Szada Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének

11/2020. (VII. 10.) önkormányzati rendelete

Szada Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról

Szada Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Az önkormányzat és feladatai

1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, illetékességi területe

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

     Szada Nagyközség Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat:

      a) székelye: 2111 Szada, Dózsa György út 88.

      b) statisztikai számjele: 15730545-8411-321-13

      c) adószáma: 15730545-2-13

      d) törzskönyvi nyilvántartási szám: 730545

(3) Az önkormányzat hivatalos internetes oldala: www.szada.hu (a továbbiakban: honlap).

(4) Az önkormányzat illetékessége Szada nagyközség közigazgatási területére terjed ki. A település közigazgatási területének leírását a jelen rendelet 1. függeléke tartalmazza.

2. §

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete: Szada Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(2) A képviselő-testület tagjainak száma 9 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(3) A képviselő-testület szervei:

         a) a polgármester,

         b) a képviselő-testület bizottsága,

         c) a polgármesteri hivatal,

         d) a jegyző.

(4) A képviselő-testület által létrehozott hivatal hivatalos elnevezése: Szadai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal).

3. §

 (1) Az önkormányzat jelképei:

          a) a hagyományőrző pecsét,

          b) a címer,

          c) a zászló és

          d) a pecsét.

(2) Az önkormányzat hagyományőrző pecsétje egy vonal gyűrűbe foglalt körirat által határolt kerek mezőben jobbra hegyének fel, élével kifelé fordított, lebegő ekevas, balra keresztbe helyezett három lebegő, leveles gabonaszál. A vonal gyűrűben foglalt felirat „SZADA FALV PECSETYE 1710”. A hagyományőrző pecsét lenyomata:

(3) A hagyományőrző pecsét az önkormányzat által adományozott helyi kitüntetések, oklevelek és helyi hagyományokat rögzítő okiratok adományozásánál használható.

(4) Az önkormányzat címere zöld alapon a címer két részre bontott, a zöld mező alapon bal oldalt a piros-fehér megosztás az Árpád-sávos lobogót jelképezi, míg jobb oldalt a kék háttérben az aranyfa régi Szadára utal (Gyümölcstermő Szent Szada). A címert a község neve fedi. A címer grafikus ábrázolása:

(5) Az önkormányzat címerét a Polgármesteri Hivatal tanácskozó termében, az önkormányzati intézményekben, valamint a központi helyeken kell elhelyezni.

(6) Az önkormányzati címert meg kell jelentetni a (3) bekezdésben felsorolt esetben.

(7) A címert, mint önkormányzati jelképet meg kell jelentetni az (1) pontokban felsorolt esetekben

(8) Az önkormányzat zászlója fehér zászló alapon a (3) bekezdésben meghatározott címerrel.

(9) Az önkormányzat zászlóját használni kell a nemzeti ünnepek, valamint a „Székely Bertalan Emlékünnepség” alkalmával annak tiszteletére.

(10) Az önkormányzat pecsétjei:

          a) „Szada Nagyközség Önkormányzat” hosszúbélyegzője,

          b) „Szada Nagyközség Önkormányzat” közbélyegzője, valamint

          c) „Szada Nagyközség Polgármestere” körbélyegzője.

(11) Az önkormányzati jelképek használatára vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. Az önkormányzat ünnepei

4. §

(1) Az önkormányzat ünnepe

     a) a „Székely Bertalan Emlékünnepség”,

     b) a „Hősök Napja”, valamint

     c) az „Idősek Napja”.

(2) Az önkormányzat a „Székely Bertalan Emlékünnepség”-et május hónap második vasárnapján, a „Hősök Napját” május hónap utolsó vasárnapján, az „Idősek Napját” december hónap első hétfőjén tartja.

(3) Magyarország nemzet ünnepeinek, valamint az önkormányzat ünnepek helyben történő megszervezéséért, megrendezéséért a polgármester felkérése alapján az adott önkormányzati intézmény vezetője a felelős.

4. Az önkormányzat által adományozható kitüntető díj

5. §

(1) A képviselő-testület által adományozható kitüntető díj a „Szadáért” kitüntetés.

(2) A kitüntető díj adományozására vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet tartalmazza.

5. Az önkormányzat feladatvállalása

6. §

(1) Az önkormányzat kötelező feladat- és hatáskörét

    a) a képviselő-testület és annak szervei, valamint

b) a költségvetési szervei útján, illetve

c) szervezet és a képviselő-testület, a szervezet és a képviselő-testület valamely szerve vagy a szervezet és a költségvetési szerv között létrejött szerződés alapján

látja el.

(2) Az önkormányzat költségvetési szerveinek és feladat-ellátási helyeinek felsorolását a rendelet 6. függeléke tartalmazza.

(3) A (3) bekezdésben meghatározott feladat- és hatáskör vállalását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni, hogy a feladat- és hatáskör vállalásának jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Az eljárás során a bizottságot véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrást.

7. §

(2) A képviselő-testület a rendelet 1. mellékletében foglalt feladatat- és hatásköreit a polgármesterre, valamint a jegyzőre ruházza át.

(2) Az átruházott feladat- és hatáskör gyakorlója minden rendes képviselő-testületi ülésen beszámol az előző testületi ülés óta eltelt időszakban - az átruházott feladat és hatáskörben - hozott döntéseiről.

II. Fejezet

A képviselő-testület működésének általános szabályai

7. A képviselő-testület tagjai

8. §

A képviselő-testület tagjainak száma 9 fő (polgármester és 8 fő képviselő).  

8. A képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése, helyszíne

9. §

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze. Akadályoztatása esetén a rangidős alpolgármester, az ő akadályoztatása esetén a másik alpolgármester, egyidejű akadályoztatásuk esetén pedig a legidősebb képviselő jogosult az ülés összehívására és vezetésére.

(2) A képviselő-testület üléseit általában a Polgármesteri Hivatal tanácskozó termében tartja.

9. A képviselő-testület ülésezési formái

10. §

 A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

11. §

A képviselő-testület alakuló ülésére vonatkozó rendelkezéseket Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) tartalmazza. 

12. §

(1) A képviselő-testület rendes ülését általában havonta legalább egy alkalommal, az éves munkaterve szerint tartja. A képviselő-testület rendes ülését - lehetőség szerint – a hónap utolsó csütörtöki napjára kell összehívni. A rendes ülés általában 16,00 órakor kezdődik.

(2) A képviselő-testület július 15. és augusztus 31. között rendes ülést nem tart.

13. §

(1) A polgármester indokolt esetben – a munkatervben nem szereplő – rendkívüli ülést is összehívhat.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának napirendjét, helyét, idejét és indokát. Az ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.

(3) A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

    a) a képviselők egynegyedének kezdeményezésére,

    b) a képviselő-testület állandó bizottságának indítványára,

    c) a jegyző kezdeményezésére,

    d) a törvényességi felügyeleti jogkörben eljáró kormányhivatal kezdeményezésére.

(4) A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni szöveges indokolással és döntési javaslattal. Az indítvány benyújtására az előterjesztésekkel szemben támasztott követelményekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A rendkívüli ülés indokát a képviselőkkel az ülésre szóló meghívóban tudatni kell. A kormányhivatal vezetőjének ilyen indítványára az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(5) A polgármester a benyújtástól számított nyolc naptári napon belüli időpontra köteles a rendkívüli ülést összehívni. A rendkívüli ülés telefonon és e-mailben is összehívható, azonban a meghívót és az előterjesztést legalább huszonnégy órával az ülés előtt meg kell küldeni.

10. A képviselő-testület munkaterve

14. §

(1) A képviselő-testület gazdasági programon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

    a) a képviselőktől,

    b) az önkormányzati intézmények vezetőitől,

    c) a tanácskozási joggal felruházott személyektől.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyek november 15. napjáig élhetnek javaslattételi jogukkal.

(4) A munkaterv tervezetét a beérkező javaslatok figyelembevételével a jegyző november 30. napjáig állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testület elé. Az előterjesztésben tájékoztatást kell adni a tervezetbe be nem került javaslatokról

(5) A következő évi munkaterv tervezetét minden év utolsó rendes testületi ülésen kell tárgyalni. A munkaterv elfogadása minősített többségű szavazatot igényel.

(6)  A munkaterv tartalmazza:

    a) a rendes ülések várható időpontját (hónap és nap megjelöléssel),

    b) a napirendek címét,

    c) az előterjesztő nevét,

    d) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják,

    e) a közmeghallgatás időpontját,

    f) az írásos előterjesztés képviselők és egyéb érintettek részére történő kiküldésének határidejét.

(7) A munkaterv elfogadása után a jegyző köteles a munkatervről az érintetteket tájékoztatni.

                                      11. A képviselő-testület ülésének összehívása

15. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívó és az írásos előterjesztések együttes megküldésével hívja össze. A meghívó és az előterjesztések kizárólag elektronikus úton kerülnek megküldésre a képviselő-testület tagjainak létrehozott hivatalos szada.hu végű e-mail címre.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyszínét, a javasolt napirendi pontok tárgyát, valamint előadóját. A meghívóban fel kell tüntetni, ha valamely napirend tárgyalása során zárt ülést kell tartani, illetve feltételezhető, hogy zárt ülés tartására kerül sor.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót és az ülés anyagának írásos előterjesztéseit az ülés előtt legkésőbb öt nappal korábban kell a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottak részre megküldeni. Amennyiben a rendes ülésre nem a hónap utolsó hetében kerül sor, úgy az ülésre szóló meghívót és az ülés anyagának írásos előterjesztéseit úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők az ülésen érdemben tárgyalni tudják.

(4) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület formális meghívó nélkül az időpont és az ülés helyének megjelölésével telefonon, szöveges üzenetben (SMS) is összehívható, legalább öt órával az ülés tervezett kezdési időpontja előtt.

(5) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről, napirendjéről a nyilvánosságot a meghívó

     a) a Polgármesteri Hivatal, valamint a község hirdetőtábláin történő kifüggesztésével,

     b) a honlapon, valamint

     c) ha lehetséges a helyi lapban történő közzétételével

kell értesíteni.

(6) A meghívó közzétételével egyidejűleg az ülés anyagának írásos előterjesztéseit – ide nem értve a zárt ülés keretében tárgyalandó előterjesztéseket, valamint azon előterjesztéseket, amelyek tárgyalására zárt ülés rendelhető el – a honlapon közzé kell tenni.

16. §

(1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

    a) a jegyzőt,

    b) annak a bizottságnak a nem képviselő-testületi tagját, amely bizottságot a napirend érinti,

    c) a napirendi pontok előadóit,

    d) az országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét,

    e) az önkormányzati és a helyi oktatási intézmények vezetőit,

    f) akiket a polgármester és a képviselő-testület indokoltnak tart,

    g) a társult önkormányzat polgármesterét, valamint a társulás képviselőjét, amennyiben érinti a tárgyalt napirend,

    h) azoknak az önszerveződő közösségeknek, civil szervezetnek a képviselőit, amelyeknek tevékenységét érinti a tárgyalt napirend.

(2) A helyben működő önszerveződő közösségek, civil szervezetek képviselői a képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről értesítést kapnak a helyben szokásos módon.

(3) A (1) bekezdés a)-c) pontban meghatározottak részére a meghívóval együtt valamennyi, nyilvános ülésen tárgyalandó előterjesztést, az (1) bekezdés d)-h) pontban meghatározottak részére csak a meghívót kell megküldeni.

(4) A zárt ülés anyagát a képviselő-testület tagjain kívül azok részére kell megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

12. A képviselő-testületi ülés határozatképessége

17. §

(1) Határozatképes a képviselő-testület ülése, ha legalább 5 fő képviselő jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet nyolc napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

13. Távollét

18. §

(1) A képviselő törvényi és erkölcsi kötelessége részt venni a képviselő-testület ülésén, valamint annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja.

(2) Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki

    a) előzetesen bejelenti,

    b) betegség miatt van távol.

(3) Hosszabb ideig tartó távollétet a képviselő-testület vita nélküli döntéssel, egyszerű szótöbbséggel engedélyezheti.

(4) A (2)-(3) bekezdésben nem szabályozott távollét igazolatlannak minősül. Az igazolatlanul távol lévő képviselő jegyzőkönyvi megrovásban részesül és tőle a tárgyhavi tiszteletdíj megvonandó.

(5) Az igazoltan távollévők nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(6) Az igazolatlanul távol lévő képviselő a távollétét – a képviselő-testületi ülés napjától számított tizenöt napon belül - a polgármester előtt igazolhatja. Amennyiben a polgármester az igazolási kérelmet elfogadja, akkor távolléte igazoltnak tekinthető.

14. A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága

19. §

(1) A képviselő-testület üléseinek nyilvánosságára az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2) A zárt ülésen elhangzottakról csak az arra jogosult kaphat felvilágosítást.

(3) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

(4) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet és a tanácskozást nem zavarhatja. Ha a hallgatóság az ülést zavarja a képviselő-testület egyszerű többségi egyetértésével a polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

(6) Az ülés helyiségében a zárt ülés tartama alatt jogosulatlanul tartózkodót a polgármester távozásra szólítja fel, ezt követően kiutasítja.

(7) Az ülésen megjelent érdeklődőknek a polgármester hozzászólási jogot engedélyezhet témánként egy alkalommal legfeljebb kettő percre.

20. §

(1) Az Mötv. rendelkezéseit figyelembe véve, ha a zárt ülés tartása az érintett kérésétől függ, az érintettet írásbeli nyilatkozattételre kell felkérni. A nyilatkozatból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az érintett az adott ügyben kéri-e zárt ülés tartását.

(2) Amennyiben az érintett személy nyilatkozata előre nem ismert, de az adott személy képviselő-testületi ülésen jelen van, az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület előtt tett, jegyzőkönyvbe foglalt szóbeli nyilatkozata is helyettesítheti.

20. §

(1) Az Mötv. rendelkezéseit figyelembe véve, ha a zárt ülés tartása az érintett kérésétől függ, az érintettet írásbeli nyilatkozattételre kell felkérni. A nyilatkozatból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az érintett az adott ügyben kéri-e zárt ülés tartását.

(2) Amennyiben az érintett személy nyilatkozata előre nem ismert, de az adott személy képviselő-testületi ülésen jelen van, az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület előtt tett, jegyzőkönyvbe foglalt szóbeli nyilatkozata is helyettesítheti.

15. A képviselő-testületi ülés vezetése

22. §

(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, együttes távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén a 9. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha kizárási ok merül fel személyével szemben.

(3) A polgármester a képviselő-testületi ülés vezetése során:

    a) megnyitja és berekeszti az ülést,

    b) megállapítja és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét, és amennyiben azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület nem határozatképes az ülés berekeszti vagy legalább félórára felfüggeszti,

napirend előtt szóbeli kiegészítést ad a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről, tárgyalásokról szóló írásos beszámolóhoz,

    c) lehetőséget biztosít a kérdések, interpellációk felvetésére legfeljebb harminc perc időkeretben,

    d) előterjeszti a napirendi javaslatot,

    e) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

    f) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását,

   g) hozzászóláskor megadja vagy az e rendeletben meghatározott esetben megtagadja, vagy megvonja a szót a jelenlévők bármelyikétől,

   i) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától,

   j) tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor,

   k) az ülést meghatározott időre felfüggeszti vagy berekeszti,

   l) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

   m) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatot.

(4) A polgármester az ülés vezetését az alpolgármesternek bármikor átadhatja.

16. A képviselő-testületi ülés napirendje

23. §

(1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot az előzetesen írásban megküldött meghívó szerint.

(2) A polgármester a meghívóban szereplő napirendektől való eltéréseket, így a napirendi pont levételét vagy a meghívóban szereplő sorrendtől eltérő tárgyalását ismerteti, további javaslatokat kér a képviselő-testület tagjaitól. A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz a napirenddel kapcsolatos módosító javaslatokról, majd – a szükség szerint módosított – napirendről. A képviselő-testület a napirendi pontok sorrendjét egyszerű szótöbbséggel az ülés során módosíthatja.

(3) A meghívóban nem szereplő, új napirendi pont felvételére az e rendelet 27. §-a szerinti sürgősségi indítvány előterjesztésével van lehetőség.

(4) A napirenden kívüli felszólalások körébe tartoznak az egyéb információk, bejelentések.

17. Az interpelláció

24. §

(1) Az interpelláció önkormányzati ügyekben történő írásos felvilágosítás kérése.

(2) Az interpellációt az ülést megelőzően három nappal kell írásban vagy elektronikusan benyújtani a polgármesterhez.

(3) Az interpellációnak tartalmaznia kell:

     a) az interpelláló nevét,

     b) az interpelláció címét és szövegét,

     c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni,

     d) az interpelláló sajátkezű aláírását.

(4) Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban tizenöt napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak, valamint a képviselő-testületnek nyilatkoznia.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, amennyiben a választ nem fogadja el, úgy vita nélkül, egyszerű többséggel a képviselő-testület dönt az elfogadásról.

(6) A képviselő-testület ülésén legfeljebb öt interpelláció tárgyalható.

(7) Ugyanabban a témakörben hat hónapig interpelláció nem terjeszthető elő, ha a képviselő-testület a választ elfogadta.

18. A kérdés

25. §

(1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés, melyet a képviselő a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez felvilágosítás, tájékoztatás céljából intéz. A képviselő által szóban előterjesztett kérdés legfeljebb öt perces időtartamú lehet.

(2) A kérdésre lehetőség szerint az ülésen, legkésőbb azonban tizenöt napon belül válaszolni

19. Képviselői önálló indítványok

26. §

(1) Képviselői indítványt a képviselő-testület bármely tagja tehet.

(2)  A képviselő-testület munkatervében nem szereplő napirendre vonatkozó képviselői indítványt a polgármesternél a rendes ülés napját megelőző tíz nappal kell írásban beterjeszteni. Az indítvány elektronikus úton is benyújtható. 

(3) A képviselő-testület ülésén az az önálló képviselői indítvány tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát, az indítványozó nevét, aláírását és keltezését.

(4) A polgármester az önálló indítványt a képviselő-testület ülésén napirendi pontként javasolhatja. Ennek hiányában az önálló indítvány benyújtásáról a képviselő-testületet tájékoztatja, és az elutasítást köteles megindokolni. A tájékoztató alapján - amennyiben az indítványozó települési képviselő azt kéri - a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel és vita nélkül dönt a napirendre vétel kérdésében.

20. Sürgősségi indítvány

27. §

(1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottság, a képviselő és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely indítvány sürgős javaslatként történő kivételes tárgyalását.

(2) A meghívóban nem szereplő, új napirendi pont felvételére sürgősségi indítvány előterjesztésével van lehetőség.

(3) A sürgősségi indítványt a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12.00 óráig kell a polgármesterhez benyújtani, aki dönt a javaslat indokoltságáról.

(4) Ha a bizottság elnöke indokoltnak tartja, a sürgősségi indítványt a képviselő-testületi ülés elé terjesztést megelőzően megvitatja.

(5) Az indítványozó a sürgősség indokait a képviselő-testületi ülésen legfeljebb két percben kifejti.

(6) Az indítvány sürgősségi eljárásban történő tárgyalásának elfogadásáról a testület egyszerű többséggel dönt.

21. Az előterjesztések rendje

28. §

(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület munkatervébe felvett vagy a képviselő-testület, annak bizottsága, továbbá bármely képviselő által előzetesen javasolt döntéselőkészítő anyag, rendelet- vagy határozat tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra. Kivételesen a polgármester engedélyezheti a szóbeli előterjesztést is, azonban ez esetben a határozati javaslatot írásban kell benyújtani.

(3) Az írásbeli előterjesztés tervezetét az ülés előtt legalább tizenöt nappal kell benyújtani a jegyzőnek.

(4) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

     a) az első részben (vezetői összefoglaló) a tárgyat kell pontosan meghatározni, ismertetni az előzményeket, képviselő-testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, valamint mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják;

     b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.

(5) A képviselő-testület ülésére előterjesztést tehetnek:

    a) a polgármester,

    b) az alpolgármester,

    c) a jegyző,

    d) a képviselő,

    e) a bizottság,

    f) az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ügyvezetője, felügyelő bizottságának tagja,

    g) az önkormányzati társulás képviselője,

    h) a főépítész, valamint

    i) az önkormányzati intézmény vezetője.

29. §

(1) A képviselő-testület ülésén önállóan napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott formai követelményeknek.

(2) Az előterjesztés főbb elemei:

    a) az előterjesztés első oldalán az előterjesztő megnevezése,

        aa) az előterjesztés tárgya, melynek pontosan meg kell egyeznie a testületi ülés meghívójában szereplő szöveggel,

        ab) az előkészítő neve és munkaköre,

        ac) az előterjesztő neve és beosztása,

        ad) azt, hogy az előterjesztést mely bizottság tárgyalja,

        ae) az előterjesztés elfogadásához szükséges döntés típusa,

        af) a jegyző törvényességi szempontból történő megfelelést igazoló aláírása;

     b) az előterjesztés vezetői összefoglalója a … §-ban meghatározott tartalommal és az az előterjesztés készítésének helyét, idejét és az előterjesztésre jogosult aláírását;

     c) az előterjesztés elfogadásához szükséges határozati javaslat a határidő és a felelős megjelölésével vagy rendeletalkotás esetén az erre történő hivatkozás.

(3) A rendelet tervezetről szóló előterjesztés nem tartalmaz határozati javaslatot, kivéve, ha az előterjesztés nem csak a rendelet megalkotására vonatkozik.

(4) A képviselő-testület és bizottsága elé kerülő előterjesztést törvényességi ellenőrzésüket követően - amennyiben azok megfeleltek az előterjesztésekkel szemben támasztott jogszabályi és egyéb követelményeknek - az előterjesztő első oldalán a jegyzőnek szignálnia kell. Amennyiben a tárgykör pénzügyi fedezetet igényel, úgy az előterjesztés első oldalát pénzügyi ellenjegyzéssel is el kell látni.

22. Az egyes napirendek tárgyalásának általános rendje

30. §

(1) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először az előterjesztőnek kell megadni a szót, aki legfeljebb öt percben jogosult az előterjesztés szóbeli kiegészítésére. Amennyiben az előterjesztésre vonatkozóan bizottsági állásfoglalás vagy módosító javaslat született, az előterjesztő szóbeli kiegészítése után a bizottság elnökének kell szót adni, hogy legfeljebb öt percben ismertesse a bizottság véleményét. Az állásfoglalásnak vagy módosító javaslatnak tartalmaznia kell a kisebbségi véleményt is.

(2) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése, valamint a bizottsági vélemény ismertetése után kerüleht sor a kérdésekre, azt követően pedig a hozzászólásokra.

23. Felszólalások szabályai

31. §

A képviselő-testület napirendjeinek tárgyalása során az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

a) napirend előtti felszólalás,

b) felszólalás ügyrendi kérdésben,

c) napirendhez kapcsolódó hozzászólás.

32. §

(1) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől kérhető engedély a felszólalás tárgyának megjelölésével.

(2) A napirend előtti felszólalás legfeljebb öt percig tarthat, vitának és határozathozatalnak nincs helye.

33. §

(1) Ügyrendi kérdésnek, illetve javaslatnak minősül a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, az ülés vezetésével, rendjével, az eljárás menetével összefüggő kérdés, javaslat, melyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(2) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a felszólalás nem ügyrendi kérdésben történik, a felszólalótól megvonja a szót.

(3) Ügyrendi kérdésnek tekinthetők különösen:

    a) napirend felvétele, levétele,

    b) napirend elnapolása,

    c) az ülés nyitott, illetve zárt jellege,

    d) a napirend tárgyalásának sorrendje,

    e) az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása,

    f) a vita lezárása,

    g) név szerinti szavazás kérése,

    h) titkos szavazás elrendelésének kérése,

    i) az e rendeletben foglalt rendelkezésektől eltérés.

34. §

(1) A napirendi ponthoz kapcsolódó hozzászólás az elhangzott kérdésre adott válasszal kapcsolatos észrevételeket, továbbá az előterjesztésben foglaltakkal és a határozati javaslattal kapcsolatos észrevételeket, esetleges módosító indítványokat tartalmazhatják.

(2) A hozzászólók sorrendjét - figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét is - a polgármester határozza meg. A hozzászólásokra napirendi pontonként legfeljebb öt perc időkeretben kerülhet sor, kivéve a költségvetési koncepció tárgyalását, a költségvetési rendelet megalkotását, módosítását és a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót, melyek esetében az időkeret legfeljebb tíz perc. A napirendhez kapcsolódóan a képviselő legfeljebb kétszer szólalhat fel.  A napirendhez soron kívül hozzászólhat a napirend előadója, a szakértő és törvényességi témában a jegyző. A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával a hozzászólás szabályai alól eltekinthet. 

(3) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a polgármester döntésétől függően a felszólalást követően nyomban, vagy a napirendi pont lezárása után észrevételt tenni legfeljebb további kettő perc időkeretben. Viszontválasznak és vitának helye nincs.

(4) Módosító indítvány határozati javaslatként történő - indoklás nélküli - konkrét tárgyszerű megtétele nem számít bele az időkeretbe.

(5) A polgármester a véleményét a vita összefoglalása előtt hozzászólásban kinyilváníthatja.

(6) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(7) A polgármester által szavazásra bocsátott határozati javaslat elhangzását követően csak értelempontosító hozzászólásra van lehetőség.

(8) Azt a felszólalót, aki e szabályokat nem tartja be, az ülést vezető elnök köteles figyelmeztetésben részesíteni, ismételt esetben megvonni tőle a szót. 

24. A vita lezárása

35. §

(1) Az előterjesztés vitája során a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet a vita lezárására. A javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többségű szavazattal dönt. A vitát úgy lezárni nem lehet, hogy valamely képviselő nem kapott szót.

(2) A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetőséget kell adni arra, hogy válaszoljon az elhangzottakra. Ezt követően a polgármester összefoglalja a vitát, ismerteti a határozati javaslatot és az elhangzott módosító indítványokat.

(3) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényessége tekintetében észrevételt kíván tenni.

25. A szavazás rendje

36. §

(1) A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után szavaz.

(2)   A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(3) Ha a képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a képviselő három havi önkormányzati képviselőt megillető tiszteletdíjára nem jogosult.  A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogkövetkezmény a tény bekövetkezésétől számított hat hónapon belül állapítható meg. Erről a képviselő-testületnek minősített többségű határozatával kell döntenie.

37. §

(1) A vita lezárása után először a módosító, kiegészítő javaslatokat - az utolsó elhangzott javaslattal kezdve visszafelé az első eredményes szavazásig -, majd ettől függően az eredetileg előterjesztett javaslatot kell megszavaztatni.

(2) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.

26. A szavazás módja

38. §

(1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(3) A képviselő-testület döntéseit általában kézfelemeléssel történő nyílt szavazással hozza. A szavazás során az igennel, majd a nemmel, ezt követően a tartózkodással szavazók számát a polgármester vagy a jegyző állapítja meg.

(4) Amennyiben az összeszámlált szavazatok és a jelenlevők száma nem egyezik, a szavazást meg kell ismételni.

(5) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

39. §

(1) A képviselő-testület

    a) törvény által előírt esetekben titkos szavazást tart,

    b) az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást tarthat. 

(2) Titkos szavazás tartására bármely képviselő javaslatot tehet. A képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A szavazás lebonyolítását és eredményének megállapítását három fős szavazatszámláló bizottság végzi, melynek mindenkori elnöke a jelenlévő képviselők korelnöke, tagjai pedig a jelenlévő képviselők közül legfiatalabb képviselők.

(4) A titkos szavazás úgy történik, hogy az eldöntendő kérdést - választás esetén a javasolt személyeket ábécé sorrendben - a szavazólapra fel kell írni. A szavazás a Polgármesteri Hivatal hivatalos bélyegzőlenyomatával ellátott szavazólapon és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás során a szavazástól tartózkodni nem lehet. Érvényesen szavazni a kérdés vagy a név alatti „igen” és „nem” szó mellett elhelyezett körben, golyóstollal írt, két egymást metsző vonallal lehet.

(5) Érvénytelen a szavazólap:

    a) ha nem a hivatalos szavazólapon történt a szavazás,

    b) ha nincs lebélyegezve,

    c) ha kitöltése ceruzával történt,

    d) ha több válasz került bejelölésre,

    e) ha nem a szavazólapon lévő jelöltet választ.

(5) A lebonyolított titkos szavazásról a szavazatszámláló bizottság külön jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

     a) a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,

     b) a szavazásra bocsátott kérdés(ek) meghatározását,

     c) a szavazatszámláló bizottság elnökének, tagjainak nevét valamint a jegyzőkönyvvezető nevét,

     d) a kiadott szavazólapok számát,

     e) az urnában levő szavazólapok számát, a szavazatok megoszlását, a szavazás eredményét,

     f) a szavazás során felmerült észrevételeket, körülményeket,

    g) a bizottsági tagok és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(6) A szavazásról készült jegyzőkönyv a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv elválaszthatatlan mellékletét képezi.

40. §

(1) A szavazás megkezdése előtt – az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével - a képviselő testület bármely tagja kérheti név szerinti szavazás elrendelését. A név szerinti szavazás elrendeléséről – amennyiben annak megtartása jogszabály által nem kötelező – a képviselő-testület vita nélkül dönt, egyszerű többségű szavazattal dönt. 

(2) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.

(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző először a polgármester, majd az alpolgármesterek, ezt követően ábécé sorrendben felolvassa a képviselők nevét, és a jelenlévő képviselők nevük felolvasásakor hangosan, szóban szavaznak a határozati javaslatról.

(4) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja a polgármesternek, aki megállapítja az eredményt. A névsort csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.

27. A tanácskozás rendjének fenntartása

41. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a polgármester a következő intézkedéseket teheti meg:

    a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,

    b) rendreutasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja,

    c) súlyosabb esetben, amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását akadályozza vagy lehetetlenné teszi, úgy az elnök 2 perc szünetet rendel el.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülés felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.

(5) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

III. Fejezet

A képviselő-testület döntései

28. A képviselő-testület döntései

42. §

A képviselő-testület döntése az egyedi határozat, a normatív határozat vagy a rendelet.

29. Határozat

43. §

(1) A Képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza.

(2)  Minősített többség szükséges

     a) az Mötv. 50. §-ában meghatározottakhoz,

     b) olyan döntéshez, amely a költségvetés módosítását vonja maga után,

     c) közpénzekből nyújtott támogatás odaítélése, vagy pályázatból való kizárás tárgyában.

(3) Minősített többséghez legalább öt fő képviselő egybehangzó igen szavazata szükséges.

(4) A határozati javaslat megfogalmazásakor az egyszerűségre, közérthetőségre kell törekedni úgy, hogy arra szavazás esetén egyértelmű „igen” vagy „nem”, „tartózkodás” válasz legyen adható.

44. §

(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

   a) Szada Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének rendes ülésen hozott határozatának jelelölése: …/20… (hónap, nap) Képviselő-testületi határozata.

   b) Szada Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének zárt ülésen hozott határozatának jelelölése: Z/…/20... (hónap, nap) Képviselő-testületi határozata (rövidítése: KT-határozat).

A Képviselő-testületi határozat rövid megjelölése a KT-határozat. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja.

(2) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik, aki elkészítteti a határozatok kivonatát, melyet legkésőbb az ülést követő öt napon belül meg kell küldeni a végrehajtásáért felelősöknek, továbbá a határozattal érintetteknek.

(3) Az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmi elemeire az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglalt rendelkezések az irányadók.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos jelentéseket és a polgármester lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóját a jegyző készíti elő.

(5) Nem kell sorszámmal ellátni a napirend elfogadására, az ügyrendi kérdésekre, a tájékoztatók tudomásulvételére vonatkozó határozatokat.

(6) A képviselő-testület – a szavazati arány rögzítésével – alakszerű határozat nélkül dönt:

    a) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

    b) az informális jelentés tudomásul vételéről,

    c) az interpellációra adott válasz elfogadásáról.

30. Rendelet

45. §

(1) A képviselő-testület az Alaptörvény és az Mötv. rendelkezéseinek figyelembe vételével önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

     a) a polgármester,

     b) az alpolgármester,

     c) a jegyző,

     d) a képviselő-testület tagja,

     e) a képviselő-testület bizottsága.

(3) A javaslatot a polgármesterhez kell írásban benyújtani, melyet a következő képviselő-testületi ülés elé kell terjeszteni.

(4) Amennyiben nem a jegyző a rendelet tervezet előterjesztője vagy előkészítője, úgy az csak jegyzői ellenjegyzéssel kerülhet a képviselő-testület elé.

(5) A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata. Ennek keretében:

    a) tervezet szakmai tartalmának meghatározása,

    b) a közreműködők között a munka elosztása,

    c) a kodifikációs munka megszervezése, elvégzése,

    d) a tervezetek bizottsági véleményeztetéséről és az észrevételek feldolgozásáról való gondoskodás,

    e) az elvi célkitűzések érvényesítésének, a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntésének biztosítása,

    f) az érintett társszervekkel való koordináció,

    g) az adminisztrációs munka megszervezése,

    h) a tervezet bizottság és képviselő-testület előtti megvitatásában való részvétel.

(6) A tervezetet a jegyző véleményével együtt az Ügyrendi Bizottság, valamint a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság elé kell terjeszteni.

(7) A rendeletben történő szabályozás sokoldalú megalapozása érdekében a lakosság széles körét érintő rendelet tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani.

46. §

(1) A rendelet hatályba lépésének napja a képviselő-testület által meghatározott időpont. Az önkormányzat rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a honlapon kell kihirdetni.

(2) A rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján harminc napra ki kell függeszteni. A határidőbe a kifüggesztés és levétel napja is beszámít. A kihirdetésről és nyilvántartásról a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendelet honlapon történő közzétételéről a jegyző gondoskodik.

(4) A megalkotott önkormányzati rendelet megjelölésére vonatkozó szabályokat a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet tartalmazza.

(5) A jegyző gondoskodik arról, hogy az önkormányzati rendeletet a következő személyek is megkapják:

     a) a polgármester,

     b) a képviselő-testület tagjai,

     c) a Polgármesteri Hivatal érintett ügyintézői,

     d) a rendelet végrehajtásában érintettek, valamint

     e) a helyi média.

(6) Jogszabályváltozás esetén a jegyző köteles jelezni a módosítás szükségességét.

(7) A hatályos rendeleteket önkormányzati ciklusonként legalább egyszer felül kell vizsgálni.

31. Társadalmi részvétel a rendeletalkotás során

47. §

(1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzat rendelet tervezetét.

(2) Nem kell véleményezésre bocsátani

    a) költségvetésről szóló rendelet tervezetet,

    b) a helyi adóról szóló rendelet tervezetet,

    c) a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet tervezetet,

    d) a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó rendelet tervezetet,

    e) a közszolgálati jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet tervezetet,

    f) azon rendelet tervezetet, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,

    g) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz, valamint

    h) a törvényességi felügyeletet ellátó kormányhivatal felhívására törvénysértés megszüntetése érdekében előkészített rendelet tervezetet.

(3) Kiemelkedő közérdek különösen az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.

(4) A társadalmi egyeztetés a honlapon erre a célra kialakított oldalon megadott e-mail címen keresztül biztosított véleményezés útján, postai úton vagy szükség esetén közmeghallgatás keretében történik.

48. §

(1) A társadalmi egyeztetés keretében rendelet-tervezetet úgy kell az önkormányzat honlapján közzétenni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megvitatásához és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a beérkezett vélemények, javaslatok mérlegelésére. A véleményezésre legkevesebb mint hét napot kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elérhetőségen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről.

(3) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(4) A véleményezők nevét és e-mail címét a véleményezett rendelet hatálybalépéséig lehet kezelni.

(5) A véleményező adatainak kezeléséhez szüksége hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint megadottnak kell tekinteni. Erre a tényre a véleményező figyelmét a vélemény-nyilvánítás előtt fel kell hívni.

49. §

(1) A jegyző mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról összefoglalót készít. A jogszabály előkészítése során nem áll fenn az egyedi válaszadási kötelezettség.

(2) Az elkészített összefoglalót az önkormányzati rendelet tervezettel együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

IV. Fejezet

Az önkormányzati ülések dokumentálása

32. A jegyzőkönyv

50. §

(1) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. 52. §-a tartalmazza.

(2) Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen rögzíteni kell. A hangfelvételt a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv alapja a testületi ülésen gyorsírással vagy közvetlenül gépen rögzített anyag, valamint az ülés hangfelvétele. A képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti leírását is.

(4) A nyílt ülés jegyzőkönyvének hiteles példányát meg kell küldeni a képviselők és a honlap számára is.

(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével, melyről külön jegyzőkönyv készül – a nyílt ülés jegyzőkönyvébe betekinthetnek.

(6) A képviselő-testület döntéseiről jegyzőkönyvi kivonatot kell készíteni, melyet a jegyző köteles megküldeni mindazoknak, akik a döntés végrehajtásában intézkedésre kötelezettek, különösen a döntés végrehajtásáért felelősként megjelölt személyek, szervek részére.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

    a) a meghívót,

    b) az előterjesztéseket,

    c) a jelenléti ívet,

    d) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát,

    e) a képviselő által írásban benyújtott hozzászólást,

    f) név szerinti szavazás esetén a névsort.

V. Fejezet

A települési képviselő

33. A települési képviselő

51. §

(1) A Képviselő-testület tagja a polgármester és a nyolc fő megválasztott képviselő.

(2) A képviselő jogait és kötelességeit az Mötv. 32-34. §-ai tartalmazzák. 

 (4) A képviselő az Mötv. 39. §-ában foglaltak szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

(5) A települési képviselő, a bizottsági elnök és a bizottság tagja részére a képviselő-testület a képviselők és bizottsági tagok díjazásáról szóló rendeletében tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapíthat meg.

(6) A képviselő

    a) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,

    b) a jegyzőtől tájékoztatást kérhet, illetve ügyviteli közreműködést igényelhet a képviselői munkájához,

    c) közérdekű ügyben kezdeményezheti a jegyző intézkedését, amelyre a jegyző tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni,

    d) köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.

VI. Fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

34. A bizottság jogállása és az állandó bizottságok

52. §

(1) A képviselő-testület állandó bizottságot és – a képviselő-testület feladatkörébe tartozó kiemelt jelentőségű feladattal kapcsolatos döntés előkészítésére, nagyobb jelentőségű feladat végrehajtásának megszervezésére, javaslattervezet kidolgozására, meghatározott kérdés megvizsgálására – ideiglenes bizottságot (a továbbiakban együtt: bizottság) hozhat létre.

(2) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságot hoz létre.

(3) A bizottság tagjaira javaslatot tehet bármely képviselő.

(4) A bizottság elnökére és képviselő-testületi tagjaira javaslatot tehet a polgármester és bármely képviselő.

(5) A képviselő-testület bizottsága

    a) a Humánügyi Bizottság, melynek létszáma öt fő, melyből négy fő képviselő,

    b) a Pénzügyi Bizottság, melynek létszáma három fő, melyből kettő fő képviselő,

    c) a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, melynek létszáma öt fő, melyből három fő képviselő, valamint

    d) az Ügyrendi Bizottság, melynek létszáma öt fő, melyből három fő képviselő.

(6) A bizottságok személyi összetételét a rendelet 2. melléklete, feladat- és hatáskörét a rendelet 1. függeléke tartalmazza. A bizottságok ülésének időpontjait a rendelet 7. függeléke tartalmazza.

(7) A bizottságok feladata:

    a) kezdeményezik, előkészítik a képviselő-testület döntéseit,

    b) a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket véleményezik,

    c) intézkedéseket kezdeményeznek, ajánlással fordulnak az érintett önkormányzati szervekhez,

    d) figyelemmel kísérik az önkormányzati költségvetési szervek és az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság tevékenységét, javaslattal élhetnek fejlesztésükre,

    e) szervezik a lakosság közreműködését az önkormányzati feladatok végrehajtásában,

    f) döntenek a képviselő-testület által átruházott hatáskörökben.

53. §

(1) A képviselő-testület – átruházott hatáskörrel nem rendelkező – ideiglenes bizottság alakításáról - bármely képviselő indítványára - határozatban dönt.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését követően megszűnik.

35. A bizottság működése

54. §

(1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó működési szabályait tartalmazó ügyrendjét - az Mötv. és jelen rendelet keretei között - maga állapítja meg. A bizottság ügyrendjének eltérő rendelkezése hiányában a II. és III. Fejezet rendelkezései irányadók azzal, hogy a polgármester alatt a bizottság elnökét, akadályoztatása esetén elnök helyettesét, képviselő és képviselő-testület tagjai alatt pedig a bizottság tagját kell érteni. A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az elnök helyettes helyettesíti.

(2) A képviselő-testület a munkatervében vagy egyedi döntésében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyet bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésén.

(3) A képviselő-testület meghívóján szerepelő előterjesztéseket a bizottság elé terjesztett javaslatnak kell tekinteni, melyről a bizottság véleményt alkot.

(4) A bizottsági ülésre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület tagjai és a jegyző.

(5)  A bizottság rendes ülésének meghívóját a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni.

(6) A bizottság ügyviteli teendőit a Polgármesteri Hivatal látja el.

55. §

(1) A bizottság valamennyi tagja (képviselők, nem képviselők) szavazati joggal vesznek részt a bizottság munkájában.

(2) A bizottság ülésének összehívását a bizottság tagjai a bizottság elnökénél kezdeményezhetik, a megtárgyalásra javasolt ügy ismertetésével, az összehívás szükségességének indoklásával. Az ülés összehívásáról az elnök dönt.

(3) A bizottság működéséért a bizottság elnöke a felelős.

VII. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester

36. A polgármester

56. §

(1) A polgármester főállású polgármester.

(2) A polgármester munkaideje heti negyven óra, melyen belüli munkarendjét önmaga határozza meg. A polgármester minden hét csütörtöki napján 09.00 órától 15.00 óráig fogadóórát tart a Polgármesteri Hivatalban.

(3) A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőit megillető juttatásokról és támogatásokról szóló helyi önkormányzati rendeletben szabályozott rendelkezések a polgármesterre az ott meghatározott körben vonatkoznak.

57. §

A polgármester képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatait az Mötv. 67. §-a tartalmazza.  A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

37. Az alpolgármester

58. §

(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással kettő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterekre a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadóak. Feladatukat a polgármester határozza meg, munkájukat a polgármester irányításával látják el.

(3) A kijelölt alpolgármester a képviselő-testület, továbbá a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.

(4) A polgármester által meghatározott az alpolgármester részére szóló ellátandó feladatokat a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

VIII. Fejezet

A polgármesteri hivatal, a hivatalt vezető jegyző

38. A Polgármesteri Hivatal

59. §

(1) A polgármesteri hivatal a képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) alapján működik.  A Szabályzat tartalmazza a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait.

(2) A Polgármesteri Hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, önkormányzati igazgatási szervezet. Az önkormányzat éves költségvetése határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(3) A Polgármesteri Hivatal működési rendjének, a feladat- és hatáskörök gyakorlásának, a munkavégzés szakmai szabályainak, a munkaerő-gazdálkodás és foglalkoztatási jogviszonyokkal összefüggő hatáskörök gyakorlásának részletes szabályait – a jogszabályok keretei között – a polgármester jóváhagyásával a jegyző állapítja meg.

(4) A polgármesteri hivatal létszáma 16,5 fő.

39. A jegyző

60. §

(1) A jegyző jogszabályban meghatározott feladatain túl gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos alábbi feladtok ellátásáról, különösen:

     a) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket,

     b) gondoskodik - a polgármesteri hivatal útján - a képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtásáról,

     c) ellátja a polgármesteri hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

     d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, 

     e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke vagy képviselő kérésére jogértelmezési kérdésekben,

     f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára.

(2) A jegyző az előterjesztés megfelelő rovatánál írásban jelzi, ha a képviselő-testület döntési javaslata jogszabálysértő. Amennyiben a döntési javaslat nem jogszabálysértő, úgy a megfelelő rovatot aláírja. A képviselőt-estületi ülésen benyújtott módosító indítvány estében a jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül

(3) A jegyző a polgármesteri hivatalban minden hét szerdai napon 09.00 órától 16.00 óráig fogadóórát tart.

IX. Fejezet

Közmeghallgatás, lakossági fórum

40. Közmeghallgatás

61. §

(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatásán a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A közmeghallgatást a polgármester hívja össze és az ülést levezeti.

(2) A közmeghallgatás időpontját és helyszínét a munkatervben kell meghatározni. A közmeghallgatás időpontjáról és témájáról a választópolgárokat legalább tíz nappal a közmeghallgatás előtt értesíteni kell a meghívó kifüggesztésével a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin, a helyi sajtó útján és a honlapon.

(3) A közmeghallgatáson az állampolgárok és szervezetek legfeljebb kettő óra időtartamban, ezen belül legfeljebb öt-öt perces felszólalással közérdekű kérdéseket intézhetnek a képviselő-testülethez, és javaslatokat tehetnek a település sorsát, működését érintő témakörökben szükségesnek tartott teendőkre.

(4) Rendkívüli közmeghallgatást kell tartani a képviselő-testület döntése alapján az általa megjelölt témakörben.

(5) A közmeghallgatáson a képviselő-testület döntést (határozatot, rendeletet) nem hoz.

(6) A közmeghallgatásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítésére és tartalmára az e rendelet jegyzőkönyvre vonatkozó szabályai alkalmazandók.

  41. Lakossági fórum

62. §

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - lakossági fórumot hívhat össze.

(2) Összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni, melyen a képviselő-testület nem ülésezik, döntést nem hoz.

X. Fejezet

Az önkormányzati kommunikáció

  42. Az önkormányzati lap

63. §

(1) A Képviselő-testület a lakosság tájékoztatására a nyilvánosság biztosítása céljából közéleti tájékoztató havilapot (a továbbiakban: önkormányzati lap) ad ki.

(2) Az önkormányzati lap neve „2111 Szada (A Szadai Önkormányzat Közéleti Tájékoztató Havilapja)”.

(3) Az önkormányzati lap kiadója a Szada-Nova Településfejlesztési Nonprofit Kft., aki a megjelenés költségeit finanszírozza.

(4) Az önkormányzati lap kiadásával kapcsolatos tulajdonosi jogokat Szada Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-  testülete gyakorolja, melynek során

    a) megbízza az önkormányzati lap felelős szerkesztőjét,

    b) gondoskodik az önkormányzati lap kiadásáról és a működés finanszírozásáról.

(5) Az önkormányzati lap felelős szerkesztője:

    a) gondoskodik az önkormányzati lap havonta történő megjelenéséről,

    b) legalább két hónapra előre tervezi az önkormányzati lap tartalmát,

    c) együttműködik az intézményekkel és vállalja a bizottságok által megállapított állandó rovatok tartalommal történő feltöltését, igényes megjelenését.

  43. Az önkormányzati honlap

64. §

A képviselő-testület a lakosság tájékoztatására az önkormányzati lapon kívül a www.szada.hu internetes felületen keresztül kommunikál.

XI. Fejezet

Az önkormányzat bel-és külföldi kapcsolatai

44. Az önkormányzat kapcsolatai

65. §

(1) A képviselő-testület testvérvárosi kapcsolat létesítéséről és megszüntetéséről egyedi szerződés keretében állapodik meg. A szerződés kötelező tartalmi elemei:

    a) a felek megnevezése,

    b) az együttműködés céljának megnevezése,

    c) a kapcsolattartás formája, módja, továbbá

    d) a finanszírozásának szabályozása.

(2) Az önkormányzat nemzetközi és hazai kapcsolatainak finanszírozására fordítható keretösszegről a képviselő-testület minden évben a költségvetés elfogadásakor dönt.

(3) A nemzetközi kapcsolatok koordinálása és ellenőrzése, a Szadára érkező testvérvárosi delegációk program tervezetének összeállítása a polgármester feladata.

(4) A kapcsolattartáshoz szükséges kiküldetéseken a polgármester és az alpolgármesterek jogosultak részt venni.

(5) Szada nagyközség testvérvárosai:

    a) Nagydobrony (Ukrajna),

    b) Neukirch (Németország),

    c) Kecset-Kisfalud (Románia).

(6) A nemzetközi kapcsolatok részletes szabályait a megkötött testvérvárosi szerződések tartalmazzák.

XII. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása és vagyona

45. Az önkormányzat költségvetése

66. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetését önkormányzati rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait a államháztartásról szóló törvény, míg a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(2) Az önkormányzat költségvetési koncepciót és az alapján költségvetést készít, melyet valamennyi bizottság megtárgyal.

(3) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának első félévi teljesítéséről szeptember 30. napjáig tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) A jegyző által előkészített éves költségvetési beszámoló és zárszámadási rendelet tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot.

46. Az önkormányzat vagyona

67. §

(1) Az Önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartását az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvény, valamint az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló kormányrendelet alapján végzi, a vagyontárgyak elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeit az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A település vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot évente tájékoztatja.

47. A gazdasági program

68. §

(1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(3) A gazdasági program tartalmazza az önkormányzat

     a) fejlesztési elképzeléseit,

     b) a helyi munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését,

     c) a településfejlesztési politika és az adópolitika célkitűzéseit, valamint

     d) az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

48. Az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok

69. §

(1) Az önkormányzat 100 %-os tulajdonában álló gazdasági társaság

     a) a Szada-Nova Településfejlesztési Nonprofit Kft., valamint

     b) a Szada Ipari Park Településfejlesztési Nonprofit Kft.,

amely a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján átlátható szervezetnek minősül.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság esetében a taggyűlés hatáskörét a képviselő-testület gyakorolja.

(3) Az önkormányzati tulajdonában álló gazdasági társaság vezetője az önkormányzati gazdasági társaság önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselője.

(4) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság tekintetében meghozott döntéseit az Mötv.-ben és az e rendeletben meghatározott eljárási rend szerint hozza meg, melynek során az általa meghatározott feladatok elvégzését kiadmányozhatja az ügyvezető részére, illetve részére tájékoztatást, iránymutatást nyújthat.

49. A gazdálkodás ellenőrzése

70. §

(1) Az önkormányzati költségvetési szervek pénzügyi ellenőrzését jogszabály szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.

(2) A képviselő-testület a belső ellenőrzési feladatok ellátását megbízás alapján külső szakértővel biztosítja.

XIII. Fejezet

Záró rendelkezések

50. Értelmező rendelkezések

71. §

E rendelet alkalmazásában:

a) jegyzőkönyv: az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott elemeket tartalmazó közokirat, amely pontosan tükrözi a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén elhangzottakat, de nem szó szerinti leirata az ülésről készült hangfelvételnek;

b) jegyzőkönyvi és határozati kivonat: a jegyzőkönyv alapján készített, a képviselő-testület vagy a bizottság döntéseit tartalmazó dokumentum;

c) helyben szokásos mód: a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés, illetve a honlapon történő megjelenítés;

d) napirend: az ülés lebonyolításának és az előterjesztések és egyéb napirendi pontok – különösen javaslatok, indítványok – tárgyalásának rendje;

e) napirendi pont: az ülésen megtárgyalásra javasolt vagy ténylegesen megtárgyalandó előterjesztés;

f) tájékoztató: döntést nem igénylő önkormányzati ügyet érintő írásbeli dokumentum.

51. Hatályba léptető rendelkezés

72. §

Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

73. §

Hatályát veszti Szada Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének Szada Nagyközség Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelete.