1. § E rendelet hatálya Ráckeve Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat vagy Tulajdonos) tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

2. § (1) A lakásbérletre és nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakást és nem lakás céljára szolgáló helyiséget csak az e rendeletben meghatározott jogcímen és módon lehet bérbe adni.

3. § (1) Az Önkormányzat a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletével kapcsolatos bérbeadói jogosultságát az Önkormányzati tulajdonban álló Ráckeve Városüzemeltetési és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságra (továbbiakban: RÁVÜSZ) átruházza.

(2) Az (1) bekezdés alapján a bérbeadással kapcsolatos ügyintézés a RÁVÜSZ feladata, e rendeletben szabályozottak, valamint az Önkormányzat és a RÁVÜSZ közötti vállalkozási szerződésben foglaltak szerint.

(3) A bérbeadásból származó bevételek a RÁVÜSZ bevételeként kell nyilvántartani.

4. § E rendelet alkalmazásában:

5. § (1) A lakásokat szociális helyzet alapján megállapított bérleti díj mellett az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímeken kívül a lakásokat piaci alapú bérleti díj mellett, továbbá költségelven lehet bérbe adni.

6. § (1) A lakások bérbeadására

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló üres vagy megüresedő lakások bérbeadásának jogcímét és módját az önkormányzat kötelezettségeinek teljesítése, gazdasági és szociális érdekeinek figyelembevételével kell meghatározni úgy, hogy az önkormányzati lakásállományból minimum 20% megmaradjon piaci, vagy költségelven bérbeadott állományként. A bérbeadás jogcímét a jelen rendeletben szabályozottak szerint a RÁVÜSZ határozza meg.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakás jogszerű használója kérelmére lakásbérleti szerződés köthető vele, amennyiben megfelel a lakások bérbeadása általános-, illetve az egyes jogcímek esetén megkövetelt feltételeknek.

(4) Lakás nem lakás céljára történő hasznosítása csak közfeladat ellátása, valamint az önkormányzat önként vállalt feladatának az ellátása érdekében történhet.

7. § A bérleti szerződés megkötése előtt vizsgálni kell a kérelmező szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetét.

8. § Szociális helyzet alapján megállapított bérleti díj mellett lakást bérbeadni annak a kérelmezőnek lehet, aki megfelel az 5. § (1) bekezdésében foglaltaknak, továbbá:

9. § (1) A Szociális helyzet alapján megállapított bérletidíj mellett bérbeadott lakás esetén az erre való jogosultságot minden év november 15. napjáig felül kell vizsgálni. Igazoltnak kell tekinteni a jogosultságot, ha a bérlő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, rendszeres szociális segélyben, vagy lakásfenntartási támogatásban részesül. A jogosultság igazolása alól mentesül az a bérlő, aki bérleti szerződésének megkötésére, meghosszabbítására a tárgyévben került sor. A jogosultság megállapítása iránti kérelmet és mellékleteit bérlőnek Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) szociális ügyekkel foglalkozó bizottságánál kell előterjesztenie minden év október 1. napjáig. A hiányos kérelmek esetében a szociális ügyekkel foglalkozó bizottság egy alkalommal hiánypótlásra szólítja fel a bérlőt. A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a szociális ügyekkel foglalkozó bizottság minden év novemberi ülésén felülvizsgálja bérlőnek a szociális helyzet alapján megállapított bérleti díjra való jogosultságát a bérlő által bemutatott igazolások alapján. Amennyiben bérlő jogosultága megszűnik vagy a 4. sz. melléklet szerinti kérelem és mellékletei leadására az (1) bekezdésben megállapított határidőt elmulasztja akkor a bérleti díj piaci alapú díjra módosul a (4) bekezdésben meghatározott módon.

(3) A Szociális helyzet alapján megállapított bérleti díj mellett bérbeadott lakás bérlője köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a szociális ügyekkel foglalkozó bizottságnak mindazon változásokat melyek alapján a továbbiakban nem jogosult a szociális helyzet alapján megállapított bérleti díjra.

(4) Abban az esetben, ha a bérlő elveszti a szociális helyzet alapján megállapított bérleti díjra való jogosultságát, akkor a bérbeadó a 2. mellékletben meghatározott piaci alapú bérleti díjnak megfelelő bérleti díjat jogosult megállapítani a jogosultság megszűnésének bizonyított időpontjától, vagy intézkedhet a lakásbérleti szerződés felmondása iránt. Amennyiben a változás időpontja kétséges, a változás időpontjának a tudomásra jutás időpontját kell tekinteni. Amennyiben a bérlő a piaci alapú bérleti díj mellett a lakást nem kívánja a továbbiakban bérleni, akkor a lakást a jogosultság megszűnését követő 45 napon belül köteles kiürítve a bérbeadó részére visszaadni. Miután a bérlő elvesztette a szociális helyzet alapján megállapított bérleti díjra való jogosultságát és ezt követően az életkörülményeiben bekövetkezett változás miatt ismételten jogosulttá válna a szociális helyzet alapján megállapított bérleti díj mellett történő lakás bérlésére, akkor e rendelet szerint az adott bérbeadási jogcímre vonatkozó szabályok alapján kell elbírálni a kérelmét.

(5) A bérlő meglévő, illetve megváltozott vagyoni és jövedelmi helyzetének igazolására az alábbi okiratok alkalmasak, különösen:

10. § A 7–9. §-okban meghatározottaktól e rendelet az egyes bérbeadási jogcímek esetében eltérő feltételeket állapíthat meg.

11. § (1) Szociális bérletként pályázat útján történő bérbeadásra kizárólag az üresen álló és rendeltetésszerű használatra alkalmas lakásállományból jelölhető ki lakás e rendelet 7–9. §-ai figyelembevételével.

(2) A pályázati kiírást a bérbeadó RÁVÜSZ készíti elő e rendelet 12. §-a alapján. A pályázati kiírást a RÁVÜSZ előterjesztésére a szociális ügyekkel foglalkozó bizottság hagyja jóvá. A pályázatok elbírálása a szociális ügyekkel foglalkozó bizottság határkörébe tartozik.

(3) Pályázaton kizárólag a pályázati kiírásnak megfelelő személy vehet részt, a feltételeknek nem megfelelő személy pályázatát a szociális ügyekkel foglalkozó bizottságnak el kell utasítania. A szükséges mellékleteket, igazolásokat, nyilatkozatokat nem tartalmazó pályázatot érvénytelennek kell tekinteni. Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség a (4) bekezdésben meghatározott időtartamon belül.

(4) A pályázatokat a pályázat kiírásától számított 30 napon belül kell a pályázóknak a RÁVÜSZ-nél benyújtani. A pályázatok benyújtását a RÁVÜSZ ügyintézője elismervénnyel igazolja. A benyújtott pályázatokról a RÁVÜSZ nyilvántartást vezet, amelyet a benyújtási határidő lejártakor a RÁVÜSZ Kft vezetője köteles lezárni. A határidő lejártát követően érkezett pályázatokat érvénytelennek kell tekinteni.

(5) A szociális bérlakások bérbeadására vonatkozó pályázatokat a Ráckevei Újságban, az Önkormányzat hivatalos honpapján kell közzétenni, valamint a kiírástól számított 30 napra az önkormányzat hirdetőtábláin is ki kell függeszteni.

12. § (1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(2) A pályázatot az előre meghatározott tartalmú nyomtatványon kell benyújtani. (4. melléklet)

(3) A pályázatok elbírálása a pályázatok rangsorolásához szükséges bírálati szempontrendszer alapján történik, a döntés meghozatalára a szociális ügyekkel foglalkozó bizottság jogosult.

(4) Pontegyenlőség esetén a szociális ügyekkel foglalkozó bizottság ülésén a bizottság elnöke választja ki azt a pályázót, akinek a bérleti szerződés megkötésére ajánlatot kell tenni.

(5) A döntésről a pályázókat és a RÁVÜSZ-t a szociális ügyekkel foglalkozó bizottság jegyzőkönyvvezetője a döntést követő 8 napon belül értesíti.

(6) A nyertes visszalépése esetén a rangsorban következő pályázó lép előre.

13. § (1) Lakhatási körülményekben bekövetkezett hirtelen változás miatt (rendkívüli élethelyzet) lakás biztosítására a lakás bérlőjének kiválasztására átruházott hatáskörben a polgármester jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt jogosultság megállapításának és bérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy

(3) A bérleti díjat e rendelet 2. melléklet alapján kell megállapítani.

(4) Az engedélyezés során a polgármesternek e rendelet 7–9. §-aiban foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni. A bérleti szerződés meghosszabbítására irányuló kérelem elbírálásakor azonban polgármester ettől már nem tekinthet el.

(5)¹ A bérleti szerződés időtartamáról a 27. § (3) bekezdése rendelkezik.

14. § (1) Meglévő szolgálati lakás megüresedése vagy üresen álló szolgálati lakás céljára igénybe vehető lakás esetén a bérlő személyéről – a munkáltató javaslatának figyelembevételével – a pénzügyekkel foglalkozó bizottság dönt. A döntés során a pénzügyekkel foglalkozó bizottságnak az e rendelet 7–9. §-ában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmaznia.

(2)²

(2a)³ Az 1. mellékletben megjelölt 5 db - ebből 2 db rév, 3 db védőnői szolgáltatásra megjelölt - közérdekű lakás tekintetében a polgármester jogosult a bérlőkijelölésre, a bérlőkiválasztásról a polgármester köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(3) Szolgálati lakás bérlője kizárólag a Polgármesteri Hivatallal, vagy az Önkormányzat valamely intézményével, vagy egyéb gazdálkodó szervezetével határozatlan idejű közszolgálati-, közalkalmazotti-, vagy munkaviszonyban álló személy lehet, aki vállalja a lakásra megállapított lakbér, valamint a Bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások díjának megfizetését.

(4) Szolgálati lakás csak lakás céljára használható, albérletként, továbbá a lakás egésze illetve egy része nem lakás céljára nem hasznosítható.

(5) Lakás szolgálati lakásként történő kijelöléséről a polgármester értesíti a 14. § (3) bekezdésében meghatározott szervezetek vezetőit.

(6) A bérbeadás iránti kérelmet e rendelet 3. melléklete szerint a RÁVÜSZ-nél kell benyújtani.

(7) A kérelmek benyújtására a (5) bekezdésben meghatározott kiértesítéstől számítva legalább 30 napos határidőt kell biztosítani.

(8) A kérelmek elbírálásánál előnyt jelent:

(9) A lakás nem adható bérbe annak, akivel szemben fegyelmi eljárás folyamatban van vagy fegyelmi büntetésben részesült.

(10) Helyi közérdekű, közszolgálati lakás bérlői Ráckeve város közigazgatási területén belül található közérdekű, közszolgálati feladatot ellátó szervezeteknél jogviszonyban álló személyek lehetnek, abban az esetben, amennyiben a szolgálati célra kijelölt lakásokban e rendelet 14. § (3) bekezdésében megjelölt személyek nem veszik igénybe.

(11) A (10) bekezdésben jelölt személyek vonatkozásában e rendelet 14. § (3)–(10) bekezdését kell alkalmazni.

(12) A lakást a Bérlő köteles a munkaviszony megszűnését követő, illetve az elvezénylés napját megelőző 15 napon belül – minden elhelyezési igény nélkül – kiüríteni. Ezen kiürítési kötelezettség független attól, hogy a munkaviszony megszűnése milyen érdekkörben merült fel (ide értve a nyugdíjazást is).

15. § A lakások licitálásos versenytárgyalás útján történő költségelvű, és piaci alapú bérbeadása a Képviselő-testület az önkormányzati vagyonról és a vagyongazdálkodás rendjéről szóló 20/2012.(X.24.) önkormányzati rendelet melléklete (továbbiakban: Vagyonrendelet) szerint történik (Versenyeztetési Szabályzat).

16. § (1) A piaci alapon bérbe adott lakás bérleti díját az Ltv. 34. § (5) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy nyereséget is tartalmazzon.

(2)⁴ Bérlő a 2. melléklet szerint megállapított bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű óvadékot köteles megfizetni a lakásbérleti szerződés határozatlan idejű, vagy első határozott időre szóló megkötéskor a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. Folytatólagos bérleti jogviszony esetén további óvadék megfizetése nem szükséges.

(3) A piaci alapú lakásbérletek esetén a bérlő írásban kérheti megváltozott körülményeire tekintettel, hogy a bérbeadó döntsön a lakás más jogcímen történő bérbeadásáról.

17. § A költségelvű lakásbérlet olyan kedvezményezett bérleti forma, ahol a lakás lakásbérleti díját a lakás alapvető jellemzői, valamint az Ltv. 10. § és a 13. § (1) bekezdésének rendelkezései alapján úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással, a lakásberendezésekkel kapcsolatos szükséges, igazolt és indokolt ráfordításai megtérüljenek.

18. § (1) Az a szerv, amelyet jogszabály vagy megállapodás alapján az Önkormányzat tulajdonában álló lakásra bérlőkijelölési, illetve bérlő kiválasztási jog illet meg, jogosultsága fennállását a tulajdonos felhívására köteles igazolni.

(2) Ha a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére, illetve a bérlő kiválasztására jogosultat fel kell hívni arra, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül - jogosultságának igazolásával - közölje a bérlő személyét, és határozza meg a bérbeadás feltételeit e rendelet figyelembevétele mellett.

(3)⁵ A jogosult figyelmét fel kell hívni, hogy ha határidőben nem válaszol, jogosultságát nem igazolja, vagy az általa közölt adatok alapján a lakásbérleti szerződést nem lehet megkötni, akkor a rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott piaci alapú kikiáltási bérleti díjnak megfelelő bérleti díjat és a bérbeadónak számlázott közüzemi (társasházi) közös költséget - bérlőkijelölési joga gyakorlásáig - köteles megtéríteni.

19. § (1) Az Ltv.-ben előírt bérbeadói elhelyezési kötelezettséget a bérbeadó az előírások szerint köteles teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elhelyezési kötelezettséget - a jogosulttal való megállapodás alapján - pénzbeli térítéssel meg lehet váltani.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt pénzbeli térítés számításánál a tárgyi ingatlan ingatlanforgalmi értékbecslő által megállapított forgalmi értékét kell alapul venni.

20. § (1) E rendeletben meghatározott bérbeadási feltételeket nem kell figyelembe venni, ha az Önkormányzatnak kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás eredményeként kell lakást bérbe adni.

(2) Nem kell figyelembe venni a bérbeadás feltételeit akkor sem, ha a lakás bérbeadására más önkormányzattal való megállapodás alapján kerül sor, vagy önkormányzati lakás használóját helyezik el.

21. § (1) A bérlő a lakás bérleti jogát – a bérbeadó hozzájárulásával – elcserélheti. A csereszerződést írásba kell foglalni.

(2) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag Ráckeve területén található másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető.

(3) Lakáscseréhez történő hozzájárulás megadása során az Ltv. 29-30. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

22. § (1)⁶

(2)⁷

23. § (1) A lakást a bérbeadó rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni a bérlő részére a lakásbérleti szerződésben meghatározott időpontban. Ez alól kivételt képez, ha a bérlő megtekintés után maga vállalja a lakás rendeltetésszerű állapotának kialakítását. A bérlő által elvégzett munkálatok elszámolására a 25. § (1) bekezdés rendelkezései az irányadóak.

(2) A szociális helyzet alapján megállapított bérletidíj melletti jogcímek alapján történő bérbeadás esetén a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(3) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban vagy elektronikus úton a bérbeadó részére bejelenteni, a bejelentés elmaradása szerződésszegésnek minősül.

(4) A bérlő által bejelentett – különösen: egészségügyi ok, munkahely változása, tanulmányok folytatása miatt történő – távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót – felhívására – írásban tájékoztatja.

24. § (1) Önkormányzati lakásra, ha a bérlőkijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik a házastársak közös kérelmére, bérlőtársi szerződést kell kötni.

(2) A lakásba később beköltöző házastárs a házasságkötéssel és a lakásba történő beköltözéssel nem válik bérlőtárssá. A bérlőtársi szerződés megkötését a bérlőnek és a később beköltöző házastársnak közös nyilatkozattal kell kérnie.

(3) Ha a szerződés a rendelet hatályba lépésekor már fennáll, a szerződés módosításával bérlőtársi jogviszony az (1) bekezdésben meghatározott esetben jöhet létre.

(4) Kiskorú gyermekkel bérlőtársi szerződést kötni a gyámhivatal, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat írásbeli kérelmére lehet a kiskorú gyermek érdekében. A kérelemről a Bérbeadó – a szerződés megkötése előtt – a gyámhivatal illetékesének meghallgatásával dönt.

(5) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki

25. § (1) Bérbeadó köteles gondoskodni:

(2) Bérlőt terhelik a lakás burkolatainak, nyílászáróinak és az Ltv. 91/A. § 16. pontja szerinti lakásberendezéseinek karbantartásával, felújításával, átalakításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek.

26. § (1) Amennyiben bérlő az általa bérelt lakásban olyan hibát észlel, amelynek elhárítása Bérbeadó feladata, azt köteles bérbeadónak haladéktalanul bejelenteni.

(2) Amennyiben azonnali intézkedésével egy esetleges nagyobb kár keletkezését megelőzheti, a szükséges munkát köteles elvégezni, vagy elvégeztetni. Ebben az esetben az így keletkezett, számlával igazolt költséget bérbeadó köteles megtéríteni.

(3) Bérlő az általa bérelt lakásban bármilyen munkálatot (pl. átalakítási munkát, korszerűsítést, felújítást), a tisztasági festés kivételével kizárólag bérbeadó tulajdonosi hozzájárulásával, írásbeli megállapodás alapján végezhet. Amennyiben a munkálatok elvégzéshez hatósági engedély szükséges a munkálatokat kizárólag ezen engedélyek birtokában jogosult végezni. Ezen kötelezettségek megszegése lényeges szerződésszegésnek minősül. Bérlő kérelmére bérbeadó tulajdonosi hozzájárulást adhat a 25. § (1) bekezdésében meghatározott munkálatok bérlő általi elvégzéséhez.

(4) A (3) bekezdésben maghatározott munkálatokra vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkálatok:

(5) Bérlő az (1)–(4) bekezdésekben foglaltak megszegésével elvégzett munkák költségeinek megtérítésére nem formálhat igényt, továbbá beépítés, ráépítés, kártérítés, jogalap nélküli gazdagodás, vagy egyéb jogcímen a bérbeadóval szemben nem érvényesíthet igényt.

27. § (1) Ha jogszabály vagy megállapodás másként nem rendelkezik, a lakást határozott időre kell bérbe adni.

(2) Lakást szociális bérletként pályázaton legfeljebb 5 év időtartamra lehet bérbe adni, ennek lejártakor a bérbeadó a bérlő részére a lakást 1-5 évre egy alkalommal újra bérbe adhatja, amennyiben továbbra is megfelel a szociális alapon történő bérbeadás feltételeinek és maradéktalanul eleget tett a korábbi szerződésben vállalt kötelezettségeinek.

(3) A rendkívüli élethelyzet alapján történő lakásbérbeadás időtartama legfeljebb 6 hónap, amely a rendkívüli élethelyzet fennállásáig, de további legfeljebb 12 hónapos időtartamra meghosszabbítható, amennyiben bérlő továbbra is megfelel a bérbeadás feltételeinek és maradéktalanul eleget tett a korábbi szerződésben vállalt kötelezettségeinek.

28. § (1) A helyi közérdekű, közszolgálati célú felhasználásra kijelölt önkormányzati bérlakások biztosítására vonatkozó bérbeadás legfeljebb 5 év, melynek lejártakor a bérbeadó a bérlő részére a lakást 1-5 évre 1 alkalommal újra bérbe adhatja, amennyiben bérlő továbbra is megfelel a bérbeadás feltételeinek és maradéktalanul eleget tett a korábbi szerződésben vállalt kötelezettségeinek.

(2) A helyi közérdekű, közszolgálati célú lakás bérbeadására kötött bérleti szerződés megszűnik a bérlőnek az adott szervnél fennálló munkaviszonya megszűnésével, megszüntetésével.

29. § A költségelven létrejövő lakásbérleti jogviszony legfeljebb 5 évre szól, melynek lejártakor a bérbeadó a bérlő részére a lakást 1-5 évre 1 alkalommal újra bérbe adhatja, amennyiben bérlő maradéktalanul eleget tett a korábbi szerződésben vállalt kötelezettségeinek.

30. § Határozatlan időre kell a lakást bérbe adni

31. § A bérlőnek a szerződés lejárta előtt legalább 30 nappal kell kérelmeznie a lakás további bérbe adását.

32. § (1) A bérleti szerződés megszűnésére és felmondására az Ltv. rendelkezései az irányadóak.

(2) Az Ltv.-ben szabályozott eseteken túl a szolgálati lakásra kötött bérleti szerződés megszűnik a bérlő munkaviszonyának a Polgármesteri Hivatalban, az önkormányzat egyéb gazdálkodó szervezetében, vagy az Önkormányzat adott intézményében történő megszűnésével.

33. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a lakás (valamint a lakáshoz tartozó egyéb helyiségek) használatáért, továbbá az e jogviszony keretében a bérbeadó által nyújtott - jogszabályban megállapított - szolgáltatásokért a bérlő bérleti díjat köteles fizetni.

(2) A bérleti díj részét nem képező külön szolgáltatások:

(3) A bérlő köteles az égéstermék-elvezető (kémény) pótdíját megfizetni abban az esetben, ha a szolgáltató az éves kötelező kéményellenőrzést a bérlőnek felróhatóan nem tudja elvégezni.

34. § (1) A rendelet előírásait kell alkalmazni az olyan vegyes tulajdonú házak esetén, ahol az önkormányzati tulajdonrész meghaladja az 50 %-ot. Azokban a lakóházakban, ahol az önkormányzati tulajdon aránya kisebb, a bérlő által térítendő víz-, csatornadíj összegét a bérbeadó a társasház közgyűlésének határozata szerint köteles megállapítani, abban az esetben, ha a legfeljebb hatlakásos társasház közössége döntött arról, hogy szervezetére és működésére a társasházi törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazza.

(2) Egyedi bérleményenkénti vízmérő hiányában a bérlő (fogyasztó) átalánydíjat köteles fizetni. A víz- és csatornahasználati díj, valamint a közcsatornába be nem kötött ingatlanon keletkezett házi szennyvíz (települési folyékony hulladék) elszállításával kapcsolatos díjat a mérőnkénti fogyasztási adatok alapján, majd ezt követően a tárgyévet megelőző év tényadatai alapján kell megállapítani.

(3) A fogyasztást alapító okirat szerinti alapterület és komfortfokozat figyelembevételével, valamint az (1) bekezdés szerinti tényadattal korrigálva kell felosztani az azonos mérőhöz tartozó bérlők között.

(4) A bérlő víz- és csatornahasználati díjat, - a közcsatornába be nem kötött ingatlanok esetében - a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízdíj közszolgáltatási díját a lakbérrel egy időben köteles a bérbeadó részére megfizetni.

(5) Mellékvízmérővel rendelkező lakások után a tényleges vízfogyasztás díját a bérlő (fogyasztó) köteles megfizetni a szolgáltató felé. A bérlő a vízmérő, mellékvízmérő felszerelését a bérbeadó előzetes engedélye után végeztetheti el. Az e rendelet hatálybalépése után történő felszerelést és közszolgáltatási szerződés megkötését a bérbeadónak be kell jelenteni.

35. § A lakások jogcím szerinti bérleti díját a rendelet 2. melléklete állapítja meg.

36. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérleti díját a Képviselő-testület minden év októberi ülésén felülvizsgálja.

(2) Az bérbeadó a bérlőket a Képviselő-testület döntéséről 30 napon belül írásban köteles tájékoztatni.

37. § (1) A lakás jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.

(2) A használati díj megegyezik a rendelet 2. melléklete szerint megállapított, a piaci alapon bérbe adott lakások esetén kialakításra kerülő bérleti díj összegével.

(3) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díj emelkedik. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt. A használati díj mértéke háromtól – tizenkét hónapig a (2) bekezdés szerinti összeg kétszerese.

(4) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított egy év után a használati díj mértéke a (3) bekezdés szerint megállapított lakbér 50%-ával emelkedik, ezt követően évente a használati díj mértéke további 50%-kal emelkedik.

38. § (1) A bérbeadó a bérlő kérelmére különös méltánylást érdemlő esetben egyszeri alkalommal engedélyezheti, hogy a fennálló bérleti díj, külön szolgáltatás(ok) hátraléka tekintetében a bérlő - az esedékes lakbér és külön szolgáltatás díjának folyamatos fizetése mellett – részletfizetési kedvezményben részesüljön.

(2) Amennyiben a bérlőnek felróható okból megszűnt a részletfizetési megállapodás és bérbeadó még nem kezdeményezte fizetési meghagyásos eljárás megindítását, akkor különös méltánylást érdemlő esetben lehetőség van további egyszeri alkalommal részletfizetési megállapodás megkötésének engedélyezésére, amennyiben adós a tőketartozás 25%-át a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizeti.

(3) A részletfizetés időtartamát a részletfizetési kérelemben foglalt indokok és az adós anyagi lehetőségei mérlegelésével bérbeadó állapítja meg.

(4) A kérelemhez csatolni kell a bérlő, illetve a bérleménybe befogadott személyek 1 hónapnál nem régebbi, a beadvány benyújtását megelőző 6 hónapra vonatkozó jövedelemigazolásait. Ha a kérelem hiányos, akkor a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – a bérbeadó egyszeri alkalommal hiánypótlásra hívja fel az adóst.

(5) A bérbeadó a (4) bekezdésében megjelölt igazolás(ok) hiányában a benyújtott kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

39. § (1) Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét, más személy befogadásához bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyi körön kívül bérbeadó – mindegyik fél által aláírt – kérelemre akkor járul hozzá a befogadáshoz - állandó lakcím vagy tartózkodási hely létesítéshez-, ha azt

(3) A bérbeadó a gyámhivatal írásbeli kérelmére hozzájárul

(4) A bérbeadó köteles elutasítani a befogadást, ha

40. § (1) A bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő bérleti jogviszony folytatása ellenében tartási szerződést kössön. Hozzájárulás esetén a bérlő az eltartót a lakásba befogadhatja.

(2) A bérbeadó megtagadhatja a tartási szerződéshez való hozzájárulását, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó a tartásra nem képes.

(3) A bérbeadó – az (1) bekezdésben foglaltakat – a hozzájárulás megadását, illetve megtagadását megelőzően köteles tisztázni.

(4) A bérlő halála esetén az eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha

41. § (1) A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer ellenőrzi. A bérlő köteles a lakásba történő bejutást biztosítani, az ellenőrzést tűrni.

(2) Indokolt esetben a bérbeadó a lakásban évente több alkalommal is tarthat bérleményellenőrzést.

42. § A bérbeadás tekintetében az Önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatályba lépésekor az önkormányzat költségvetési szerve (intézménye) által használt helyiségek bérbeadásának feltételeit a költségvetési szerv (intézmény) vezetője – az Önkormányzat vagyonára vonatkozó rendeletben meghatározott szabályok alkalmazásával – saját hatáskörben határozza meg.

43. § (1) A helyiséget elsősorban a lakosság alapellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltatási, ipari, irodai, az ezekhez szükséges raktározási célra lehet bérbe adni.

(2) Nem lehet bérbe adni azokat a helyiségeket, amelyek felújításáról, lebontásáról, korszerűsítéséről a Képviselő-testület döntött és az említett munkák megkezdéséig kevesebb, mint 6 hónap van hátra.

44. § (1) Ha az Önkormányzat tulajdonában lévő helyiség megüresedik, dönteni kell a további hasznosítás módjáról.

(2) Üres helyiségnek minősül a helyiség, ha a helyiség bérletére kötött határozatlan vagy határozott idejű bérleti jogviszony megszűnik és a helyiség önkormányzat által történő birtokbavételére is sor került.

(3) Üres helyiséget jogszabályba ütköző, továbbá olyan tevékenység végzésére sem lehet bérbe adni, amely ellentétes az Önkormányzat érdekeivel.

45. § (1) Üres helyiségek árverés útján adhatók bérbe az Önkormányzat Vagyonrendeletében foglalt Versenyeztetési Szabályzata szerint.

(2) Nincs szükség árverés kiírására, ha

46. § (1) A helyiségbérleti szerződést csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető.

(2) A helyiség bérletére vonatkozó szerződést azzal kell megkötni:

(3) Az Ltv.-nek és e rendeletnek a bérbeadásra és a bérbeadói hozzájárulásra vonatkozó szabályai a bérleti szerződésnek akkor is a tartalmát képezik, ha a szerződésben nem szerepelnek.

(4) A feleknek a fennálló szerződéstől eltérő megállapodását és a bérbeadói hozzájárulást, valamint annak feltételeit a szerződésben írásban rögzíteni kell.

(5) A helyiségbérleti szerződés megkötését követően a közjegyző egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot állít ki, melynek költségei a bérbeadót terhelik.

47. § (1) A helyiséget – a bérbeadó hozzájárulásával - több bérlő együttesen is bérelheti (a továbbiakban: bérlőtársak).

(2) A helyiséget további személy részére akkor lehet bérbe adni, ha ebben a bérlő és a leendő bérlőtársa megállapodnak és vállalják az e rendeletben meghatározott feltételek egyetemleges teljesítését.

(3) Bérlőtársi szerződés olyan helyiségre köthető, amely méreténél fogva erre alkalmas és a bérlőtársak a helyiségben az eredeti célnak megfelelő tevékenységet kívánnak folytatni.

(4) A bérlőtársi jogviszony akkor szűnik meg, ha a felek az általuk használt helyiségre vonatkozó bérlőtársi megállapodást felbontják.

(5) A már fennálló bérlőtársi jogviszony esetén újabb bérlőtárssal a felek megállapodása alapján csak akkor lehet szerződést kötni, ha az újabb bérlőtárs az e rendeletben előírt valamennyi feltétel teljesítését vállalja.

48. § Helyiséget határozatlan vagy határozott időre, 6 hónaptól 60 hónapig terjedő időtartamra lehet bérbe adni.

49. § (1) A bérleti szerződés megkötésekor a pénzügyekkel foglalkozó bizottság által meghatározott díjak alapján kell a helyiségbérleti díjban megállapodni a bérlővel. A helyiségbérleti díj összegére a pénzügyekkel foglalkozó bizottság évente az októberi ülésén tesz javaslatot a Képviselő-testület felé.

(2) A bérleti díjról szóló javaslatot a bérbeadó egyezteti a bérlővel.

(3) A bérlőnek a bérleti díjon felül meg kell fizetnie a helyiség használatához kapcsolódó összes költséget a helyiségbérleti szerződésben foglaltak szerint.

(4) A Képviselő-testület kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben dönthet a helyiségek ingyenes hasznosításáról. Ebben az esetben a helyiség használatához kapcsolódó összes költség viselése felől, továbbá a közfeladat ellátását meghaladó hasznosítás mértékéig a használat díjáról külön megállapodásban kell rendelkezni.

50. § (1) A bérlő saját költségére köteles gondoskodni:

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül bérlői kötelezettségekre a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.

51. § (1) A helyiségbérleti jogviszony az Ltv. vonatkozó szabályai alapján szűnik meg.

(2) A vonatkozó jogszabályban foglaltakon felül a bérbeadó részéről rendkívüli felmondásra okot adó körülménynek minősül:

(3) A szerződést bármelyik szerződő fél írásban 60 napos felmondási idővel mondhatja fel.

52. § (1) A bérbeadó a helyiséget a bérleti szerződésben megjelölt állapotban, felszereltséggel és időpontban, leltár szerint köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor – ha a felek másként nem állapodtak meg – az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles a bérbeadónak visszaadni.

(3) A bérleti jogviszony megszűnését követően kiürítve át nem adott helyiség használatáért a volt bérlő a használat időtartamára használati díjat tartozik fizetni, amelynek összege a bérleti díjjal megegyező, majd a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltét követő

53. § (1) A bérlő az önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogát a tulajdonos hozzájárulásával írásban foglalt megállapodás alapján másra átruházhatja vagy elcserélheti, amennyiben a bérleti szerződése határozatlan időtartamra szól.

(2) A bérlő a bérleti jog átruházására vagy cseréjére irányuló megállapodást, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadói hozzájárulás megszerzése céljából a bérbeadónak megküldeni. A bérbeadói hozzájárulást írásban kell megadni.

(3) A bérleti jog átruházására vagy cseréjére vonatkozó megállapodás tartalmazza

(4) A bérbeadó a bérleti jog átruházásához csak akkor járul hozzá, ha

(5) A helyiség bérleti joga csak Ráckeve Város területén lévő önkormányzati tulajdonú helyiséggel cserélhető el.

(6) A helyiség bérleti jogának cseréjére egyebekben az (1)–(5) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(7) Ha a bérlő feladatát jogutódlás folytán egészben, vagy részben más személy, gazdasági társaság veszi át és a helyiségben az átvett feladatot továbbra is folytatni kívánja, köteles ezt a körülményt a bérbeadónak bejelenteni a feladat folytatásának megkezdése előtt legalább 15 nappal és a bérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultság elismerését kérni. Határidőben történt bejelentés esetén a bérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultságot – az átvett feladat ellátásához szükséges mértékben – a bérbeadónak el kell ismernie, változatlan bérleti feltételek mellett.

54. § (1) Az értékesíteni kívánt lakások vételárát az Ltv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti elővásárlási jog jogosultja által történő vásárlás esetén az Ltv. 52. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban meghatározott szempontok figyelembevételével, a hasonló adottságú lakások forgalmi értéke alapján kell megállapítani.

(2)⁸ A forgalmi értékből levonásra kerül a bérlő által a lakásra fordított, és részére a bérbeadó által meg nem térített – forgalmi érték meghatározásának alapjául szolgáló komfortfokozatban változást eredményező – értéknövelő beruházások összege.

(2a)⁹ A lakottság ténye a forgalmi érték 5 %-a alapján kerül figyelembe vételre.

(3) Ha az épületben több lakás található, illetve közös használatú nem lakás céljára szolgáló helyiségek is vannak, az értékesítés előtt elő kell készíteni az épület társasházzá történő alakítását.

(4) Az értékesítés során közös tulajdonba kerülő épületek esetében

(5) Az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg a társasháztulajdon végleges alapító okiratát is el kell készíteni, és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre előterjeszteni.

55. § (1) Az elővásárlási jog jogosultja által történő vásárlás esetén – ha a vevő ezt kifejezetten kéri – részére részletfizetési kedvezményt kell biztosítani, mely maximum 15 évig terjedhet.

(2) Részletfizetés biztosítása esetén a szerződés megkötésekor a vételár 20 %-át egy összegben kell megfizetni.

(3) Ha a bérlő a teljes vételárat a szerződés megkötésekor megfizeti, a vételárból 10% árengedmény illeti meg.

(4) Ha a bérlő a teljes vételárat 2 éven belül megfizeti, a vételárból 5% árengedmény illeti meg.

(5) Vevő a vételár hátralékra kamatot köteles fizetni megegyezik a jegybanki alapkamattal.

(6) Részletfizetés esetén az értékesítés - legfeljebb 2 éven belüli megfizetés esetén - tulajdonjog fenntartással, egyéb esetekben elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése mellett történik.

(7) A képviselő-testület által értékesítésre kijelölt lakásoknál az elővásárlási jog jogosultja részére az ajánlatot a kijelöléstől számított 15 napon belül meg kell tenni.

(8) Az ajánlatnak tartalmaznia kell

(9) Elővásárlás esetén az ajánlat tartalma, az ajánlati kötöttség az ajánlattételtől számított 90 napig áll fenn.

56. § (1) Nem elővásárlási jog jogosultjának történő üres lakás értékesítésénél a vételár a teljes forgalmi érték, lakott lakás értékesítése esetén a lakottság tényét csökkentő tényezőként figyelembe kell venni.

(2) A képviselő-testület dönthet árverésen történő értékesítés mellett is, ebben az esetben a kikiáltási ár a forgalmi érték összege. Az árverés szabályainál az önkormányzat Vagyonrendelete szerinti Versenyeztetési Szabályzatában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) A vevő a vételárat árverésen történő értékesítés esetén egy összegben köteles a szerződés megkötésekor megfizetni. Nem árverésen történő értékesítésnél a vevő kérésére a vételár 50%-ának erejéig legfeljebb egy évi részletfizetés engedélyezhető, a Ptk. szerinti kamat megfizetése mellett.

57. § (1) A helyiség vételára elővásárlási jog jogosultja által történő vásárlás esetén a forgalmi érték, egyéb esetben a legkedvezőbb vételi ajánlat.

(2) Amennyiben a helyiséget elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a vételár 80 %-át a vevő a szerződés megkötésekor köteles megfizetni. A fennmaradó összegre a vevőt 2 évre részletfizetés illeti meg, melyet havi egyenlő részletekben, a mindenkori évi Ptk. szerinti kamattal együtt kell megfizetni.

(3) Nem elővásárlási jogosult által történő vásárlás esetén a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben kell megfizetni.

58. § (1) A bérbeadó a lakások elidegenítéséből származó bevételét a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számláján kezeli, s elsősorban az önkormányzat lakóépületei felújítására, korszerűsítésére használja.

(2) A képviselő-testület minden évben – az éves költségvetési rendelet részeként – meghatározza és jóváhagyja az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok – ennek keretében a lakások és helyiségek korszerűsítését, felújítását szolgáló tervet.

59. § (1) A tulajdonos, illetve megbízottja a törvény keretei között - a szerződés fennállásáig - jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek a Tv. és e rendelet alapján a bérbeadás feltételének megállapítása, illetőleg a tulajdonosi hozzájárulásról való döntés érdekében szükségesek.

(2) A jövedelmi helyzet megállapításához a személyijövedelemadó-bevallás alapjául szolgáló adatokat kell szolgáltatni. Az adatszolgáltatási kötelezettség az együtt élő nagykorú hozzátartozóktól származó jövedelemre is kiterjed.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározottak azért nem teljesíthetők, mert az érintettek munkanélküliek, a munkanélküli ellátásra vonatkozó adatokat kell szolgáltatni.

(4) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a tulajdonos Önkormányzat jogszabályban rendszeresített saját nyilvántartásában szerepel.

(5) A kötelezett közokirat esetén csak annak bemutatására hívható fel.

60. § Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 17/2007. (IX.24.) önkormányzati rendelet.

61. § Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 17/2007. (IX.24.) önkormányzati rendelet.

62. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.