a teleknek a védőtávolság által érintett részére vonatkoznak.

73. § (1)¹³⁷ Meglévő temető védőtávolsága 50 m, mely az ÖT-n ábrázoltaknak megfelelően a telekhatártól számítandó.

(2) Tervezett, újonnan létesítendő temető, vagy temető bővítési terület védőtávolsága 30 m, melyet telken belül, védő zöldsávként kell kialakítani.

74. §¹³⁸ A szennyvíztisztító védőtávolsága telekhatártól számítandó, a védőtávolság min. 150,0 m.

75. § (1) Az övezetbe a vízfolyások, vizes élőhelyek, tavak természetes és természet közeli állapotú (part)szakaszai melletti - vízfolyások, vizes élőhelyek esetén a parttól számított 50 méteren, tavak esetében a parttól számított 100 méteren belüli - területek tartoznak.

(2) Az övezeten belül új építmények elhelyezése - amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik - tilos.

76. § (1) Az övezetbe a vízfolyások, vizes élőhelyek, tavak természetes és természet közeli állapotú (part) szakaszai melletti, a parttól számított 100 méteren belüli területek tartoznak.

(2) Az övezeten belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos.

77. § (1) A tájvédelmi körzet külső védőövezete a Tájvédelmi Körzet határa mentén a nem védett területek 50 m széles sávjára terjed ki.

(2) A külső védőövezetbe eső területeken, a beépítésre szánt területek építési övezeteire, illetve a beépítést megengedő mezőgazdasági övezetekre a következő kiegészítő szabályok vonatkoznak:

78. §¹³⁹ Hatálytalan.

79. § (1) A település igazgatási területén lévő közműlétesítmények és a közműhálózatok nyomvonalai mentén az ÖT-n rögzített illetőleg az egyes ágazati előírásokban meghatározott mértékű védősávokat kell biztosítani.

(2) A védősávokon belül csak az ágazati előírásokban meghatározott módon és az adott közmű üzemeltetőjének, továbbá az érintett szakhatóság külön engedélyével lehet engedélyköteles tevékenységet folytatni.

80. § (1)¹⁴⁰ Ez a rendelet 2004. 11. 08.-án lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 22/1994. (XI. 30.) ÖK. rendelet hatályát veszti. A módosítás szabályai a kihirdetését követő 60. napon lépnek hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.