1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tápiószele Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2766 Tápiószele, Rákóczi út 4.

(3) Az Önkormányzat működési területe Tápiószele város közigazgatási területe.

2. § (1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület bizottságai és a képviselő-testület hivatala látják el.

(2) A képviselő-testület tagjai a polgármester és a megválasztott önkormányzati képviselők (8 fő), a képviselő-testület létszáma 9 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát függelék tartalmazza.

(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntés hozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

(4) A képviselő-testület bizottságainak felsorolását, tagjainak nevét a függelék tartalmazza.

(5) Az Önkormányzat képviselő-testülete hivatalának: neve: Tápiószelei Polgármesteri Hivatal. címe: 2766 Tápiószele, Rákóczi út 4.

3. § (1) Az Önkormányzati intézmények felsorolását a függelék tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat tagságával működő társulások felsorolását a függelék tartalmazza.

4. § (1) Az Önkormányzat jelképei a címer, a zászlaja (lobogója) és a díszpecsétje.

(2) Az Önkormányzat címere: egyenesen álló kerektalpú pajzs, három részre osztva. A jobb oldali, kék mezőben arany (sárga) eke, mely mögül három arany (sárga) búzakalász nő ki. A bal oldali, ugyancsak kék mezőben hétfürtű, karózott arany (sárga) szőlőtő. A középső, arany (sárga) mező alsó harmadában kék hullámzó folyó, fölötte fejével jobbra elhelyezett vízszintes, az előzőekkel megegyező kék színű hal. A pajzsot két oldalról szárukon alul keresztbe tett két zöld olajág övezi. Alatta félkörívben fekete nagybetűs TÁPIÓSZELE településnév. A pajzson ötlombú arany korona helyezkedik el.

(3) Az Önkormányzat zászlaja: fekvő téglalap alakú, kékkel (alul) és sárgával (felül) vágott textil. A zászló színei megegyeznek a Pest megye zászlajában található színekkel. A település színes címere a zászlólap mértani középpontjában helyezkedik el. A címerpajzsot a fentebb leírt két zöld olajág övezi. Alatta félkörívben a most kék mezőbe eső arany nagybetűs TÁPIÓSZELE településnév. A zászló kétoldalas.

(4) Az Önkormányzat díszpecsétje: kör alakú, benne a település címerével, TÁPIÓSZELE megnevezésével.

(5) Az Önkormányzat jelképeinek megjelenéséről és azok használatának rendjéről külön önkormányzati rendelet szól.

5. § (1a) Annak megünneplésére, hogy 2009. július 1-jével Dr. Sólyom László köztársasági elnök Tápiószele települést várossá nyilvánította, a képviselő-testület minden év szeptember hónapban, városnapi ünnepséget rendez.

(2) Az önkormányzat gondoskodik arról, hogy a város polgárai a nemzeti és helyi ünnepeket, emléknapokat méltó módon megünnepelhessék, azokról méltó módon emlékezhessenek meg.

(3) Az Önkormányzat által alapított elismerő címekről és azok adományozásának rendjéről külön önkormányzati rendelet szól.

(4) Tápiószele város hivatalos lapja a Tápiószelei Önkormányzati Híradó.

(5) Az önkormányzat a lapot a település lakossága számára térítésmentesen biztosítja.

(6) Az önkormányzat lapja tartalma különösen:

(7) Az önkormányzat hivatalos honlapja, a www.tapioszele.hu, melyen keresztül friss információkkal látja el a város lakosságát.

(8) A honlap tartalmazza különösen:

(9) Az önkormányzat más felületeken is megjelenhet a világhálón, de azok nem hivatalos megjelenési fórumok.

6. § . Polgármester, jegyző, valamint a polgármesteri hivatala bélyegzőjén a Magyarország címerét kell használni. A Magyarország címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály hiányában Tápiószele címerét ábrázoló díszbélyegző is használható.

7. § (1a) (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a társulására ruházhatja át. Az átruházott hatáskör gyakorlásához a képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

(3) A képviselő-testület által átruházott jogkörök hatályossága az önkormányzati választások napjáig tart. A választások után az új képviselő-testület az átruházott jogköröket újratárgyalja.

(4) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik:

(5) A képviselő-testület által önként vállalt feladatok felsorolását a melléklet tartalmazza.

(6) A képviselő-testület által a polgármesterre, a bizottságaira átruházott feladat- és hatáskörök felsorolását a melléklet tartalmazza.

8. § (1a) A képviselő-testület hatáskör átruházásáról, visszavonásáról a polgármester, vagy a képviselő-testület bizottsága javaslatára dönt.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója évente, a képviselő-testület munkatervében meghatározott időpontban, beszámol éves tevékenységéről a képviselő-testületnek.

(3) A képviselő-testület a hatáskör gyakorlásáról a (2) bekezdésben eltérő időpontban is kérhet tájékoztatást. A hatáskör gyakorlója tájékoztatási kötelezettségének 15 munkanapon belül köteles eleget tenni.

9. § A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg, melynek a jogszabályban előírtakon felül kötelező napirendi pontja a Helyi Választási Bizottság Elnökének tájékoztatója választás eredményéről.

10. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésén dönt a polgármester illetményéről, költségtérítésről.

(2) A képviselő-testület az alakuló ülésén vagy az azt követő ülésén megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok tagjait, az alpolgármestert, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.

11. § . A helyi önkormányzati képviselő (továbbiakban: önkormányzati képviselő) a képviselő-testület alakuló ülésén, időközi választás esetén a megválasztását követő ülésen a képviselő-testület előtt esküt tesz és erről okmányt ír alá. Az önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

12. § . Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. Az önkormányzati képviselők jogai és kötelességei azonosak.

13. § Az önkormányzati képviselő:

14. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan napirendi pontra tett javaslat, mely a meghívóban nem szerepel.

(2) Sürgősségi indítvány – sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő- testületi ülést megelőző munkanapon 12.00 óráig - írásban - nyújtható be a polgármesterhez. Rendkívül indokolt esetben a testületi ülésen, szóban, a napirendi pontok elfogadása előtt is benyújtható a sürgősségi indítvány.

(3) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról és megtárgyalásáról vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt a napirendi pontok elfogadását megelőzően. A sürgősségi indítvány elvetése esetén az indítványt a soron következő Képviselő-testületi ülés napirendjébe kell felvenni.

(4) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:- a polgármester,- az önkormányzati képviselő,- a témakör szerint illetékes bizottság,- a jegyző.

15. § (1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület bizottságához, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz. Interpellálni a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet.

(2) A képviselő-testület azt az interpellációt tárgyalhatja, amelyet az ülésnapot megelőző munkanapon 12.00 óráig a jegyzőhöz írásban benyújtottak.

(3) Az önkormányzati képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha az önkormányzati képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció ismertetésére a polgármester új időpontot tűz ki.

(4) Az interpelláció három perc időtartamba terjeszthető elő. A válaszra három perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre. Ha az önkormányzati képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Az interpellációra a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben 15 munkanapon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(6) Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el.

16. § (1) A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési jellegű felvetés.

(2) A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére a 15. §. rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

17. § (1) Az Önkormányzati képviselő a napirendi pontok tárgyalását követően napirendek utáni felszólalást kezdeményezhet a napirenden nem szereplő témában.

(2) A napirend utáni felszólalás témáját az ülés megkezdése előtt a polgármesternek írásban be kell nyújtani.

(3) Napirend utáni felszólalás tárgyában döntés nem hozható.

18. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az az önkormányzati képviselő, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érint. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozók kell érteni: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

(4) A személyes érintettség bejelentési kötelezettsége elmulasztásának következménye a tiszteletdíj egy havi összegének 25 %-kal csökkentése legfeljebb 12 havi időtartamra, melyről a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogkövetkezmény hat hónapon belül állapítható meg.

19. § (1) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd azt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a törvényben meghatározottak szerint vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermeke(i)nek a vagyonnyilatkozatát.

20. § (1) A vagyonnyilatkozatot e feladat ellátására feladat és hatáskörrel rendelkező bizottság – lásd melléklet - (továbbiakban: bizottság) tartja nyilván és ellenőrzi.

(2) Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata nyilvános. Az önkormányzati képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja soron következő ülésén a képviselő-testületet.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívására az önkormányzati képviselő köteles saját, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

21. § (1) Az önkormányzati képviselői – nyilvános – vagyonnyilatkozatba betekintés iránti kérelmet a bizottságnak címezve, a polgármesteri hivatalba kell benyújtani.

(2) A jegyző köteles haladéktalanul tájékoztatni a kérelem beérkezéséről a bizottság elnökét.

(3) Az írásbeli kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmező mely önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát kívánja megtekinteni.

22. § (1) A vagyonnyilatkozat megtekintésére a bizottság ülésén kerül sor, kivéve, ha a kérelem benyújtását követő 30 napon belül a bizottság nem ülésezik. A bizottság ülésének hiányában – a kérelem benyújtását követő 30 napon belül - a bizottság elnöke írásbeli értesítés alapján biztosítja a kérelmező részére a vagyonnyilatkozat megtekintését. A vagyonnyilatkozat megtekintésére a bizottság elnökének és legalább egy tagjának, valamint az érintett képviselőnek a jelenlétében kerül sor a polgármesteri hivatal hivatali helyiségében.

(2) A vagyonnyilatkozatról a kérelmező sem feljegyzést, sem másolatot nem készíthet.

(3) A vagyonnyilatkozat megtekintését követően a bizottság tagjai a vagyonnyilatkozatot zárt borítékban az őrzési helyére helyezik.

23. § A bizottság a képviselői vagyonnyilatkozatok megtekintéséről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a betekintést kérő nevét, a vagyonnyilatkozat megtekintésének időpontját, a jelenlévők nevét.

24. § (1) Az önkormányzati képviselők juttatásairól külön önkormányzati rendelet szól.

(2) A külön rendeletben megállapított havi tiszteletdíj egésze az önkormányzati képviselőt abban az esetben illeti meg, ha az adott hónapban tartott rendes képviselő-testületi ülésen, valamint a személy szerint illetékes bizottság rendes ülésén részt vett, az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeinek eleget tett.

(3) Ha az önkormányzati képviselő valamely ülésen nem, vagy az ülés idejének kevesebb, mint felén voltak jelen, e tényt - a jelenléti ív és a jegyzőkönyv másolatával alátámasztva - a jegyző jelzi a polgármesternek. A polgármester az önkormányzati képviselő adott hónapra eső tiszteletdíjának összegét

(4) Az Mötv-ben meghatározott egyéb kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő adott hónapra eső tiszteletdíját

25. § (1) Az önkormányzati képviselő, a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) szabályozza.

(2) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul – írásban - bejelenteni a polgármesternek, s az Mötv-ben foglaltak szerint eljárni.

(3) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést haladéktalanul köteles továbbítani a hatáskörrel rendelkező bizottságnak – lásd melléklet - kivizsgálás céljából, és erről az érintett önkormányzati képviselőt írásban tájékoztatni, egyben felkérni, hogy haladéktalanul nyilatkozzon írásban az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését. A bizottság, vizsgálatának eredményéről, írásban tájékoztatja a képviselő-testületet.

26. § Az önkormányzati képviselő méltatlanságára vonatkozó szabályozat az Mötv. szabályozza.

27. § (1) A képviselő-testületben mandátumot szerzett jelölő szervezetekhez tartozó, illetve a független jelöltként mandátumot szerzett önkormányzati képviselők tevékenységük összehangolására politikai hovatartozásuktól függetlenül képviselőcsoportot hozhatnak létre. A képviselőcsoport létszáma legalább három fő.

(2) A képviselőcsoportot a képviselőcsoport vezetője, akadályoztatása esetén a képviselőcsoport által helyettesítésével megbízott önkormányzati képviselő képviseli.

(3) Egy önkormányzati képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.

(4) A képviselőcsoport megalakulását, megszűnését, tagjainak személyében bekövetkezett változást - a polgármester útján - írásban kell a Képviselő-testületnek bejelenteni. A képviselői csoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a képviselőcsoport névsorát, vezetőjének, vezető-helyettesének nevét, képviselőcsoport értesítési címét.

(5) A képviselőcsoport működéséhez a polgármesteri hivatal tárgyaló helyiségeit használhatja a polgármesterrel történt előzetes – írásbeli - egyeztetés alapján. A képviselőcsoport belső ügyrendjét maga alakítja ki.

(6) A képviselő-testület ülésén a képviselőcsoport vezetője tanácskozási szünetet kérhet. A javaslat alapján az ülést vezető elnök szünetet rendelhet el.

28. § (1) A képviselő-testület munkatervének megfelelően évente tizenegy alkalommal tart munkaterv szerinti ülést, szükség szerint rendkívüli ülést is tarthat.

(2) A munkaterv tervezetét a polgármester készíti el, a képviselő-testület hagyja jóvá. A munkaterv tartalmazza a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját és napirendjét.

(3) A munkaterv tartalmára javaslatot tehet:

(4) A munkaterv a rendelet függelékét képezi.

29. § (1) A képviselő-testület üléseit lehetőleg tárgyhó utolsó szerdáján tartja.

(2) A képviselő-testület évente július 15-től augusztus 20-ig munkaterv szerinti ülést nem tart.

30. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, az alpolgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület korelnöke hívja össze az önkormányzat székhelyére.

(2) A polgármester akadályoztatásának minősül, ha 10 munkanapot meghaladóan távol van, vagy feladatait nem tudja ellátni.

(3) Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül más helyre is összehívható.

31. § (1) A polgármester a munkatervtől eltérően rendkívüli ülést hívhat össze. A meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának alapos indokát.

(2) A képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni az önkormányzati képviselők legalább egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, képviselői csoportnak, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(3) A rendkívüli ülésre a rendes ülésre vonatkozó szabályokat kell egyebekben alkalmazni.

(4) A kormányhivatal kezdeményezi a polgármesternél a képviselő-testület ülésének összehívását, ha törvényességi kérdése megtárgyalása a helyi önkormányzat működésének biztosítása érdekében indokolt. Ha a polgármester a kormányhivatal javaslatának, vagy a polgármester a kormányhivatal (2) bekezdés szerinti indítványának 15 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület ülését a kormányhivatal hívja össze. A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv összehívja a képviselő-testület ülését, ha a rendkívüli ülés összehívására – önkormányzati képviselők egynegyede vagy a képviselő-testület bizottsága által - tett indítványnak a polgármester 15 napon belül nem tesz eleget.

(5) A nemzetiséget érintő ügyekben a települési nemzetiségi önkormányzat is indítványozhatja a képviselő-testület összehívását.

(6) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – az Mötv-ben meghatározott kivételekkel - egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

32. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni és a képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

(2) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joga gyakorlása során javaslatot tehet a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó, a nemzetiségi jogokat közvetlenül érintő ügy megtárgyalására. A helyi önkormányzati képviselő-testület soron következő ülésén köteles a javaslatot, kezdeményezést megtárgyalni, a tárgyban döntést hozni és annak eredményéről a kezdeményezés, javaslat benyújtásától számított negyvenöt napon belül értesíteni a nemzetiségi önkormányzatot.

(3) A nemzetiségi önkormányzat elnöke a (2) bekezdésben foglaltakon túl jogosult

(4) A helyi önkormányzat képviselő-testülete a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségei teljesítése során

(5) A képviselő-testület ülésére a polgármester köteles meghívni tanácskozási joggal:

(6) Tanácskozási joggal vehet részt a képviselő-testület ülésén a választókerület országgyűlési képviselője.

(7) A képviselő-testület és bizottságai ülésén tanácskozási jog illeti meg tevékenységi körében az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit:- Önkéntes Tűzoltó Egyesület Tápiószele,- Polgárőrség Tápiószele,- Tápiószelei Sport Egyesület.

33. § (1) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót és az egyes napirendi pontokhoz az előterjesztést az önkormányzati képviselő részére elektronikus levélként kell megküldeni. A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a meghívót nyomtatott formában kapja meg.

(2) A meghívó tartalmazza a képviselő-testületi ülés helyét, idejét, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előadóit, a tervezett napirend tárgyalásához tanácsozási joggal meghívottak megnevezését.

(3) A képviselő-testületi rendes ülés meghívóját és az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket az ülés előtt lehetőleg 5 nappal korábban megkapják az érdekeltek.

(4) A rendkívüli testületi ülés meghívóját és az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket az ülés előtt lehetőleg 3 nappal korábban megkapják az érdekeltek.

(5) A képviselő-testület rendkívüli esetben telefonon is összehívható.

(6) A képviselő-testület ülése előtt lehetőleg 3 nappal a testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és honlapján hirdetmény útján tájékoztatni kell a lakosságot.

34. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület munkatervébe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – testületi tárgyalásra javasolt rendelet tervezet, határozat javaslat, beszámoló.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:

(3) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése bizottság hatáskörébe tartozik, az előterjesztés az érintett bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő-testület elé.

(4) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban kell benyújtani legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző hat nappal korábban a jegyzőhöz, aki jogszerűségi észrevételt tehet. A polgármester gondoskodik ezen anyagnak a képviselő-testület ülésének meghívójával egyidejű megküldéséről. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak a képviselő-testület ülésén történő átadását, az előterjesztés tárgyalásáról a képviselő-testület dönt.

(5) Az előterjesztés tartalmazza a tárgy pontos meghatározását, az előterjesztés előkészítésében részt vevők véleményét, döntési javaslatot, végrehajtásért felelősök megjelölését, végrehajtás határidejét.

(6) Rendkívül indokolt esetben az előterjesztés lehet szóbeli is. Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés a minősített többséget igénylő ügyekben.

35. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai és a jegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.

(4) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a zárt ülésen tudomásokra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

36. § (1) A zárt ülés anyagát a 34. §. (3) bekezdés szerint a zárt ülésen részt vevőknek lehet átadni.

(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagja, a jegyző, az érintett, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv tekinthet be.

(3) A zárt ülésről készített külön jegyzőkönyvről másolat – a határozat kivonat kivételével – csak jogszabályban meghatározott esetekben készíthető. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés nyilvános.

37. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, az alpolgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület korelnöke vezeti.

(2) A képviselő-testület üléseinek vezetése során az ülés vezetője:

(3) A képviselő-testület az ülés napirendjéről egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) A képviselő-testület bizottsága, önkormányzati képviselő a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább hat nappal írásban javaslatot tehet az ülés napirendjére.

38. § (1) A képviselő-testület ülését, az ülés vezetője, az utolsó napirendi pont megtárgyalása után, de legkésőbb 23.00 órakor köteles bezárni.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt időpontig meg nem vitatott napirendek tárgyalására rendkívüli ülés kerül összehívásra, vagy a következő rendes ülésén tárgyalja a képviselő-testület, melyről vita nélkül határoz.

39. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés levezetője köteles gondoskodni, ennek során:

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti intézkedés a képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazható.

(3) Széksértést követ el az az önkormányzati képviselő, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti. A széksértés tényét a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel állapítja meg. A képviselő-testület a széksértést elkövető önkormányzati képviselő tiszteletdíját 25 %-kal, legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti. Ismételt széksértés esetén a csökkenés újra megállapítható.

40. § (1) A napirendi pontokat az ülés vezetője terjeszti elő.

(2) Az ülés vezetője a napirendi pontok sorrendjében minden előterjesztés és vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát, melynek során - az előterjesztő a napirendi ponthoz – legfeljebb öt percben – szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia; - bizottság elnöke tájékoztatást ad a bizottság képviselő-testületi döntés előkészítése során hozott javaslatáról; - az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(3) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, az ülés vezetője a hozzászólást 2 percre korlátozhatja. Ismételt hozzászólás kizárólag a vita során el nem hangzott információt tartalmazhat, ellenkező esetben az ülés vezetője köteles a hozzászólást megszakítani.

41. § A képviselő-testület tagja, a napirendi pont előadója javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, indokai megjelölésével. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, a napirendi pont elnapolásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

42. § A képviselő-testület ülésén megjelent választópolgárnak a tárgyalt napirendi ponthoz, a választópolgár vagy önkormányzati képviselő kérésére a képviselő-testület hozzászólást engedélyezhet egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül hozott határozata alapján.

43. § (1) Ha a napirendi pont tárgyalásához több hozzászóló nincs, az ülés vezetője a vitát lezárja.

(2) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amelyről a képviselő-testület vita nélkül határoz

(3) A vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

44. § Az ülés vezetője a vita során elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először a vitában elhangzott módosító, kiegészítő javaslat, majd az eredeti javaslat felett kell dönteni.

45. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselők több mint fele jelen van. A határozatképességet az ülés vezetője folyamatos köteles figyelemmel kísérni. A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, a minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint felének egybehangzó igen szavazata szükséges. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

(2) Ha a képviselő-testület nem határozatképes, akkor 8 napon belül újra össze kell hívni a testületet.

46. § Minősített többséggel dönt a képviselő-testület az alábbi ügyekben:

47. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással kézfelemeléssel hozza. Nyílt szavazás módja: döntési javaslat elhangzását követően az önkormányzati képviselők a feltett kérdésre kézfelemeléssel szavaznak, először kérdésre az igennel, majd a nemmel, végül a tartózkodók.

(2) A nyílt szavazás név szerinti szavazással is történhet az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben. A név szerint szavazás módja: a jegyző egyenként olvassa az önkormányzati képviselők nevét (ABC sorrendben), akik a nevük elhangzásakor igennel, nemmel szavaznak, vagy tartózkodnak.

(3) Önkormányzati képviselői javaslatra titkos szavazást a képviselő-testület a 35. §. (2) bekezdésében foglalt ügyekben tarthat. A javaslatról a testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A titkos szavazást szavazatszámláló bizottság bonyolítja le, melyet a képviselő-testületi ülésen ideiglenes jelleggel választanak meg, egyszerű szótöbbséggel.

(5) A titkos szavazás borítékba helyezett – a képviselő-testület által jóváhagyott - szavazólapon történik, az arra kijelölt helyiségben, urna igénybevételével. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes, érvénytelen szavazatok számát, és a szavazás eredményét. A szavazatszámláló bizottság elnökének tájékoztatása alapján a szavazat eredményét az ülés vezetője állapítja meg és ismerteti a döntést.

(6) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

48. § (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) A Képviselő-testület határozatainak nyilvántartását a jegyző vezeti.

(3) A határozatokat a Képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv elkészítését követő 5 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek, vagy szervnek.

(4) Azokban az esetekben, amikor az előterjesztés (beszámoló) elfogadása mellett további feladat nincs meghatározva, nem kell sem a végrehajtásért felelős személyt, sem a végrehajtási határidőt feltüntetni.

(5) Amennyiben a testületi határozatot a polgármester az előírt határidőre nem tudja végrehajtani, a határidő lejártát megelőzően, vagy a határidő lejártát követő első rendes ülésen köteles kérni a Képviselő-testülettől a határidő módosítását.

49. § A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozása érdekében.

50. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti: - polgármester, - alpolgármester, - önkormányzati képviselő, - képviselő-testület bizottsága, - jegyző.

(2) A rendelet alkotás kezdeményezését a polgármesterhez kell benyújtani.

51. § (1) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

(2) A képviselő-testület a rendeletek előkészítésében a lakossági részvételt a rendelet alkotási szándéknak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, település honlapján legalább 15 munkanapon át megjelentetéssel biztosítja. A rendeletalkotási tárgyban a szabályozási javaslatot, véleményt a jegyzőhöz kell írásban benyújtani.

(3) A képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendelet tervezetét legalább 15 munkanapra a polgármesteri hivatali hirdető tábláján és a település honlapján közszemlére téve az érdekeltek részére észrevételezési, javaslattételi lehetőséget biztosít.

(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

(5) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetről a honlapon megadott elektronikus levélcímen vagy írásban nyilváníthatnak véleményt. A vélemények elküldésére a képviselő-testületi ülést megelőző második nap 16.00 óráig van lehetőség.

(6) Nem kell figyelembe venni az elkésett, közerkölcsöt sértő, névtelenül, vagy nyilvánvalóan álnéven beérkezett véleményeket, valamint azokat, melyek nem kapcsolódnak a rendelet-tervezet szabályozási tárgykörébe. A beérkezett véleményekről az előterjesztő összefoglaló tájékoztatást ad a rendelet-tervezet képviselő-testületi tárgyalása során. A beérkezett véleményekkel kapcsolatban az előterjesztőnek válaszadási kötelezettsége nincs.

(7) Az Önkormányzat a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét e rendelet végrehajtása érdekében kezelheti. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét fel kell hívni. A beérkezett véleményeket, valamint a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a rendelet hatályba lépésétől számított – amennyiben a rendelet ezen időn belül nem lépett hatályba, úgy a vélemény beérkezését követő – három hónapon belül törölni kell.

52. § (1) A rendeleteket naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(2) A rendelet hiteles szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A rendelet elfogadását követően annak kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendeletet a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetményt legalább 30 napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.

(4) A rendeletek megjelentetéséről a jegyző gondoskodik a település honlapján.

(5) A rendeleteket meg kell küldeni az önkormányzati képviselőknek, a rendelet alkalmazása szempontjából érintetteknek.

(6) A jegyző gondoskodik a rendeletek nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését, az utólagos hatásvizsgálatot lefolytatja.

53. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülésről a jegyzőkönyv készítéséhez hangfelvétel készül. A hangfelvételt 1 hónapig kell megőrizni.

(3) A nyilvános képviselő-testületi ülésről videó felvétel készíthető és megosztható.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(5) A jegyzőkönyv mellékletei:

(6) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző, valamint a testületi ülésen jegyzőkönyv hitelesítésre felkért 2 önkormányzati képviselő írja alá.

54. § A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv

55. § A képviselő-testület ülésein készült jegyzőkönyvbe – zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – a választópolgárok betekinthetnek. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell olyan módon, hogy az ülés elnökének ki kell hirdetnie a zárt ülésen elfogadott határozatot nyilvános ülésen.

56. § (1) Közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani.

(2) A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet 15 munkanapon belül teljesíteni kell.

(3) A jegyzőkönyvről, egyéb önkormányzati dokumentumokról – térítési díj ellenében – az állampolgárok másolatot kérhetnek. A zárt ülésről készített külön jegyzőkönyvről másolat – a határozat kivonat kivételével – csak jogszabályban meghatározott esetekben készíthető.

57. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időpontját, helyét és napirendjét a település honlapján és lehetőség szerint a helyi újságban kell megjelenteti, hirdetmény útján kell közzé tenni.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatást a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok szerint kell lebonyolítani. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni írásban.

58. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget a lakosság és közösségeik számára - a fontosabb döntések előkészítése során a vélemény nyilvánítására, - a közvetlen tájékoztatásra.

(2) A polgármester vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, az (1) bekezdésben foglalt céllal a lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából fórumot hívhat össze. A fórum meghirdetésére, lebonyolítására a közmeghallgatás szabályai alkalmazandók.

59. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja feloszlását.

(2) A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét.

(3) A képviselő-testület feloszlatása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, valamint az általános választást megelőző év november 30. napját követően.

(4) Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli.

60. § (1) A képviselő-testület pénzügyi bizottságot hoz létre. A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre, melyek feladatait és hatáskörét törvény és az önkormányzat rendeletei határozzák meg.

(2) A bizottság – a feladatkörében – kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz. A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek. A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak.

61. § (1) A bizottság elnökét és – az elnökkel együtt számított - tagjainak több mint felét az önkormányzati képviselők közül kell választani.

(2) Az önkormányzati képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

(3) A bizottság tagjait (elnökét, elnökhelyettesét, önkormányzati képviselő és nem önkormányzati képviselő tagjait) a polgármester előterjesztésében a képviselő-testület választja meg az alakuló vagy az azt követő ülésen. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő tag jogaival és kötelezettségeivel.

62. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre: Egészségügyi és szociális bizottság, tagjainak száma: 5 fő önkormányzati képviselő és 2 fő külső tag, Közművelődési és ügyrendi bizottság, tagjainak száma: 4 fő önkormányzati képviselő és 2 fő külső tag, Pénzügyi és városfejlesztési bizottság, tagjainak száma: 4 fő önkormányzati képviselő és 1 fő külső tag.

(2) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(3) A bizottság nem képviselő tagja megválasztását követően köteles esküt tenni a képviselő-testület előtt, az eskü letételéig nem gyakorolhatja jogait.

(4) A bizottság nem képviselő tagjainak összeférhetetlenségét külön törvény szabályozza.

63. § A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a képviselő-testület által történő megválasztással jön létre, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára. A bizottság elnöke, tagja e megbízatásáról írásban lemondhat.

64. § (1) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(2) A bizottság elnökének akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze és vezeti le a bizottság ülését.

(3) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottságot a képviselő-testület döntése, a polgármester, a bizottsági tagok több mint felének napirendet is tartalmazó indítványára össze kell hívni.

(4) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, települési nemzetiségi önkormányzat elnöke. A bizottság elnöke a bizottsági ülés meghívójának megküldésével értesíti az ülésről a nem bizottsági tag önkormányzati képviselőket is.

(5) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el.

65. § (1) A képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

(2) Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, úgy a bizottság elnöke összevont bizottsági ülést kezdeményezhet. Összevont bizottsági ülést a bizottság elnökei közös meghívóban hívják össze. Összevont bizottsági ülés vezetését a bizottsági ülést kezdeményező bizottság elnöke látja el. Az összevont bizottsági ülésen a bizottsági elnök levezetésével a bizottságok külön-külön hoznak döntést. A bizottsági ülésről egy jegyzőkönyv készül, melyet a bizottsági elnökök és a bizottság egy-egy tagja ír alá. A bizottsági ülésre egyebekben a 71. § (1) bekezdésének szabályai az irányadóak.

66. § (1) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha

(2) A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

67. § A bizottságok tevékenységükről évente beszámolnak a képviselő-testületnek, a testület munkaterve szerint.

68. § A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá.

69. § A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet.

70. § A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

71. § (1) A polgármester

(2) A polgármester feladatait és hatásköreit a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el.

(3) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét melléklet tartalmazza.

72. § Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését az helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – a képviselő-testület önfeloszlatását, valamint az Mötv. 70. (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtást napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

73. § A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz a polgármesteri tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.

74. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 főállású alpolgármestert választ saját tagjai közül. Az alpolgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, megbízása megszűnésével szűnnek meg.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el a feladatát.

75. § (1) A jegyző

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a polgármester által kijelölt csoportvezető látja el.

76. § A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester, a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre.

77. § (1) A hivatal ellátja a képviselő-testület, a bizottságok, a települési nemzetiségi önkormányzat működésével (a postai, kézbesítési, leírás, sokszorosítási feladatokat) és gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, valamint a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat.

(2) A önkormányzati képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést, közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal az intézkedését, amelyre a polgármesteri hivatal köteles intézkedni és tizenöt munkanapon belül érdemi választ adni.

78. § (1) A képviselő-testület feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására társulást hozhat létre, ahhoz csatlakozhat a jogszabályban foglaltak szerint.

(2) Az önkormányzat társulásainak felsorolását a függelék tartalmazza.

79. § (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban rögzíti. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják.

(2) A gazdasági program tervezetének előkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A gazdasági programot a képviselő-testület alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el.

80. § A helyi önkormányzat vagyonát, a vagyonkezelés szabályait külön rendeletben állapítja meg.

81. § (1) A jegyző köteles belső kontrollrendszert működtetni, köteles gondoskodni a belső ellenőrzés működtetéséről. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.

(2) A jegyző a belsőhelyi önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és a belső ellenőrzés útján biztosítja.

(3) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-éig hagyja jóvá. A helyi önkormányzat intézményei gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a többcélú kistérségi társulás útján gondoskodik.

82. § (1) A pénzügyi bizottság az önkormányzatnál és intézményeinél:

(2) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

83. § (1) Önkormányzati intézmények vezetőit - pályázat alapján - a képviselő-testület nevezi ki, s gyakorolja a munkáltatói jogokat, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(2) Az intézmények felsorolását a függelék tartalmazza.

84. § Az intézményvezetők a képviselő-testület éves munkatervében meghatározott időpontban beszámolnak az általuk vezetett intézmény működéséről a képviselő-testületnek.

85. § Az intézmények működésének feltételeit az önkormányzat biztosítja. Az intézmények ingyenes használatába adott ingatlanokat a melléklet tartalmazza.

86. § (1) A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek intézése érdekében jogosult az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező önkormányzati szervek eljárásának kezdeményezésére, azoktól tájékoztatást kérhetnek, részükre javaslatot tehetnek. A kezdeményezés joga magában foglalja az önkormányzati fenntartású (tulajdonban lévő) intézmények működésével kapcsolatos, a nemzetiségek jogait sértő gyakorlat megszüntetésének jogszabály vagy egyedi döntés megváltoztatásának, visszavonásának kezdeményezését is.

(2) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv vezetője az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésről a kézhezvételétől számított harminc, testületi szerv esetén hatvan napon belül köteles érdemben határozni, illetve harminc – jogalkotással összefüggő kérdésben negyvenöt – napon belül érdemben nyilatkozni. Ha a megkeresett szerv vezetője a megkeresés tárgyát illetően nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, köteles a megkeresését három napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez áttenni.

(3) Ha a megkeresett önkormányzati szerv a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a nemzetiségi önkormányzat jogosult a felettes szerv vagy a megyei kormányhivatal soron kívüli eljárását kezdeményezni.

(4) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a helyi önkormányzatnak vagy szervének döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult köteles a következő ülésén napirendre tűzni, valamint a kezdeményezés benyújtásától számított harminc, testületi döntés esetén hatvan napon belül döntést hozni.

87. § (1) A polgármesteri hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítése érdekében a helyi önkormányzat harminc napon belül biztosítja a rendeltetésszerű helyiséghasználatot. A települési önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzattal a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt. A megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni.

88. § A törvény által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati határozatot a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.

89. § Amennyiben a 88. §. szerinti tárgykörökben a helyi önkormányzat rendeletet alkot, a megyei kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére soron kívül felülvizsgálja a rendeletet és megteszi a szükséges intézkedéseket. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a települési és területi nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is bírósághoz fordulhat, kezdeményezése a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatályú.

90. § Ha jogszabály az Ntv-ben meghatározott tárgykörökön túl egyéb tárgyban ír elő együttműködési kötelezettséget, és a feladatkörében eljáró önkormányzati szerv az előírt egyetértés, vélemény hiányában hoz döntést, határozatot, vagy vélemény hiányában alkot jogszabályt, az érintett nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a felettes szerv, illetve a megyei kormányhivatal a döntést soron kívül megvizsgálja és megteszi a szükséges intézkedéseket. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül bírósághoz fordulhat, kezdeményezése a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatályú.

91. § Az egyetértési és a véleményezési jog jogosultjai jogait az ez irányú kezdeményezés kézhezvételétől, vagy az egyéb módon történő tudomására jutástól számított harminc napon belül gyakorolhatja. E határidő elmulasztása jogvesztő. Az egyetértési, véleményezési jog jogosultjának nyilatkozatáról, a nyilatkozat elmulasztásáról a döntéshozót az előterjesztőnek a döntést megelőzően tájékoztatni kell.

92. § (1) A jegyző a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

(2) A jegyző akadályoztatása esetén a jegyző megbízottja vesz részt a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein.

(2a) Testvér települési kapcsolat

(1a) A helyi önkormányzat testvér települési kapcsolat kialakítására törekszik határon túli településekkel.

(1b) Tápiószele város testvértelepülése Tusnád község (Román Köztársaság).

94. § (1a) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 7/2011. (IV. 01.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító rendeletek:

95. § (1) A rendelet mellékletei:

(2) A rendelet függelékei:

(3) A rendelet függelékeinek folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.