1. § A rendelet megalkotásának célja, hogy a lakástörvénnyel (Ltv.) összhangban - a polgári jog alapelveit szem előtt tartva - megteremtse Pilis Város Önkormányzata tulajdonában lévő önkormányzati lakásokkal, nem lakás célú helyiségekkel való eredményesebb gazdálkodás feltételeit.

2. § A rendelet hatálya kiterjed Pilis Város Önkormányzata tulajdonában álló valamennyi önkormányzati lakásra és önkormányzati, nem lakás célú helyiségre.

3. § (1) Pilis Város Önkormányzata tulajdonát képező lakások bérbeadásával kapcsolatos jogok és hatáskörök Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testületét illetik meg.

(2) Amennyiben az Ör. másként nem rendelkezik, Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzati lakásokra vonatkozó bérbeadói jogok és kötelezettségek folyamatos gyakorlásával, a Bérbeadó képviseletével a polgármestert bízza meg (a továbbiakban, e rendelet alkalmazásában: bérbeadó képviselője).

(3) Az önkormányzati lakás bérbeadása iránti kérelmet a rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon, a formanyomtatvány részeként meghatározott mellékletekkel együtt kell Pilisi Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani.

(4) A felek megállapodásának tartalmát a bérbeadó jogai és kötelezettségei vonatkozásában - az önkormányzati rendelet és az önkormányzati rendelethez kapcsolt, a rendelet 1. számú függelékét képező, ajánlásként csatolt blanketta lakásbérleti szerződés minta rögzíti.

4. § Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzati lakásokat kizárólag „szociális helyzet” alapján, adja bérbe.

5. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése

(2) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók kizárólag egy önkormányzati lakásra köthetnek a bérbeadóval lakásbérleti szerződést.

6. § (1) Amennyiben az Ltv. kifejezetten megengedi (Ltv. 3. § (1) bekezdése a 2005. évi CXXXII. tv. 3. § (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg, Ltv. 3. § (2) bekezdése a 2011. évi CCI. tv. 76. §-ának megfelelően módosított szöveg, 12. § (5) bekezdése, 84. § (1) bekezdése a 2005. évi CXXXII. tv. 31. §-ának megfelelően módosított szöveg, a 84. § (2) bekezdése a 2011. évi CXII. tv. 86. § (4) bekezdésének megfelelően módosított szöveg szerint) a lakás bérbeadásának egyes feltételeit az Ör. határozza meg.

(2) A bérbeadó köteles a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a bérleti szerződésben megjelölt időpontban, tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltárív szerint a bérlő használatába átadni.

(3) A helyszínen készült leltárban fel kell tüntetni a lakás, illetőleg lakásberendezések tényleges állapotát, az esetleges műszaki hibákat, hiányosságokat. A bérlő a dolgok átvételének tényét - észrevételeinek írásbeli rögzítésével - a leltár aláírásával ismeri el.

(4) E rendelkezés alkalmazásában, a lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha tiszta, valamint az épület központi berendezéseinek lakásban lévő részei és a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezései üzemképes állapotban vannak.

(5) A lakás átadásakor észlelt kisebb hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles - a birtokba adás ténye tárgyában a bérlővel közösen felvett jegyzőkönyvben rögzített határideig, vagy meghatározott határnapig - gondoskodni.

(6) Bérfizetési kötelezettség a lakás tényleges birtokba adása napjától áll fenn.

7. § (1) A bérlő a bruttó 20 e Ft-ot meg nem haladó mértékű, azonnali beavatkozást igénylő munkát - a bérbeadó írásbeli felszólítása nélkül is - elvégezheti a bérbeadó képviselőjének egyidejű értesítési kötelezettségével.

(2) A bérbeadó a bérlő részéről felmerült, (1) bekezdésben körülírt és a bérlő, valamint a Polgármesteri Hivatal műszaki ügyintézője részéről igazolt költségeket egy összegben, 30 napon belül megtéríti.

8. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni

(2) A bérbeadó szükség szerint, de évente legalább két alkalommal jogosult és köteles ellenőrizni a lakás rendeltetésszerű használatát valamint a bérlőt terhelő szerződésszerű kötelezettségek teljesítését.

9. § (1) A bérlő a bérlet ideje alatt köteles gondoskodni

(2) Amennyiben a lakás helyiségeihez tartozó, a bérbeadó tulajdonát képező tárgyi eszközben, szaniter áruban, valamint a lakás helyiség nyílászáróinak üvegeiben a bérlő, vagy a vele együttlakó személy magatartása folytán kár keletkezik, a hibák kijavításáról, az eredeti állapot helyreállításáról, illetőleg a kár megtérítéséről - függetlenül a bérlet időtartamától - a bérlő köteles gondoskodni.

(3) A bérlő – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a szerződésben vállalt és e rendeletben felsorolt kötelezettségeit olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.

(4) Amennyiben az épületben, az épület központi berendezéseiben, a közös használatra szolgáló helyiségekben és ezek berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személy magatartása folytán kár keletkezik, a hibák kijavításáról, az eredeti állapot helyreállításáról, illetőleg a kár megtérítéséről - függetlenül a bérlet időtartamától - a bérlő köteles gondoskodni.

(5) A szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

10. § Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzati lakás bérlője részére, a lakás albérletbe adásához – figyelemmel az Ltv. 33. § (3) bekezdésére – nem járul hozzá.

11. § (1) A bérbeadó lakást szociális helyzet alapján, a pályázó és vele együttköltöző személyek jövedelmi és vagyoni viszonyaira figyelemmel adhat bérbe.

(2) Az önkormányzati lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén érvényesítendő szociális, jövedelmi, vagyoni feltételek a következők:

(3) A kérelmező és a vele együttköltöző személyek jövedelmi viszonyai /(2) bekezdés c/ pontja/ megállapításánál - a jövedelmet csökkentő tételeket kivéve - minden olyan jövedelmet figyelembe kell venni, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelem, vagy jövedelemként meghatározott vagyoni érték, - függetlenül attól, hogy adómentes vagy adóköteles értéknek minősül.

(4) A havi nettó jövedelem /(2) bekezdés c/ pontja/ megállapításakor a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapra számított - a munkáltató vagy a jövedelmet folyósító más szerv, szervre irányadó jogszabályban meghatározott módon igazolt - (3) bekezdés szerinti nettó jövedelem 1/12-ed részét kell alapul venni.

(5) Amennyiben a kérelmező és a vele együtt költöző személyek jövedelme egyéni, vagy társas vállalkozásból ered, annak összegét, a jelentkező személy a Nemzeti Adó és Vámhivatal részére igazoltan benyújtott, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó, érvényes és hiteles adóbevallással, vagy a Nemzeti Adó és Vámhivatal igazolásával köteles igazolni (bizonyítani).

(6) A szociális helyzete miatt rászoruló részére bérbe adott lakás bérbeadásának feltételeit kettő évente, a bérleti szerződés lejárta előtt felül kell vizsgálni.

(7) A szociális helyzete miatt rászoruló részére lakás bérbeadása eseti jelleggel, egyes önkormányzati lakás üresedése szerint történik.

12. § (1) A bérbeadó – a szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén – legfeljebb kettő év időtartamra szóló szerződést köt a bérlővel.

(2) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén, ún. bérleti szerződés kizárólag olyan lakásra köthető, amelynek nagysága a pályázó jogos lakásigénye mértékét nem haladja meg.

(3) Önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén, az e rendeletben elismert jogos lakásigény mértéke:

(4) Amennyiben a határozott időre szóló bérleti szerződés lejáratának időpontjában a bérlő jövedelmi, vagyoni viszonyai változatlanul megfelelnek az önkormányzati rendeletben előírt, hatályos jogszabályi feltételeknek, akkor kérelmére vele további két évre újabb bérleti szerződést kell kötni. A bérlő köteles az erre irányuló kérelmet legalább 60 nappal a határozott idő letelte előtt a település polgármesteréhez írásban benyújtani.

(5) Amennyiben a volt bérlő a szociális lakások bérletére vonatkozó feltételeknek nem felel meg, úgy a lejáró bérleti szerződést nem lehet megújítani, vagy a bérlő által, a feltételek vállalása esetén a költségelvű viszonyok alapján történő bérbeadásra vonatkozó feltételek szerint lehet bérleti szerződést kötni.

(6) Amennyiben a volt bérlő a költségelvű viszonyok alapján történő bérbeadása feltételeinek teljesítését, e tárgykörben a bérleti szerződés megkötését nem vállalja, úgy a lakást - a vele ott, együtt élőkkel együtt - köteles a bérleti szerződés lejáratakor kiürítve, tisztán, rendezetten elhagyni, és az ingatlant a bérbeadó részére birtokba bocsájtani.

13. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadó képviselőjétől, a település polgármesterétől.

(2) A település polgármestere bérlőtársi szerződés köthet azzal a személlyel, aki

(3) A település polgármestere bérlőtársi szerződést köteles kötni - a házastárs önkormányzati lakásba történt beköltözésének időpontjától /(2) bekezdés b/ pontja/ függetlenül, - a bérlő és a vele együttlakó házastársa közös írásbeli kérelmére.

14. § (1) A bérlő a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke, szülője kivételével - a bérbeadó képviselője írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó képviselője írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét. A befogadás nem minősül a bérlőtárs jogállásának.

(3) A bérlőtárs a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(4) A társbérlő a lakrészébe - a (2) bekezdésben említetteken kívül - más személyt kizárólag a másik társbérlő írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(5) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete - a (3)-(4) bekezdésben rögzített, törvény szerint a bérbeadó képviselője kifejezett hozzájárulása nélkül is befogadható személyek befogadásán túlmenően - a bérlőtárs, illetve társbérlő vonatkozásában, további személy befogadásához nem járul hozzá.

(6) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a bérlő valamint a bérlő kiskorú gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha-, és nevelt gyermeke), a bérlő befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke, valamint szülője kivételével, - a lakásba más személy befogadásához nem járul hozzá.

15. § (1) Pilis Város Önkormányzata az önkormányzati lakás szociális célú bérlése esetén, a fizetendő lakbér mértékét, az alábbiak szerint állapítja meg:

(2) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az (1) bekezdésben megállapított lakbér mértékét (tárgy)évenként, a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig felülvizsgálja és meghatározza a következő évre érvényes lakbér összegét.

(3) Az önkormányzati lakás lakbérének mértékét Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete nevében évente, a település polgármestere a tárgyév január 31. napjáig írásban – ún. díjkiközléssel - állapítja meg a bérlő részére.

(4) Az önkormányzati lakás bérlője a bérbeadó által kiközölt, a felek által kölcsönösen elfogadott lakbért minden hónap 5-ig köteles megfizetni az e célra rendszeresített pénzügyi bizonylaton (csekken), vagy átutalással.

16. § Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, mint bérbeadó az önkormányzati lakás bérlőjének lakbértámogatást nem nyújt.

17. § Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, mint bérbeadó az önkormányzati lakás bérlőjének az Ltv. 35. § (2) bekezdésében meghatározott, az Ltv. 91/A. § 18. pontja alatt részletezett külön szolgáltatásokat közvetlenül nem biztosítja, a külön szolgáltatásért díjat nem számít fel.

18. § (1) A felek – az Ltv. 23. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy a bérlő részére pénzbeli térítést fizet.

19. § (1) A lakásbérlet megszűnésének eseteit az Ltv. 23. (1) bekezdése a 2013. évi CCXXVI. tv. 1. §-ának megfelelően megállapított szöveg rögzíti.

(2) A bérbeadó részéről a lakásbérleti szerződés egyoldalú, írásbeli felmondásának eseteit az Ltv. 24. § (1) bekezdése állapítja meg.

20. § (1) Amennyiben az önkormányzati lakásban olyan személy marad vissza, aki sem az Ltv., sem a jelen önkormányzati rendelet előírásai alapján nem tarthat igényt elhelyezésre, köteles az önkormányzati lakást a polgármester írásbeli felhívására és felszólítására – az írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított - 15 napon belül elhagyni.

(2) Amennyiben a lakást jogcím nélkül használó az (1) bekezdésben meghatározott lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadó Pilis Város Önkormányzata képviseletében a település polgármestere az Ör. 18. §-a szerint jár el.

21. § (1) Az önkormányzati lakást jogcím nélkül használó, Pilis Város Önkormányzata jogosult részére lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni.

22. § (1) A bérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - az Ltv. rendelkezése alapján, a bérleti jog folytatására jogosult kivételével - másik lakásra akkor tarthat igényt, ha a bérbeadó nevében Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete e tárgykörben (elhelyezési kötelezettség), a bérleti szerződés megszűnése napjáig, írásban, kifejezetten kötelezettséget vállalt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eset bekövetkezte esetén, az Önkormányzat Képviselő-testülete köteles a lakásban visszamaradó személy részére, az (1) bekezdésben hivatkozott bérleti szerződés megszűnése napjától számított 30 napon belül - másik lakást biztosítani.

(3) Amennyiben az Önkormányzat Képviselő-testülete – az (1) bekezdésben meghozott kötelezettségvállalás ellenére – a lakásban visszamaradó személy részére, az (1) bekezdésben hivatkozott bérleti szerződés megszűnése napjától számított 30 napon belül nem tud másik lakást felajánlani, a Bérbeadó Pilis Város Önkormányzata nevében és képviseletében, a polgármester az Ör. 18. §-a szerint jár el.

23. § Amennyiben Pilis Város Önkormányzata tulajdonát képező önkormányzati lakás - elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisült, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el és a bérlő elhelyezéséről maga nem tud gondoskodni: a bérlő és a vele együttköltöző személyek ideiglenes elhelyezése Pilis Város Önkormányzata feladata.

24. § (1) Pilis Város Önkormányzata tulajdonát képező helyiségek bérbeadásával kapcsolatos jogok és hatáskörök Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testületét illetik meg.

(2) Amennyiben az Ör. másként nem rendelkezik, Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzati helyiségekre vonatkozó bérbeadói jogok és kötelezettségek folyamatos gyakorlásával, a Bérbeadó képviseletével a polgármestert bízza meg (a továbbiakban: bérbeadó képviselője).

(3) Az önkormányzati helyiség bérbeadása iránti ún. alakszerűtlen kérelmet lehet előterjeszteni, melyet a Pilisi Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(4) A felek megállapodásának tartalmát a bérbeadó jogai és kötelezettségei vonatkozásában - az önkormányzati rendelet és az önkormányzati rendelethez kapcsolt, a rendelet 2. számú függelékét képező, ajánlásként csatolt blanketta helyiségbérleti szerződés rögzíti.

(5) Pilisi Polgármesteri Hivatal a bérbeadás útján hasznosítható helyiségekről elkülönített, folyamatos analitikus nyilvántartást vezet.

25. § (1) Az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadása pályázat útján is történhet. A pályázat kiírásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) Az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadása útján történő hasznosításnál elsőbbséget élveznek azok a bérlők, akiknek célja a helyi lakosok ellátása, a lakossági szolgáltatások bővítése.

(3) Pályázat kiírása és lefolytatása esetén, a helyiségbérleti szerződést a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetését vállaló pályázóval kell megkötni, határozott vagy határozatlan időtartamra. E tárgyban – a polgármester írásbeli előterjesztése birtokában - a Képviselő-testület határozattal dönt.

(4) A helyiségbérleti szerződést az Önkormányzat nevében a polgármester írja alá.

(5) A nem lakás céljára szolgáló ingatlanok bérleti díja minden év januárjában, legalább a KSH által hivatalosan megállapított infláció mértékével növekedhet. Ettől eltérő növekedést a bérlővel történő előzetes egyeztetés előzi meg.

(6) A nem lakás céljára szolgáló ingatlanok lakbérének mértékét Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete nevében évente, a település polgármestere a tárgyév január 31. napjáig írásban – ún. díjkiközléssel - állapítja meg a bérlő részére.

(7) Az önkormányzati, nem lakás célú helyiség bérlője a helyiség bért minden hónap 5-ig köteles megfizetni az e célra rendszeresített pénzügyi bizonylaton (csekken), vagy átutalással.

(8) A helyiségbérleti szerződés megkötését követően a helyiségnek a bérlő részére történő átadásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a helyiség állapotára, tartozékaira, az egyes közművek mérőóra állásaira és a kapcsolódó megállapításokra vonatkozó adatokat.

(9) A Képviselő-testület által kiírandó pályázati felhívás rögzítheti, illetve a felek megállapodhatnak abban, hogy a bérlet tárgyát képező helyiséget a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

26. § (1) Pilis Város Önkormányzata az Önkormányzat tulajdonát képező, nem lakás célú, piaci jelleggel bérbe adott helyiség bérlése esetén, a fizetendő helyiségbérleti díj mértékét az alábbiak szerint állapítja meg:

(2) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az (1)-(2) bekezdésben megállapított helyiségbérleti díj mértékét (tárgy)évenként, a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig felülvizsgálja és meghatározza a következő évre érvényes helyiségbérleti díj összegét.

(3) Az önkormányzati nem lakás célú helyiségbérleti díjának mértékét Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete nevében évente, a település polgármestere a tárgyév január 31. napjáig írásban – ún. díjkiközléssel - állapítja meg a bérlő részére.

(4) Az önkormányzati nem lakás célú helyiség bérlője a bérbeadó által kiközölt, a felek által kölcsönösen elfogadott helyiségbérleti díjat minden hónap 5-ig köteles megfizetni az e célra rendszeresített pénzügyi bizonylaton (csekken), vagy átutalással.

27. § (1) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzati helyiség bérleti jogának átruházásához, cseréjéhez – harmadik személy részéről: az érvényes és hatályos helyiségbérleti szerződési feltételek változatlan tartalmú vállalása esetén járul hozzá.

(2) Külön bejárattal rendelkező önkormányzati helyiségcsoport egy része – amennyiben a leválasztásra kerülő helyiségcsoportban, a közműfogyasztás mérésére alkalmas, önálló főmérő(k), vagy almérő(k) kialakíthatóak, az albérlő kifejezett, közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt kötelezettségvállalása alapján, az albérlő költségére, kártalanítás lehetősége, felelősség kizárásával – a Bérbeadó képviseletében eljáró polgármester írásbeli hozzájárulásával, albérletbe adható.

28. § (1) A törvény alapján elővásárlási joggal érintett lakás (albetét), helyiség vásárlására irányuló kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz, a település polgármesteréhez címezve kell benyújtani.

(2) A törvény alapján elővásárlási joggal érintett lakás, helyiség értékesítése tárgyában a Képviselő-testület II fordulóban, - I. fordulóban elvi jelleggel – határoz, dönt.

(3) A törvény alapján elővásárlási joggal érintett lakás, helyiség vételárának mértéke meghatározására Pilis Város Önkormányzatának az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelete – vagyonértékesítésre vonatkozó – rendelkezései az irányadók.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott lakás, helyiség vételára megfizetésének módját és a fizetés feltételeit, a biztosíték adás módját Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete – az ingatlanforgalmi szakvélemény, illetve az ügyféllel megtartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyv birtokában, az előterjesztés II. fordulóban történő tárgyalása keretein belül - külön, egyedi határozattal állapítja meg.

(5) Az ingatlan (albetét), helyiség adásvételi szerződést Pilis Város Önkormányzata nevében a település polgármestere írja alá.

29. § (1) A törvény alapján elővásárlási joggal nem érintett lakás (albetét), helyiség vásárlására irányuló kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz, a település polgármesteréhez címezve kell benyújtani.

(2) A törvény alapján elővásárlási joggal nem érintett lakás, helyiség értékesítése tárgyában a Képviselő-testület II fordulóban, - I. fordulóban elvi jelleggel – határoz, dönt.

(3) A törvény alapján elővásárlási joggal nem érintett lakás, helyiség vételárának mértéke meghatározására Pilis Város Önkormányzatának az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelete – vagyonértékesítésre vonatkozó – rendelkezései az irányadók.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott lakás, helyiség vételára megfizetésének módját és a fizetés feltételeit, a biztosíték adás módját Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete – az ingatlanforgalmi szakvélemény, illetve az ügyféllel megtartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyv birtokában, az előterjesztés II. fordulóban történő tárgyalása keretein belül - külön, egyedi határozattal állapítja meg.

(5) Az ingatlan (albetét), helyiség adásvételi szerződést Pilis Város Önkormányzata nevében a település polgármestere írja alá.

30. § A bérbeadó – az adatfelvételre, adatkezelésre és adatvédelemre vonatkozó központi és helyi jogszabály(ok) keretei között, Polgármesteri Hivatala útján - jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek vizsgálata, a tényállás megállapítása, a kérelem megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

31. § (1) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások elidegenítéséből származó bevételeket az Önkormányzat mindenkori, tárgyévi költségvetésében elkülönítetten tartja nyilván és kezeli.

(2) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete kötelezettséget vállal arra, hogy a lakások elidegenítéséből származó bevételeket más, tartós önkormányzati vagyon, vagyoni értékű jog vásárlása, megszerzése céljából használja fel.

32. § (1) E rendelet 2014. március 15. napján lép hatályba, azzal, hogy a rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő, döntésre előkészített önkormányzati lakás- és helyiségbérleti ügyekre, valamint a fennálló lakás- és helyiségbérleti jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által megalkotott, a közcélú lakások bérleti díjának megállapításáról szóló 23/2007. (IX. 05.) sz. Ör., a 30/2007. (XII.03.) sz. módosító Ör., a 36/2008. (XII.01.) sz. módosító Ör., a 42/2009. (XI.30.) sz. módosító Ör. és a 24/2010. (XII.22.) sz. módosító önkormányzati rendelete hatályát veszíti.

(3) A rendelet kihirdetéséről a Képviselő-testület Szervezeti és Működési szabályairól szóló, önkormányzati rendelet rendelkezései figyelembevételével, a jegyző gondoskodik.