1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

2. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete: Szada Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(2) A képviselő-testület tagjainak száma 9 fő (polgármester és 8 fő képviselő). A képviselő-testület tagjainak névsorát e rendelet 2. függeléke, a képviselő-testület állandó bizottságai tagjainak névsorát e rendelet 3. függeléke tartalmazza.

(3) A képviselő-testület szervei:

(4) A képviselő-testület által létrehozott hivatal hivatalos elnevezése: Szadai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal).

3. § (1) Az önkormányzat jelképei:

(2) Az önkormányzat hagyományőrző pecsétje egy vonal gyűrűbe foglalt körirat által határolt kerek mezőben jobbra hegyének fel, élével kifelé fordított, lebegő ekevas, balra keresztbe helyezett három lebegő, leveles gabonaszál. A vonal gyűrűben foglalt felirat „SZADA FALV PECSETYE 1710”. A hagyományőrző pecsét lenyomata:

(3) A hagyományőrző pecsét az önkormányzat által adományozott helyi kitüntetések, oklevelek és helyi hagyományokat rögzítő okiratok adományozásánál használható.

(4) Az önkormányzat címere zöld alapon a címer két részre bontott, a zöld mező alapon bal oldalt a piros-fehér megosztás az Árpád-sávos lobogót jelképezi, míg jobb oldalt a kék háttérben az aranyfa régi Szadára utal (Gyümölcstermő Szent Szada). A címert a nagyközség neve fedi. A címer grafikus ábrázolása:

(5) Az önkormányzat címerét a polgármesteri hivatal tanácskozó termében, az önkormányzati intézményekben, valamint a központi helyeken kell elhelyezni.

(6) Az önkormányzati címert meg kell jelentetni a (3) bekezdésben felsorolt esetben.

(7) Az önkormányzat zászlója fehér zászló alapon a (4) bekezdésben meghatározott címerrel.

(8) Az önkormányzat zászlóját használni kell a nemzeti ünnepek, valamint a „Székely Bertalan Emlékünnepség” alkalmával annak tiszteletére.

(9) Az önkormányzat pecsétjei:

(10) Az önkormányzati jelképek használatára vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet tartalmazza.

4. § (1) Az önkormányzat ünnepe

(2) Az önkormányzat a „Székely Bertalan Emlékünnepség” -et május hónap második vasárnapján, a „Hősök Napját” május hónap utolsó vasárnapján, az „Idősek Napját” december hónap első hétfőjén tartja.

(3) Magyarország nemzet ünnepeinek, valamint az önkormányzat ünnepeinek helyben történő megszervezéséért, megrendezéséért a polgármester felkérése alapján az adott önkormányzati intézmény vezetője a felelős.

5. § (1) A képviselő-testület által adományozható kitüntető díj a „Szadáért” kitüntetés.

(2) A kitüntető díj adományozására vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet tartalmazza.

6. § (1) Az önkormányzat kötelező feladat- és hatáskörét

(2) Az önkormányzat szakágazati besorolását, valamint alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti felsorolását e rendelet 4. sz. függeléke költségvetési szerveinek és feladat-ellátási helyeinek felsorolását e rendelet 5. sz. függeléke, azon önkormányzati társulások listáját, amelyeknek az Önkormányzat tagja, e rendelet 6. sz. függeléke tartalmazza.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feladat- és hatáskör önkéntes vállalását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni, hogy a feladat- és hatáskör vállalásának jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrást.

7. § (1) A képviselő-testület a rendelet 1. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre, valamint a jegyzőre ruházza át.

(2) Az átruházott feladat- és hatáskör gyakorlója minden rendes képviselő-testületi ülésen beszámol az előző testületi ülés óta eltelt időszakban - az átruházott feladat és hatáskörben - hozott döntéseiről.

8. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján, éves munkaterv szerint működik.

(2) A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(3) A gazdasági program tartalmazza az önkormányzat

9. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze. Akadályoztatása esetén a rangidős alpolgármester, az ő akadályoztatása esetén a másik alpolgármester, egyidejű akadályoztatásuk esetén pedig a legidősebb képviselő jogosult az ülés összehívására és vezetésére.

(2) A képviselő-testület üléseit általában a polgármesteri hivatal tanácskozó termében tartja.

10. § A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

11. § A képviselő-testület alakuló ülésére vonatkozó rendelkezéseket Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) tartalmazza.

12. § (1) A képviselő-testület rendes ülését havonta legalább egy alkalommal, az éves munkaterve szerint tartja. A képviselő-testület rendes ülését - lehetőség szerint – a hónap utolsó csütörtöki napjára kell összehívni. A rendes ülés általában 16,00 órakor kezdődik.

(2) A képviselő-testület július 15. és augusztus 31. között rendes ülést nem tart.

13. § (1) A polgármester indokolt esetben – a munkatervben nem szereplő – rendkívüli ülést is összehívhat.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának napirendjét, helyét, idejét és indokát. Az ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

(4) A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni szöveges indokolással és döntési javaslattal. Az indítvány benyújtására az előterjesztésekkel szemben támasztott követelményekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A rendkívüli ülés indokát a képviselőkkel az ülésre szóló meghívóban tudatni kell. A kormányhivatal vezetőjének ilyen indítványára az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(5) A polgármester a benyújtástól számított nyolc naptári napon belüli időpontra köteles a rendkívüli ülést összehívni. A rendkívüli ülés telefonon és e-mailben is összehívható, azonban a meghívót és az előterjesztést legalább huszonnégy órával az ülés előtt meg kell küldeni.

14. § (1) A képviselő-testület gazdasági programon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyek november 15. napjáig élhetnek javaslattételi jogukkal.

(4) A munkaterv tervezetét a beérkező javaslatok figyelembevételével a jegyző november 30. napjáig állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testület elé. Az előterjesztésben tájékoztatást kell adni a tervezetbe be nem került javaslatokról

(5) A következő évi munkaterv tervezetét minden év utolsó rendes testületi ülésen kell tárgyalni. A munkaterv elfogadása minősített többségű szavazatot igényel.

(6) A munkaterv tartalmazza:

(7) A munkaterv elfogadása után a jegyző köteles a munkatervről az érintetteket tájékoztatni.

15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívó megküldésével hívja össze. A meghívó és az előterjesztések kizárólag elektronikus úton kerülnek megküldésre a képviselő-testület tagjainak létrehozott hivatalos szada.hu végű e-mail címre.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyszínét, a javasolt napirendi pontok tárgyát, valamint előadóját. A meghívóban fel kell tüntetni, ha valamely napirend tárgyalása során zárt ülést kell tartani, illetve feltételezhető, hogy zárt ülés tartására kerül sor.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót az ülés előtt legkésőbb négy munkanappal korábban kell a képviselőknek, az állandó meghívottaknak és a tanácskozási joggal meghívottak részre megküldeni. Amennyiben a rendes ülésre nem a hónap utolsó hetében kerül sor, úgy az ülésre szóló meghívót és az ülés anyagának írásos előterjesztéseit úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők az ülésen érdemben tárgyalni tudják.

(4) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület formális meghívó nélkül az időpont és az ülés helyének megjelölésével telefonon, szöveges üzenetben (SMS) is összehívható, legalább öt órával az ülés tervezett kezdési időpontja előtt.

(5) A képviselő-testületi ülések állandó meghívottjai, akik szintén elektronikus úton kapnak írásbeli meghívót a képviselő-testületi ülésre:

(6) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről, napirendjéről a nyilvánosságot a meghívó

(7) A képviselő-testületi - és bizottsági – ülések összehívásának, valamint a kapcsolódó írásos dokumentumok hivatali kezelésének és közreadásának rendjét e rendelet 3. sz. melléklete rögzíti.

16. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(2) A helyben működő önszerveződő közösségek, civil szervezetek adatait e rendelet 8. sz. függeléke tartalmazza - képviselőik a képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a helyben szokásos módon kapnak értesítést.

17. § (1) Határozatképes a képviselő-testület ülése, ha legalább 5 fő képviselő jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet nyolc napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

18. § (1) A képviselő törvényi és erkölcsi kötelessége részt venni a képviselő-testület ülésén, valamint annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja.

(2) Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki

(3) Hosszabb ideig tartó távollétet a képviselő-testület vita nélküli döntéssel, egyszerű szótöbbséggel engedélyezheti.

(4) A (2)–(3) bekezdésben nem szabályozott távollét igazolatlannak minősül

(5) Az igazolatlan távollét jogkövetkezményeiről az önkormányzati képviselők és a képviselő- testület bizottságai nem képviselő tagjainak járó tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.

(6) Az igazolatlanul távol lévő képviselő a távollétét – a képviselő-testületi ülés napjától számított tizenöt napon belül - a polgármester előtt igazolhatja. Amennyiben a polgármester az igazolási kérelmet elfogadja, akkor távolléte igazoltnak tekinthető.

19. § (1) A képviselő-testület üléseinek nyilvánosságára a Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2) A zárt ülésen elhangzottakról csak az arra jogosult kaphat felvilágosítást.

(3) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

(4) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet és a tanácskozást nem zavarhatja. Ha a hallgatóság az ülést zavarja a képviselő-testület egyszerű többségi egyetértésével a polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

(6) Az ülés helyiségében a zárt ülés tartama alatt jogosulatlanul tartózkodót a polgármester távozásra szólítja fel, ezt követően kiutasítja.

(7) Az ülésen megjelent érdeklődőknek a polgármester hozzászólási jogot engedélyezhet témánként egy alkalommal legfeljebb kettő percre.

20. § (1) A Mötv. rendelkezéseit figyelembe véve, ha a zárt ülés tartása az érintett kérésétől függ, az érintettet írásbeli nyilatkozattételre kell felkérni. A nyilatkozatból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az érintett az adott ügyben kéri-e zárt ülés tartását.

(2) Amennyiben az érintett személy nyilatkozata előre nem ismert, de az adott személy a képviselő-testületi ülésen jelen van, az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület előtt tett, jegyzőkönyvbe foglalt szóbeli nyilatkozata is helyettesítheti.

21. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén a képviselő-testület a zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosságra hozatala útján biztosítja.

(2) A zárt ülésen hozott határozatoknak a nyilvánosságra nem hozható részeit – így különösen az esetleges személyes adatokat – a nyilvánosságra hozatalt megelőzően törölni kell.

22. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, együttes távollétük vagy tartós akadályoztatásuk esetén a 9. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha kizárási ok merül fel személyével szemben.

(3) A polgármester a képviselő-testületi ülés vezetése során:

(4) A polgármester az ülés vezetését az alpolgármesternek bármikor átadhatja.

23. § (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot az előzetesen írásban megküldött meghívó szerint.

(2) A polgármester a meghívóban szereplő napirendektől való eltéréseket, így a napirendi pont levételét vagy a meghívóban szereplő sorrendtől eltérő tárgyalását ismerteti, további javaslatokat kér a képviselő-testület tagjaitól. A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz a napirenddel kapcsolatos módosító javaslatokról, majd – a szükség szerint módosított – napirendről. A képviselő-testület a napirendi pontok sorrendjét egyszerű szótöbbséggel az ülés során módosíthatja.

(3) A meghívóban nem szereplő, új napirendi pont felvételére az e rendelet 27. §-a szerinti sürgősségi indítvány előterjesztésével van lehetőség.

(4) A napirenden kívüli felszólalások körébe tartoznak az egyéb információk, bejelentések.

24. § (1) Az interpelláció önkormányzati ügyekben történő írásos felvilágosítás kérése.

(2) Az interpellációt az ülést megelőzően három nappal kell írásban vagy elektronikusan benyújtani a polgármesterhez.

(3) Az interpellációnak tartalmaznia kell:

(4) Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban tizenöt napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak, valamint a képviselő-testületnek nyilatkoznia.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, amennyiben a választ nem fogadja el, úgy vita nélkül, egyszerű többséggel a képviselő-testület dönt az elfogadásról.

(6) A képviselő-testület ülésén legfeljebb öt interpelláció tárgyalható.

(7) Ugyanabban a témakörben hat hónapig interpelláció nem terjeszthető elő, ha a képviselő-testület a választ elfogadta.

25. § (1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés, melyet a képviselő a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez felvilágosítás, tájékoztatás céljából intéz. A képviselő által szóban előterjesztett kérdés legfeljebb öt perces időtartamú lehet.

(2) A kérdésre lehetőség szerint az ülésen szóban, legkésőbb azonban tizenöt napon belül írásban válaszolni kell.

26. § (1) Képviselői indítványt a képviselő-testület bármely tagja tehet.

(2) A képviselő-testület munkatervében nem szereplő napirendre vonatkozó képviselői indítványt a polgármesternél a rendes ülés napját megelőző tíz nappal kell írásban beterjeszteni. Az indítvány elektronikus úton is benyújtható.

(3) A képviselő-testület ülésén az az önálló képviselői indítvány tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát, az indítványozó nevét, aláírását és keltezését.

(4) A polgármester az önálló indítványt a képviselő-testület ülésén napirendi pontként javasolhatja. Ennek hiányában az önálló indítvány benyújtásáról a képviselő-testületet tájékoztatja, és az elutasítást köteles megindokolni. A tájékoztató alapján - amennyiben az indítványozó települési képviselő azt kéri - a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel és vita nélkül dönt a napirendre vétel kérdésében.

27. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottság, a képviselő és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely indítvány sürgős javaslatként történő kivételes tárgyalását.

(2) A meghívóban nem szereplő, új napirendi pont felvételére sürgősségi indítvány előterjesztésével van lehetőség.

(3) A sürgősségi indítványt a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12.00 óráig kell a polgármesterhez benyújtani, aki dönt a javaslat indokoltságáról.

(4) Ha a tárgyban illetékes bizottság elnöke indokoltnak tartja, a sürgősségi indítványt a képviselő-testületi ülés elé terjesztést megelőzően általa összehívott rendkívüli bizottsági ülés keretében véleményeztetheti a bizottsággal.

(5) Az indítványozó a sürgősség indokait a képviselő-testületi ülésen legfeljebb két percben kifejti.

(6) Az indítvány sürgősségi eljárásban történő tárgyalásának elfogadásáról a testület egyszerű többséggel dönt.

28. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület munkatervébe felvett vagy a képviselő-testület, annak bizottsága, továbbá bármely képviselő által előzetesen javasolt döntéselőkészítő anyag, rendelet- vagy határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra. Kivételesen a polgármester engedélyezheti a szóbeli előterjesztést is, azonban ez esetben a határozati javaslatot írásban kell benyújtani.

(3) Az írásbeli előterjesztés tervezetét az ülés előtt legkésőbb tizenöt munkanappal kell benyújtani a jegyzőnek.

(4) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

(5) A képviselő-testület ülésére előterjesztést tehetnek:

29. § (1) A képviselő-testület ülésén önállóan napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott formai követelményeknek.

(2) Az előterjesztés főbb elemei:

(3) A rendelet tervezetről szóló előterjesztés nem tartalmaz határozati javaslatot, kivéve, ha az előterjesztés nem csak a rendelet megalkotására vonatkozik.

(4) A képviselő-testület és bizottsága elé kerülő előterjesztést törvényességi ellenőrzésüket követően - amennyiben azok megfeleltek az előterjesztésekkel szemben támasztott jogszabályi és egyéb követelményeknek - az előterjesztő első oldalán a jegyzőnek szignálnia kell. Amennyiben a tárgykör pénzügyi fedezetet igényel, úgy az előterjesztés első oldalát pénzügyi ellenjegyzéssel is el kell látni.

30. § (1) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először az előterjesztőnek kell megadni a szót, aki legfeljebb öt percben jogosult az előterjesztés szóbeli kiegészítésére. Amennyiben az előterjesztésre vonatkozóan bizottsági állásfoglalás vagy módosító javaslat született, az előterjesztő szóbeli kiegészítése után a bizottság elnökének kell szót adni, hogy legfeljebb öt percben ismertesse a bizottság véleményét. Az állásfoglalásnak vagy módosító javaslatnak tartalmaznia kell a kisebbségi véleményt is.

(2) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése, valamint a bizottsági vélemény ismertetése után kerülhet sor a kérdésekre, azt követően pedig a hozzászólásokra.

31. § A képviselő-testület napirendjeinek tárgyalása során az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

32. § (1) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől kérhető engedély a felszólalás tárgyának megjelölésével.

(2) A napirend előtti felszólalás legfeljebb öt percig tarthat, vitának és határozathozatalnak nincs helye.

33. § (1) Ügyrendi kérdésnek, illetve javaslatnak minősül a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, az ülés vezetésével, rendjével, az eljárás menetével összefüggő kérdés, javaslat, melyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(2) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a felszólalás nem ügyrendi kérdésben történik, a felszólalótól megvonja a szót.

(3) Ügyrendi kérdésnek tekinthetők különösen:

34. § (1) A napirendi ponthoz kapcsolódó hozzászólások az elhangzott kérdésre adott válasszal kapcsolatos észrevételeket, továbbá az előterjesztésben foglaltakkal és a határozati javaslattal kapcsolatos észrevételeket, esetleges módosító indítványokat tartalmazhatják.

(2) A hozzászólók sorrendjét - figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét is - a polgármester határozza meg. A hozzászólásokra napirendi pontonként és hozzászólóként legfeljebb öt-öt perc időkeretben kerülhet sor, kivéve a költségvetési koncepció tárgyalását, a költségvetési rendelet megalkotását, módosítását és a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót, melyek esetében az időkeret legfeljebb tíz-tíz perc. A napirendhez kapcsolódóan a képviselő legfeljebb kétszer szólalhat fel. A napirendhez soron kívül hozzászólhat a napirend előadója, a szakértő és törvényességi témában a jegyző. A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával a hozzászólás szabályai alól eltekinthet.

(3) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a polgármester döntésétől függően a felszólalást követően nyomban, vagy a napirendi pont lezárása után észrevételt tenni legfeljebb további kettő perc időkeretben. Viszontválasznak és vitának helye nincs.

(4) Módosító indítvány határozati javaslatként történő - indoklás nélküli - konkrét tárgyszerű megtétele nem számít bele az időkeretbe.

(5) A polgármester a véleményét a vita összefoglalása előtt hozzászólásban kinyilváníthatja.

(6) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(7) A polgármester által szavazásra bocsátott határozati javaslat elhangzását követően csak értelempontosító hozzászólásra van lehetőség.

(8) Azt a felszólalót, aki e szabályokat nem tartja be, az ülést vezető elnök köteles figyelmeztetésben részesíteni, ismételt esetben megvonni tőle a szót.

35. § (1) Az előterjesztés vitája során a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet a vita lezárására. A javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többségű szavazattal dönt. A vitát úgy lezárni nem lehet, hogy valamely képviselő nem kapott szót.

(2) A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetőséget kell adni arra, hogy válaszoljon az elhangzottakra. Ezt követően a polgármester összefoglalja a vitát, ismerteti a határozati javaslatot és az elhangzott módosító indítványokat.

(3) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényessége tekintetében észrevételt kíván tenni.

36. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után szavaz.

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(3) Ha a képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a képviselő három havi önkormányzati képviselőt megillető tiszteletdíjára nem jogosult. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogkövetkezmény a tény bekövetkezésétől számított hat hónapon belül állapítható meg. Erről a képviselő-testületnek minősített többségű határozatával kell döntenie.

37. § (1) A vita lezárása után először a módosító, kiegészítő javaslatokról rész-szavazásokkal dönt a képviselő-testület - az utolsó elhangzott javaslattal kezdve visszafelé az első eredményes szavazásig -, majd az előbbi döntéseknek megfelelően módosított teljes határozat-tervezetről, módosítás hiányában pedig az eredeti határozati javaslatról végszavazással születik döntés.

(2) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.

38. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos. A nyílt szavazás – az e rendelet 40. §-ában foglaltak szerint - név szerinti is lehet.

(3) A képviselő-testület döntéseit általában kézfelemeléssel történő nyílt szavazással hozza. A szavazás során az igennel, majd a nemmel, ezt követően a tartózkodással szavazók számát a polgármester vagy a jegyző állapítja meg.

(4) Amennyiben az összeszámlált szavazatok és a jelenlevők száma nem egyezik, a szavazást meg kell ismételni.

(5) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, úgy a polgármester a szavazást köteles egy alkalommal megismételtetni.

39. § (1) A képviselő-testület

(2) Titkos szavazás tartására bármely képviselő javaslatot tehet, amely javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A titkos szavazás lebonyolítását és eredményének megállapítását három fős szavazatszámláló bizottság végzi, melynek mindenkori elnöke a jelenlévő képviselők korelnöke, tagjai pedig a jelenlévő képviselők közül legfiatalabb képviselők.

(4) A titkos szavazás úgy történik, hogy az eldöntendő kérdést - választás esetén a javasolt személyeket ábécé sorrendben - a szavazólapra fel kell írni. A szavazás a Polgármesteri Hivatal hivatalos bélyegzőlenyomatával ellátott szavazólapon és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás során a szavazástól tartózkodni nem lehet. Érvényesen szavazni a kérdés vagy a név alatti „igen” és „nem” szó mellett elhelyezett körben, golyóstollal írt, két egymást metsző vonallal lehet.

(5) Érvénytelen a szavazólap:

(5) A lebonyolított titkos szavazásról a szavazatszámláló bizottság külön jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

(6) A szavazásról készült jegyzőkönyv a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv elválaszthatatlan mellékletét képezi.

40. § (1) A szavazás megkezdése előtt – a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével - a képviselő testület bármely tagja kérheti név szerinti szavazás elrendelését. A név szerinti szavazás elrendeléséről – amennyiben annak megtartása jogszabály által nem kötelező – a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többségű szavazattal dönt.

(2) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.

(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző először a polgármester, majd az alpolgármesterek, ezt követően ábécé sorrendben felolvassa a képviselők nevét, és a jelenlévő képviselők nevük felolvasásakor hangosan, szóban szavaznak a határozati javaslatról.

(4) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja a polgármesternek, aki megállapítja az eredményt. A névsort csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.

41. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a polgármester a következő intézkedéseket teheti meg:

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülés felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.

(5) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

42. § A képviselő-testület döntése az egyedi határozat, a normatív határozat vagy a rendelet.

43. § (1) A Képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza.

(2) Minősített többség szükséges

(3) Minősített többséghez legalább öt fő képviselő egybehangzó igen szavazata szükséges.

(4) A határozati javaslat megfogalmazásakor az egyszerűségre, közérthetőségre kell törekedni úgy, hogy arra szavazás esetén egyértelmű „igen” vagy „nem”, „tartózkodás” válasz legyen adható.

44. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

(2) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik, aki elkészítteti a határozatok kivonatát, melyet legkésőbb az ülést követő öt napon belül meg kell küldeni a végrehajtásáért felelősöknek, továbbá a határozattal érintetteknek.

(3) Az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmi elemeire az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglalt rendelkezések az irányadók.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos jelentéseket és a polgármester lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóját a jegyző készíti elő.

(5) Nem kell sorszámmal ellátni a napirend elfogadására, az ügyrendi kérdésekre, a tájékoztatók tudomásulvételére vonatkozó határozatokat.

(6) A képviselő-testület – a szavazati arány rögzítésével – alakszerű határozat nélkül dönt:

45. § (1) A képviselő-testület az Alaptörvény és az Mötv. rendelkezéseinek figyelembevételével önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

(3) A javaslatot a polgármesterhez kell írásban benyújtani, melyet a következő képviselő-testületi ülés elé kell terjeszteni.

(4) Amennyiben nem a jegyző a rendelet tervezet előterjesztője vagy előkészítője, úgy az csak jegyzői ellenjegyzéssel kerülhet a képviselő-testület elé.

(5) A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata. Ennek keretében:

(6) A tervezetet a jegyző véleményével együtt az Ügyrendi Bizottság, valamint a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság elé kell terjeszteni.

(7) A rendeletben történő szabályozás sokoldalú megalapozása érdekében a lakosság széles körét érintő rendelet tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani.

46. § (1) A rendelet hatályba lépésének napja a képviselő-testület által meghatározott időpont. Az önkormányzat rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a honlapon kell kihirdetni.

(2) A rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján harminc napra ki kell függeszteni. A határidőbe a kifüggesztés és levétel napja is beszámít. A kihirdetésről és nyilvántartásról a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendelet honlapon történő közzétételéről a jegyző gondoskodik.

(4) A megalkotott önkormányzati rendelet megjelölésére vonatkozó szabályokat a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet tartalmazza.

(5) A jegyző gondoskodik arról, hogy az önkormányzati rendeletet a következő személyek is megkapják:

(6) Jogszabályváltozás esetén a jegyző köteles jelezni a módosítás szükségességét.

(7) A hatályos rendeleteket önkormányzati ciklusonként legalább egyszer felül kell vizsgálni.

47. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzat rendelet tervezetét.

(2) Nem kell véleményezésre bocsátani

(3) Kiemelkedő közérdek különösen az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.

(4) A társadalmi egyeztetés a honlapon erre a célra kialakított oldalon megadott e-mail címen keresztül biztosított véleményezés útján, postai úton vagy szükség esetén lakossági fórum keretében történik.

48. § (1) A társadalmi egyeztetés keretében rendelet-tervezetet úgy kell az önkormányzat honlapján közzétenni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megvitatásához és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a beérkezett vélemények, javaslatok mérlegelésére. A véleményezésre legkevesebb hét napot kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elérhetőségen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről.

(3) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(4) A véleményezők nevét és e-mail címét a véleményezett rendelet hatálybalépéséig lehet kezelni.

(5) A véleményező adatainak kezeléséhez szüksége hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint megadottnak kell tekinteni. Erre a tényre a véleményező figyelmét a vélemény-nyilvánítás előtt fel kell hívni.

49. § (1) A jegyző mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról összefoglalót készít. A jogszabály előkészítése során nem áll fenn az egyedi válaszadási kötelezettség.

(2) Az elkészített összefoglalót az önkormányzati rendelet-tervezettel együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

50. § (1) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. 52. §-a tartalmazza.

(2) Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen rögzíteni kell. A hangfelvételt az önkormányzati választási ciklus végéig, a ciklus utolsó évében születő hangfelvételeket pedig a létrejövetelektől számított további 2 évig meg kell őrizni.

(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv alapja a testületi ülésen gyorsírással vagy közvetlenül gépen rögzített anyag, valamint az ülés hangfelvétele. A képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti leírását is.

(4) A nyílt ülés jegyzőkönyvének hiteles példányát meg kell küldeni a képviselők és a honlap számára is.

(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével, melyről külön jegyzőkönyv készül – a nyílt ülés jegyzőkönyvébe betekinthetnek.

(6) A képviselő-testület döntéseiről jegyzőkönyvi kivonatot kell készíteni, melyet a jegyző köteles megküldeni mindazoknak, akik a döntés végrehajtásában intézkedésre kötelezettek, különösen a döntés végrehajtásáért felelősként megjelölt személyek, szervek részére.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

51. § (1) A képviselő Szada Nagyközség egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

(2) A képviselő jogait és kötelességeit az Mötv. 32-34. §-ai tartalmazzák.

(4) A képviselő az Mötv. 39. §-ában foglaltak szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

(5) A települési képviselő, a bizottsági elnök és a bizottság tagja részére a képviselő-testület a képviselők és bizottsági tagok díjazásáról szóló rendeletében tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapíthat meg.

(6) A képviselő

52. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságot és – a képviselő-testület feladatkörébe tartozó kiemelt jelentőségű feladattal kapcsolatos döntés előkészítésére, nagyobb jelentőségű feladat végrehajtásának megszervezésére, javaslattervezet kidolgozására, meghatározott kérdés megvizsgálására – ideiglenes bizottságot (a továbbiakban együtt: bizottság) hozhat létre.

(2) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságot hoz létre.

(3) A bizottság tagjaira javaslatot tehet bármely képviselő.

(4) A bizottság elnökére és képviselő-testületi tagjaira javaslatot tehet a polgármester és bármely képviselő.

(5) A képviselő-testület bizottsága

(6) A bizottságok személyi összetételét a rendelet 3. függeléke, feladat- és hatáskörét a rendelet 2. melléklete tartalmazza. A bizottságok ülésének időpontjait a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(7) A bizottságok feladata:

53. § (1) A képviselő-testület – átruházott hatáskörrel nem rendelkező – ideiglenes bizottság alakításáról és megszüntetéséről - bármely képviselő indítványára – minősített többséggel elfogadott határozatban dönt.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését követően megszűnik.

54. § (1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó működési szabályait tartalmazó ügyrendjét - az Mötv. és jelen rendelet keretei között - maga állapítja meg. A bizottság ügyrendjének eltérő rendelkezése hiányában a II. és III. Fejezet rendelkezései irányadók azzal, hogy a polgármester alatt a bizottság elnökét, akadályoztatása esetén elnök helyettesét, képviselő és képviselő-testület tagjai alatt pedig a bizottság tagját kell érteni. A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti.

(2) A képviselő-testület a munkatervében vagy egyedi döntésében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyet bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésén.

(3) A képviselő-testület meghívóján szerepelő előterjesztéseket a bizottság elé terjesztett javaslatnak kell tekinteni, melyről a bizottság véleményt alkot.

(4) A bizottsági ülésre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület tagjai és a jegyző.

(5) A bizottság rendes ülésének meghívóját a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni.

(6) A bizottság ügyviteli teendőit a Polgármesteri Hivatal látja el.

55. § (1) A bizottság valamennyi tagja (képviselők, nem képviselők) szavazati joggal vesznek részt a bizottság munkájában.

(2) A bizottság ülésének összehívását a bizottság tagjai a bizottság elnökénél kezdeményezhetik, a megtárgyalásra javasolt ügy ismertetésével, az összehívás szükségességének indoklásával. Az ülés összehívásáról az elnök dönt.

(3) A bizottság működéséért a bizottság elnöke a felelős.

56. § (1) A polgármester főállású polgármester.

(2) A polgármester munkaideje heti negyven óra, melyen belüli munkarendjét önmaga határozza meg. A polgármester minden hét csütörtöki napján 09.00 órától 15.00 óráig fogadóórát tart a Polgármesteri Hivatalban.

(3) A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőit megillető juttatásokról és támogatásokról szóló helyi önkormányzati rendeletben szabályozott rendelkezések a polgármesterre az ott meghatározott körben vonatkoznak.

57. § (1) A polgármester képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatait az Mötv. 67. §-a tartalmazza. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A polgármester a képviselő-testület munkaterv szerinti rendes üléseit megelőző órában – kölcsönös tájékozódás és tájékoztatás céljával - intézményvezetői értekezletet tart az önkormányzat költségvetési szerveinek, köztük hivatalának vezetői, és az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ügyvezetője részvételével.

58. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással kettő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterekre a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadóak. Feladatukat a polgármester határozza meg, munkájukat a polgármester irányításával látják el.

(3) A kijelölt alpolgármester a képviselő-testület, továbbá a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.

(4) A polgármester által az alpolgármesterek részére meghatározott feladatokat a rendelet 7. függeléke tartalmazza.

59. § (1) A polgármesteri hivatal a képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) alapján működik. A Szabályzat tartalmazza a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait.

(1a) A képviselő-testület a települési közterületi rend és tisztaság, valamint az önkormányzati vagyon védelme érdekében létrehozott közterület-felügyeletet a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeként működteti. A közterület-felügyelet működéséről a közterület-felügyeletről szóló önkormányzati rendelet rendelkezik. A közterület-felügyelet, valamint a közterület-felügyelő feladatait a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(2) A Polgármesteri Hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, önkormányzati igazgatási szervezet. Az önkormányzat éves költségvetése határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(3) A Polgármesteri Hivatal működési rendjének, a feladat- és hatáskörök gyakorlásának, a munkavégzés szakmai szabályainak, a munkaerő-gazdálkodás és foglalkoztatási jogviszonyokkal összefüggő hatáskörök gyakorlásának részletes szabályait – a jogszabályok keretei között – a polgármester jóváhagyásával a jegyző állapítja meg.

(4) A polgármesteri hivatal létszáma 17 fő.

60. § (1) A jegyző jogszabályban meghatározott feladatain túl gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos alábbi feladatok ellátásáról, különösen:

(2) A jegyző az előterjesztés megfelelő rovatánál írásban jelzi, ha a képviselő-testület döntési javaslata jogszabálysértő. Amennyiben a döntési javaslat nem jogszabálysértő, úgy a megfelelő rovatot aláírja. A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány estében a jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül

(3) A jegyző a polgármesteri hivatalban minden hét szerdai napon 09.00 órától 15.00 óráig fogadóórát tart.

(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyző helyettesítésére a polgármesteri hivatal közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti képesítéssel rendelkező köztisztviselője jogosult.

61. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatásán a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A közmeghallgatást a polgármester hívja össze és az ülést levezeti.

(2) A közmeghallgatás időpontját és helyszínét a munkatervben kell meghatározni. A közmeghallgatás időpontjáról és témájáról a választópolgárokat legalább tíz nappal a közmeghallgatás előtt értesíteni kell a meghívó kifüggesztésével a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin, a helyi sajtó útján és a honlapon.

(3) A közmeghallgatáson az állampolgárok és szervezetek legfeljebb kettő óra időtartamban, ezen belül legfeljebb öt-öt perces felszólalással közérdekű kérdéseket intézhetnek a képviselő-testülethez, és javaslatokat tehetnek a település sorsát, működését érintő témakörökben szükségesnek tartott teendőkre.

(4) Rendkívüli közmeghallgatást kell tartani a képviselő-testület döntése alapján az általa megjelölt témakörben.

(5) A közmeghallgatáson a képviselő-testület döntést (határozatot, rendeletet) nem hoz.

(6) A közmeghallgatásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítésére és tartalmára az e rendelet jegyzőkönyvre vonatkozó szabályai alkalmazandók.

62. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - lakossági fórumot hívhat össze.

(2) Összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni, melyen a képviselő-testület nem ülésezik, döntést nem hoz.

63. § (1) A Képviselő-testület a lakosság tájékoztatására a nyilvánosság biztosítása céljából közéleti tájékoztató havilapot (a továbbiakban: önkormányzati lap) ad ki.

(2) Az önkormányzati lap neve „2111 Szada (A Szadai Önkormányzat Közéleti Tájékoztató Havilapja)”.

(3) Az önkormányzati lap kiadója a Szada Nova Településfejlesztési Nonprofit Kft., aki a megjelenés költségeit finanszírozza.

(4) Az önkormányzati lap kiadásával kapcsolatos tulajdonosi jogokat Szada Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete gyakorolja, melynek során

(5) Az önkormányzati lap felelős szerkesztője:

64. § A képviselő-testület a lakosság tájékoztatására az önkormányzati lapon kívül a www.szada.hu internetes felületen keresztül kommunikál.

65. § (1) A képviselő-testület testvérvárosi kapcsolat létesítéséről és megszüntetéséről egyedi szerződés keretében állapodik meg. A szerződés kötelező tartalmi elemei:

(2) Az önkormányzat nemzetközi és hazai kapcsolatainak finanszírozására fordítható keretösszegről a képviselő-testület minden évben a költségvetés elfogadásakor dönt.

(3) A nemzetközi kapcsolatok koordinálása és ellenőrzése, a Szadára érkező testvérvárosi delegációk program tervezetének összeállítása a polgármester feladata.

(4) A kapcsolattartáshoz szükséges kiküldetéseken a polgármester és az alpolgármesterek jogosultak részt venni.

(5) Szada nagyközség testvérvárosai:

(6) A nemzetközi kapcsolatok részletes szabályait a megkötött testvérvárosi szerződések tartalmazzák.

66. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a helyi lakosság olyan önszerveződő közösségeit – egyesületeit, társadalmi szervezeteit és alapítványait -, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek, és együttműködés céljával önkéntesen regisztráltatják magukat a jegyzőnél.

(2) A regisztrált helyi önszerveződő közösségek jegyzéke e rendelet 8. sz. függeléke, amelynek naprakész vezetéséről, aktualizálásáról a jegyző gondoskodik.

67. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetését önkormányzati rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait a államháztartásról szóló törvény, míg a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(2) Az önkormányzat költségvetési koncepciót és az alapján költségvetést készít, melyet valamennyi bizottság megtárgyal.

(3) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának első félévi teljesítéséről szeptember 30. napjáig tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) A jegyző által előkészített éves költségvetési beszámoló és zárszámadási rendelet tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot.

68. § (1) Az Önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartását az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvény, valamint az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló kormányrendelet alapján végzi, a vagyontárgyak elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeit az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A település vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot évente tájékoztatja.

69. § (1) Az önkormányzat 100 %-os tulajdonában álló gazdasági társaság

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság esetében a taggyűlés hatáskörét a képviselő-testület gyakorolja.

(3) Az önkormányzati tulajdonában álló gazdasági társaság vezetője az önkormányzati gazdasági társaság önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselője.

(4) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság tekintetében meghozott döntéseit az Mötv.-ben és az e rendeletben meghatározott eljárási rend szerint hozza meg, melynek során az általa meghatározott feladatok elvégzését kiadmányozhatja az ügyvezető részére, illetve részére tájékoztatást, iránymutatást nyújthat.

70. § (1) Az önkormányzat az önkormányzati költségvetési szervek pénzügyi ellenőrzését jogszabály szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.

(2) A képviselő-testület a belső ellenőrzési feladatok ellátását megbízás alapján külső szakértővel biztosítja.

71. § (1) E rendelet alkalmazásában:

(2) Az SZMSZ mellékletét képezik:

(3) Az SZMSZ függelékeit képezik:

72. § Ez a rendelet 2022. január 1. napján lép hatályba.

73. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti