1. § E rendelet hatálya Tököl Város közigazgatási területére terjed ki, kivéve a hatályban maradó rendeletek területeit (ahol a korábbi rendeleteket kell alkalmazni).

2. § (1)¹ Az 1. §-ban meghatározott közigazgatási területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait, az e rendeletben foglalt eltérésekkel, továbbá a helyi építési szabályzat és annak 1.mellékletét és 2.mellékletét képező belterületi, üdülőterületi (T-8, T-9, M=1:4.000), 3.mellékletét képező külterületi (T-10, M=1:10.000), 4.mellékletét képező repülőtér területére vonatkozó (T-11, M=1:6.000), az 5.mellékletét képező HÉV-vonal területére vonatkozó (T-12 M=1:4.000), továbbá a 6.mellékletét képező kerékpározható közút területére vonatkozó (T-10/mód/1, M=1:6.000) szabályozási terv tervlapjainak (a továbbiakban a tervlapok) együttes figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) A szabályozási terv kötelező elemeinek módosítására vonatkozóan az Étv.-ben és az OTÉK-ban foglaltak az irányadóak.

3. § Az 1. §-ban meghatározott közigazgatási területen építési engedély azon építési telkekre adható ki, ahol az építési övezet szerinti építési feltételek rendelkezésre állnak az országos érvényű jogszabályok alapján.

4. § E rendelet értelmében: kötelező szabályozási elemek: a belterület határa, a tervezett szabályozási vonalak építési övezetek, övezetek határa, az építési övezet, övezet jele, az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírások: a kialakítható legkisebb telekterület, beépítési mód, a beépítettség legnagyobb mértéke, a megengedett legnagyobb építménymagasság, továbbá a védő- és védett területek, az infrastruktúra- hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemei, a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények.

5. § Beépítésre szánt területek – Lakóterületek: nagyvárosias Ln, kisvárosias Lk, kertvárosias Lke, falusias Lf; Vegyes területek: településközpont Vt, központi Vk; Gazdasági területek: kereskedelmi, szolgáltató Gksz, ipari Gip, mezőgazdasági majorok területe G-Mü; Üdülőterület: hétvégiházas Üh; Különleges terület: temető terület K-T, kegyeleti park K-Ke, sportpálya területe K-SP, szabadidőközpont területe K-SZK, közművek üzemi területe K-KM, börtön területe K-B, folyékony hulladék kezelő és ártalmatlanító terület K-SZT, veszélyes hulladék ártalmatlanító terület K-ATEV, kereskedelmi, szolgáltató funkciójú különleges terület K-ksz. Beépítésre nem szánt területek: Közlekedési területek: közúti KÖu, kötöttpályás KÖk, vízi kikötő KÖv, légi repülőtér KÖL; Zöldterület Z, Erdőterületek: védő rendeltetésű erdőterület Ev, gazdasági rendeltetésű erdőterület Eg, egészségügyi-, szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterület Ee; Mezőgazdasági területek – általános: korlátozott használatú mezőgazdasági övezet Má-1, hagyományos mezőgazdasági övezet Má-2, Vízgazdálkodási területek: vízfolyások övezete V-1, vízműterület V-2, árvízvédelmi töltés területe V-3, egyéb hullámtéri terület V-4.

6. § Az építési övezetek és övezetek (a továbbiakban a besorolási övezetek) jeleit, határvonalait a szabályozási tervlapok ábrázolják.

7. § Az 1. §-ban meghatározott területen új bányatelek-fektetés nem engedélyezhető.

8. § (1) A lakóterületen belül az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás maximum 1,5 m lehet.

(2) Az épületeket magas tetővel kell kialakítani, a tető hajlásszöge 25^o-45^o lehet.

(3) Állattartás céljára szolgáló épület az utcai homlokvonaltól minimum 20 méterre építhető, az állattartást szabályozó helyi rendeletben (a továbbiakban az állattartási rendelet) meghatározott védőtávolságok kötelező betartásával.

(4) Lakóterületen üzemanyagtöltő nem létesíthető.

(5) Lakótelkeken kerítés az országos érvényű jogszabályok alapján építhető, amely az alábbiakkal egészül ki:

(6) A lakóterületek közművesítettségének mértéke: az országos érvényű jogszabály alapján meghatározott teljes közművesítettség.

(7) Lakóterületen a növények telepítésekor az ingatlanok határától a következő kötelező ültetési távolságok tartandók be:

9. § (1) A nagyvárosias lakóterületi (Ln) építési övezetbe a 0322/3-as hrsz.- ú terület tartozik.

(2) A nagyvárosias lakóterületen a kialakult építési telek beépítési módját, legkisebb területét, legnagyobb beépítettségét, a zöldfelület legkisebb mértékét az építmények legnagyobb építménymagasságát, beépíthetőségét a következő táblázat figyelembevételével kell meghatározni.

10. § (1) Kisvárosias lakóterületen kialakult és kialakítható építési telkek beépítési módját, legkisebb területét, legnagyobb beépítettségét, a zöldfelület legkisebb mértékét az építmények legnagyobb építménymagasságát, beépíthetőségét a következő táblázat figyelembevételével kell meghatározni.

11. § (1) A kertvárosias lakóterületen kialakult és kialakítható építési telkek beépítési módját, legkisebb területét, legnagyobb beépítettségét, a zöldfelület legkisebb mértékét az építmények legnagyobb építménymagasságát, beépíthetőségét a következő táblázat figyelembevételével kell meghatározni.

12. § (1) A falusias lakóterületen kialakult és kialakítható építési telkek beépítési módját, legkisebb területét, legnagyobb beépítettségét, a zöldfelület legkisebb mértékét az építmények legnagyobb építménymagasságát, beépíthetőségét a következő táblázat figyelembevételével kell meghatározni.

13. § (1) A vegyes területeken a létesítményekhez az országos érvényű jogszabály által előírt szükséges parkoló-mennyiséget telken belül kötelező kialakítani.

(2) A parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 db lombos fa ültetendő.

(3) A vegyes területek közművesítettségének mértéke: az országos érvényű jogszabály alapján meghatározott teljes közművesítettség.

14. § (1) Egy telken csak egy lakás helyezhető el.

(2) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3) A településközpont vegyes területen kialakult és kialakítható építési telkek beépítési módját, legkisebb területét, legnagyobb beépítettségét, a zöldfelület legkisebb mértékét az építmények legnagyobb építménymagasságát, beépíthetőségét a következő táblázat figyelembevételével kell meghatározni.

15. § (1) A központi vegyes területbe (Vk) a város területén található regionális, megyei, országos szerepkörű intézmények, valamint a Pesti úti lakótelephez kapcsolódó a tervezett központi vegyes területek tartoznak.

(2) A központi vegyes területen nem helyezhető el többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő, önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3) A központi vegyes területen kialakult és kialakítható építési telkek beépítési módját, legkisebb területét, legnagyobb beépítettségét, a zöldfelület legkisebb mértékét az építmények legnagyobb építménymagasságát, beépíthetőségét a következő táblázat figyelembevételével kell meghatározni.

16. § A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. A gazdasági terület lehet: Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz; Ipari terület Gip; Mezőgazdasági majorok területe G-MÜ.

17. § (1) A gazdasági területen a telkeket kerítéssel kell körülvenni.

(2) A gazdasági területen az előkereteket településképi, környezetesztétikai okok miatt közhasználatú területként is ki lehet alakítani.

(3) A gazdasági területen az oldalkerítések - épített (zárt), dróthálós, vagy élősövény kerítés (honos növényfajokból) lehet - magassága a rendezett járdaszinttől maximum 2,2 méter lehet.

(4) Az épületek magas tetős kivitelezése esetén a tető hajlásszöge 10^o-35^o között lehet.

(5) A gazdasági területek közművesítettségének mértéke: az országos érvényű jogszabály alapján meghatározott teljes közművesítettség.

(6) A gazdasági területeken azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyek működésükkel környezetet zavaró hatást okoznak, vagy okozhatnak, a káros hatásokat csökkentő védőfásításról minimum 10 méter szélességű, intenzív növénytelepítésről - saját telken belül gondoskodni kell.

18. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen kialakult és kialakítható építési telkek beépítési módját, legkisebb területét, legnagyobb beépítettségét, a zöldfelület legkisebb mértékét az építmények legnagyobb építménymagasságát, beépíthetőségét a következő táblázat figyelembevételével kell meghatározni.

19. § (1) Ipari gazdasági területhez (Gip) a meglévő, megmaradó és bővítésre kijelölt iparterületek területei tartoznak melyek jellegük következtében helyben maradhatnak.

(2) Az ipari, gazdasági területen kialakult és kialakítható építési telkek beépítési módját, legkisebb területét, legnagyobb beépítettségét, a zöldfelület legkisebb mértékét az építmények legnagyobb építménymagasságát, beépíthetőségét a következő táblázat figyelembevételével kell meghatározni.

20. § (1) A mezőgazdasági major gazdasági terület (G-MÜ) az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények céljára, továbbá a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági majorok övezet területén:

(3) A mezőgazdasági majorok övezet területén kialakult és kialakítható építési telkek beépítési módját, legkisebb területét, legnagyobb beépítettségét, a zöldfelület legkisebb mértékét az építmények legnagyobb építménymagasságát, beépíthetőségét a következő táblázat figyelembevételével kell meghatározni:

21. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A hétvégi házas területen kialakult és kialakítható építési telkek beépítési módját, legkisebb területét, legnagyobb beépítettségét, a zöldfelület legkisebb mértékét az építmények legnagyobb építménymagasságát, beépíthetőségét a következő táblázat figyelembevételével kell meghatározni:

22. § A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak: Temető területe (K-T); Kegyeleti park (K-Ke); Sportterület (K-SP); Szabadidőközpont területe (K-Szk); Közműterület (K-KM); Börtön területe (K-B); Folyékony hulladékkezelő és ártalmatlanító területe (K-SZT); Veszélyes hulladék ártalmatlanító területe (K-ATEV); Kereskedelmi, szolgáltató funkciójú különleges terület (K-ksz).

23. § (1) A Szabályozási terven temetőként (K-T) lehatárolt területeken ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen kialakult és kialakítható építési telkek beépítési módját, legkisebb területét, legnagyobb beépítettségét, a zöldfelület legkisebb mértékét az építmények legnagyobb építménymagasságát, beépíthetőségét a következő táblázat figyelembevételével kell meghatározni.

(2a)

24. § (1) A K-Ke övezetben található használaton kívüli temető területek funkciója kegyeleti park.

(2) Az övezetben épületek nem alakíthatók ki, kizárólag a meglévő épületek, építmények felújítása, valamint a terület funkciójához kapcsolódó építmények (sétautak, pihenőhelyek, emlékhelyek, emlékművek, stb.) kialakítása engedélyezhető.

(3) Az övezetben a meglévő növényzet védelmét biztosítani kell. A növényzet folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.

25. § (1) A K-SP építési övezetek sportolási célra használt területek.

(2) A K-SP terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik: K-SP-1: sportpálya területe; K-SP-2: nagykiterjedésű sportterület.

(3) A K-SP-1 övezetben sportpályák, a sportpályák kiszolgáló létesítményei (pl.: öltözők, lelátók, szertár stb.), pihenést és testedzést szolgáló építmények (pl.: pihenőhely, játszótér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület és parkolók helyezhetők el.

(4) A K-SP-2 övezetben a vendéglátó létesítmény kivételével a (3) bekezdésben meghatározott épületek, építmények, továbbá tornacsarnok helyezhetők el.

(5) A K-SP építési övezetek részletes előírásai az alábbiak:

26. § (1) A K-SZK-1 építési övezetben település szintű kulturális, vendéglátó, pihenési, sportolási célra használt épületek, létesítmények helyezhetők el. A K-SZK-2 építési övezet regionális, térségi szintű turisztikai, idegenforgalmi létesítmények, valamint vendéglátó, pihenési, sportolási célra használt épületek elhelyezésére alkalmas területként tartandó fent.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen kialakult és kialakítható építési telkek beépítési módját, legkisebb területét, legnagyobb beépítettségét, a zöldfelület legkisebb mértékét az építmények legnagyobb építménymagasságát, beépíthetőségét a következő táblázat figyelembevételével kell meghatározni.

27. § E területbe a K-KM építési övezettel jelölt közművek üzemi területe (gázfogadó, szennyvíz-átemelő) tartozik.

28. § (1) Az K-B építési övezetben a börtön működtetéséhez szolgáló épületek, építmények, létesítmények helyezhetők el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen kialakult és kialakítható építési telkek beépítési módját, legkisebb területét, legnagyobb beépítettségét, a zöldfelület legkisebb mértékét az építmények legnagyobb építménymagasságát, beépíthetőségét a következő táblázat figyelembevételével kell meghatározni.

29. § (1) A K-SZT építési övezetek a folyékony hulladékok elhelyezésére, kezelésére és ártalmatlanítására szolgáló terület, melybe a városi szennyvíztisztító területe (hrsz.: 0176) tartozik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen kialakult és kialakítható építési telek beépítési módját, legkisebb területét, legnagyobb beépítettségét, a zöldfelület legkisebb mértékét az építmények legnagyobb építménymagasságát, beépíthetőségét a következő táblázat figyelembevételével kell meghatározni.

30. § (1) A területen kialakult és kialakítható építési telkek beépítési módját, legkisebb területét, legnagyobb beépítettségét, a zöldfelület legkisebb mértékét az építmények legnagyobb építménymagasságát, beépíthetőségét a következő táblázat figyelembevételével kell meghatározni.

31. § (1) A Szabályozási Terven lehatárolt különleges kereskedelmi, szolgáltató területek (K-ksz) elsősorban nem jelentős zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen kialakítható építési telkek beépítési módját, legkisebb területét, legnagyobb beépítettségét, a zöldfelület legkisebb mértékét az építmények legnagyobb építménymagasságát, beépíthetőségét a következő táblázat figyelembevételével kell meghatározni.

32. § (1) Közlekedési- és közművek elhelyezésére szolgáló közlekedési területen

(2) A közlekedési területek számára szükséges területbiztosítás belterületen a szabályozási terv szerint a következő: Szabályozási szélességek Országos főutak belterületi szakasza: Pesti út 20 m; Fő út 20 m; Ráckevei út 20 m; Csépi út 20 m; Települési gyűjtő utak (Tervezési osztálya B.V.d.B.) és kiszolgáló utak (Tervezési osztálya B.VI.d.B.): Kossuth L. utca 16-18m; Mester utca 12-22m; József A. utca 14-16m; Lakóterület-fejlesztéseknél 12-16m; Tervezett gyűjtő út a tervezett hajóállomás felé 22 m (Tervezési osztálya: B.V.d.B.).

(3) Az 5101 jelű összekötő út és az 51107 jelű út külterületi szakaszán, valamint a belterületet keleti irányban elkerülő tervezett Csepel-szigeti gerincút a repülőtér menti szakaszon külterületi országos mellékút, védőtávolsága az úttengely-vonalától 50-50m. Ezen védőtávolságon belül épületek, építmények a közút kezelőjének hozzájárulásával helyezhetők el. A védőtávolságon belül szervizút, parkoló eseti előírások szerint létesíthető. Az úttengelytől a beépítés vonala 30-30 m-re, kerítés 20-20 m-re lehet. A gerinc út tervezési osztálya K.V.A. Ezen építményekre, ill. létesítményekre a közúti érdekek érvényre juttatása céljából a közút kezelő szakhatósági hozzájárulását is meg kell kérni.

(4) Az 51107 jelű útnak a jelenlegi és a szabályozási tervlap szerinti tervezett belterületi határa közötti szakaszán, az út lakott területi jellegének (járda, közvilágítás) kiépítését a település önkormányzata biztosítja.

(5) Országos közutak külterületi szakaszai jellegének védelme érdekében a közútra merőleges telkek kizárólag szervizútról közelíthetők meg, ha a közút menti telekosztás sűrűsége miatt a közúttervezési szabályzat szerinti út becsatlakozások közötti minimális távolságok egyéb módon nem biztosíthatók.

(6) Külterületen a mezőgazdasági feltáró földutak szélességét az országos érvényű jogszabály előírásai szerint kell meghatározni.

(7) Új utak (a magánutak kivételével) kétoldali zöldsávval, ill. fasorral alakíthatók ki. Az utak forgalomba-helyezési eljárásához csak akkor adható ki Jegyzői hozzájárulás (szakhatósági állásfoglalás), ha az út menti zöldsáv telepítése megtörtént.

(8) Négy gépjárműállásnál nagyobb felszíni parkolók (a K-ksz-1 – K-ksz-3 építési övezetek esetében az oda vonatkozó rendelkezések figyelembevételével) kizárólag fásítva, legalább négy gépjármű-állásonként egy lombos fa ültetésével létesíthetők.

(9) A tervezett közművezetékek építésekor, mely állami kezelésű közutat érint a Magyar Közút KHT-tól közútkezelői hozzájárulást be kell szerezni.

(10) A Budapest-Ráckeve HÉV vonal szélső vágánytengelyétől számítva 50- 50 méter védőtávolságon belül kezelői hozzájárulás szükséges az építmények elhelyezéséhez.

(11) A kereskedelmi, szolgáltató funkciójú terület építési övezeteiben kiépítendő belső úthálózat és a határoló országos mellékút tervezett csomópontjait ki kell építeni.

(12) A kereskedelmi, szolgáltató funkciójú terület építési övezeteiben magánutak számára 16 m telek biztosítása szükséges. Tervezési osztály: B.VI.d.B.

(13) A kereskedelmi, szolgáltató funkciójú terület építési övezeteiben kialakított telephelyeken saját területen belül kell biztosítani az OTÉK szerint szükséges személygépjármű és teherjármű elhelyezését.

(14)² A kötött pályás közlekedési területre (KÖk) vonatkozó szabályok:

33. § (1) Az övezetben kizárólag a repülési üzemhez, a létesítmény működtetését szolgáló, annak hasznosításához szorosan kapcsolódó épületek, építmények, létesítmények helyezhetők el, az akadálymentességi követelmények betartásával. Maximális beépíthetőség 5%, minimális zöldfelületi borítottság 55 %.

(2) A korábbi bányászati tevékenység eredményeként visszamaradt tó rendezésére az alábbi előírások vonatkoznak:

34. § (1) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az országos érvényű jogszabályok (OTÉK) előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat kell figyelembe venni.

(2) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(3) A településen a beépítésre szánt területeken minden létesítményt, épületet csatlakoztatni kell a köz vagy a magántulajdonú (K-ksz-1, K-ksz-2 és K-ksz-3) csatornahálózatra. Közcsatornába kizárólag az országos érvényű jogszabály előírásainak megfelelő szennyvíz vezethető. Amennyiben ez nem teljesülne, a csatornába való csatlakozás előtt előkezelőt kell létesíteni a telephelyen.

(4) A felszíni vizek telken belüli szikkasztását, a parkolók felületéről lekerülő vizek megfelelő tisztítását a megfelelően méretezett és kiépített műtárgyakkal vagy egyéb technológiával kell megvalósítani.

(5) A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy az országos érvényű jogszabály szerint a védendő építményektől 100,0 m-nél nagyobb távolság ne legyen.

(6) A beépítésre szánt területeken a tervezett közművek: vízellátás, szennyvíz-elvezetés, csapadékvíz elvezetés, villamos energia ellátás, vezetékes gázellátás, távközlés számára a helyigényt az utak szabályozási szélességén belül kell biztosítani.

(7) A távközlés vezetékeit földkábelben kötelező kialakítani.

(8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(9) Táv- és hírközlési létesítmények az országos érvényű jogszabálynak megfelelően telepíthetők. Táv- és hírközlési antennák, a mobil telefon ellátást biztosító tornyok telepítéséhez az engedély kiadásának a feltétele, hogy előzetesen

(10) Az új beépítésű területeken a vezetékes jelhordozók és az elektromos energiaellátás (közvilágítás is) vezetékeit földkábelben kötelező vezetni.

35. § (1) A zöldterület övezetben (Z) a terület max. 2 %-os beépítettségével a külön jogszabályban meghatározott épületek, illetve építmények helyezhetők el, az építménymagasság legfeljebb 4,5 m lehet.

(2) Az övezetben új zöldterületek kialakítása, illetve meglévő zöldterületek átépítése csak kertépítészeti terv alapján történhet.

(3) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében:

36. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen kialakult és kialakítható építési telkek beépítési módját, legkisebb területét, legnagyobb beépítettségét, a zöldfelület legkisebb mértékét az építmények legnagyobb építménymagasságát, beépíthetőségét a következő táblázat figyelembevételével kell meghatározni.

37. § (1) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji-, természeti értékek megőrzése érdekében a mezőgazdasági rendeltetésű terület a telek-alakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

(2) A mezőgazdasági területek övezeteiben kialakítható és beépíthető telkek legkisebb méreteit (legkisebb beépíthető telek területe és szélessége) és legnagyobb beépítettségét, továbbá az elhelyezhető épülettípusokat, az épületek építmény magasságának mértékét a következő táblázat tartalmazza:

38. § (1) Az övezetben az ún. „Csepel-Halásztelek” vízbázis „A” és „B” jelű hidrogeológiai védőövezetére, valamint a „Tököl-Szigetújfalu” vízbázis „A” és „B” jelű hidrogeológiai védőövezetére eső területeken létesítmények elhelyezése, tevékenységek folytatása a külön jogszabályban meghatározott vízvédelmi előírások betartásával történhet.

(2) A Tököli Repülőtér oldalsávjában létesítmények a repülés biztonsága érdekében szükséges korlátozásokat figyelembe véve (pl.: magassági korlátozás) helyezhetők el.

(3) Az övezeten belül elhelyezkedő, a T-10 jelű Szabályozási terven lehatárolt természeti területen tevékenységek a külön jogszabályban meghatározottak szerint folytathatók.

39. § (1) A vízgazdálkodási terület a település külterületén a jellemző használat, az elhelyezhető funkció és építmények szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

(2) A parti sáv a felszíni vizek mentén a fenntartás számára biztosítandó területsáv, melynek szélessége:

(3) A vízgazdálkodási övezetekben létesítmények csak a vízügyi jogszabályok és hatósági előírások, erdőterületeken továbbá az erdőtörvény alapján helyezhetők el.

(4) A V-1 és V-4 övezetben kizárólag a meder használatával, a folyam, a hullámtér fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomás, vízilétesítmény, továbbá kikötői, révátkelőhelyi, vízirendészeti épület, építmény helyezhető el.

(5) Az árvízvédelmi töltés terület övezetben (V-3), az árvízvédelmi töltés lábaitól a Duna-folyam árvízvédelmi töltésének lábaitól 10-10m-re szélességű sáv karbantartás, ill. árvízi védekezés számára szabadon hagyandó. Az árvízvédelmi létesítményeknél a mentett oldalon, a 10m-es távolságon belül még rövid átmeneti időszakra sem engedélyezhető semminemű berendezés, vagy anyag ideiglenes elhelyezése, ill. tárolása.

(5a)³ Az árvízvédelmi töltés terület övezetben (V-3) kerékpárút és vegyes használatú kerékpározható út a Szabályozási terven jelölt helyen, szakaszokon alakítható ki, a vízügyi kezelő szerv egyetértésével, a vízügyi jogszabályokban, hatósági előírásokban foglalt feltételek betartásával. A vegyes használatú kerékpározható út kialakítása során az út menti tájfásításról gondoskodni kell.

(6) A V-1 övezetben új stégek nem alakíthatók ki.

(7) A V-1 és V-4 övezetekben partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján létesíthetők.

(8) Az egyéb hullámtéri terület övezetbe (V-4) a hullámtérnek a Fővárosi Vízművek területe és az árvízvédelmi töltés közötti, jellemzően mezőgazdasági hasznosítású része tartozik. Az övezetben:

(9) A hullámtér - mint az ökológiai hálózat szerves része – természeti területként kezelendő, használata során az árvízvédelmi szempontok mellett a természetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni.

(10) A vízgazdálkodási területeken belül a Szabályozási terven jelölt kizárólagos erdő használatú területek a vízvédelem és a természet védelme érdekében védelmi rendeltetésű erdőterületként tartandók fenn.

(11) A vízgazdálkodási övezetekben nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek: veszélyeztetetik a felszíni vizek (a Duna-folyam, a Ráckevei- (Soroksári) – Duna), továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj- vagy/és talajvízszennyezést okozhatnak, amelyek során káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvíz keletkezik, amelyek során veszélyes hulladékok keletkeznek.

40. § (1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag abban az esetben folytatható, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, üdülőterületet, különleges területet – kivéve a hulladékkezelés céljára szolgáló különleges területeket (KSZT és K-ATEV építési övezetek), valamint a kereskedelmi, szolgáltató funkciójú különleges területet (K-ksz építési övezet) - nem érint. Védelmi övezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem helyezhetők el, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt.

(2) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag abban az esetben folytathatók, ha megfelelő technológiával (pl. elszívási technológiával, a felület nedvesítésével) a szennyezőanyagok külső légtérbe való kijutása, illetve terjedése megakadályozható.

(3) Lakóterületen, vegyes területen, üdülőterületen, különleges területen – kivéve a hulladékkezelés céljára szolgáló különleges területeket (KSZT és K-ATEV építési övezetek), valamint a kereskedelmi, szolgáltató funkciójú különleges területet (K-ksz építési övezet) - diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók.

41. § (1) Tököl a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyeződéssel szembeni érzékenysége szempontjából „fokozottan érzékeny” felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő település (A vízbázisok belső és külső hidrogeológiai védőterületei „kiemelten érzékeny” besorolású területek). Kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a külön jogszabályban előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékek teljesíthetők.

(2) Új beépítésre szánt terület kizárólag abban az esetben alakítható ki, ha egyidejűleg a területen a csatornahálózat is kiépül. Meglévő beépítésre szánt területeken létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatorna-hálózatba vezetése biztosítható. A keletkező szennyvizek szikkasztása a beépítésre szánt területeken még átmenetileg sem engedélyezhető.

(3) A beépítésre nem szánt területeken, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra, bármely szennyvizet eredményező létesítmény építése csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén engedélyezhető. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.

(4) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek előtisztítását, kezelését a keletkezés helyén kell megoldani a csatornahálózatba vezetés előtt.

(5) Használt és szennyvizek a „2.4. a Duna 1620-1692 fkm szelvények közötti szakasza és vízgyűjtő területe, valamint a Ráckevei-Soroksári-Duna és vízgyűjtő területe” területi kategóriára vonatkozó határértékek teljesülése esetén vezethetők élővízfolyásba, befogadóba.

(6) A szabályozási terven lehatárolt, a„Csepel-Halásztelek” és a „Tököl-Szigetújfalu” vízbázis „A” és „B” jelű hidrogeológiai védőterületei által érintett területeken a vízbázisok védelmének biztosítása érdekében a külön jogszabályban meghatározott követelményeket és korlátozásokat érvényesíteni kell.

(7) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

42. § (1) A talaj állapotát veszélyeztető tevékenységek kizárólag vízzáró, ill. ha a tevékenység megkívánja, szénhidrogénzáró aljzaton végezhetők.

(2) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a művelés alóli kivonásig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.

(3) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

(4) Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható.

(5) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

43. § (1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.

(2) A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

(3) A bontási, illetve építési hulladékok gyűjtését a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell megoldani, kezelésre kizárólag hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezeteknek adhatók át. Az építési és bontási hulladékok kezelésénél az országos érvényű jogszabályban meghatározott követelményeket kell érvényesíteni.

44. §⁴ (1) Tököl zaj ellen védendő területei az alábbi külön jogszabály szerinti zajvédelmi kategóriákba30 tartoznak:

(2) Közlekedési létesítmények kialakítása, fejlesztése esetén a vonatkozó jogszabályokban foglalt zajvédelmi és egyéb környezetvédelmi követelményeknek teljesülniük kell. Közlekedési létesítmények megvalósítása, fejlesztése a beruházás megvalósítására vonatkozó környezetvédelmi engedélyben meghatározott környezetvédelmi előírások betartásával, a zajvédelmi intézkedések megvalósításával történhet.

45. § Üdülőterületen és különleges szabadidőközpont területen telepengedélyhez kötött, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható tevékenységek nem folytathatók.

46. § (1) A Szabályozási Terv szerinti tömbfeltárásoknál az alábbiak szerint kell eljárni:

(2) Tilalmak: Az országos érvényű jogszabály szerinti, elsőrendű árvízvédelmi vonal töltéslábától számított 10- 10 m széles védősávot építési tilalommal kell védeni.

(3) Építési korlátozások:

(4) Beültetési kötelezettség: A T-11 jelű szabályozási terv szerint jelölt különleges területeken a tájkép és a szomszédos lakó- és vegyes területek védelme érdekében telken belül a Szabályozási Terven jelölt telekhatár mentén min. 15,0 m szélességű többszintes növényzet telepítése kötelező.

47. § A település történetileg kialakult főútja (Fő út) és beépítése, valamint az ősi halmazos beépítést mutató útjai, beépítésükkel nemzeti kulturális értékek, melyek megőrzendők és védendők.

48. § (1) A helyi védett területeken a közterületek határai nem változtathatók meg, a telekhatárok pedig csak nagyon indokolt esetben módosíthatók.

(2) A helyileg védett értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésszerű használat. A használat a védett értékeket nem veszélyeztetheti, ill. károsíthatja. A védett értékek állapotának megóvása az objektumok tulajdonosának kötelessége. A fenntartás, felújítás - átlagos létesítményeknél szokásos mértéket meghaladó - anyagi terheit az önkormányzat viseli. Az erre irányuló támogatási igényt a tulajdonosnak kell kérvényezni.

(3) A védett objektum felújítási, átalakítási bővítési, korszerűsítési, bontási, parkosítási képző- és iparművész restaurálási, továbbá a védett jellegét és megjelenését bármely módon érintő egyéb munkálatok, ill. épületkutatás (falkutatás) végzéséhez, valamint az építmény használati módjának megváltoztatásához az építésügyi hatóság engedélye szükséges.

(4) Védett területen végzett munkálatok a védett értékeket nem veszélyeztethetik, a munkálatok eredményeként a védett terület jellege nem változhat meg.

(5) Helyi védelemben részesítendők, a Szabályozási terv szerint jelölt helyi egyedi védelemre javasolt objektumok ill. területek: Meglévő védelemben részesülő: Fő utcai katolikus temető hrsz.: 144; Javaslat a helyi egyedi és területi védelemre: Rk. Templom melletti plébánia épülete hrsz.: 2324, Fő utca 177. lakóház hrsz.: 2322, Fő utca 127. lakóház hrsz.: 2316, Vásártér melletti legrégebbi temető, Csépi út melletti temető, A Börtön területén lévő víztorony, A történelmileg kialakult településszerkezet (a József Attila, a Kolozsvári u., Bethlen - köz, Attila – köz, Árpád u., Piac – tér közötti terület), melyre rehabilitációs terv készítendő, építészeti értékvizsgálat alapján.

(6) A helyi egyedi és területi védelemben részesítendő területeken az alábbiak tartandók be:

49. § (1) A közigazgatás területén 1-12-ig a Magyar Nemzeti Múzeum nyilvántartása szerint számozott régészeti lelőhelyek találhatók (felsorolásukat lásd.: függelék).

(2) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázs építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyezési eljárása során az országos érvényű jogszabály alapján kell eljárni. Az országos érvényű jogszabály értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A megfelelő feltárásra az országos érvényű jogszabály értelmében a beruházónak szerződést kell kötnie a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával.

(3) Ha régészeti lelőhelyen kívül eső területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, az országos érvényű jogszabályban39 foglaltak szerint kell eljárni, és haladéktalanul értesíteni kell a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát.

50. § A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, mellyel egy időben a területre vonatkozó Tököl Város Képviselő-testületének 2/2004.(I.27.) számú rendelete Tököl Város Helyi Építési szabályzatáról és szabályozási tervéről hatályát veszti.