Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
Pilis Város Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 01. 02Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
Pilis Város Helyi Építési Szabályzatáról
Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és a magyar építészetről szóló 2023. évi törvény 22. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a 79. § (1) bekezdés felhatalmazása alapján, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében a 11. melléklete szerint meghatározott véleményezésre jogosult szervek és a partnerek véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
Alapvető rendelkezések
1. A rendelet hatálya és mellékletei
1. § (1) E rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) hatálya Pilis Város közigazgatási területére terjed ki (a továbbiakban: Terület)
(2) A Területen
a) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel, valamint
b) a településkép védelméről szóló helyi önkormányzati rendeletben foglaltakkal (a továbbiakban: Tkr.)
együtt kell alkalmazni.
2. § (1) A HÉSZ mellékletei a következők:
a) 1. melléklet: Szabályozási terv
aa) jelmagyarázat a Szabályozási tervhez, SZT-JM
ab) jellemzően beépítésre szánt területek: SZT-1/1 - SZT-1/… szelvények, M = 1:2000 méretarányban
ac) jellemzően beépítésre nem szánt területek: SZT-2/1 – SZT-2/… szelvények, M=1:4000 méretarányban
b) 2. melléklet: Az építési övezetek és övezetek szabályozási határértékei
c) 3. melléklet: Az újonnan elhelyezhető és a tiltott rendeltetések építmények, sajátos építmények
d) 4. melléklet: Pilis Város aktuális biológiai aktivitásértéke
e) 5. melléklet: Korlátozással érintett területek
f) 6. melléklet: Pilis Város Önkormányzata elővásárlási jogával érintett ingatlanok
g) 7. melléklet: Tanya létesítésére kijelölt ingatlanok
(2) Az 1. melléklet szerinti Szabályozási terv a HÉSZ-szel együtt alkalmazandó, amely során
a) a Szabályozási terv szabályozási alapelemeit és elemeit – a HÉSZ eltérő rendelkezésének hiányában – kötelezően kell figyelembe venni, az elem változtatása csak a HÉSZ módosításával történhet.
b) a Szabályozási terven ábrázolt, de más jogszabályban meghatározott szabályozási elemeket a vonatkozó joszabályi előírások szerint kell figyelembe venni a HÉSZ módosítása nélkül.
c) a Szabályozási terven ábrázolt tájékoztató és alaptérképi elemeket nem kell kötelezően figyelembe venni.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. Csurgótávolság: oldalhatáron álló beépítési mód esetén a beépíthető oldalhatár mentén – jellemzően az eresz kinyúlása és a csapadékvíz-elvezetés megoldásása céljából - biztosítandó telepítési távolság.
2. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés: olyan építmény, amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére, tisztítására és elhelyezésére szolgál, és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energiabevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag-tartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó.
3. Egyedi szennyvíztisztító létesítmény: olyan építmény, amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére, tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energiabevitel nélkül végzi.
4. Egyéb építmények: a főrendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló rendeltetéseket befogadó épület és építmény, amely a főépülettel egybeépített vagy önállóan létesül.
5. Fasor: Azonos távolságra ültetett, legalább öt azonos fajú, fajtájú, egyforma kinézetű, korú fákból álló vonalas telepítési forma, ahol a fák törzsének távolsága nem nagyobb, mint a fák kifejlett korában várható korona átmérőjének a legfeljebb a másfélszerese telken belüli telepítés esetén, illetve legfeljebb a kétszerese közlekedési célú közterületi telepítésnél.
6. Fekvő telek: az olyan telek, amelynek az utcai telekhatára hosszabb, mint a többi telekhatár.
7. Főrendeltetés: az egyes építési övezetekben és övezetekben létesíthető rendeltetés, önálló rendeltetési egység.
8. Gépjárműlakatos-műhely és festő-fényező műhely: gépjármű karosszéria javítását, festés-fényezését vállalkozási tevékenység keretében szolgáló műhely.
9. Gépjárműszerelő-műhely: lakórendeltetést is befogadó telken létesülő, személygépjármű szerelési vállalkozási tevékenység céljára szolgáló műhely.
10. Háromszintes növényzet: az adott zöldfelület akkor minősül háromszintes növényzettel borítottnak, ha a zöldfelület minden 150 m2-ére legalább 1 db nagy lombkoronájú fa, legalább 20 db cserje, valamint a nem beépített és nem burkolt területrészen kívül gyep, vagy bármilyen talajtakaró növényzet telepítése megtörtént.
11. Kioszk: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott önálló építmény.
12. Kisüzem: lakórendeltetést is befogadó telken létesülő műhely vagy üzemi rendeltetésű építmény – például varroda, nyomda, élelmiszerfeldolgozó, stb. - ahol a főhelyiségek összes alapterülete nem haladja meg a 150 m2-t, és a működése során kielégíti a lakóterületre megállapított környezetvédelmi követelményeket.
13. Kőmegmunkáló műhely: jellemzően sírkövek gyártására szakosodott műhely.
14. Helyi közút: az Önkormányzat tulajdonában lévő közút, valamint megállapodással az Önkormányzat kezelésébe adott út.
15. Nagykereskedelmi rendeltetés: viszonteladást szolgáló, jellemzően teherforgalmat keltő kereskedelmi tevékenység.
16. Nem zavaró rendeltetés: az olyan rendeltetés, amely az adott építési övezetben és övezetben megengedett rendeltetésű építményekre és telekhasználatra korlátozó hatást a vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott környezetterhelési határértékeket meghaladó mértékben nem fejt ki, és az építési övezeti előírásoknak teljes mértékben megfelel.
17. Szerkezeti lakatos műhely: vállalkozási tevékenység folytatására szolgáló lakatosműhely.
18. Telekmélység: az építési telek szabályozott utcai telekhatárától mért legkisebb és legnagyobb telekmélység átlaga.
19. Telekszélesség: a kialakítandó építési telek utcafronti telekhatárának hossza.
20. Zárványtelek: Telkek által körbezárt, közterületi vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek.
3. Egyes szabályozási elemekhez kapcsolódó előírások
4. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti telekcsoport újraosztással érintett „Telekcsoport újraosztással érintett terület” szabályozóval érintett területeket a Szabályozási terv tünteti fel. A szabályozóval érintett területeken a 6. § (7) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni.
(2) A „Közlekedési célú telek számára fenntartott terület” szabályozó a kialakult telektömbök feltárását, a tömbbelsők telekalakításának megvalósítását biztosítja (a továbbiakban: feltáró szabályozó). A szabályozó alkalmazási szabályai:
a) a feltáró szabályozóval érintett területen közlekedési célú telek alakítható ki, magánútként vagy közterületként, a szabályozási terv szerinti területen és szélességben;
b) a közlekedési célú telek ütemezetten is kialakítható,
c) az a) pont szerint kialakított telekre a Köu-k és Köu-lk jelű övezet előírásai érvényesek;
d) a szabályozóval érintett területen a telekalakítás akkor is megengedett, ha ezen kötelemmel érintett telekcsoport újraosztása ezzel egy időben nem valósul meg;
e) a tömbfeltáráshoz kapcsolódó közlekedési és közműfejlesztést, a szabályozóval érintett területen kell megvalósítani.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
4. A közterületekre vonatkozó előírások
5. § (1) Új út létesítése és meglévő út felújítása esetén a 14,0 méter szélességet el nem érő új közúthálózati elemek mentén legalább egyoldali, a 14,0 méter szélességet meghaladó közúthálózati elemek mentén kétoldali zöldsáv biztosítandó, egy oldali fasor és az útburkolat másik oldalán cserjesáv telepítésével, a fák életterének biztosításával.
(2) Fasortelepítésnél és -kiegészítésnél a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott fajtájú és minőségű fák ültetendők. Az ültetéssel egy időben az öntözés lehetőségéről gondoskodni kell.
(3) A „Közterület zöldfelületként fenntartandó része” szabályozóval érintett terület legalább 60 %-át fásított zöldfelületként kell fenntartani.
5. A telekalakítással kapcsolatos előírások
6. § (1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja lehetőleg téglány, terjedelme, beépítettsége jelen szabályozási előírásoknak és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.
(2) Nyúlványos telek kizárólag meglévő, útkapcsolattal nem rendelkező zárványtelek útkapcsolatának érdekében létesíthető.
(3) Az önálló közműtelek minden övezetben és építési övezetben kialakítható a legkisebb telekméretre vonatkozó előírás figyelembevétele nélkül.
(4) Közterületek szakaszosan is kialakíthatók.
(5) Meglevő telektömbben a közterületi szabályozás végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is lehetséges
a) ha a közterületi szabályozással érintett telek mérete az építési övezet vagy övezet előírásaiban előírt értéknél kisebb lesz, de az övezeti előírások szerint beépíthető marad;
b) a telek beépítettsége az építési övezet vagy övezet előírásaiban előírt legnagyobb beépítettséget meghaladja.
(6) A „Telekalakítással, telekcsoport újraosztással érintett terület” szabályozóval érintett területen
a) a telekcsoport újraosztása ütemezetten is megvalósítható;
b) közvetlen közterület kapcsolattal rendelkező, „Közlekedési terület céljára fenntartott terület” szabályozóval is érintett telek a jelölt szabályozó figyelembevételével beépíthető, de csak a közlekedési terület célú telek kialakulása után osztható meg;
c) a közlekedési terület kialakítása érdekében a telekalakítás akkor is megengedett, ha ezen kötelemmel érintett telekcsoport újraosztása ezzel egy időben nem valósul meg, ez esetben azonban a közterületi vagy magánúti határrendezés nem jelenti egyben építési telek kialakulását;
d) a szabályozóval érintett területen új közút vagy magánút, és ezek meghosszabbítása csak a csatlakozó közterület kezelőjének hozzájárulásával létesíthető.
(7) A magánút telekterülete eltérhet a vonatkozó építési övezetben, övezetben meghatározott kialakítható minimális telekmérettől. A magánút célú telek kialakítása esetén a 22. § előírásait kell kell alkalmazni.
6. Településrendezési szerződés
7. § (1) Településrendezési szerződés köthető
a) megalapozó telepítési tanulmányterv alapján az újonnan beépítésre, fejlesztésre szánt, magán vagy társasági tulajdonú területeken a használathoz szükséges infrastuktúra (közterület vagy közhasználat számára megnyitott magánút kialakítása, az ezeken kiépítendó közművek, közvilágítás) fejlesztésének, kialakításának, kapacitásának és költségviselésének meghatározása céljából,
b) fentiekkel összefüggésben a hatályos építési szabályzat módosításának kezdeményezéséhez,
c) a 6. § (6) bekezdés szerinti szabályozóval érintett területeken.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a telepítési tanulmányterv vizsgált területe a Szabályozási tervben a szabályozóval érintett terület. A megvalósítás ütemezetten is történhet.
7. Elővásárlási jog
8. § A településfejlesztési és rendezési célokat és azok megvalósításához szükséges ingatlanokat e rendelet 6. melléklete tartalmazza.
Közművek előírásai
8. Közművesítés és elektronikus hírközlés általános előírásai
9. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és építményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.
(3) Új út építésénél, teljes útrekonstrukciónál:
a) Közterület esetén
aa) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
ab) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
ac) a csapadékvizek elvezetéséről,
ad) beépítésre szánt területen a megvilágításról
gondoskodni kell.
b) Magán út esetén (közforgalom elől el nem zárt és elzárt esetben)
ba) a tervezett közműveket a közterületi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni,
bb) a csapadékvíz elvezetését ki kell építeni,
bc) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról kell gondoskodni.
10. § (1) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és építményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, építmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(2) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:
a) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
aa) a 12 m-t meghaladó, 14 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
ab) a 14 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését
ne akadályozzák meg;
b) 8 m-nél kisebb szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.
9. Közművesítés mértékének az előírása
11. § (1) A beépítésre szánt terület építési övezeteiben biztosítani szükséges
a) a teljes közműellátást,
b) a csapadékvízek biztonságos elvezetését,
c) az építési hely mentesítését a vízelöntés vagy tartós vízállás veszélyeztetettségétől.
(2) A beépítésre nem szánt terület övezeteiben
a) emberi tartózkodásra alkalmas építmény, épület létesítéséhez biztosítani szükséges:
aa) a közegészségügyi hatóság által elfogadott egészséges ivóvízellátást
ab) a villamosenergia-ellátást,
ac) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásaiban foglaltakat,
ad) és az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem lehet veszélyeztetett;
b) emberi tartózkodásra nem szolgáló építmény közművesítetlen telken is létesíthető az előírások keretei között.
10. Vízellátás
12. § (1) Új közüzemi vízelosztó hálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.
(2) A vízvezetékek védőtávolság igénye a vonatkozó ágazati szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.
11. Szennyvízelvezetés és kezelés
13. § (1) Pilis közigazgatási területén szennyvízszikkasztó nem létesíthető.
(2) Szennyvízelvezetés, kezelés vonatkozásában a teljes közműellátás átmenetileg, a közcsatorna hálózat rendelkezésre állásáig egyedi szennyvízkezelő berendezés létesítésével biztosítható.
(3) Egyedi szennyvízkezelő kisberendezés a vízbázisok védelméről szóló kormányrendelet alapján
a) nem létesíthető a hidrogeológia külső védőterületen,
b) hidrogeológiai „B” védőterületen a környezeti hatásvizsgálat, illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi kockázatértékelési vizsgálat eredményétől függően létesíthető.
(4) Egyedi szennyvízkezelő kisberendezés lakóterületen, településközpont vegyes területen, ingatlanonként legfeljebb egy, évi 500 m3/év mennyiséget nem meghaladó és kizárólag házi, kommunális szennyvíz esetén alkalmazható.
(5) Évi 500 m3/év mennyiséget meghaladó kapacitású egyedi szennyvíztisztító kisberendezés vagy egyedi szennyvíztisztító létesítmény kizárólag vízjogi engedéllyel létesíthető a (3) bekezdés alá nem tartozó esetekben.
(6) Az alkalmazható egyedi szennyvízkezelő kisberendezésre vonatkozó előírások:
a) a kibocsátási határértéknek meg kell felelni a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó rendeleteknek,
b) rendelkezzen biológiai szennyvíztisztítói tanúsítvánnyal, amely tartalmazza a szükséges technológiai hatékonysági értékeket.
(7) Az egyedi szennyvízkezelő kisberendezések telepítési feltételei:
a) magas talajvizes területeken a berendezések felúszás elleni védelméről gondoskodni kell;
b) az egyedi szennyvízkezelő kisberendezés szükséges területigényét a szikkasztómező mérete alapján kell meghatározni;
c) a szikkasztómező méretezését csak szakirányú tervező készítheti el (helyszíni mintavételezés és talaj- és mértéékadó talajvízszint vizsgálat, vagy szikkasztási próba alapján);
d) a szikkasztómező kialakítási helyét úgy kell meghatározni, hogy az alábbiak együttesen teljesüljenek:
da) talajvíz kúttól a helyszíni adottságok függvényében, de legalább 15 m távolságra (rétegvíz kút, ha jól van saruzva, nem lehet érintett)
db) a telekhatártól – beleértve a szikkasztó mezőt is - legalább 3 m távolságra legyen,
dc) a szikkasztómező alapsíkja a becsült legnagyobb talajvíz felszíntől minimum 1 m-es magassági eltartással legyen.
(8) Egyedi szennyvízkezelő kisberendezés üzemeltetésének feltételei:
a) csak gyártó vagy forgalmazó meghatalmazott képviselője által beüzemelt berendezést lehet használatba venni (jegyzőkönyvezve).
b) az építtetőnek a berendezés kezelési és karbantartási utasításában foglalt általános és eseti karbantartási teendőket dokumentálható módon el kell elvégeznie (szippantás, berendezések ellenőrzése, kopó alkatrészek cseréje, stb.)
c) kötelező az éves egyszeri, szakcég által végzett és dokumentált műszaki felülvizsgálat.
(9) Az egyedi szennyvízkezelő kisberendezés csak a közcsatorna hálózat kiépítéséig vagy a rákötési lehetőség megvalósulásáig üzemeltethető, utána egy éven belül a közcsatornára kell rákötni.
(10) Amennyiben az egyedi szennyvízkezelő kisberendezésre vonatkozó (4)–(8) bekezdésben előírtak nem teljesíthetők, egyedi szennyvízkezelő kisberendezés nem alkalmazható.
14. § (1) A beépítésre nem szánt területen létesítendő építmények használatából keletkező a szennyvíz környezet károsítás nélküli kezeléséhez közműpótló alkalmazható az alábbi feltételekkel:
a) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 0,6 m3-t, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre szállíttatni;
b) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 0,6m3-t, akkor helyben létesítendő egyedi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható a 13. § (2)–(8) bekezdései szerint.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában előírt közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségéhez megfelelő kiépítettségű közhálózati útkapcsolat biztosított és a szippantott szennyvizeket a szennyvíztisztító-telep be tudja fogadni.
(3) A település már beépített, közcsatorna hálózattal ellátott területén, a már közcsatorna hálózati csatlakozással rendelkező ingatlanok szennyvízkezelését a várható hálózati rendszer átépítéséig biztosítottnak lehet tekinteni.
12. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
15. § (1) A felszíni vizek, vízfelületek karbantartásának céljára az arra vonatkozó rendeletben előírt méretű parti sávot kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A parti sávot a part élétől kell mérni, a part él kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni, szabadon hagyni és szolgalmi jogot kell biztosítani a mederkarbantartó számára,
a) a Gerje-patak part éleitől 6-6 m,
b) az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok part éleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m,
c) az önkormányzati és egyéb kezelésben levő tavak part éleitől 5 m szélességű sáv.
(2) A település magas talajvízállásos területein a közművek fektetését felúszás elleni védelemmel kell megépíteni.
(3) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani kizárólag vízjogi létesítési engedély alapján a területileg illetékes hatóság engedélyével szabad.
(4) A vízfolyások medre a természetes környezeti hatások, illetve a mesterséges beavatkozások következményeként megváltozhat, ezért a valós helyzetük eltérhet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett állapottól. Amennyiben bármilyen tervezett beruházás vízfolyás medrét, illetve annak fenntartósávját vagy az ingatlan-nyilvántartási területét érinti, úgy a vízfolyás kezelőjével egyeztetni szükséges.
(5) A település belterületén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területen is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni.
(6) Magas talajvízállású területen a csapadékvíz szikkasztása tilos.
(7) Közcsatornába, valamint élő vízfolyásba többlet csapadékvizek új beépítés esetén csak fékezetten és késleltetéssel vezethetők be.
(8) Beépítésre szánt területen
a) biztosítani kell a csapadékvíz telken belüli visszatartását,
b) ha a telken a beépítés vagy burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni,
c) a záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy a záportározó túlfolyójából a csapadékvíz csak késleltetve juthasson a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint.
(9) A nyílt árkos vízelvezető hálózat vagy szikkasztóárok feletti kocsi behajtók, szükség szerinti átereszek az árok vízszállító vagy vízelnyelő képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy
a) a kocsibehajtó 3,5 m-nél szélesebb nem lehet,
b) a vízszállítás akadálymentes legyen,
c) amennyiben a telekhasználat 3,5 m-nél szélesebb vagy több kocsibehajtó kialakítását teszi szükségessé, egyedileg kell biztosítani, hogy a csatorna nedvesített keresztmetszete ne csökkenjen le, a karbantartás biztosítható legyen és a vízszállítás akadálymentes legyen.
(10) Nyílt vízelvezető és szikkasztó árok lefedése csak az árok tisztítását biztosítóan és bontható módon – pl. fémrácsos megoldással - alakítható ki.
(11) A telken belüli burkolt felületekről, behajtókról csapadékvíz nem vezethető az útburkolatra.
(12) A 8,0 m és az annál kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését csapadékcsatorna hiányában a domborzati viszonyok és az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy az útburkolat vápás kialakításával kell megoldani.
13. Villamosenergia ellátás
16. § A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeken új hálózatot létesítése vagy már üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.
14. Földgázellátás
17. § Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.
15. Megújuló energiahordozót hasznosító berendezések
18. § (1) Háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítése esetén a berendezés
a) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített legnagyobb építménymagasságot legfeljebb 3 m-el haladhatja meg,
b) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre kell, hogy essen.
(2) Közcélú, megújuló energiatermelés csak az arra kijelölt övezetben, az egyéb jogszabályok előírásainak betartásával létesíthető.
16. Elektronikus hírközlés
19. § Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat
a) rekonstrukciója területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen a településkép védelméről szóló rendeletében előírtak szerint építhető;
b) új építése beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra fektetve létesíthető, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
A közlekedés és a járművek tárolás
17. Az ingatlanok gépjárművel való megközelítése, gépjárművek tárolására
20. § (1) A lakó és településközpont vegyes építési övezetekben a gépjárműbehajtást szolgáló behajtók szélessége legfeljebb 3,5 m lehet és az ingatlanhoz tartozó utcaszakaszon összesen nem haladhatja meg a 7 métert.
(2) Az építési telek közúti vagy közforgalom elől el nem zárt magánúti kapcsolatát – amennyiben az több útról is biztosítható – az alacsonyabb hálózati szerepet betöltőről kell biztosítani.
(3) Minden újonnan létesülő építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához szükséges személygépjármű elhelyezési kötelezettséget az OTÉK alapján, telken belül kell biztosítani a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.
(4) A városközponti – Rákóczi út, Kossuth Lajos út, Szabadság tér és Kávai utca környéke - Vt jelű építési övezetekben, kivéve a lakásrendeltetést és a külön jogszabály hatálya alá tartozó kereskedelmi létesítményeket -, az OTÉK 4. mellékletében meghatározott mennyiségű személygépkocsi parkoló 50 %-át kell biztosítani.
(5) A parkolás biztosításának módjáról, a parkolóhely építési kötelezettségről, a parkolóhely építési kötelezettség megváltásának módjáról a vonatkozó önkormányzati rendeletet kell alkalmazni.
(6) A 20, illetve annál több személygépkocsit befogadó parkolót és tehergépjármű-tárolóhelyet csak szilárd burkolattal, kiemelt szegéllyel lehet megépíteni. A parkoló vízzáró felületéről az összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadóba.
(7) 10 gépjárműállásnál nagyobb parkoló építése kizárólag fásítva, 4 gépjármű-állásonként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott fa telepítésével történhet.
18. Kerékpárok elhelyezése
21. § (1) Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő kerékpárok számát az OTÉK 7. melléklete szerint kell biztosítani.
(2) A szerkezeti jelentőségű, önálló kerékpáros infrastruktúra kiépítése során az 1. melléklet szerinti tervlapon tervezett „Kerékpáros infrastruktúra” jelű nyomvonaltól, annak előzetes módosítása nélkül, a hálózati kapcsolatok megtartása mellett el lehet térni.
19. Magánutak
22. § (1) A beépítésre szánt terület megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút – a gazdasági területek belső, közforgalom elől elzárt magánútjai kivételével - csak közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki.
(2) Közforgalom elől el nem zárt magánút kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be, és közterülethez vagy működő közforgalom elől el nem zárt magánúthoz kell csatlakoznia.
(3) A közforgalom elől el nem zárt magánút legkisebb szélességét a Szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában a 40. § (5) bekezdése szerint kell meghatározni.
(4) A közforgalom elől el nem zárt, gépjárműforgalom számára alkalmas magánút 50 méternél hosszabb zsákutcaként történő kialakítása esetén a zsákutca végén tehergépjárművek számára (különösen hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében) megfelelő visszafordulási lehetőséget kell kialakítani. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250 méter.
(5) A magánút
a) által kiszolgált telkeken az építési helyet úgy kell meghatározni, mintha a magánút közút lenne,
b) felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül, ezért az arra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni,
c) területén épület nem helyezhető el.
(6) A magánutak - az Önkormányzattal történt megállapodás esetén - önkormányzati kezelésbe vagy tulajdonba adhatók.
Környezetvédelmi és katasztrófavédelmi előírások
20. A felszíni és felszín alatti vizek védelme
23. § (1) A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme érdekében szükséges az épületek tetővizeinek gyűjtése és hasznosítása, a burkolt felületekre hulló csapadékvizek késleltetéssel való elvezetése, használt vizek kezelése, tisztítást követő hasznosítása.
(2) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, a szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, vagy előkezelni kell.
(3) A szennyezett, burkolt felületekről érkező csapadékvizeket a befogadóba vezetés előtt tisztítani kell.
(4) A vízfolyások védelme és a felszíni vizek öntisztulásának elősegítése érdekében a vízparti sávban a természetközeli fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
(5) A felszíni vizek természetes vízfolyások felé irányuló mozgásának akadályozása tilos. A természetes vízelvezetési útvonalakat meg kell tartani. Építmények oly módon helyezhetők el, hogy a felszíni vizek természetes lefolyását ne akadályozzák, a vízi-létesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztessék, továbbá a víz minőségét ne károsítsák.
(6) Terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a felszín alatti vizek továbbvezetését meg kell oldani.
(7) Állattartás kizárólag a keletkező trágya kezelésének, ártalmatlanításának megoldásával folytatható.
21. A termőföld védelme
24. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről és újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
(2) A termőtalaj védelme érdekében csak a termőhely ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó talajvédelmi gazdálkodás folytatható.
22. Környezeti zaj és rezgés elleni védelem
25. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben létesíthető, ha az általa okozott építési, közlekedési és üzemi eredetű zaj, valamint a zajterhelés mértéke a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a jogszabályban meghatározott, az illetékes hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.
(2) Új utak a környezeti zaj elleni védelem eszközei (az új út burkolata, közlekedési zöldfelület kialakítása), valamint az út melletti területeken a meglevő és elhatározott rendeltetések figyelembevételével tervezendők.
23. Védőtávolságok, építési korlátozások
26. § (1) Trágya- és trágyalétároló lakó- és középülettől mért távolsága legalább 12 méter.
(2) A kecskeméti állami repülések céljára szolgáló repülőtér „Radar védőterület”-ét az 5. melléklet tünteti fel. A védőterület biztonsági területén belül új szélerőmű – beleértve a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőművet is – vagy szélerőműpark nem létesíthető, a meglévő szélerőművek építménymagassága nem növelhető, meglévő szélerőműpark nem bővíthető.
(3) Az 5. mellékleten „mérsékelten vízjárta terület” és „közepesen vízjárta terület”-ként ábrázolt területeken építési tevékenység – földszinti padlószint meghatározása, pince létesítése, alapozás, stb.- geotechnikai szakvéleményre alapozottan végezhető.
Az építés általános szabályai
24. Általános előírások
27. § (1) A belvízzel veszélyeztetett telkeken akkor lehet építeni, ha
a) a telket, vagy a telek belvízzel érintett részét feltöltik, vagy a belvizet elvezetik;
b) az épület olyan alapozással, lábazattal, fal és padlószigeteléssel készül, hogy az eseti kisebb belvíz az épületre nézve veszélyt nem jelent, valamint az épület károsodás nélkül használható marad;
c) az a) és b) pontban foglalt műszaki megoldásokat geotechnikai szakvélemény alapján kell meghatározni.
(2) A 3. melléklet szerinti melléképítmények – kivéve a közműépítményeket - és az egyéb építmények csak a főrendeltetésű épülettel együtt vagy ennek megléte esetén létesíthetők.
(3) A (2) bekezdés szerinti egyéb építmények esetén az egyes építési övezetekben, övezetekben meghatározott legkisebb épületmagasság értéket nem kell alkalmazni, amennyiben az építmény az utcai telekhatártól legalább 20 m távolságra létesül.
(4) Bejelentési kötelezettséget nem igénylő állattartás céljára szolgáló épületek elhelyezése
25. Az építési hely, az elő-, oldal- és hátsókert előírásai
28. § (1) Az előkert mérete 5,0 m. Kialakult beépítés esetében a kötelező előkert mélységét úgy kell meghatározni, hogy az előkert nagysága az adott építési telek mellett két oldalról elhelyezkedő két-két telek kialakult előkertje által meghatározott sávban legyen.
(2) Az előkert határa egyben építési vonal is.
(3) Az új épület utca felőli homlokzata hosszának legalább 50%-ának kötelezően az építési vonalra kell kerülnie.
(4) Oldalhatáros beépítés esetén
a) a beépítendő oldalhatárt úgy kell meghatározni, hogy az azon álló épület a legkedvezőbb, kelet-dél-nyugati tájolású legyen;
b) a saroktelken az építési helyet úgy kell meghatározni - amennyiben a beépíthető oldalhatár egyben utcafronti telekhatár is -, hogy mindkét utca mentén legalább 3 m előkert alakuljon ki, kivéve ha az építési hely szélessége 9,0 m alá csökken, mely esetben az egyik utca felőli előkert legfeljebb 1,5 m-re csökkenthető;
c) a beépíthető oldalhatártól való telepítési (csurgó)távolságot a Tkr. szerint kell meghatározni, kivéve
d) a legalább 18 m telekszélességet elérő telket, ahol az épület szabadonálló jellegűen, a beépíthető oldalhatártól az odanéző homlokzat felével megegyező, de legalább 3,0 m távolságra is elhelyezhető és ezen homlokzati nyílászáró létesíthető.
(5) Szabadonálló beépítésnél az oldalkert szélessége az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele, de legalább 3,0 méter, oldalhatáron álló beépítési módnál 4,0 méter.
(6) A hátsókert mérete az épület hátsókertre néző tényleges homlokzat-magasságával azonos, de legalább 6,0 méter. 20,0 m-nél kisebb mélységű fekvőtelek esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele, de legalább 3,0 méter.
(7) A hátsókert előírt méretén belül kizárólag növényház és fóliasátor létesíthető a szomszédos telekkel közös telekhatártól legalább 1,50 m távolságra.
26. Építési övezetek zöldfelületei
29. § (1) Az építési telkek beépítésével, a beépítettségének növelésével egyidejűleg a telek zöldfelületét legalább kétszintes - gyep és fás - növényzettel kell kialakítani.
(2) Gazdasági és ipari övezetekben az 1 ha telekméret feletti telkek legalább a hátsó vagy egyik oldalsó telekhatára mentén legalább 10,0 m szélességű kétszintes, fásított zöldsáv létesítendő.
27. Kialakult állapot
30. § (1) Kialakult telektömbben az építési övezetben meghatározott beépítési módtól eltérő, meglévő beépítés esetén új épület elhelyezését a településképi rendelet szerinti főépítészi szakmai konzultáció keretében kell pontosítani.
(2) Kialakult zártsorú beépítésű módú területen
a) a jellemzően előkert nélküli beépítést - az egységes utcakép megőrzése érdekében - az utcavonalon kell tartani;
b) hézagosan zártsorú beépítés esetén az épületek zárt sora megszakadhat, az új épületet az építési helyen belül
ba) arra az oldalsó telekhatárra kell telepíteni, ami a két-két szomszédos telken jellemző és a nem beépített oldalhatár mellett legalább 4 m távolságot kell tartani,
bb) szabadonálló jellegűen is el lehet helyezni, ha mindkét oldalsó telekhatártól legalább 3 méter távolság biztosítható.
28. Kerítés létesítése
31. § (1) Belterületen a közterület felöli kerítés legfeljebb 1,8 m magas lehet, melynek lábazata sehol sem haladhatja meg a közterület terepszintjétől mért 0,6 m-t, kivéve az utcavonalon álló, zártsorú beépítésű területeket, ahol az épületek között tömör kerítés is létesíthető. A kerítéssel legfeljebb 6 m2 alapterületű és legfeljebb 2,0 m épületmagasságú szeméttároló egybeépíthető.
(2) A kertes mezőgazdasági övezetben és különleges, tanyás építési övezetben a közterület felöli kerítés legfeljebb 1,8 m magas lehet.
(3) Erdőterületen csak vadvédelmi céllal létesíthető kerítés, legfeljebb 2,0 méteres magassággal.
(4) Gazdasági területeken legfeljebb 2,0 m magas kerítés építhető.
(5) Mezőgazdasági területen kerítés csak a gazdálkodással összefüggésben létesíthető legfeljebb 1,8 magassággal. (pl. gyümölcsös, legelő, kert, birtokközpont és tanya)
Beépítésre szánt területek építési övezeteire vonatkozó általános előírások
A lakó- és településközponti vegyes területekre vonatkozó előírások
29. Általános előírások
32. § (1) Lakó- és településközponti építési övezetekben az építési hely mélysége
a) 45 m telekmélységig 35 m,
b) 50 m telekmélységig 40 m,
c) 70 m telekmélységig 45 m,
d) 70 m telekmélység felett 50 m.
(2) Lakó- és településközpont vegyes építési övezet területén belül lakókocsi, konténer és sátor lakórendeltetés és kereskedelmi tevékenység céljára nem létesíthető. Tárolás céljára az építési helyen belül, az utcai telekhatártől legalább 20 méter távolságra telepíthető.
(3) A kertvárosias lakó- és a településközponti vegyes építési övezetekben nem létesíthető telken belüli parkoló a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(4) Az építési övezetekben – ahol ez feltétellel megengedett –
a) kisüzem, nem zavaró hatású mezőgazdasági termékfeldolgozási önálló rendeltetési egység csak lakórendeltetés megléte esetén,
b) nem lakó főrendeltetéshez kapcsolódó tulajdonosi és szolgálati lakás telkenként egy,
c) közműpótló műtárgy jelen rendelet szerint,
d) műhelyépület csak hobbitevékenység vagy háztartási céllal
létesíthető.
30. Kertvárosias lakóterületek Lke jelű építési övezetei
33. § (1) A kertvárosias lakóterületek építési övezeteiben feltétellel elhelyezhető fő rendeltetésű egységek telkenkénti korlátai:
a) legfeljebb 500 m2 területű telken: egy lakóépületben legfeljebb egy lakás (tulajdonosi lakás);
b) 500 m2-nél nagyobb telken: egy lakóépületben legfeljebb 2 lakás;
c) ha a nem lakórendeltetés a beépített szintterület 50%-át meghaladja, legfeljebb egy szolgálati vagy tulajdonosi lakás;
d) az önálló rendeltetési egységek száma legfeljebb három lehet telkenként.
(2) Az egyes lakótelkeken legfeljebb egy lakóépület és egy más önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület, vagy egyéb önálló rendeltetésű épület létesíthető.
31. Falusias lakóterületek Lf jelű építési övezetei
34. § (1) A falusias lakóterületek építési övezeteiben feltétellel elhelyezhető fő rendeltetési egységek korlátai:
a) legfeljebb 600 m2 területű telken: egy lakóépületben legfeljebb egy lakás;
b) 600 m2-nél nagyobb telken: egy lakóépületben legfeljebb 2 lakás;
c) ha a nem lakórendeltetés a beépített szintterület 50%-át meghaladja, legfeljebb egy szolgálati vagy tulajdonosi lakás;
d) az önálló rendeltetési egységek száma legfeljebb három lehet telkenként.
(2) Az egyes lakótelkeken legfeljebb egy lakóépület és kettő más önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület, vagy egyéb önálló rendeltetésű épület létesíthető.
32. Településközponti vegyes területek Vt jelű építési övezetei
35. § (1) A településközpont vegyes területek építési övezeteiben – ahol ez megengedett - elhelyezhető lakó rendeltetésű egységek telkenkénti korlátai (feltételei):
a) legfeljebb 500 m2 területű telken egy lakóépületben legfeljebb egy lakás, de az legfeljebb két önálló rendeltetési egység,
b) 500 m2-nél nagyobb telken egy lakóépületben legfeljebb 2 lakás, de legfeljebb négy önálló rendeltetési egység
létesíthető telkenként.
(2) Azokban az építési övezetekben, ahol ez megengedett, telkenként legfeljebb egy tulajdonosi vagy szolgálati lakás létesíthető a más rendeletésű épületben.
(3) A Vt-8 és Vt-10 jelű építési övezetekben az ökofolyosó területén belül épület nem létesíthető.
(4) Egyházi épület esetében a megengedett legnagyobb építménymagasságot meghaladó toronyjellegű épületrész létesíthető.
A gazdasági és ipari területek, valamint a különleges területek előírásai
33. Általános előírások
36. § (1) Az építési hely meghatározása:
a) a Gksz és Gá jelű gazdasági területen az előkert 10 m, a Gip és Gipe ipari területeken 15 méter,
b) az oldal- és hátsókert lakó- és településközponti területtel határos telekhatár mentén 10 m, egyéb esetben 5m.
(2) A gazdasági és ipari területek telkein az utcai telekhatáron, a kerítéssel egybeépített legfeljebb 80 m2 beépített alapterületű, legfeljebb 3,0 méter épületmagasságú portaépület, kerékpár- és hulladéktartálytároló létesíthető, amely építési hely és a telek legnagyobb beépítettségébe beszámítandó.
(3) Az 1 ha-nál nagyobb méretű telkek telekhatára mentén és az övezettel szomszédos lakó- vagy településközponti területek felé eső telekhatárok mentén összefüggő, háromszintes (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) védőzöld sávot kell kialakítani, - amelynek legkisebb szélessége 10 m.
(4) Az építési övezetekben megadott legnagyobb építménymagasság értékét kizárólag az övezetben megengedett tevékenységhez szükséges, alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények (pl. silók, tartályok, stb.), valamint a hírközlést szolgáló antennatornyok létesítése esetén szabad meghaladni.
(5) Az építési övezetekben szolgálati és tulajdonosi lakás az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti feltétekkel létesíthető.
34. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek és általános gazdasági területek (Gksz, Gá)
37. § (1) A területek építési övezeteiben a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló rendeltetések helyezhetők.
(2) Az övezetekben közösségi szórakoztató intézmény úgy helyezhető el, hogy az a meglévő lakóterületek és településközponti vegyes területek használatát ne zavarja.
35. Ipari gazdasági területek és egyéb ipari területek (Gip, Gipe)
38. § (1) A Gip és Gipe jelű építési övetekben olyan ipari és gazdasági rendeltetések is létesíthetők, amelyek a Gksz és Gá jelű gazdasági területek építési övezeteiben nem helyezhetők el.
(2) A Szabályozási terven „Felszínmozgás-veszélyes terület”-ként jelzett, feltöltött korábbi homok bányaterület beépítése geotechnikai beszámolóra alapozottan történhet.
36. A beépítésre szánt különleges területek építési övezetei
39. § (1) A K-Okt jelű oktatási-nevelési intézmény elhelyezésére szolgáló építési övezetben
a) bármely építési tevékenység a műemléki védettség szempontjait figyelembe véve történhet,
b) legfeljebb egy szolgálati lakás létesíthető más rendeltetésű épületben.
(2) A K-Sp jelű építési övezet előírásai
a) tornaterem, sportcsarnok létesítése esetén a legnagyobb épületmagasság értéke 10,5 m lehet;
b) a 4. számú főút felé 10,0 m előkertet kell biztosítani, az oldalkert az odanéző homlokzatmagasság fele, de legalább 3 m, hátsókert az odanéző homlokzatmagasság, de legalább 6 m,
c) legfeljebb egy szolgálati lakás létesíthető más rendeltetésű épületben.
(3) A K-Sr jelű, sport, kulturális és szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények elhelyezésére szolgáló építési övezetben
a) a telekhatárok mentén legalább 10 m széles fásított zöldsáv telepítendő az előkertet kivéve,
b) legfeljebb egy szolgálati lakás létesíthető más rendeltetésű épületben.
(4) A K-Rek jelű építési övezetben (Sipito Pihenőpark)
a) a megengedett rendeltetések csak a terület rekreációs és rendezvényközpont funkciójával összefüggésben létesíthetők,
b) az övezetben egy tulajdonosi vagy egy szolgálati lakás létesíthető más rendeltetésű vagy önálló épületben.
(5) A K-Lsp jelű építési övezet előírásai:
a) bármely építési tevékenység a műemléki védettség szempontjait figyelembe véve történhet,
b) legfeljebb egy tulajdonosi vagy szolgálati lakás létesíthető más rendeltetésű vagy önálló épületben,
c) a megengedett legnagyobb épületmagasság fedett lovarda-csarnok létesítése esetén túlléphető az övezeti határértéket meghaladóan legfeljebb 3,0 méterrel.
(6) A K-P1 jelű építési övezet (Dolina - Hegyeki pincesor) előírásai:
a) az övezetben a szőlőültetvény művelését, a szőlő feldolgozását, a bor és a műveléshez szükséges eszközök tárolását, valamint a gazdálkodó időszakos ott tartózkodását, pihenését szolgáló épületek létesíthetők,
b) telekösszevonással a szomszédos telkek jellemzőjétől eltérő arányú/formájú/alakú telek, tömbtelek nem alakítható ki,
c) a jellemzően már beépített részen a pincés vagy pince nélküli présházakat az út menti 30 méter széles sávban, a kialakult beépítéshez illeszkedően kell elhelyezni;
d) 8 méter telekszélességig az épületet az oldalsó telekhatároktól legalább 1 méterre kell elhelyezni olyan módon, hogy a szomszédos épületek közötti telepítési távolság biztosítható legyen;
e) 8 méternél szélesebb telek oldalhatáron álló módon építhető be, 1 méteres csurgótávolsággal, 3 méteres oldalkerttel;
f) 14 méter telekszélességet meghaladó telekszélesség esetén mindkét oldalsó telekhatár mentén legalább 3-3 méter széles távolság tartandó.
(7) A K-P2 jelű a beépítetlen, szántó művelési ágú földrészleteken kizárólag mezőgazdasági tároló épület és pince létesíthető.
(8) A K-Tk jelű övezet (református temető – kegyeleti park) előírásai:
a) az övezetben hitéleti és a területhasználatot kiszolgáló épületek létesíthetők;
b) a hitéleti épület toronyszerű része a megengedett legnagyobb épületmagasságot meghaladhatja.
(9) A K-Hon építési övezetbe tartozó építési telkeken az építés és telekalakítás tekintetében az illetékes honvédelmi szervezet jogosult eljárni a vonatkozó jogszabályok alapján.
(10) A K-Mg jelű különleges, nagylétszámú haszonállat tartására szolgáló telephely létesítésére kijelölt övezet, ahol
a) a telephely ökohálóval határos, útmenti sávjában 15 méter széles fásított zöldfelületet kell létesíteni és fenntartani,
b) a telephely rendeltetéshez szükséges közműellátás közműpótló berendezésekkel biztosítható.
Beépítésre nem szánt építési övezeteire vonatkozó előírások
Közlekedési területek
37. Közúti közlekedési területek övezetei (KÖu)
40. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Az országos közutak övezetei és külterületi szakaszaik védőtávolsága
a) Köu-1 – M4 autóút – tengelytől 100-100 méter, a pihenő és csomóponti ágak mentén 50-50 m;
b) Köu-2 – országos főutak (4 és 405 számú főút) – tengelytől 100-100 méter;
c) Köu-3 – országos mellékutak (3123, 4606, 3115 és 4605 jelű út) – tengelytől 50-50 méter;
melyen belül a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti tevékenységekhez a közútkezelő hozzájárulása szükséges.
(3) Országos közút külterületi szakaszának
a) 100-100 méteres védőtávolságán belül
aa) az út tengelyétől számított 50-50 méteren belül építményt,
ab) 30-30 méteren belül kerítést elhelyezni nem lehet.
b) 50-50 méteres védőtávolság esetén
ba) az építési határ az út tengelyétől mért 30-30 méter,
bb) kerítés 20-20 méternél közelebb nem létesíthető.
(4) A Köu-4 jelű településszerkezeti jelentőségű utakat, a kiszolgáló utakat (Köu-k) és vegyes használatú utakat (Köu-lk) a Szabályozási terv tünteti fel.
(5) Az új települési utak vagy utcaszakaszok legkisebb szélessége a Szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában:
a) településszerkezeti jelentőségű út legalább 16,0 méter.
b) kiszolgálóút
ba) lakóutca esetén legalább 12 méter,
bb) gazdasági területen legalább 14 méter.
c) vegyes használatú lakóutca legfeljebb 12 lakótelek kiszolgálásához létesíthető, legalább 10,0 méter szélességgel, kivéve - telekszámtól függetlenül - a legfeljebb 8 lakó rendeltetési egység kiszolgálását biztosító utat, ami legalább 8 méter széles legyen.
d) kerékpárút esetén 3 méter.
e) gyalogút esetén 3 méter.
(6) Az újonnan létesítendő mezőgazdasági dűlőút legkisebb szélessége
a) az Má-á, Má-f és az E jelű övezetekben legalább 8,0 méter.
b) az Mk-ta jelű övezetekben legalább 10,0 méter.
38. Egyéb közlekedési területek övezetei (Köe)
41. § (1) A Köe övezetek területe kizárólag vasúti pálya, valamint annak állomásának, műtárgyainak, üzemi épületeinek, csapadékvíz elvezető rendszerének, továbbá iparvágányok, a közúti közlekedés pályái, parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek és a 3. mellékletben meghatározott funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A vasútállomás közelében a Szabályozási terv szerint személygépjármű befogadására alkalmas, fásított P+R parkolót kell fenntartani és kiépíteni.
(3) A területen bármely létesítmény és legfeljebb egy szolgálati lakás a vasútüzemhez kapcsolódóan és az utasok kiszolgálása céljából létesíthető.
39. Közműelhelyezési területek övezetei (Közm)
42. § (1) A Közm jelű övezet a telekigényes közműépítmények övezete.
(2) A Közm-V jelű övezetben épület csak a települési közüzemi vízellátás biztosítását, a Közm-Szv jelű övezetben a közüzemi szennyvíztisztítást szolgáló tecnológiai vagy azt kiegészítő, kiszolgáló rendeltetésű épületek helyezhetők el a szükséges mértékben és kialakításban.
(3) A területen bármely létesítmény és legfeljebb egy szolgálati lakás a közüzemi rendeltetéshez kapcsolódóan létesíthető.
40. Zöldterületek övezetei
43. § (1) A zöldterületek Zkp és Zkk jelű övezeteiben a 3. mellékletben rögzítetteken kívül a pihenést, testedzést szolgáló építmény, gyermek-, vagy felnőttjátszótér, emlékmű, szobor, műalkotás, szabadtéri színpad, tornapálya, pihenést szolgáló építmény, pavilon, sétány, kerékpárút, kerti építmény, köztárgyak, rendeltetést kiszolgáló utak, sétányok és a használathoz szükséges parkolók létesíthetők.
(2) A Zkp övezetekben a 2. melléklet szerinti övezeti határértékeket a teljes övezet területére kell vonatkoztatni.
Erdőterületek, mezőgazdasági területek, vízgazdálkodási területek, különleges területek előírásai
41. Erdőterületek övezetei
44. § (1) Az erdőterületek a területhasználat és az építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódnak:
a) védelmi célú (védett és védő) erdő övezetek (Ev),
b) rekreációs erdő övezet (Er),
c) egyéb erdők övezete (Ee) és a vízgazdálkodási célú egyéb erdő övezet (Ee-Vg).
(2) Azokban az erdő övezetekben, ahol az építés megengedett, szolgálati lakásként kizárólag erdészház vagy a tulajdonos részére szolgáló épület létesíthető egy lakással.
(3) Az Ev jelű, védelmi célú erdőterületen épületek nem helyezhetők el. A védelmi célú erdőterületen a már meglévő épületek a rendelet hatályba lépését megelőző jogszerű használatuk szerint felújíthatók, de nem bővíthetők.
(4) Az Er jelű rekreációs erdőövezetben rekreációs és szabadidős rendeltetésű épületek, építmények létesíthetők a 3. melléklet szerint.
(5) Az Ee jelű övezetben már meglévő épületek a rendelet hatályba lépését megelőző jogszerű használatuk szerint felújíthatók, újraépíthetők, de nem bővíthetők.
(6) Az Ee-Vg jelű vízgazdálkodási célú erdőövezet a tisztított szennyvíz elszikkasztására és helyben tartására szolgál, ahol a tevékenység csak a szükséges engedélyek birtokában kezdhető meg. Ennek hiányában az övezetben az Ev jelű védőerdő övezet előírásait kell alkalmazni.
42. A mezőgazdasági területek általános előírásai
45. § (1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban a mezőgazdasági tevékenységekkel, a termékfeldolgozással és tárolással kapcsolatos építmények helyezhetők el. Az övezeti előírásokban foglaltak szerint kivételesen lakóépület is építhető.
(2) Bármely mezőgazdasági övezetben telepíthető erdő.
(3) Amennyiben egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek kizárólag akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.
(4) A mezőgazdasági övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú útként vagy közterületként nyilvántartott területekre a rendelet Köu jelű közlekedési övezetekre érvényes előírásai vonatkoznak.
(5) Az övezetekben a teleknek kizárólag a kivett művelési ágú, beépített része keríthető le olyan módon, hogy az utcafronti vagy dűlőút menti kerítés az úttengelytől számított 5 méternél közelebb nem létesíthető.
(6) A telkeken, földrészleteken az épület, építmény elhelyezésénél
a) 10 m mélységű előkertet és
b) a szomszédos telekhatártól legalább 4 méter széles oldalkertet kell biztosítani és
c) épület az utcai telekhatártól legfeljebb 60 méter távolságig létesíthető, a növényházat és a fóliasátort kivéve.
(7) Az övezetekben
a) az épületek földszinti padlószintje legfeljebb az eredeti terepszinthez képest 50 cm-rel nagyobb magasságban alakítható ki.
b) a megadott legnagyobb épületmagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg
c) terepszint alatti épület a legnagyobb beépítettségi határérték keretei között létesíthető a telekhatártól legalább 3,0 m távolságra.
(8) A mezőgazdasági terület övezeteiben és tanyás földrészleten lakórendeltetéshez legalább a közüzemi villamos energiaellátás, az ivóvízminőségű vízellátás és a szennyvízelhelyezés közműpótló berendezéssel való biztosítása szükséges a 14. § előírásai szerint.
43. Tanya létesítésének szabályai
46. § (1) Új tanya
a) a Szabályozási tervben „tervezett tanyás földrészlet”-ként feltüntetett, és a 7. mellékletben „Tanya létesítésére kijelölt ingatlanok” listáján rögzített és
b) a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény hatálybalépése – 2019. január 2. - előtt tanyaként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, az OTÉK vonatkozó előírásainak megfelelő területű, mezőgazdasági övezetben lévő,
14 m szélességet meghaladó földrészleten létesíthető az OTÉK vonatkozó előírásai szerint.
(2) A település külterületén mezőgazdasági övezetben fekvő és az OTÉK vonatkozó előírásainak megfelelő méretű, már beépített földrészletek a HÉSZ Szabályozási tervének „tervezett tanyás földrészlet” kijelölését követően jegyezhetők be „tanya” jogi jellegként az ingatlan-nyilvántartásba az erre vonatkozó hatósági igazolás alapján.
44. Kertes mezőgazdasági övezetek (Mk)
47. § (1) Az Mk-ta jelű, tanyás kertes mezőgazdasági övezet jellemzően családi léptékű növénytermesztéshez, állattartáshoz, állattenyésztéshez, termék feldolgozáshoz, tároláshoz és ezek árusítása céljából létesíthetők, amely szántó, kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágban vegyesen szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.
(2) Az övezet részletes beépítési előírásai:
a) a 720 m2-t el nem érő területű telken legfeljebb 15 m2 alapterületű szerszámkamra létesíthető,
b) a 720–3000 m2 közötti területnagyságú szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágú telken, valamint a 3000-6000 m2 közötti szántó művelési ágú telken legfeljebb 5%-os beépítettséggel elsősorban a gazdálkodás és átmeneti tartózkodás célját szolgáló egy-egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, legfeljebb 3,0 m épületmagassággal,
c) a 3000 m2-t meghaladó területnagyságú szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágú telken, valamint a 6000 m2-t meghaladó méretű szántó művelési ágú telken és a zártkerti művelés alól kivett telken legfeljebb 10%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás, átmeneti tartózkodás célját szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, legfeljebb 4,5 m épületmagassággal,
d) az épületet a beépíthető telekhatár mentén 0,8-1,5 m csurgótávolságra kell elhelyezni olyan módon, hogy a másik telekhatár mentén legalább 4,0 m távolság maradjon,
e) 18 méter szélességet meghaladó földrészleten az épület szabadonálló jelleggel is telepíthető, a beépíthető telekhatár mentén legalább 3 méter távolság megtartásával.
45. Az általános mezőgazdasági területek övezetei (Má)
48. § (1) Az Má-á jelű jelű általános mezőgazdasági övezet az üzemi méretű mezőgazdálkodási területek, a tartalék fejlesztési területek és a jellemzően szántóterületek övezete.
(2) Az övezet földrészletein épület nem létesíthető.
49. § (1) Az Má-f jelű övezet farmgazdasági általános mezőgazdasági területén birtokközpont és tanya létesíthető. A birtokközpont területén az agrárturizmushoz kapcsolódó épületek is elhelyezhetők.
(2) Birtokközpont kizárólag abban az esetben alakítható ki az övezet területén, ha a birtokközponthoz tartozó birtoktest legalább 80%-a a település közigazgatási területén található.
(3) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott földterület igénybe vehető a birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.
(4) Birtokközpont létesítésének és beépítésének kiegészítő előírásai:
a) A legkisebb kialakítható birtoktest összterülete 30.000 m2.
b) A birtoktest összterülete alapján alkalmazható legnagyobb beépíthetőség 5,0 %.
c) A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség kizárólag a birtok egyik, legalább 10.000 m2 nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.
(5) A birtokközpont területén a tulajdonos(ok) számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további két, az alkalmazottak lakhatását biztosító szolgálati lakás létesíthető.
(6) A 30.000 m2-nél kisebb birtoktest, a 10.000 m2-nél kisebb területű birtokközpont telkén és egyéb önálló földrészleteken a már 10 éve meglévő épületek, építmények fenntarthatók, újjáépíthetők a hasznos alapterület további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nélkül.
46. Vízgazdálkodási terület övezete (V)
50. § (1) A város igazgatási területén lévő, vízgazdálkodással összefüggő vízfolyások, csatornák medre és a tavak, halastavak területe tartozik az övezetbe.
(2) A felszíni vizek, vízfelületek karbantartását szolgáló parti sávok szükséges méretét a 15. § (1) bekezdés rögzíti. A karbantartó sáv – ha nem közterület -, szolgalmi joggal biztosítandó.
47. Különleges beépítésre nem szánt területek (Kb)
51. § (1) A Kb-Lsp jelű lovassport övezetre vonatkozó előírások:
a) a Szabályozási terven „Telek zöldfelületként fenntartandó része” szabályozóval érintett területen épület és vízzáró burkolat nem létesíthető, a területet egyszintes (gyepes) zöldfelületként kell fenntartani, a telekhatárok mentén legalább 10 méter széles fásított zöldsávval,
b) az övezetben csak az alaprendeltetéssel összefüggésben létesíthető épület,
c) a megengedett legnagyobb épületmagasság fedett lovarda-csarnok létesítése esetén túlléphető az övezeti határértéket meghaladóan legfeljebb 3,0 méterrel.
(2) A temetők Kb-T jelű övezetére vonatkozó előírások:
a) az elhelyezhető fő rendeltetési egységek: ravatalozó, kápolna, urnafal vagy -épület, temetői fenntartó épület, gépkocsitároló, sírkert;
b) az elő-, oldal- és hátsókert 10,0 m;
c) a fő rendeltetéshez kapcsolódó egyházi épület esetén a megengedett építménymagasság felett toronyjellegű épületrész építése megengedett.
(3) A Kb-Rep jelű övezet előírásai:
a) a terület magánrepülőtérként csak jogerős üzemeltetési engedély alapján használható,
b) a repülőtéri rendeltetés kiszolgálásához összesen legfeljebb 300 m2 beépített alapterületű kiszolgáló épület létesíthető.
c) az a) pont szerinti üzemeltetési engedély hiányában az övezetben az Má-á övezet előírásait kell alkalmazni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
52. § Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.
53. § Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni
54. §1
Az 54. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.