Tököl Város Önkormányzat aKépviselő-testületének 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2025. 07. 02Tököl Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019.(V.10.) számú rendelete
a településkép védelméről
Tököl Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23.§ (5) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet43/A.§ (6) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, területi hatálya és alkalmazása
1. § (1) E rendelet célja Tököl építészeti és természeti értékeinek, a település településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és megőrzése, a település rendezett arculatának kialakítása érdekében egységes szabályozás megalkotása, mely kiterjed:
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: települési helyi védelem) meghatározására, a védetté nyilvánítására és megszüntetésére vonatkozó szabályokra,
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározására,
c) településképi követelmények meghatározására,
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozására
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazására.
(2) A helyi védelem célja Tököl településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Tököl egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.
(4) E rendelet területi hatálya Tököl közigazgatási területére terjed ki.
1/A. §1 (1) Az e rendeletben szabályozott településképi véleményezési, településképi bejelentési és településképi kötelezési eljárásokkal kapcsolatos hatásköröket Tököl Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Polgármesterre ruházza át.
(2) Az (1) bekezdés szerinti döntéseket a Tököli Polgármesteri Hivatal közreműködésével az önkormányzati főépítész készíti elő.
2. § (1) E rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
a) 1. melléklet: A helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzéke
b) 2. melléklet: A helyi egyedi védelemre javasolt értékek jegyzéke
c) 3. melléklet: Tököl településképi szempontból meghatározó területei
d) 4. melléklet: Telepítésre javasolt fás szárú növényfajok jegyzéke
e) 5. melléklet: Telepítésre nem javasolt tájidegen, agresszívan gyomosító (invazív) növényfajok jegyzéke
f)2 6. melléklet: Kérelem, adatlap településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, szakmai konzultáció iránt
(2)3
(3) E rendelet előírásait az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1.4 áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a legfeljebb 60 cm magas lábazat feletti tömör felületek aránya a lábazat feletti rész felületének 50%-át nem haladja meg. Az átlátszó anyagból készült kerítés nem minősül áttörtnek.
2.5
3. cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék, a homlokzati síkra merőlegesen kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra, cégérnek minősül az a (nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett) tábla is, mely csak a cégtáblán szereplőinformációkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos
4. cégtábla, cégfelirat:a cég nevét, székhelyét, funkcióját, tulajdonosát, elérhetőségét, nyitva-tartását tartalmazó és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla
5. címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, jelképét, lógóját, címerét - vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertető jegyét – valamint egyéb adatait feltüntető tábla
6. egyéb műszaki berendezés: épületre szerelt műszaki eszköz
7. eredeti állapot: e rendelet alkalmazásában a védett értéket képviselő, eredeti építéskori állapot vagy a védelem alá helyezés szerint a védendő értéket képviselő állapot
8.6 értékvizsgálat: olyan szöveges leírást és helyszíni fotókat tartalmazó szakvizsgálat, amely szemrevételezés útján feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő építészeti vagy helytörténeti, művészettörténeti értéket, amely védelemre érdemes lehet, megfelelő alátámasztással meghatározza az érték korát, valamint dokumentálja a védelemre javasolt érték jellemzőit, továbbá a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 32. §-a szerinti értékvizsgálat.
9.7
10.8
11. helyi építészeti örökség: az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselő elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége – annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt
12. helyi egyedi védett építmény: a Képviselő-testület által megállapított egyedi védelem, mely egy adott építmény, épület, épületrész tekintetében a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás
13. helyi védett érték: helyi területi védett településszerkezet, területi védett utcakép, egyedi védett építmények összessége
14.9
15. közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét
16. közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre
17.10
18. mobilház: késztermékként az építés helyszínére szállított emberi tartózkodás céljára szolgáló könnyűszerkezetes, mozgatható épület
19. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgál
20. önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgál
21.11 pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, okker, sárga, barna, vörös árnyalatai
22.12
23. útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás
24.13
25.14
A HELYI VÉDELEM
3. A helyi védelem feladata, általános szabályai
4. § (1) A helyi védelem feladata
a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcakép, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épületegyüttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.
b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(2) Tököl helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.
5. § (1) A helyi védelem alá helyezést és a védelem megszüntetését
a) bármely természetes, jogi személy, illetve egyéb szervezet, írásban a polgármesternél,
b) a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, az önkormányzati képviselő a képviselő-testületnél
írásban kezdeményezheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) helyi egyedi védelem esetén a helyi védettség alá helyezésével vagy megszüntetésével érintett érték
aa) megnevezését, szükség esetén körülhatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
ab) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
ac) rövid leírását, irodalmi, fényképi vagy egyéb dokumentálását (irodalom, fotók)
ad) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét
ae)15 értékvizsgálatát és a kezdeményezés indokolását.
b)16
6. § (1) A helyi védelem alá helyezéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(2) Az előkészítés során a védetté nyilvánítást megelőzően be kell szerezni az érintett ingatlannal rendelkezni jogosultak (a tulajdonosok), és ha van, akkor a személyes, ill. telki szolgalmi jog jogosultjának véleményét.
(3) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról értesíteni kell:
a) a javaslattevőt
b) azt a hatóságot, amelynek a feladat- és hatáskörét a védelem alá helyezés érinti
c) az ingatlannal rendelkezni jogosultakat
(4) A helyi védelem alá helyezési javaslat támogatásáról és ennek megfelelően a településképi rendelet módosítására irányuló eljárás megindításáról vagy a javaslat elutasításáról a képviselő-testület dönt a javaslat beérkezésétől számított 60 napon belül, a módosítás kihirdetése útján történik.
(5) A helyi védelem elrendeléséről az (3) bekezdésben nem említettek értesítése a rendelet módosítás kihirdetése útján történik.
7. § (1) A helyi egyedi védelem megszűntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a helyi védett érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy pedig a védetté nyilvánítás feltételei nem állnak fenn.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védelem megszűntetését követően lehet elbontani.
(3) A helyi védelem megszűntetése során az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, illetve azok megőrzése, helyrehozatala előírható.
(4) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.
8. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értékekről naprakész elektronikus nyilvántartást kell vezetni.
(2) A nyilvántartás része a helyi védett értékeket tartalmazó lista, valamint a helyi védett értékeket ábrázoló térkép.
(3) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:
a) megnevezését,
b) védelmi nyilvántartási számát,
c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, helyszínrajz) és
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
g) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
h) a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét
i) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).
(4) A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(5) A jegyző a főépítész útján a nyilvántartást évente felülvizsgálja, a védett értékeket ellenőrzi, szükség esetén a fentieket módosítja.
4. Az egyedi védelem meghatározása
9. § A helyi egyedi védelem kiterjed a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát és településkarakterét meghatározó az 1. mellékletben jelölt és az 1. mellékletben felsorolt elemeire.
5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
10. § (1) A helyi védett érték tulajdonosa köteles gondoskodni a védett érték karbantartásáról, értékcsökkentést nem okozó fenntartásáról, valamint a rendeltetésnek megfelelő használatáról.
(2) A helyi védett érték rendeltetésének megváltoztatását eredményező beruházás csak akkor hajtható végre, ha az igényelt rendeltetés kielégíthető a helyi védett érték fennmaradása mellett.
(3) A helyi védett érték környezetében és a védett értéket tartalmazó ingatlanon nem végezhető olyan beavatkozás, változtatás, ami előnytelen a védett érték látványa szempontjából.
(4) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. (5) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.
(6) Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése akkor történhet, ha nem sérti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(7) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotában kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(8) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. A műszaki, gazdasági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
(9) Helyi védettségű építészeti örökségen bármely épületgépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.
(10) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.
(11) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha
a) a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz
b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.
(12) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílás rendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését. A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerep ne változzon. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el. A helyi védett épületen tetőtér beépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetők.
(13) A helyi védettségű építészeti örökség károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.
A településképi szempontból meghatározó területek
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
11. § Tököl településképi szempontból meghatározó területei a 3. mellékletben lehatároltak szerint:
a) Történelmi településmag
b) Hagyományos kertvárosias lakóterület
b) Intenzív beépítésű lakóterületek
c) Gazdasági jellegű területek
d) Egyedi területek (börtön, repülőtér)
e) Kis Duna menti üdülési, rekreációs használatú területek
f) Duna és hullámtere
IV.17
A településképi követelmények18
7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó követelmények
12. § (1)19 A város területén építmények létesítése, bővítése, vagy felújítása során az adott terület történeti építészeti karakteréhez illeszkedő, hagyományos építőanyagok használata kívánatos.
(2)20 A felhasznált anyagok színe, textúrája, az épületszerkezetek fő arányai illeszkedjenek a környezetében jellemző hagyományos történeti példákhoz.
(3)21 Kerítés nem lehet nagytáblás fém-, vagy műanyag hullámlemez.
(4)22 Közterületi ingatlanhatáron csak áttört kerítés létesíthető.
8. Fás szárú növényfajok telepíthetőségére vonatkozó településképi követelmények
13. § (1) Tájfásítás, védő zöld sáv, védő erdő, továbbá a település külterületén telekhatár menti növénytelepítés, sövény, fasor tájidegen növényfajokból nem létesíthető. A telepítésre javasolt őshonos fa-és cserjefajok jegyzékét a Rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(2) Új lakóutcák fásítás nélkül nem létesíthetők, az új utak mentén azonos korú és fajú növényegyedekből álló fasorok telepítendők. A belterületi utcafásításhoz alkalmazásra javasolt fafajokat a Rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(3) Légvezeték alá nem telepíthető nagy lombkoronát növelő fa, a kedvezőtlen településképi látványt okozó csonkolás elkerülése érdekében.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
14. §23 A Történelmi településmag településrészre vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) beépítés telepítési módja: oldalhatáron és szabadon álló beépítés. Illeszkedni kell a történelmileg kialakult környező és jellemző telepítési módhoz, a kialakult közterület-hálózat nem változtatható meg, új épület a kialakult utcaképhez igazodóan helyezhető el
b) jellemző szintszám: földszintes, földszint+tetőtér-beépítéses, földszint+emelet, az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen
c) a közterületekre közterület-alakítási terv készítendő.
15. §24 A Történelmi településmag településrészre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) Épület építése, bővítése átalakítása esetén:
aa) a homlokzat tagolásával, színezésével, a nyílászárok kiosztásával, az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival összefüggő, a homlokzatra és az épülettömegre vonatkozó építészeti megoldásokkal, és
ab) az alaprajzi elrendezésből adódó tömeg- és homlokzatképzéssel illeszkedjen az utcaképbe
ac) világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell
ad) a homlokzat színezésénél az élénk, rikító, és sötét színek kerülendők,
ae) műanyag homlokzatburkolat, ragasztott szabálytalan díszítő kőburkolat, csempeburkolat nem alkalmazható.
b) A területen mobilház létesítése tilos.
c) Közterülettel érintkező telekhatáron történő építés esetén, az azonos telken lévő valamennyi épület, épületrész utcai homlokzatát egységesen kell kialakítani.
d) Épület az alábbiak szerint alakítható ki:
da) az épületek főtömegét 25-45° közötti hajlásszögű tetővel kell fedni, a db) és dc) pontban meghatározott eltérésekkel
db) 5-25° közötti tetők kialakítása korcolt vagy kiselemes héjalású fémlemezzel, sík pala fedéssel vagy zöldtetővel fedetten megengedett,
dc) lapostető kialakítása tetőteraszként járható tetőként, vagy zöldtetővel fedetten megengedett.
e) A közterület felőli kerítést és kapu(ka)t az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.
f) Közterületi telekhatáron, kerítés mentén sövény, fasor a tájkarakterbe nem illő tűlevelű és lomblevelű örökzöld növényekből nem létesíthető. A térhatárolásra, takarásra szolgáló sövény kialakításhoz alkalmazásra javasolt növényfajokat a 4. melléklet tartalmazza.
g) Intézmények, közintézmények környezete, telkének zöldfelülete kizárólag kertépítészeti terv alapján rendezhető.
h) A tököli Fő utca karaktert adó vérszilva fasora megőrzendő, az ingatlan előtti közterület fásítása vérszilva (Prunuscerasifera ’Nigra’) növényegyedekkel történhet. A fák telepítési helyét és az egy ütemben megvalósítandó növénytelepítéssel érintett utcaszakaszokat közterület-alakítási tervben kell meghatározni.
i) A tető héjazata fém trapéz-, és hullámlemez, hullámpala, bitumenes sík- és hullámlemez, PVC, műanyag hullám és síklemez, valamint polikarbonát fedésű nem lehet.
j) A tetőfelület színe nem lehet rikító, harsány (kék, zöld, lila, sárga), javasolt a barna, vörös, szürke színű fedési anyagok használata.
k) Elaprózott tetőfelületekből túlformált tetőforma nem alakítható ki.
16. §25 A Hagyományos kertvárosias lakóterületekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények:
a) A hagyományos épületarányok és építési anyagok használatára kell törekedni.
b) Műanyag homlokzatburkolat, ragasztott szabálytalan díszítő kőburkolat, csempeburkolat nem alkalmazható.
c) A homlokzat színezésénél az élénk, rikító, és sötét színek kerülendők.
d) Az épületek telken való elhelyezésénél az építési területen belül, a helyi építési szabályzat előírásain túlmenően, a szomszédsági illeszkedés szabályait is követni kell.
e) Az épület az alábbiak szerint alakítható ki
ea) az épületek főtömegét 20-45° közötti hajlásszögű tetővel kell fedni, a eb) és ec) pontban meghatározott eltérésekkel
eb) 5-20° közötti tetők kialakítása korcolt vagy kiselemes héjalású fémlemezzel, pala fedéssel vagy zöldtetővel fedetten megengedett,
ec) lapostető kialakítása tetőteraszként járható tetőként, vagy zöldtetővel fedetten megengedett.
f) A tető héjazata fém trapéz-, és hullámlemez, hullámpala, bitumenes sík- és hullámlemez, PVC, műanyag hullám és síklemez, valamint polikarbonát fedésű nem lehet.
g) Elaprózott tetőfelületekből túlformált tetőforma nem alakítható ki.
h) A tetőfelület színe nem lehet rikító, harsány (kék, zöld, lila, sárga), javasolt a barna, vörös, szürke színű fedési anyagok használata.
i) A területen mobilház létesítése tilos.
17. §26 Az Intenzív beépítésű lakóterületekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
a) beépítés telepítési módja: szabadon álló beépítés
b) tetőforma: magas-tető vagy lapos-tető. Lapostető kialakítása tetőteraszként járható tetőként, vagy zöldtetővel fedetten megengedett.
c) színhasználat: felújításkor a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell
d) kerítés: teljesen tömör, átláthatatlan utcai kerítés építése nem megengedett. Térhatárolásként, kerítésként alacsony vagy középmagas (0,4-1,5 m) nyírt vagy nyíratlan sövény telepíthető.
e) közterületek, közterületi zöldfelületek: átalakítása, fejlesztése közterület-alakítási terv alapján történhet.
f) a tömbházas épületek homlokzatainak felújítása, színezése, tetőzetének megváltoztatása egységes építészeti koncepció alapján történhet, az egyes épületek homlokzatainak felújítása, színezése egységesen, egy időben történhet. Az egyes épületeken belül nem lehet egymástól eltérő
fa) a homlokzati nyílászárók anyaga, színe és osztása,
fb) a bejáratok, előtetők, erkélyek és korlátok anyaga, jellege,
g) a területen mobilház létesítése tilos,
h) A tető héjazata fém trapéz-, és hullámlemez, hullámpala, bitumenes sík- és hullámlemez, PVC, műanyag hullám és síklemez, valamint polikarbonát fedésű nem lehet.
18. §27 A Gazdasági jellegű területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
a) beépítés telepítési módja: szabadon álló beépítés a jellemző.
b) tetőforma: magastető vagy lapostető. Lapostető kialakítása zöldtetővel fedetten javasolt.
c) jellemző szintszám: az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen.
d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell.
e) kerítés: a teljesen tömör, átláthatatlan kerítés építése nem megengedett.
f) a telekhatáron honos növényekből álló többszintes növényzet telepítendő a művi létesítmény tájba illesztésének elősegítése érdekében.
g) A telephelyek zöldfelületének legalább ötven százalékát kétszintes növénytakaróval kell kialakítani.
h) A telephelyek előtti közterületeken, utakon összefüggő fasor telepítésére kell törekedni.
i) A homlokzat színezésénél az élénk, rikító, és sötét színek kerülendők.
j) A tető héjazata bitumenes sík- és hullámlemez, PVC, műanyag hullám és síklemez, valamint polikarbonát fedésű nem lehet.
k) Elaprózott tetőfelületekből túlformált tetőforma nem alakítható ki.
l) A tetőfelület színe nem lehet rikító, harsány (kék, zöld, lila, sárga), javasolt a barna, vörös, szürke színű fedési anyagok használata.
m) Lapostető csak zöldtetővel fedetten készülhet.
n) A területen mobilház létesítése tilos.
19. §28 Az Egyedi területek besorolású településrészekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
a) A homlokzat színezésénél az élénk, rikító, és sötét színek kerülendők.
b) A tető héjazata bitumenes sík- és hullámlemez, PVC, műanyag hullám és síklemez, valamint polikarbonát fedésű nem lehet.
c) Elaprózott tetőfelületekből túlformált tetőforma nem alakítható ki.
d) A tetőfelület színe nem lehet rikító, harsány (kék, zöld, lila, sárga), javasolt a barna, vörös, szürke színű fedési anyagok használata.
e) Lapostető csak zöldtetővel fedetten készülhet.
f) A területen mobilház létesítése tilos.
g) A tulajdonosoknak a meglévő kerítések jó karbantartásáról gondoskodnia kell, a kerítés egységes képe megőrzendő.
20. § (1)29 A Kis Duna menti üdülési, rekreációs használatú területek településképi szempontból meghatározó terület karakterében az üdülőterületre, a Ráckevei(Soroksári)-Duna-ágra és a Tököli parkerdőre tagolódik, melyekre a településképet meghatározóan a (2)-(4) bekezdésben foglalt területi és egyedi építészeti követelmények érvényesek:
(2)30 Az üdülőterületen:
a) beépítés telepítési módja: üdülőházas területen, szabadon álló beépítés, hétvégi házas területen, szabadon álló/oldalhatáron álló beépítés
b) tetőforma: Lapostető kialakítása tetőteraszként járható tetőként, vagy zöldtetővel fedetten megengedett.
c) a Duna-parti ingatlanok épületeinek Dunával párhuzamos homlokzata 8,0 m-nél szélesebb nem lehet.
d) jellemző szintszám: földszintes, vagy tetőtér-beépítéses, az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen.
e) színhasználat: az élénk, harsány színeket kerülni kell.
f) kerti építmények, műtárgyak: utcától 6,0 m-en túl helyezhetők el, tömege igazodjon a főépület kialakításához.
g) közterületi telekhatáron, kerítés mentén sövény, fasor a tájkarakterbe nem illő tűlevelű és lomblevelű örökzöld növényekből nem létesíthető. A térhatárolásra, takarásra szolgáló sövény kialakításhoz alkalmazásra javasolt növényfajokat a 4. melléklet tartalmazza.
h) az üdülőterület fás-ligetes jellege megőrzendő, az üdülőtelkek zöldfelületének legalább felét többszintes növényzettel fedetten kell kialakítani. A telepítésre javasolt karaktert adó növényfajokat a Rendelet 4. melléklete tartalmazza.
i) a parti sétány (Diana sétány) rendezése közterület-alakítási terv alapján történhet.
j) csak áttört kerítés létesíthető.
k) a tető héjazata fém trapéz-, és hullámlemez, hullámpala, bitumenes sík- és hullámlemez, PVC, műanyag hullám és síklemez, valamint polikarbonát fedésű nem lehet.
l) elaprózott tetőfelületekből túlformált tetőforma nem alakítható ki.
m) a tetőfelület színe nem lehet rikító, harsány (kék, zöld, lila, sárga), javasolt a barna, vörös, szürke színű fedési anyagok használata.
n) a területen mobilház létesítése tilos.
(3)31 A Ráckevei(Soroksári)-Duna-ág vízparti sávjában és árterén:
a) a folyópart karakterét adó jellegzetes növényzet, nádasok és puhafás ligetek megőrzendők.
b) a vízparti sávban a szintkülönbségek áthidalására kizárólag növényzettel borított, a környezetbe illesztett rézsűfelületek létesíthetők.
c) kerítés, kerti pavilon, épített tűzrakó, burkolt pihenők, teraszok nem alakíthatók ki.
d) a víziállások és a rajta elhelyezett építmények - padok, korlátok - színezésüket tekintve egymáshoz és a szomszédos víziállásokhoz illeszkedően alakítandók ki.
(4)32 A Tököli parkerdő területén:
a) az erdőterület felújítása lehetőség szerint a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fa- és cserjefajokkal, természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazásával történjen.
b) épületek és építmények a természetes környezetbe illesztetten, természetes anyagok felhasználásával alakíthatók ki. Épületek kialakítása és átalakítása az (2) bek. a)-d) pontjaiban meghatározott településképi követelmények figyelembevételével történhet.
21. §33 A Duna és hullámtere besorolású településrészekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
a) a folyópart karakterét adó jellegzetes növényzet, puhafás- és keményfás ligeterdők megőrzendők.
b) a gyepterületek, erdőterületek megtartandók, tájhasználat változás a természetes állapothoz közelítés érdekében történhet.
c) erdőfelújítás, erdőtelepítés során a tájkarakter erősítése érdekében a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepíthetők, valamint természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.
d) a terület beépítetlensége biztosítandó, kivéve az árvízi védekezéshez és ivóvízbázis védelemhez, valamint a kikötőhöz kapcsolódó építményeket, létesítményeket.
e) kerítés nem létesíthető, kivéve az ivóvízbázis védelemhez szükséges építményeket.
f) A kikötőhöz kapcsolódó építmények, létesítmények esetén
fa) A tető héjazata fém trapéz-, és hullámlemez, hullámpala, bitumenes sík- és hullámlemez, PVC, műanyag hullám és síklemez, valamint polikarbonát fedésű nem lehet.
fb) Elaprózott tetőfelületekből túlformált tetőforma nem alakítható ki.
fc) A tetőfelület színe nem lehet rikító, harsány (kék, zöld, lila, sárga), javasolt a barna, vörös, szürke színű fedési anyagok használata.
fd) Lapostető csak zöldtetővel fedetten készülhet.
fe) A homlokzat színezésénél az élénk, rikító, és sötét színek kerülendők.
ff) A területen mobilház létesítése tilos.
10. A helyi egyedi védelem alatt álló értékekre vonatkozó településképi követelmények
22. § A helyi egyedi védelem alatt álló értékek vonatkozásában az alábbi településképi követelmények alkalmazandók:
a) az építmény – a védettség alapját jelentő értékét képező – eredeti külső megjelenítését, beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert, valamint azok
aa) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
ab) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát, díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét, és
ac) eredeti épülettartozékait meg kell őrizni, valamint helyre kell állítani
b) meglévő épület homlokzati nyílászáró-szerkezetei csak a meglévő szerkezettel azonos méretű, osztásrendszerű és színezésűre cserélhetők. A kicserélt nyílászáró anyaga abban az esetben térhet el az eredeti nyílászáró anyagától, ha az nem befolyásolja a védett érték településképi megjelenését,
c) ha az építmény egy részét, részletét korábban az eredetitől stílus idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át, és az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok megfelelő formaelemeinek alkalmazásával kell helyre állítani,
d) az építmény utcai homlokzatának felújítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen, egy időben kell elvégezni,
e) helyi védett értéknek minősülő építményen új parapet konvektor kivezetés közterületről is látható egysége és kivezetése nem helyezhető el,
f) helyi védett értéknek minősülő építményen csak az esztétikai elvárásoknak megfelelő antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el, takarva,
g) kültéri klímaberendezést, szellőzőt a helyi védett értéknek minősülő épület, épületrész, utcafronti homlokzatán elhelyezni nem lehet. Tilos olyan kondenzvíz-elvezetési megoldás alkalmazása, amely esetében a kondenzvíz közterületre vagy szomszéd telekre átfolyhat
h) meglévő, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épület esetében kültéri klímaberendezések csak az épület egészéhez, valamint az érintett homlokzathoz, továbbá a már korábban elhelyezett hasonló berendezésekhez illeszkedve szerelhetők fel
i) helyi védett területen található, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületen, építményen üzlethelyiség kirakatának legfeljebb 20%-a fóliázható le hirdetés céljára, a hirdetés színhasználatánál a településképi követelményeket figyelembe kell venni
j)34
11. Egyes sajátos építmények, műtárgyak, valamint egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
23. § (1) Védett területen, a közterületeken a közvilágítás elemeit anyaghasználatában és megjelenésében egységes arculat szerint kell kialakítani.
(2) Vízmű gépházakat, víz- és záportározókat, a szennyvízátemelőket, transzformátorállomásokat, energia-átalakítókat, gáznyomás-szabályozókat, közművezetékek nyomvonalait, műtárgyait és építményeit a településképi érdekeket szem előtt tartva kell elhelyezni.
(3) A (2) bekezdés szerinti mérnöki létesítményekhez tartozó közművezetékek – a kötelezően közterületi elhelyezéshez kötött építmények kivételével – elsősorban terepszint alatt vagy a fő rendeltetést jelentő épületen belül, vagy ahhoz csatlakoztatva, ezek hiányában a közterület felől kerítéssel, épületrésszel vagy növényzettel takartan helyezhetők el.
(4) A (2) és a (3) bekezdésben foglaltakat a létesítmények bővítése, illetve cseréje során is alkalmazni kell.
(5)35
(6) Gáznyomás-szabályozó a telek elő-, és oldalkertjében, az épület közterületre néző homlokzatán takartan, vagy a közterületről nem látszó homlokzatán helyezhető el.
(7) Napelem önálló építményként elsősorban a gazdasági, valamint a szabályozási tervben a közművek elhelyezésére szolgáló különleges területeken, építési helyen belül helyezhető el.
(8) Szélerőmű és naperőmű-park műemléki környezetben, természetvédelmi lehatárolással érintett területen és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen nem helyezhető el.
(9) Műholdas parabola-antenna szintén nem helyezhető el az utcai fronton.
(10) Épület utcai homloksíkján síkból kiálló közmű-berendezés nem helyezhető el.
(11) A teljes település ellátását biztosító elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas területek:
a) ipari karakterű,
b) kereskedelmi, szolgáltatási karakterű,
c) mező- és erdőgazdasági karakterű,
d) beépítésre nem szánt egyéb karakterű területek
(12) A teljes település ellátását biztosító elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból nem alkalmas területek:
a) lakó- és üdülési karakterű területek,
b) táj- és természetvédelmi oltalom alatt álló területek.
(13) Helyi védelemmel érintett területeken csak olyan hírközlési berendezés helyezhető el, amely anyagában és formavilágában illeszkedik a településképhez.
(14)36 Az épületek utcai homlokzatán, tetőfelületein nem helyezhető el az épülettől elkülönülő, az épület megjelenéséhez nem illeszkedő műszaki berendezés és klímaberendezések kültéri egysége.
(15)37 Az épületeket ellátó, zajkeltő sajátos építményeket, műtárgyakat vagy műszaki berendezéseket előkertbe nem lehet telepíteni.
(16)38 Belterületen új beépítésre szánt területen az új vezetékes energiaellátási és elektromos hírközlési hálózatokat felszín alatti elhelyezéssel kell kiépíteni.
(17)39 Belterület beépített területén, külterület beépítésre szánt területén, - ahol a meglévő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek – új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglévő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell elhelyezni. Amennyiben a meglévő oszlopsoron nem helyezhető el az új hálózat, vagy nincs a területen föld feletti hálózat,– elektromos, vagy hírközlési – csak felszín alatti telepítés megengedett.
(18)40 Beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózat csak meglévő szabadvezeték oszlopsorára építhető meg, ebben az esetben a közvilágítási lámpák is a meglévő oszlopsorra helyezendők el.
(19)41 Beépítésre szánt területen a villamosenergia bekötés házi hálózati csatlakozását földkábellel kell kiépíteni.
12.42 Az épületportálok kialakítására, a cégérek, cég- és címtáblák elhelyezésére vonatkozó egyes szabályok
24. §43 (1) A cégérek, cégtáblák, cégfeliratok csak homlokzati felületen, vagy arra merőlegesen helyezhetők el.
(2) Cégfeliratok kerítésen csak szakmai konzultáció hozzájáruló véleménye alapján helyezhetők el.
(3) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok lombhullató és örökzöld fán nem helyezhetők el.
(4) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok
a) kialakítása, részletképzése, színezése az épület homlokzatával összhangban legyen,
b) igazodjon a nyílászárók és egyéb homlokzati elemek osztásrendjéhez,
c) felülete nem lehet nagyobb, mint 1 m2,
d) összes felülete nem haladhatja meg a homlokzat 5 %-át és nem haladhatja meg a homlokzat vagy homlokzatszakasz 3 méter magas homlokzati tömör felületének 1/4-ét.
e) hagyományos, vagy a természetes anyagokból (kovácsoltvas, tűzzománc, réz, bronz, acél, fa, üveg, kerámia) készülhet,
f) A cégér kialakításánál a míves megjelenésre kell törekedni.
(5) Az épületek utcai homlokzatán vállalkozásonként egy darab cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla helyezhető el.
(6) Egy homlokzaton több cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla színben, anyaghasználatban, elhelyezésben csak egymáshoz illeszkedően helyezhető el.
(7) Kizárólag az ingatlan önálló rendeltetési egységeiben folytatott tevékenység (pl. kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenység) tartalmának megfelelő hirdetés helyezhető el, illetve az ingatlan tulajdonosának tilos azt fenntartani, amennyiben a hirdető-berendezés helye szerinti ingatlanban megszűnik az a tevékenység, melyhez a hirdető-berendezés közvetlenül kapcsolódott.
(8) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
(9) Tetőfelületre cégér nem helyezhető el.
(10) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(11) Üzlethelyiség kirakatának üvegfelületének legfeljebb 20%-a fóliázható le, melynek nyílászárónként kell teljesülnie.
(12) A kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó rendeltetési egységet, valamint közforgalmú irodát, illetve bemutatótermet magába foglaló új épület tervének, továbbá meglévő épület esetén az ilyen rendeltetés-változásra vonatkozó bejelentés mellékletének tartalmazni kell az épület közterületről látható felületén (a homlokzaton, a kapualjban, az épület előtti kerítésen, illetve támfalon) elhelyezendő cég- és címtáblák, valamint a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés és az egyéb épületszerkezetek (pl. esővédő tetők, árnyékolól és kirakatszekrények), valamint a homlokzat érintett szakasza megvilágításának megoldását.
(13) A terven az esetben is fel kell tüntetni valamennyi lehetséges cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését, méretét, tartó-, illetve hordozó felületét és szerkezeti megoldását, ha azok megvalósítása több ütemben történik.
A településkép-érvényesítési eszközök
24/A. §45 (1) Kérelemre a településképi követelményekről és a hatályos településrendezési eszközben foglalt előírásokról - a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) kell biztosítani.
(2) A szakmai konzultáció kötelező az alábbi esetekben:
a) új lakóépület építése,
b) meglévő lakóépület átalakítása, bővítése esetén, ha az eredeti épület tömege, tetőszerkezete a közterület felé eső, illetve az oldalkert irányából utca, illetve egyéb közterület felől látható módon megváltozik,
c)46 rendeltetésváltozás, rendeltetési egységek számának növekedése,
d)47 helyi védett épületek külső-belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármilyen módon érintő munka alkalmával.
(3) A településképi szakmai konzultáció az önkormányzati főépítész feladata.
(4) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, amelyben rögzíteni kell a felvetett javaslatok lényegét, valamint az önkormányzati főépítész lényeges nyilatkozatait, melyeket az építkezés során be kell tartani.
13.48 A bejelentési eljárással érintett építmények
25. §49 Településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) kell lefolytatni
a) a helyi védettségű egyedi érték részét képező épület vonatkozásában homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
b) helyi védettségű területi érték területén lévő épület közterületről látható homlokzatán előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
c) az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása (a továbbiakban együtt: rendeltetésváltozás),
d)50
e)51
f)52
g)53 Új épület építése, meglévő épület bővítése, ha az építési tevékenység elvégzése után annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet és a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot nem haladja meg.
h)54 Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű épület esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó épület alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
i)55 Kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, elhelyezése.
j)56 Növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény-, illetve gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, valamint a felvonulási épület építése, bővítése kivéve, ha közterületről nem látható helyen kerül elhelyezésre.
k)57 Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése.
l)58 A megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező, legfeljebb 180 napig fennálló és a piacfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó épület építése, ideértve a sátorszerkezetet is.
m)59 Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti, legfeljebb 180 napig fennálló és megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező és maximum 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény építése, bővítése.
n)60 Cégérek, cég- és üzletjelzések épületen való elhelyezése.
o)61 Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és -tároló elhelyezése.
p)62 Úszóműves vízi létesítmény, lakóhajó, úszóház létesítése, bővítése esetén,
q)63 Közterületen és helyi védettségű területi érték területén építési engedély hatálya alá nem tartozó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetésű épület, építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása.
26. §64
14. A bejelentési eljárás szabályai
27. §65 (1)66 A bejelentési eljárás során
a) a kérelem és annak melléklete,
b) a hiánypótlás és
c) az ügyfél által tett nyilatkozat
elektronikus úton vagy – természetes személy esetén – papír alapon, írásban terjeszthető elő.
(2) A bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c)67 a folytatni kívánt építési tevékenység, cégér, cég- és üzletjelzés vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését,
d)68 a tervezett építési tevékenység, cégér, cég- és üzletjelzés vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát,
e)69 az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása cégér, cég- és üzletjelzés elhelyezésének tervezett időtartamát.
(3) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki, illetve egyéb tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni. A bejelentésnek a bejelentés tárgyától függően tartalmaznia kell:
a) meglévő állapotról fényképfelvételt,
b) műszaki leírást,
c) a tervezett állapot formáját, mennyiségét, méretét és a kivitelezés technológiáját,
d) a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját,
e) elrendezési rajzot,
f)70
g)71 A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki, illetve egyéb tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a rendezési terv rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.
(4)72 Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (2) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, az eljárást meg kell szüntetni.
(5)73 Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan a bejelentést követően, az Ákr. szerinti teljes eljárásban a Magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (továbbiakban: Méptv.) meghatározott határidőn belül (15 nap) a 419/2021.(VII.15.) Korm.rendelet 47.§-a szerint hatósági határozatban kell dönteni.
(6) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület-használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
(7)74
14/A.75 Településképi véleményezési eljárás
27/A. § (1) a Tkr.-ben foglaltak figyelembevételével településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a (2) bekezdésben meghatározott esetekben.
(2) Az e rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni meglévő és új építményekre vonatkozó
a) építési, módosított építési, fennmaradási engedélyezési,
b) lakóépületekre vonatkozó egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó eljárásokat,
c) helyi védett érték bontását vagy részleges bontását megelőzően.
(3) Nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni az építési tevékenység engedélyezését javasló településképi véleménnyel rendelkező, az elfogadotthoz képest homlokzati- és tömegváltozást, rendeltetési szám és mód változást nem eredményező módosított építési vagy fennmaradási engedélyezési eljárásban.
14/B.76 Településképi véleményezési eljárás szabályai
27/B. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmezőnek a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt és a kérelmet az ÉTDR-en keresztül szükséges benyújtania.
(2) A véleményezéshez az építési tevékenység tárgyától és a kérelem tartalmától függően, a megértéshez szükséges kidolgozottsággal az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) a településképi és építészeti követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, ennek részeként:
aa) műszaki leírást,
ab) fotódokumentációt a tervezési területről,
ac) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,
ad) metszetet a megértéshez szükséges mértékben,
ae) helyszínrajzot az építmények, zöldfelületek és burkolt felületek, valamint a telek környezetének ábrázolásával,
af) valamennyi homlokzati rajzot, amelyen feltüntetésre kerül a meglévő és tervezett hirdető- és reklám-berendezések helye,
ag) utcakép ábrázolását, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik, valamint
ah) látványtervet vagy modellfotót a tervezett állapotról.
b) a rendeltetés meghatározását, valamint
c) az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelésről szóló rövid leírást.
(3) A településképi vélemény iránti, a Tkr. és e rendelet előírásainak megfelelő tartalmú kérelmet és annak mellékleteit – lehetőség szerint elektronikus úton – a polgármesterhez kell benyújtani.
27/C. § (1) A településképi véleményezési eljárásban a véleményezés részletes szempontjai:
a) a településképi követelményeknek való megfelelés, ennek keretében különösen:
aa) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség,
ab) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség,
ac) a tömegalakítás, homlokzatképzés, magassági megfelelőség,
ad) a beépítés környezeti illeszkedése, továbbá a természetvédelem, a rálátás és látványvédelem követelményének való megfelelőség,
ae) az épület belső elrendezésének és szerkezetének funkcionális megfelelősége, tömegalakításra gyakorolt hatása,
b) a közterület mentén az épület kialakításának módja és feltételei,
c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezéseknek és reklámhordozóknak a kialakítása.
(2) A településképi véleményezés során az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálandó, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(3) A településképi véleményezés során az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálandó, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezés elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye – megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz, és
f) tömegalakítása, homlokzatfelület színezése, anyaghasználata harmonizál-e.
(4) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálandó, hogy
a) a közterületre benyúló építményrész, szerkezet, berendezés milyen módon befolyásolja a közterület használatát,
b) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
c) korlátozza-e vagy zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és azok biztonságát,
d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, és
e) a terv megfelelő javaslatot ad-e az esetleg szükségessé váló – közterületet érintő – beavatkozásra.
27/D. § (1) Amennyiben a kérelem nem felel meg a 27/B. § (2) bekezdésben foglaltaknak, az önkormányzat legfeljebb 15 napos határidő biztosításával egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.
(2) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan a kérelem benyújtását követően, az Ákr. szerinti teljes eljárásban a településkép védelméről szóló 2023. évi C. törvény (továbbiakban MépTv.) meghatározott határidőn belül (15 nap) a 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 45. §-a szerint hatósági határozatban kell dönteni
Településképi kötelezés
15. Településképi kötelezési eljárás
28. §77 (1) Az Ákr. szabályai alapján - hivatalból vagy kérelemre - településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni, és szükség esetén kötelezést kell kibocsátni
a) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
b) a településképi bejelentés elmulasztása,
c) településképi bejelentési eljárás során meghozott döntéstől eltérő végrehajtás, valamint
d) az e rendeletben meghatározott valamely településképi követelmény megszegése esetén.
(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott esetekben a figyelmeztetést tartalmazó döntésben - megfelelő határidő biztosításával — fel kell hívni a jogsértőt a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) A jogszabálysértés megszüntetésére kiszabott határidő eredménytelen elteltét követően — településképi kötelezés formájában a jogsértőt a településképi követelmények teljesítésére kell kötelezni.
28/A. §78
16. Záró rendelkezések
Hatálybalépés
29. § A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
30. § Hatályát veszti Tököl Város Képviselő-testületének az építészeti értékek helyi védetté nyilvánításáról szóló 2/2016 (I.29.) számú önkormányzati rendelete és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmairól és a településképi bejelentési eljárásról szóló 12/2017. (XI.17.) számú önkormányzati rendelete.
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
FÜGGELÉKEK80
6. melléklet a 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelethez81
|
Kérelem, adatlap településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, szakmai konzultáció iránt |
||
|
szám |
megnevezés |
adat |
|
1 |
Eljárás típusa |
Településkép-védelmi tájékoztatás |
|
2 |
Terv tárgya: |
|
|
3 |
Helyszín címe: |
|
|
4 |
Építtető/Kérelmező neve: |
|
|
5 |
Felelős tervező neve: |
|
|
6 |
Tervdokumentáció |
Építési/fennmaradási engedélyezési terv |
|
7 |
Kérelem rövid leírása: |
|
|
8 |
Építtető/Kérelmező Aláírása |
|
Az 1/A. §-t a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés f) pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 2. § (2) bekezdését a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 20. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 1. pontja a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § 2. pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 20. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 8. pontja a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § 9. pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 20. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 10. pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 20. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 14. pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 20. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 17. pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 20. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 21. pontja a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § 22. pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 20. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 24. pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 20. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 25. pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 20. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (2) bekezdés a) pont ae) alpontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
Az 5. § (2) bekezdés b) pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 20. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. § IV. pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 20. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.
A IV. Fejezet címét a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 12. § (1) bekezdése a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (3) bekezdését a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 12. § (4) bekezdését a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 14. § a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdése a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (3) bekezdése a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (4) bekezdése a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § j) pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 20. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § (5) bekezdését a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 20. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § (14) bekezdését a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.
A 23. § (15) bekezdését a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.
A 23. § (16) bekezdését a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.
A 23. § (17) bekezdését a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.
A 23. § (18) bekezdését a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.
A 23. § (19) bekezdését a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.
A 12. alcím címe a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A V. Fejezet címe a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 31.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 24/A. §-t a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 31.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 24/A. § (2) bekezdés c) pontja a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24/A. § (2) bekezdés d) pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdése iktatta be.
A 13. alcím címe a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 31.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § d) pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 20. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § e) pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 20. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § f) pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 20. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § g) pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 15. §-a iktatta be.
A 25. § h) pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 15. §-a iktatta be.
A 25. § i) pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 15. §-a iktatta be.
A 25. § j) pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 15. §-a iktatta be.
A 25. § k) pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 15. §-a iktatta be.
A 25. § l) pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 15. §-a iktatta be.
A 25. § m) pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 15. §-a iktatta be.
A 25. § n) pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 15. §-a iktatta be.
A 25. § o) pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 15. §-a iktatta be.
A 25. § p) pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 15. §-a iktatta be.
A 25. § q) pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 15. §-a iktatta be.
A 26. §-át a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 31.) önkormányzati rendelete 9. § d) pontja hatályon kívül helyezte. A 26. §-t a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 20. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 31.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdése a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (2) bekezdés c) pontja a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (2) bekezdés d) pontja a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (2) bekezdés e) pontja a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (3) bekezdés f) pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 20. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (3) bekezdés g) pontját a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 16. § (3) bekezdése iktatta be.
A 27. § (4) bekezdése a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 16. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (5) bekezdése a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 16. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (7) bekezdését a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 20. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.
A 14/A. alcímet (27/A. §-t) a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 17. §-a iktatta be.
A 14/B. alcímet (27/B–27/D. §-t) a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 18. §-a iktatta be.
A 28. § a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 31.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 28/A. §-t a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 31.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be. A 28/A. §-t a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 20. § 16. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A FÜGGELÉKEKet a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 20. § 17. pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. mellékletet a Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 19. § (2) bekezdése iktatta be.